OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2006. március 29.
Címkék:
   

Figula Erika

Miért és hol bántalmazzák egymást gyerekeink?

Az iskolai erőszak jelenségének feltárása egy vizsgálat tükrében

Oktatási-nevelési intézményeinkben a kortársak közt tapasztalható agresszivitás, erőszak, zaklatás egyre elterjedtebb jelenség, és egyre kevésbé kontrollálható. Erre példa a közelmúlt eseménye, amikor egy debreceni általános iskola néhány tanulója brutális módon megverte egyik társát, s ezt a telefon kamerájával rögzítette is. A jelenségről tudunk, kutatására mégis kevés empirikus munka irányul hazánkban. Számos országhoz viszonyítva hátrányunk, adósságunk van ezen a téren.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei általános iskolás tanulók körében végzett empirikus vizsgálatban annak az agresszív viselkedésnek a feltárására vállalkoztunk, amely tartós és ismétlődő jelleggel zajlik, egy vagy több diák gyakorolja egy gyengébb vagy magányos egyénen, és az agresszív aktusnak nincs nyilvánvaló kiváltó oka (nem reaktív agresszió).

Az eredmények elemzése rávilágít az iskolai erőszak-zaklatás gyakoriságára, a tanulók személyes érintettségére, a szerepviselkedésben tetten érhető történésekre (a bántalmazás típusa, oka, lokalizációja). A vizsgálatot egy általunk összeállított bullying-kérdőív segítségével végeztük 505 tanuló részvételével. A vizsgálatban azt igyekeztünk feltárni, hogy az érintett tanulócsoportokban a zaklatás, az erőszakoskodás, a bántalmazás milyen formában, milyen kiváltó ok miatt és az intézmény mely színterén valósul meg leginkább.

A vizsgálat eredményei

1. táblázat • A bántalmazás típusai az áldozat szemszögéből (Használható adat: 132 fő)
Sorszám A bátalmazás típusának megnevezése Érintettségi mutató az áldozat szemszögéből
%
1. Csúfolnak 132 100,0
2. Bosszantanak, cukkolnak 96 72,7
3. Kihagynak a játékból 22 16,6
4. Elveszik a dolgaimat 35 26,5
5. Nem barátkoznak velem 25 18,9
6. Megvernek 25 18,9
7. Fenyegetnek 11 8,3
8. Zsarolnak 5 3,7
9. Egyéb módon bántanak 22 16,6

Bizonyítható, hogy az érintett iskolákban, tanulócsoportokban a bántalmazás többféle formája, típusa jelen van. Úgy tűnik, hogy az áldozatok közül legtöbben a verbális agressziót élik meg, attól szenvednek, de a fizikai bántalmazás és az indirekt formák esetei is regisztrálhatók. Az érintett tanulók valamennyi formában áldozatnak érzik magukat, és félnek az iskolában. A sértettek úgy érzik, hogy nem tudják megvédeni magukat.

2. táblázat • A bántalmazás vélt oka az áldozat szemszögéből (Használható adat: 132 fő)
Sorszám A bántalmazás vélt oka Érintettségi mutató az áldozat szemszögéből
%
1. Erősebb (erősebbek), mint én 56 42,4
2. Idősebb (idősebbek), mint én 31 23,5
3. Jobb tanuló vagyok 30 22,8
4. Gyengébb tanuló vagyok 12 9,0
5. Szemüveges vagyok 13 9,8
6. „Más” vagyok, mint a többiek 57 43,1
7. Engem nem szeretnek a többiek 15 11,4
8. Nincs barátom, aki megvédjen 9 6,8
9. Látják rajtam, hogy félek tőlük 33 25,0
10. Én nem ütök vissza 67 50,7
11. Ő vagy ők a vezetők a csoportban 18 13,6
12. Egyéb ok miatt bántanak 34 25,7

A tanulók véleménye, válasza azt jelzi, hogy a bántalmazás célpontja és áldozata leggyakrabban a védekezésre képtelen (50,7%), a félénk (25,0%), a magára maradt (11,4%) gyerek. Leggyakrabban őket terrorizálják a náluk erősebbek és idősebbek. Vizsgálatunk eredménye azt mutatja, hogy a tanulmányi teljesítmény és a külső jegyek kevésbé játszanak szerepet az áldozattá válásban. Az áldozatok az osztályhierarchiában elfoglalt vezető helyet csak részben tartják olyan körülménynek, amely miatt a támadók célpontjává válhatnak. Az egyéb ok miatti bántalmazás okaként az antipátiát („ellenszenvesnek tartanak, nem tartanak szimpatikusnak”) és a szegénységet („szegény” vagyok) jelölték meg. Jelentős oknak tűnik a másság (43,2%) is.

3. táblázat • A bántalmazás oka a támadó szemszögéből
Sorszám A bántalmazás okának megnevezése Érintettségi mutató a támadó szemszögéből
%
1. Idegesítenek 65 100,0
2. Erősebb vagyok 12 18,5
3. „Főnök” vagyok 6 9,2
4. Jobb tanuló vagyok 3 4,6
5. Gyengébb tanuló vagyok 4 6,1
6. Örömöm lelem benne 10 15,4
7. Tudom, hogy félnek tőlem 10 15,4
8. Talpnyaló 31 47,7
9. Gyáva 14 21,5
10. „Más”, mint amilyen én vagyok 14 21,5
11. Egyedül van, nincs barátja 8 12,3
12. Dicsekvő 64 98,4
13. Beképzelt 63 96,9
14. Jó érzés látni, hogy szenved 6 9,2
15. Ettől „nagynak” érzem magam 6 9,2
16. Tekintélyem lesz tőle 3 4,6
17. Félek 3 4,6

A támadók által elkövetett erőszakos magatartás, zaklatás okai között a támadók első helyen azt nevezik meg, hogy az áldozatnak már a „jelenléte” is zavarja őket, rossz hatással vannak a közérzetükre (idegesítik őket: 100%). Másrészt azokat a verbális jellegű okokat emelték ki, amelyeket az áldozatok köznapi kommunikációjában megnyilvánuló „jellemzőkkel” hoztak összefüggésbe. Azért támadják őket, mert dicsekvők (98,4%), beképzeltek (96,9%), talpnyalók (47,7%), gyávák (21,5%). A támadók egy része nem titkolta, hogy örömét leli abban, ha másoknak fájdalmat okozhat, illetve jó érzéssel szemléli, ha társai szenvednek, ha félnek tőle. A tanulmányi teljesítmény és a külső jegyek a támadók esetében sem jelentenek meghatározó szerepet agresszív magatartásukban. A „másság” a támadók okai között is megjelent (21,5%).

A támadók többnyire kisebb gyerekeket bántalmaznak. Jellemző rájuk, hogy nemcsak az osztályban, az osztálytársakkal, hanem az iskolában a tanárokkal és otthon a családtagjaikkal is agresszíven viselkednek. Jellemzőjük az is, hogy többnyire ugyanazt a tanulót bántalmazzák az adott csoportban. Keresik azok társaságát, akik hajlandóságot mutatnak a hozzájuk való csatlakozásra. Rövid idő alatt felismerik, hogy a hajlandóságot mutatók nemcsak csatlakoznak, hanem többnyire utánozzák is az agresszív viselkedésüket. A tanulók agresszivitása érzelmeikben, indulataikban is megjelenik.

4. táblázat • A bántalmazást követő érzések a támadók körében (Használható adat: 65 fő)
Sorszám A bántalmazást követő érzések megnevezése Érintettségi mutató a támadó szemszögéből
%
1. Megkönnyebbülést érez 29 44,6
2. Örömet érez, mert látja, hogy a sértett szenved 12 18,4
3. Jó érzés, hogy félnek tőle 11 16,9
4. Még agresszívebbnek érzi magát 21 32,3
5. Bűntudata van az agresszív cselekedet miatt 29 44,6
6. Nincs bűntudata az agresszív cselekedet miatt 36 55,4
7. Fél a következményektől 63 96,9

Az, hogy a támadók az okozott kegyetlenkedés után örömet éreznek a mások szenvedése láttán (18,4%), hogy megkönnyebbülést éreznek (44,6%), hogy a düh, az indulat levezetése még agresszívabbá teszi őket (32,3%), jelentősen befolyásolhatja a történések, az események kimenetelét, következményeit. Úgy ítéljük meg, hogy növelheti az erőszakos viselkedés, az agresszivitás szándékosságát, gyakoriságát, az érintett közösségek kapcsolatainak zavarait. Ezt a feltételezést erősíti az is, hogy a támadók jelentős része (53,4%) egyértelműen kinyilvánította, hogy semmiféle bűntudata nincs az agresszív cselekedet miatt. A vizsgálati személyek döntő többsége (96,9%) úgy vélekedett, hogy fél a következményektől. Ennek többféle jelzésértéke lehet. Egyrészt akadályozó erővel bírhat, és a pozitív szociális irányultságra való hajlandóságot mutatja. Másrészt: az alapján, hogy félnek a következményektől, de mégis agresszíven viselkednek, arra következtethetünk, hogy az érintett iskolák „büntetésrendszerének” nincs visszatartó ereje, gátló hatása.

Egy intézményben nem lehet közömbös, hogy a kortárscsoportokban kialakult konfliktusok tisztázására, az esetleges zaklatásokra, bántalmazásokra milyen helyszíneket választanak a tanulók.

5. táblázat • A bántalmazás, zaklatás lokalizációja az iskolában (Használható adat: áldozat – 132 fő; támadó – 65 fő)
Sorszám A bántalmazást követő érzések megnevezése Érintettségi mutató
az áldozat szemszögéből a támadó szemszögéből
% %
1. Osztályteremben, órán 28 21,2 19 29,2
2. Osztályteremben, szünetben 129 97,7 65 100,0
3. Iskolában, a folyosón 46 34,8 34 52,3
4. Iskolában, az udvaron 41 31,0 44 67,7
5. Iskolában, a WC-ben 10 7,6 12 18,5
6. Iskolán kívül, az utcán 33 25,0 65 100,0
7. Egyéb helyen 11 8,3

Az erőszakos magatartás, a zaklatás lokalizációja tekintetében az áldozatok és a támadók véleménye hasonlóságot mutat. Igen magas az osztálytermekben elkövetett bántalmazás a szünetben (áldozatok 97,7%, támadók 100%) és a tanórán (áldozatok 21,2%, támadók 29,2%). Ezt követi az iskola udvarán és folyosóján elkövetett bántalmazás. A tanulók kevésbé választották válaszaikban a WC-t. Megdőlni látszik az a közismert állítás, hogy az iskolai WC a zaklatások, a verekedések, a „nagy leszámolások” helyszíne. Úgy tűnik, hogy a tanári felügyelet megerősítését (az udvaron, a WC-ben) felismerték a tanulók és más, kevésbé felügyelt helyszínen zajlanak az események (az osztályteremben, az utcán). Az egyéb kategóriában legtöbben szórakozóhelyet jelöltek meg. A probléma súlyosságát jelzi, hogy az osztálytermek még a tanítási óra ideje alatt is helyszínül szolgálnak (áldozatok 21,2%, támadók 29,2%).

A vizsgálat eredményei elsősorban arra hívják fel a figyelmet, hogy személyes a felelősségünk abban, hogy minél több információt szerezzünk a gyerekek közötti agresszióról, és megoldásokat, programokat dolgozzunk ki az erőszak, a zaklatás ellen.

(A vizsgálati eredményekről az Alkalmazott Pszichológia című folyóirat 2004. VI. kötet 4. számában (19–35. oldal) és „Az iskolai zaklatás-erőszak pszichológusszemmel” című kiadványban számoltunk be részletesen (Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tudományos Közalapítvány Füzetei 19., Nyíregyháza, 2004).

Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2018.02.21.
A tervezőasztal közös. Vass Vilmos írása
Tekintettel arra, hogy a jelenlegi erőteljes központosítás és a merev túlszabályozottság nem kedvez az innovációnak, így nem kell ahhoz különösebb jóstehetség, hogy megállapíthassuk...
(Forrás: Tani-tani Online)
--
2018.02.21.
Nyolcrétű út.Mérő László könyvének margójára. Kiemelések és kiegészítések. Lencse Máté írása
Olvasás közben folyamatosan párbeszéd alakult ki köztem és a könyv között. Érdekes volt, ahogy a gondolatmenetemet sok esetben követte a könyv, de elképesztően frusztráló az, hogy nem...
(Forrás: Tani-tani Online)
--
2018.02.21.
L. Ritók Nóra: Helyzetbe hozni vagy otthagyni?
Oktatási szakemberként persze a legjobban nekem az iskolák helyzete fáj. Az, hogy a problémák folyamatosan mélyülnek, hogy pl. sosem volt ekkora mértékű az oktatási szegregáció, mint most...
(Forrás: Tani-tani Online)
--
2018.02.21.
Simicskó az óvodai látogatásról: Nem is értem ezt a hisztériát
Simicskó István semmi kivetnivalót nem talált abban, hogy óvodás gyerekeket használt fel saját népszerűsítése érdekében – erről egy pénteki sporteseményen beszélt a Magyar Nemzetnek...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2018.02.21.
Háromszor több pénzt kapnak az egyházi iskolák, mint az államiak, de az államtitkár szerint ez természetes
Persze mindig érdekes, amikor a kormány egyik képviselője magyarázza meg, hogy miért is van ez így. Ma Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) egyházi, nemzetiségi...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2018.02.21.
Adjanak egy esélyt a jövőnknek!
Néhány nappal az után, hogy január 31-én este, a sajtótájékoztatónkat követően az ATV-ben minden, közéletben megfáradt embert arra kértem, adjon egy utolsó esélyt a diáktüntetéseknek...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2018.02.21.
Szuperközpontokba terelik össze a felsős diákokat
A dokumentumban leírtak szerint a 7–8. osztályos tanulók képzésére új körzeti központokat hoznának létre úgy, hogy egyes iskolákat fejlesztenének, míg másokban megszüntetnék a fels...
(Forrás: vs.hu)
--
2018.02.21.
Vidéken is boldog iskolákat indít a Prezi alapítója
Országosan terjeszkedik tovább a Budapest School, amelynek létrehozását Halácsy Péter, a Prezi nevű világcég egyik alapítója kezdeményezte. Budapesten már három lakásóvoda és négy iskola...
(Forrás: index)
--
2018.02.21.
Kapásból kivégzik az érdeklődést – Kérdésnek és kreativitásnak nincs helye az oktatásban – Knausz Imrével beszélgettünk
Azt képzeljük, hogy összeállítható a műveltségi kánon, és ha abból valamit kihagyunk, akkor hülye marad a gyerek. Ez nem így van, mert hiába nem hagyunk ki semmit a tantervből, a gyerek...
(Forrás: Vasárnapi Hírek)
Utolsó üzenetek:
  Molnár Nikoletta

Kedves OFEOE Szerkesztőség!

Érdeklődni szeretnék: határozott idejű, gyakornoki besorolásban lévő, abszultóriummal rendelkező pedagógus kaphat-e osztályfőnöki feladatokat, rendelkezhet-e osztályfőnöki munkakörrel, vagy van esetleg valamilyen jogszabály, ami kizárja ezt?

Köszönöm válaszukat! Nikoletta

--
  Dr Pulinkáné Balázs Mariann

Kedves OFOE Szerkesztőség!
Szeretnék az osztalyfonok.hu oldalon regisztrálni. Mi a módja?
Elsősorban az oktatófilmeket tudnám a nyolcadikos osztályomban hasznosítani, de biztosan találok majd egyéb fontos és munkámat segítő információt, ismeretet is.
Köszönettel
Dr Pulinkáné Balázs Mariann tanár és igazgatóhelyettes
Bodrogkeresztúri Eötvös József Általános Iskola

--
  OFOE

Kedves Ancsa!

Az a kérdés, hogy határozott vagy határozatlan idejű jogviszonyod van-e. Közös megegyezéssel mindkettőt meg lehet szüntetni a
megállapodásnak megfelelő időben (ezért közös megegyezés).Lemondással a határozatlan idejű
jogviszony szüntethető meg, ebben az esetben van két hónap lemondási idő. A munkáltató kötelezhet a lemondási idő ledolgozására.

Ha a közalkalmazott nem hajlandó a lemondási időt ledolgozni, és jogellenesen távozik, köteles a lemondási időre járó távolléti díjat megfizetni.
Ha a határozott időtartamú jogviszonyát szünteti meg jogellenesen, a határozott időből még hátralévő időre járó, de legfeljebb háromhavi
távolléti díjnak megfelelő összeget köteles megfizetni (Mt. 84. §).

Reméljük, segítettünk a megfelelő döntés meghozatalában.

Üdvözlettel az OFOE Szerkesztősége

--
  Szász Anna

Még nem egészen egy éves részmunkaidős közalkalmazotti jogviszonyomat szeretném megszüntetni,másik munkahelyre teljes időben,kedvezőbb feltételekkel vennének fel szintén közalkalmazottként. Közös megegyezéssel akarnak elengedni,de 2 hónapot la akarnak velem még dolgoztatni. Az új munkáltató viszont nem tud 2 hónapig várni rám, nekik most kellene is a munkaerő.Mit tehetek abban az esetben ha nem szeretném letölteni a két hónapot? Szeretnék azonnal eljönni erről a munkahelyről.Kell-e ebben az esetben nekem fizetnem bármit is? Jó-e a közös megegyezés és egyáltalán kiköthetnek-e közös megegyezés esetén is 2 hónap letöltendő időt?
Válaszát előre is nagyon szépen köszönöm! Üdvözlettel: Ancsa

--
  OFOE

Kedves Gabriella!

A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 17. § (4) A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidejét meghaladóan a pedagógusnak
további tanórai és egyéb foglalkozás, pedagógiai szakszolgálati
közvetlen foglalkozás megtartása akkor rendelhető el, ha

a) a munkakör nincs betöltve, a pályázati eljárás idejére,

b) a munkakör nincs betöltve, és az álláshelyre kiírt nyilvános
pályázat sikertelen volt, feltéve, hogy a munkaközvetítési eljárás
sikertelen maradt, és a pedagógusok állandó helyettesítési
rendszerében sem áll rendelkezésre megfelelő szakember vagy

c) a betöltött munkakör feladatainak ellátása betegség, baleset vagy
egyéb ok miatt váratlanul lehetetlenné vált.

Mivel itt már régóta nem erről van szó, és kérdés, hogy egyáltalán
meghirdették-e, illetve hányszor hirdették meg az álláshelyet. Az eddigi
kifizetés a már teljességgel hatályát vesztett, és rendkívül hátrányos
KLIK-es kollektív szerződés alapján történt. Az új KSZ-ekben pont ezt
a kérdést nem szabályozzák, tehát marad a munka törvénykönyve, amely
szerinti rendkívüli munkaidőben végzett munka díjazása alapján kell
kifizetni szerintünk a többletórákat https://net.jogtar.hu/jr/gen/
hjegy_doc.cgi?docid=A1200001.TV
A 143. § szerinti 50 százalékos bérpótlékkal (tehát összesen az egy órára
eső
illetmény 150 százalékával). A másik megoldás az átalánydíjazásról
szóló megállapodás, amelyet tehát a munkáltató nem egyoldalúan határoz
meg. Ez tipikusan olyan ügy, amelyet valószínűleg nem fog
tudni egyedül érvényesíteni.

Érdemes lenne kapcsolatba lépnie valamelyik pedagógus szakszervezettel.
Ajánlom a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetét, ahol kiváló
jogász áll a tagok rendelkezésére. Ez a válasz is az ő segítségükkel
született.

Üdvözlettel
Szekszárdi Júlia

--
  Havasi Gabriella

Tisztelt OFOE!

Általános iskolában tanítok, mint tanító, osztályfőnök. A 20117/18. tanévben úgy alakult , hogy az osztályomból szeptember 2. felétől elment a napközis kollégám, és azóta sem sikerült betölteni az állását. Így 3-2 arányban egy kolléganőmmel végezzük el ezt a betöltetlen állást. Kérdésem, hogy ilyen esetben hogy , miként kell elszámolni a "helyettesítést"?
Mindketten letanítjuk a délelőtti óráinkat, minden osztályfőnöki munkát elvégzünk, és rögtön, szünet nélkül folytatjuk egy üres állást betöltve. szerintem ez egy másik munkakör betöltése, és ketten még a kezdő pedagógus bérét sem kapjuk meg. Az óradíjunk a legalapabb fizetésnek a heti 32 ed része.
Utólag kezdhetek-e ezzel a problémával valamit, vagy 35. év után kb 1000 ft az óradíjam?
Végül is két kérdés fogalmazódott meg. 1. az "üresállás" betöltése + munka mellett hogy számolandó el? "2. Hogy számolják az órabéremet?

Előre is köszönöm, és kíváncsian várom válaszukat.
Üdvözlettel Havasi Gabriella

--
  OFOE

Kedves Magdolna! Kérdésére részletes választ küldtünk az itt megadott freemailes címre. Ha esetleg nem kapja meg, kérjük, küldjön egy másik elérhetőséget erre a címre: osztalyfonokok@gmail.com
Üdvözlettel a szerkesztőség

--
  OFOE

Kedves Magdolna, ez kemény munkajogi kérdés, és utána kell kérdeznünk. Egy kis türelmet kérünk, fogunk majd válaszolni. Üdvözlettel a szerkesztőség

--
  OFOE

Kedves Sándor Ferenc!
Azt javaslom, hogy forduljon az iskolavezetéshez, és ők vegyék fel a kapcsolatot az illetékesekkel. Valóban lépni kell, komolyan venni ezeket a jelzéseket. Üdvözlettel az OFOE szerkesztősége nevében Szekszárdi Júlia

--
  Varga Magdolna


Tisztelt OFOE!

Mint Közalkalmazotti Tanács Elnök, dolgozóink tájékoztatása érdekében kérem szíves segítségét az Intézmény Fenntartó Társulás által működtetett óvodánk életét érintő, felmerülő kérdéseink megválaszolásában!

Intézményvezetőnk 4. ciklusú megbízása 2018 nyarán jár le. 3 év múlva jogosulttá válik a 40 éves munkaviszony utáni nyugdíjazásra.
Lehetséges-e pályáztatás nélkül meghosszabbítani a munkaviszonyát évenkénti, vagy egyszeri 3 éves hosszabbítással?
Pályázat kiírása esetén, mi történik akkor, ha egyik pályázó sem kap szavazati többséget?
Pályázhat-e olyan személy, aki az egyéb feltételeknek megfelel, és a közoktatásvezetői képzés első évét már elvégezte?
Köszönöm a válasz adást!

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Gyulai Sándor:] Gratulálok, Ibolya! Örömmel tölt el, hogy iskolánkban ilyen innovációk valósulhatnak meg. További sikereket kívánok: Gyulai Sándor, a Hajdúböszörményi Bocskai István Gimnázium intézményvezetője
Digitális történetmesélés az oktatási nevelési folyamatban 3. - DST a történelem és társadalomismeret tanításában »

--

[Leiner Károly:] Kedves Zoltán, nekem szerencsém van, mert gyógypedagógusként több tantárgyat is taníthatok, így magammal kell "egyezkednem". De: voltam tanító bácsi is - ott is könnyedén megoldható a feladat. Ahol nem, ott a kollégákkal kell összedolgozni. Nézzünk egy példát: […]
Digitális történetmesélés a nevelési-oktatási folyamatban 2 – Csetlő-botló történetek – SNI-sek a virtuális világban »

--

[Zoltán:] Gratulálok! Fogyatékosokkal ilyen teljesítményt elérni nem akármilyen pedagógiai munkáról árulkodik. De mindez hogyan fér bele a mai iskolába, a NAT-ba, a kerettantervekbe? Milyen órák keretében lehet ezeket a lépéseket, eszközöket alkalmazni?
Digitális történetmesélés a nevelési-oktatási folyamatban 2 – Csetlő-botló történetek – SNI-sek a virtuális világban »

--

[Gyulai Sándor:] Angela Lee Duckworth előadása a TED-en: https://www.ted.com/talks/angela_lee_duckworth_grit_the_power_of_passion_and_perseverance
PSZICHOháttér 33. – Grit, avagy a fogcsikorgató szívósság »

--

[OFOE:] Kedves Kérdezőnk! Ha a pedagógusképzésben dolgozott, akkor a rendelet (326/2013) 6.& f szerint a teljes ott eltöltött időszak gyakorlati időnek számit, különben marad a ped1. Viszont a ped.2 átugrásával jelentkezhet kutatótanárnak. Amennyiben 1958. szeptember 1. előtt […]
Mit kell tudni az életpályamodellről? »

--

[csilla:] Köszönöm! fojtottan és hangosan is kiabáltam már mindezért! barátaimnak! részletekben és egyben is. Ígyen, összefoglalva még nem olvastam magamra, magam sirámait! Mástól sem olvastam még ezt! bár magam sem voltam rá képes ilyen módon, saját magam által összeírva […]
Lemorzsolódás, hátrányos helyzet, avagy nem lehet mindenki "jófej" »

--

[A. R.:] Kedves Petra! A kérdésem a következő. 1998 óta a felsőoktatásban dolgozom, oktatok, PhD fokozatom van. Ha a közoktatásban vállalnék állást, akkor milyen pedagógus fokozatba kerülhetek? Kb. mekkora fizetési osztályba? segítségét köszönöm.
Mit kell tudni az életpályamodellről? »

--

[Kövesi Györgyi:] Kedves Sulyok Blanka! Bár minden pedagógus ilyen érzékeny és szolidáris lenne az LMBTQ fiatalokkal! Nagyon fontos lenne, hogy minden diák biztonságban érezhesse magát az iskolában! Szeretném figyelmükbe ajánlani a Melegség és megismerés iskolai érzékenyítő programot, amelyet a […]
Pride és pedagógia »

--

[ax:] Kedves Gönczöl Enikő! Nagyon fontosak ezek az írások, szinte mindegyik telibe találja az éppen aktuális problémámat, vitámat, morgolódásaimat, napi csatározásaimat (csatározás?? - de jó lenne szemtől-szemben állni ás csatározni...) Köszönöm szépen. Várom a szeptemberi […]
Neked mindegy? Nekem nem! 15. – Ne hagyjuk magunkat manipulálni! »

--

[Anna:] Most miért halasztották őszre? Addigra megint lesznek sokan, akik nem veszik észre a benntartó erőket, és elmennek a pályának még a közeléből is. Legalább mesélhettek volna nekünk - a gida lábáról, az üvegcipellőről, a szurokról, amelyben benne ragadt meg hasonlókról. Nem […]
Meghívó az FPF konferenciájára »

--
OFOE (2001–2018) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek