OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2007. május 7.

A közalkalmazotti munkaviszony megszűnése

Legfontosabb tudnivalók

Számos iskolát elért a leépítés, így kollégáink nagy számban fordulnak hozzánk elbocsátással kapcsolatos kérdésekkel. Az alábbi összeállítással elsősorban nekik kívánunk segíteni.

Figyelem! A cikkben található jogszabályi utalások a cikk írásának idején hatályos szövegre támaszkodnak, így az idő előrehaladtával elavulhatnak.

A munkaviszony megszüntetése vagy a munkavállaló, vagy a munkáltató szándéka lehet.

A munkavállaló szándéka szerint

Hogyan léphet ki munkahelyéről a munkavállaló?

Ha úgy dönt a munkavállaló, hogy elhagyja jelenlegi munkahelyét, akkor az alábbiakat választhatja:

  • Lemondás: csak határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony szüntethető meg így, de az bármikor. A lemondási idő 2 hónap, melynek egy részére vagy egészére a közalkalmazott mentesíthető a munkavégzés alól.
  • Közös megegyezés: kétoldalú írásbeli megállapodás a munkáltató és a közalkalmazott között. A leírtakat be kell tartania mindkét félnek.
  • Áthelyezés: háromoldalú megállapodás a jelenlegi, a következő munkáltató és a munkavállaló között. Az áthelyezés során meg kell állapodni új munkakörében, munkahelyében, illetményében és az áthelyezés időpontjában. Az áthelyezést megelőző közalkalmazotti jogviszonyát úgy kell tekinteni, mintha azt új munkáltatójánál töltötte volna el.
  • Rendkívüli lemondás: Ha a munkáltató bizonyíthatóan szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegte közalkalmazotti munkáltatói kötelezettségét (pl. bér ki nem fizetése), valamint olyan magatartást tanúsít, amely a jogviszonyt lehetetlenné teszi (megalázó hangnemben adott minősíthetetlen utasítások, sértegetés stb.). Rendkívüli lemondás esetén a munkáltató a közalkalmazott részére annyi időre járó átlagkeresetét köteles kifizetni, amennyi felmentése esetén járna, és végkielégítés is fizetendő, illetve esetlegesen kártérítés.

Mikor léphet ki munkahelyéről a munkavállaló?

  • Határozatlan idejű kinevezés esetén: bármikor lemondhat. Lemondás esetén 2 hónapos lemondási idővel a kollektív szerződés szabályai szerint.
  • Határozott idejű kinevezés esetén nem mondhat le. Az csak közös megegyezéssel szüntethető meg.

A munkáltató szándéka szerint

Nagyon érzékeny élethelyzet az, amelyben a munkavállaló állását veszélyeztetik. Természetes dolog, hogy ilyenkor idegesen reagál, és határozatlanná válik. Ráadásul a munkáltató néha annyira nincs tekintettel a munkavállaló érzéseire, hogy azonnali döntést kér vagy próbál kierőszakolni. De nem kell azonnal dönteni!

Mit tegyen a munkavállaló?

  • Kérjen írásbeli indoklást.
  • A felmentésen csak azt jelezze, hogy átvette.
  • Mindenképpen kérjen egy példányt a felmentésből.
  • Kérjen gondolkodási időt.
  • Próbálja meg kideríteni a VALÓDI okot.
  • Nézzen utána a jogszabályokban a járandóságainak.
  • Ha a felmentés indoklásával nem ért egyet, egyeztetést kezdeményezhet, illetve bírósághoz fordulhat.

Mit ne tegyen a munkavállaló?

  • Ne fogadja el azonnal a munkáltatói döntést.
  • Ne írjon alá semmit elolvasás nélkül.
  • Ne írjon alá semmit, legfeljebb ÁTVETTEM megjegyzéssel.

A közalkalmazottat jogszerűen nem olyan könnyű „elbocsátani”. A munkáltatójának meg kell indokolnia írásban az elbocsátás okát. A munkáltató kizárólag tevékenység-megszűnésre, önkormányzati határozattal megalapozott feladatváltozásra, alkalmatlanságra vagy nyugdíjazásra való hivatkozással mentheti fel a közalkalmazottat. A feladatváltozásból adódó átszervezés bizonyításra szorul, és nem könnyű munkavállalónként megindokolni az elbocsátást. A munkáltatónak bizonyítania kell, hogy nincs a munkavállaló végzettségének megfelelő munkakör. Ha van, de a munkavállaló azt nem fogadja el, akkor elbocsátható.

Felmentés esetén mi illeti meg a munkavállalót?

Felmentési idő

A felmentési idő a felmentés kézhezvételét követő naptól a munkaviszony utolsó napjáig eltelt idő. A felmentési idő kezdete a felmentés közlését (kézbesítését) követő nap.

Mértéke legalább 60 nap, de a nyolc hónapot nem haladhatja meg. Ha hosszabb felmentési időben a felek nem állapodnak meg, és a kollektív szerződés sem ír elő ilyet, a 60 napos felmentési idő az összes (nem csak a legutóbbi munkahelyen töltött) közalkalmazotti jogviszonyban töltött

a) öt év után egy hónappal;
b) tíz év után két hónappal;
c) tizenöt év után három hónappal;
d) húsz év után négy hónappal;
e) huszonöt év után öt hónappal;
f) harminc év után hat hónappal

meghosszabbodik (eszerint 25 év közalkalmazotti jogviszony után 60 nap + öt hónap jár).

A felmentési idő felére a munkáltató köteles a közalkalmazottat mentesíteni a munkavégzés alól. Ez azt jelenti, hogy a dolgozó a felmentési idő végéig kapja a fizetését, de a felmentési idő felében nem kell dolgoznia.

Munkabér a felmentési idő alatt

A munkavégzés alóli felmentés időtartamára a munkavállalót átlagkeresete illeti meg, kivéve azt az időt, amely alatt a munkavállaló egyébként sem lenne jogosult munkabérre. Abban az esetben, ha a munkavállalót a felmondási idő letelte előtt a munkavégzés alól végleg felmentették, és a munkabér fizetését kizáró körülmény a munkavállalónak a munkavégzés alóli felmentése után következett be, a már kifizetett munkabért nem lehet visszakövetelni. A felmentés tartamára kifizetett átlagkereset akkor sem követelhető vissza, ha a munkavállaló a felmentési idő alatt munkavégzéssel járó jogviszonyt létesít. Ha a munkavállalót a felmentési idő letelte előtt a munkavégzés alól végleg felmentették, és a felmentési időre járó munkabért kifizették neki, a felmentési idő alatt bekövetkezett halála miatt a már felvett munkabért az örököstől visszakövetelni nem lehet.

A munkáltató rendes felmondása esetén, ha a munkavállaló a felmondási idő alatt munkaviszonyának megszüntetését a munkavégzés alóli felmentése előtti időpontra kéri, a munkáltató köteles a munkaviszonyt a munkavállaló által megjelölt időpontban megszüntetni. Ez a törvényi rendelkezés abban segíti a munkavállalót, hogy ha időközben másik munkahelyet talál magának, úgy arról ne maradjon le pusztán azért, mert a felmondási ideje még nem telt le a korábbi munkáltatónál. Értelemszerűen ilyenkor a felmondási időből még hátralévő időre a munkavállaló munkabért nem kap.

Végkielégítés

A végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a munkaviszony a munkáltatónál meghatározott időtartamban fennálljon. A végkielégítésre való jogosultság számítása során azonban figyelmen kívül kell hagyni a szabadságvesztés, a közérdekű munka, valamint a harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság (kivéve a közeli hozzátartozó, valamint a tíz éven aluli gyermek gondozása, ápolása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság) időtartamát, amikor is a munkaviszony szünetel.

A végkielégítés mértéke, ha a munkáltatónál jogviszonyban töltött idő legalább

a) három év: egyhavi,
b) öt év: kéthavi,
c) nyolc év: háromhavi,
d) tíz év: négyhavi,
e) tizenhárom év: öthavi,
f) tizenhat év: hathavi,
g) húsz év: nyolchavi

átlagkeresetnek megfelelő összeg.

Emelt összegű végkielégítés

A Kjt. 37. § (7) bek. alapján a végkielégítés mértéke négyhavi átlagkereset összegével emelkedik, ha a közalkalmazott az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül válik végkielégítésre jogosulttá. Vagyis azt a közalkalmazottat illeti meg emelt összegű végkielégítés, akit a 62. életévét megelőző 5 éven belül mentenek fel (57. életévének betöltése után).

Mikor kell kiadni a végkielégítést?

Amennyiben a közalkalmazotti jogviszony felmentés következtében szűnik meg, a végkielégítést – eltérő megállapodás hiányában – a munkáltató a felmentési idő utolsó napján köteles a közalkalmazott részére kifizetni. A közalkalmazotti jogviszony megszüntetésekor (megszűnésekor) a közalkalmazott részére az utolsó munkában töltött napon ki kell fizetni az illetményét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat.

Mikor nem jár végkielégítés?

Nem jár felmentés esetén végkielégítés, ha alkalmatlanság címén mentik fel a munkavállalót: (Kjt. 37 § 2.) „Nem jogosult végkielégítésre a közalkalmazott, ha felmentésére – az egészségügyi okot kivéve – tartós alkalmatlansága vagy nem megfelelő munkavégzése miatt került sor.”

Nem jár végkielégítés, ha a munkaviszony közös megegyezéssel szűnik meg.

Akkor sem jár végkielégítés, ha a munkavállaló legkésőbb a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül (pl. betöltötte a 62. évét, vagy rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjat folyósítanak részére).

Ha a dolgozó a felmentési idő alatt köt új közalkalmazotti jogviszonyt, akkor a Kjt. 37. § (12) bekezdése értelmében szintén nem lesz jogosult végkielégítésre.

Egyéb járandóságok

Ha a közalkalmazott a felmentési idő alatt jogosulttá válik jubileumi jutalomra, azt a felmentési idő utolsó napján ki kell fizetni a részére.

Ha a közalkalmazotti jogviszony úgy szűnik meg, hogy a munkavállaló legkésőbb a megszűnés időpontjában nyugdíjasnak minősül, és legalább 35 évi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik, a negyvenéves jubileumi jutalmat a jogviszony megszűnésekor (a felmentési idő utolsó napján) ki kell fizetni a részére.

Szintén a felmentési idő utolsó napján kell kifizetni a 13. havi bér időarányos részét, amennyiben az egyéb jogszabályok alapján a munkavállaló jogosult rá. Amennyiben évi rendes szabadságát nem tudja igénybe venni, ki kell fizetni a részére.

Felmentés alóli védelem

A felmentési védelem a közalkalmazottaknál széles körű, nem lehet a felmentést gyakorolni például:

  1. keresőképtelenség, betegszabadság, táppénz,
  2. GYES, GYED, szülési szabadság,
  3. lombikbébi-programban való részvétel,
  4. külföldön nemzetközi szervezetnél végzett munka, külszolgálat,
  5. ösztöndíjas külföldi tanulmányút

ideje alatt.

A védelem fennállása szempontjából a felmondás közlésének időpontja az irányadó.

Gyakran ismételt kérdések

1. Mi számít közalkalmazotti jogviszonynak?

A közalkalmazotti jogviszony idejének megállapításánál az 1992. július 1-je előttiekből csak a közalkalmazotti törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál eltöltött munkaviszony, az ez utániakból pedig a közalkalmazotti vehető figyelembe.

2. Az egyetemi tanulmányok a jelenlegi törvények szerint közalkalmazotti jogviszonynak minősülnek-e?

Az egyetemi tanulmányok ideje nem számít közalkalmazotti jogviszonynak (viszont nyugdíj igénylése szempontjából szolgálati időnek minősül).

3. Jogszerű-e, ha létszámleépítés esetén nem azokat küldik el, akik már igényelhetik az előrehozott öregségi nyugdíjat, illetve a prémiuméveket, hanem a 18-20 év munkaviszonnyal rendelkezőket?

A munkáltató saját döntése, hogy kit ment fel. Az érdekképviseletnek van véleményezési joga, illetve ha ezek a szervek a munkáltatóval közösen korrekt esélyegyenlőségi tervet készítenek, amely mindegyik félre kötelező, akkor van rá esély, hogy a munkavállalók közül senki se kerüljön kilátástalan helyzetbe esetleges elbocsátása esetén. A leépítés szempontjaiba is beleszólhat az érdekképviselet.

4. A felmentési időre járó átlagbérbe milyen juttatások számítanak be? A túlóra után és a helyettesítések után kapott bérek beszámítanak-e az átlagbérbe, vagy csak az alapbér jellegű pótlékok?

Az átlagkereset az átlagszámítás alapjául szolgáló időszakra kifizetett munkabér időarányosan számított átlaga. Az átlagkereset-számítás alapjául az utolsó négy naptári negyedévre kifizetett munkabérek szolgálnak. A munkavégzés alóli felmentési időre átlagkereset jár.

5. Kérheti-e a munkavállaló a felmentési idő rövidítését?

Az Mt. 94.§-a alapján a munkavállaló kérheti felmentési idejének lerövidítését, a munkáltató köteles a közalkalmazott által megjelölt időpontban megszüntetni a jogviszonyt.

6. A betegállomány után mikor kaphatom kézhez a felmondó levelet?

A keresőképtelen állományban lévő dolgozó felmentési tilalom alatt áll. Ha a keresőképtelenség a 15 napot meghaladja, csak 15 nap elteltével, ha a 30 napot meghaladja, csak 30 nap elteltével kezdődhet meg a felmentési idő.

7. Ha a felmondási idő alatt nyugdíjba megyek, a havi bérem mellett a nyugdíjamat is megkapom?

Ha a felmentési idő alatt a dolgozó igényli nyugdíját, végkielégítésre nem jogosult. Viszont a felmentési idő alatt munkabérét vagy átlagkeresetét és nyugdíját is folyósítják.

8. Ha a felmentési idő lejárta előtt sikerül munkát találnom mint közalkalmazott, megkaphatom-e a végkielégítés összegét?

Nem véletlen, hogy a végkielégítést a felmentési idő végén köteles kifizetni a munkáltató. Ha a dolgozó csak a felmentési idő letelte, tehát jogviszonya megszűnése után létesít új közalkalmazotti jogviszonyt, a jogviszony utolsó napján jogosult a végkielégítésre. Ha viszont a felmentési idő alatt köt új közalkalmazotti jogviszonyt, akkor a Kjt. 37. § (12) bekezdése értelmében nem lesz jogosult végkielégítésre.

9. A Közalkalmazotti Tanács tagjai élveznek-e védettséget leépítés esetén?

A KT tagját megilleti munkajogi védelem, ha legalább hat hónapig betöltötte a tisztséget. A Munka törvénykönyve szerint a közalkalmazotti tanács tagjának munkajogi védelmére a választott szakszervezeti tisztségviselőre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy az Mt. 28. §-a szerint a szakszervezeti szervet megillető jogosultságot (vagyis az elbocsátással kapcsolatos egyetértési jogot) a közalkalmazotti tanács gyakorolja. [Mt. 62. § (2)-(3)]

A munkajogi védelem egyébként pontosan a következőket jelenti:

„Mt. 28. § (1) A közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv előzetes egyetértése szükséges a választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállaló kirendeléséhez, a tizenöt munkanapot elérő kiküldetéséhez, a 150. § (1) bekezdésén alapuló más munkáltatónál történő foglalkoztatásához, az átirányításához, ha ez a munkavállaló más munkahelyre való beosztásával jár, továbbá munkaviszonyának a munkáltató által rendes felmondással történő megszüntetéséhez. Az ilyen tisztségviselővel szemben alkalmazandó rendkívüli felmondás előtt előzetesen ki kell kérni a megfelelő szakszervezeti szerv véleményét, illetve a 109. § szerinti jogkövetkezmény alkalmazásáról, valamint a változó munkahelyre alkalmazott tisztségviselő más munkahelyre való beosztásáról a megfelelő szakszervezeti szervet előzetesen értesíteni kell.

(2) A szakszervezet az (1) bekezdés szerinti tervezett munkáltatói intézkedéssel kapcsolatos álláspontját a munkáltató írásbeli tájékoztatásának átvételétől számított nyolc munkanapon belül írásban közli. Ha a tervezett intézkedéssel a szakszervezet nem ért egyet, a tájékoztatásnak az egyet nem értés indokait tartalmaznia kell. Az indokolás akkor alapos, ha a tervezett intézkedés végrehajtása
a) elnehezítené annak a szakszervezeti szervnek a működését, melyben a munkavállaló választott tisztséget visel, feltéve, hogy az intézkedés elmaradása a munkáltatóra nézve aránytalan, súlyos hátránnyal nem jár, vagy
b) a szakszervezet érdekképviseleti tevékenységében történő közreműködés miatti hátrányos megkülönböztetést eredményezne.”

A munkáltató tehát felmondhat, de csak a Közalkalmazotti Tanács egyetértésével. Az egyet nem értést azonban alaposan meg kell indokolni.

10. Mikor járok jobban: ha még 2007-ben én kérem nyugdíjazásomat, vagy megvárom, míg az igazgató mond fel? Milyen illetmények illetnek meg 2007-ben, ill. 2008-ban?

Érdemes az előrehozott öregségi nyugdíjat még 2007-ben igényelni. 2008. január 1-től ugyanis

  • kedvezőtlenebb lesz a nyugdíj összegének kiszámítása;
  • nem állhat a Tbj. 5. §-a szerinti jogviszonyban (2007-ben a felmentési idő mindenféleképpen megilleti);
  • ha keresete eléri a minimálbér összegének tizenkétszeresét, nyugdíjának folyósítását december 31-ig szüneteltetik.

2007. évi felmentése esetén a munkavégzés alóli felmentési idő alatt jogviszonyt nem létesíthet (közalkalmazottként), az erre az időszakra járó átlagkeresetét havonta kapja meg. Végkielégítés csak akkor illeti meg, ha a felmentés, illetve a felmentési idő alatt nem minősül nyugdíjasnak.

11. Közalkalmazotti határozott idejű munkaszerződésemet közös megegyezéssel megszüntethetem-e a határozott idő lejárta előtt?

A határozott idejű kinevezést közös megegyezéssel bármikor meg lehet szüntetni. A közös megegyezés azt jelenti, hogy a munkavállaló és a munkáltató közösen állapodik meg. Ha a munkáltató ezt nem fogadja el, akkor erre nem kötelezhető. A határozott idejű kinevezés lemondással nem szüntethető meg. Vagyis ha a közös megegyezés nem jön létre, akkor a dolgozó a határozott idő lejárta előtt nem tudja megszüntetni a jogviszonyát.

--

Az összeállításhoz használt források:
Tanácsadó
Magyarország.hu
Sorvezető. A PDSZ kiadványa az oktatásban dolgozókra vonatkozó szabályokról.

Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2016.09.30.
Puskás Aurél levele (nem csak) pedagógusoknak
Itt az ideje annak, hogy legalább a legalapvetőbb emberi dolgok kérdésében állást foglaljon a legalapvetőbb emberi dologgal, a neveléssel foglalkozó pedagógusok mozgalma. Ha ugyanis a nagy...
(Forrás: Hívatlanul.com)
--
2016.09.30.
Törley Katalin: Tájékozódj! Kérdezz! Gondolkozz! – Tanári helyzetértékelés a fel nem tett kérdések országában
Tanár vagyok. Nap mint nap gyalog járok be az iskolámba: szükségem van erre a szűk félórás zsilipelésre… Nap mint nap elmegyek a Podmaniczky utcában a hatalmas kék-sárga plakátok mellett...
(Forrás: Kettős Mérce)
--
2016.09.30.
Menekültek az állami tankönyvben: különös dolgokat találtak
A tankönyv egy elég erős képpel indítja a fejezetet, amin fel kell ismerni az "európaiakat". A szöveg közben az elöregedő európai társadalmakról szól, és arról, hogy a népességfogyá...
(Forrás: eduline)
--
2016.09.30.
Menekültek az állami tankönyvben: különös dolgokat találtak
A tankönyv egy elég erős képpel indítja a fejezetet, amin fel kell ismerni az "európaiakat". A szöveg közben az elöregedő európai társadalmakról szól, és arról, hogy a népességfogyá...
(Forrás: eduline)
--
2016.09.29.
Rendhagyó portfólió: hogyan aláztak meg a tanári pálya végén?
Elkövettem életem eddigi legnagyobb baklövését, 61 évesen jelentkeztem a pedagógus portfóliómmal ún. minősítésre. A minősítésem napján jött ki a rendelet arról, hogy a nyugdíj elő...
(Forrás: hvg.hu)
--
2016.09.29.
Pukli István az Egyenes beszédben
Kiszállok a Tanítanék Mozgalomból, de az oktatásügyért tenni fogok, addig teszek, amíg nem sikerül átütni a falat a fejekben ezzel a fontos kérdéssel kapcsolatban – ezt Pukli István mondta...
(Forrás: atv.hu)
--
2016.09.29.
Az intézményi diákönkormányzatok készülnek az Országos Diákparlamentre
Az oktatásért felelős miniszter 2017 februárjára, Székesfehérvárra összehívta az Országos Diákparlamentet. Az országos tájékoztató fórumon a diákönkormányzati küldöttek áttekintik...
(Forrás: Oktatási Hivatal)
--
2016.09.29.
Mélypont: A magyar oktatás a legkevésbbé versenyképes az EU-ban
A Világgazdasági Fórum versenyképességi rangsorában egyébként is sokat csúszott vissza hazánk, de oktatásban tök utolsónak lenni egy régióban különösen ciki. A World Economic Forum é...
(Forrás: Eduline)
--
2016.09.29.
Novák: elindult a TehetségKapu portál
A tehetségek felismerését és kiválasztását segíti a www.tehetsegkapu.hu oldal, amelyet szeptember 28-án mutattak be Budapesten. Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (...
(Forrás: Edupress)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Andor! Már hogyne lenne a diáknak joga a felmentésre, ha erre orvosi igazolása van. A testnevelés tanárnak viszont nincs joga felülbírálni az orvos véleményét. Te vagy az osztályfőnök? Mielőtt a diák ebben az ügyben megkeresné az igazgatót, előbb Neked, illetve ha nem Te vagy, akkor az illetékes osztályfőnöknek kellene beszélnie a testnevelés tanárnővel, és ha nem boldogulsz, illetve boldogul, akkor osztályfőnökként fordulj(on) az igazgatóhoz. Ha a diák nagykorú, akkor személyesen élhet írásos panasszal az igazgató felé mellékelve az orvosi igazolást. Ha még nincs 18 éves, akkor szülőnek kellene megtennie ezt a lépést. Remélem, sikerül közösen megoldanotok a problémát.

--
  OFOE

Kedves Kérdezőnk (BS)! A pedagógusok munkájával kapcsolatos ügyek az igazgató hatáskörébe tartoznak, ezt központi szinten nem szabályozzák. Javasoljuk, hogy lehetőleg a nevelőtestület előtt, esetleg az osztályfőnöki munkaközösséget bevonva (már ha van ilyen az iskolában) kérdezzék meg az iskolavezetőt, hogy mi indokolja ezt a rendelkezését. Hátha meggyőzhető a valóban eltúlzott adminisztrációs feladat, feleslegességéről.

--
  Andor

Üdv. Amiatt fordulnék hozzátok, hogy egy diákom ma megkeresett azzal(végzős, középiskolás osztály), hogy nagyon nagyon gerinc fájdalmai vannak és ülni is alig bír, 29.-e az időpontja ortopédiára, és kapott is 9.-én felmentést testnevelés alól addig. Eddig nem is volt vele gond, azonban a mai napon a testnevelés tanárnő megmondta neki, hogy jövőhéttől felszereléssel kell jönnie és aktívan részt vennie az órákon. Hozzám fordult, hogy ilyenkor mit tud tenni, hiszen neki ott a felmentése, és nem tudja, ezt megteheti-e a tanár nő, akiben 0 empátia van, és okkal van vele mindenkinek gondja.
Először is engem kérdezett meg, mondtam neki hogy az nem segített a helyzeten hogy én beszéltem vele, mert szerinte Ő a főnök. Diákom szeretné ezt az igazgatónő elé vinni, viszont nem tudja hogy van-e hozzá joga. Orvosi igazolás, és kényszerítik az órán való aktív részvételre. Amennyiben hétfőn nem visz felszerelést, megmondta neki a tanárnő hogy ha ott is van 1. órában, Ő beírja igazolatlan hiányzónak.
Kedves OFOE, milyen jogokkal rendelkezik diákom ilyen téren? Van joga ezzel bármit kezdenie, vagy tényleg a testnevelés tanár nő lenne a "főnök"?

--
  BS

Kedves OFOE!
Egy általános iskolai 5. osztálynak osztályfőnöke vagyok. Szeretnék a gyerekeknek színház-látogatást szervezni tanítási időn (és munkaidőn) kívül. (Később kirándulást szintén tanítási időn kívül.) Az igazgatóm szerint ezekhez az ő engedélyét kell kérnem írásban a várható költségek, résztvevők számának feltüntetésével. Kérdésem, hogy ezt valamilyen jogszabály előírja, vagy csak helyi adminisztrációs túlkapás.
Segítségét köszönöm!

--
  OFOE

Kedves Köszörűs Zoltán! A pedagógusnak joga van telefonszáma elhallgatásához, és nem kötelezhető az online kapcsolattartási formák használatára sem. Viszont, ha a szülő igényli, köteles időpontot adni a személyes találkozóra. A pedagógusoknak általában szokott lenni heti fogadóórájuk, és ha ez az időpont Önnek nem megfelelő, az iskolában felhívhatja, vagy írásban kérhet tőle a találkozásra alkalmas időpontot.

--
  OFOE

Kedves Danita! Csak a bürokratikus szabályokhoz történő merev ragaszkodás magyarázza ezt az elvárást, hiszen nyilván nem lehetne érettségije az általános iskola elvégzése nélkül. Ha nem nagy fáradtság, szerezze be az általános iskolai bizonyítványát, mert feltételezhetően az észérvek meg a logika nem hat. Határozottan és/vagy kedvesen persze próbálkozhat, de tartok attól, hogy kevés esélye van. Ha nem érti meg, hogy a magasabb végzettség nem szerezhető meg az alacsonyabb nélkül, nincs mit tenni.

--
  Köszörüs Zoltán

Szülőként kérdezném, hogy mivel a pedagógus telefonszámát személyiségi jogaira hivatkozva nem adja meg, elvárható lenne-e egy e-mailes vagy Facebook-os kapcsolattartás felajánlása? Vagy marad a munkaidőben tartott fogadóóra, szülői értekezlet egy évben 2x?

--
  danita

Tisztelt OFOE!
Láttam, hogy felnőttoktatással kapcsolatos írások is vannak az oldalon.Jelentkeztem egy OKJ-s szakmai tanfolyamra, ahol feltétel az alapfokú iskolai végzettség. Több évtized elmúltával én "csak" az érettségi bizonyítványomat tudom bemutatni, esetleg a főiskolai diplomámat. A képző ragaszkodik hozzá, hogy szerezzem be a 8. osztályos bizonyítványomat, nem akarja megfelelőnek elfogadni az érettségi bizonyítványt. A józan ész érvein kívül milyen hivatalos hivatkozással győzhetném meg őket? Köszönettel: D. Anita

--
  Luda

Miért taníthat általáns iskolásokat egy olyan tanár, akit gyermekbántalmazásért elítéltek?
Erre a tanárra gondolok:
http://www.origo.hu/itthon/20140605-kozerdeku-munkara-iteltek-a-diakjat-bantalmazo-apatfalvi-tanart.html
Az új iskolájában ismerik a múltját? A gyerekek szülei tudnak erről?

--
  ax

Nagyon vigyázzon mindenki, aki él a nyugdíj előtti órakedvezmény lehetőségével. Bő félmilliót kell befizetnem utólag, mert automatikusan az évi egy-két zsűrizés, előadás kedvéért fenntartott vállalkozásom vált főållássá.. Balek vagyok, talán van más balek is a pályán, figyeljetek erre!

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[OFOE:] Kedves Éva! A jogszabály szerint „nem vonatkozik a minősítési kötelezettség arra a pedagógus- munkakörben, valamint pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatottra, aki a 2013. szeptember 1-jétől számított tizedik tanév végéig eléri a rá vonatkozó […]
Mit kell tudni az életpályamodellről? »

--

[Csordásné Éva:] Kedves Petra! Óvónőként már 34 éve dolgozom középfokú végzettséggel!Azt szeretném kérdezni hogy ezzel a végzettséggel is kötelező a portfólió elkészítése? Köszönöm válaszát!
Mit kell tudni az életpályamodellről? »

--

[csilla:] Ez a bejegyzés ma eltalált! Köszönöm!
A szociális készségek eróziója »

--

[csilla:] Mindig várom a következő részt!
Remény az életre 7. - Névtelen 1. »

--

[OFOE:] Kedves Zsuzsi! A szerző sűrű elfoglaltsága miatt még nem írta meg a záró részeket. De nagyon ígéri. Jól esik, hogy hiányolod. Remélem, nemsokára módod/módunk lesz olvasni
Mi 54. (Egy osztályfőnök feljegyzései) »

--

[Zsuzsi:] Szia! Sziasztok! Lehet tudni, hogy miért szakadt meg ez a nagyon érdekes, hasznos sorozat? Köszönöm a választ előre is. :)
Mi 54. (Egy osztályfőnök feljegyzései) »

--

[csilla:] Nagyon tetszik a sorozat, több szempontból is! Bár tudom ezt át kellett élni! köszönöm és hála azért, mert nyílvános és másoknak, kis gyermekeknek is megmutathatom! Több gondolatot is elindított bennem, amik nagyon nehezek!Még nekem is, de remélem az érintettektől fogok tudni […]
Remény az életre - 5. Az utolsó állomás »

--

[Tari Klaudia:] Mélyen megérintett a gyermeki kiszolgáltatottság, és az, ahogy a felnőttek kihasználják egy gyermek velük szembeni tehetetlenségét.
Remény az életre - 1. A kezdetek »

--

[Kustyán Csilla:] Ez még csak a kezdet. A további fejezetek is biztosan érdekesek lesznek sokak számára. Személy szerint nagyon várom a folytatást.
Remény az életre - 1. A kezdetek »

--

[énvagyok:] "Mindenkor figyelembe veszem tanítványaim képességeit, helyzetét, életkorát, fejlettségét (...) Tanítványaim között nemük, nemzetiségük, állampolgárságuk, világnézetük, képességeik és kulturális tradícióik szerint különbséget nem teszek..." Ebbe aztán […]
Tanári eskü »

--
OFOE (2001–2016) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek