|
2005. szeptember 28.
Az osztályfőnöki órák beszélgetéseihez 19.
Tell Vilmos
A svájci nép nem volt mindig szabad. Korábban a szomszédos Ausztria uralkodott felette. Gessler, az ország helytartója, nagyon kegyetlen ember volt, és sok szigorú törvénnyel próbálta uralma alá hajtani a svájciakat. Gessler tudta, hogy gyűlölik, ezért kigondolt egy ördögi tervet. Megparancsolta a szolgáinak, hogy kerítsenek egy magas póznát, tűzzék fel arra az ő kalapját, és minden arra járó ember tisztelettel köszöntse azt. Aki elmulasztaná a tiszteletadást, börtönbe kerül.
Tell Vilmos a hírneves íjász távol járt falujától, amikor a parancsot kihirdették. Fiával tartott éppen hazafelé, s látta ugyan a kalpagot, de eszébe sem jutott üdvözölni azt. Miután az őrök többszöri figyelmeztetése ellenére sem hajolt meg a zsarnokságot jelképező fejfedő előtt, mindkettőjüket elfogták.
Tell kérte a helytartót, hogy legalább a kisfiát engedje szabadon. Gessler hajlandó volt megkegyelmezni mindkettőjüknek, de rettentő feltételt szabott. A mesterlövész hírében álló Tell Vilmosnak egy almát kellett nyilával eltalálnia. Ez önmagában még nem lett volna olyan nagy baj, de az almát a kisfiú fejére tették. Elég, ha csak egy kicsit megremeg a keze, és a nyíl akár meg is ölheti a gyermeket...
Hiába könyörgött a kétségbeesett apa. Hiába jelentette ki, hogy inkább meghal, mint hogy ilyen szörnyű próbát kelljen kiállnia. A zsarnok Gessler nem kegyelmezett. Ha Tell nem hajlandó parancsát végrehajtani, őt és a gyereket is megöleti.
A mesterlövész elővette hát az íjat, kilőtte a nyilat – s a fiú szerencsére sértetlen maradt.
A zsarnok helytartó azonban észrevette, hogy Tell Vilmos a lövés előtt nem egy, hanem két nyilat készített elő. Kérdésére a megígért kegyelemben bízó íjász bevallotta e tettének okát. Ha a keze véletlenül megremeg, s a nyíl a gyermekét találja el, Gessler kapja a második lövést. És ez a lövés biztosan célba talált volna.
A helytartó éktelen haragjában ígérete ellenére börtönbe záratta Tellt. Ő azonban megszökött a börtönből.
Ez idő tájt a svájci nép fellázadt már a zsarnokság ellen, s hősiesen küzdött a szabadságért. A zsarnok Gesslert a hős Tell Vilmos nyila sebezte halálra.
(Friedrich Schiller nyomán)
Feldolgozási, megbeszélési szempontok (10 éves kortól)
Kérdések és feladatok
Mit jelképez Gessler parancsa?
Mi készteti Tell Vilmost arra, hogy gyilkoljon?
Helyeslitek-e a tettét?
Vajon mit érzett, amikor a fiára kellett lőnie?
Megérdemelte Gessler a halált?
Milyen más megoldásokat lehetett volna találni Tell és Gessler konfliktusára?
Meséljétek el a történetet Tell Vilmos fiának szemszögéből!
Próbáljátok felépíteni a történetet Gessler szemszögéből!
Minden esetben igaz-e a mondás, amely szerint a cél szentesíti az eszközt?
Indokoljátok a válaszotokat!
Néhány évvel ezelőtt néhány svájci újságban olyan írások jelentek meg, amelyek írói azt követelték, hogy Tell Vilmosról ne nevezzenek el iskolát, mert ő tulajdonképpen gyilkos volt, aki tettével rossz példát szolgáltat az ifjúságnak. Egyetértetek-e az így vélekedőkkel? Indokoljátok a válaszotokat, és csoportvita formájában ütköztessétek a véleményeteket!
Címkék: jog irodalmi mű feldolgozása erkölcs
|
  Kommentek  |
|
OFOE
OFOE
Juli
Tovább...
Link küldése