OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2006. szeptember 17.

Kádár Judit

Hány éves a gyerek? (5. rész)

Életkori támpontok az alkalmas történetek és alkalmas történetmondás kérdéseihez

Kamaszkor alsó (13-15 éves)

Érzelmileg

A kiskamasz kínzó határproblémái „a bőrére vannak írva” – ez a pattanások kora. A pubertás berobbanásának (nemcsak hormonális) biológiai vihara kitaszítja a gyereket legelső és mindeddig legstabilabb viszonyítási keretéből, a testséma biztonságából. Az ebből fakadó testi elgyámoltalanodás a nemi hormonok beindulása nyomán hirtelen megerősödő, egyelőre inkább a piszkossággal, mint a férfias/nőies vonzerővel társított testi impulzusokkal és az azokhoz társuló (gyakran szorongó, bűntudatos, agresszív) fantáziákkal szövetkezve, a kisgyerekkor felé lökik vissza a kiskamaszt. Ez azonban olyan mérvű veszélybe sodorja a gyerekkor végére elért kompetencia- és autonómia érzését, hogy minden lehetséges eszközzel – a szó szoros értelmében foggal-körömmel – tagadni kényszerül kisgyerekes (regresszív) függés-vágyát, érzelmi biztonság szükségletét. A vonzás és taszítás pólusai között hánykolódik tehát, érzelmi világát elönti az ambivalencia. Túlzásba vitt rajongás és dühöngő utálat, mozdíthatatlanság és mozgásvihar, könnyes sóvárgás és rideg közömbösség váltogatja egymást gyakran ugyanazon személy(ek) felé, és gyakran órákon vagy napokon belüli váltakozásban. Mindez főként cselekvésesen jelenik meg, mert a kiskamasz feszültségtűrése, a konfliktusok belül tartásának, belső megmunkálásának képessége minimális, miközben alig elviselhetően erős ambivalens érzések gyötrik.

A pubertáskorú gyerek határozott acting out (ágálás) hajlama, ami az önszabályozás, önkontroll képességének meggyöngülésével párosul, szinte kényszeríti a felnőtt környezetet, hogy erőt mutatva, a kerettartás terheit időlegesen átvegye a gyerektől. A kiskamasz szorongásának és tűrhetetlen ambivalenciájának elsődleges tárgya a kisgyerekkorba visszahúzó anyai személy (és annak alteregói). Az ilyen korú fiúknak és lányoknak egyaránt elsősorban az apai erőre és irányításra van szükségük, összes renitenciájukkal ennek megmutatkozását provokálják, csalogatják elő.

A kiskamasz ránézésre nagyon hedonisztikusnak tűnik. Úgy látszik, mintha gyerekkora végére stabilizálódott teherbírását, önkontrollját, késleltető képességét teljesen (vagy csaknem teljesen) elveszítené: csak azt teszi, amihez kedve van, az erőfeszítést igénylő, nem általa választott tevékenységeket gyakran elutasítja. Ezek a tevékenységek ugyanis feszültséget keltenek benne, és éppen feszültségtűrő képessége az, ami nagyon csekély ebben a korban. Ez a kudarc azonban alkalmazkodási nehézséget okoz, ami szorongást, bűntudatot kelt benne, aminek kellemetlenségeit részint dacosan kiágálja, részint – főleg testi – önsanyargatással próbálja elhárítani. Elkeseredett erőfeszítés ez a gyakran evés-, alvás-, teljesítmény- és kapcsolati zavarokkal járó önsanyargatás az önkontroll visszaszerzéséért.

Kognitívan

A kiskamasz kezd beletalálni a műveleti gondolkodás elvont, fogalmi formáiba, de még nem mozog otthonosan azokban. Furcsa gondolatszökellései, néha meglepően érett, máskor nehezen követhető, önkényes következtetései azt mutatják, hogy inkább kísérletezik az absztrakciókkal, mintsem uralja azokat. Ennek megfelelően – és érzelmi labilitásának is tulajdonítható módon – pillanatnyi teljesítménye, megértő és feldolgozó képessége erősen hullámzó képet mutathat. Inkább a kivétel érdekli, mint a szabály, inkább az egyedi, mint az általános. A kisiskoláskor merev szabálykövetésével és konvencionális viselkedési sémáival szemben, a kiskamaszt erősen vonzza minden, ami váratlan, meglepő, hirtelen feltáruló összefüggés.

Társasan

A kamaszkor koronázatlan királya a kortárscsoport, még a szoros (esetleg intim) kétszemélyes kapcsolatok is a csoport hátterén, annak jóváhagyásával és bíráló szeme előtt bontakoznak ki. A kamaszcsoport élete, tevékenysége a felnőtt számára érthetetlennek, öncélúnak, zajosnak és nagyon sokszor elítélendőnek látszik, de – kimondatlanul és tudattalanul – éppen ez a célja. A kiskamaszok a maguk csoportjaiban azt a mélyen regresszív (kisgyerekes) biztonságérzést, kreativitást és szabadságot valósítják meg, amelyben éppen a szinte teljes keret nélküliség a legfőbb keret, a veszélyérzet nélküli kockázatvállalás a biztonság záloga.

A kiskamaszkor az emberi életút legforradalmibb szakasza, ennek megfelelően a csoportjai valóságos forradalmi szabadcsapatok – mindenféle zászlókra (focicsapatokéra és zenekarokéra főleg) fölesküsznek, mindenfajta önkénynek ellenszegülnek, mindenfajta megtorlásnak áldozatul esnek, miközben a zászlók, az önkény és a megtorlás egyaránt – viharos örvényű változásra és nem kevésbé viharos örvényű regresszióra kényszerülő – önlelkük kivetülése a valóságra. A kamaszok kortárscsoportja az az egyetlen „mozi”, ahol ez a film háborítatlanul pereghet – értő színészek, rendezők és kritikusok szeme előtt és szereplésével.

Etikailag

A kiskamasz kettős mérce szerint él és ítél. Mélységesen elítéli a felnőttek hamisnak, képmutatónak ítélt konvencionális erkölcsét, miközben szakadatlanul támaszkodik rá. Az eredetiség, spontaneitás, őszinteség, autonómia értékeit helyezi világa közepébe, miközben saját szűkebb csoportja viselkedéses, értékrendbeli, ítéletalkotási, öltözködési, beszédmódbeli, ízlésbeli elvárásait szerepszerűen, szinte szolgaian követi. Semmitől nem idegenkedik jobban, mint a sztereotípiáktól – hacsak azok nem a sajátjai. Életeleme, legfőbb hangoztatott értéke a másság, miközben gondolkodás nélkül bélyegzi meg, közösíti ki a másik futballcsapat rajongóit, a deszkásakat, a punkokat, a jó tanulókat, a Plazába járókat, a romákat… bárkit, akinek felfogását, ízlését, életvitelét a csoportja elutasítja. Mindezek mögött markáns életkori jegyek (is) állnak: (1) a heteronóm – külsőleg diktált, külső modellt követő – erkölcstől való elszakadás vágya, ugyanakkor a saját, autonóm erkölcsi álláspont kiforratlansága; (2) az ambivalencia nagyon erős érzése, ugyanakkor az elviselésére való képtelenség. A kiskamasz folyton dönteni akar, rövidre akarja zárni az ellentmondásos kérdéseket, mert nem tudja elviselni a hezitálás feszültségét, így óhatatlanul sodródik a szélsőséges, sztereotip, előítéletes ítéletalkotás és viselkedés irányába.

Beépülő identitáselem

A saját nemmel való azonosság szerepszerűen és főleg külsőségeiben kezdi fölvenni az érett szexuális identitás formáját – ez ebben és az elkövetkező életszakaszban még nagyon sok bizonytalanságon, átmeneti formán, szorongáson és szereppróbálgatáson keresztül megy végbe.

A csoportidentitás fejlődése ebben az időszakban rendkívül erős. Elsősorban a kiskamasz közvetlen csoportjával – annak normáival, szokásaival – kialakított azonosulását jelenti, de ez az elsődleges azonosulás szinte azonnal kivetül a kamaszcsoport által rajongott, közös fantáziáikban fölnagyított, istenített külső vonatkoztatási csoportokra. Az eszmék, ideológiák iránti fogékonyság ebben az életkorban még nem erőteljes, ha mégis megjelenik, inkább a radikális, lázadó vonás dominálja, illetve a külsőségek, és nem a gyerek által megértett, számára belsővé vált értékekkel, hagyományokkal való közösségvállalás.

Domináns tevékenység

Unatkozás, fantáziálás és rendbontás. Az első főleg magányosan, a második magányosan vagy párban, a harmadik legfőként csoportban űzött tevékenység. Az unatkozás – ami ebben az erős, ellentmondásos érzésekkel, indulatokkal elárasztott életszakaszban az önvédelem fontos eszköze – nagyon gyakran felerősíti a gyerekben az elhagyatottság, meg nem értettség érzéseit: az elkeseredettséget és önsajnálatot. Ezzel szemben erős, gigantikus fantáziák szövődnek, amelyben a kamasz csillogónak, támadhatatlannak, sztárnak, sikeresnek látja magát. Minél kevésbé közelít a gyerek valóságos élete az elképzelt ragyogáshoz, annál gyakrabban adja át magát a nappali álmodozás egyre aprólékosabban kidolgozott, egyre komplettebbé váló fabulációinak, míg végül a fantázia és a valóság közti határ egészen elmosódhat.

Az unatkozásban, önsajnálatban éppúgy, mint a nappali álmodozásban, a gyerek látszólag egyedül van (vagy legfeljebb barátjával, barátnőjével), de valójában mindkettőben megjelenik a csoport mint képzelt közönség – akár úgy, mint akik „majd sírnak, majd megbánják, majd sajnálják…”, akár úgy, mint akik „majd büszkék lesznek, majd ámulnak…” A rendbontás ezernyi formájában a csoport résztvevőként vagy tényleges közönségként jelen van. Ez minimálissá csökkenti a bűntudatot és a kockázat érzékelését, és eleve esélytelennek láttatja a kamasszal a (magányos!) felnőtt szankcionáló, határkijelölő próbálkozását. A kamaszkor a felnőttek számára ezért elkerülhetetlenül minimum kétemberes, de inkább csoportos vállalkozás.

A „meghallható” történet

A kiskamasz rendkívül kevéssé képes belső konfliktusainak, érzéseinek, indulatainak belül tartására, azokat szinte azonnal kívülre teszi, hogy eltávolítsa magától, hogy kívül tudja megszemlélni, megérteni, átélni saját belső világát. Ezért a kiskamasz mindenevő: ő a világ legjobb hallgatója, olvasója és nézője, feltéve, hogy a történet végén nem akarunk tanulságot is ráerőltetni, vagyis nem akarjuk tőle, hogy időnek előtte belsővé tegye, amit most egyedül külsőként – másvalaki történeteként – képes átélni.

Minden érdekli, minden elmondható, megmutatható neki, szenvedélyesen kutatja a felnőttek világának (még leleplezésre, kigúnyolásra vagy rajongásra váró) történeteit. Óvodáskora óta először a nagyon drámai történetek érdeklik igazán, mert azok tükrözik számára a legjobban a saját magában dúló viharokat: győzteseket és veszteseket, szenvedőket és sikereseket, elnyomottakat és lázadókat akar látni, hallani, olvasni, a sorsukat átélni, velük azonosulni vagy ellen-azonosulni. A tanulságot nem akarja, azt tőle sem kell akarni, arra várni kell még egy-két évig teljes bizalommal. Nagy, erős archetípusokra vágyik a történetekben: a gonoszra, a jóra, a bölcsre, a gyávára, a kalandorra, a megszabadítóra, a zsarnokra.

Két csapdát kell előrelátóan elkerülni: (1) a kiskamasznak mindene a humor, de ez feszültségtűrése alacsony fokával függ össze, ezért ha engedünk a csábításnak, és túlzásba visszük, az teljességgel anti-pedagógiai eredményre vezet; (2) mindenképpen el kell kerülni az eszmei mondanivaló, a „mit akart ezzel mondani a szerző?” firtatását, hacsak nem az a cél, hogy elidegenítsük a gyermeket a történettől.

--

Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2018.04.22.
Tanítanék Mozgalom: még nem tudjuk, merre tovább
A választások eredménye egy kis időre őket is megbénította, így most rendezniük kell soraikat, és ki kell találniuk, miként is tudnak tovább működni ebben az új helyzetben. "Jelenleg a...
(Forrás: Népszava)
--
2018.04.21.
Viselkedjen már normálisan az a fogyatékos gyerek!
Hiába van papírjuk a tanulási nehézséggel küzdő vagy éppen fogyatékkal élő gyerekeknek, sokszor csak a tanár jó indulatán múlik, hogy tényleg ad-e könnyítést a dolgozatnál vagy felel...
(Forrás: abcug.hu)
--
2018.04.21.
Buk(tat)ás
Azt mondják, a magyar iskolarendszer leggyengébben teljesítő területe a nyelvoktatás. Az egész EU-ban nálunk beszélnek a legkevesebben idegen nyelvet – miközben az iskolában az előző rendszerben...
(Forrás: Népszava)
--
2018.04.21.
A kisdiák rendelte meg az iskolai menüt
A Békéscsabai Gyermekélelmezési Intézmény kezdeményezése alapján a megyeszékhely általános iskoláinak tanulói javaslatot tehetnek kedvenc ételükre. Ezeket azután beépítik az adott havi...
(Forrás: Eduline)
--
2018.04.21.
A legnagyobb amerikai egyetemeket is legyőzték az ELTE hallgatói Washingtonban
A budapesti egyetemisták a döntőben több mint 120 csapatot utasítottak maguk mögé, köztük olyan egyetemek válogatottjait, mint a Yale, a Berkeley, az NYU, a King's College, a UCL, valamint a...
(Forrás: Szeretlek Magyarország)
--
2018.04.21.
Zsidó iskola a Budai-hegyekben: itt nem tudod megvásárolni a helyedet (Interjú a Lauder Javne igazgatójával)
Ahogy pedig a diákok egyre közelebb kerülnek a pályaválasztáshoz, el kell érni, hogy valóban arra koncentrálhassanak. Azzal segítünk, ha egy ponton túl a továbbtanulást támogatjuk, a tö...
(Forrás: Pénzcentrum)
--
2018.04.21.
Új irány jön a gazdaságban Az átfogó javaslatcsomag már májusban napirendre kerülhet
Részletes, új és átfogó gazdaságstratégiai javaslatok kerülhetnek már májusi megalakulását követően az új kormány asztalára. A javaslatok kidolgozásában a Magyar Nemzeti Bank, valamint...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.04.21.
Megvannak a kompetenciamérés friss eredményei: nagy baj van a szakközépiskolákban
Hiába szabta át a kormány a tanterveket, változtatott az óraszámokon és alakította át a szakképzést, nem javult a hatodikos, nyolcadikos és tizedikes diákok matematikai és szövegértési...
(Forrás: Eduline)
--
2018.04.18.
Kötélmászás: mi a fenének erőltetik évtizedek óta?
Az történt, hogy mikor a Facebookon nyilvánosan felsóhajtottam – mit felsóhajtottam, dühöngtem egy sort a még mindig kötelező kötélmászás miatt –, az ismerőseim kommentözönben tudatt...
(Forrás: wmn.hu)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Nikoletta! Elnézést kérünk a késedelmes válaszért. Pedagógiai végzettséggel gyakornoki státuszban is el lehet látni osztályfőnöki megbízatást. Üdvözlettel a szerkesztőség

--
  Molnár Nikoletta

Kedves OFEOE Szerkesztőség!

Érdeklődni szeretnék: határozott idejű, gyakornoki besorolásban lévő, abszultóriummal rendelkező pedagógus kaphat-e osztályfőnöki feladatokat, rendelkezhet-e osztályfőnöki munkakörrel, vagy van esetleg valamilyen jogszabály, ami kizárja ezt?

Köszönöm válaszukat! Nikoletta

--
  Dr Pulinkáné Balázs Mariann

Kedves OFOE Szerkesztőség!
Szeretnék az osztalyfonok.hu oldalon regisztrálni. Mi a módja?
Elsősorban az oktatófilmeket tudnám a nyolcadikos osztályomban hasznosítani, de biztosan találok majd egyéb fontos és munkámat segítő információt, ismeretet is.
Köszönettel
Dr Pulinkáné Balázs Mariann tanár és igazgatóhelyettes
Bodrogkeresztúri Eötvös József Általános Iskola

--
  OFOE

Kedves Ancsa!

Az a kérdés, hogy határozott vagy határozatlan idejű jogviszonyod van-e. Közös megegyezéssel mindkettőt meg lehet szüntetni a
megállapodásnak megfelelő időben (ezért közös megegyezés).Lemondással a határozatlan idejű
jogviszony szüntethető meg, ebben az esetben van két hónap lemondási idő. A munkáltató kötelezhet a lemondási idő ledolgozására.

Ha a közalkalmazott nem hajlandó a lemondási időt ledolgozni, és jogellenesen távozik, köteles a lemondási időre járó távolléti díjat megfizetni.
Ha a határozott időtartamú jogviszonyát szünteti meg jogellenesen, a határozott időből még hátralévő időre járó, de legfeljebb háromhavi
távolléti díjnak megfelelő összeget köteles megfizetni (Mt. 84. §).

Reméljük, segítettünk a megfelelő döntés meghozatalában.

Üdvözlettel az OFOE Szerkesztősége

--
  Szász Anna

Még nem egészen egy éves részmunkaidős közalkalmazotti jogviszonyomat szeretném megszüntetni,másik munkahelyre teljes időben,kedvezőbb feltételekkel vennének fel szintén közalkalmazottként. Közös megegyezéssel akarnak elengedni,de 2 hónapot la akarnak velem még dolgoztatni. Az új munkáltató viszont nem tud 2 hónapig várni rám, nekik most kellene is a munkaerő.Mit tehetek abban az esetben ha nem szeretném letölteni a két hónapot? Szeretnék azonnal eljönni erről a munkahelyről.Kell-e ebben az esetben nekem fizetnem bármit is? Jó-e a közös megegyezés és egyáltalán kiköthetnek-e közös megegyezés esetén is 2 hónap letöltendő időt?
Válaszát előre is nagyon szépen köszönöm! Üdvözlettel: Ancsa

--
  OFOE

Kedves Gabriella!

A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 17. § (4) A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidejét meghaladóan a pedagógusnak
további tanórai és egyéb foglalkozás, pedagógiai szakszolgálati
közvetlen foglalkozás megtartása akkor rendelhető el, ha

a) a munkakör nincs betöltve, a pályázati eljárás idejére,

b) a munkakör nincs betöltve, és az álláshelyre kiírt nyilvános
pályázat sikertelen volt, feltéve, hogy a munkaközvetítési eljárás
sikertelen maradt, és a pedagógusok állandó helyettesítési
rendszerében sem áll rendelkezésre megfelelő szakember vagy

c) a betöltött munkakör feladatainak ellátása betegség, baleset vagy
egyéb ok miatt váratlanul lehetetlenné vált.

Mivel itt már régóta nem erről van szó, és kérdés, hogy egyáltalán
meghirdették-e, illetve hányszor hirdették meg az álláshelyet. Az eddigi
kifizetés a már teljességgel hatályát vesztett, és rendkívül hátrányos
KLIK-es kollektív szerződés alapján történt. Az új KSZ-ekben pont ezt
a kérdést nem szabályozzák, tehát marad a munka törvénykönyve, amely
szerinti rendkívüli munkaidőben végzett munka díjazása alapján kell
kifizetni szerintünk a többletórákat https://net.jogtar.hu/jr/gen/
hjegy_doc.cgi?docid=A1200001.TV
A 143. § szerinti 50 százalékos bérpótlékkal (tehát összesen az egy órára
eső
illetmény 150 százalékával). A másik megoldás az átalánydíjazásról
szóló megállapodás, amelyet tehát a munkáltató nem egyoldalúan határoz
meg. Ez tipikusan olyan ügy, amelyet valószínűleg nem fog
tudni egyedül érvényesíteni.

Érdemes lenne kapcsolatba lépnie valamelyik pedagógus szakszervezettel.
Ajánlom a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetét, ahol kiváló
jogász áll a tagok rendelkezésére. Ez a válasz is az ő segítségükkel
született.

Üdvözlettel
Szekszárdi Júlia

--
  Havasi Gabriella

Tisztelt OFOE!

Általános iskolában tanítok, mint tanító, osztályfőnök. A 20117/18. tanévben úgy alakult , hogy az osztályomból szeptember 2. felétől elment a napközis kollégám, és azóta sem sikerült betölteni az állását. Így 3-2 arányban egy kolléganőmmel végezzük el ezt a betöltetlen állást. Kérdésem, hogy ilyen esetben hogy , miként kell elszámolni a "helyettesítést"?
Mindketten letanítjuk a délelőtti óráinkat, minden osztályfőnöki munkát elvégzünk, és rögtön, szünet nélkül folytatjuk egy üres állást betöltve. szerintem ez egy másik munkakör betöltése, és ketten még a kezdő pedagógus bérét sem kapjuk meg. Az óradíjunk a legalapabb fizetésnek a heti 32 ed része.
Utólag kezdhetek-e ezzel a problémával valamit, vagy 35. év után kb 1000 ft az óradíjam?
Végül is két kérdés fogalmazódott meg. 1. az "üresállás" betöltése + munka mellett hogy számolandó el? "2. Hogy számolják az órabéremet?

Előre is köszönöm, és kíváncsian várom válaszukat.
Üdvözlettel Havasi Gabriella

--
  OFOE

Kedves Magdolna! Kérdésére részletes választ küldtünk az itt megadott freemailes címre. Ha esetleg nem kapja meg, kérjük, küldjön egy másik elérhetőséget erre a címre: osztalyfonokok@gmail.com
Üdvözlettel a szerkesztőség

--
  OFOE

Kedves Magdolna, ez kemény munkajogi kérdés, és utána kell kérdeznünk. Egy kis türelmet kérünk, fogunk majd válaszolni. Üdvözlettel a szerkesztőség

--
  OFOE

Kedves Sándor Ferenc!
Azt javaslom, hogy forduljon az iskolavezetéshez, és ők vegyék fel a kapcsolatot az illetékesekkel. Valóban lépni kell, komolyan venni ezeket a jelzéseket. Üdvözlettel az OFOE szerkesztősége nevében Szekszárdi Júlia

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[H.M.:] Kedves Jázmin! Nagy örömmel és egy picit torokszorító érzéssel olvastam a sorait (az írás közkinccsé válása, és az egyik gondolat okozta az ambivalens érzést). Amit Ön leírt, azt nagy nemzetközi és hazai kutatások is alátámasztják: azok a hallgatók a legsikeresebbek, a […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[Anna:] Bár olyan eccerű lenne, hogy vasszigor, oszt' kész... Az egyén vagy csoport, amely a problémákat nem hajlandó tudomásul venni, hanem saját tudattalanjába száműzi, vagy a fegyelem válaszát adja rá, azaz elfojtja, s ez lényegileg ugyanaz, a robbanás felé halad. Lehet […]
Szegregáció »

--

[Szekszárdi Júlia:] Kedves KGY! Nem kétséges, hogy a szülők felelőssége óriási, de az Ön által ajánlott „vasszigorral” itt semmire sem mennénk. A szegregáció következményeiről lehet olvasni a bejegyzésben, és ugyanerről van szó a Gettórenoválás és iskolai szegregáció egyházi […]
Szegregáció »

--

[KGY:] Kedves Nóra! Ön hatalmasat téved a felelősség magállapításában! A gyermekért elsősorban 95% a szülők a felelősek a társadalmi felelősség csak a maradék 5%-ban kérhető számon, miután a szülő teljesítette a tőle elvárható részt. Nevelni a családban lehet a többi gyenge […]
Szegregáció »

--

[Varga Zsolt:] Az állam társadalmi igényt elégít ki, lásd: https://www.es.hu/cikk/2018-03-09/rado-peter/2018-az-oktataspolitikai-remenytelenseg-eve.html
Szegregáció »

--

[Gyulai Sándor:] Gratulálok, Ibolya! Örömmel tölt el, hogy iskolánkban ilyen innovációk valósulhatnak meg. További sikereket kívánok: Gyulai Sándor, a Hajdúböszörményi Bocskai István Gimnázium intézményvezetője
Digitális történetmesélés az oktatási nevelési folyamatban 3. - DST a történelem és társadalomismeret tanításában »

--

[Leiner Károly:] Kedves Zoltán, nekem szerencsém van, mert gyógypedagógusként több tantárgyat is taníthatok, így magammal kell "egyezkednem". De: voltam tanító bácsi is - ott is könnyedén megoldható a feladat. Ahol nem, ott a kollégákkal kell összedolgozni. Nézzünk egy példát: […]
Digitális történetmesélés a nevelési-oktatási folyamatban 2 – Csetlő-botló történetek – SNI-sek a virtuális világban »

--

[Zoltán:] Gratulálok! Fogyatékosokkal ilyen teljesítményt elérni nem akármilyen pedagógiai munkáról árulkodik. De mindez hogyan fér bele a mai iskolába, a NAT-ba, a kerettantervekbe? Milyen órák keretében lehet ezeket a lépéseket, eszközöket alkalmazni?
Digitális történetmesélés a nevelési-oktatási folyamatban 2 – Csetlő-botló történetek – SNI-sek a virtuális világban »

--

[Gyulai Sándor:] Angela Lee Duckworth előadása a TED-en: https://www.ted.com/talks/angela_lee_duckworth_grit_the_power_of_passion_and_perseverance
PSZICHOháttér 33. – Grit, avagy a fogcsikorgató szívósság »

--

[OFOE:] Kedves Kérdezőnk! Ha a pedagógusképzésben dolgozott, akkor a rendelet (326/2013) 6.& f szerint a teljes ott eltöltött időszak gyakorlati időnek számit, különben marad a ped1. Viszont a ped.2 átugrásával jelentkezhet kutatótanárnak. Amennyiben 1958. szeptember 1. előtt […]
Mit kell tudni az életpályamodellről? »

--
OFOE (2001–2018) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek