OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2006. április 3.

Jogok az iskolában 2006

Beszámoló egy konferenciáról

A Jogismeret Alapítvány március 31-én megrendezte Jogok az iskolában 2006 című konferenciáját. Az alapítvány, melynek célja többek között a nem jogász szakemberek segítése a jogalkalmazásban, mindig is nagy érdeklődést tanúsított az iskola világa iránt. Terveik szerint a konferencia nem egyszeri rendezvény – ahogyan a címben szereplő évszám is sugallja –: ezentúl rendszeresen, minden évben igyekeznek majd hasonló tanácskozást szervezni.

A plenáris előadások témáinak tükrében láthatjuk, hogy a szervezők igyekeztek alaposan körüljárni az iskola és a jogalkalmazás problémáját: a témák között megjelenik az oktatásirányítás, a gyermekvédelem, a pedagógus mint munkavállaló s végül mintegy csattanóként az iskolahasználó partnerek (jogvitáinak) nézőpontja.

Sajnos a konferencia programja másként alakult: a gyermekvédelmi előadásra felkért Gáspár Károly, az ICSSZEM főosztályvezetője március közepén tragikus autóbalesetben életét vesztette. Rendkívüli felkészültsége még sokáig hiányozni fog, ahogyan a konferencián is nagyon hiányzott az előadói pulpitusról. Ezúton is tisztelettel emlékezünk, ahogyan a konferencia is emlékezett a kiváló szakemberre.

Az előadások sorát Friss Péter, az OM főosztályvezetője kezdte, témája „A közoktatás jogi szabályozásának változásai” volt. Előadásában áttekintette az elmúlt évek legjelentősebb jogszabályi változásait, s részben ezzel is összefüggésben beszélt a pedagógus szerep átalakulásáról, majd megemlítette, hogy az új pedagógusképzés (master fokozat) követelményei között szerepelnek bizonyos jogalkalmazói kompetenciák – vagyis a továbbiakban a felsőoktatás is részt vesz majd, a maga módján, a pedagógusok jogtudatosabb működésének megalapozásában.

Dr. Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok miniszteri biztosa előadásának címe: „Tipikus jogalkalmazási problémák a közoktatásban” volt, ám ő, némiképp eltérve a meghirdetett témától, kissé távolabbról tekintett a problémára. Aáry szerint kulcsfontosságú az oktatás megítélésében, hogy az oktatás: közszolgáltatás, vagyis közügy, amelynek irányításában – véleménye szerint – a széles helyi nyilvánosságnak lényegesen nagyobb szerepet kellene játszania.

Bírálta azt a hazai gyakorlatot, hogy számos, helyben releváns szakmai kérdésben a törvényhozói akarat dönt, s így helyileg szabályozható, a helyi viszonyokra érzékeny kérdések (például a szöveges értékelés) kerülnek be a közoktatási törvénybe. Hangsúlyozta, hogy az iskola olyan társadalmi problémák kezelésének kulcsfontosságú intézménye, mint a drogprevenció, a szexuális felvilágosítás vagy az agresszió, amelyek hatása messze túlmutat az iskolán. Ezért az iskola munkája közügy, ám ebből az is következik, hogy munkájához a környezettől (például civilek, rendőrség, pártfogó felügyelők stb.) segítséget kell kapnia. Aáry-Tamás Lajos tehát a közoktatás igazi rendszerváltását, éspedig a közszolgáltatás iránti helyi felelősség megjelenését siettette előadásában.

Csizmár Gábor munkaügyi miniszter „A pedagógusok foglalkoztatásának aktuális munkaügyi kérdései” címmel összefoglalta az úgynevezett foglalkoztatási kedvezményekkel kapcsolatos ismereteket (bizonyos feltételeknek megfelelő munkaerő, pl. pályakezdő, GYES-ről visszatérő, 50 év feletti stb. alkalmazása esetén a munkaadót járulékfizetési kedvezmény illeti meg); egyes új, részmunkaidős foglalkoztatási formák jellemzőit; a bérek alakulásával kapcsolatos jogszabályi kérdéseket (így a 13. havi fizetés sorsának „rendeződését”, amit a továbbiakban egységesen január 16-án fizetnek ki); valamint bemutatta az FMM új kiadványát, a Munkavállalói jogok Jogkereső CD-t, amely célkitűzésében tökéletesen megfelel a szervező Jogismeret Alapítvány filozófiájának, amennyiben a civil jogalkalmazást kívánja segíteni.

A konferencia délután hat szekcióban folytatta munkáját, ahol a hátrányos helyzet, sajátos nevelési igények, diákjogok, munkáltatói jogok, fegyelmi és kártérítési felelősség, gyermekvédelem témáiban mélyedhettek el és cserélhettek eszmét az érdeklődők.

A szervezők gondoskodtak arról, hogy a le- és megjegyzett gondolatokon túlmenően a későbbiekben is használható munícióval térjenek haza a résztvevők. Így a konferencia csomagja tartalmazta Dr. Bíró Endre legfrissebb, Jogok az iskolában – 2006 című kötetét, amely alcímében (Iskolajogi problémák és jogpedagógiai kérdőjelek) jelzi, hogy a szerző ezúttal is élő összefüggéseiben tárgyalja iskola és jog viszonyát. A résztvevők megkapták ezenkívül a fent említett Jogkereső CD-t, valamit a Jogismeret Alapítvány gondozásában készült, iskolai jogi normákat összegyűjtő plakátot.

A szervezők a szekciók munkája nyomán felvázolt problématérképeket fel kívánják használni további munkájukban, s a következő „Jog az iskolában” konferencia előkészítésében. Bízunk benne, hogy lesz jövőre is…

Földes Petra

Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2018.12.14.
Vásárhelyi Mária: Miféle generáció nő fel ebben az országban?
Aztán azon tűnődtem, vajon miféle generáció nő fel itt ebben az országban. Milyen társadalom lesz az, ahol a fiatalok hazugsággal és gyűlölettel szennyezett világban szocializálódnak?...
(Forrás: 168 óra)
--
2018.12.14.
Ha van értelme a verselemzésnek, akkor csak így
Hauber Károly, a pápai Türr István Gimnázium tanára olyan könyvet írt és állított össze A verselemzés iskolája címmel, amelyik sikerrel ötvözi a két fenti megközelítési módot: azaz...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.12.14.
Nem oldódik meg a probléma azzal, hogy rehabra küldjük a gyereket
A Bagázs Közhasznú Egyesület munkatársai Bag és Dány romatelepein közvetlen közelről követhették nyomon, hogyan vált évről évre egyre súlyosabb problémává a drogfogyasztás Magyarorsz...
(Forrás: abcug.hu)
--
2018.12.14.
Az egészségügy és az oktatás kivéreztetésével tudta tartani a kormány a hiányt
Jogosan merül fel a kérdés, hogy mi az ára annak, hogy Magyarország hosszú évek óta képes tartani az államháztartási hiány - maastrichti - mértékét? Katona Tamás szerint ennek egyértelm...
(Forrás: Népszava)
--
2018.12.14.
"Semmibe veszik a tiltakozást" - az egyetemi dolgozóknál is kiverte a biztosítékot a túlóratörvény
A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) elnöksége mély felháborodását fejezi ki a munka törvénykönyve egyéni képviselői indítvánnyal történt, a szakszervezeti és társadalmi...
(Forrás: Eduline)
--
2018.12.14.
Több ezer kínai és az iráni hallgató tanul a magyar egyetemeken: itt vannak a friss adatok
Egy év alatt négyezerrel emelkedett a magyar felsőoktatási intézmények külföldi hallgatóinak száma: míg a 2016/2017-es tanévben 26 519, addig az előző tanévben már 30 276 külföldi tanult...
(Forrás: Eduline)
--
2018.12.14.
Jobban teljesítenek a diákok, ha egy órával később kezdődik az iskola
Egy seattle-i iskolakerület 18 középiskolájában 2016 őszén vezették be a későbbi tanításkezdést: 7.50 helyett csaknem egy órával később, 8.45-kor kezdődött az iskola. A szülők vegyesen...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.12.14.
Több mint 45 ezer könyvet osztanak szét szegény gyerekek között
A Libri 2018-as karácsonyi kampányában arra kért mindenkit, hogy vigyék el adománygyűjtő pontjaihoz azokat a gyerekkönyveiket, amik régóta a könyvespolcaik mélyén rejtőznek, és amelyekkel...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.12.14.
A PDSZ szerint sincs más lassan, mint az országos sztrájk
"a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a T/3628 számú, rabszolgatörvényként elhíresült törvényjavaslat minden elemét és annak elfogadásának körülményeit is elutasítja. Úgy vélj...
(Forrás: Pécsi Stop)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot feltételezhetően a táppénzes időszakban kapja meg a helyettesítő kolléga. Amint ismét munkába állsz, mint működő osztályfőnöknek nyilván Neked jár továbbra is a pótlék.

--
  Sz. Józsefné

Az osztályfőnöki pótlék elvehető-e attól a munkavállalótól aki pár hetes táppénzen van, és odaadható-e a kollégának? Köteles-e a kolléga visszaadni, a munkavállaló visszatér a táppénzről?

--
  ofoe

A gyermekek után járó pótszabadságot az Mt. 118. § (1)-(3) bekezdése szabályozza:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200001.TV,
Ez a munkakörre járó alap- és pótszabadságon felül jár, megvonni tehát jogszerűtlen.

--
  lizzy77

Tisztelt Szerkesztőség! Az iskola, ahol dolgozom, külön engedélyhez köti a gyermekek után járó pótszabadság kivételét, mondván, hogy nekünk úgyis túl sok szabadságunk van. Többen mondták nekem, hogy ehhez nincs joguk, mert törvény szerint jár a nem gyerekesek szabadságán felül, és ennek semmi köze ahhoz, hogy amúgy mennyi a szabadság. Kinek van igaza? Köszönöm a választ

--
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.

--
  magdi72

Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?

--
  ofoe

Kedves Szilvi! Szerintünk erre nem lehet kötelezni a fiúkat függetlenül attól, hogy milyen típusú osztályba járnak. Ezt helyben kellene megbeszélni az iskolavezetéssel. Esetleg az érintett osztályfőnök közvetíthetné a problémát, a DÖK közbenjárását is kérhetitek. De ha mindez nem működik, egy az osztályt képviselő küldöttség is felkeresheti az iskolavezetést, és elmondhatja az érveit. A részletek ismerete nélkül nehéz jó tanácsot adni. A lényeg, hogy felnőtt emberek módjára, kulturáltan próbáljátok elintézni a dolgot.

--
  Szilvi07

Helló. Érdeklődni szeretnék. 12. osztályos tanuló vagyok. Az osztályomban vannak fiúk, akik nem szeretnének keringőt táncolni, de az iskola vezetőség kötelezni akarja őket, arra hivatkozva, hogy a szakgimnazistáknak kötelező. Többször is átnéztük az iskola házirendjét, és ez nincs benne feltüntetve. Kíváncsiak lennénk, hogy erre a vezetőség kötelezheti-e őket, és ha igen, miért csak a szakgimnazistákat, amikor a szakközepesek közt is vannak olyan fiúk, akik nem táncolnak.

--
  OFOE

Kedves Somogyi Györgyi Ilona!
Önnek teljesen igaza van: 16. életévét betöltött SNI-s tanuló már nem kontroll köteles, a Bizottságok ezért újabb szakvéleményt nem állítanak ki, az iskola köteles elfogadni az utolsó kontrollvizsgálat megállapításait. Ennek ellenére kérhet újabb igazolást, tudok erre példát, de a Bizottságok nem kötelezhetőek erre.
SNI-s tanulóknak továbbra is "járnak" a Bizottságok által javasolt könnyítések, tehát használhat segédeszközöket, hosszabb időt kell számára biztosítani stb. (Ugyanakkor a szakmunkás vizsgák követelményeit nem hangolták össze az SNI-s követelményekkel, így fordulhat például elő, hogy ezeken a vizsgákon SNI-s tanulónak úgy kell idegen nyelvű szakmai vizsgát tennie, hogy gyakorlatilag nem tanult idegen nyelvet.)

--
  OFOE

Kedves Vajda Szilárd! Azt tanácsoljuk, hogy kérdezze meg az alapítványi iskola igazgatójától, hogy mi magyarázza a csúszást. Amennyiben nem kap elfogadható választ, írásban lehet bejelentést tenni a fenntartónak, ezúttal az alapítvány kuratóriumának.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2018) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek