OFOE a Facebook-on
Betűméret
2006. március 16.

Gyermekvédelem a közoktatásban 2.

Az iskola gyermekvédelmi feladatai

„...a gyermeknek,
figyelemmel fizikai és szellemi érettségének hiányára,
különös védelemre és gondozásra van szüksége...”

(ENSZ Nyilatkozat a Gyermek Jogairól)

Pedagógusként, szülőként, egyáltalán: józan ítélőképességű felnőttként hajlamosak vagyunk – trivialitásnak tartva – elsiklani az ENSZ-nyilatkozat fent idézett mondata felett. Pedig többek között ez az a megállapítás, amelynek szellemisége túlmutat a gyermekvédelem korábbi értelmezési keretein, amennyiben megállapítja: a gyermek pusztán életkora által védelemre – érdekei, jogai védelmére – szorul; azaz gyermeki létéből fakadóan védelemre szorul akkor is, ha nem veszélyeztetett.

A „védelem” szóhoz tapadó asszociációk – valamiféle támadás, negatív hatás feltételezése –, illetve a korábbi gyermekvédelmi rendszer gyakran autokratikus eljárásai miatt a „gyermekvédelem” kifejezéshez mindmáig bizalmatlanság, borzongás – valamifajta erő vagy erőszak képzete – tapad. Pedig – a Gyermek Jogairól szóló Nyilatkozat szellemében – a gyermekvédelem legelső szintje az elsődleges szocializációs közegek – család és iskola – gyermekeket oltalmazó működése, a gyermekek speciális életkori szükségleteinek kielégítése, az optimális fejlesztő közeg biztosítása.

Ennek a természetes oltalomnak a jelenléte maga a megelőző gyermekvédelem, amely így implicit módon feladata az iskolának és minden pedagógusnak. Ahol a természetes oltalom sérül, ott lép be a hagyományos értelemben vett aktív segítő, sőt akár beavatkozó gyermekvédelem, amely jórészt túlmutat az iskola felelősségi körén. Ezen a ponton az iskola közvetlen partnereként megjelenik a gyermekjóléti szolgálat. A hatékony, a gyermek mindenek felett álló érdekét szem előtt tartó és egyúttal az érintett szakemberek, így a pedagógusok munkáját is segítő együttműködés csak akkor jöhet létre, ha a tanárok tisztában vannak azzal, hogy milyen szerep- és felelősségvállalást vár el tőlük a „hivatalos”, professzionális gyermekvédelem.

A fent idézett ENSZ-nyilatkozat szellemében az Egyesült Nemzetek Szervezete 1989-ben megalkotta Egyezmény a Gyermek Jogairól című nemzetközi egyezményét. Az egyezményhez Magyarország is csatlakozott, majd ezzel összhangban elfogadta az 1997 évi XXXI. törvényt a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról (röviden Gyermekvédelmi törvény). A törvény a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó intézményként nevezi meg az iskolát, és ezzel együtt meghatározott gyermekvédelmi feladatot ró a közoktatási intézményekre.

Eszerint:

17. § (1) Az e törvényben szabályozott gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot látnak el – a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében – a törvényben meghatározott alaptevékenység keretében

a) az egészségügyi szolgáltatást nyújtók, így különösen a védőnői szolgálat, a háziorvos, a házi gyermekorvos,
b) a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók, így különösen a családsegítő szolgálat, a családsegítő központ,
c) a közoktatási intézmények, így különösen a nevelési-oktatási intézmény, a nevelési tanácsadó,
d) a rendőrség,
e) az ügyészség,
f) a bíróság,
g) a menekülteket befogadó állomás, a menekültek átmeneti szállása,
h) a társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok.

(2) a) jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálatnál, b) hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén.
Ilyen jelzéssel és kezdeményezéssel bármely állampolgár és a gyermekek érdekeit képviselő társadalmi szervezet is élhet.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személyek, szolgáltatók, intézmények és hatóságok a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzése és megszüntetése érdekében kötelesek egymással együttműködni és egymást kölcsönösen tájékoztatni.

Az iskola és a pedagógus

A közoktatási intézmények fent idézett törvény által előírt gyermekvédelmi feladatait a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény (Közoktatási törvény) és A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet szabályozza. Ezek alapján az iskola és a pedagógus gyermekvédelmi feladatai konkrétan:

A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Kt. 19. § (7) d)

A nevelési-oktatási intézmény ellátja a tehetségkutatással és tehetséggondozással, a korai tanulási, beilleszkedési nehézségek korrekciójával, a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásával, valamint a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat; felderíti a gyermekek és tanulók fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek, tanuló érdekében intézkedést kezdeményez. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátását a gyermekjóléti szolgálat segíti. (Kt. 41. § (6))

A nevelési-oktatási intézmények közreműködnek a gyermekek, tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködnek a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Ha a nevelési-oktatási intézmény a gyermekeket, tanulókat veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól. (11/1994 MKM rendelet 6. § (1)-(2))

Az iskola vezetője gondoskodik a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkájához szükséges feltételekről. (11/1994 MKM rendelet 6. § (3))

A tanulókat és szüleiket a tanév kezdetekor írásban tájékoztatni kell a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről, valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. (11/1994 MKM rendelet 6. § (4))

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata különösen:

1. Az osztályokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel.

2. A pedagógusok, szülők vagy tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján megismert veszélyeztetett tanulóknál - a veszélyeztető okok feltárása érdekében - családlátogatáson megismeri a tanuló családi környezetét.

3. Gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén kezdeményezi, hogy az igazgató értesítse a gyermekjóléti szolgálatot.

4. A gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken.

5. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást a tanuló lakó-, illetve ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása, szükség esetén a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtása érdekében.

6. Az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (pl. gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelkisegély-telefon, gyermekek átmeneti otthona stb.) címét, illetve telefonszámát.

7. Az iskola nevelési programja, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai keretében egészségnevelési, ennek részeként kábítószer-ellenes program kidolgozásának segítése, végrehajtásának figyelemmel kísérése; szükség esetén intézkedés megtételének kezdeményezése az iskola igazgatójánál, tájékoztatás nyújtása a tanulók, a szülők és a pedagógusok részére. (11/1994 MKM rendelet 6. § (5) a-g)

Címkék: gyermekvédelem  

--

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2015.01.26.
Nem kell bezárni a csepeli gyermekotthont
A csepeli Burattino iskolában és gyermekotthonban dolgozó pedagógusok felének nem volt megfelelő szakképesítése, a gyanú szerint gyerekeket molesztáló tornatanárnak pedig még érettségije...
(Forrás: abcug.hu)
--
2015.01.26.
Most már a kormány is mindenkinek érettségit adna
Az MTA szakértői „Az érettségi védelmében” címmel ízekre szedték a kormány új szakképzési terveit. Érveikkel szembesítettük a két érintett minisztériumot. Az NGM egy-két részpontban...
(Forrás: vs.hu)
--
2015.01.26.
Pedagógussztrájk jön? A PDSZ is megkezdte a tárgyalásokat a minisztériummal
Hétfőn megkezdte a szaktárca képviselőivel a sztrájkbizottsági tárgyalásokat a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), az első egyeztetésen a pedagógusok munkaterhelésének vizsg...
(Forrás: Eduline)
--
2015.01.26.
Régiónként eltérőek az esélyei a fiataloknak
A mai 15-29 évesek életmódja, élethelyzete régiónként alapvetően eltérő - ez a legfőbb megállapítása a Harmadrészt - Magyar Ifjúság 2012 című tanulmánykötetnek, amelyet január 26...
(Forrás: Edupress)
--
2015.01.26.
A Jobbik leszámolna az iskolai integrációt erőltető politikával
A Jobbik szerint párhuzamos osztályba vagy szélsőséges esetben bentlakásos iskolába kell kiemelni azokat a kezelhetetlen gyermekeket, akik zavarják normálisan tanuló társaikat. Erről Dúró...
(Forrás: Edupress)
--
2015.01.26.
Iskolai elkülönítés: Balog Zoltán sértetten visszavág
Komoly vita van a kormányon belül arról is, hogy szükséges-e az állami rendszerben is annyi rugalmasság, ami másképp szabályozza az oktatást a hátrányos helyzetű térségekben, mint a fejlettekben...
(Forrás: Népszabadság)
--
2015.01.26.
Tényleg megállítható az iskolai erőszak?
De hát ez már elmúlt, nem?” – kérdezte a meglepett Hoffmann Rózsa az oktatási ombudsmantól, amikor Aáry-Tamás Lajos az országgyűlési bizottság előtt számolt be az iskolai agresszió...
(Forrás: index)
--
2015.01.26.
„Minden iskolában jelen van a kábítószer”
Pedagógusoknak, megelőzéssel foglalkozó szakembereknek szervezett csütörtökön Békéscsabán, a megyei kormányhivatalban továbbképzést a Békéscsabai Kábítószerügyi Egyeztető Fórum,...
(Forrás: BEOL)
--
2015.01.24.
Kontsek András: Mi töltheti be a kígyónyi űrt a magyar közoktatásban?
Amit napjaink három főproblémájaként leszögezhetünk, az a közösségi és helyi ismeretek, valamint az aktív részvétel hiánya. A közösségi és helyi ismeretek virtuális adatokra cseré...
(Forrás: tani-tani)
Címkefelhő    Összes címke »
IKT agresszió bizalom család demokrácia digitális nemzedék diákok drámapedagógia együttműködés egészség elfogadás előítéletek erkölcs erkölcsi nevelés eset esélyegyenlőség esélyek felelősség felnőttképzés fiatalok film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet innováció integráció internet irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom iskolakísérlet jelenismeret jog kamasz kapcsolat kapcsolatok karácsony kommunikáció konferencia konfliktus konfliktuskezelés kreativitás kritika kutatás könyv könyvajánló köznevelési törvény közoktatás közösség motiváció média módszerek oktatás oktatáspolitika osztály osztályfőnöki szerep pedagógia pedagógus pedagógusetika pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szegénység szexualitás szép szülő szülők taneszköz tanulás tanár-diák kapcsolat tanár–diák kapcsolat tehetséggondozás tolerancia továbbképzés társadalom történelem virtuális kongresszus visszaemlékezés óraterv ünnep
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! Nem világos, hogy az iskola miért teszi ezt. Olyan különleges ez az intézmény, hogy nem tűri meg a gyengébb jegyeket? Ha semmi egyéb probléma nem volt a gyerekkel, mi sem értjük, hogy miért ez az ultimátum, mi indokolja az eltanácsolást Így akarják a gyereket nagyobb igyekezetre ösztönözni? A helyi iskolai szabályzat tartalmazza, hogy ebben az intézményben nem léteznek közepesnél rosszabb jegyek? A gyerek hogy érzi magát? Szeret ide járni, vagy szívesebben tanulna másutt? Az esetleges átvételt az érintett iskola vezetőjével kell egyeztetni. Ha rajtam állna, én először az adott helyzetet tisztáznám, és csak ezután próbálnák iskolát keresni.

--
  kertes

Tisztelt Ofő!
Eltanácsolás témájában szeretnék kérdezni. 10. osztályos gyermekem olyan helyzetbe került, hogy ha a tanév végén hármasnál rosszabb jegye lesz a bizonyítványában, másik intézményt javasol neki az iskolavezetőség. A félévi bizonyítványában az elégségeseket ki kell javítania. Fegyelmi ügye nincsen a gyerekemnek, kizárólag a tanulmányi eredménye miatt számíthatunk erre. Általános iskolában nem voltak ilyen jellegű problémáink, jeles tanuló volt, de most úgy tűnik, nagyon erős gimnáziumot választottunk. A tanév végéig betölti a 16. életévét a gyermekem, így aggódom, hogy sikerül-e neki másik iskolát találnunk, ill. fogadja-e őt nappali tagozaton egy másik középiskola. Eddig csak rémhíreket hallottam az ilyen szituációk megoldásáról, semmi jóval nem biztattak az ismerőseim (pedagógus is van közöttük). Milyen lehetőségekre számíthatunk ebben a helyzetben? Hová fordulhatnék, hogy tisztában legyek a tennivalókkal? A választ, a segítséget tisztelettel köszönöm.

--
  Varga Ili

Kedves Henci! Véleményem szerint sajnos nem illeti meg a pótlék. Legalábbis az alább idézett jogszabályi helyet én így értelmezem.
326/2013. Korm.rend. 16. §-a:
(7) Gyógypedagógiai pótlékra az a pedagógus jogosult, aki sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelését, iskolai nevelés-oktatását, kollégiumi nevelését vagy fejlesztő nevelés-oktatását a szakértői bizottság szakvéleményében foglaltak szerint végzi, feltéve, ha kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal foglalkozik, vagy ha az általa felkészített sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók aránya az intézményben a nevelési év, tanév első napján eléri a harminchárom százalékot.

--
  Henci

Tisztelt Ofő!
Középiskolában tanítok gyógypedagógusként. Főiskolai diplomával (TAP) rendelkezem. Érdeklődni szeretnék, hogy a gyógypedagógiai pótlékra jogosult vagyok-e vagy sem. Integrált oktatás folyik intézményünkben. Én csak olyan tanulókkal foglalkozom, akik szakértői bizottság által kiállított szakvéleménnyel rendelkeznek. Munkáltatóm szerint nem illet meg a gyógypedagógiai pótlék, mert az iskolánkba járó tanulók létszámának a 33%-át nem éri az SNI-s tanulók száma. Azonban a szakvéleménnyel rendelkező tanulóim közül 28 SNI-s gyerek van a 35-ből. Ez eléri a 33%-ot. A törvény nem írja ki konkrétan, hogy melyik tanulócsoporthoz kell viszonyítani a 33%-ot.
Válaszát előre is köszönöm!

--
  Juli

Kedves János! Valamennyiünk nevében nagyon szépen köszönöm a rólunk való megemlékezést, remélem, hogy a következőkben is hűséges olvasónk és kommentelőnk marad. Kellemes ünnepeket és boldog újévet (egy ideinél jobb világot) kívánunk Önnek és családjának.

--
  János

Kedves Juli és Mindenki, aki megosztotta ezen a honlapon (is) a gondolatait!

Köszönet a cikkekért, a kommentekért, az egész évi törődésért, a mindenre odafigyelésért! Jövőre, Mindenkivel ugyanitt, talán rajtunk is múlik majd, ha jobbá válik a Világ. Kellemes Ünnepeket, Boldog Új Évet Kívánok!

--
  Ofoe

Kedves Anna!

Szinte biztos, hogy nincs szükség műszaki egyetemre, "szakmai felsőfokú és pedagógus" végzettség elegendő. Ld. Kntv. "(15)382 Szakképző iskolában tanított szakmai elméleti tantárgy esetén, ha nincs a szakképzés szakirányának megfelelő szakos hazai tanári képzés, az adott tantárgy tanítására határozatlan időre alkalmazható, valamint az érettségin, szakmai vizsgán vizsgáztató tanár lehet az is, aki a szakmai tantárgynak megfelelő szakmai területen szakirányú felsőfokú végzettséggel és bármely szakos tanári szakképzettséggel rendelkezik, továbbá, ha nincs a szakképzés szakirányának megfelelő hazai felsőfokú képzés, az is, aki bármely szakos tanári szakképzettséggel és a szakképzés szakirányának megfelelő szakirányú szakképesítéssel és mestervizsgával rendelkezik." Szerintünk ez azt jelenti, hogy egy technikusi végzettség a megfelelő szakos (biológia-kémia) közismereti tanári diplomával mindenképpen elegendő. Egyébként a jogszabály elején lévő: "a szakmai tárgynak megfelelő felsőfokú" - ez a környezetvédelem és vízügy szakterületnél simán jelentheti a kémia és a biológia (tanári) egyetemi diplomát.

--
  Anna

Tisztelt Ofő!

Biológia-kémia szakos egyetemi végzettséggel dolgozom egy gimnáziumot és Környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoportos szakközépiskolát magába foglaló intézményben már 17 éve. Közismereti és szakmai tárgyakat is tanítok. Tavaly köteleztek rá, h szerezzek mérnöki diplomát is, mert a tanári már nem elég a szakmai tárgyakból történő érettségiztetéshez/technikusi vizsgáztatáshoz. Jogos-e ez a kívánalmuk, vagy kiváltható-e az ún. "szakirányú végzettség" pl. egy nálunk is megszerezhető (középfokú) technikusi vizsga letételével?
Válaszát előre is köszönöm!

--
  Ofoe

Kedves Renáta! Ha gyógypedagógusként szeretne dolgozni, el kellene végeznie egy gyógypedagógiai alapképzést valamelyik felsőoktatási intézményben. Erről a felvi.hu portálon tud tájékozódni. A gyógypedagógiai asszisztensek számára létezik 7 hónapos OKJ képzés. Erről is a neten tud pontosan tájékozódni.

--
  Renáta

Kedves Ofő!
Pedagógus szakvizsgával rendelkezek,négyes államvizsgával, 1-4. osztályig taníthatok.
Érdeklődni szeretnék,hogy hová kellene mennem továbbképzésre,vagy hogyan lehetne gyógypedagógusnak tanulnom?

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Juli:] Kedves Hédi! Persze, gondolkodunk a folytatáson, hiszen rengeteg nyitott kérdés maradt. A folytatás formája még vita és gondolkodás tárgya. Nagyon köszönjük az érdeklődést és a vizsgálat során nyújtott segítséget.
Miért nem érti egymást szülő és pedagógus? »

--

[Tőkés Hédi:] Kedves Juli és Judit! Most tudtam alaposan végigolvasni a teljes tanulmányt. Legelőször is gratulálok: egy nagyon aktuális kérdést jártatok körbe igazán nagy alapossággal. Azt gondolom, a következtetéseitek nemcsak igazak, hanem még empatikusak is, amit én külön erénynek […]
Miért nem érti egymást szülő és pedagógus? »

--

[Juli:] Kedves Theodora! Valóban kétségbeejtő a társadalmi szolidaritás mélyrepülése.
Hogyan viszonyuljunk a szegénységhez? »

--

[Theodora:] Nem tudom, de a mi osztályunkban természetes volt , hogy a szülők összedobták azoknak a gyerekeknek is az ajándékot, akiknek nem volt pénzük befizetni. Pont azért, hogy ne érezzék magukat kirekesztve, hiszen nem tehetnek róla, hogy nincs nekik. Az osztálykiránduláson őket is […]
Hogyan viszonyuljunk a szegénységhez? »

--

[Juli:] Kedves Borján Kolléga! Valóban kommentelte ezt az írást, de nem itt, hanem a Fecebookon az ofő online és offline csoportban. Ott is van a tartalmas és érdekes bejegyzése, Nóra még reagált is rá. Innen nem töröltünk semmit.
Hogyan viszonyuljunk a szegénységhez? »

--

[Admin:] Tisztelt Borján József! Hozzászólásait örömmel vesszük, biztosan nem töröltük, valószínűleg technikai hiba miatt nem ért el hozzánk.
Hogyan viszonyuljunk a szegénységhez? »

--

[Dr. Borján József:] Itt volt egy hozzászólásom, de töröltetett. Kár!
Hogyan viszonyuljunk a szegénységhez? »

--

[Bagcsi:] Kedves Nóra! Örömmel olvasom mindig írásait,melyek nagy- nagy ajándékként hatnak számomra: gondolatai a natúr valóságot ragadják meg, ugyanakkor megkapja az olvasó a mese illúzióját is, mely a rideg, de Ön által már szerethető valóság. Felébreszti bennem a hétköznapok […]
Hogyan viszonyuljunk a szegénységhez? »

--

[takács:] Szóval, hát én már vitatkoztam, vagy legalábbis vitattam, amit olvastam és hallottam, azt a vitát pedig úgy képzelem, hogy elölről, hogy mondjuk ártatlan nézők egyik csokrát Attila bevezetőjével, aztán egy másik csokrát meg az én bevezetőmmel ültetnénk a vászon elé, aztán […]
OFOE Filmklub – Mi vagyunk a legjobbak! »

--

[Juli:] Gondoljátok, Géza, Attila, hogy szervezzünk egy ilyet? Mármint beszélgetést? Le lehetne hozni online, vagy ha a Szemle nyitott rá, akár ott is.
OFOE Filmklub – Mi vagyunk a legjobbak! »

--
OFOE (2001–2015) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek