OFOE a Facebook-on
Betűméret
2007. május 7.

A közalkalmazotti munkaviszony megszűnése

Legfontosabb tudnivalók

Számos iskolát elért a leépítés, így kollégáink nagy számban fordulnak hozzánk elbocsátással kapcsolatos kérdésekkel. Az alábbi összeállítással elsősorban nekik kívánunk segíteni.

Figyelem! A cikkben található jogszabályi utalások a cikk írásának idején hatályos szövegre támaszkodnak, így az idő előrehaladtával elavulhatnak.

A munkaviszony megszüntetése vagy a munkavállaló, vagy a munkáltató szándéka lehet.

A munkavállaló szándéka szerint

Hogyan léphet ki munkahelyéről a munkavállaló?

Ha úgy dönt a munkavállaló, hogy elhagyja jelenlegi munkahelyét, akkor az alábbiakat választhatja:

  • Lemondás: csak határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony szüntethető meg így, de az bármikor. A lemondási idő 2 hónap, melynek egy részére vagy egészére a közalkalmazott mentesíthető a munkavégzés alól.
  • Közös megegyezés: kétoldalú írásbeli megállapodás a munkáltató és a közalkalmazott között. A leírtakat be kell tartania mindkét félnek.
  • Áthelyezés: háromoldalú megállapodás a jelenlegi, a következő munkáltató és a munkavállaló között. Az áthelyezés során meg kell állapodni új munkakörében, munkahelyében, illetményében és az áthelyezés időpontjában. Az áthelyezést megelőző közalkalmazotti jogviszonyát úgy kell tekinteni, mintha azt új munkáltatójánál töltötte volna el.
  • Rendkívüli lemondás: Ha a munkáltató bizonyíthatóan szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegte közalkalmazotti munkáltatói kötelezettségét (pl. bér ki nem fizetése), valamint olyan magatartást tanúsít, amely a jogviszonyt lehetetlenné teszi (megalázó hangnemben adott minősíthetetlen utasítások, sértegetés stb.). Rendkívüli lemondás esetén a munkáltató a közalkalmazott részére annyi időre járó átlagkeresetét köteles kifizetni, amennyi felmentése esetén járna, és végkielégítés is fizetendő, illetve esetlegesen kártérítés.

Mikor léphet ki munkahelyéről a munkavállaló?

  • Határozatlan idejű kinevezés esetén: bármikor lemondhat. Lemondás esetén 2 hónapos lemondási idővel a kollektív szerződés szabályai szerint.
  • Határozott idejű kinevezés esetén nem mondhat le. Az csak közös megegyezéssel szüntethető meg.

A munkáltató szándéka szerint

Nagyon érzékeny élethelyzet az, amelyben a munkavállaló állását veszélyeztetik. Természetes dolog, hogy ilyenkor idegesen reagál, és határozatlanná válik. Ráadásul a munkáltató néha annyira nincs tekintettel a munkavállaló érzéseire, hogy azonnali döntést kér vagy próbál kierőszakolni. De nem kell azonnal dönteni!

Mit tegyen a munkavállaló?

  • Kérjen írásbeli indoklást.
  • A felmentésen csak azt jelezze, hogy átvette.
  • Mindenképpen kérjen egy példányt a felmentésből.
  • Kérjen gondolkodási időt.
  • Próbálja meg kideríteni a VALÓDI okot.
  • Nézzen utána a jogszabályokban a járandóságainak.
  • Ha a felmentés indoklásával nem ért egyet, egyeztetést kezdeményezhet, illetve bírósághoz fordulhat.

Mit ne tegyen a munkavállaló?

  • Ne fogadja el azonnal a munkáltatói döntést.
  • Ne írjon alá semmit elolvasás nélkül.
  • Ne írjon alá semmit, legfeljebb ÁTVETTEM megjegyzéssel.

A közalkalmazottat jogszerűen nem olyan könnyű „elbocsátani”. A munkáltatójának meg kell indokolnia írásban az elbocsátás okát. A munkáltató kizárólag tevékenység-megszűnésre, önkormányzati határozattal megalapozott feladatváltozásra, alkalmatlanságra vagy nyugdíjazásra való hivatkozással mentheti fel a közalkalmazottat. A feladatváltozásból adódó átszervezés bizonyításra szorul, és nem könnyű munkavállalónként megindokolni az elbocsátást. A munkáltatónak bizonyítania kell, hogy nincs a munkavállaló végzettségének megfelelő munkakör. Ha van, de a munkavállaló azt nem fogadja el, akkor elbocsátható.

Felmentés esetén mi illeti meg a munkavállalót?

Felmentési idő

A felmentési idő a felmentés kézhezvételét követő naptól a munkaviszony utolsó napjáig eltelt idő. A felmentési idő kezdete a felmentés közlését (kézbesítését) követő nap.

Mértéke legalább 60 nap, de a nyolc hónapot nem haladhatja meg. Ha hosszabb felmentési időben a felek nem állapodnak meg, és a kollektív szerződés sem ír elő ilyet, a 60 napos felmentési idő az összes (nem csak a legutóbbi munkahelyen töltött) közalkalmazotti jogviszonyban töltött

a) öt év után egy hónappal;
b) tíz év után két hónappal;
c) tizenöt év után három hónappal;
d) húsz év után négy hónappal;
e) huszonöt év után öt hónappal;
f) harminc év után hat hónappal

meghosszabbodik (eszerint 25 év közalkalmazotti jogviszony után 60 nap + öt hónap jár).

A felmentési idő felére a munkáltató köteles a közalkalmazottat mentesíteni a munkavégzés alól. Ez azt jelenti, hogy a dolgozó a felmentési idő végéig kapja a fizetését, de a felmentési idő felében nem kell dolgoznia.

Munkabér a felmentési idő alatt

A munkavégzés alóli felmentés időtartamára a munkavállalót átlagkeresete illeti meg, kivéve azt az időt, amely alatt a munkavállaló egyébként sem lenne jogosult munkabérre. Abban az esetben, ha a munkavállalót a felmondási idő letelte előtt a munkavégzés alól végleg felmentették, és a munkabér fizetését kizáró körülmény a munkavállalónak a munkavégzés alóli felmentése után következett be, a már kifizetett munkabért nem lehet visszakövetelni. A felmentés tartamára kifizetett átlagkereset akkor sem követelhető vissza, ha a munkavállaló a felmentési idő alatt munkavégzéssel járó jogviszonyt létesít. Ha a munkavállalót a felmentési idő letelte előtt a munkavégzés alól végleg felmentették, és a felmentési időre járó munkabért kifizették neki, a felmentési idő alatt bekövetkezett halála miatt a már felvett munkabért az örököstől visszakövetelni nem lehet.

A munkáltató rendes felmondása esetén, ha a munkavállaló a felmondási idő alatt munkaviszonyának megszüntetését a munkavégzés alóli felmentése előtti időpontra kéri, a munkáltató köteles a munkaviszonyt a munkavállaló által megjelölt időpontban megszüntetni. Ez a törvényi rendelkezés abban segíti a munkavállalót, hogy ha időközben másik munkahelyet talál magának, úgy arról ne maradjon le pusztán azért, mert a felmondási ideje még nem telt le a korábbi munkáltatónál. Értelemszerűen ilyenkor a felmondási időből még hátralévő időre a munkavállaló munkabért nem kap.

Végkielégítés

A végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a munkaviszony a munkáltatónál meghatározott időtartamban fennálljon. A végkielégítésre való jogosultság számítása során azonban figyelmen kívül kell hagyni a szabadságvesztés, a közérdekű munka, valamint a harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság (kivéve a közeli hozzátartozó, valamint a tíz éven aluli gyermek gondozása, ápolása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság) időtartamát, amikor is a munkaviszony szünetel.

A végkielégítés mértéke, ha a munkáltatónál jogviszonyban töltött idő legalább

a) három év: egyhavi,
b) öt év: kéthavi,
c) nyolc év: háromhavi,
d) tíz év: négyhavi,
e) tizenhárom év: öthavi,
f) tizenhat év: hathavi,
g) húsz év: nyolchavi

átlagkeresetnek megfelelő összeg.

Emelt összegű végkielégítés

A Kjt. 37. § (7) bek. alapján a végkielégítés mértéke négyhavi átlagkereset összegével emelkedik, ha a közalkalmazott az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül válik végkielégítésre jogosulttá. Vagyis azt a közalkalmazottat illeti meg emelt összegű végkielégítés, akit a 62. életévét megelőző 5 éven belül mentenek fel (57. életévének betöltése után).

Mikor kell kiadni a végkielégítést?

Amennyiben a közalkalmazotti jogviszony felmentés következtében szűnik meg, a végkielégítést – eltérő megállapodás hiányában – a munkáltató a felmentési idő utolsó napján köteles a közalkalmazott részére kifizetni. A közalkalmazotti jogviszony megszüntetésekor (megszűnésekor) a közalkalmazott részére az utolsó munkában töltött napon ki kell fizetni az illetményét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat.

Mikor nem jár végkielégítés?

Nem jár felmentés esetén végkielégítés, ha alkalmatlanság címén mentik fel a munkavállalót: (Kjt. 37 § 2.) „Nem jogosult végkielégítésre a közalkalmazott, ha felmentésére – az egészségügyi okot kivéve – tartós alkalmatlansága vagy nem megfelelő munkavégzése miatt került sor.”

Nem jár végkielégítés, ha a munkaviszony közös megegyezéssel szűnik meg.

Akkor sem jár végkielégítés, ha a munkavállaló legkésőbb a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül (pl. betöltötte a 62. évét, vagy rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjat folyósítanak részére).

Ha a dolgozó a felmentési idő alatt köt új közalkalmazotti jogviszonyt, akkor a Kjt. 37. § (12) bekezdése értelmében szintén nem lesz jogosult végkielégítésre.

Egyéb járandóságok

Ha a közalkalmazott a felmentési idő alatt jogosulttá válik jubileumi jutalomra, azt a felmentési idő utolsó napján ki kell fizetni a részére.

Ha a közalkalmazotti jogviszony úgy szűnik meg, hogy a munkavállaló legkésőbb a megszűnés időpontjában nyugdíjasnak minősül, és legalább 35 évi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik, a negyvenéves jubileumi jutalmat a jogviszony megszűnésekor (a felmentési idő utolsó napján) ki kell fizetni a részére.

Szintén a felmentési idő utolsó napján kell kifizetni a 13. havi bér időarányos részét, amennyiben az egyéb jogszabályok alapján a munkavállaló jogosult rá. Amennyiben évi rendes szabadságát nem tudja igénybe venni, ki kell fizetni a részére.

Felmentés alóli védelem

A felmentési védelem a közalkalmazottaknál széles körű, nem lehet a felmentést gyakorolni például:

  1. keresőképtelenség, betegszabadság, táppénz,
  2. GYES, GYED, szülési szabadság,
  3. lombikbébi-programban való részvétel,
  4. külföldön nemzetközi szervezetnél végzett munka, külszolgálat,
  5. ösztöndíjas külföldi tanulmányút

ideje alatt.

A védelem fennállása szempontjából a felmondás közlésének időpontja az irányadó.

Gyakran ismételt kérdések

1. Mi számít közalkalmazotti jogviszonynak?

A közalkalmazotti jogviszony idejének megállapításánál az 1992. július 1-je előttiekből csak a közalkalmazotti törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál eltöltött munkaviszony, az ez utániakból pedig a közalkalmazotti vehető figyelembe.

2. Az egyetemi tanulmányok a jelenlegi törvények szerint közalkalmazotti jogviszonynak minősülnek-e?

Az egyetemi tanulmányok ideje nem számít közalkalmazotti jogviszonynak (viszont nyugdíj igénylése szempontjából szolgálati időnek minősül).

3. Jogszerű-e, ha létszámleépítés esetén nem azokat küldik el, akik már igényelhetik az előrehozott öregségi nyugdíjat, illetve a prémiuméveket, hanem a 18-20 év munkaviszonnyal rendelkezőket?

A munkáltató saját döntése, hogy kit ment fel. Az érdekképviseletnek van véleményezési joga, illetve ha ezek a szervek a munkáltatóval közösen korrekt esélyegyenlőségi tervet készítenek, amely mindegyik félre kötelező, akkor van rá esély, hogy a munkavállalók közül senki se kerüljön kilátástalan helyzetbe esetleges elbocsátása esetén. A leépítés szempontjaiba is beleszólhat az érdekképviselet.

4. A felmentési időre járó átlagbérbe milyen juttatások számítanak be? A túlóra után és a helyettesítések után kapott bérek beszámítanak-e az átlagbérbe, vagy csak az alapbér jellegű pótlékok?

Az átlagkereset az átlagszámítás alapjául szolgáló időszakra kifizetett munkabér időarányosan számított átlaga. Az átlagkereset-számítás alapjául az utolsó négy naptári negyedévre kifizetett munkabérek szolgálnak. A munkavégzés alóli felmentési időre átlagkereset jár.

5. Kérheti-e a munkavállaló a felmentési idő rövidítését?

Az Mt. 94.§-a alapján a munkavállaló kérheti felmentési idejének lerövidítését, a munkáltató köteles a közalkalmazott által megjelölt időpontban megszüntetni a jogviszonyt.

6. A betegállomány után mikor kaphatom kézhez a felmondó levelet?

A keresőképtelen állományban lévő dolgozó felmentési tilalom alatt áll. Ha a keresőképtelenség a 15 napot meghaladja, csak 15 nap elteltével, ha a 30 napot meghaladja, csak 30 nap elteltével kezdődhet meg a felmentési idő.

7. Ha a felmondási idő alatt nyugdíjba megyek, a havi bérem mellett a nyugdíjamat is megkapom?

Ha a felmentési idő alatt a dolgozó igényli nyugdíját, végkielégítésre nem jogosult. Viszont a felmentési idő alatt munkabérét vagy átlagkeresetét és nyugdíját is folyósítják.

8. Ha a felmentési idő lejárta előtt sikerül munkát találnom mint közalkalmazott, megkaphatom-e a végkielégítés összegét?

Nem véletlen, hogy a végkielégítést a felmentési idő végén köteles kifizetni a munkáltató. Ha a dolgozó csak a felmentési idő letelte, tehát jogviszonya megszűnése után létesít új közalkalmazotti jogviszonyt, a jogviszony utolsó napján jogosult a végkielégítésre. Ha viszont a felmentési idő alatt köt új közalkalmazotti jogviszonyt, akkor a Kjt. 37. § (12) bekezdése értelmében nem lesz jogosult végkielégítésre.

9. A Közalkalmazotti Tanács tagjai élveznek-e védettséget leépítés esetén?

A KT tagját megilleti munkajogi védelem, ha legalább hat hónapig betöltötte a tisztséget. A Munka törvénykönyve szerint a közalkalmazotti tanács tagjának munkajogi védelmére a választott szakszervezeti tisztségviselőre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy az Mt. 28. §-a szerint a szakszervezeti szervet megillető jogosultságot (vagyis az elbocsátással kapcsolatos egyetértési jogot) a közalkalmazotti tanács gyakorolja. [Mt. 62. § (2)-(3)]

A munkajogi védelem egyébként pontosan a következőket jelenti:

„Mt. 28. § (1) A közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv előzetes egyetértése szükséges a választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállaló kirendeléséhez, a tizenöt munkanapot elérő kiküldetéséhez, a 150. § (1) bekezdésén alapuló más munkáltatónál történő foglalkoztatásához, az átirányításához, ha ez a munkavállaló más munkahelyre való beosztásával jár, továbbá munkaviszonyának a munkáltató által rendes felmondással történő megszüntetéséhez. Az ilyen tisztségviselővel szemben alkalmazandó rendkívüli felmondás előtt előzetesen ki kell kérni a megfelelő szakszervezeti szerv véleményét, illetve a 109. § szerinti jogkövetkezmény alkalmazásáról, valamint a változó munkahelyre alkalmazott tisztségviselő más munkahelyre való beosztásáról a megfelelő szakszervezeti szervet előzetesen értesíteni kell.

(2) A szakszervezet az (1) bekezdés szerinti tervezett munkáltatói intézkedéssel kapcsolatos álláspontját a munkáltató írásbeli tájékoztatásának átvételétől számított nyolc munkanapon belül írásban közli. Ha a tervezett intézkedéssel a szakszervezet nem ért egyet, a tájékoztatásnak az egyet nem értés indokait tartalmaznia kell. Az indokolás akkor alapos, ha a tervezett intézkedés végrehajtása
a) elnehezítené annak a szakszervezeti szervnek a működését, melyben a munkavállaló választott tisztséget visel, feltéve, hogy az intézkedés elmaradása a munkáltatóra nézve aránytalan, súlyos hátránnyal nem jár, vagy
b) a szakszervezet érdekképviseleti tevékenységében történő közreműködés miatti hátrányos megkülönböztetést eredményezne.”

A munkáltató tehát felmondhat, de csak a Közalkalmazotti Tanács egyetértésével. Az egyet nem értést azonban alaposan meg kell indokolni.

10. Mikor járok jobban: ha még 2007-ben én kérem nyugdíjazásomat, vagy megvárom, míg az igazgató mond fel? Milyen illetmények illetnek meg 2007-ben, ill. 2008-ban?

Érdemes az előrehozott öregségi nyugdíjat még 2007-ben igényelni. 2008. január 1-től ugyanis

  • kedvezőtlenebb lesz a nyugdíj összegének kiszámítása;
  • nem állhat a Tbj. 5. §-a szerinti jogviszonyban (2007-ben a felmentési idő mindenféleképpen megilleti);
  • ha keresete eléri a minimálbér összegének tizenkétszeresét, nyugdíjának folyósítását december 31-ig szüneteltetik.

2007. évi felmentése esetén a munkavégzés alóli felmentési idő alatt jogviszonyt nem létesíthet (közalkalmazottként), az erre az időszakra járó átlagkeresetét havonta kapja meg. Végkielégítés csak akkor illeti meg, ha a felmentés, illetve a felmentési idő alatt nem minősül nyugdíjasnak.

11. Közalkalmazotti határozott idejű munkaszerződésemet közös megegyezéssel megszüntethetem-e a határozott idő lejárta előtt?

A határozott idejű kinevezést közös megegyezéssel bármikor meg lehet szüntetni. A közös megegyezés azt jelenti, hogy a munkavállaló és a munkáltató közösen állapodik meg. Ha a munkáltató ezt nem fogadja el, akkor erre nem kötelezhető. A határozott idejű kinevezés lemondással nem szüntethető meg. Vagyis ha a közös megegyezés nem jön létre, akkor a dolgozó a határozott idő lejárta előtt nem tudja megszüntetni a jogviszonyát.

--

Az összeállításhoz használt források:
Tanácsadó
Magyarország.hu
Sorvezető. A PDSZ kiadványa az oktatásban dolgozókra vonatkozó szabályokról.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2014.10.20.
A legmodernebb informatikai eszközökkel tanulhatnak a diákok
Az általános iskolai tanulók felzárkózását és a pedagógusok munkáját 11,7 milliárd forintos informatikai fejlesztés segíti – mondta a köznevelésért felelős államtitkár hétfőn Kecskem...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2014.10.20.
Nem hagyhatjuk egyedül a gyereket a démonaival
Csemetéink már meglepően korán, akár 3-4 éves korban elkezdenek érdeklődni a halál felől, és egyáltalán nem mindegy, hogy mit válaszolunk nekik, vagy válaszolunk-e egyáltalán. Flaskay...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2014.10.20.
Fenyegette az osztálytársait, egy év fogházat kapott a 15 éves fiú
A Nyíregyházi Járásbíróság a fiatalkorú, büntetlen előéletű, beismerő vallomást tett vádlottat két rendbeli súlyos fenyegetéssel elkövetett zsarolás bűntettének kísérlete miatt...
(Forrás: Népszabadság)
--
2014.10.20.
Palkovics: rossz a bolognai rendszer magyarországi megvalósítása
Nem a bolognai rendszer rossz, hanem a magyarországi megvalósítása - mondta Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár a Professzorok Batthyány Köre által rendezett szombati budapesti...
(Forrás: Népszabadság)
--
2014.10.18.
Megvan a HÖOK új elnöke
A posztra egyedüli jelöltként a Pécsi Tudományegyetem hallgatója, a HÖOK jelenlegi alelnöke pályázott. A tisztújító közgyűlést Egerben, az Eszterházy Károly Főiskolán tartják.Guly...
(Forrás: Eduline)
--
2014.10.18.
Milliárdokat fizetnek a felsőoktatási intézmények adósságaira
A napokban hétmilliárd forintot fizet ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma a felsőoktatási intézmények 60 napon túli adósságainak rendezésére – közölte a felsőoktatásért és tudom...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2014.10.18.
Jön a nemzeti táboroztatás
A kormány bevezeti Magyarországon a régebbi időket idéző nemzeti táboroztatást - derül ki a pénteki Hivatalos Értesítőben megjelent miniszteri utasításból. Balog Zoltán emberierőforr...
(Forrás: hvg.hu)
--
2014.10.17.
Több százezer magyar gyerek van súlyos veszélyben
Egyre nagyobb a gyermekszegénység Magyarországon, amit egy frissen megjelent tanulmány is bemutat. Ferge Zsuzsa szerint a negatív folyamatok megfordításához elengedhetetlen lenne egy szociális...
(Forrás: Origo)
--
2014.10.17.
Magasnak számítanak a magyar tandíjak Európában
A 2012-es adatok szerint a magyar hallgatók 43 százaléka fizet önköltséget, szociális támogatást 15 százalékuk, tanulmányi ösztöndíjat pedig az államilag finanszírozott képzésben tanul...
(Forrás: Eduline)
Címkefelhő    Összes címke »
IKT agresszió bizalom család digitális nemzedék drámapedagógia együttműködés egészség elfogadás előítéletek erkölcs erkölcsi nevelés eset esélyegyenlőség felelősség felnőttképzés fiatalok film generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet innováció integráció internet irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom iskolakísérlet jelenismeret jog kamasz kapcsolat kapcsolatok karácsony kommunikáció konferencia konfliktus konfliktuskezelés kreativitás kritika kutatás könyv könyvajánló köznevelési törvény közoktatás közösség motiváció média módszerek oktatás oktatáspolitika osztály osztályfőnöki szerep pedagógia pedagógus pedagógusetika pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szegénység szexualitás szép szülő szülők taneszköz tanulás tanár-diák kapcsolat tanár–diák kapcsolat tehetséggondozás tolerancia továbbképzés társadalom történelem virtuális kongresszus visszaemlékezés óraterv ünnep
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Eszty! Természetesen szólhat, lehet, hogy szólnia is kell. De semmiképpen se tegye indulatosan, ne legyen számonkérő. Valóban eltúlzottnak látszik a követelmény, de a tanító valamiért ezt tartja célravezetőnek. Szerencsés lenne a problémát a több szülővel megbeszélni, esetleg egyeztetni a teendőket, és közösen felvetni a kérdést. A matematika tanár egyben az osztálytanító is? Mert ha nem, érdemes lenne a problémát az osztálytanítónak is elmondani, és közvetítésre kérni. Nem ismerem a konkrét körülményeket, ezért nem tudok ennél alaposabb választ adni.

--
  Eszty

Tisztelt Ofő! Kérdésem a következő lenne,tegnapi nap folyamán 3. osztlyos kislányom matematika tanára úgy nevezett "röpdolg" íratott velük. Fejben számolás! pl:18:2+7x8...10 feladat volt csak az eredményeket kérte.minden feladatra 10 másodpercet kaptak.10-ből 8 feladat jó volt.Így 3 lett az érdem jegy! Szerintem túlzás ez az osztályozás!!! Ön szerint szólhatok a tanrnőnek ,hogy nem értek egyet az osztályzásával?Válaszát előre is köszönöm.

--
  OFOE

Szerintünk igen. Miért? Kétségbe vonta ezt a jogosultságot valaki?

--
  Mária

Tisztelt OFŐ!
A kérdésem a következő lenne: taníthat-e középiskolában közismereti informatikát és/vagy szakmai informatikát egy pedagógus az alábbi végzettségekkel.
-főiskolai könyvtáros és számítástechnika szakos tanár(2002)
-egyetemi kiegészítő képzés keretében elvégzett informatikus könyvtáros szak(2005)
-szakvizsgázott pedagógus informatika tanári szak(2013)
Válaszát köszönöm.

--
  János

Kedves Júlia!

Köszönöm, remélem ott leszek!

--
  OFOE

Kedves Csilla!
1. Ha külső helyszínen történik valamilyen iskolai jellegű munka, akkor azt természetesen kint tölti el - valahogyan dokumentálva.
2. Elvileg túlóradíj is járna, ha kontakt órából tartana többet a számára előírtnál, és az a 32 órán túl kimutatható. Vagy előírnak neki a 32 óráján felül további benti feladatot. De szerintem a gyakorlatban ezt nem tartják sehol...
3. Erre nehéz jogszabályt találni, de: nyilván a kötelező továbbképzés neki munkaidő (még a felkészülés is), amit iskolán kívül kell ledolgoznia. Az naponta 8 vagy akármennyi óra. Az iskolai kötelező órája viszont csakis az iskolában folyó munkavégzésével telik, ilyenkor semmiképpen sem volna szabad a heti 32 órát 4 napra tömöríteni. (Ha így számolnák, akkor tulajdonképpen a szabadságát használná továbbképzésre.)
(Köszönjük Szívósné Tóth Annamáriának a válaszokat)

--
  Csilla

Sziasztok!
A pedagógusok kötelező 32 órájával kapcsolatban szeretnék kérdezni:
1. Valóban benn kell-e tölteni a 32 órát (32*60 perc) az iskolában? (Középsikola, gimnázium)
2. Ha 32 óránál többet tölt benn valaki, akkor jár-e érte túlóradíj? (na jó- ez költői kérdés volt...)
3. Ha van olyan kolléga aki szakmai továbbképzésre jár (második szak, illetve mesterképzés, hogy meglegyen az egyetemi végzettsége), amit az iskolavezetés jóváhagyott, akkor többször előfordul, hogy pl. pénteken az egyetemre megy, nem az iskolába. (Szerencsére órája nem marad el, mert az órarendet sikerült úgy elkészíteni, hogy pénteken ne legyen órája) Amikor nem kell egyetmre menni akkor még be is jön az iskolába. Szóval amikor egyetmre megy, akkor a 32 óráját 4 nap alatt kellene letölteni az iskolában. Jogszerű-e ez? Nem számít-e bele a 32 órába az iskolavezetés által jóváhagyott (általa ösztönzött) képzésen való részvétel?
Válaszotokat előre is köszönöm! Csilla

--
  Varga Ili

Kedves Marcsi! Sajnos ebben az esetben nem jár idegennyelv-tudási pótlék .

--
  Marcsi

Sziasztok!Szeretnék tőletek tanácsot kérni.A fiam rendszergazdaként dolgozik egy középiskolában.A végzettsége informatikus hálózattelepítő és üzemeltetó középfok és webprogramozó felsőfok.A munkahelyén a középfokú végzettségét számolták be. Az alapbére így 118000 Ft.Rendelkezik azonban B/2 tipusú angol középfokú nyelvvizsgával is.Az a kérdésem lenne hogy ezt a munkahelyén be kell-e számolni (vagy beszámították-e)és akkor hogyan alakulhat a bére? Megpróbáltam utánnanézni,de nem igazán egyértelmű ez a számomra.Elöre is köszönöm a válaszotokat. Marcsi

--
  Varga Ili

Kedves Lia!

A 138/1992-es Kormányrendeletet már hatályon kívül helyezték. A 326/2013.Kormányrendelet alapján besorolható az F fizetési osztályba, ha a feltételek teljesülnek.

A Kjt. 74. §-a írja elő az idegennyelv-tudási pótlékot. Ha indokolt a munkakörében a használata, akkor megilleti.

- A Kjt. szerint (27. § (1)148) a határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyt a közalkalmazott írásban indokolt lemondással akkor szüntetheti meg, ha a lemondás indoka olyan ok, amely számára a közalkalmazotti jogviszony fenntartását lehetetlenné tenné vagy körülményeire tekintettel, aránytalan sérelemmel járna. A lemondási idő egyébként 2 hónap.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Sz. Tóth Gyula:] Öröm olvasni ilyen összetett gondolatmenetet. Külön, hogy rendszerszemléletű alapon a kutatások jelentőségére irányítja a figyelmet. Amelyek ma, mintha kiesnének a fejlesztők látóköréből. (Olykor a kötelező hivatkozások is elmaradnak.) Pedig a magyar pedagógia rendelkezik […]
Alma a fán – A tanulás jövője 5. »

--

[jborjan:] Kedves Tanártársaim! Most tessék konferenciát tartani a digitális nemzedékekről, a digitális tanárokról, a Facebook segítségével végzett oktatásról, a tanár, diák, szülő kapcsolatáról és azokról a cégekről, amelyek a naplózást és más tevékenységet gyűrték maguk […]
Alma a fán – A tanulás jövője 5. »

--

[OFOE:] Kedves Noémi! A programot készítő fiatalok biztosan örömmel fogadnak minden észrevételt, javaslatot, és nyilván tovább fejlesztik majd az alkalmazást, éppen a szerzett tapasztalatok birtokában.
Fiatalok által fejlesztett alkalmazás segítheti a tanárok munkáját »

--

[Noémi:] Nagyon jó kezdeményezés, de azért még elég gyerekcipőben jár. A felülete nagyon divatos, a tudása viszont még fényévekre jár a piacon lévő programoktól. Sok külföldi nagyon jó (és drága) program mellett van már magyar is (pl. testline.hu).
Fiatalok által fejlesztett alkalmazás segítheti a tanárok munkáját »

--

[OFOE:] Kedves Tímea, még tengersok időd van a nyugdíjig. Miért ne pályázhatnád meg? Különben Neked is ajánlom, hogy tanulmányozd át ezt az oldalt: http://klik.gov.hu/download/f/e1/80000/GYIK-Átsorolás.pdf
Mit kell tudni az életpályamodellről? »

--

[Tímea:] Kedves Petra, vajon mi van akkor, ha éppen most (5o évesen) szereztem doktori címet. Lehet, hogy előbb megyek nyugdíjba vagy tönkre, míg megpályázhatnám a kutatótanári szintet?
Mit kell tudni az életpályamodellről? »

--

[OFOE:] Mindenkinek, aki korábban a besorolásáról érdeklődött, javasoljuk a következő oldal áttanulmányozását: http://klik.gov.hu/download/f/e1/80000/GYIK-Átsorolás.pdf
Mit kell tudni az életpályamodellről? »

--

[OFOE:] Kedves Róbert, szerintünk beszámíthatók a köztisztviselői jogviszonybam eltöltött évek, de nézzen utána alaposan itt: http://klik.gov.hu/download/f/e1/80000/GYIK-Átsorolás.pdf.
Mit kell tudni az életpályamodellről? »

--

[Róbert:] Kedves Petra! Köztisztviselö vagyok 17év és 9hónap szolgálati viszonnyal. Alapfoku közgazdasági diplomával. Ha most sikerülne középiskolában tanári állást betöltenem, akkor bérbeni besorolásban is beszámolják a a több mint 17 évem, vagy a nullágrol kellene kezdenem, és alap […]
Mit kell tudni az életpályamodellről? »

--

[János:] Elolvastam a könyvet, az elmúlt pár nap alatt - többször is. Hittem is, nem is, hogy erőszak alkalmazása nélkül is van módszer arra, hogyan kerülhető el az áldozattá válás. A kötet nagyon jó ötleteket, megszívlelendő tanácsokat ad a megelőzésre, magamban […]
Zaklatók, áldozatok, szemlélők: az iskolai erőszak »

--
OFOE (2001–2014) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek