OFOE a Facebook-on
Betűméret
2007. május 7.

A közalkalmazotti munkaviszony megszűnése

Legfontosabb tudnivalók

Számos iskolát elért a leépítés, így kollégáink nagy számban fordulnak hozzánk elbocsátással kapcsolatos kérdésekkel. Az alábbi összeállítással elsősorban nekik kívánunk segíteni.

Figyelem! A cikkben található jogszabályi utalások a cikk írásának idején hatályos szövegre támaszkodnak, így az idő előrehaladtával elavulhatnak.

A munkaviszony megszüntetése vagy a munkavállaló, vagy a munkáltató szándéka lehet.

A munkavállaló szándéka szerint

Hogyan léphet ki munkahelyéről a munkavállaló?

Ha úgy dönt a munkavállaló, hogy elhagyja jelenlegi munkahelyét, akkor az alábbiakat választhatja:

  • Lemondás: csak határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony szüntethető meg így, de az bármikor. A lemondási idő 2 hónap, melynek egy részére vagy egészére a közalkalmazott mentesíthető a munkavégzés alól.
  • Közös megegyezés: kétoldalú írásbeli megállapodás a munkáltató és a közalkalmazott között. A leírtakat be kell tartania mindkét félnek.
  • Áthelyezés: háromoldalú megállapodás a jelenlegi, a következő munkáltató és a munkavállaló között. Az áthelyezés során meg kell állapodni új munkakörében, munkahelyében, illetményében és az áthelyezés időpontjában. Az áthelyezést megelőző közalkalmazotti jogviszonyát úgy kell tekinteni, mintha azt új munkáltatójánál töltötte volna el.
  • Rendkívüli lemondás: Ha a munkáltató bizonyíthatóan szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegte közalkalmazotti munkáltatói kötelezettségét (pl. bér ki nem fizetése), valamint olyan magatartást tanúsít, amely a jogviszonyt lehetetlenné teszi (megalázó hangnemben adott minősíthetetlen utasítások, sértegetés stb.). Rendkívüli lemondás esetén a munkáltató a közalkalmazott részére annyi időre járó átlagkeresetét köteles kifizetni, amennyi felmentése esetén járna, és végkielégítés is fizetendő, illetve esetlegesen kártérítés.

Mikor léphet ki munkahelyéről a munkavállaló?

  • Határozatlan idejű kinevezés esetén: bármikor lemondhat. Lemondás esetén 2 hónapos lemondási idővel a kollektív szerződés szabályai szerint.
  • Határozott idejű kinevezés esetén nem mondhat le. Az csak közös megegyezéssel szüntethető meg.

A munkáltató szándéka szerint

Nagyon érzékeny élethelyzet az, amelyben a munkavállaló állását veszélyeztetik. Természetes dolog, hogy ilyenkor idegesen reagál, és határozatlanná válik. Ráadásul a munkáltató néha annyira nincs tekintettel a munkavállaló érzéseire, hogy azonnali döntést kér vagy próbál kierőszakolni. De nem kell azonnal dönteni!

Mit tegyen a munkavállaló?

  • Kérjen írásbeli indoklást.
  • A felmentésen csak azt jelezze, hogy átvette.
  • Mindenképpen kérjen egy példányt a felmentésből.
  • Kérjen gondolkodási időt.
  • Próbálja meg kideríteni a VALÓDI okot.
  • Nézzen utána a jogszabályokban a járandóságainak.
  • Ha a felmentés indoklásával nem ért egyet, egyeztetést kezdeményezhet, illetve bírósághoz fordulhat.

Mit ne tegyen a munkavállaló?

  • Ne fogadja el azonnal a munkáltatói döntést.
  • Ne írjon alá semmit elolvasás nélkül.
  • Ne írjon alá semmit, legfeljebb ÁTVETTEM megjegyzéssel.

A közalkalmazottat jogszerűen nem olyan könnyű „elbocsátani”. A munkáltatójának meg kell indokolnia írásban az elbocsátás okát. A munkáltató kizárólag tevékenység-megszűnésre, önkormányzati határozattal megalapozott feladatváltozásra, alkalmatlanságra vagy nyugdíjazásra való hivatkozással mentheti fel a közalkalmazottat. A feladatváltozásból adódó átszervezés bizonyításra szorul, és nem könnyű munkavállalónként megindokolni az elbocsátást. A munkáltatónak bizonyítania kell, hogy nincs a munkavállaló végzettségének megfelelő munkakör. Ha van, de a munkavállaló azt nem fogadja el, akkor elbocsátható.

Felmentés esetén mi illeti meg a munkavállalót?

Felmentési idő

A felmentési idő a felmentés kézhezvételét követő naptól a munkaviszony utolsó napjáig eltelt idő. A felmentési idő kezdete a felmentés közlését (kézbesítését) követő nap.

Mértéke legalább 60 nap, de a nyolc hónapot nem haladhatja meg. Ha hosszabb felmentési időben a felek nem állapodnak meg, és a kollektív szerződés sem ír elő ilyet, a 60 napos felmentési idő az összes (nem csak a legutóbbi munkahelyen töltött) közalkalmazotti jogviszonyban töltött

a) öt év után egy hónappal;
b) tíz év után két hónappal;
c) tizenöt év után három hónappal;
d) húsz év után négy hónappal;
e) huszonöt év után öt hónappal;
f) harminc év után hat hónappal

meghosszabbodik (eszerint 25 év közalkalmazotti jogviszony után 60 nap + öt hónap jár).

A felmentési idő felére a munkáltató köteles a közalkalmazottat mentesíteni a munkavégzés alól. Ez azt jelenti, hogy a dolgozó a felmentési idő végéig kapja a fizetését, de a felmentési idő felében nem kell dolgoznia.

Munkabér a felmentési idő alatt

A munkavégzés alóli felmentés időtartamára a munkavállalót átlagkeresete illeti meg, kivéve azt az időt, amely alatt a munkavállaló egyébként sem lenne jogosult munkabérre. Abban az esetben, ha a munkavállalót a felmondási idő letelte előtt a munkavégzés alól végleg felmentették, és a munkabér fizetését kizáró körülmény a munkavállalónak a munkavégzés alóli felmentése után következett be, a már kifizetett munkabért nem lehet visszakövetelni. A felmentés tartamára kifizetett átlagkereset akkor sem követelhető vissza, ha a munkavállaló a felmentési idő alatt munkavégzéssel járó jogviszonyt létesít. Ha a munkavállalót a felmentési idő letelte előtt a munkavégzés alól végleg felmentették, és a felmentési időre járó munkabért kifizették neki, a felmentési idő alatt bekövetkezett halála miatt a már felvett munkabért az örököstől visszakövetelni nem lehet.

A munkáltató rendes felmondása esetén, ha a munkavállaló a felmondási idő alatt munkaviszonyának megszüntetését a munkavégzés alóli felmentése előtti időpontra kéri, a munkáltató köteles a munkaviszonyt a munkavállaló által megjelölt időpontban megszüntetni. Ez a törvényi rendelkezés abban segíti a munkavállalót, hogy ha időközben másik munkahelyet talál magának, úgy arról ne maradjon le pusztán azért, mert a felmondási ideje még nem telt le a korábbi munkáltatónál. Értelemszerűen ilyenkor a felmondási időből még hátralévő időre a munkavállaló munkabért nem kap.

Végkielégítés

A végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a munkaviszony a munkáltatónál meghatározott időtartamban fennálljon. A végkielégítésre való jogosultság számítása során azonban figyelmen kívül kell hagyni a szabadságvesztés, a közérdekű munka, valamint a harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság (kivéve a közeli hozzátartozó, valamint a tíz éven aluli gyermek gondozása, ápolása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság) időtartamát, amikor is a munkaviszony szünetel.

A végkielégítés mértéke, ha a munkáltatónál jogviszonyban töltött idő legalább

a) három év: egyhavi,
b) öt év: kéthavi,
c) nyolc év: háromhavi,
d) tíz év: négyhavi,
e) tizenhárom év: öthavi,
f) tizenhat év: hathavi,
g) húsz év: nyolchavi

átlagkeresetnek megfelelő összeg.

Emelt összegű végkielégítés

A Kjt. 37. § (7) bek. alapján a végkielégítés mértéke négyhavi átlagkereset összegével emelkedik, ha a közalkalmazott az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül válik végkielégítésre jogosulttá. Vagyis azt a közalkalmazottat illeti meg emelt összegű végkielégítés, akit a 62. életévét megelőző 5 éven belül mentenek fel (57. életévének betöltése után).

Mikor kell kiadni a végkielégítést?

Amennyiben a közalkalmazotti jogviszony felmentés következtében szűnik meg, a végkielégítést – eltérő megállapodás hiányában – a munkáltató a felmentési idő utolsó napján köteles a közalkalmazott részére kifizetni. A közalkalmazotti jogviszony megszüntetésekor (megszűnésekor) a közalkalmazott részére az utolsó munkában töltött napon ki kell fizetni az illetményét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat.

Mikor nem jár végkielégítés?

Nem jár felmentés esetén végkielégítés, ha alkalmatlanság címén mentik fel a munkavállalót: (Kjt. 37 § 2.) „Nem jogosult végkielégítésre a közalkalmazott, ha felmentésére – az egészségügyi okot kivéve – tartós alkalmatlansága vagy nem megfelelő munkavégzése miatt került sor.”

Nem jár végkielégítés, ha a munkaviszony közös megegyezéssel szűnik meg.

Akkor sem jár végkielégítés, ha a munkavállaló legkésőbb a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül (pl. betöltötte a 62. évét, vagy rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjat folyósítanak részére).

Ha a dolgozó a felmentési idő alatt köt új közalkalmazotti jogviszonyt, akkor a Kjt. 37. § (12) bekezdése értelmében szintén nem lesz jogosult végkielégítésre.

Egyéb járandóságok

Ha a közalkalmazott a felmentési idő alatt jogosulttá válik jubileumi jutalomra, azt a felmentési idő utolsó napján ki kell fizetni a részére.

Ha a közalkalmazotti jogviszony úgy szűnik meg, hogy a munkavállaló legkésőbb a megszűnés időpontjában nyugdíjasnak minősül, és legalább 35 évi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik, a negyvenéves jubileumi jutalmat a jogviszony megszűnésekor (a felmentési idő utolsó napján) ki kell fizetni a részére.

Szintén a felmentési idő utolsó napján kell kifizetni a 13. havi bér időarányos részét, amennyiben az egyéb jogszabályok alapján a munkavállaló jogosult rá. Amennyiben évi rendes szabadságát nem tudja igénybe venni, ki kell fizetni a részére.

Felmentés alóli védelem

A felmentési védelem a közalkalmazottaknál széles körű, nem lehet a felmentést gyakorolni például:

  1. keresőképtelenség, betegszabadság, táppénz,
  2. GYES, GYED, szülési szabadság,
  3. lombikbébi-programban való részvétel,
  4. külföldön nemzetközi szervezetnél végzett munka, külszolgálat,
  5. ösztöndíjas külföldi tanulmányút

ideje alatt.

A védelem fennállása szempontjából a felmondás közlésének időpontja az irányadó.

Gyakran ismételt kérdések

1. Mi számít közalkalmazotti jogviszonynak?

A közalkalmazotti jogviszony idejének megállapításánál az 1992. július 1-je előttiekből csak a közalkalmazotti törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál eltöltött munkaviszony, az ez utániakból pedig a közalkalmazotti vehető figyelembe.

2. Az egyetemi tanulmányok a jelenlegi törvények szerint közalkalmazotti jogviszonynak minősülnek-e?

Az egyetemi tanulmányok ideje nem számít közalkalmazotti jogviszonynak (viszont nyugdíj igénylése szempontjából szolgálati időnek minősül).

3. Jogszerű-e, ha létszámleépítés esetén nem azokat küldik el, akik már igényelhetik az előrehozott öregségi nyugdíjat, illetve a prémiuméveket, hanem a 18-20 év munkaviszonnyal rendelkezőket?

A munkáltató saját döntése, hogy kit ment fel. Az érdekképviseletnek van véleményezési joga, illetve ha ezek a szervek a munkáltatóval közösen korrekt esélyegyenlőségi tervet készítenek, amely mindegyik félre kötelező, akkor van rá esély, hogy a munkavállalók közül senki se kerüljön kilátástalan helyzetbe esetleges elbocsátása esetén. A leépítés szempontjaiba is beleszólhat az érdekképviselet.

4. A felmentési időre járó átlagbérbe milyen juttatások számítanak be? A túlóra után és a helyettesítések után kapott bérek beszámítanak-e az átlagbérbe, vagy csak az alapbér jellegű pótlékok?

Az átlagkereset az átlagszámítás alapjául szolgáló időszakra kifizetett munkabér időarányosan számított átlaga. Az átlagkereset-számítás alapjául az utolsó négy naptári negyedévre kifizetett munkabérek szolgálnak. A munkavégzés alóli felmentési időre átlagkereset jár.

5. Kérheti-e a munkavállaló a felmentési idő rövidítését?

Az Mt. 94.§-a alapján a munkavállaló kérheti felmentési idejének lerövidítését, a munkáltató köteles a közalkalmazott által megjelölt időpontban megszüntetni a jogviszonyt.

6. A betegállomány után mikor kaphatom kézhez a felmondó levelet?

A keresőképtelen állományban lévő dolgozó felmentési tilalom alatt áll. Ha a keresőképtelenség a 15 napot meghaladja, csak 15 nap elteltével, ha a 30 napot meghaladja, csak 30 nap elteltével kezdődhet meg a felmentési idő.

7. Ha a felmondási idő alatt nyugdíjba megyek, a havi bérem mellett a nyugdíjamat is megkapom?

Ha a felmentési idő alatt a dolgozó igényli nyugdíját, végkielégítésre nem jogosult. Viszont a felmentési idő alatt munkabérét vagy átlagkeresetét és nyugdíját is folyósítják.

8. Ha a felmentési idő lejárta előtt sikerül munkát találnom mint közalkalmazott, megkaphatom-e a végkielégítés összegét?

Nem véletlen, hogy a végkielégítést a felmentési idő végén köteles kifizetni a munkáltató. Ha a dolgozó csak a felmentési idő letelte, tehát jogviszonya megszűnése után létesít új közalkalmazotti jogviszonyt, a jogviszony utolsó napján jogosult a végkielégítésre. Ha viszont a felmentési idő alatt köt új közalkalmazotti jogviszonyt, akkor a Kjt. 37. § (12) bekezdése értelmében nem lesz jogosult végkielégítésre.

9. A Közalkalmazotti Tanács tagjai élveznek-e védettséget leépítés esetén?

A KT tagját megilleti munkajogi védelem, ha legalább hat hónapig betöltötte a tisztséget. A Munka törvénykönyve szerint a közalkalmazotti tanács tagjának munkajogi védelmére a választott szakszervezeti tisztségviselőre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy az Mt. 28. §-a szerint a szakszervezeti szervet megillető jogosultságot (vagyis az elbocsátással kapcsolatos egyetértési jogot) a közalkalmazotti tanács gyakorolja. [Mt. 62. § (2)-(3)]

A munkajogi védelem egyébként pontosan a következőket jelenti:

„Mt. 28. § (1) A közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv előzetes egyetértése szükséges a választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállaló kirendeléséhez, a tizenöt munkanapot elérő kiküldetéséhez, a 150. § (1) bekezdésén alapuló más munkáltatónál történő foglalkoztatásához, az átirányításához, ha ez a munkavállaló más munkahelyre való beosztásával jár, továbbá munkaviszonyának a munkáltató által rendes felmondással történő megszüntetéséhez. Az ilyen tisztségviselővel szemben alkalmazandó rendkívüli felmondás előtt előzetesen ki kell kérni a megfelelő szakszervezeti szerv véleményét, illetve a 109. § szerinti jogkövetkezmény alkalmazásáról, valamint a változó munkahelyre alkalmazott tisztségviselő más munkahelyre való beosztásáról a megfelelő szakszervezeti szervet előzetesen értesíteni kell.

(2) A szakszervezet az (1) bekezdés szerinti tervezett munkáltatói intézkedéssel kapcsolatos álláspontját a munkáltató írásbeli tájékoztatásának átvételétől számított nyolc munkanapon belül írásban közli. Ha a tervezett intézkedéssel a szakszervezet nem ért egyet, a tájékoztatásnak az egyet nem értés indokait tartalmaznia kell. Az indokolás akkor alapos, ha a tervezett intézkedés végrehajtása
a) elnehezítené annak a szakszervezeti szervnek a működését, melyben a munkavállaló választott tisztséget visel, feltéve, hogy az intézkedés elmaradása a munkáltatóra nézve aránytalan, súlyos hátránnyal nem jár, vagy
b) a szakszervezet érdekképviseleti tevékenységében történő közreműködés miatti hátrányos megkülönböztetést eredményezne.”

A munkáltató tehát felmondhat, de csak a Közalkalmazotti Tanács egyetértésével. Az egyet nem értést azonban alaposan meg kell indokolni.

10. Mikor járok jobban: ha még 2007-ben én kérem nyugdíjazásomat, vagy megvárom, míg az igazgató mond fel? Milyen illetmények illetnek meg 2007-ben, ill. 2008-ban?

Érdemes az előrehozott öregségi nyugdíjat még 2007-ben igényelni. 2008. január 1-től ugyanis

  • kedvezőtlenebb lesz a nyugdíj összegének kiszámítása;
  • nem állhat a Tbj. 5. §-a szerinti jogviszonyban (2007-ben a felmentési idő mindenféleképpen megilleti);
  • ha keresete eléri a minimálbér összegének tizenkétszeresét, nyugdíjának folyósítását december 31-ig szüneteltetik.

2007. évi felmentése esetén a munkavégzés alóli felmentési idő alatt jogviszonyt nem létesíthet (közalkalmazottként), az erre az időszakra járó átlagkeresetét havonta kapja meg. Végkielégítés csak akkor illeti meg, ha a felmentés, illetve a felmentési idő alatt nem minősül nyugdíjasnak.

11. Közalkalmazotti határozott idejű munkaszerződésemet közös megegyezéssel megszüntethetem-e a határozott idő lejárta előtt?

A határozott idejű kinevezést közös megegyezéssel bármikor meg lehet szüntetni. A közös megegyezés azt jelenti, hogy a munkavállaló és a munkáltató közösen állapodik meg. Ha a munkáltató ezt nem fogadja el, akkor erre nem kötelezhető. A határozott idejű kinevezés lemondással nem szüntethető meg. Vagyis ha a közös megegyezés nem jön létre, akkor a dolgozó a határozott idő lejárta előtt nem tudja megszüntetni a jogviszonyát.

--

Az összeállításhoz használt források:
Tanácsadó
Magyarország.hu
Sorvezető. A PDSZ kiadványa az oktatásban dolgozókra vonatkozó szabályokról.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2015.07.28.
Milyen nyelvtudásra van szükség Londonban?
Na de milyen nyelven érdemes tudnunk, ha Angliában képzeljük el a jövőnket, de a mosogatás nem elégíti karriervágyunkat? Az nem kérdés, hogy angolul igen, de milyen további nyelvek lehetnek...
(Forrás: Nyelv és Tudomány)
--
2015.07.28.
Többet költünk gyerektáboroztatásra
A nyári táborok ára nem emelkedett a tavalyi évhez képest. Mégis 10 százalékkal többet költenek a szülők a táboroztatásra, mondta el az InfoRádiónak Tóth Béla, a Táborfigyelő vezet...
(Forrás: Inforádió)
--
2015.07.28.
Hip-hip Hipersuli
Néhány héttel a tanév vége előtt másfél éves kísérleti program kezdődött Hipersuli elnevezéssel. Öt különböző nagyságú település egy-egy iskolájának tizenöt osztálya vesz benne...
(Forrás: Népszabadság)
--
2015.07.28.
Felvettek az egyetemre? Csak laknod nem lesz hol
Az idén felvett jogász- és mérnökhallgatók egy része albérletben vagy a szülők által neki vásárolt lakásban szeretne élni Győrött. A szociális munkásnak vagy zeneművésznek készü...
(Forrás: Népszabadság)
--
2015.07.28.
Megdöbbentően sok diák hullik ki az iskolából – 6 intő jel, amelyre érdemes figyelni
Minden tizedik magyar diák félbehagyja tanulmányait, de a korai iskolaelhagyók 11,4 százalékos aránynak is örülni kell, mert a trend három év után először javulni kezdett. A tanulmányaikat...
(Forrás: hvg.hu)
--
2015.07.27.
Czenner Júlia: Konyhanyelv és nyelvvizsga
A nyelvvizsga komoly akadály, amit nem árt minél kevesebbszer ismételni. Nem csak a tanulás, de a nyelvvizsga megválasztása is döntő lehet. Sok apró szempontot kell figyelembe venni, amire sokan...
(Forrás: Tani-tani)
--
2015.07.27.
"Megbuktatják ezek magukat"
Megalázó megjegyzések, lehetetlen kérdések – mindenki hallott már valamilyen horrortörténetet a hallgatók megbuktatására utazó egyetemi tanárokról. Oktatáskutatókat és pszichológusokat...
(Forrás: hvg.hu)
--
2015.07.26.
„A kilencosztályos iskola ötlete csak alibifoci”
Radó Péter oktatási szakértő a HVG-nek beszélt a szakiskolai képzés erőltetésének hatásairól, pedagógushiányról, iskolai összevonásokról, kilencosztályos iskoláról.
(Forrás: hvg.hu)
--
2015.07.26.
Meg kell tanítani a gyerekeket a munka szeretetére
Az SOS Gyermekfalu lakói nemzetközi önkéntesekkel és magyarországi bevándorlókkal együtt újítják fel Helvécia iskoláját, és közben nemcsak a munkát szeretik meg, de a nyelvtanulást...
(Forrás: Index)
Címkefelhő    Összes címke »
IKT OFOE agresszió bizalom család demokrácia digitális nemzedék diákok drámapedagógia együttműködés egészség elfogadás előítéletek erkölcs erkölcsi nevelés eset esélyegyenlőség esélyek felelősség felnőttképzés fiatalok film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet innováció integráció internet irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom iskolakísérlet jelenismeret jog kamasz kapcsolat kapcsolatok karácsony kommunikáció konferencia konfliktus konfliktuskezelés kreativitás kritika kutatás könyv könyvajánló köznevelési törvény közoktatás közösség motiváció média módszerek nevelés oktatás oktatáspolitika olvasás osztály osztályfőnöki szerep osztálykirándulás pedagógia pedagógus pedagógusetika pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szegénység szexualitás szép szülő szülők tananyag taneszköz tanulás tanár tanár-diák kapcsolat tanárok tanár–diák kapcsolat tehetséggondozás tolerancia továbbképzés társadalom történelem verseny virtuális kongresszus visszaemlékezés vélemény óraterv önismeret ünnep
Utolsó üzenetek:
  bagcsi

Köszönöm a segítséget. A második könyvvel kapcsolatban sikerült a kapcsolatfelvétel, így tárgytalanná vált.
Köszönöm szépen.

--
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! Az első könyvet egy ideig a Független Pedagógiai Intézet árulta, de az elég régen volt. Sallai Éva könyvéről próbálunk információt szerezni, ha sikerül, jelentkezünk.













--
  bagcsi

Kedves Juli!

Szeretnék segítséget kérni:
Keresném a Tanári segédkönyv az emberismeret tanításához c. kiadványt, illetve Sallai Éva: Pedagógiai svédasztal kezdő oktatóknak. Utóbbi az EKF kiadásában, de ott nem tudnak róla...Egy ötlet, hol keressem, mert Google barátom nem tud segíteni... Köszönöm szépen!

--
  OFOE

Kedves Tünde! Az arra jogosultaknak meg kell kapniuk az ingyenes tankönyvet minden tanévben.
Napra kész tájékoztatást a munkaköri követelményekről az Oktatási Hivatal honlapján kérhet

--
  Moldvai Sándorné

Tisztelt Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete!
Két kérdésem lenne Önökhöz. Először a rövidebb jelenleg adható vagy minden évben kapni kellene a könyvtámogatást?
A másik kérdésem a munkaköri követelmények, ami jelenleg található a honlapon az hatályos vagy érvényét vesztette-e? 13 tanévet dolgoztam gyógypedagógiai intézményben nevelőtanárként, utóbb 4 évet óvodában, óvónői és fejlesztő pedagógusi végzettségem van. Kell-e továbbtanulnom, vagy jó-e a végzettségem? Sürgős lenne, mert ősztől, akár nevelőmunkát segítő munkakörbe is helyezhetnek állítólag!
Köszönöm a segítséget előre is!
Mné Tünde

--
  OFOE

Kedves Balogh József! Pontos választ kaphat a kérdésére az Oktatási Hivatal portálján

--
  Balogh József

Tisztelt Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete!

Érdeklődnék, hogy német szakos középiskolai tanárként francia szakos diplomára és (nyelvészeti) doktori fokozatra van-e bérpótlék a közoktatásban, illetve 4 év (felsőoktatási) közalkalmazotti jogviszony után milyen fizetésre lehetne számítani egy középiskolában? A felsőoktatásban 3 egyetemi diplomával és doktori fokozattal, tanársegédként ez bruttó 174.900 ft. Köszönettel, üdvözlettel: BJ

--
  OFOE

Kedves Csilla! Hány évesekkel akarsz osztályszerződést kötni? Mert ez nem mindegy. Írj e-mailt az osztalyfonokok@gmail.com címre, és akkor tudunk konkrétabban is segíteni. Szakirodalomként Thomas Gordon T.E.T. A tanári hatékonyság fejlesztése című könyvét ajánlom, aminek több kiadása is forgalomban van, és külön fejezetben is foglalkozik ezzel a témával.

--
  Csilla

Sziasztok! Hogyan kell osztalyszerzodest kotni? Tudtok ajanlani szakirodalmat?

Koszonom!
Csilla

--
  OFOE

Kedves Péter! Nagyon szívesen segítünk, de jó lenne, ha konkrétabb kérdéseket tennél fel. Úgy érzékelem, hogy első sorban gyakorlati tanácsokat szeretnél kapni. Ehhez jó lenne valami konkrétumot tudnunk az iskoláról, az osztály összetételéről, a Te eddig tapasztalataidról. Írj nekünk az osztalyfonokok@gmail.com email címre, és akkor megpróbálunk érdemi segítséget nyújtani!

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Ibos Gyuláné:] Kedves Petra! Az Oktatási Hivatal hány nappal (hónappal)köteles értesíteni a minősítésre váró pedagógust a látogatás időpontjáról? A törvényben nem találtam erről adatot.Válaszát előre is köszönöm.
Mit kell tudni az életpályamodellről? »

--

[Anna:] Köszönöm. Egy Doboznyi és két Mórányi közös pont. Meg a többi. :)
"Életem legnehezebb, de legszebb időszaka is volt ez az év" »

--

[OFOE:] Kedves Alexandra! Az utóbbi időben szabályozás rengeteget változott, a legbiztosabb választ a kérdésedre az Oktatási Hivatal portálján kaphatsz: http://www.oktatas.hu/ugyintezes/hivatalvalaszol_public
Mit kell tudni az életpályamodellről? »

--

[Alexandra:] Kedves Petra! 2014 szeptemberében általános iskolai tanítóként kezdtem meg a munkámat (diploma nélkül, nyelvvizsga hiányában). Nem rég értesültem arról, hogy a gyakornoki időm még nem kezdődött el, azt csak a nyelvvizsga megszerzésétől számítják. Azonban ha 2016. […]
Mit kell tudni az életpályamodellről? »

--

[Erik:] Köszönöm a választ!
Mit kell tudni az életpályamodellről? »

--

[OFOE:] Kedves Erik! Idemásoljuk az érvényes jogszabályt. Az értelmezés már a Ti dolgotok: 13. § (1) A magasabb fokozatba történő előrelépéshez és a gyakornoki idő teljesítéséhez szükséges szakmai gyakorlat a) pedagógus-munkakörben, b) pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó […]
Mit kell tudni az életpályamodellről? »

--

[Heindl Péter:] A megoldás egyébként nem lenne olyan bonyolult és még a szabad iskolaválasztás elve is érvényesülhetne: 1.)Minden olyan iskolára, amely az államtól pénzt kap (állami, önkormányzati, egyházi, alapítványi) érvényesnek kellene lennie az adott településen, (falvak esetében […]
"(Jobb felől üt) nekem fütyöl, (Bal felől üt) s nekem fütyöl" »

--

[OFOE:] Kedves Erik! A kérdéseidre feltételezhetően napra kész válaszok várhatók az Oktatási Hivatal portálján.
Mit kell tudni az életpályamodellről? »

--

[Erik:] Kedves Petra! A pedagógus I. fokozatot megelőző két év szakmai idő megszerezhető-e párhuzamos pedagógiai jogviszony keretében? Ha PhD hallgatóként két szemeszteren át tartok pedagógiai tárgyat levelezős hallgatóknak, és mellette óraadó vagyok egy iskolában? Illetve kérdésem […]
Mit kell tudni az életpályamodellről? »

--

[OFOE:] Terveink szerint: igen. Örülünk, hogy tetszik.
MI 30. (Egy osztályfőnök feljegyzései) »

--
OFOE (2001–2015) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek