OFOE a Facebook-on
Segíts, hogy tovább működhessünk! Függetlenül.
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2006. december 21.

Kálmán Enikő

Konfliktuskezelés egy Montessori-iskolában

A következő írás szerzője egy olyan fővárosi iskolában tanít, ahol már kilenc éve működik eredményesen a Montessori-adaptációs program *. Segítségével tanúi lehetünk annak, hogy a kooperatív technikák rendszeres alkalmazásával milyen módon kezelik a kiskamaszok konfliktusait egy valóban gyermekközpontú intézményben.

A Batthyány Lajos Általános Iskolában tanítok. Osztályom tanulói már ötödik éve a Montessori-módszer szellemiségében nevelkednek. Az első négy évüket ugyanazokkal a tanítónőkkel élték. Napjaik beszélgetőkörrel indultak, és kisiskoláskorukban is ebben a formában tárgyalták meg felmerülő problémáikat. Az évek során megtanultak egymás előtt megszólalni és egymást meghallgatni.

Az osztályról

Az osztályomba 14 fiú és 10 lány jár. Nagyon értelmesek és elevenek. Fontos számukra az önállóság, szeretnek tevékenykedni, érdeklődőek, szeretik a változatos munkaformákat. Számukra különösen nagy változást jelentett a felső tagozatba lépés. A megszokott két tanítónőjük helyett idén már tíz tanárral kerültek kapcsolatba. A felsős „Montessoriban” a napirendjük is változott, hiszen ötödikben már van ki- és becsengetés, van házi feladat, ami az előző években nem létezett.

A lányok 2-3 csoportra oszlanak, sok közöttük a villongás. A nagy összeveszéseket kibékülések követik, hogy azután újra kezdődjenek a sértődések. Egy nagyon erőszakos, lobbanékony kislány sokszor magára marad, senki sem áll mellé. Egy másik perifériára szoruló hasonlóképpen erőszakos kislány átmenetileg oda-odacsapódik egyik vagy másik társasághoz.

A fiúk viszonylag egységes csoportot alkotnak. Összekovácsolja őket közös szerelmük: a foci. A sport pedig nagy összetartó erő, s az ebben való kitűnés komoly tekintélyt adó szerep. A fiúk csapata határozottan elutasítja az egyik társukat, aki már-már a bűnbak szerepét tölti be. A másik magára maradó kisfiú bohóckodással hívja fel magára a figyelmet. A két magányos gyerek közös vonása, hogy mindketten a közelmúltban vesztették el egyik szülőjüket. (Jár ezenkívül egy autista kisfiú is az osztályba. Őrá azonban mindenki tekintettel van, tisztában vannak ugyanis azzal, hogy mi várható el tőle.)

Gábor és Mariann konfliktusa

Az egyik elutasított kisfiú, Gábor nagyon értelmes, olvasott, szociális készségei viszont nagyon fejletlenek. Az asztaltársaságát és az osztályt hangos beszólásaival zavarja, általában nem érzékeli, ha olykor szemtelenséget mond. Folyamatosan piszkálja a többieket, nem tudja, hol a határ. Közös játékaik szinte mindig rosszul végződnek. Gábor nem veszi észre, hogy a másikat zavarja, hogy esetleg fájdalmat okoz. Ha bonyodalom adódik az osztályban, ő mindig benne van. Ez is magyarázza, hogy ha kérdőre vonom őket, az első, akinek a neve felmerül – indokoltan vagy indokolatlanul –, az szinte mindig Gábor.

Négyhetenként új csoportokat szervezünk; a rokonszenvi választásokat ekkor az irányított csoportszerezés váltja fel és fordítva. (Természetesen mindig megbeszéljük, hogy mit jelent számukra az új helyzet.) Mariann, akivel Gábor egy asztaltársasághoz került, annak ellenére, hogy a fiú nem közvetlenül mellette ült, keserves sírásra fakadt. Négyszemközti beszélgetésünkkor elmondta, hogy őt Gábor még másodikos korukban nagyon megbántotta, és ezért semmiképpen sem tudja a következő négy hetet vele egy asztalnál tölteni. Kértem, gondolja át a dolgot. Az évek során mindenki sokat változik, esélyt kell adni Gábornak, hogy ezt bebizonyítsa. Megállapodtunk, hogy másnapra átgondolja a dolgot, és megbeszéli ezt a szüleivel is. Ezt követően az a kislány is sírva fakadt, aki közvetlenül Gábor mellé került. Vele is beszélgettem, és ő kész volt azután elfogadni a helyzetet.

A harmadik beszélgetőpartnerem maga Gábor volt. Nem emlékezett arra, hogy mivel sértette meg olyan mélyen Mariannt másodikos korában. Az indulat láttán azonban nagyon megijedt. Beszélgetésünk során többek között elmondta, hogy őt milyen sérelmek érik rendszeresen a többiek részéről. „Mindig mindenért engem okolnak.” „Senki sem barátkozik velem.” „Eldugdossák a holmimat.”

Mariann másnap azzal jött iskolába, hogy egy hétig elviseli Gábort, utána majd térjünk vissza a kérdésre. Ez az eset természetesen az egész osztály nagyon felbolygatta. Feltétlenül beszélnünk kellett róla. Körbe ültünk, röviden összefoglaltam a mindenki által ismert eseményt. Ismertettem Mariann döntését, és beszéltem arról is, hogy Gábor milyen elkeseredetten panaszolta fel az osztálytársaitól elszenvedett sérelmeket. Arra kértem őt, fogalmazza meg a többieknek is, hogy mi minden bántja őt. „Nem értem, mi a bajotok velem, én úgy érzem, sokat változtam. Igaz, hogy első-másodikban sokat verekedtem és piszkálódtam, de már nem teszem.”

A beszélgetőkör szabálya szerint sorban mindenki szót kap, de meg kell hallgatniuk egymást. A következőképpen indítottam a témáról folyó beszélgetést: „Foglald össze, miért ítéled el Gábort, és nevezz meg néhány olyan tulajdonságát, ami elismerésre méltó benne, amiért szeretni lehet őt!” Megállapodtunk abban is, hogy csak az ebben a tanévben esett sérelmeket szabad felemlegetniük, hiszen a korábban történteken már nem tudunk változtatni.

A következő vélemények hangzottak el:

„Gábor tényleg sokat változott az utóbbi időben.” „Gábor kedves, udvarias a lányokkal.” „Csúnyán eszik.” „Nem mos fogat.” „Az a baj vele, hogy nem tudja abbahagyni a játékot, amikor már fáj.” „Már jó vele focizni, néha csal, de hát minden fiú csal néha.” „Talán vele a legjobb beszélgetni.” „Mi mindig sokat veszekszünk, én nem látok nála változást.”

Utolsóként Mariann szólt hozzá: „Az a baj, hogy Gábort mi tényleg az elsős viselkedésén keresztül ítéljük meg. Ha végiggondolom, sokat változott azóta.” Amikor körbeértünk, jelentkezett az a kislány, aki Gábor mellett ül az asztalnál: „Mi most csak arról beszéltünk, hogy milyen a Gábor, de arról nem, hogy mi milyenek vagyunk vele.”

Megköszöntem az őszinteségüket. Az óra végén még külön beszéltem Gáborral arról, hogy ő miben tud változni, továbblépni.

Mi történt azóta? Gábor elfogadott tagja az asztaltársaságának. Mariann, nem akar elülni onnan, elfogadja ezt a helyzetet erre az egész hónapra. Gábor szemmel láthatóan nagyon igyekszik. Az osztálytársak ritkábban okolják már őt a problémás helyzetekben. Gábornak most már inkább a tanáraival vannak konfliktusai. A következőkben ebben kell segítenünk.

A fecsegésből adódó konfliktus

Az új helyzethez, az új tanárokhoz való folytonos alkalmazkodásban nehéz az órákon mindig csendben lenni. Az első hetek után gyakoribbá váltak a beszélgetések, az órai fegyelmezetlenségek. A heti önértékeléseikben jelezték is a gyerekek, hogy ezen a téren van velük probléma, és a következő heti célkitűzéseik között az ezen történő változtatás szerepelt az első helyen. A következő módon fogalmaztak: „Nem beszélgetek órákon.” „Jobban fogok figyelni.” „Nem zavarom a társaimat.”

Az ötös osztályzatokhoz szokott nebulók megkapták az első jegyeiket, melyek a vártnál rosszabbak voltak. Az ok szinte mindig a figyelmetlenségre volt visszavezethető. Ekkor már a szülők is aggódni kezdtek. Mi történt a gyerekekkel? Mit csinálnak a tanárok?

A következő beszélgetőkör témája tehát ez lett. Kérdéseim a következők voltak:

  • „Miért kell erről beszélnünk? Miért probléma az állandó csevegés?” – „Mert nem figyelünk.” „Mert mindig veszekednek velünk.” „Rosszak a jegyeink.” „Ha nem figyelünk, nem tudunk jól dolgozni, és rossz lesz a jegyünk.”
  • „Milyen szabályokat nehéz betartanotok?” – „Hogy szünetben időben visszaérjünk az osztályba.” „Hogy a felszerelésünk elöl legyen.” „... és hogy ne azonnal beszéljük meg azt, ami az eszünkbe jut.”
  • „Mit tegyünk azért, hogy változzon a helyzet?” Mi legyen a következménye, ha valaki nem tartja be a szabályokat?” – „Írjuk fel a táblára, hogy mindig előttünk legyen, mire kell figyelnünk!” „Lássuk, ki hol tart a fogadalmában!” „Minden héten nézzük meg, ki hogyan teljesít!” „Kapjunk jegyet!”
  • „Hogyan állapítsuk meg a magatartásjegyet?” – „Írjuk fel annak a nevét a táblára, aki beszélget.” „Számoljuk össze, és számítsuk ki.”

Együttesen megfogalmaztuk a közös szabályainkat, és felírtuk ezeket egy csomagolópapírra:

„Nem beszélgetünk az órán!
Követjük az utasításokat!
Pontosan érkezünk az órára!
... azért, hogy jobban tudjunk figyelni és dolgozni.”

Megállapodtunk abban, hogy aki nem tartja be a szabályokat, az a csomagolópapíron lévő kezdőbetűje mellé húz egy vonást. (Fontosnak tartom, hogy ők maguk tartsák számon saját szabályszegéseiket.) Ők tettek javaslatot arra is, hogy az egyes magatartásjegyek hány vonást jelentenek. (Meg kell jegyeznem, hogy sokkal szigorúbban állapítottak meg a határokat, mint ahogyan én tettem volna!)

Mi történt azóta? Már negyedik hete, hogy e szerint a szabály szerint értékeljük a magatartást. A gyerekek jelentős többsége nagyon komolyan veszi ezt az értékelési módot. Többször előfordult, hogy egyesek ötletszerűen mentek a táblához, és húztak vonást a nevük mellé. Akad néhány olyan gyermek is, aki elkomolytalankodja a dolgot, és egyenesen kérkedik a vonásainak számával. Egy kisfiú azonban – akinek hetente a legtöbb vonása gyűlik össze – nagyon szenved a kudarcától, de nem tudja megállni, hogy ne fecsegjen.

Összességében azonban elmondható, hogy javult az osztály órai magatartása. A következő lépés, hogy megbeszéljük ennek az értékelési módnak a hatását és következményeit. Megvitatjuk az is, hogy hogyan legyen tovább...

Záró gondolatok

Nagyon büszke vagyok az osztályomra. Tanítónő kollégáimtól nagyon jó alapokat kaptak. A kommunikációs kultúrájuk igen fejlett. Van véleményük, és bátran, határozattan képviselik azt. Jó erkölcsi érzékkel rendelkeznek, törekednek az igazságos megfogalmazásra. Önértékelésükben jól látják gyengéiket, meg tudják fogalmazni, miben kell fejlődniük.

A beszélgetőkör szabályait komolyan veszik, igyekeznek meghallgatni egymást, tudják, hogyan kell megfogalmazni véleményüket, őszinték és törekednek az objektivitásra. A beszélgetőkörön kívüli helyzetekben azonban már meg-megfeledkeznek ezekről a szabályokról. Hevesek, veszekedősek, gyakran elfogultak. Soron következő feladatunk segíteni őket abban, hogy a hétköznapi szabad kommunikációjukban is alkalmazzák a beszélgetőkör jól bevált gyakorlatát.

Jegyzet

* „A segítő, támogató, tájékoztató, csak a legszükségesebb esetben beavatkozó pedagógusok nevelnek a hagyományosan parancsoló, irányító, ismereteket közlő tanár helyett. A termet szükségleteiknek megfelelően átrendező, társaikkal, tanáraikkal kölcsönösen kommunikáló, szabadon mozgó, a feladataikat – a rendelkezésükre bocsátott választékból – önállóan kiválasztó és megoldó, aktív gyerekek élnek a padokban mozdulatlanul ülő, passzív, befogadásra ítélt tanulók helyett” – olvasható a Sulineten található tájékoztatóban a Montessori-pedagógiát megvalósító iskolákról (http://www.sulinet.hu/tart/cikk/Rcb/0/29209/1).

Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2017.09.25.
Rabszolgákat az iparnak – A magyar oktatás utánpótlást gyárt
Az oktatáskutató intézmények megszüntetésével a gazdasági szereplők, közülük Parragh László iparkamarai elnök diktálják az új irányt. Polónyi István kutatóval beszélgettünk a korm...
(Forrás: Vasárnapi Hírek)
--
2017.09.23.
Illegális osztálypénz helyett szülői alapítványok
Keszei úgy véli, ha a gyerekek érdekében a szülőknek kell átvállalniuk az állam feladatait, tegyék azt törvényesen. Az alapítvány előnye, hogy számlaképes, így nem fordulhat elő, hogy...
(Forrás: Népszava)
--
2017.09.23.
Vekerdy Tamás: Ne sírj, dögölj meg húsz évvel előbb!
A mi oktatásunk egyik paradoxona: úgy akarunk teljesítményt kizsarolni, kifacsarni, hogy közben ugyanazt visszafogjuk. Öröm és élmény nélkül nincs világ- és önmegismerés. Mit gondol, ki...
(Forrás: Népszava)
--
2017.09.23.
Ha iskola nincs, semmi sincs
Magyarországon kialakult egy számomra váratlan nemzeti egység. Hangot adott kifogásainak a kormány, egyöntetűen nyilatkoztak, megmozdulásokat szerveztek az ellenzéki erők, ötpárti határozatot...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2017.09.23.
Felmérik a nyelvtudást az iskolákban
Most tehát speciális felmérés készül, bár az iskolások nyelvismeretét már eddig is vizsgálták. Lapunkat a humántárca arról tájékoztatta, hogy 2014-2015-ben bevezették a köznevelési...
(Forrás: Magyar Hírlap)
--
2017.09.23.
"Egyedül vagyok angoltanár két iskolában" - rengeteget túlóráznak a tanárhiány miatt a pedagógusok
Döcögősen indult a tanév sok pedagógus számára. Saját óráik mellett hiányzó kollégáik óráit is meg kell tartaniuk azoknak, akik olyan iskolában dolgoznak, amely még mindig keres pedag...
(Forrás: Eduline)
--
2017.09.23.
Ömlik a pénz a közszolgálati egyetemnek
Bár a hallgatók létszáma a kisebb és közepes egyetemek szintjén van, a 2012-es alapítás óta csak infrastruktúra-fejlesztésekre közel ötvenmilliárd forint értékű uniós és magyar kö...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2017.09.22.
A hazai közoktatási rendszer megújításának első, halaszthatatlan lépései – A CKP javaslatcsomagja
A Civil Közoktatási Platform összeállított egy – a közoktatás újjáélesztését célzó – javaslatcsomagot, amely a következő, reményeink szerint demokratikus kormányzat oktatáspolitikai...
(Forrás: ckp.tanitanek.com)
--
2017.09.22.
Általános iskolák kerültek egyházi kezelésbe Tolna megyében
Két általános iskola fenntartását vette át szeptember elsejével az evangélikus és a református egyház Tolna megyében, az önkormányzatok Bonyhádon és Madocsán is támogatták a fenntart...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Hajni!
Egy kiegészítő információ, hátha segít:
"Egészségfejlesztés tanár" google keresésre számos felsőfokú intézmény leírása elolvasható a szakról, a leírásokban a felhasználhatóságról is. Ezen belül külön kereshető: "egészségtan tanár állás" is. A törvény nem rendeli kötelező feltételként semmilyen állami munkakörhöz, viszont a leírásokban emlegetett intézmények közül többfélében érdemes érdeklődni, hogy ők valóban alkalmaznak-e ilyen végzettségű szakembereket.

--
  OFOE

Kedves Hajni!
Az alapszak arra jogosít fel, hogy elvégezz egy mesterszakot. Idézek az EMMI rendeletből, bár ezt bizonyára Te is megnézted:
Az egészségfejlesztő-tanár: képzés célja az alapfokozaton vagy más felsőfokú végzettség keretében szerzett szakképzettségre, illetőleg ismeretekre alapozva a közoktatásban, a szakképzésben és a felnőttképzésben, az iskolai egészségfejlesztéssel kapcsolatos oktatási, pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatokra, továbbá a tanulmányok doktori képzésben történő folytatására való felkészítés.
Pl. itt olvasható: 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről.

A szociálpedagógus(CXC/2011 Knt. 3. sz. melléklet) végzettséggel lehetsz kollégiumi nevelőtanár.

Esetleg iskolai napköziben lehet próbálkozni. 

--
  Hajni

Kedves Szakértők!
A következő lenne a kérdésem: 2018.nyarán szerzem meg az Egészségfejlesztés Tanár MA diplomám. Milyen munkakörök betöltésére alkalmas a végzettségem? Milyen intézményekben tudok elhelyezkedni vele? A BSc végzettségem Szociálpedagógus. Köszönöm a választ!
Üdvözlettel:Hajni

--
  Andi

Köszönöm a választ.

--
  OFOE

Kedves Andi! Íme a válasz, remélem, ez segít.
A tanulói felügyelet nem a neveléssel, oktatàssal lekötött munkaidőre, hanem a heti 32 óra kötött munkaidő terhére rendelhető el. Ha ez a neveléssel, oktatàssal lekötött munkaidővel együtt (elrendelt óraszám) heti 32 órànál többre jön ki, az rendkívüli munkaidőben végzett munkának minősül.

--
  OFOE

Akkor mi is próbálkozunk még tovább, hátha találunk megfelelő választ. Egy kis türelmet kérünk.

--
  Andi

Kedves Károly!

Köszönöm, olvastam a cikket, de nem egyértelmű, ezért kértem segítséget. Gondoltam, hátha valaki olyan tud segíteni a jogszabályok értelmezésében, aki erre hivatott. Nem lettem okosabb.

--
  Leiner Károly

Kedves Andi, ebben a cikkben minden kérdésére választ talál.

--
  Andi

Szép napot!
A következő ügyben szeretném a segítségét kérni.
Gyógypedagógusként és osztályfőnökként dolgozom kisegítő iskolában. 20 óra a kötelező óraszámom, ezen felül 6 óra túlórám van, + 2 óra osztályfőnöki órakedvezményem, heti 1 órában tanulói felügyeletet látok el az óraközi szünetekben, így összesen 29 az óráim száma. Az lenne a kérdésem, hogy jogos-e, ha szóban elrendelik ezen órákon felül osztály további felügyeletét heti 2:45 percben a tanév teljes idejére ingyen munkában? Nincs aki felügyeljen az osztályra, nekem pedig ekkor nincs órám. Ha jól értelmeztem a törvényt, ez nem jogos. Igazam van? Esetleg az évi 30 nap eseti helyettesítésben ez mégis elrendelhető?

--
  OFOE

Kedves István a fogadóórával kapcsolatban nem találtunk törvényi szabályozást. Formáját és gyakoriságát az adott intézmény határozza meg és illeszti be helyi dokumentációjába.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[OFOE:] Kedves Kérdezőnk! Ha a pedagógusképzésben dolgozott, akkor a rendelet (326/2013) 6.& f szerint a teljes ott eltöltött időszak gyakorlati időnek számit, különben marad a ped1. Viszont a ped.2 átugrásával jelentkezhet kutatótanárnak. Amennyiben 1958. szeptember 1. előtt […]
Mit kell tudni az életpályamodellről? »

--

[csilla:] Köszönöm! fojtottan és hangosan is kiabáltam már mindezért! barátaimnak! részletekben és egyben is. Ígyen, összefoglalva még nem olvastam magamra, magam sirámait! Mástól sem olvastam még ezt! bár magam sem voltam rá képes ilyen módon, saját magam által összeírva […]
Lemorzsolódás, hátrányos helyzet, avagy nem lehet mindenki "jófej" »

--

[A. R.:] Kedves Petra! A kérdésem a következő. 1998 óta a felsőoktatásban dolgozom, oktatok, PhD fokozatom van. Ha a közoktatásban vállalnék állást, akkor milyen pedagógus fokozatba kerülhetek? Kb. mekkora fizetési osztályba? segítségét köszönöm.
Mit kell tudni az életpályamodellről? »

--

[Kövesi Györgyi:] Kedves Sulyok Blanka! Bár minden pedagógus ilyen érzékeny és szolidáris lenne az LMBTQ fiatalokkal! Nagyon fontos lenne, hogy minden diák biztonságban érezhesse magát az iskolában! Szeretném figyelmükbe ajánlani a Melegség és megismerés iskolai érzékenyítő programot, amelyet a […]
Pride és pedagógia »

--

[ax:] Kedves Gönczöl Enikő! Nagyon fontosak ezek az írások, szinte mindegyik telibe találja az éppen aktuális problémámat, vitámat, morgolódásaimat, napi csatározásaimat (csatározás?? - de jó lenne szemtől-szemben állni ás csatározni...) Köszönöm szépen. Várom a szeptemberi […]
Neked mindegy? Nekem nem! 15. – Ne hagyjuk magunkat manipulálni! »

--

[Anna:] Most miért halasztották őszre? Addigra megint lesznek sokan, akik nem veszik észre a benntartó erőket, és elmennek a pályának még a közeléből is. Legalább mesélhettek volna nekünk - a gida lábáról, az üvegcipellőről, a szurokról, amelyben benne ragadt meg hasonlókról. Nem […]
Meghívó az FPF konferenciájára »

--

[Leiner Károly:] Nagyon jó írás! Nem csak a druszám vagy Ax barátom :) vigyázz magatokra!
A la recherche… Eltűnt idő, eltűnt öröm az iskolában »

--

[csilla:] Amikor a felelősöket keressük az oktatási kormányzatban, a jövő generációjának nevelése miatt! Tegyünk meakulpát! Nézzünk szembe a tükörrel! Látom-e saját magam? Ki vagyok én? Majd ennek fényében nézzük végig azt a gyerekhalmazt, akinek nevelése ránk volt bízva! Jól […]
A magyar közoktatás problémái a PISA adatok tükrében »

--

[Péter:] Laszlo vicces beszólása tetszik nekem. Különösen akkor, ha majd felsorol olyan kollégákat, akik a saját KUDARCAIK miatt a liberális kormányzást hibáztatták. Mert ismereteim és tapasztalataim szerint az "úgy rossz ahogy van" típusú áthárító minősítést nem liberális […]
A magyar közoktatás problémái a PISA adatok tükrében »

--

[Laszlo:] @Peter: "Ha csak csodálkozik, az a kisebbik rossz. De vagdalkozik, mindenkit és mindent hibáztat a saját kudarcai miatt." Peldaul a "liberalis kormanyzast"? ;)
A magyar közoktatás problémái a PISA adatok tükrében »

--
OFOE (2001–2017) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek