|
|
Utolsó üzenetek:
 Aktív Állampolgárság AlapítványAz Aktív Állampolgárság Alapítvány 30 órás akkreditált pedagógus-továbbképzést hirdet az aktív állampolgárságra nevelés iskolai megvalósításának témájában, az alapítvány által kifejlesztett Álompolgár elnevezésű program és a hozzá kapcsolódó kézikönyv alkalmazásával. --
Kék Vonal Gyermekkrízis AlapítványA Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány képzést hirdet telefonos önkéntesek számára. --
 OFOE
--
 OFOEKedves Olvasóink! Az Üzenő és a sajtófigyelő a nyári szünet alatt is működik. --
ZsuzsiSzeretem olvasni Achs tanár úr írásait. Szívből szólnak, a született pedagógus szívéből. Most sem csalódtam. Nem mindenféle, gyereket közelről sosem látott doktori cím mögül hirdeti a mindenki számára egyetlen és üdvözítő utat, hanem "lentről" beszél, a katedráról. Látja és láttatja a valóságot. És nem bűnbakokat keres, hanem kiutat. --
OFOE„Az erkölcsi nevelés alapfeltétele, hogy a pedagógus azonos lehessen önmagával” – írja Achs Károly. Cikke már a neten is olvasható: --
MicimackóEzzel így már egyetértek. Milyen jó vizsgabizottság lenne belőlünk!!! --
 JuliMicimackó! Számomra nem csak ez, és nem is elsősorban ez a történet tanulsága. Az irodalmi művek értelmezése remek alkalom (lehetne) arra, hogy ütköztessük a véleményünket. Az elmesélt történet óta eltelt jó néhány évtized, és sok minden változott tanár-diák viszonylatban is.. Akkor az én első (ki nem mondott) véleményem az volt, hogy egy ilyen diákot, aki ekkora sületlenséget beszél, meg kellene buktatni. Ma már azt mondanám, hogy érvelésre kellene ösztönözni. Persze, lehet, hogy erre nem az érettségi vizsga a legjobb terep, bár ha normális lenne a légkör, egy ilyen beszélgetésből több kiderülne, mint egy tételfelmondásból. Hol vagyunk azonban még ettől! --
MicimackóLátod, erre mondtam, hogy nem mindenhol, és nem minden esetben merjük a véleményünket felvállalni. És aki biztosra akar menni, az az esetek döntő többségében alkalmazkodik az adott közeg véleményéhez. Nem keveredk vitába, inkább elhallgatja, amit gondol - mint én a nevem. --
JuliKedves Micimackó! Kérdésedre (már hogy felmeri-e egy gyerek az érettségin vállalni a véleményét) felrémlett egy emlék bennem. Érettségiztettem (nem én voltam a magyartanár), és az egyik kislány Illyés Bartók című verséről kijelentette, hogy eszerint Bartók zenéje értelmetlen zagyvaság, élvezhetetlen hangzavar. Már éppen szólni, kérdezni akartam, amikor láttam, hogy a mellettem ülő igazgató párásodó szemmel írja be a feleletre az ötöst. Én nyeltem a mérgemet, mert rajongtam Bartókért, mint ahogyan a költő, Illyés is. Persze, egy szót sem szóltam (mi közöm hozzá, én németből vizsgáztatok csak). Azóta is bánt, hogy nem reagáltam. --
  Kommentek RSSUtolsó 10 hozzászólás:
[Juli:] Kedves Itgy!
Nem értek egyet a véleményével: a büntetés célja semmi szín alatt nem lehet a megalázás. Fontos persze, hogy legyen visszatartó ereje, létezzenek olyan hiteles szabályok, amelyeket mindenki elfogad, betart. Ha valaki vét az ilyen szabályok ellen, az szankcióval […] --
[itgy:] Bizony a büntetés megalázó. És? Tán nem az a célja? Nem az, hogy egyértelműen, ha kell, keményen jelezze a megbüntetettnek, hogy amit tett, helytelen? A börtön talán nem megalázó? Vagy a felnőtteket meg lehet alázni a cél érdekében, a gyerekeket pedig nem? Milyen logika vezeti […] --
[Katolikus hívő:] Kedves "Juli"!
Köszönöm reakcióját, örülök, hogy egyetérthetünk a lényegi kérdésekben. Én is olyannak vélem a mai helyzetet, amilyennek Ön látja. Egyedüli megoldás az lenne, ha minél több ember gondolná és tenné így, ahogy mi egy páran. Csak ne adjuk fel! :) --
[Juli:] Kedves "Katolikus hívő"!
Nagyon köszönöm a válaszát. Úgy vélem, hogy a lényeges dolgokat tekintve tökéletesen egyetértünk. Teológiai vitába (kellő felkészültség híján) nem mernék bocsátkozni, de mindent meg szeretnék tenni annak érdekében, hogy zsidók és […] --
[Katolikus hívő:] Kedves "Juli"!
Az észrevételei jogosak, néhol túl gyorsan, pontatlanul és figyelmetlenül olvastam el a szöveget, ezért a szerző és az Ön elnézését kérem!
"Jó lenne, ha egy a zsidó-keresztény kultúrát elsőrendű vonatkoztatási pontnak tekintő országban nem […] --
[Juli:] Kedves "Katolikus hívő"!
A vitatott írás szerzője a kiváló Bulányi György példájával – többbek között – egy nagyon is aktuális feszültséggócra akart utalni. Nagyon sajnáljuk, ha bárki érzékenységét megsértette volna az írás, a szándékos bántást […] --
[Katolikus hívő:] Ebből az írásból csak azt tudom kiolvasni, hogy a szerző nem ismerte Bulányi Györgyöt, de még a teológiáját sem. Nem tudom, hogy szándékosan vagy tudatlanságból, de úgy érzem, leginkább a zsidó-ellenesség témájára próbálta kihegyezni a cikk lényegi […] --
[Szabóné P. M.:] Sajnos az osztálykirándulások már általános iskolában is botrányosak lehetnek. Az alkohol a randalírozás már 6. 7. osztályban előfordul.
Hiába állítunk fel szabályokat, nem hajlandóak betartani. Hiába volt alaposan szervezett, hiába próbáltam a kedvük szerint […] --
[Juli:] Kedves Zsuzsi! Itt a rendszerben vannak óriási hibák. A kérdéseidre választ csak úgy lehetne adni, ha ezekből a hibákból indulnánk ki. Foglalkozni kellene – többek között – a kapkodó, át- meg átpolitizált közoktatás-irányítással, a teljesen elhibázott pályázati […] --
[Zsuzsi:] Kedves Nóra!
Mindenhonnan azt halljuk, hogy az oktatásra nincs pénz. Szerintem pedig rengeteg van, csak elfolyik. És nem oda, ahol szükség lenne rá. Ha a mindenféle "találmányok" helyett ezeket az összegeket a "normál" oktatásba fektetnék, ha újra […] --
A tanácsadó határozatlan ideig szünetel. Új kérdésekre nem áll módunkban választ adni, de a korábbi válaszok természetesen továbbra is olvashatók.
--
|
    Archív
Osztályfőnöki szerep: Publicisztika Gerstenbrein JuditÁlom a stresszmentes pedagógusrólEgy osztályfőnöki stressz-felmérés margójáraA Mentor Magazin 2001. június-júliusi számában megjelent, Álom a
stresszmentes életről című írást olvasva az alábbi – reményeim szerint
tanulságos és érdeklődésre számot tartó – gondolatok jutottak eszembe.
A stressztől mentes élet valóban álom. Utópisztikus, egyben értelmetlen idea. E megállapítás helyességét támasztja alá a stresszelméletet kidolgozó Selye János híres mondása: „A stressz az élet sója”. Kisebb-nagyobb, erősebb-gyengébb stresszhatások mindenkit érnek. Véleményem és személyes tapasztalataim szerint a pedagógusok különösen veszélyeztetettek ilyen szempontból. Ők azok, természetesen számos szakma, hivatás képviselői mellett, akiknek mindennapjaiban a stressz kézzelfoghatóan jelen van. Meglehetősen gazdag szakirodalom foglalkozik a pedagógus-stresszel, illetve a stresszel való megküzdés hatékony módszereivel. A pedagógusok stresszérzete nagyban összefügg azzal, hogy a tanítók, tanárok jelentős része képtelen megfelelni azoknak a követelményeknek, elvárásoknak és igényeknek, amelyeket velük szemben a társadalom, az iskolavezetés, a szülők és a tanulók támasztanak. Az idevonatkozó kutatások a pedagógusok elégedetlenségét, feszültségét kiváltó stresszorokat az alábbi tényezőkben határozzák meg:
Természetesen az egyes iskolák tantestületi „stressztérképe” külön – külön is megrajzolható, s annak elemei eltérhetnek a fenti „országos átlagtól”, hiszen a pedagógus – stressz összetételét alapvetően meghatározza az adott tantestületi klíma, illetve a konkrét iskolai összes helyi jellegzetessége. Munkahelyem – a kőbányai Harmat u. 88-as Általános Iskola – pedagógusainak „stresszhelyzete” feltérképezésének, megismerésének szándéka vezérelt az elmúlt tanév májusában, amikor az osztályfőnöki munkaközösséggel együttműködve, stressz – leltárt készítettem kollégáim körében. A vizsgálat keretében 22 osztályfőnök (10 alsós és 12 felsős) véleményét kértem ki a tanári stresszel kapcsolatban. A vizsgálat mérőeszköze az a mellékelt kérdőív (Mi jelent stresszt a pedagógusnak?, forrás: Kósáné Ormai Vera: A mi iskolánk, Iskolafejlesztési Alapítvány, 1998, 224-225.old.) volt, amelyen egy ötfokozatú attitűdskála alapján kellett megítélniük az egyes stressztényezők intenzitását. Számos érv szólt amellett, hogy a felmérés célcsoportja az osztályfőnöki munkaközösség legyen. Köztudomású és kétségtelen az osztályfőnökök tantestületen belüli dominanciája, illetve a tanulócsoportok irányításában, a gyermekek személyiségének fejlesztésében való kitüntetett szerepe. A felmérés adatainak összegzése alapján megállapítottam, hogy a helyi mérésben részt vevő pedagógusok által legsúlyosabb feszültségforrásként említett stressz – tényezők teljes mértékben adekvátak az „országos átlaggal”, a tanári stresszel kapcsolatos kutatások általános tapasztalataival. Az iskolánkban dolgozó 22 osztályfőnök megítélése szerint a legerősebb stressz – tényezők közé kaptak besorolást az alábbi tényezők: az alacsony fizetés, a tanítást zavaró diák, a konfliktus a kollégákkal, a pihenésre szánt idő rövidsége és az iskolai ünnepély szervezése. Mind az alsó, mind a felső tagozatos osztályfőnökök a pedagógusok anyagi megbecsülésének hiányát tették az első helyre. A válaszadók többsége szerint a végzett munka nehézsége és társadalmi fontossága nem áll arányban a jövedelemmel. Sokak számára erős stressz a túlterheltség, a testi – szellemi regenerálódásra szánt idő rövidsége. Komoly feszültséget okoz a tanulók közönye, passzivitása, valamint az a tény, hogy a diákok figyelmét egyre nehezebb a hagyományos módszerekkel felkelteni, fenntartani. A tudás értékének devalválódása is csökkentette a tanulók egy részének ismeretszerzés iránti motivációját. Előzetes várakozásomnak az is megfelelt, hogy a tanulók fegyelmezetlen magatartását, illetve annak kezelését jelentős stresszként élik meg az osztályfőnökök. A konfliktus a kollégával – tényező előkelő helyezése problematikus kollegiális viszonyokra, nem teljesen felhőtlen tantestületi légkörre enged következtetni. Természetesen az élet az iskola falain kívül sem mentes a stressztől. Miért lenne az egy iskolában, ráadásul a problémákkal teli, minden oldalról lojalitást és tökéletes tanáregyéniséget kívánó, nagyon szerteágazó osztályfőnöki munkakörben? Maximálisan helytálló a téma szakértőjének számító Bagdy Emőke alábbi megállapítása: „A pedagógus szakma »személyiségfogyasztó« szolgálat. Magányos foglalkozás, a nevelő felnőtt társak nélkül, elkülönülten végzi a tanítás munkáját. Erős autonómiaigény, fokozott felelősségi szorongás, a kollegiális segítségkérés elutasítása, a tanári önértékelési bizonytalanság, a munka sikerélményének szűkössége, perfekcionista igényrendszer, idealizáló normatívák, irreálisan magas lelki követelményrendszer jellemzi a pedagógusok többségét.” (forrás: Új Pedagógiai Szemle 1996. / 2.) A tanulmány megjelenése óta eltelt öt esztendőben egyre növekvő publicitást kaptak a szaksajtóban a pedagógusok mentálhigiénéjével kapcsolatos kérdések. Örömteli, hogy ma már számos akkreditált program és egyéb képzési forma áll a kollégák rendelkezésére. A téma aktualitását jelzi a vele való kormányszintű törődés. Az Oktatási Minisztériumon belül Mentálhigiénés Szakértői Bizottság működik, amelynek célja a pedagógusok mentálhigiénés szemléletét megalapozó, a hivatásbeli képességeket fejlesztő programok kidolgozása. A mentális eredetű problémák – többek között a pedagógus – stresszel összefüggő problémák – hatékony orvoslása érdekében célszerű lenne az oktató – nevelő intézményeket a jelenleginél fokozottabb mértékben ellátni speciális szakemberekkel, akiknek tevékenysége segítené az iskolai nevelőmunkát, valamint professzionálisabb alapokra helyezné a tanári stressz prevencióját és kezelését. Addig is merítsünk erőt Erich Kastner – nemcsak tanítványainknak megszívlelendő – frappáns gondolatából: „A tanár nem varázsló, hanem kertész. Gondoz és ápol benneteket. Felnőni azonban nektek, magatoknak kell.” Gerstenbrein (Till) Judit -- Mi jelent stresszt a pedagógusnak? (Kérdőív) Instrukció: Kérjük, hogy állapítsa meg, milyen erős stresszhatást jelentenek a következő dolgok! Az egyes stressztényezők után a következők szerint írja a megfelelő számot!
Címkék: szép |
|
Iskolamesék »
Új hírek az Aulán »
Link küldése