OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
Archív
Címkék:
 

Szabó Ildikó

Mit ünneplünk október 6-án?

(Részlet a Nemzeti ünnepek az iskolában című tanulmányból)

Október a nemzeti ünnepek hónapja. Időszerű tehát, hogy ismét szót ejtsünk az iskolai ünneplés, az iskolai ünnepélyek bonyolult és nagyrészt megoldatlan problémaköréről. Ezért is ajánljuk figyelmükbe Szabó Ildikó tanulmányát, amelyből ehelyütt az október 6-hoz kapcsolódó részletet emeljük ki. A megkérdezett ötödikesek megnyilvánulásai az aradi vértanúkra történő emlékezés kapcsán számos érdekes gondolatot vetnek fel a tízévesek világképéről, gondolkodásáról, a hazához, a történelemhez, a nemzet hőseihez fűződő viszonyáról.

Az ötödikesek nem igazán értik, hogy mi is történt 1849. október 6-án, és nem tudják, hogy azok, akiket ezen a napon kivégeztek, pontosan kik is voltak. Ezúttal is felbukkannak olyan értékelő motívumok, amelyekkel már a március 15-ről szóló fogalmazásokban is találkoztunk (szabadságharc, harc a szabadságért, hősök). Ismerős számunkra az október 6-i események jelennel való közvetlen összekapcsolása is (feláldozták magukat értünk, nekik köszönhetjük a békét). Elgondolkoztató azonban, hogy az ünnepek kapcsán előkerülő, súlyos szavak - a halál, a kivégzés, a vér - elsősorban önmaguk szörnyű üzenetei, amelyeket nem rendeznek el a gyerekek számára konkrét történelmi események. Figyelemre méltó, hogy akár általában beszélnek az október 6-i eseményekről, akár konkrétan, a vértanúk megnevezésére vagy a hősök a vértanúk szavakat használják. Nem említik, hogy milyen szerepük volt a szabadságharcban.

a) Feláldozták magukat értünk

A legáltalánosabb megfogalmazások a hősök önfeláldozásáról szólnak.

„Azért ezt a nemzeti ünnepet választottam, mert ők harcoltak a mi jövőnkért. Ők adták vérüket, hogy mi most szabadon lehetünk. Ők harcoltak a szabadságharc élén, őket végezték ki, mert őket tartották a fő bűnösnek.” (fiú)

„Azon a napon 13 hős halt meg.” (fiú)

„Ezek az emberek feláldozták magukat értünk. Én ezt az ünnepet szeretem, mert emlékezünk a régen meghalt hősökre.” (lány)

„Nekik köszönhetjük a békét. Tiszteljük és becsüljük őket. Bátrak voltak és hősök. Ők is sokat harcoltak a török ellen. Álmos vezér sokat törődött az embereivel. Sajnos, hamar meghalt.” (fiú)

Arra is látunk példát, hogy az aradi vértanúk a törökök ellen harcoló Álmos vezér kortársaiként jelennek meg. A gyerekek úgy írnak harcról, hősiességről, önfeláldozásról és szabadságról, hogy ezeknek a fogalmaknak csak a pátoszát ismerik, a kontextusait nem.

b) Vértanúság

A megfogalmazások második részét az 1849. október 6-án történtek megnevezésének nehézségei jellemzik. Jól látszik belőlük, hogy a vértanúság fogalmát sokan nem értik:

„Az én kedvenc nemzeti ünnepem az aradi vértanú. (...) Hasonlít a halottak napjára. (...) Azon a napon 13 hős halt meg. Pl. Szabadságharc, Forradalom és még stb.” (lány)

„Ez az ünnep az aradi vértanúk kivégzéséről terjedt el.” (lány)

„Minden évben október 6-án van az aradi vértanúk, és mi az iskolában mindig megünnepeljük.” (fiú)

„Október 6. aradi vértanúnkon meghaltakat ünnepeltük.” (fiú)

„Az aradi vértanúk a kedvenc ünnepem, mert október 5-én születtem, és ők nem árulták el a hazát, inkább meghaltak érte. Hajnau (!) tábornok kivégeztette őket, mert megőrült.” (fiú)

„Az aradi vértanúkról annyit tudok, hogy tizenhárman voltak, plusz a polgármester [Valószínűleg Batthyány Lajos miniszterelnökről van szó.]. Szerintem ezek az emberek sokat megtettek a hazájukért és élőhelyükért. Ezek az emberek hazaimádók voltak, szóval, szerették a szülőhelyüket, anyaföldjüket. Családjukat szerethették nagyon-nagyon, de hazájuk is nagy értéket jelenthetett akkoriban.” (lány)

A fogalmazások kevés konkrétumot tartalmaznak. Úgy tűnik, az ötödikesek nem értik igazán, hogy kik és miért végeztették ki azokat, akikre ezen a napon emlékezünk, és hogy a hazaszeretet és a vértanúság között pontosan milyen összefüggés is van.

c) Vérszerződés

Az események leírásának harmadik típusát azok alkotják, amelyekből kiderül: az ünnep kapcsán a „vér” szó egészen más történelmi eseményt idéz fel: a vérszerződést.

„Az aradi vértanú olyan, hogy vérszerződést csináltak. Mindig ünnepelnek ezen a napon, és mindig látjuk, hogy ünnep lesz ebből. De nem értettem meg, hogy mit csináltak ezen a napon az emberek. Az anyukám mondta, hogy milyen nap ez, és már értettem, hogy aradi vértanút csinálnak. Valamikor szoktunk ott lenni, hogy ünnepeljünk rajta ezen a szép napon. Mindig azt hittem, hogy állandóan ott ünnepelnek, azon a helyen. Azután az ünnep után mindig kiveszek egy Magyarország-zászlót (papírzászló).” (fiú)

„Én nagyon szeretem ezt az ünnepet, egyben azért, mert egy nappal előtte születtem. Ők nagyon bátor emberek voltak, az én példaképeim. Ópusztaszerre elmentünk az osztállyal. Ott megnéztük a nagy kört15 , és én akkor nagyon jól éreztem magam. Nagyon megszerettem őket. Ekkor jöttem rá, hogy mekkora hősök ők. Minden születésem napján rájuk gondolok, hogy vérüket ontották, hogy mi és az egész Magyarország nyugodtan élhesse a saját életét. Az én véleményem szerint ők a legnagyobb hősök a világon!” (fiú)

„Van valahol egy kép, amin megvan, ahogyan elvágják az erüket, és egy kis tálba ömlesztik bele. Én nem tudom azt, hogy hol található az a kép. Szerintem nem kellett volna elvágni az ereket, mert utána… Volt tizenhárom aradi vértanú. A tizenhárom aradi vértanút kivégezték, lelőtték őket. És ha volt családjuk, nagyon szomorúak voltak. Én nagyon sajnálom őket, de ez így történt. Miért kellett meghalniuk az aradi vértanúknak.” (fiú)

Az aradi vértanúk és a honfoglaló magyarok képe egy ópusztaszeri kirándulás és Feszty Árpád körképe jóvoltából kapcsolódik össze. Ez az összekapcsolódás kizárja annak a kérdésnek a feltételét, hogy „miért haltak meg?” A történéseket a „csak” logikája - a szükségszerűségek logikája - szervezi: így cselekedtek, így történt.

Október 6. megünneplése

a) Az ünnep formai elemei

Október 6. kapcsán is találkozunk az ünneplés ismerős formai elemeivel. A formákhoz való viszonyt ezekben a megfogalmazásokban is az iskolai „kell” logikája irányítja. Érdekes azonban, hogy a fogalmazások egyikében felbukkan egy önként, belső motivációból kialakított gesztus: az ünneplő fiú az ünnep után „mindig” magához vesz egy piros-fehér-zöld papírzászlót.

„Fehér ingben vagy blúzban kell jönni, és fekete alsóban.” (...) A magyar zászló ilyenkor mindig előkerül.” (lány)

„Ilyenkor ünneplőbe jövünk.” (fiú)

Olyankor ünneplőruhába kell jönni az iskolába.” (lány)

„Valamikor szoktunk ott lenni, hogy ünnepeljünk rajta ezen a szép napon. Mindig azt hittem, hogy állandóan ott ünnepelnek azon a helyen. Azután az ünnep után mindig kiveszek egy Magyarország zászlót (papírzászlót).” (fiú)

b) Akik nem szeretik az ünnepet

Az ünneplés formáihoz való viszonyról többet tudhatunk meg azoktól, akik nem szeretik ezt az ünnepet. Az ötödikesek az október 6-i ünnepségeknek is passzív szereplői. Csöndben kell állniuk, és sokat, miközben mások verset mondanak és gyertyát gyújtanak.

„Én nem szeretem ezt az ünnepet nagyon. Az iskolában a faliújságon is van. Mi az iskolában úgy ünnepeljük, hogy néhány gyerek föllép más szerepében, és tizenhárom darab gyertyát gyújt mindegyik aradi emlékére. Én azért sajnálom őket.” (fiú)

„Nem szeretem, mert csak állni, csöndben kell maradni. (...) Az osztályból szerintem csak egy-két gyerek szereti ezt az ünnepséget. (...) Sajnálom őket, de nem [a szó be van keretezve] szeretem az ünnepséget, amit az ő emlékükre rendeztek. Azért néha szeretem, mert elmarad az első órából negyed óra. Hát ez az én véleményem az aradi vértanúk emlékére rendezett ünnepről.” (lány)

„Mi az iskolával mindig megünnepeljük. De van egy nagyon rossz benne, az, hogy sokat kell állni.” (fiú)

c) Az ünnepek tartalma

Október 6. megünneplésében a felsőbb osztályosok működnek közre. A legfontosabb üzenetet a gyertya hordozza.

„Ilyenkor égni szoktak a gyertyák, és virágot is szoktunk vinni, és szavalni szoktak a fölsősök. Bár én még sosem szavaltam.” (lány)

„Ilyenkor mindig készülnek a hatodikosok, hetedikesek és nyolcadikosok valami kis ünnepséggel. Én nem szoktam szerepelni.” (lány)

„Az aradi vértanú napján mindenki gyertyát gyújt. Verset is szoktak olvasni.” (lány)

d) Ünneplés - túl az iskolán

„Énszerintem ennek az ünnepnek sokkal nagyobb tiszteletet kellene adni, mert ők adták meg nekünk a szabadságot részben. Ezért szerintem munkaszünetet kellene tartani, felfedni sírjukat, és kötelező lenne meglátogatni őket, és legalább egy gyertyát gyújtani értük. Aki nem látogatja meg őket, azt nagyon súlyos pénzbüntetésre ítélni, aki többször megszegi a szabályt, egy hónapig börtönbe zárni. Jó lenne, ha a gyerekek is elmennének, mert ők tudnák, hogy kiket öltek meg ártatlanul. Énszerintem ezt kellene tenni.” (fiú)

„A tévében mindig október 6-án a Hírek bemutatják, hol és hogyan ünneplik. Legtöbbször Budapesten ünneplik.” (lány)

„Mi otthon nem szoktunk erről beszélni.” (lány)

„Mi otthon nem szoktuk megünnepelni, mert nincs rá idő.” (fiú)

„Ezeken a napokon filmeket is szoktak a tévében vetíteni. A papámék is erről szoktak beszélgetni.” (fiú)

„Már tévében is láttam ilyet.” (lány)

„Ezután nem lesz sok olyan ember, mint most, aki szeretné az ünnepeket. Esetleg a karácsonyt vagy azokat, amikor ajándékot kaphatnak.” (lány)

„Amikor lesznek gyerekeim, minden apró részletet el fogok mesélni nekik, és majd mindig kérdezgetnek, elhalmoznak sok kérdéssel.” (lány)

Az iskolán kívül még leginkább a tévében találkoznak a gyerekek október 6-i megemlékezéssel. Egy családban beszélnek arról, hogy mi történt ezen a napon. Van, aki úgy látja: később még kevesebben fogják családi körben szeretni ezt az ünnepet, mivel ekkor - ellentétben a karácsonnyal - nem kapnak ajándékot.

Az eseményekhez fűződő személyes viszony

Arról, hogy az október 6-i ünnep mit jelent számukra, négyen írtak pozitívan. Megfogalmazásaik arról tanúskodnak, hogy az október 6-i megemlékezés azoknak is inkább valamiféle tagolatlan összkép, akik szeretik. Fontos ez az ünnep, írják ketten is. Mint a többi ünnep is, folytatja egyikük. És hozzáteszi: nagyon sok ünnep van.

„Amikor a nemzeti ünnepen vagyok, beleélem magam. (...) Aki beszélget ünnepen, az nem tiszteli az ünnepet, márpedig előfordult a mi osztályunkban, a fiúk szoktak beszélgetni. Szerintem ez nagyon fontos nemzeti ünnep. Visszaemlékezünk az aradi vértanúkra. A felnőttek is sokat elárulnak róla.” (lány)

„Szerintem ez a legjobb nemzeti ünnep. Nekem nagyon húzódik a szívem ehhez az ünnephez.” (lány)

„Nagyon fontos ez az ünnep, mint a többi ünnep is. Nagyon sok ünnep van.” (lány)

„Én speciel szeretem ezeket a hazáról szól ünnepeket. Ez az ünnep sokaknak sokat ér. (...) Sokat jelent ez az ünnep.” (lány)

Kapcsolódó anyagok

Szabó Ildikó: Nemzeti ünnepek az iskolában
Kérdőív az ünnepekről (pdf, 154 KB)

Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2017.11.20.
Az Oktatási Hivatal válasza a tanulási problémás gyerekeknek: fogyatékos, vagy nem létezik
Az ország minden iskolájába megérkezett az Oktatási Hivatal várva-várt levele, amely iránymutatást ad, hogyan is értelmezendő a sok kérdést felvető “Taigetosz-törvény”, azaz a beilleszked...
(Forrás: B1 BLOGCSALÁD )
--
2017.11.20.
„Hiszek a vitában”
Mindenütt vannak szakmai viták, ahol munka folyik. A vita fogja elindítani azt a pezsgést, amiből eredmény lehet, ezért hiszek benne – jelentette ki lapunknak Solti Péter, a Klebelsberg Központ...
(Forrás: Magyar Hírlap)
--
2017.11.20.
Csak az volt a fura, hogy sok a gyerek
Az iskolát befejezték, dolgoznak, és azon vannak, hogy azt a szeretetet és biztonságot megadhassák gyerekeiknek, amit ők a saját családjuktól nem kaptak meg. Most publikáltak egy tanulmányt...
(Forrás: abcug.hu)
--
2017.11.20.
Sorban állás: a kisgyerekes anyuka előnyt élvez a társasjátékban
Van egy társasjáték, amely Lengyelországban óriási sikert aratott, Oroszországban a fogyasztóvédelem betiltotta, lefordították angol, német, spanyol, japán nyelvre, és most már Magyarorsz...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2017.11.20.
Ingyen dolgoztatta a diákokat a polgármester
Saját éttermeiben ingyen dolgoztatta a Szent Lőrinc Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközépiskola diákjait Bóta József, a Heves megyei Szihalom függetlenként nyert, de utóbb a Fideszbe bel...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2017.11.20.
Filmek, melyekben két lábbal tiporják a gyerekek jogait
Ma, azaz november 20-án tartjuk a gyerekjogi világnapot. Így az ismert és kevésbé ismert filmeken keresztül mutatjuk be a gyerekek legalapvetőbb jogait - természetesen a teljesség igénye né...
(Forrás: Index)
--
2017.11.17.
Tiltakozó nyilatkozat a középfokú oktatás átalakításával kapcsolatban
Pedagógushivatásukat gyakorló szakemberekként, sokan iskolás gyerekek szüleiként, és elsősorban tudatosan és felelősségteljesen gondolkozó állampolgárokként döbbenetünket és felháborod...
(Forrás: Hívatlanul.com)
--
2017.11.17.
Hiába költünk egyre többet az oktatásra, a magyar gyerekek mégis rosszabbul tanulnak
Egyre többet költünk oktatásra és a tanári pálya is vonzóbb lett, mégsem ezek az Európia Bizottság legfrissebb oktatási jelentésének legfontosabb megállapításai. A beszámoló szerint...
(Forrás: abcug)
--
2017.11.17.
Nagyüzem lesz a középiskolákban: 5800 szóbeli vizsgát tartanak öt nap alatt
A szóbelik az érettségi vizsgabizottságok előtt zajlanak. Ebben az időszakban 120 érettségi vizsgabizottságot működtető középiskolában, illetve kormányhivatalban 136 vizsgabizottság el...
(Forrás: Eduline)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Nem tudok semmi olyan jogszabályról, ami szerint egy szülő ne lenne behívható az órára igazgatói engedély nélkül. Benne van ez Nálatok a házirendben? Meg kellene kérdezni, hogy milyen írott szabály alapján von az igazgatód ezért felelősségre. Inkább dicséret illetne ezért az akciódért.

--
  Dr.Kocsisné H. Monika

Kedves Szakértők! Kikaptam az igazgatómtól. Egyelőre szóban! 5.es osztályt kaptam ősszel és egy beilleszkedési zavarral küzdő gyermek miatt elég sok gondom volt (előtte 2 évig volt magántanuló a szülő kérésére, aki most újra iskolába járatta volna inkább). Mivel szerettem volna segíteni, hogy a gyermekek könnyebben elfogadják a kérdéses gyermeket, meghívtam egy osztályfőnöki órára a gyermek édesanyját, aki jól szót is értett a gyerekekkel. Eredményesnek ítéltem az "akciót" Azért kaptam feddést az igazgatótól, mert ezt a vendég-anyukát előre nem jelentettem be az igazgatónak. Van erre vonatkozóan jogszabály, vagy ez csak egy íratlan törvény? Válaszukat előre is köszönöm! Moni,of.

--
  OFOE

Kedves Kálovics András! Az osztályfőnök anyagilag nem felelősségre vonható személy. Tehát ha nincs a megrongáltak között olyan tárgy, amiért aláírásával felelősséget vállalt, nem jogszerű ez a követelés. A kiskorú károkozásáért indokolt és bizonyított esetben a szülő tartozik anyagi felelősséggel.

--
  Kálovits András

Kedves Szakértők! Köszönöm válaszukat. Talán nem fogalmaztam elég egyértelműen. Mint osztályfőnök az osztályom konkrét osztálytermét illetően soha semmilyen leltárt nem írtam alá. Illetve olyan esetekre gondol az ominózus mondat a munkaköri leírásban, hogy ha az adott osztályba járó tanuló(k) okoz(nak) kárt (szándékos és/vagy figyelmetlenségből fakadó rongálás), de sem az illető tanuló nem hajlandó a kárt megtéríteni, illetve osztálypénzből sem lehetséges ez, akkor jönne az osztályfőnök mint anyagilag felelősségre vonható személy. Ennek jogszerűsége iránt érdeklődtem/érdeklődöm.

--
  OFOE

Kedves Kálovits András! Kérdés, hogy van-e az intézménynek leltározási szabályzata, ha van, az mit tartalmaz, és mit írt alá ezzel kapcsolatban a pedagógus (aláírt-e egyáltalán valamit). Így ez a mondat szerintem sem állja meg a helyét, és én se írnék alá ilyen munkaköri leírást. Az alá nem írás egyébként nem elegendő, mert enélkül is érvényes a munkaköri leírás, ezért azt javaslom, hogy a fentiekkel kapcsolatban mindenképpen érdeklődjön a kolléga, és az Mt. kártérítés, megőrzési felelősség és leltározásra vonatkozó rendelkezéseit is érdemes megnéznie.

--
  OFOE

Kedves Marika! Három ötletünk van, de ezek csak ötletek, tanácsok, javaslatok:
1. Mivel rengeteg óvónő hiányzik, egyre több ovi keres szakképzett munkaerőt, nyugodtan keressen olyan helyet, ahol felveszik délutánosnak (akár magán ovi, akár önkormányzati), ahonnan délután hamar elviszik a gyerekeket és csak kevesen maradnak. A munka, a felelősség, az erőnlét kevesebb. Pl. Waldorf ovi is jó, akiknek muszáj ma már délután is bent tartani egy-két gyereket, de bármi más is. Hátha kapnak rajta, hiszen hiány van, és vele meg lehet oldani egy csoportot így.
2. Nézze meg, hogy családi bölcsibe felveszik-e, (A családi napközi megszűnt, ezért ezt írtam). Ha ott kevés a gyerek, akkor az is talán bírható, vagy ott is kereshet csak délutános állást.
3. Hátha talál olyan ovit, bölcsit, ahol óvodatitkárnak felveszik. De ez azért sok munka, ha más is, és bizonyára meg kell tanulni a szakmát.
Szia és üdv, Anna

--
  Takács Zoltánné Marika

Tisztelt Szakértők! Nem tudom mit tegyek? 38 és fél éve dolgozom óvónőként ugyanazon a munkahelyen. Egy éve daganatos betegségben műtöttek, azóta táppénzen vagyok. Jelenleg az orvosi kontroll eredményeim jobbak lettek, visszamehetnék dolgozni,de úgy érzem nincs hozzá erőm és a hangom is sérült.Önök szerint milyen lehetőségeim vannak?Ezt a másfél évet hogyan lehet áthidalni?Az 1 év táppénzt már kihasználtam. És érdekelne, hogy a jubileumi jutalom jár-e a részemre?Előre is köszönöm válaszukat!

--
  Kálovits András

Kedves Szakértők! Érdeklődni szeretnék, vajon jogszerű-e, ha egy osztályfőnöki munkaköri leírásba bekerül az alábbi vagy egy ehhez igen hasonló megállapítás: "Anyagilag felelősségre vonható az osztálya osztálytermében (itt konkretizálva is az adott tanterem) keletkezett esetleges károkért." Próbáltam utánanézni, de erre vonatkozó, ezzel kapcsolatos jogszabályi előírást sem A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 62. paragrafusában (A pedagógus kötelességei és jogai), sem a 20/2012. EMMI-rendeletben, sem a 326/2013. Kormányrendeletben nem találtam + az adott intézmény iskolai alapdokumentumaiban sincs ezzel kapcsolatos megjegyzés. Kötelezhető vagyok-e ennek aláírására? Válaszukat előre is köszönöm.

--
  OFOE

A dajka munkakörhöz nem kell érettségi és semmilyen végzettség, de előnyben részesítik azt, akinek van vagy érettségije, vagy dajkaképző tanfolyama, netán mindkettő.
Az asszisztensi végzettséghez szükséges az érettségire épülő OKJ-s tanfolyam, amivel asszisztens lehet egy óvónő mellett egy-vagy több csoportba(ahogyan beosztják). De önállóan csoportot (a jelen jogszabályok szerint) ezzel a végzettséggel sem kaphat. 

--
  Borza Zsuzsanna

Kedves Szakértők!

Jelen pillanatban egy magánóvodaban dolgozok dajka pozicióban.Lehetőséget kaptam miszerint ha elvégzem a pedagógia asszisztens Okj-s tanfolyamot akkor a 3. Csoport már az enyém lehet.A kérdés az az lenne hogy el kell e végeznem ezt a képesítést vagy elég hozza a középiskolai érettségi bizonyitvány.Én olvastam azt is hogy elég az érettségi viszont azt is hogy kell az okj-s végzettség.Kérem segitsenek eligazodni.Köszönöm!!

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Gyulai Sándor:] Angela Lee Duckworth előadása a TED-en: https://www.ted.com/talks/angela_lee_duckworth_grit_the_power_of_passion_and_perseverance
PSZICHOháttér 33. – Grit, avagy a fogcsikorgató szívósság »

--

[OFOE:] Kedves Kérdezőnk! Ha a pedagógusképzésben dolgozott, akkor a rendelet (326/2013) 6.& f szerint a teljes ott eltöltött időszak gyakorlati időnek számit, különben marad a ped1. Viszont a ped.2 átugrásával jelentkezhet kutatótanárnak. Amennyiben 1958. szeptember 1. előtt […]
Mit kell tudni az életpályamodellről? »

--

[csilla:] Köszönöm! fojtottan és hangosan is kiabáltam már mindezért! barátaimnak! részletekben és egyben is. Ígyen, összefoglalva még nem olvastam magamra, magam sirámait! Mástól sem olvastam még ezt! bár magam sem voltam rá képes ilyen módon, saját magam által összeírva […]
Lemorzsolódás, hátrányos helyzet, avagy nem lehet mindenki "jófej" »

--

[A. R.:] Kedves Petra! A kérdésem a következő. 1998 óta a felsőoktatásban dolgozom, oktatok, PhD fokozatom van. Ha a közoktatásban vállalnék állást, akkor milyen pedagógus fokozatba kerülhetek? Kb. mekkora fizetési osztályba? segítségét köszönöm.
Mit kell tudni az életpályamodellről? »

--

[Kövesi Györgyi:] Kedves Sulyok Blanka! Bár minden pedagógus ilyen érzékeny és szolidáris lenne az LMBTQ fiatalokkal! Nagyon fontos lenne, hogy minden diák biztonságban érezhesse magát az iskolában! Szeretném figyelmükbe ajánlani a Melegség és megismerés iskolai érzékenyítő programot, amelyet a […]
Pride és pedagógia »

--

[ax:] Kedves Gönczöl Enikő! Nagyon fontosak ezek az írások, szinte mindegyik telibe találja az éppen aktuális problémámat, vitámat, morgolódásaimat, napi csatározásaimat (csatározás?? - de jó lenne szemtől-szemben állni ás csatározni...) Köszönöm szépen. Várom a szeptemberi […]
Neked mindegy? Nekem nem! 15. – Ne hagyjuk magunkat manipulálni! »

--

[Anna:] Most miért halasztották őszre? Addigra megint lesznek sokan, akik nem veszik észre a benntartó erőket, és elmennek a pályának még a közeléből is. Legalább mesélhettek volna nekünk - a gida lábáról, az üvegcipellőről, a szurokról, amelyben benne ragadt meg hasonlókról. Nem […]
Meghívó az FPF konferenciájára »

--

[Leiner Károly:] Nagyon jó írás! Nem csak a druszám vagy Ax barátom :) vigyázz magatokra!
A la recherche… Eltűnt idő, eltűnt öröm az iskolában »

--

[csilla:] Amikor a felelősöket keressük az oktatási kormányzatban, a jövő generációjának nevelése miatt! Tegyünk meakulpát! Nézzünk szembe a tükörrel! Látom-e saját magam? Ki vagyok én? Majd ennek fényében nézzük végig azt a gyerekhalmazt, akinek nevelése ránk volt bízva! Jól […]
A magyar közoktatás problémái a PISA adatok tükrében »

--

[Péter:] Laszlo vicces beszólása tetszik nekem. Különösen akkor, ha majd felsorol olyan kollégákat, akik a saját KUDARCAIK miatt a liberális kormányzást hibáztatták. Mert ismereteim és tapasztalataim szerint az "úgy rossz ahogy van" típusú áthárító minősítést nem liberális […]
A magyar közoktatás problémái a PISA adatok tükrében »

--
OFOE (2001–2017) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek