OFOE a Facebook-on
Betűméret
2006. március 16.

Gyermekvédelem a közoktatásban 2.

Az iskola gyermekvédelmi feladatai

„...a gyermeknek,
figyelemmel fizikai és szellemi érettségének hiányára,
különös védelemre és gondozásra van szüksége...”

(ENSZ Nyilatkozat a Gyermek Jogairól)

Pedagógusként, szülőként, egyáltalán: józan ítélőképességű felnőttként hajlamosak vagyunk – trivialitásnak tartva – elsiklani az ENSZ-nyilatkozat fent idézett mondata felett. Pedig többek között ez az a megállapítás, amelynek szellemisége túlmutat a gyermekvédelem korábbi értelmezési keretein, amennyiben megállapítja: a gyermek pusztán életkora által védelemre – érdekei, jogai védelmére – szorul; azaz gyermeki létéből fakadóan védelemre szorul akkor is, ha nem veszélyeztetett.

A „védelem” szóhoz tapadó asszociációk – valamiféle támadás, negatív hatás feltételezése –, illetve a korábbi gyermekvédelmi rendszer gyakran autokratikus eljárásai miatt a „gyermekvédelem” kifejezéshez mindmáig bizalmatlanság, borzongás – valamifajta erő vagy erőszak képzete – tapad. Pedig – a Gyermek Jogairól szóló Nyilatkozat szellemében – a gyermekvédelem legelső szintje az elsődleges szocializációs közegek – család és iskola – gyermekeket oltalmazó működése, a gyermekek speciális életkori szükségleteinek kielégítése, az optimális fejlesztő közeg biztosítása.

Ennek a természetes oltalomnak a jelenléte maga a megelőző gyermekvédelem, amely így implicit módon feladata az iskolának és minden pedagógusnak. Ahol a természetes oltalom sérül, ott lép be a hagyományos értelemben vett aktív segítő, sőt akár beavatkozó gyermekvédelem, amely jórészt túlmutat az iskola felelősségi körén. Ezen a ponton az iskola közvetlen partnereként megjelenik a gyermekjóléti szolgálat. A hatékony, a gyermek mindenek felett álló érdekét szem előtt tartó és egyúttal az érintett szakemberek, így a pedagógusok munkáját is segítő együttműködés csak akkor jöhet létre, ha a tanárok tisztában vannak azzal, hogy milyen szerep- és felelősségvállalást vár el tőlük a „hivatalos”, professzionális gyermekvédelem.

A fent idézett ENSZ-nyilatkozat szellemében az Egyesült Nemzetek Szervezete 1989-ben megalkotta Egyezmény a Gyermek Jogairól című nemzetközi egyezményét. Az egyezményhez Magyarország is csatlakozott, majd ezzel összhangban elfogadta az 1997 évi XXXI. törvényt a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról (röviden Gyermekvédelmi törvény). A törvény a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó intézményként nevezi meg az iskolát, és ezzel együtt meghatározott gyermekvédelmi feladatot ró a közoktatási intézményekre.

Eszerint:

17. § (1) Az e törvényben szabályozott gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot látnak el – a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében – a törvényben meghatározott alaptevékenység keretében

a) az egészségügyi szolgáltatást nyújtók, így különösen a védőnői szolgálat, a háziorvos, a házi gyermekorvos,
b) a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók, így különösen a családsegítő szolgálat, a családsegítő központ,
c) a közoktatási intézmények, így különösen a nevelési-oktatási intézmény, a nevelési tanácsadó,
d) a rendőrség,
e) az ügyészség,
f) a bíróság,
g) a menekülteket befogadó állomás, a menekültek átmeneti szállása,
h) a társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok.

(2) a) jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálatnál, b) hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén.
Ilyen jelzéssel és kezdeményezéssel bármely állampolgár és a gyermekek érdekeit képviselő társadalmi szervezet is élhet.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személyek, szolgáltatók, intézmények és hatóságok a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzése és megszüntetése érdekében kötelesek egymással együttműködni és egymást kölcsönösen tájékoztatni.

Az iskola és a pedagógus

A közoktatási intézmények fent idézett törvény által előírt gyermekvédelmi feladatait a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény (Közoktatási törvény) és A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet szabályozza. Ezek alapján az iskola és a pedagógus gyermekvédelmi feladatai konkrétan:

A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Kt. 19. § (7) d)

A nevelési-oktatási intézmény ellátja a tehetségkutatással és tehetséggondozással, a korai tanulási, beilleszkedési nehézségek korrekciójával, a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásával, valamint a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat; felderíti a gyermekek és tanulók fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek, tanuló érdekében intézkedést kezdeményez. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátását a gyermekjóléti szolgálat segíti. (Kt. 41. § (6))

A nevelési-oktatási intézmények közreműködnek a gyermekek, tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködnek a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Ha a nevelési-oktatási intézmény a gyermekeket, tanulókat veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól. (11/1994 MKM rendelet 6. § (1)-(2))

Az iskola vezetője gondoskodik a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkájához szükséges feltételekről. (11/1994 MKM rendelet 6. § (3))

A tanulókat és szüleiket a tanév kezdetekor írásban tájékoztatni kell a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről, valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. (11/1994 MKM rendelet 6. § (4))

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata különösen:

1. Az osztályokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel.

2. A pedagógusok, szülők vagy tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján megismert veszélyeztetett tanulóknál - a veszélyeztető okok feltárása érdekében - családlátogatáson megismeri a tanuló családi környezetét.

3. Gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén kezdeményezi, hogy az igazgató értesítse a gyermekjóléti szolgálatot.

4. A gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken.

5. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást a tanuló lakó-, illetve ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása, szükség esetén a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtása érdekében.

6. Az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (pl. gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelkisegély-telefon, gyermekek átmeneti otthona stb.) címét, illetve telefonszámát.

7. Az iskola nevelési programja, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai keretében egészségnevelési, ennek részeként kábítószer-ellenes program kidolgozásának segítése, végrehajtásának figyelemmel kísérése; szükség esetén intézkedés megtételének kezdeményezése az iskola igazgatójánál, tájékoztatás nyújtása a tanulók, a szülők és a pedagógusok részére. (11/1994 MKM rendelet 6. § (5) a-g)

Címkék: gyermekvédelem  

--

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2014.09.17.
Leállt az e-napló: a próbaverziót használhatják az iskolák
A közbeszerzési eljárás lezárultáig, két hónapig használhatják annak az e-napló-rendszernek a próbaverzióját az iskolák, amely augusztus végén állt le, miután lejárt a szoftver orsz...
(Forrás: Eduline)
--
2014.09.17.
Ilyen lesz a pedagógusok etikai kódexe: tanár, diák és szülő is tehet panaszt
„Az etikai kódexszel olyan minimális elvárásra törekszünk, amelyet nem valami többségi véleményként szeretnénk ráerőltetni a tagságra, hanem konszenzusos megbeszélés eredményeként...
(Forrás: Eduline)
--
2014.09.17.
Csak tavasszal lehet előrehozott érettségit tenni
Bár tavaly az ősszel érettségiző diákok csaknem fele előrehozott vizsgát tett, erre 2014-től már csak a tavaszi érettségi időszakban van lehetőségetek. Kiskaput jelent, ha szintemelő vizsg...
(Forrás: Eduline)
--
2014.09.17.
Ritkaságszámba megy a program támogatottsága
Czunyiné Bertalan Judit köznevelésért felelős államtitkár szerint azok a gyerekek, akik részt vesznek a közösségi szolgálat programjain, sokkal érzékenyebbé válnak a társadalmi problé...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2014.09.17.
Igazi magyar sikertörténet lehet a mindennapos tesi
Hungarikumnak nevezte Rétvári Bence a mindennapos testnevelés felmenő rendszerű bevezetését az iskolákban a minőségi testnevelésről szerdán Budapesten rendezett nemzetközi konferencián.
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2014.09.17.
Szüdi János: Ötödször is „nemzeti”
Az ország nem kívánta helyreállítani a tanítás, a tanulás szabadságát. Április hatodikán úgy döntött, hozzájárul ahhoz, hogy a szülők helyett az állam döntse el, ki jogosult arra,...
(Forrás: Népszabadság)
--
2014.09.17.
Fiúk a bányába
Nem ígérkezik habkönnyű feladatnak megtanítani a bányászszakmára azt a tizennégy fiatalt, akikkel Komlón újraindult a húsz éve szünetelő vájárképzés
(Forrás: Népszabadság)
--
2014.09.17.
Hoffmann Rózsa félreértette a jelentést?
Valójában arról van szó, hogy a nagyon alacsony tanári fizetésekhez képest számít "hatékonynak" a diákok PISA-felmérésen elért gyenge-közepes eredménye.
(Forrás: Népszabadság)
--
2014.09.17.
Hoffmann Rózsa odacsapna a hallgatói önkormányzatoknak
A fonyódi gólyatáborban történtekről, a tankönyvekről, a pedagógusok béremeleléséről és a Klikről is beszélt az Országgyűlés kulturális bizottságának kereszténydemokrata alelnö...
(Forrás: Hír24)
Címkefelhő    Összes címke »
IKT agresszió bizalom család digitális nemzedék drámapedagógia együttműködés egészség elfogadás előítéletek erkölcs erkölcsi nevelés eset esélyegyenlőség felelősség felnőttképzés fiatalok film generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet innováció integráció internet irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom iskolakísérlet jelenismeret jog kamasz kapcsolat kapcsolatok karácsony kommunikáció konferencia konfliktus konfliktuskezelés kreativitás kritika kutatás könyv könyvajánló köznevelési törvény közösség motiváció média módszerek oktatás oktatáspolitika osztály osztályfőnöki szerep pedagógia pedagógus pedagógusetika pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szegénység szexualitás szép szülő szülők taneszköz tanulás tanár-diák kapcsolat tanár–diák kapcsolat tehetséggondozás tolerancia továbbképzés társadalom történelem virtuális kongresszus visszaemlékezés óraterv ünnep
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Csilla!
1. Ha külső helyszínen történik valamilyen iskolai jellegű munka, akkor azt természetesen kint tölti el - valahogyan dokumentálva.
2. Elvileg túlóradíj is járna, ha kontakt órából tartana többet a számára előírtnál, és az a 32 órán túl kimutatható. Vagy előírnak neki a 32 óráján felül további benti feladatot. De szerintem a gyakorlatban ezt nem tartják sehol...
3. Erre nehéz jogszabályt találni, de: nyilván a kötelező továbbképzés neki munkaidő (még a felkészülés is), amit iskolán kívül kell ledolgoznia. Az naponta 8 vagy akármennyi óra. Az iskolai kötelező órája viszont csakis az iskolában folyó munkavégzésével telik, ilyenkor semmiképpen sem volna szabad a heti 32 órát 4 napra tömöríteni. (Ha így számolnák, akkor tulajdonképpen a szabadságát használná továbbképzésre.)
(Köszönjük Szívósné Tóth Annamáriának a válaszokat)

--
  Csilla

Sziasztok!
A pedagógusok kötelező 32 órájával kapcsolatban szeretnék kérdezni:
1. Valóban benn kell-e tölteni a 32 órát (32*60 perc) az iskolában? (Középsikola, gimnázium)
2. Ha 32 óránál többet tölt benn valaki, akkor jár-e érte túlóradíj? (na jó- ez költői kérdés volt...)
3. Ha van olyan kolléga aki szakmai továbbképzésre jár (második szak, illetve mesterképzés, hogy meglegyen az egyetemi végzettsége), amit az iskolavezetés jóváhagyott, akkor többször előfordul, hogy pl. pénteken az egyetemre megy, nem az iskolába. (Szerencsére órája nem marad el, mert az órarendet sikerült úgy elkészíteni, hogy pénteken ne legyen órája) Amikor nem kell egyetmre menni akkor még be is jön az iskolába. Szóval amikor egyetmre megy, akkor a 32 óráját 4 nap alatt kellene letölteni az iskolában. Jogszerű-e ez? Nem számít-e bele a 32 órába az iskolavezetés által jóváhagyott (általa ösztönzött) képzésen való részvétel?
Válaszotokat előre is köszönöm! Csilla

--
  Varga Ili

Kedves Marcsi! Sajnos ebben az esetben nem jár idegennyelv-tudási pótlék .

--
  Marcsi

Sziasztok!Szeretnék tőletek tanácsot kérni.A fiam rendszergazdaként dolgozik egy középiskolában.A végzettsége informatikus hálózattelepítő és üzemeltetó középfok és webprogramozó felsőfok.A munkahelyén a középfokú végzettségét számolták be. Az alapbére így 118000 Ft.Rendelkezik azonban B/2 tipusú angol középfokú nyelvvizsgával is.Az a kérdésem lenne hogy ezt a munkahelyén be kell-e számolni (vagy beszámították-e)és akkor hogyan alakulhat a bére? Megpróbáltam utánnanézni,de nem igazán egyértelmű ez a számomra.Elöre is köszönöm a válaszotokat. Marcsi

--
  Varga Ili

Kedves Lia!

A 138/1992-es Kormányrendeletet már hatályon kívül helyezték. A 326/2013.Kormányrendelet alapján besorolható az F fizetési osztályba, ha a feltételek teljesülnek.

A Kjt. 74. §-a írja elő az idegennyelv-tudási pótlékot. Ha indokolt a munkakörében a használata, akkor megilleti.

- A Kjt. szerint (27. § (1)148) a határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyt a közalkalmazott írásban indokolt lemondással akkor szüntetheti meg, ha a lemondás indoka olyan ok, amely számára a közalkalmazotti jogviszony fenntartását lehetetlenné tenné vagy körülményeire tekintettel, aránytalan sérelemmel járna. A lemondási idő egyébként 2 hónap.

--
  Varga Ili

Kedves K. Zoli! A pontos válaszhoz több információra lenne szükségem. Tudnom kellene például, hogy milyen munkakörről van szó, a Ba/Bsc-re volt-e tanulmányi szerződése, s ha volt, az mit tartalmazott stb. Általánosságban annyit tudok mondani, hogy a munkáltatónak nem kötelező hozzájárulnia a felsőfokú tanulmányokhoz.
Nézze át a 2012. évi I. törvényt (Mt).

--
  K.Zoli

Oktató kórházban dolgozó közalkalmazott a saját szakmájában tanulna tovább BSC-ről MSc-re.
Megtagadhatja e a munkáltató?

--
  Lia

Sziasztok!
A segítségetekre lenne szükségem egy munkajogi kérdésben! Nagyon remélem, hogy tudok nekem tanácsot és választ is adni!
A kérdés:
-Iskolatitkár felsőfokú (főiskolai Ba/Bsc alapképzési) végzettséggel 138/1992. (X.8.) Korm.rendelet 1. melléklete szerint besorolható-e F kategóriába?
- Iskolatitkár kaphat-e nyelvvizsga pótlékot?
- Határozott idejű kinevezés esetén (helyettesítés), ha az iskolatitkár a határozott idő letelte előtt felmond, a 30 napos felmondási idő lép-e érvénybe?
Segítségeteket előre is nagyon szépen köszönöm!!!
Üdvözlettel:Lia

--
  OFOE

Kedves Enikő, jó lenne, ha privát e-mailt írna nekünk, mert nem biztos, hogy minden részlet a nyilvánosságra tartozik. Nekünk viszont feltétlenül többet kellene tudnunk az ügyről, ha érdemben segíteni szeretnénk. Az osztalyfonokok@gmail.com címre írhat nekünk. Üdvözlettel a szerkesztőség

--
  Ujlaki Enikő

Tisztelt OFŐ!
Segítséget szeretnék kérni. A fiam most kezdi el a 7. osztályt. Tavaly az iskola igazgatója két választási lehetőséget adott számunkra vagy 8 hétig magántanulónak kivesszük a fiamat vagy fegyelmit indítanak ellene és kirakják az iskolából. Tudomásom szerint csak 9 osztályos ellen lehet fegyelmit indítani és csak 3 hónapon belül elkövetett kötelességszegés miatt lehet.
Ha röviden a fiamat jellemezni akarom: más mint a többi, szeret tanulni, sok pályázatot megnyert már, 4 évesen könyveket olvasott, átlagon felüli képességei vannak, 3 éve ministrál (segít a papnak minden misén), pap szeretne lenni, de magas a félelem szintje (pszichológushoz járunk lassan 6 éve, ami szép lassan használ is neki), mássága miatt konfliktusba kerül a többi gyerekkel (pedig az osztály átlag 4,8).
Szerintem nem volt igazi okuk kicsapni az iskolából. Elvinném más iskolába, de félek újra kezdődik az egész.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[János:] És az alábbi cikk is nagyon ide kívánkozik (Júlia kiemeléséből vettem át). A "minden OK" mögött ugyanis olyan dolgok rejtőzködhetnek, amelyek miatt a pedagógus "kibeszélheti a lelkét", még sincs eredmény. Több alkalommal olvastam már olyan véleményeket, […]
Gondolatok a (gyógy)pedagógiáról »

--

[János:] Érdekes írás... Az utolsó 4 sora ragadott meg leginkább, mert valahol itt a lényeg. Tegyük fel, nem is szülő vagyok, hanem például egy 10 éves gyerek. 1. Én sem egyforma pedagógust látok, hanem Ági nénit, aki megszerettette velem az angolt. Erika nénit, aki úgy készített fel […]
Gondolatok a (gyógy)pedagógiáról »

--

[Fekete Hajni:] Ugye lesz folytatás? Fontos lenne, ha többen is megértenék, a fene ette, ha dobozolunk.
Gondolatok a (gyógy)pedagógiáról »

--

[János:] Elolvastam Ónody-Molnár Dóra cikkét. Többek között ezért is gondolom, hogy több szakterület képviselőjét kell "összehozni".
Beszélj róla! (Könyv és honlap a gyerekkori abuzusról) »

--

[Juli:] Igaza van, János. Nagyon nagy baj, hogy minden átpolitizálódik. A gólyatábor ügy alkalom volt arra, hogy aki akart, belekössön az ELTÉ-be, és a hallgatói önkormányzatokba. A dologban ki-ki ízlése, politikai elkötelezettsége alapján foglalt állást. S közben magát az ügyet hol […]
Beszélj róla! (Könyv és honlap a gyerekkori abuzusról) »

--

[János:] Kedves Júlia! Ha valaki, akkor én igazán feminista vagyok (2 lányom és a feleségem messze elmaradnak tőlem) :), inkább azok - csípőből odavetett - alpári kritikájára gondoltam, akik meglátva a "szaknévsort", már acsarkodnak is... Pedig, ha vennének egy nagy levegőt, […]
Beszélj róla! (Könyv és honlap a gyerekkori abuzusról) »

--

[Tőkés Hédi:] Nagyon jó az online lapozható! Nem tudom "letenni" a könyvet :) Köszönöm!
Alma a fán – A tanulás jövője »

--

[János:] Navracsics úrnak alapdokumentum az új beosztásában, jó lenne ha elolvasná...
Alma a fán – A tanulás jövője »

--

[János:] Sok helyre elküldtem már én is... :)
Alma a fán – A tanulás jövője »

--

[Juli:] Kedves János! Felhívtam a munkacsoport figyelmét a honlapon zajló diskurzusra. Remélem, nyitni fognak Érlelődik közöttünk az együttműködés, de kicsit másképp gondoljuk a megoldást. Mindenképpen visszatérünk rá. Igaz, nőkből áll a munkacsoport, de nem mondanám őket […]
Beszélj róla! (Könyv és honlap a gyerekkori abuzusról) »

--
OFOE (2001–2014) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek