OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2008. szeptember 2.
» Hozzászólások (45)

Hanczár Gergely

A rosszul tanítás hete

Avagy hogyan lehetne a társadalmat ráébreszteni, hogy nem fair, ahogyan a pedagógusokkal bánik?

Annyi vád ér bennünket, pedagógusokat, hogy csak panaszkodunk, panaszkodunk és nem mondunk megoldásokat a közoktatás égető gondjaira. Íme, egy megvalósítható ötlet! Mi lenne, ha megszerveznénk a rosszul tanítás hetét, azaz évente egy hétig minden tanár olyan minőségben tanítana, amilyen minőség a körülményeit és a piac szabályait figyelembe véve elvárható tőle?

Legjobban azok szenvednek, akik szeretnének valóban jó színvonalon oktatni, de olyan előírásoknak kell megfelelniük, olyan szabályzók között kell élniük, olyan anyagi körülmények között kell becsülettel létezniük, amelyek szinte teljességgel ellehetetlenítik a minőségi munkát. Ilyenkor az elhivatottak saját egészségüket, társas funkcióikat, magánéletüket, családi tartalékaikat és erőforrásaikat felélve próbálnak helyt állni. Sokan ráadásul ezt észre sem veszik. Ez nem jó, más megoldásokat kell keresni.

Mindeközben a szakmára való „felkészítés” és a „kiszolgáló” szervezetek minősége is legtöbbször kritikán aluli. A társadalom pedig hallgat. Diákok, tanárok, szülők hallgatnak. Illetve nem hallgatnak, hanem fortyognak, dühöngnek, utálkoznak. Félnek megszólalni? Érdektelenek? Vagy egyszerűen csak semmi okuk tiltakozni a fennálló rend ellen, mert minden iskolában ott van valaki, akitől még így is megkapja a gyerek azokat az emberi értékeket, amelyekre szüksége van? A jogász kell, a közgazdász kell, a tanárokat meg gyakran utáljuk, sokszor teljesen indokoltan.

Franciaországban a szemetelés Napóleon idejében is gond volt már. Azóta a helyzet évről évre súlyosabb. Aki járt már Párizsban, az Budapestet, illetve egész hazánkat csillogó tisztának látja. A franciáknál több tucat olyan civil szervezet működik, amelyik azzal foglalkozik, hogy mindenféle programok keretében időről időre tömeges szemétszedéseket szervez. Mondjuk, megtisztít tíz kilométer autópályát a pihenőhelyekkel együtt, vagy egy vasútállomás környékét szedi rendbe, majd mindig beszámol arról, hogy hány tonna szemetet szedett össze. Ez azonban az ég adta világon senkit sem érdekel. Az emberek ugyanúgy szemetelnek tovább.

A „rosszul tanítás hetéhez” az adta az ötletet, hogy pár éve a sok francia szemétszedő szervezet összedugta a fejét és közösen kifundáltak egy gyógymódot. Úgy döntöttek, hogy közösen, egyesült erővel egy teljes hónapon keresztül nem csinálnak semmit. Olyan ez, mint a homeopátia. Franciaországot elöntötte a szemét. Fuldokoltak benne. Jó páran felébredtek akkor.

Arra gondoltam, hogy talán felébrednének páran nálunk is, ha évente egy hétig minden tanár olyan minőségben tanítana, amilyen minőség a körülményeit, és a piac szabályait figyelembe véve elvárható tőle. November első teljes hetét javaslom erre a célra használni. Ez idén, november 3-tól 7-ig tart. Azok a tanárok, akik részt vennének ebben az akcióban, kapnának egy kitűzőt. Erre az lenne ráírva, hogy: „600 Ft-os órabérét dolgozó embertől mit vársz??” vagy „Olyan munkát végzek, amennyire megbecsül a társadalom.” vagy „Olcsó húsnak híg a leve.” vagy „Úgy dolgozom, ahogy képeztek!”.

És ezt be is kellene tartani egy hétig. El tudom képzelni, milyen nehéz lesz. Talán éppolyan nehéz, mint a tisztaságmániásoknak bokáig gázolni a szemétben Párizs utcáin. De lehet, hogy a megoldás ezen keresztül jöhet csak el. Akik ezeket a kitűzőket hordják, olyan színvonalú munkát végeznek, ami a nekik juttatott pénzért valóban jár.

Érkezzünk olyan pontosan az óráinkra, amennyire a hasonló órabérű és végzettségű szakemberek szoktak hozzánk érkezni. Ehhez irányadónak javaslom a www.merces.hu oldalt. Minden nap pontosan nyolc órát dolgozzunk, koppanjon a tollunk az asztalon, amikor letelik a munkaidő. A munkaidő után se sms, se telefon, se szülői értekezlet, se email, se fórum, se gondolkodás! Menjünk el horgászni, vagy olvassunk olyan könyvet, ami biztosan nem alkalmazható pedagógusi munkánkban. Találkozzunk a barátainkkal, akiket évek óta amúgy sem láttunk.

Nagyon nehéz napok lesznek. Tudom milyen, amikor kijövök egy óráról és érzem, hogy „Na, ma nem voltam jó formában!”. Most direkt legyünk éppen olyanok, amennyire megbecsül bennünket a társadalom. Legyünk annyira figyelmesek, amennyire ezért a pénzért elvárható. Ha ömlik a víz a fiúvécében, tárjuk szét a kezünk, és mondjuk, hogy nem a mi problémánk. Hívjuk ki felelni azt a gyereket, akiről tudjuk, hogy most válnak a szülei. Sőt ne is tudjuk, hogy válnak a szülei. Egyszerűen ne törődjünk az egésszel. Dolgozatot csak akkor javítsuk, ha van rá időnk.

És tartsuk be az összes szabályt!

Ha nincs három évnél fiatalabb tűzoltópalack az informatikateremben, közöljük a diákokkal, hogy nem lesz óra. Vagy ne is közöljük, egyszerűen ne tartsuk meg. Dolgozzunk úgy, ahogyan más közel-minimálbéres diplomások szoktak. Használjuk azokat a módszereket, amiket ott fönt a nagy okosok kitaláltak, bármekkora hülyeség is az. Használjuk az államilag előállított digitális tananyagokat! Égjünk velük le nyugodtan! Alkalmazzuk azokat a módszereket, amiket képzésünk során elsajátítottunk. De valóban kizárólag azokat, semmi mást! Legyünk annyira fairek, amennyire velünk fair a társadalom. Adjunk például minden második diáknak ezen a héten néhány egyest. Bánjunk úgy másokkal, ahogyan az iskola-összevonások során velünk bánnak. Szégyenítsünk meg, alázzunk meg bárkit kedvünk szerint! Röviden: legyünk olyanok, amilyeneknek minden észérv alapján lennünk kellene.

Azt már megszoktuk, hogy a zöldséges szívjóságból nem adja fél áron a paradicsomot. Akkor adja olcsón, ha már mindegyik szemnek rohad az alsó fele. A pedagógus társadalom eléggé sok rohadt szemmel van tele, ez tény. De miért adjuk a pirospozsgás almát is ugyanannyiért, mint a rohadtakat?

Ha a társadalom észre sem veszi, hogy nem végezzük a munkánkat, magyarul megfelelnek a rohadt szemek is, akkor egyék azt! És akkor mi meg jelentsük ki, hogy nem másokért, hanem kizárólag a saját kedvünkért teszünk mindent. És akkor ne is várjunk több pénzt, vagy megbecsülést. Hiszen ez mind csupán a saját hobbink. Kifejezetten időigényes és költséges hobbink.

--

Nem tudom egyébként, hogy ezt az egészet mennyire gondolom komolyan, és pláne nem tudom, hogy mi lesz, ha ezt mások komolyan veszik. Az azonban elég világos számomra, hogy hazánk nagyjaitól alighanem felesleges a segítséget várnunk, saját hajunknál fogva kell magunkat kirántani a mocsárból. Persze az is lehet, hogy a kezünkben marad a hajunk, és kopaszon süllyedünk el.

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

Godot | 2010. február 21.

Kicsit elvesztem a cikk és a kommentek között, de valami ilyesmik jutottak eszembe:

Egy felmérés szerint e legelhivatottabb és leglelkesebb tanárok is kiégnek hét év alatt, ha nincs olyan plusz dolguk (szakkör, klub, st), ami ugyan plusz energiákkal, de mozgásban tudja őket tartani.

A másik, hogy ahoz, hogy a rosszul tanítás hete tényleg nyilvánosságot kapjon, több időre lenne szükség. Ezzel viszont meg már a diákok szívnak, mert senki nem adja vissza nekik azt az időt, amit a tanáraik igen sítlusos kis sztrájkocskával demonstrálnak. Azért mondom így, mert a váltás akkor lenne látványos, ha minden tanár csudajó lenne, és a rossz körülmények miatt egy hétig rosszul tanítana. De mivel ez nincs így, nem lenne annyira izgalmas és szembeötlő ez a hét nap, hogy a kitűzők kiröhögésén kívül ez bárkinek is feltűnjön. Lehet, hogy egy rövidebb, de teljes leállásra jobban felkapnák a fejüket, mert a szülőknek, meg úgy általában senkinek, nincs arra ideje, hogy egy tőlük különálló redszer működési mechanizmusait vizsgálják. Én sem vizslatom, hogy a mozdonyvezetőknél áll-e be változás a vezetési sítlusban. Megugrik a vonat: kicsit bosszankodom, visszateszem a fejemre esett sálat a kalaptartóra, és eszmbe sem jut megnézni, miért csinálta. Ha hirtelen úgy döntenek, nem dolgoznak, mindenki odafigyel rájuk, hogy egyáltalán legyen lehetőségük elmondani, mi a problémájuk, mit szeretnének.

A rosszul tanulás heténél meg valaki írt egy olyat, hogy a diákok is csak annyit tanulnának, amennyire a tanárt becsülik: ez vagy most is így megy, vagy pedig kivitelezhetetlen.
Szekszárdi Juli | 2008. szeptember 26.
Szia, Nóri,köszönjük, ha ebben segítesz.
L.Ritók Nóra | 2008. szeptember 26.
Sziasztok!
Kicsit kimaradtam, külföldön voltam. (persze munka volt, nem nyaralás, de jó volt)
ha gondoljátok, megpróbálom bekapcsolni Winkler Mártát, én kapcsolatban vagyok vele, szerintem szívesen kapcsolódik hozzánk...
hanger | 2008. szeptember 17. | gergely[kukac]hanczar[pont]hu
nem kéne a Winkler Mártával felvenni a kapcsolatot? lehet, hogy neki is volna mondanivalója. vagy cselekednivalója. :) nem jó ez így.

a szellemileg satnya agynélküli "köz"szolgák, akik igazából magukat szolgálják, azok meg elég fárasztóak. elkeserítőek. olyan mint egy méretes csótány a levesben. egy-egy csótánnyal nincs baj, mert az emberek kikotorják a tányér szélére, és minden rendben van. de ha csótányból készül a leves, ha a tanári karr többsége csótány, akkor a gyerek eszi-nem-eszi nem kap mást alapon kénytelen elropogtatni ezeket a falatokat is. ez a baj.
terepmunkás | 2008. szeptember 16.
Néhány európai ország kötelező oktatási időtartama

Ország A kötelező oktatás időtartama (év)
Ausztria 9
Belgium 12
Dánia 9
Egyesült Királyság* 11
Finnország 9
Franciaország 10
Görögország 9
Hollandia* 11
Németország 12
Norvégia 10
Olaszország 8
Portugália 9
Spanyolország 10
Svájc 8/9
Svédország 9
* A tankötelezettség ötéves korban kezdődik
Forrás: Bollókné Panyik Ilona – Hunyady Györgyné: A tanítóképzés az integrált felsőoktatásban Új Pedagógiai Szemle
sulifon | 2008. szeptember 15.
A "rendszer" éppen arra törekszik, hogy kispórolja az anyagot a betonból! Minimális szolgáltatást akar nyújtani, és ehhez a gondolkodásmentes közszolgák felelnek meg igazán.
Csak így tudják elérni, hogy csend legyen az oktatás háza táján, mert a csendet ügyesen lehet kommunikálni.
Láttátok az elmúlt héten Winkler Mártával készült riportot? Iskola- példa - beszéd volt a címe. Egyrészt új hitet kaptam tőle, ami a napi munkámat illeti, másrészt okulhattam a példán, hiszen visszavonul, mert nem kapott támogatást a további munkájához. Ha Winkler Márta törekvései sem érdemelnek támogatást kis hazánkban, akkor mire számítson egy magamfajta tanító?
L.Ritók Nóra | 2008. szeptember 15.
Igen, ez tipikus. Az ilyen zseniket természetesen a kollégái sem értik meg, persze nem is érnek fel hozzájuk, mert ők annyival nagyszerűbbek. Ők azok, akiknek az egyetlen szakmai sikere a zárótanítása volt, és a szakdolgozata, amire még 30 év távlatából is könnyes szemel emlékszik vissza, és ő tanult eleget, "ezekhez" fölösleges többet.... Ők azok, akik sohasem olvasnak szakirodalmat, újságot, ellenben naprakészek a szappanoperákban, a szellemi kiművelésnél sokkal fontosabb számukra a külső megjelenés, és akiknek persze mindenről és mindenkor mindenkit lesöprő véleményük van. Akik a kötelező továbbképzéseket aszerint választják, hogy piacnap van e a városban, vagy sem. Ne szörnyülködjetek, és ne nézzetek hülyének: mindegyikre tapasztaltam példát pályafutásom alatt, nem most találom ki. És persze nem mindenki ilyen, de van közötünk ilyen is. Talán kicsit több, mint kellene.De újra felteszem a kérdést: miért lennének mások, amikor a rendszernek így is megfelelnek?
hanger | 2008. szeptember 15. | gergely[kukac]hanczar[pont]hu
ez nagyon tetszik. annyiszor éreztem már, hogy fejbe akarok vágni pedagógust, amikor elmesélte, hogy a gyerekek milyen rettenetesen rosszak, amikor pedig ő milyen nagyszerű.
L.Ritók Nóra | 2008. szeptember 13.
Kedves Meseszép!
Addig az ember (a pedagógus) nem dolgozik rosszul, amíg észreveszi, hogy nem ment ma olyan jól, és ettől rosszulérzi magát. A baj ott kezdődik amikor rosszul dolgozik, de meg van győződve róla, hogy ő mindenben tökéltes volt, csak azok a fránya gyerekek, szülők, stb. szóval ők a hibásak, és nem érdemklik meg az ő zsenialitását. Tehát, amíg tudod kontrolálni magad, amíg van magaddal szemben elvárásod, addig OK. Ha nem, akkor kezdődnek a bajok. Azt hiszem, ezt nevezik kiégésnek is.És az én tapasztalom az, hogy nagyon sokan vanak közöttünk ebben az állapotban. Itt, most azt gondolom, nem is őket bántja senki, csak a helyzetet próbáljuk megérteni, miért alakul így, van e benne felelőssége a pedagógusnak magának, vagy a változó világnak, értékrendnek, esetleg a törvényhozóknak, stb. A hócipőm persze nekem is tele van, de talán közösen találunk valami ésszerű magyarázatot, és akkor lehet kialakítani egy stratégiát....Neked, nekem, és mindazoknak, akik még nem fordultak be annyira, hogy ne írjanak, vitatkozzanak itt , ezen a fórumon.
meseszép | 2008. szeptember 13.
ajánlom a következő bejegyzést. ha még nem olvastátok volna. tökéletes.
http://sztereotip.freeblog.hu/archives/2007/12/01/Osztalyharc/
meseszép | 2008. szeptember 13.
tele a kiscipőm! néhány kavics belőle:
1. miért a trehányul dolgozó pedagógus az állandó hivatkozási alap? ki hinti ezzel tele a közvéleményt? nem mi is? még ezen az oldalon is őt citáljuk. mikor beszélünk már magunkról? miért hisszük, hogy kevesen vagyunk? hogy nem lehetnénk többen is? nem könnyebb rosszul dolgozni. sőt! magamról tudom, ha nem vagyok topon, sokkal több a fegyelmezési problémám, és sokkal kevesebb az örömöm. hát akkor? mi éri meg jobban?
2. miért nekem kell megoldanom a világ baját? hol a szülő? az erre szakosodott segítő hálózat? rajtuk semmi nem kérhető számon?
Szekszárdi Juli | 2008. szeptember 13.
Az elkeseredés jogos, de most talán mégiscsak a problémák strukturált megfogalmazására, és ennek segítségével egy a felelősökkel való dialógus ösztönzésére, ha kell kikényszerítésére lenne szükség. A problémafa ötlete (aki még nem látta volna, nézze meg az erről szóló részt Hanger blogjában) jó eszköznek látszik. Mint köztudott, konfliktusokat (azok márpedig jócskán vannak nyíltan és rejtetten is) csupán úgy kezelhetünk eredményesen, ha megpróbálunk az indulatainktól megszabadulva józanul gondolkodni, és közösen a dolgok mélyére nézni, megtalálni a problémák közötti összefüggéseket. Ha sikerül ezt összehozni, lehet tovább gondolkodni természetesen minél szélesebb körben a megoldásokon (akár egy "megoldásfa" formájában).
L.Ritók Nóra | 2008. szeptember 12.
Nem tudom, egy sztrájk ötlete hány pedagógust mozgatna meg.... És arról sem vagyok meggyőződve, hogy a megítélésünknek jót tenne. Egyrészt, mert a köztudat még mindig a fél napot dolgozó, nyáron lábát lógató pedgógusokban gondolkodik (hú, de jó lenne egyszer fél napot dolgoznom, és egy nyár, amit nem dolgozok végig....)és, a vasutasok sztrájka után nem hiszem, hogy javít a rólunk kialakult képen, másrészt, mert könnyen jön vissza a labda: mit akarunk mi megbecsülést, mikor a mostani gyerekeken látszik, milyen munkát végzünk. Kedves Hanger! Tényleg nincs jó ötletem, hogyan lehetne felrázni, ráébreszteni bárkit, hogy nincs így jól. Az a baj szerintem, hogy a lassan kialakuló, megszokássá, zsigeri szinten beépülővé váló dolgoknál nagyon nehéz hirtelen változást elérni. Csak valami iszonyat cirkusszal, vagy szisztematikus, hosszú időn át tartó, kiszámítható, építkező, optimista munkával.Na, erre nincs most sem lehetőség, sem kitartás, sem erő ebben a pedagógustársadalomban, azt hiszem.
IZs | 2008. szeptember 12.
Sztájkot javaslok, más országban is volt már tanár sztájk, lesz is még, nem omlott össze a lengyel közoktatás se amikor az érettségi kezdetekor sztrájkoltak, igen kiszúrás a gyerekkel, de abban az évben is leérettségizett aki, felkészült, egyetemre is felvették azt akit kellett, de akkor arra mindenki felfigyelt, mi is sztrájkoltunk tavaly is két-két órát igaz "csak " a bérünk ért, hát nem is értünk el semmit, csak levonták a TIK-emből, így buktam négy túlóra díjat. Prolámafa érdekel, próbálom megtanuli a módszert, és híve vagyok a radikális megoldásoknak, és nem szegi kedvemet nagyon az se ha csak 100 ember jön össze egy demonstrációra.
terepmunkás | 2008. szeptember 12.
SZUBJEKTÍV PROBLÉMAFA

A művelt, sokoldalú ifjak ideája


Vezessük be a tankötelezettséget 18 éves korig. Tegyünk mellé sok szép mondatot, és ne , ismétlem ne nézzük a fejlettnek mondott országok gyakorlatát, mert igencsak csodálkoznánk. Ne akadjunk fenn olyan apróságokon, hogy nem készült fel rá okt. rendszerünk egyetlen szereplője sem. Hogy ez éppen akkor (és azért) történik mert összeomlik a gazdaság és el kell tüntetni sokezer munkanélkülit - na ezt végképp ne vegyük észre. Tekintsük eme csodás rendet vívmánynak és átkozzuk el 5 meg tíz meg 15 év múlva is azt, ki kérdezné - kell ez?


A szociálpolitika rettenete

Vegyük észre, hogy sok évtizedig itt éppen a legrászorultabbak estek át a lyukakon. Eddig oké. Foltozzuk be, de alaposan. Ki ne maradjon senki. Azok pláne ne, akik eddig is indokolatlanul kedvezményezettek voltak - de súlyosbítva a bajt, kínáljunk a legelesettebbeknek is álmegoldásokat. Véletlenül sem elérhető munkát. Dehogy. Oly rendszert, hol a megélhetés forrása a mielőbbi segélyre szorulás biztos jövedelme. Iskolapélda: 14 évesen gyermeket vállaló gyermek, ki maga is gyermek - tankötelezett és családi pótlékot kapó. Szörnyűségesen kevés pénz, ha osztod. Éppen annyira elég, mint a semmi. De biztos, szemben a délibábos munkahely egyszeri ígéretével. Kiválóan alkalmas a rendszer a további bűnbakképzések alapjához is.

A szülő mindenekfeletti jogairól


A magántanulóság zseniális találmánya, mely úgy tarjta bent a gyereket az iskolarendszerben, hogy élheti a hagyományoknak megfelelő - a tizenéves lány anya, a hasonló korú ifjonc munkavállaló - szigorúan feketén - miközben továbbra is csenget a családi pótlék - megint éhenhalni sok, élni kevés, s remekül konzerválja a kijelölt tereket. Ruházzuk fel felelőséggel, döntési joggal azt a szülőt, kit máskülönben kiemelt segélyben részesítünk, hiszen mi is tudjuk, a csak általános vagy az sem végzése (el nem végzése) súlyos hátrány. Mocsok, cinikus hozzáállás - és persze rettenetesen veszélyes.

A pedagógusról

Aki tanárnak áll -
a: buta,lusta - hiszen azért megy, mert máshová amúgy se jutna be.
b: megszállott hittéritő, kit eltart a párja, vagy önként és dalolva(szűkölve) vállalja a nyomorgást.
Egyik típus sem igazán alkalmas a jövő nemzedék tanítására. Mert nem az, minek lennie kéne : a világra nyitott, derűs, gondolkodó, másokat "kinyitó" emberke - mi dolga lenne.


zoldbeka | 2008. szeptember 12. | leinerk[kukac]freemail[pont]hu
Gergő, szerintem hatékonyabb lenne egy "valós" sztrájk: tudom, törvénysértő, de sok minden más is, ami a pedagógiában történik! Igenis be kellene zárni minden sulit egy-két hétre, mert abból talán érezhetnék az emberek, hogy nagy a baj! Az általad javasolt megoldás is jó -nekünk, más észre sem venné! Soha nem voltam a radikális megoldások híve semmilyen kapcsolatban és kommunikációban, de azt megtapasztaltam az elmúlt évtizedek alatt, hogy szavunk, tettünk semmilyen formában nem jutott túl az iskola falain (már ha volt egyáltalán ilyen egységes" törekvésünk). Éppen ez a másik aggályom: mozdítsa meg valaki ezt a pedagógus réteget és kalapot emelek előtte (gondolj csak az elmúlt évek törekvéseire). Ez a hozzászólás nagyon pesszimista volt?
Egyébként egyetértek Istvánnal: a rosszul tanítás már régóta működik az iskolában... és tudva, hogy vezetőink sejtik, tudják őket, mégsem történik semmi, abból arra következtethetünk, hogy teljesen mindegy, hogyan tanítasz - legfeljebb magadnak nem az!
hanger | 2008. szeptember 12. | gergely[kukac]hanczar[pont]hu
kedves Nóra, egyet is értek tiszta szívemmel meg nem is. azt látom, hogy a sok tényleg jogos, tényleg indokolt, tényleg elfogadandó észérvetek végén így marad minden a régiben. és az még rosszabb a kicsikkel és nagyokkal szemben is. ezt sem értik meg a kis elsősök. ahogyan a március tizenötödikét sem, ahogy húsvétot sem, ahogy annyi minden mást sem. viszont pont a jó tanárokból én kinézem, hogy képesek volnának úgy megoldani, hogy legalább kb világos legyen, hogy mi történik itt, és ez kinek az érdeke.

és jó ha világosan látszik: szó sincs róla, hogy rá akarom venni a tanárokat egy ilyen húzásra. inkább arról van szó, hogy szánom a tanárokat. és jó lenne, ha valakinek volna egy legalább picivel jobb ötlete, mielőtt ezt lesöpörjük. itt van majdnem harminc hozzászólás, de nincs köztük ha jól látom egy se, ami más, hatékonyabb módszert javasolna. oké, meggyőzhető vagyok róla, hogy ez nem működne. de ha meggyőztök róla, hogy nincs más megoldás se, akkor nincs sok értelme, hogy itt legyek.
L.Ritók Nóra | 2008. szeptember 10.
Ez jól csak így leírva poén, mert tök jól el lehet képzeni, de igaziból nem hiszem, hogy működne. Ha tényleg szerepjáték lenne, nemcsak a részünkről, hanem a gyerekek részéről is, talán. De ők nem hiszem, hogy ezt értik, legalábbis a mieink biztosan nem. A nagyobbak bizonyára éreznek valamit (de vajon ebben az értékzavaros világban miként ítélnének meg bennünket,felnéznek, vagy lesajnálnak....), de a kicsik biztosan nem. Ők úgy viselkednek velünk, ahogy mi velük, és nem hiszem, hogy közvetiteni tudják a fenntartóink, az OKM vagy a társadalom közhangulata miatt kilakult helyzetet. Az, hogy ez így alakult, hosszú, tudatosan vagy tudat nélkül irányított folyamatok eredménye. Mi, akik hosszú ideje benne vagyunk, és esetleg már korunk miatt is van rálátásunk, mi érzéklünk, sőt bizonyítani is tudunk (tudnánk)dolgokat, de a gyerekek? Nem hiszem, hogy őket ennek a rohadt helyzetnek a bebizonyításába etikus lenne bevonni. Úgyhogy ez marad, és maradjon is a fantázia szintjén, ott viszont nagyon jó, érdemes lenne hosszabban megírni, mintegy utópiát, aminek azonban nagyon is valós alapja van.
hanger | 2008. szeptember 10. | gergely[kukac]hanczar[pont]hu
hát akkor legyenek szerepjátékos partnerek. hirdessük meg ezzel párhuzamosan a rosszultanulás hetét. hm? a gyerek csak annyira figyeljen, amennyire azt adott körülmények között elvárhatóan lehet. csak olyan házifeladatot csináljon meg, amit úgy érzi, hogy kedve van. mondjuk ezen még finomítani kéne. ki kéne találni, hogy hogyan tud egy gyerek igazán rosszul tanulni. fordítson mondjuk annyi figyelmet a tanárra, amennyit jogosnak lát. vagy amennyire a tanárokat becsüli. vagy annyira figyeljen, mint amennyit fizet érte. közvetlen és közvetett értelemben. becsülje meg annyira a tanárt, amennyire a társadalom megbecsüli. nem tudom. van valakinek ötlete?
Szávai | 2008. szeptember 10. | vizuszol[kukac]freemail[pont]hu
Na, de nem erről akartam beszélni, hanem a rosszul tanításról. Szerintem már működik a projekt, mert ha nagyon magunkba nézünk, akkor mindannyiunknak van valamije, ami - más körülmények között... de ez maradjon köztünk.

A minden szabályzatpontot betartó lassító sztrájk egy napig talán jó helyzetgyakorlat lenne, de azért ebben sem vagyok biztos. Nem hinném, hogy képes lennék szándékosan unalmas feladatokat adni, vagy csak a taneszközjegyzékben szereplő eszközökkel dolgoztatni. Illetve teljesen kizárt, hogy ezt, mintegy a tanulók arcába vágva tegyem meg:
"Lám, a szüleitek ezt a kormányt juttatták hatalomra... birkamód tűrik ezt a ... rendszert...
Szóval azt hiszem egy ilyen akcióban a gyerekek csak szerepjátékos partnerek lehetnének esetleg.
L.Ritók Nóra | 2008. szeptember 8.
Lehet, hogy rosszul emlékszem, de nekem úgy rémlik, nem akata az elején ezt az egészet senki, úgymond rá lett kényszerítve a szakmára, és félő volt, ha mi nem vállajuk, akkor olyanok fogják lefolytatni, akik még ennyire sem kompetensek, mint mi. Mert abban biztos vagyok, hogy megtalálták volna a "végrehajtókat". Így legalább volt némi remény a szakmaiságra, bár most ezt a jelen állapot tükrében inkább megalázási eszköznek érzem.Szóval fura ez. Értem, Mátyás az álláspontodat, hogy ami eleve alkotmányellenes, abban fölösleges bármi jogszerűt, vagy elviselhetőt keresni, de akkor, én is azt hittem, ha ezt ledugják a torkunkon, és megpróbálunk valami véd és dacszövetséggel a lehető legjobban kijönni belőle, talán békénhagynak bennünket, legalábbis egy kicsit kiszámíthatóbb lesz a munkánk. Hát, most azt érzem, tévedtem.Fölösleges megaláztatás volt az egész.Annak is, aki dolgozott benne, annak is, aki "csak" elszenvedte.
Csirmaz | 2008. szeptember 8.
István! Az alábbiakat írod:
"Alapvetően nyilvánvalóan az eltorzult, még a létező jogrendszert is sértő politikai, állami berendezkedés. Innen aztán több lépcsőn át jutunk oda, hogy gyakorlatilag semmiféle személyi következménye nincs a drámaiskolák tavalyi lefejezésének."

"Odafönt" nem kellett nekik "bepiszkítani" a kezüket. A "hóhér" szerepéért a szakma jeles képviselői egymással versenyeztek (Trencsényi László után szabadon).
L.Ritók Nóra | 2008. szeptember 8.
Kedves Ssávai István! Semmi irónia nem volt benne, (már a Szávai mester megszólításban) csupán a tisztelet. Bocs, de nem tudok csak vezetéknéven szólítani senkit, akkor inkább maradok a teljes nevednél. Üdv. Nóri
Szávai | 2008. szeptember 8.
Továbbra is érzéketlen vagyok a jogi háttérkeresésre. Legkevésbé sem érdekel a kislétszámú osztályoktól történő pénzelvonás jogszerűsége, nekem bőven elég, hogy emberellenes, szakszerűtlen, jelenünket jövőnket mérgező. Ugyanakkor persze nagyon örülök, ha mások lerántják a leplet jogrendszerünkről.

A művészetoktatás anomáliái azért olyan nyíltak és végletekig felerősödöttek, mert közvetlenül voltak belőle kinyerhetőek óriási pénzek.
Számomra a biológia-természetismeret vagy testnevelés tantárgyak lehetséges és létező gyakkorlata közötti olló ugyanilyen rettenetes.

Hogy mi az ok? Alapvetően nyilvánvalóan az eltorzult, még a létező jogrendszert is sértő politikai, állami berendezkedés. Innen aztán több lépcsőn át jutunk oda, hogy gyakorlatilag semmiféle személyi következménye nincs a drámaiskolák tavalyi lefejezésének. Unokáink remélem nem fogják megérteni, hogy volt ez lehetséges. Bár, ha ránáznek néhány párt és állami vezetőinket ábrázoló filmre... hogy ilyen arcú emberek országvezetők lehettek...
Tudjátok kisunokák lehet, hogy nem is volt különösebb baj ezekkel az emberekkel, magánkapcsolataikban esetleg minden rendben volt velük, de a politikai, közigazgatási mezőben csak ilyen arccal boldogulhattak. ( Mondjuk ebben azért annyira nem hiszek.)
U.i.: A "Szávai mestert" csak ironikus értelemben fogadom el, magam mindig erre fordítom, de nem szeretek fordítással bajlódni!
Sztem maradjunk a Szávainál.
Csirmaz | 2008. szeptember 7.
Kedves Júlia!
Benne vagyok a problémafeltárásban.
Az egész közoktatási rendszer "teljesítmény - mutató" alapján történő "alapnormatív" finanszírozása véleményem szerint alkotmányellenes (sérti az egyenlőbánásmódot és az esélyegyenlőséget), ezt is megírtam már a NÜK 7 honlapján.
Az alapnormatív finanszírozás ELVILEG nem tehetne különbséget gyerek és gyerek között attól függően, hogy hányan járnak egy csoportba/osztályba. Kiegészítő támogatásként be lehetett volna építeni, de nem az alaptámogatások körébe.
Véleményem szerint rossz a Költségv-i tv. közoktatásfinanszírozási rendszere (s nem csak olyan szempontból, hogy kevés a pénz, hanem az egyes támogatások különböző fejezetekben való elhelyezése, s igénybevételi feltételeinek leírása szempontjából is).

Kedves Nóra! A hátrányos helyzetű (HHH) tanulók művészeti iskolai térítési-díj mentessége szép elv, csak éppen az így keletkező iskola-működtetési hiányt senki nem kompenzálja. Magyarán szólva a Közokt. tv. áthárította ennek finanszírozását a fenntartókra, úgy hogy nem ad mögé semmilyen támogatást. Nagyon sok helyen pontosan ezért szűnt meg művészetoktatás: az iskola így nem tudja fenntartani magát. Az alábbi "ábra" erősödik az országban:fizetőképes szülő, település- működő iskola; fizetésképtelen szülő, település- sorvadás. S vannak, akik a végsőkig küzdenek, hogy ne így legyen.

L.Ritók Nóra | 2008. szeptember 7.
Kedves Mátyás! Természetesen minősített, sőt kiválóan minősült iskolákról van szó, akiknél adott volt némi kapacitás (egy-két fő, akinek a végzettsége megfelelt a minősítési eljárás során)de sokkal több gyereket tanítottak, több akkor nem megfeleő végzettségű tanárral. Ezt állítják most vissza (engedélyük, minősítésük megvan az adott tanszakokra), az eredeti létszámmal, sőt még többel, visszaállítva az akkor elküldött tanárokat.
A 20 ezer Ft nevetséges (bár a 40-en is nevethetnék!), abból becsületesen semmi sem hozható ki. De aki lenyúlta a 40-et, az lenyúlja a 20-at is, sőt itt még annyi következménye sem lesz.
Az 500 és 350 milliós persze nagyon jól jött. Felére mérsékelte a hiányomat, de mivel csak eszközre, anyagra fordítható, továbbra is gondom van a bérekkel, járulékokkal, mert a normatíva erre nem elég. Tudod, amit sokszor mondtam, az ebben az évben is áll nálunk: ahol 60-70 %-os a hátrányos helyzetűek aránya, ott nincs kire hárítani a hiányt, mert a maradék 30%-ra ráterhelve ők is kiesnek....De ezt nem sikerült még megértetnem senkivel,a ki döntési helyzetben van.
Ja, és ez nem panaszkodás. Jó érzem magam abban amit csinálok, előttem is ott van a választás lehetősége, önként választottam ezt, mert hiszek abban, hogy van értelme. Ez a problémafa nekem is tetszik. Csak érdekelne mást is, a döntéshozók közül!
Szekszárdi Juli | 2008. szeptember 7.
Nem panaszkodunk, problémafeltárást végzünk. Csak a virtuálison van már egy tekintélyes gyűjtemény. A problémafa a strukturálást segítheti. Különben nap mint nap, vérlázító dolgokat lehet tapasztalni, de már nem elég a puszta dühöngés meg a szellemes odamondogatáa, illetve -irogatás, hiszen ettől a tarthatatlan állapotok akár évtizedekig fennmaradhatnak, sőt még romolhatnak is. Nem új, de egyre gyakrabban verbalizált gond a félelem. Hogy nem lesz állásom, ha ilyen dolgokat kimondok, leírok. Íme egy újabb probléma... Szóval van mit strukturálni.
achs | 2008. szeptember 7.

Jaj, csak a szövegem után nyitottam ki a hanger blogot, ő is emlegeti a panaszkodást, de nem rá gondoltam..., egy másik hely volt, ahol mostanában elmondtam néhány példát a valóságból, meg is kaptam, hogy panaszkodós vagyok..., erre gondoltam.
achs | 2008. szeptember 7.

Benne vagyok!

Megint egy film jutott az eszembe, Az ötödik pecsét. Abban mondja Latinovits, hogy egy lőszerraktár felrobbantása bagatell ügy: a tetteseket elkapják, elrendezik stb. Az viszont nem bagatell ügy, hogy néhány iparosember mit beszél egy kocsmában. Ennek analógiájára: bagatell ügy (nem az, persze...), ha ellopnak kétezer vagont. Bagatell ügy (nem az, persze...), ha sík vidéken építenek völgyhidat.
Az viszont egyáltalán nem bagatell ügy, ha egy harminc négyzetméteres teremben velem együtt harmincketten vagyunk, ha egy kislánynak úgy kell matematikát tanulnia, ha egész évben nulla fokos szögben látná a táblát, ha látná tőlem, mert az egyetlen hely, ahová elférek, éppen a szeme és a tábla éle közötti egyenesen van.
Nem bagatell ügy, ha egy tanárnak a tizenöt perc szünet lehetősége van az egymástól három-négy kilométerre levő tagiskolák közti távolságot legyőznie két órája közben egy tömegközlekedéssel nem rendelkező településen úgy, hogy se szolgálati autó, se szolgálati bicikli, de még csak szolgálati cipő se...

És így tovább. Estig lehetne sorolni. (Azok kedvéért, akik semmit sem akarnak megérteni: ez akár panaszkodásnak is felfogható, attól még így van...)
Szekszárdi Juli | 2008. szeptember 7.
Nézzétek meg mindannyian Hanger oktatásfilozófia blogját, ahol egy problémafa elkészítését javasolja. Csak itt legalább három égető probléma vetődik fel: a tanár társadalmi státusza, az iskolaépületek gyalázatos állapota és a művészeti nevelés súlyos anomáliái. És mennyi van még...
Szerintem ezt a dolgot együtt összehozhatnánk. Valamilyen formában úgyis folytatnunk kell a tavaly elkezdett munkát. Mit gondoltok erről?
Csirmaz | 2008. szeptember 7.

Kedves Nóra!

A számok önmagukért beszélnek a normatív támogatással kapcsolatosan:

Csoportos művészeti ágak (Tánc- Színm-Bábm- Képző-iparm):

2004. év: 68 000 Ft/év/tanuló
2005. év: 59 000 Ft/év/tanuló
2006. év: 59 000 Ft/ év/tanuló
2007. év: kb.45 000 Ft/év/tanuló (50-40 ezer ft átlaga)

2008. év:
- 1-8. hónapja: 40 000 Ft/ év/tanuló 8/12-ed része pályázat (Költségvetési tv. 5. sz melléklet)
- 9-12 hónap (s ez érvényes 2009 első nyolc hónapjára is): teljesítmény-mutató alapján kiegészítő támogatás alapján a minősített intézményeknek (Költségvetési tv. 3. sz. melléklet 15. "Közoktatási alap-hozzájárulás", és
16.5.2. "Kiegészítő hozzájárulás") továbbá pályázat (5. sz melléklet). Ez azt jelenti, hogyha a csoport átlaglétszáma a törvénynek megfelelő, akkor egy minősített iskola a teljesítmény mutató és a kiegészítő támogatás alapján kb. 40 000 Ft/fő/év támogatáshoz jut (4 hónapra annak a 4/12-ed részéhez).

Ehhez jött ebben az évben az 5. sz. melléklet 500 és 350 milliós keretösszege, amiből kaphattak pályázat alapján az iskolák 2008 1-8. és 9-12. hónapjára. Ennek érdekessége, hogy 2008 elején 685 intézmény kapta meg a minősített iskola címet, a pályázati pénzt viszont csak 570 iskola igényelte meg. Kérdés: miért nem igényelte meg kb. 100 minősített iskola?


Azt írod: "környékünkön (és gondolom, máshol is) rohammunkában állítják vissza a csoportokat, 40-60-100 főt vehetnek fel,.."
Kérdésem: kik vesznek fel 40-60-100 főt? Minősített iskolák, vagy nem minősített iskolák?
A minősített iskolák eddig is felvehettek gyereket. Ha nem minősített iskola veszi fel őket, az költségvetési támogatásban a csoportos művészeti ágakban cakkumpakk 20 000 Ft/ fő/év támogatásra jogosult (sem kiegészítő, sem pályázatira). Ez a támogatás, úgy gondolom, esetleg szakkörre elegendő általános iskolában. Erről is írtam régebben ezen a honlapon is: az állam miért nem mondja ki, hogy aki nem minősül, ott az általános iskola (stb) művészeti szakkörre vehet igénybe 20 ezer Ft állami támogatást (ami nem alapfokú művészetoktatás). Nonszensz az olyan feladatellátás, ahol ugyanazt követelik meg a 20 000 Ft fejében, mint amit a 40 000 Ft, vagy attól több ellenében megkövetelnek.Többek között ezért is alkotmányellenes az egész minősítési eljárást szabályozó jogrendszer.
L.Ritók Nóra | 2008. szeptember 6.
Kedves Mátyás!
Köszi, elolvasom a beszélgetéseket, hátha világosabban látok. Azt értem, hogy a drámán akartak voltaképpen segíteni, és egyet is értek vele(bár nem így, hogy az eljárás során is változtattak a feltételekn, és most újra), de akkor talán nevesíteni kellett volna, mert így, most nagy gáz van: az összes rajz speckolos tanítós úgy értelmezi, hogy az ő képzettsége is megfelel a képzőművészeti tárgyak oktatására, sőt, innen az ének speckolos is taníthat szolfézst, stb... És most mindenki erre koncentrálva állítja vissza a tanszakait, és senki, de senki nem tudja megmondani, mit kell pontosan ez alatt a megfogalmazás alatt érteni, ahogy te is írod. Igen: keserűséget okozott értelmetlenül az egész művészeti minősítés így, és mostmár csak a bohócsapka hiányzik a fejünkről, hogy belül sírva vágjuk mosolygós arcot az egészhez. És nekem ehhez nagyon nincs kedvem.
A minősítés alkotmányellenességével egyetértek, de nem ez volt és az a gyanúm nem is ez lesz az utolsó alkotmányellenes megmozdulás irányunkban.
És azzal a félelmemmel kapcsolatban mi a véleményed, amit a normatívacsökkentéssel kapcsolatban írtam?
IZs | 2008. szeptember 6.
Kedves Mindenki!
Lehet véletlen ennyi rosszul megfogalmazott törvény, alkotmány ellenesnek vélt-minősített eljárás, iskola átszervezés-integrálás-összevonás, az érintettek által agyrémnek titulált, de végig vitt intézkedés, csak sok hűhó semmiért, nem direkt rombolás, csak hozzánemértés?
Van valami számomra ismeretlen cél, vagy ez a már a "fatal error" ha jól idézem a számítógépet.
Esti mese Kossuth rádióból kb. 2 napja: a nyűzsis osztályt a gonosz tanító néni megátkozza, oda ragadnak a padhoz, nem segít se a savazás , se a lángvágás, a gonosz tanító néninek kell az átkot visszacsinálni, egyrészt horrorisztikus, más részt véletlen ez a mese választás? vagy a szolnoki öngyilkos fiú esetében az okként a tanára gúnyos megjegyzését taglaló híradások?
Esetleg üldözési mániám van vagy tényleg üldöznek?
Csirmaz Matyas | 2008. szeptember 6.
Kedves Nóra!

Az mzmsz- honlap fórumán (http://www.mzmsz.hu/) augusztus 26-27-én (3, 4 számra kattintva) erről folytattunk eszmecserét Ember Csabával és Bokor Györggyel.
Idézek belőle:
"a jogalkotó kifejezetten a színművészeti ág szakember ellátásának segítésére, a szakma jelentős részének kifejezett kérésére hozta be a Kt 17. §-ába a tanítói végzettség ÉS szakképzettség fogalmát."

Az igaz, hogy a kérésükre változtatta meg a 17. §. k) bekezdését, CSAKHOGY a törvény szövege a képzettségekkel kapcsolatosan jóval tágabb elfogadást tesz lehetővé, mint a tanítói drámapedagógus szakirányú képzettség elfogadása.

A törvény így szól pontosan (idézem):
"A megfelelő felsőfokú iskolai végzettségek és szakképzettségek a következők:
k) alapfokú művészetoktatási intézményben, művészeti szakközépiskolában, szakiskolában a művészeti szakmai tantárgyakat oktató pedagógusnak a művészeti tárgynak megfelelő szakirányú tanári, az alapfokú művészetoktatási intézmény előképző és alapfokú évfolyamain továbbá a művészeti tárgynak megfelelő szakirányú tanítói vagy művész; művészeti szakközépiskolában, ha van a képzés szakirányának megfelelő egyetemi szintű képzés, a tizenegyedik évfolyamtól a művészeti tárgynak megfelelő egyetemi szintű tanári, illetve művész;"

Nos, vagy én vagyok buta, vagy a törvényalkotó nem tud fogalmazni:
Mi az, hogy "az alapfokú művészetoktatási intézmény előképző és alapfokú évfolyamain továbbá a művészeti tárgynak megfelelő szakirányú tanítói vagy művész;".
Így kellett volna fogalmazni:
- "továbbá az alapfokú művészetoktatási intézmény előképző és alapfokú évfolyamain a művészeti tárgynak megfelelő szakirányú tanítói vagy művész."
Ebben az esetben ez azt jelenti, hogy előképzőben és alapfokon művészeti tárgyú szakirányú tanítói végzettséggel lehet tanítani a művészeti tárgyat ( s nemcsak a színművészeti ágban, hanem a többiben is).

Szakirányú képzettségekről van tehát szó.
A törvényhozók semmi más nem csináltak, csak visszaállították a 2004. szeptember 1. előtti állapotot a képesítések tekintetében az előképző és az alapfokú évfolyamokon (Erről írtam "Boszorkánypróba" c. cikkem végén . E honlapon is megtalálható az írás)

Ön azt mondja: "azt, hogy melyik szakképzettség mire jogosítja fel annak megszerzőjét, általában a szakképzettséget leíró jogszabály(ok)ból indulhatunk ki."
- A szakirányú képzések rendszere lóg a levegőben. Erről is írtam az írásomban, idézem:
"A 10/2006. (IX. 25.) OKM rendelet a szakirányú továbbképzés szervezésének általános feltételeiről- tartalmazza a bolognai folyamatnak megfelelő alapképzéshez és mesterképzéshez kapcsolódó szakirányú továbbképzések szabályozását. E rendelet mellékletének „Hatályukat vesztő jogszabályok” fejezete felsorolja az összes szakirányú továbbképzést 2006-ig szabályozó rendeletet, mint hatályukat vesztő jogszabályokat. Így a drámapedagógus szakirányú továbbképzésről szóló OM- rendelet is hatályát veszítette /8/1998. (XII. 1.) OM rendelet /.
Úgy látom, a jogalkotók a teljes szakirányú képzési rendszert rosszul kezelik (s ebben benne van a drámapedagógia is). Ezért a feladat az lenne, hogy a teljes szakirányú képzési rendszerről kell megváltoztatni a jogalkotói gondolkodást, s akkor a drámapedagógia, s egyéb képzés is helyére kerülhetne. "

Igazából ezért sem tudjuk, hogy melyik végzettség mire jogosít fel. "



Ennyi az idézet, de érdemes elolvasni Bokor György és Ember Csaba válaszait, valamint az én "viszontválaszaimat" is. Elég hosszú, nem tudom mindet ide beidézni. Kiveséztük akkor ott a témát.Ha elolvasod, s vannak kérdéseid, itt - e fórumban- szívesen válaszolok, s kifejtem gondolataimat.

Álláspontomat továbbra is fenntartom: a minősítési eljárás alkotmányellenes volt. Hogy erről mikor hoz határozatot az Alkotmánybíróság, az egy másik kérdés (s amikor meg már hoz, akkor minek).

A 2004-es állapot visszaállításáról az alábbi mondat jut eszembe: "Sok hűhó semmiért!"
A "valami", ami maradt belőle: az idegrendszerünk,közérzetünk, s a közállapotaink megrongálása, egy közoktatási ágazat csődközeli helyzetbe juttatása.

L.Ritók Nóra | 2008. szeptember 6.
Sziasztok! Mostmár biztos, hogy a művésztoktatásban az alkalmazás feltételeit lágyították, tegnap olvastam a Jogfutár c.kiadványban és csakugyan, lehet alkalmazni tanítós végzettségűeket, akik felsőfokú szakképesítéssel rendelkeznek, és ott a művész alkalmazási lehetősége is. Hogy mindenki értse: tavaly el kellett bocsátani az összes olyan kollégát, aki nem rajztanári képesítéssel rendelkezett, hanem művészként tanított a művészetoktatásban, mint szakmájához értő. Megszüntettek olyan szakokat iskolák, ahol népművészek (fafaragók, szövők, bőrösök, fazekasok) tanítottak, és nem tudták felmutatni a rajztanári végzettséget. És persze azokat is, ahol pl. tanítós végzettségű, hivatalosan is alkotóművész igazolvánnyal (MAOE-tag) rendelkező tanított. Bár én magam is azt javasoltam, hogy adjanak be kérvényt, bizonyítva művészeti munkásságukkal hozzáértésüket, de nem tudok senkiről, akinél engedményt tettek volna. De nem ez a legnagyobb bajom, mert magam sem értettem egyet egyes területek szempontjaival, hanem az, hogy a környékünkön (és gondolom, máshol is) rohammunkában állítják vissza a csoportokat, 40-60-100 főt vehetnek fel, hiszen elhárult az egyetlen akadály, ami miatt szüneteltek. És már látom, hogy a megnövekedett létszám miatt lényegesen több állami támogatás folyik ki megint az ágazatba, úgyhogy ennek egyetlen következménye lesz: novemberben megint görcsbe rándult gyomorral várhatjuk a költségvetési törvénytervezetet, és januárban újra csökkentik a normatív támogatást. Ne legyen igazam, de attól tartok, az lesz. Szávai mester, Csirmaz Mátyás, mit szóltok ehhez? Nagyon kíváncsi vagyok a véleményetekre. Én megint azt érzem, amit már sokszor: két évre sem gondolkodik, tervez előre az OKM. Ja, és még valami: nem értettem, hogy miért jelennek meg felhívások bizonyos felsőfokú oktatási intézményekben sokkal korábban, mint ahogy a törvénymódosítás kijött, olyan felsőfokú képesítési ajánlatokkal, amiről akkor biztosan azt lehetett tudni, hogy nem tesz alkalmassá senkit a művészetoktatásban való pedagóiai munkára. Honnan tudták ők már akkor, hogy ez buli lesz? És vajon, akik jelentkeztek rá, hányan vannak? És ők honnan tudták? Miféle információs csatornák és érdekek működnek itt?
meseszép | 2008. szeptember 3.
kapcsolódik, de csak a szélén. bár épp oly őrület.
eddig be se tehettem a lábam az iskolába érvényes tüdőszűrő papír nélkül. most, hogy fizetős lett, nem kötelező.
ezt ki érti? mert ami nekem ebből lejött, olyan félelmetes, nem is merem végiggondolni.
L.Ritók Nóra | 2008. szeptember 3.
Sziasztok!
Most mondom a másik viccet: Kérlek benneteket, mondjátok, hogy nem igaz! Vagy magyarázza meg valaki, ha igen, miért?
Megint a művézetoktatás: A minősítési hercehurca után, amikor a legtöbb iskola a drámán vérzett el, hogy nincs megfelelő szakemberük, most egy klassz kis törvénymódosítással a tanítós végzettség és a felsőfokú szakképesíés is elég. Állítólag a dráma miatt van így, bár most mindenki fellekesült, hogy a speckolok is beleférnek, és egyelőre senki sem tudja megmondani, pontosan mi fér bele.(Sőt, állítólag az első változat még az óvodapedagógusokat is engedte volna a rendszerben) Könyörgöm: mi értelme volt akkor az egész cirkusznak? Pedagógusokat bocsátottak el, iskolák nem kaptak normatívát, tanszakokat zártak be, és most engednek a feltételek szorításán? Most mégiscsak úgy vélik, jó volt, ahogy volt?! Én most elvesztettem a fonalat, nem értem. Van valakinek pontos infója? Nem lehetne, hogy csak egyetlen évig kiszámítható legyen az oktatás?
hanger | 2008. szeptember 3. | gergely[kukac]hanczar[pont]hu
kedves AX,
azt a filmet kétszer is láttam, egyszer kétésfél évtizede, egyszer meg a közelmúltban. tényleg elég jó film. de összeesküvés-elméletekben akkor sem hiszek. egyik kedvenc idézetem: "sose magyarázz semmit rosszindulattal, amit egyszerű korlátoltsággal is lehet". hát ahogyan én elnézem, itt azért még elég sokmindent lehet egyszerű korlátoltsággal is magyarázni.

a kollégádnak aki jófej, annak meg azt üzenem, hogy pont azért tartunk itt a közoktatásban, mert mindenki úgy gondolkodik, ahogyan ő. nem dobnám rá az első követ. ismerem az érzést. és nehéz lenne hibáztatni is. csakhogy így meg egyszerűen minden így marad. miért változna?

ja és az jutott eszembe, hogy én nem engedném a gyerekemet be az iskolába, ha az omlásveszélyes lenne. nem tudom mit tudnának a hatóságok kezdeni ezzel a helyzettel. biztos jól megbírságolnának valami alapján.
achs | 2008. szeptember 3. | axkaro[kukac]vipmail[pont]hu

Kedves Gergely!

Ezt írod:
"nem lehet, hogy az iskola vezetése találta ki az épület omlásveszélyét, mint helyi mumust?"
Ez gyakran jut eszembe nekem is. Volt egy Szexmisszió című lengyel film negyed százada. A távoli(?) jövőben játszódott, az emberek a föld alatt laktak, mert az utolsó háború élhetetlenné tette a földfelszínt. Valami konfliktus miatt néhány embernek csak az maradt, hogy fölmeneküljön a felszínre. Fönt valóban vörös köd, füst fogadta őkat. Aztán az egyik lépett kettőt előre, fölhasította a festett vásznat, amely mögött csicseregtek a fák, rügyeztek a madarak, sőt, kiderült, hogy a földalatti telep (politikai) vezetője is ott kint lakik...
Hát, gyakran gondolok arra, hogy elég sok festett vásznat tesznek elénk (ellenőrrel ijesztgetést, törvényt, fenyegetést stb.), hogy boldogan maradjunk a föld alatt.

Az a baj, hogy a javaslatoddal kapcsolatban volt olyan (különben tényleg baromi jó fej) kollégám, akinek első reakciója az volt, hogy toljunk ki a gyerekekkel? Nem vagyok biztos benne, hogy meggyőztem arról: a gyerekekkel akkor tolunk ki, ha hagyjuk, hogy minden maradjon.

hanger | 2008. szeptember 3. | gergely[kukac]hanczar[pont]hu
kedves Kata,
azt elhiszem, hogy a nyolcvanas években volt ilyen iskola. meg gondolom az ötvenes években is. node ma is? és ezzel együtt optimista országos évnyitókat lehet a sajtóban olvasni? ez az amelyik kettő nem pásszol.
a rosszul tanítás hetéről: tudom, hogy az országban van sokezer tanár, aki már évek óta ezt csinálja. szívem szerint megvetném őket, de azt kell mondjam, hogy nekik van igazuk. ahogy a zöldségesnek is igaza van, ha száz forintért csak ehetetlen paradicsomot ad. velük nincs semmi baj. ők a normálisak. ők képviselik a mostani fennáló rendet. a baj veletek, velem van, akik nem képesek annyira rossz minősgében annyira keveset dolgozni, amennyi igazságos lenne. azért vagyunk felháborodva, mert túl kevés pl a tanári fizetés. nem, a tanári fizetés nem kevés, ha az adott tanár nem dolgozik. az egyetemi tanári fizetés se kevés, ha valaki csak heti egy-két napot dolgozik érte. a baj a renittenesekkel van, akik szeretnének valami felfoghatatlan okból mégiscsak minőségi munkát végezni. viszont a másik oldalról meg az is igaz, hogy az iskola el is vár néha egy-egy emberáldozatot. a diákok is a tanári közösség is. olyan embereket, akik a szívüket adják. mert anélkül mégiscsak elpusztul az iskola. talán az feltűnő, ha ezek az emberek sem teszik a dolgukat egy hétig. innentől válhatna értelmessé a rosszul tanítás hete. persze lehetne egy fél éven keresztül is csinálni, vagy évekig. igény szerint. attól függően, hogy mennyire nehézfelfogású a társadalom.
Kata | 2008. szeptember 2. | emme[kukac]freemail[pont]hu
Kedves "hanger" Gergely!

Ilyen iskola létezik, sőt 1980-ban is már létezett. Én ott voltam diák. A felső zsibongóban 1 négyzetméteren nem tartózkodhatott 2 tanulónál több. Szünetekben csak sétálgathattunk rosszidő esetén:( Ezt az iskolát most felújítják, kibővítik. Persze úgy, hogy az eredeti terveket, s a régi statikai vizsgálat eredményét "nem találják", s nem is látta "Senki". Csak a régen ott dolgozók és tanulók emlékeznek rá.
A hozzászólásban olvasott 2 iskoláról csak annyit, hogy az ugyanolyan technológiával épült un. magasházat kb. 10 éve kilakoltatták - életveszélyes volt, s 1 szintén e technológiával épült iskolát már ugyanezen a településen ebben az évben bezártak. Azért olyan jól nem megy, hogy 1 évben 3 iskolától szabaduljon meg az önkormányzat. Bár most komoly indoka lenne rá. Az is valószínű, hogy nem ezek az iskolák pályáztak ebben a városban felújításra:(, mert külön támogatásért fordultak a minisztériumhoz, a helyi újság szerint.

Az ötletről annyit, hogy már nekem is megfordult a fejemben, hogy mi lenne, ha .....
Igazán nem hiszem, hogy észrevennék. Ha hiszitek, ha nem, van aki(K) megcsinálja:), s nem biztos, hogy őt veszik észre.
hanger | 2008. szeptember 2. | gergely[kukac]hanczar[pont]hu
kedves Zöldbéka, fizetésről elvileg nem kell lemondani lassító-sztrájk esetén... amikor eljöttem az előző munkahelyemről, kicsit dühös voltam. azt kívántam a kollégáimnak, hogy legyenek egymás kollégái. a túlvilággal, pokollal, való fenyegetődzés csak azoknak kell, akik nem tudják, hogy minden bűn itt nagy hirtelen megtorlásra lel. kicsit túl filozófikus voltam most. érthető azért?
hanger | 2008. szeptember 2. | gergely[kukac]hanczar[pont]hu
kedves Nóra, Anna Freud elhárító mechanizmusainak "level nullá"ján állok. egyszerűen nem hiszem el. nem vagyok képes elhinni. tényleg van egy iskola kicsiny hazánkban, ahol nem szabad ugrálni és kiabálni statikai okokból? nem lehet, hogy az iskola vezetése találta ki az épület omlásveszélyét, mint helyi mumust? nem vihogott az operatőr a forgatás alatt? egyáltalán miért mentek be az iskolába? ki volt az a statikus, aki ilyet mondott? miért nem ürítették ki azonnal az iskolát, amikor megérkezett ez a statikai vélemény? áááh ezt nem bírom felfogni!
L.Ritók Nóra | 2008. szeptember 2.
Lehet, hogy ez tényleg bevállna, nem tudom. Néha olyan az egész valóság, mint egy paródia. Tegnap láttam a híradóban egy iskolát, amivel az egyik szakértő szerint statikai gondok vannak, és életveszélyes, a másik szerint még nem, csak nem szabad benne ugrálni, és nagy zajt csapni, és akkor még kihúzzák ezt az évet...És megkezdték a tanévet, láthattunk egy kis bevágást az egyik órából, amikor a tanítónéni magyarázta a gyerekenek, hogy az épületben nem lehet ám ugrálni, rohangálni, sőt kiabálni sem, mert akkor összedőlhet. A kicsik meg hallgatták.Tapasztalatokat szereztek a magyar közoktatásról. Jó évnek néznek elébe, nem? Elképzeltem, ahogy egész évben lassan mozognak, és csendben beszélnek, az amúgy zsibongó iskolai térben..... Azt hittem mindjárt bemondják, hogy ez csak vicc, csak egy kis jókedvet akartak csinálni, itt az év elején, de nem, a riport végén a fenntartó képviselőjét kérdeztek, ki lesz a felelős, ha a 900 gyerekkel az épület miatt történik valami, és a válasz az volt, hogy természetesen az iskolavezetés. Úgyhogy Gergő, nem biztos, hogy ki kellene fordítani a világot, ki van ez már fordulva magából teljesen, mégsem veszi észre senki.
zoldbeka | 2008. szeptember 2. | leinerk[kukac]freemail[pont]hu
Gergő ez egészen fantasztikus ötlet!
Egyébként ha lenne erős, egységes szakszervezetünk és egy-két hétre valóban bezárnánk minden iskolát (nincs ám ügyelet, meg elégséges szolgáltatás!), akkor talán... Én ezért szívesen lemondanék kétheti béremről és éheznénk, de azt mondom, megérné!
Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2017.08.18.
Csak nyerhet az a fiatal, aki hiányszakmát tanul
Sajnálom azt a 33 ezer fiatalt, akiknek nem sikerült a felvételijük a felsőoktatásba, mert ha egy részük a szakképzést választja, akkor most egy sikeres életpályamodell első szakaszát teljes...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2017.08.18.
Közösen dönthetnek a pedagógus-érdekképviseletek
Még augusztusban egyeztet a két legjelentősebb pedagógus-szakszervezet egymással arról, hogy a jövőben részt vegyenek-e a kormány köznevelés-stratégiai kerekasztalának a munkájában –...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2017.08.17.
Rossz a szülők véleménye az iskolai nyelvtanulásról - videó
Az ATV Start vendége a Szülői Hang képviseletében Miklós György.
(Forrás: atv.hu)
--
2017.08.17.
Lazuló gyerekek – A legkisebbeknek is segíthet a meditáció az indulatkezelésben
Bagdy Emőke pszichológus is úgy látja, hogy már hatévesen elkezdhetnénk megtanulni kezelni a stresszhelyzeteket, de hiába is lobbizott amellett, hogy a heti 30 perces lazítás bekerüljön a...
(Forrás: Vasárnapi Hírek)
--
2017.08.17.
Iskolai bántalmazás: nem volt belső vizsgálat
Egy szülő jelezte, hogy bántalmazták a gyermekét a veresegyházi Gyermekliget Általános Iskolában, az igazgató azonban ahelyett, hogy kivizsgálta volna a bejelentést, informálisan eltanácsolta...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2017.08.17.
A szíriai gamer játékot csinált a saját meneküléséből
Abdullah egy 64 pixeles kis alak egy számítógépes játékban, aki megpróbálja elhagyni Szíriát, hogy ne kelljen harcolnia a polgárháborúban. Abdullah Karam szíriai menekült, aki 2015-ben é...
(Forrás: abcug.hu)
--
2017.08.17.
Néhány zseni nem menti meg a magyar informatikaoktatást
Gáspár Attila, a miskolci Földes Ferenc Gimnázium tanulója nemrégiben aranyérmet szerzett az Iránban megrendezett nemzetközi informatikai diákolimpián. Az eredmény azért különösen figyelemrem...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2017.08.17.
Balog: A kormány nem hagyja, hogy tönkretegyék a Snétberger-központot
Nagy szükség van az intézményre. Pótolhatatlan munkát végeznek a tehetséges roma gyermekek felfedezésében az egész Kárpát-medencében – mondta az emberi erőforrások minisztere az Origonak...
(Forrás: Index)
--
2017.08.17.
Megússza a káoszt az ország egyik legnagyobb egyeteme
Intézményi megállapodást kötött egymással a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem annak a negyven, a BME gazdaságtudományi karán felmondott...
(Forrás: Eduline)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Ági! Nem találunk ide vonatkozó jogszabályt. De például az Erzsébet táborban 10 gyerekhez egy pedagógus alkalmazható. Ez így lehet minden esetben. Ha csak egy csoport van(bármilyen létszámmal) mindig kell két felnőtt, hiszen bármi történhet, és a csoport nem maradhat gazdátlanul. Ha találunk jogszabályt, azonnal tájékoztatunk.

--
  Ági

Kedves OFOE! Hol találom meg azt a jogszabályt, melyben leírják: nyári táborban hány fő gyermekhez mennyi pedagógus foglalkoztatható? Pl: ha a 20 fővel elmennénk iskolán kívül, vagy strandra, vagy kirándulni? (közlekedésnél:10 gyermek után számolnak 1 főt...) A választ nagyon köszönöm, és nagyon várom!

--
  OFOE

Kedves Angéla! Sajnos nem tudunk ilyen ajánlásról.

--
  Papfalusi Angéla

Tisztelt Osztályfőnök!

Érdeklődni szeretnék, hogy létezik-e valamilyen ajánlás a szakgimnáziumi (egykori szakközépiskolai) osztályfőnöki órák helyi tantervéhez, mert a kerettantervek nem tartalmaznak erre vonatkozó szabályozásokat. Válaszát előre is köszönöm!

Tisztelettel: Papfalusi Angéla

--
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! Tanári végzettséggel lehet működni tanítói munkakörben, feltételezhetően az ebédeltetést és a játéktevékenységet is felügyelheti, akinek pedagógus végezettsége van. Részletesebb tájékoztatás található ezen a linken.

--
  Mammma

Tisztelt Osztályfőnök!
A következő kérdéssel fordulok Önhöz. Problémát okoz iskolánkban, hogy alsó tagozaton a tanítási órák utáni ebédeltetést illetve játékidőt, ami a napközi előtt van, nem végezheti tanári végzettségű kolléga. A törvény ugye kimondja, hogy alsó tagozaton csak tanító taníthat, de ebben az esetbe inkább a nevelés dominál. Van-e olyan törvény, vagy valami megoldás, hogy ezt a feladatot tanári végzettségű ember végezhesse az alsó tagozaton? Kevés a tanító kolléga. Mi lehet a megoldás?
Köszönöm válaszát!

--
  OFOE

Kedves Erzsa!
Ha pedagógusbeosztásban vagy a papírod szerint, akkor annyi szabadság jár, amennyi a munkaköröd alapján megillet. De ha hivatalosan másképp osztottak be, akkor feltételezhetően kevesebb jár, és ezt nyilván a Munka tv alapján számolják.

--
  Erzsa

Szeretném megkérdezni,hogy magánóvodában is 46 nap szabadság jár az óvónőnek? Vagy a Munka tv.alapján kell csak számolni?
Köszönöm,ha választ kapok.

--
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! Az osztályfőnöki megbízatáshoz pedagógusi végzettség kell.

--
  ofő

T. Uram/Hölgyem!
A következő kérdéssel fordulnék Önökhöz. A tagintézmény vezető úgy döntött két osztály alacsony létszáma miatt összevonásra kerül. Az egyikben én vagyok az ofő. Az osztályt azonban a másik osztály ofője kapja. A 9. évfolyamon két olyan embert jelölt meg ofőként, akiknek pedagógiai végzettsége nincsen, nekem, ígérete ellenére nem ad osztályt. Kérdésem az lenne, hogy milyen végzettség kell az osztályfőnöki megbízáshoz?

Üdvözlettel, egy volt ofő

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Kövesi Györgyi:] Kedves Sulyok Blanka! Bár minden pedagógus ilyen érzékeny és szolidáris lenne az LMBTQ fiatalokkal! Nagyon fontos lenne, hogy minden diák biztonságban érezhesse magát az iskolában! Szeretném figyelmükbe ajánlani a Melegség és megismerés iskolai érzékenyítő programot, amelyet a […]
Pride és pedagógia »

--

[ax:] Kedves Gönczöl Enikő! Nagyon fontosak ezek az írások, szinte mindegyik telibe találja az éppen aktuális problémámat, vitámat, morgolódásaimat, napi csatározásaimat (csatározás?? - de jó lenne szemtől-szemben állni ás csatározni...) Köszönöm szépen. Várom a szeptemberi […]
Neked mindegy? Nekem nem! 15. – Ne hagyjuk magunkat manipulálni! »

--

[Anna:] Most miért halasztották őszre? Addigra megint lesznek sokan, akik nem veszik észre a benntartó erőket, és elmennek a pályának még a közeléből is. Legalább mesélhettek volna nekünk - a gida lábáról, az üvegcipellőről, a szurokról, amelyben benne ragadt meg hasonlókról. Nem […]
Meghívó az FPF konferenciájára »

--

[Leiner Károly:] Nagyon jó írás! Nem csak a druszám vagy Ax barátom :) vigyázz magatokra!
A la recherche… Eltűnt idő, eltűnt öröm az iskolában »

--

[csilla:] Amikor a felelősöket keressük az oktatási kormányzatban, a jövő generációjának nevelése miatt! Tegyünk meakulpát! Nézzünk szembe a tükörrel! Látom-e saját magam? Ki vagyok én? Majd ennek fényében nézzük végig azt a gyerekhalmazt, akinek nevelése ránk volt bízva! Jól […]
A magyar közoktatás problémái a PISA adatok tükrében »

--

[Péter:] Laszlo vicces beszólása tetszik nekem. Különösen akkor, ha majd felsorol olyan kollégákat, akik a saját KUDARCAIK miatt a liberális kormányzást hibáztatták. Mert ismereteim és tapasztalataim szerint az "úgy rossz ahogy van" típusú áthárító minősítést nem liberális […]
A magyar közoktatás problémái a PISA adatok tükrében »

--

[Laszlo:] @Peter: "Ha csak csodálkozik, az a kisebbik rossz. De vagdalkozik, mindenkit és mindent hibáztat a saját kudarcai miatt." Peldaul a "liberalis kormanyzast"? ;)
A magyar közoktatás problémái a PISA adatok tükrében »

--

[OFOE:] Kedves Dia! Gondolom ez azon múlik, hogy a három év gyakorlatát az itteni intézmény elfogadja-e, és három év után megadja-e a ped1 státuszt. Pontosabb és jogi szempontból napra kész válaszért keresse meg az Oktatási Hivatal ügyfélszolgálatát.
Mit kell tudni az életpályamodellről? »

--

[Péter:] Csilla a lényegre tapintott: "...csodálkozik majd az az utánunk jövő humánerőforrás fejlesztéssel foglalkozó értelmiségi munkás! nem mondanám pedagógusnak! hogy ők honnan jöttek? " Ha csak csodálkozik, az a kisebbik rossz. De vagdalkozik, mindenkit és mindent hibáztat […]
A magyar közoktatás problémái a PISA adatok tükrében »

--

[DIA:] Üdvözletem kérdezném hogy külföldön megszerzett oklevelem már honosítottam és hogy milyrn minôsítésben alkalmaznának, ha külföldön már van 3 éves pedagógusi tapasztalatom? Csak gyakornok lehetek?
Mit kell tudni az életpályamodellről? »

--
OFOE (2001–2017) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek