OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2006. március 24.
Címkék:
   

Földes Petra

A tettesek is áldozatok...?

Brutálisan megvertek és megrugdostak osztálytársai egy diákot egy debreceni iskolában – olvashatjuk a Debreceni Városi Televízió honlapján. A tanulók rendszeresen verték társukat. Az egyik verést pedig rögzítették is egy mobiltelefon kamerájával. Az iskola igazgatója azt mondja, sem ő, sem kollégái nem tudtak arról, mit művelnek társukkal a hatodikos gyerekek a szünetekben. Az igazgató most vizsgálja az esetet, és büntetést ígér. A gyermekpszichológus szerint életre szóló lelki hatásai lehetnek az ilyen megaláztatásoknak.

A nemzetközi szakirodalomban bullying néven ismert jelenségnek sajnos a lényegéhez tartozik, hogy hosszú ideig rejtve marad. Mert a nyilvánosság szégyenének réme még az elszenvedett kínoknál is nagyobb veszélyt és fenyegetettséget jelent, s mert az áldozat elképzelhetetlennek tartja, hogy bárkitől is hathatós védelmet kapjon. Attól fél, ha segítséget kér, még inkább magára haragítja agresszorait, s kínjai végső soron megsokszorozódnak. Vagyis jobban tart a bántalmazóktól, mint amennyire a környezetében megbízni képes.

Ez viszont azt jelenti, hogy a bullying sokkal több szereplős játszma, mint amennyien aktívan részt vesznek benne. A zaklatásokhoz passzívan asszisztáló s a naiv nem-tudásba burkolózó környezet ugyanúgy része a szcénának, mint a bántalmazó egyén vagy csoport. S éppen ezért, hogyha egy ilyen eset felszínre kerül, nemcsak az a kérdés, hogy ki a felelős, de legalább ennyire fontos, hogy hogyan tovább. Mit kell tenni az adott közegben, közösségben, csoportban, hogy ilyen eset többé ne forduljon elő? S a mindannyiunk számára releváns kérdés: mit kell tenni a zaklatás, pszichoterror, fizikai bántalmazás megelőzése érdekében?

Az igazgató vizsgálja az esetet és büntetést ígér, s felajánlja, hogy a bántalmazott gyermeket, a további atrocitásoktól megóvandó, áthelyezi a párhuzamos osztályba.

A debreceni önkormányzat oktatási osztálya igazoló jelentést kér az iskola igazgatójától. A város alpolgármestere arról nyilatkozik a Híradónak, hogy körlevélben utasítják az intézményeket az ügyeleti rendszer felülvizsgálatára és következetes ellenőrzésére, hogy április végéig kérdőíves felmérést végeznek a tanulók körében az esetleges további hasonló esetek feltárására, s hogy szabályozni kívánják az intézményekben a mobiltelefon tanulók általi használatának rendjét is. Az egységes szabályozás érdekében állásfoglalást kérnek az oktatási jogok miniszteri biztosától (a saját jog- és pedagógiai érzékem azt súgja, ez utóbbi ötlet – mármint az egységes városi szabályozás – értelmetlen és kivihetetlen, s meglehetősen távol esik a probléma lényegétől...).

A szülők feljelentést tettek a rendőrségen; a rendőrség pedig, „mert itt vannak olyan gyermekek, akiknek a magatartása olyan jellegű, hogy az szülői elhanyagolást is felvethet”, értesíti a gyermekjóléti szolgálatot.

Mindenki teszi tehát a dolgát. Keresi a felelősöket, intézkedik. Csak azt nem tudom, mitől nyugszik majd meg az érintett közösség. Kitől és milyen formában kapnak segítséget az áldozatok? Tudnak-e egyáltalán mindannyian segítséget kérni, akik ennek a helyzetnek az áldozataivá váltak? Mert ebben a történetben a bántalmazott kisfiún és családján kívül számos további áldozat van.

Talán nem okozok nagy megbotránkozást, ha azt állítom: az elkövető fiúk is áldozatok. Akik rossz, antiszociális viselkedésre szocializálódtak 12-13 éves korukra, s akik, bár éretlenek még, azt már elérték, hogy fölöttük senki sem gyakorol kontrollt. Nekik segít-e vajon valaki, hogy megéljék és megértsék, hogy MI volt a bűnük, MILYEN sérelmet okoztak, s hogy ezt MIÉRT nem szabad elkövetni? Vajon csak retorzióban lesz részük, vagy sikerül a fejlődésük érdekében felhasználni az általuk okozott megrázkódtatást? Sikerül-e vajon belátáshoz segíteni őket (s szüleiket), vagy a büntetésben dühünkön túladva, megkönnyebbülve lépünk tovább, a „múltat elintézve”, de mit sem téve egy kiegyensúlyozottabb jövőért?

S segítségre szorulnak az elkövető gyerekek szülei is, akiknek a szégyen és az elégtelenség érzése mellett meg kell birkózniuk az „elhanyagoló” jelzővel is. A rendőrségnek NEM azért kötelessége jelezni a gyermekjóléti szolgálat felé, mert a diákok cselekménye az elhanyagolás gyanúját veti fel, hanem azért, mert magatartásuk – hogy tudniillik bűncselekményt követtek el – kimeríti a veszélyeztetettség fogalmát. Vagyis a bűnelkövető gyermek veszélyeztetett – saját magát veszélyezteti!

A gyermekvédelem rendszere éppen azért működtet egy első közelítésben segítő attitűdű intézményt, a gyermekjóléti szolgálatot, hogy a gyermek családban nevelkedését elősegítse; s ehhez minden segítséget megadjon. A rendőrség bűncselekményben, bűnelkövetőben, felelősökben gondolkodik – a gyermekvédelem, amíg csak teheti, veszélyeztetettségben, felelősség-megosztásban és segítségben. Nem a bűnösség vagy a felelősség tényét vitatom; az elkövető fiúk bűnösök, s a szülők sok tekintetben lehetnek felelősek. Csak szelíden javasolnék emellett egy másik, segítői nézőpontot (is...).

Ezzel még korántsem ért véget az áldozatok listája. Mert áldozattá vált az érintett iskola és presztízsének letéteményese, az igazgató. Az országos sajtónyilvánosság, a „botrány” határozott, gyors lépések megtételére kényszerít, s ilyen gesztusokat sugallna a józan erkölcsi ítélőképesség is. Csakhogy igen faramuci és hiteltelen lenne a hirtelen kemény fellépés egy olyan ügyben, ami szinte az igazgató (de legalábbis a tantestület) orra előtt, ám mégis a tudomása nélkül zajlott. A tanácstalanság érthető, s a kezdeti bizonytalanság hosszabb távon, ha megfontolt, határozott, jövőorientált lépések követik, lehet, hogy nem tesz rosszat a történet rendezésének. Csakhogy a sajtónyilvánosság három napig tart, s ez az idő arra bőségesen elég, hogy az iskola presztízsét alaposan lerombolja... Vajon lesz-e erő, kitartás ahhoz, hogy ezek után elvégezzék az érdemi, a pedagógiai, a történet szempontjából igazából lényeges munkát? Sikerül-e az osztályban, a tantestületben feldolgozni a történteket, megtalálni a tanulságokat? Sikerül-e az áldozattá vált s az elkövető gyermekekkel a további kiegyensúlyozott együttműködés kialakítása, az áldozat áldozati és az elkövetők agresszor státusának valamiféle proszociális irányba történő elmozdítása? S ha mindez sikerül, vajon abból is lesz-e sajtóhír...?

S végül fel kell tennem a triviális kérdést is: megkapja-e a szükséges segítséget az áldozat és családja, vagy szerepük mindössze arra korlátozódik, hogy eljátsszák a szenzáció megkerülhetetlen szereplőinek hálátlan szerepét? Vajon az áldozat és családja kap-e segítséget a gyermekjóléti szolgálattól? Mert helyzete tökéletesen kimeríti a veszélyeztetettség definícióját, amennyiben lelki fejlődése momentán határozottan veszélyben van. Segít-e a kisfiúnak valaki feldolgozni a történteket? Segít-e valaki megfejteni, hogyan került az áldozat szerepébe (miért éppen ő), s segít-e valaki feldolgozni a szülőknek, hogy nem vettek észre semmit, s feltárni, hogy ez hogyan fordulhatott elő? Segíti-e őket valaki a gyermek további iskolába járásával kapcsolatos döntésükben? S segít-e nekik valaki a megbocsátásban és megbékélésben, s ezzel az igazi mentális megkönnyebbülésben, hogy ne kelljen sérelmüket, sérülésüket, szorongásukat, ki tudja, meddig magukkal cipelniük?

Kívánom, hogy valamennyi érintett megkapja a szükséges segítséget. S kívánom a magyar közoktatás szereplőinek, hogy tanuljunk meg végre beszélni az agresszióról. Józanul, pánik nélkül. Mert jelen van a gyermekeink között. Ahogyan korábban is jelen volt (ne gondoljuk, hogy csak a szépirodalomban!), csak nem tudtunk vagy nem akartunk tudni róla. Ám a tabusításnál semmivel sem jobb a pánikkeltés. A higgadt, nyílt beszéd viszont önmagában is az egyik módja, hogy a bullyingot visszaszorítsuk. Mert amiről beszélni szokás, amiről beszélni lehet, azt miért is titkolnánk el?

--

--

Linkek

Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2018.05.23.
Mentortársas és Rendszerhiba
A Mentortársas 2.0 képet ad az iskolarendszer diszfunkcióiról, ugyanakkor kevésbé villantja fel a lehetséges megoldásokat. Ez nem is lehet a célja, hiszen a játék kifejezetten személyes, megmutatja...
(Forrás: Tani-tani Online)
--
2018.05.23.
A jó pedagógia nem kirekesztő, hanem gyermekcentrikus
Miért és hogyan hoznak létre mesterségesen homogén közösségeket az oktatásban, és milyen előnyei származnának az egyénnek és a közösségnek abból, ha a kisebbségi vagy sajátos nevel...
(Forrás: A TASZ jelenti)
--
2018.05.23.
Országos kompetenciamérést tartanak az iskolákban
Annak érdekében, hogy összehasonlíthatóvá váljon az azonos vagy hasonló körülmények között élő diákokat oktató iskolák pedagógiai teljesítménye, az országos kompetenciamérést a...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.05.23.
Meglepően bírálta a kormányt és saját munkáját Pölöskeiné
A képzés nem magában létezik. Gazdaságunk fejlődik, ez a növekedés képzett munkaerőért kiált, az álláskeresők száma csökkent – jelentette ki a konferencián Pölöskei Gáborné, hozz...
(Forrás: 168 óra)
--
2018.05.22.
Teszteltük két gyerekkel a Holnemvolt Várat, fájdalmas élmény volt
Egy 3 és egy 6 éves gyerekkel néztük meg az Állatkert mellett most megnyílt Holnemvolt Várat, és nem esett jól. A nagyobb imádta, a kisebb csak azt hallgatta, mit miért nem tud használni....
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.05.22.
Visszafordíthatatlan az állapota, mégis évente vizsgálni kell
A súlyosan, halmozottan sérült gyerekek többsége születése óta él betegségével, gyógyulásukra legtöbbször kevés az esély. Szüleiknek ennek ellenére évről-évre bizonyítaniuk kell...
(Forrás: abcug.hu)
--
2018.05.22.
304 milliót kap a felcsúti általános iskola
A kormány döntött a felcsúti Endresz György Általános Iskola 304 175 000 forintos új épületének megvalósításáról - számol be a Menedzsment Fórum. Ebbe nem tartoznak bele az építkez...
(Forrás: Népszava)
--
2018.05.22.
Gyermekotthonban élő gyerekek mondanak verset a BKK járatain
Újdonsággal készülünk gyermeknapra: 2018. május 22-től 27-ig József Attila Altató, Bartos Erika Villamos, Forgalom és Trolibusz, Erdős Virág Négyeshatos és Varró Dániel Hol alszik a villamos...
(Forrás: Index)
--
2018.05.22.
Mélyen hallgat a magyar delegáció a CEU amerikai kampuszáról
Enyedi Zsolt, a CEU rektorhelyettese a múlt héten számolt be arról, hogy a Bard College falain belül kialakított oktatási helyszínt olyan magas rangú magyar tisztviselők szemrevételezték m...
(Forrás: Eduline)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Beck Tamás! A munkaviszony első három hónapját kivéve a munkavállaló jogosult arra, hogy hét munkanap szabadságot – év közben kezdődő munkaviszony esetén ennek arányos részét – legfeljebb két részletben a kérésének megfelelő időpontban adjon ki a munkáltató. A szabadság kiadásának időpontját legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt kell közölni a munkavállalóval, és a munkavállalónak is ezt a határidőt kell megtartania a rendelkezési körébe tartozó hét munkanap szabadságot érintően. Részletesebb tájékoztatást itt talál.

--
  OFOE

Kedves Viktória! A mi tudomásunk szerint tanítói diplomával csak 6. osztályig bezárólag taníthatná azt a műveltségterületet, amiből diplomát szerzett, addig nyilván osztályfőnök is lehet. Az osztályfőnöki megbízatás csupán pedagógiai végzettséget ír elő. Ha személyi feltételek híján a tanító tovább tanítja a tanulócsoportot, akkor feltételezhetően osztályfőnök is lehet. De ezt nyilván a helyi vezető, illetve fenntartó dönti el.

--
  Viktória

Tisztelt Szerkesztőség!
Érdeklődni szeretnék, hogy tanítói végzettséggel van-e mód arra, hogy valaki felső tagozatban osztályfőnök legyen? Szakos híján valószínűleg tanítom őket 8.-ig. Nem találom az ide vonatkozó előírásokat. Szívesen vinném őket, de nem tudom, meg lehet-e valahogy oldani.
Köszönöm válaszukat!
Üdvözlettel: Viktória

--
  Beck Tamás

Kedves OFEOE Szerkesztőség!
5 gyermekem van. A gyermekek után járó 7 nap pótszabadságot csak 15 nappal előre bejelentve 2 részletben vehetem ki?
Köszönettel: Beck Tamás

--
  OFOE

Kedves Nikoletta! Elnézést kérünk a késedelmes válaszért. Pedagógiai végzettséggel gyakornoki státuszban is el lehet látni osztályfőnöki megbízatást. Üdvözlettel a szerkesztőség

--
  Molnár Nikoletta

Kedves OFEOE Szerkesztőség!

Érdeklődni szeretnék: határozott idejű, gyakornoki besorolásban lévő, abszultóriummal rendelkező pedagógus kaphat-e osztályfőnöki feladatokat, rendelkezhet-e osztályfőnöki munkakörrel, vagy van esetleg valamilyen jogszabály, ami kizárja ezt?

Köszönöm válaszukat! Nikoletta

--
  Dr Pulinkáné Balázs Mariann

Kedves OFOE Szerkesztőség!
Szeretnék az osztalyfonok.hu oldalon regisztrálni. Mi a módja?
Elsősorban az oktatófilmeket tudnám a nyolcadikos osztályomban hasznosítani, de biztosan találok majd egyéb fontos és munkámat segítő információt, ismeretet is.
Köszönettel
Dr Pulinkáné Balázs Mariann tanár és igazgatóhelyettes
Bodrogkeresztúri Eötvös József Általános Iskola

--
  OFOE

Kedves Ancsa!

Az a kérdés, hogy határozott vagy határozatlan idejű jogviszonyod van-e. Közös megegyezéssel mindkettőt meg lehet szüntetni a
megállapodásnak megfelelő időben (ezért közös megegyezés).Lemondással a határozatlan idejű
jogviszony szüntethető meg, ebben az esetben van két hónap lemondási idő. A munkáltató kötelezhet a lemondási idő ledolgozására.

Ha a közalkalmazott nem hajlandó a lemondási időt ledolgozni, és jogellenesen távozik, köteles a lemondási időre járó távolléti díjat megfizetni.
Ha a határozott időtartamú jogviszonyát szünteti meg jogellenesen, a határozott időből még hátralévő időre járó, de legfeljebb háromhavi
távolléti díjnak megfelelő összeget köteles megfizetni (Mt. 84. §).

Reméljük, segítettünk a megfelelő döntés meghozatalában.

Üdvözlettel az OFOE Szerkesztősége

--
  Szász Anna

Még nem egészen egy éves részmunkaidős közalkalmazotti jogviszonyomat szeretném megszüntetni,másik munkahelyre teljes időben,kedvezőbb feltételekkel vennének fel szintén közalkalmazottként. Közös megegyezéssel akarnak elengedni,de 2 hónapot la akarnak velem még dolgoztatni. Az új munkáltató viszont nem tud 2 hónapig várni rám, nekik most kellene is a munkaerő.Mit tehetek abban az esetben ha nem szeretném letölteni a két hónapot? Szeretnék azonnal eljönni erről a munkahelyről.Kell-e ebben az esetben nekem fizetnem bármit is? Jó-e a közös megegyezés és egyáltalán kiköthetnek-e közös megegyezés esetén is 2 hónap letöltendő időt?
Válaszát előre is nagyon szépen köszönöm! Üdvözlettel: Ancsa

--
  OFOE

Kedves Gabriella!

A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 17. § (4) A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidejét meghaladóan a pedagógusnak
további tanórai és egyéb foglalkozás, pedagógiai szakszolgálati
közvetlen foglalkozás megtartása akkor rendelhető el, ha

a) a munkakör nincs betöltve, a pályázati eljárás idejére,

b) a munkakör nincs betöltve, és az álláshelyre kiírt nyilvános
pályázat sikertelen volt, feltéve, hogy a munkaközvetítési eljárás
sikertelen maradt, és a pedagógusok állandó helyettesítési
rendszerében sem áll rendelkezésre megfelelő szakember vagy

c) a betöltött munkakör feladatainak ellátása betegség, baleset vagy
egyéb ok miatt váratlanul lehetetlenné vált.

Mivel itt már régóta nem erről van szó, és kérdés, hogy egyáltalán
meghirdették-e, illetve hányszor hirdették meg az álláshelyet. Az eddigi
kifizetés a már teljességgel hatályát vesztett, és rendkívül hátrányos
KLIK-es kollektív szerződés alapján történt. Az új KSZ-ekben pont ezt
a kérdést nem szabályozzák, tehát marad a munka törvénykönyve, amely
szerinti rendkívüli munkaidőben végzett munka díjazása alapján kell
kifizetni szerintünk a többletórákat https://net.jogtar.hu/jr/gen/
hjegy_doc.cgi?docid=A1200001.TV
A 143. § szerinti 50 százalékos bérpótlékkal (tehát összesen az egy órára
eső
illetmény 150 százalékával). A másik megoldás az átalánydíjazásról
szóló megállapodás, amelyet tehát a munkáltató nem egyoldalúan határoz
meg. Ez tipikusan olyan ügy, amelyet valószínűleg nem fog
tudni egyedül érvényesíteni.

Érdemes lenne kapcsolatba lépnie valamelyik pedagógus szakszervezettel.
Ajánlom a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetét, ahol kiváló
jogász áll a tagok rendelkezésére. Ez a válasz is az ő segítségükkel
született.

Üdvözlettel
Szekszárdi Júlia

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Blum Szilárd:] >Érdemes felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy a hátrányos helyzetű csoportokból érkezők sajátos hiányosságokat mutathatnak az érzelmi funkcióik területén (a családi összeütközésekből, a környezetük által okozott hosszú távú diszkriminációból, a rendszeres […]
Neuroandragógiával a kirekesztés ellen (Továbbképzés és tréning, 2018. május 24-25.) »

--

[Blum Szilárd:] >Tudsz nézőpontot váltani? -Már hogyne tudnék? Rájöttem például, hogy egyetemista koromban én tulajdonképpen egy évig egy muszlim néger migránssal laktam együtt :)
Tudsz nézőpontot váltani? »

--

[Leiner Károly:] Adjunk Mórát meg majd Jókait, később Nagy Lászlót stb! Nem hiszem, hogy a kötelezőkkel lenne a baj. Ha egy gyerek meséken nő fel, mielőtt még olvasni tudna, ha olvas, érdeklődik, érti a világot, megfelelően kommunikál, akkor megszerzi azt a szókincset és értelmet, amellyel a […]
Az elavult és félelmetes kisködmön »

--

[Anna:] Mindannyiunknak más fáj, ha fáj egyáltalán valami. Angolul 800 szóval egy életet le lehet élni, 3000-rel már király lehetsz, legalábbis a nyelvvizsgán. Nem baj, ha bővül is a szókincsük. Szegény Móra nem tehet róla, hogy saját korának nyelvét használta, ahogy a gyerek se […]
Az elavult és félelmetes kisködmön »

--

[Szilvia:] A Kisködmön legfájóbb pontja a nyelvezete! Nem a történetek, nem a halál folyamatos jelenléte, mert a népmesékben is mindig meghal valaki, de azt élvezik a gyerekeim. A régies nyelvezet, melynek lényege, hogy a gyerek minden hétvégét átsírva és ha lehet a legtovább húzva az […]
Az elavult és félelmetes kisködmön »

--

[H.M.:] Kedves Jázmin! Nagy örömmel és egy picit torokszorító érzéssel olvastam a sorait (az írás közkinccsé válása, és az egyik gondolat okozta az ambivalens érzést). Amit Ön leírt, azt nagy nemzetközi és hazai kutatások is alátámasztják: azok a hallgatók a legsikeresebbek, a […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[Anna:] Bár olyan eccerű lenne, hogy vasszigor, oszt' kész... Az egyén vagy csoport, amely a problémákat nem hajlandó tudomásul venni, hanem saját tudattalanjába száműzi, vagy a fegyelem válaszát adja rá, azaz elfojtja, s ez lényegileg ugyanaz, a robbanás felé halad. Lehet […]
Szegregáció »

--

[Szekszárdi Júlia:] Kedves KGY! Nem kétséges, hogy a szülők felelőssége óriási, de az Ön által ajánlott „vasszigorral” itt semmire sem mennénk. A szegregáció következményeiről lehet olvasni a bejegyzésben, és ugyanerről van szó a Gettórenoválás és iskolai szegregáció egyházi […]
Szegregáció »

--

[KGY:] Kedves Nóra! Ön hatalmasat téved a felelősség magállapításában! A gyermekért elsősorban 95% a szülők a felelősek a társadalmi felelősség csak a maradék 5%-ban kérhető számon, miután a szülő teljesítette a tőle elvárható részt. Nevelni a családban lehet a többi gyenge […]
Szegregáció »

--

[Varga Zsolt:] Az állam társadalmi igényt elégít ki, lásd: https://www.es.hu/cikk/2018-03-09/rado-peter/2018-az-oktataspolitikai-remenytelenseg-eve.html
Szegregáció »

--
OFOE (2001–2018) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek