OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2006. március 29.
Címkék:
   

Figula Erika

Miért és hol bántalmazzák egymást gyerekeink?

Az iskolai erőszak jelenségének feltárása egy vizsgálat tükrében

Oktatási-nevelési intézményeinkben a kortársak közt tapasztalható agresszivitás, erőszak, zaklatás egyre elterjedtebb jelenség, és egyre kevésbé kontrollálható. Erre példa a közelmúlt eseménye, amikor egy debreceni általános iskola néhány tanulója brutális módon megverte egyik társát, s ezt a telefon kamerájával rögzítette is. A jelenségről tudunk, kutatására mégis kevés empirikus munka irányul hazánkban. Számos országhoz viszonyítva hátrányunk, adósságunk van ezen a téren.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei általános iskolás tanulók körében végzett empirikus vizsgálatban annak az agresszív viselkedésnek a feltárására vállalkoztunk, amely tartós és ismétlődő jelleggel zajlik, egy vagy több diák gyakorolja egy gyengébb vagy magányos egyénen, és az agresszív aktusnak nincs nyilvánvaló kiváltó oka (nem reaktív agresszió).

Az eredmények elemzése rávilágít az iskolai erőszak-zaklatás gyakoriságára, a tanulók személyes érintettségére, a szerepviselkedésben tetten érhető történésekre (a bántalmazás típusa, oka, lokalizációja). A vizsgálatot egy általunk összeállított bullying-kérdőív segítségével végeztük 505 tanuló részvételével. A vizsgálatban azt igyekeztünk feltárni, hogy az érintett tanulócsoportokban a zaklatás, az erőszakoskodás, a bántalmazás milyen formában, milyen kiváltó ok miatt és az intézmény mely színterén valósul meg leginkább.

A vizsgálat eredményei

1. táblázat • A bántalmazás típusai az áldozat szemszögéből (Használható adat: 132 fő)
Sorszám A bátalmazás típusának megnevezése Érintettségi mutató az áldozat szemszögéből
%
1. Csúfolnak 132 100,0
2. Bosszantanak, cukkolnak 96 72,7
3. Kihagynak a játékból 22 16,6
4. Elveszik a dolgaimat 35 26,5
5. Nem barátkoznak velem 25 18,9
6. Megvernek 25 18,9
7. Fenyegetnek 11 8,3
8. Zsarolnak 5 3,7
9. Egyéb módon bántanak 22 16,6

Bizonyítható, hogy az érintett iskolákban, tanulócsoportokban a bántalmazás többféle formája, típusa jelen van. Úgy tűnik, hogy az áldozatok közül legtöbben a verbális agressziót élik meg, attól szenvednek, de a fizikai bántalmazás és az indirekt formák esetei is regisztrálhatók. Az érintett tanulók valamennyi formában áldozatnak érzik magukat, és félnek az iskolában. A sértettek úgy érzik, hogy nem tudják megvédeni magukat.

2. táblázat • A bántalmazás vélt oka az áldozat szemszögéből (Használható adat: 132 fő)
Sorszám A bántalmazás vélt oka Érintettségi mutató az áldozat szemszögéből
%
1. Erősebb (erősebbek), mint én 56 42,4
2. Idősebb (idősebbek), mint én 31 23,5
3. Jobb tanuló vagyok 30 22,8
4. Gyengébb tanuló vagyok 12 9,0
5. Szemüveges vagyok 13 9,8
6. „Más” vagyok, mint a többiek 57 43,1
7. Engem nem szeretnek a többiek 15 11,4
8. Nincs barátom, aki megvédjen 9 6,8
9. Látják rajtam, hogy félek tőlük 33 25,0
10. Én nem ütök vissza 67 50,7
11. Ő vagy ők a vezetők a csoportban 18 13,6
12. Egyéb ok miatt bántanak 34 25,7

A tanulók véleménye, válasza azt jelzi, hogy a bántalmazás célpontja és áldozata leggyakrabban a védekezésre képtelen (50,7%), a félénk (25,0%), a magára maradt (11,4%) gyerek. Leggyakrabban őket terrorizálják a náluk erősebbek és idősebbek. Vizsgálatunk eredménye azt mutatja, hogy a tanulmányi teljesítmény és a külső jegyek kevésbé játszanak szerepet az áldozattá válásban. Az áldozatok az osztályhierarchiában elfoglalt vezető helyet csak részben tartják olyan körülménynek, amely miatt a támadók célpontjává válhatnak. Az egyéb ok miatti bántalmazás okaként az antipátiát („ellenszenvesnek tartanak, nem tartanak szimpatikusnak”) és a szegénységet („szegény” vagyok) jelölték meg. Jelentős oknak tűnik a másság (43,2%) is.

3. táblázat • A bántalmazás oka a támadó szemszögéből
Sorszám A bántalmazás okának megnevezése Érintettségi mutató a támadó szemszögéből
%
1. Idegesítenek 65 100,0
2. Erősebb vagyok 12 18,5
3. „Főnök” vagyok 6 9,2
4. Jobb tanuló vagyok 3 4,6
5. Gyengébb tanuló vagyok 4 6,1
6. Örömöm lelem benne 10 15,4
7. Tudom, hogy félnek tőlem 10 15,4
8. Talpnyaló 31 47,7
9. Gyáva 14 21,5
10. „Más”, mint amilyen én vagyok 14 21,5
11. Egyedül van, nincs barátja 8 12,3
12. Dicsekvő 64 98,4
13. Beképzelt 63 96,9
14. Jó érzés látni, hogy szenved 6 9,2
15. Ettől „nagynak” érzem magam 6 9,2
16. Tekintélyem lesz tőle 3 4,6
17. Félek 3 4,6

A támadók által elkövetett erőszakos magatartás, zaklatás okai között a támadók első helyen azt nevezik meg, hogy az áldozatnak már a „jelenléte” is zavarja őket, rossz hatással vannak a közérzetükre (idegesítik őket: 100%). Másrészt azokat a verbális jellegű okokat emelték ki, amelyeket az áldozatok köznapi kommunikációjában megnyilvánuló „jellemzőkkel” hoztak összefüggésbe. Azért támadják őket, mert dicsekvők (98,4%), beképzeltek (96,9%), talpnyalók (47,7%), gyávák (21,5%). A támadók egy része nem titkolta, hogy örömét leli abban, ha másoknak fájdalmat okozhat, illetve jó érzéssel szemléli, ha társai szenvednek, ha félnek tőle. A tanulmányi teljesítmény és a külső jegyek a támadók esetében sem jelentenek meghatározó szerepet agresszív magatartásukban. A „másság” a támadók okai között is megjelent (21,5%).

A támadók többnyire kisebb gyerekeket bántalmaznak. Jellemző rájuk, hogy nemcsak az osztályban, az osztálytársakkal, hanem az iskolában a tanárokkal és otthon a családtagjaikkal is agresszíven viselkednek. Jellemzőjük az is, hogy többnyire ugyanazt a tanulót bántalmazzák az adott csoportban. Keresik azok társaságát, akik hajlandóságot mutatnak a hozzájuk való csatlakozásra. Rövid idő alatt felismerik, hogy a hajlandóságot mutatók nemcsak csatlakoznak, hanem többnyire utánozzák is az agresszív viselkedésüket. A tanulók agresszivitása érzelmeikben, indulataikban is megjelenik.

4. táblázat • A bántalmazást követő érzések a támadók körében (Használható adat: 65 fő)
Sorszám A bántalmazást követő érzések megnevezése Érintettségi mutató a támadó szemszögéből
%
1. Megkönnyebbülést érez 29 44,6
2. Örömet érez, mert látja, hogy a sértett szenved 12 18,4
3. Jó érzés, hogy félnek tőle 11 16,9
4. Még agresszívebbnek érzi magát 21 32,3
5. Bűntudata van az agresszív cselekedet miatt 29 44,6
6. Nincs bűntudata az agresszív cselekedet miatt 36 55,4
7. Fél a következményektől 63 96,9

Az, hogy a támadók az okozott kegyetlenkedés után örömet éreznek a mások szenvedése láttán (18,4%), hogy megkönnyebbülést éreznek (44,6%), hogy a düh, az indulat levezetése még agresszívabbá teszi őket (32,3%), jelentősen befolyásolhatja a történések, az események kimenetelét, következményeit. Úgy ítéljük meg, hogy növelheti az erőszakos viselkedés, az agresszivitás szándékosságát, gyakoriságát, az érintett közösségek kapcsolatainak zavarait. Ezt a feltételezést erősíti az is, hogy a támadók jelentős része (53,4%) egyértelműen kinyilvánította, hogy semmiféle bűntudata nincs az agresszív cselekedet miatt. A vizsgálati személyek döntő többsége (96,9%) úgy vélekedett, hogy fél a következményektől. Ennek többféle jelzésértéke lehet. Egyrészt akadályozó erővel bírhat, és a pozitív szociális irányultságra való hajlandóságot mutatja. Másrészt: az alapján, hogy félnek a következményektől, de mégis agresszíven viselkednek, arra következtethetünk, hogy az érintett iskolák „büntetésrendszerének” nincs visszatartó ereje, gátló hatása.

Egy intézményben nem lehet közömbös, hogy a kortárscsoportokban kialakult konfliktusok tisztázására, az esetleges zaklatásokra, bántalmazásokra milyen helyszíneket választanak a tanulók.

5. táblázat • A bántalmazás, zaklatás lokalizációja az iskolában (Használható adat: áldozat – 132 fő; támadó – 65 fő)
Sorszám A bántalmazást követő érzések megnevezése Érintettségi mutató
az áldozat szemszögéből a támadó szemszögéből
% %
1. Osztályteremben, órán 28 21,2 19 29,2
2. Osztályteremben, szünetben 129 97,7 65 100,0
3. Iskolában, a folyosón 46 34,8 34 52,3
4. Iskolában, az udvaron 41 31,0 44 67,7
5. Iskolában, a WC-ben 10 7,6 12 18,5
6. Iskolán kívül, az utcán 33 25,0 65 100,0
7. Egyéb helyen 11 8,3

Az erőszakos magatartás, a zaklatás lokalizációja tekintetében az áldozatok és a támadók véleménye hasonlóságot mutat. Igen magas az osztálytermekben elkövetett bántalmazás a szünetben (áldozatok 97,7%, támadók 100%) és a tanórán (áldozatok 21,2%, támadók 29,2%). Ezt követi az iskola udvarán és folyosóján elkövetett bántalmazás. A tanulók kevésbé választották válaszaikban a WC-t. Megdőlni látszik az a közismert állítás, hogy az iskolai WC a zaklatások, a verekedések, a „nagy leszámolások” helyszíne. Úgy tűnik, hogy a tanári felügyelet megerősítését (az udvaron, a WC-ben) felismerték a tanulók és más, kevésbé felügyelt helyszínen zajlanak az események (az osztályteremben, az utcán). Az egyéb kategóriában legtöbben szórakozóhelyet jelöltek meg. A probléma súlyosságát jelzi, hogy az osztálytermek még a tanítási óra ideje alatt is helyszínül szolgálnak (áldozatok 21,2%, támadók 29,2%).

A vizsgálat eredményei elsősorban arra hívják fel a figyelmet, hogy személyes a felelősségünk abban, hogy minél több információt szerezzünk a gyerekek közötti agresszióról, és megoldásokat, programokat dolgozzunk ki az erőszak, a zaklatás ellen.

(A vizsgálati eredményekről az Alkalmazott Pszichológia című folyóirat 2004. VI. kötet 4. számában (19–35. oldal) és „Az iskolai zaklatás-erőszak pszichológusszemmel” című kiadványban számoltunk be részletesen (Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tudományos Közalapítvány Füzetei 19., Nyíregyháza, 2004).

Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2018.08.19.
Az új alaptantervvel végezhetik ki a nem állami tankönyveket
Bár már javában tart az új nemzeti alaptanterv előkészítése, az államtól független tankönyvírókhoz és kiadókhoz a várható változásokról minimális, többnyire csak a sajtóban megjelen...
(Forrás: ugytudjuk.hu)
--
2018.08.19.
Gender aktivisták romboló túlkapásai
A nők helyzetének javításához nincs szükség a gender képzések falain belül megtelepedő radikális feminizmusra, illetve a homoszexuá­lis, transznemű, LMBTQI lobbira sem – érvel az államilag...
(Forrás: Magyar Hírlap)
--
2018.08.19.
Nem alternatív X-faktort akarunk
Megszállott önkéntesek és egy újító szellemű általános iskolai tanár karolták fel Ózdon azokat a hátrányos helyzetű roma gyerekeket, akik egy valamiben biztosan bárkivel felveszik a versenyt...
(Forrás: abcug.hu)
--
2018.08.19.
Az fogad örökbe, aki tudja, hogy a fogyatékkal élő is csak egy gyerek
Egy család négy gyereke mellé fogadott örökbe egy Down-szindrómás kisfiút, mert ez mindig is vágyuk volt. Egy másik családnak azután derült ki, hogy súlyos izomsorvadásban szenved a lá...
(Forrás: abcug.hu)
--
2018.08.19.
A lakást bérlő diákok tízszer annyit fizetnek, mint a kollégisták
Akik albérletbe kényszerülnek, akár tízszer annyit is fizethetnek a lakhatásért, mint a kollégiumi elhelyezést elnyerő társaik. Az utóbbi ugyanis mindössze 15-16 ezer forint havi kiadást...
(Forrás: Magyar Hang)
--
2018.08.19.
Hiába a kormányzati reklám, ha nem fizetik meg a nevelőszülőket
A kormány legutóbb 2013-ban indított nevelőszülő-toborzó kampányt, hogy felkészüljön a 2014. januárjában hatályba lépett szabályozásra, miszerint 12 év alatti gyermekek már nem kerü...
(Forrás: mérce)
--
2018.08.19.
A gyerekek túl korán neteznek, a szülők pedig túl lazák
Az NMHH gyermekvédelmi és edukációs tevékenységének támogatása érdekében kétezer, 7 és 16 év közötti gyermekkel és szüleikkel készíttetett nagymintás, reprezentatív kérdőíves...
(Forrás: Infostart)
--
2018.08.19.
Gender-ügy: közzétette a CEU a Magyar Rektori Konferenciának írt válaszát
A Társadalmi Nemek Tudománya képzést következetlenül, több irányból támadja a kormánykommunikáció - ezek egyike, hogy a Fidesz képzeletében létező gazdaságban ez nem egy "hasznos" tud...
(Forrás: Népszava)
--
2018.08.19.
Kásler Miklós: Nem teljes az ember, ha identitása csorba
Például az ógörög vagy a latin elengedhetetlen a történelem feldolgozásához, az ókori és középkori forrásmunkák olvasásához. A XIX. század ­közepéig a hivatalos nyelv a latin volt...
(Forrás: Magyar Idők)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Zsuzsa! A jogszabályok között nem találtunk ezt kizáró rendelkezést. Feltételezhetően a helyi szabályozás dönti el, hogy ad-e osztályfőnöki megbízást ebben az esetben.

--
  OFOE

Kedves Hajna!
Ha nem megy a közös megegyezés, akkor marad a lemondás.
A Kjt.28. §-a szerint:
(1) A közalkalmazott a határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyt lemondással bármikor megszüntetheti.
(2) Lemondás esetén a lemondási idő két hónap. Ezen időtartam egy részére, vagy annak egészére a munkáltató mentesítheti a közalkalmazottat a munkavégzés alól.
Itt találod a rendelkezést: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99200033.TV

--
  Csernavay Zsuzsa

Tisztelt Szerkesztőség ! Szeretném tudni, hogy a heti 10 órában tovàbbfoglalkoztatott nyugdíjas kaphat-e osztályfőnöki megbízást? Köszönöm vàlaszukat!

--
  Hajna

Tisztelt Cím!"fél" állású , határozatlan időre kinevezett gyógypedagógus vagyok heti 10 tanítási órával.Közelebb a lakhelyemhez sikerült más munkát(magáncég) találnom, a jelenlegit közös megegyezéssel szeretném elhagyni.Mennyi időre kell maximum még maradnom a munkahelyemen, ha a munkáltató nem megy bele a közös megegyezésbe? A szabadságom, ami maradt esetleg, hogy lehetne elszámolni? 20 éve vagyok közalkalmazott, 2 gyermekem 14 év alatti.Köszönöm a választ!

--
  Ramona

Köszönöm szépen valaszát. Megerősített abban, hogy megpályázzam az állást.

--
  OFOE


Kedves Ramona! Magas szintű nyelvtudása és pedagógusi végzettsége is van, ha csak főiskolai is. Elvileg a középiskolában egyetemi végezettség lenne kívánatos, de mivel elég nagy a pedagógushiány, nyelvtanár végképp nincs elég, feltételezhetően nem esélytelen a pályázata. Lehet, hogy feltételül szabják az egyetemi végzettség utólagos megszerzését.

--
  Ramona

Német nyelvszakos középiskolai tanári állást szeretnék megpályázni, viszont csak német nyelvtanári főiskolai végzettséggel rendelkezem. Ezenfelül gazdasági és társadalomtudományi szakfordító oklevelem is van. Német az anyanyelvem . Milyen eséllyel pályazható meg a fent említett állás? Mindenképpen szükség van egyetemi végzettségre??
Előre is köszönöm válaszukat.

--
  OFOE

Kedves Csilla! Az iskola állít ki igazolást a jogosultságról, és ennek alapján utólag téritik a költségeket. Feltételezésünk szerint az érintett tankerület.

--
  OFOE

Kedves Eszter! A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 123. § 123. § (3)
bekezdése szerint a szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.
Ebből következik, hogy a korábbi évekről bennmaradt szabadságot a munkába visszatéréstől számított 60 napon belül ki kell adni, és csak
a 2018-ra járó szabadságot lehet a későbbi időszakban kiadni. A szabadság kiadásának időpontját a kiadás előtt legkésőbb 15 nappal
közölni kell.
A jogszabályt pontosan itt találhatjátok meg: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200001.TV
Reméljük, ezzel tudtunk segíteni.
Üdvözlettel a szerkesztőség.

--
  csilla

Meg szeretném kérdezni, hogy ki fizeti annak a négy éves, jól integrálható autista kisfiú utaztatását a szomszéd városba, ahol a befogadó és a pedagógiai szakszolgálat által kijelölt intézménye van? és a kísérőjéét? Ha fizetik, tömegközlekedésre és gépkocsira is finanszíroznak?

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Blum Szilárd:] >Érdemes felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy a hátrányos helyzetű csoportokból érkezők sajátos hiányosságokat mutathatnak az érzelmi funkcióik területén (a családi összeütközésekből, a környezetük által okozott hosszú távú diszkriminációból, a rendszeres […]
Neuroandragógiával a kirekesztés ellen (Továbbképzés és tréning, 2018. május 24-25.) »

--
OFOE (2001–2018) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek