OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2018. október 18.
» Hozzászólások (0)
Címkék:
       

Antigenderista ima és a beginák imája 1

In: Egyházfórum- Világ-nézet, 2018. október 31.

Templomi hirdetőtáblákon, plébániai honlapokon és lépten-nyomon a neten (pl. https://nemzeti.net/antigenderista-esku-11759307.html) olvasható Dr. Barsi Balázs OFM Antigenderista eskű címet viselő - műfaja alapján szerintem - imája: „Ígérem és elfogadom szent esküvéssel elkötelezem magamat, ó Emberszerető, hogy teljes meggyőződéssel, a Te dicsőségedre és az emberek megmentésére minden erőmmel, minden pillanatban megvetem, elítélem a gender ideológia minden tételét, és életem árán is harcolok ellene. Elítélem az ember leépítésének azt az átkos ideológiáját, miszerint az ember biológiai nemétől függetlenül választhat más nemet pszichéjének és társadalmi vonatkozásainak területén, hogy aztán ahhoz biológiailag is átalakítsa saját magát.” A jámbor hívők túlnyomó többsége, persze, nem tudja, mi is az a gender, ha csak nem hallott a gender szak megszüntetéséről; ugyanonnan, ahonnan Brüsszel ármánykodásáról és a migránspárti Unió elleni szabadságharcról. Az internetező hívő - a kezdők Sevillai Szent Izidornak, az internet védőszentjének szárnyai alatt - a megbízható („nemzetikeresztény”) webhelyekről megtudhatja, hogy „a genderelmélet szerint az ember nem a születésekor »kapott« nemnek megfelelően (lány, fiú) viselkedik, gondolkodik, él, hanem az általa választott nem szerint, aminek nincs köze ahhoz, hogy milyen nemiszerv van a lába között” (https://ask.fm/A_Bolcs_2/answers/143065279660).

Mindennek ellenére a „gender” jelentése: társadalmi nem, azaz mindazon tulajdonságok, viselkedésformák és szerepek összessége, melyet a társadalom az egyéntől biológia neme folytán elvár. Egyszerűbben: hogy mi van az egyén lába között, az a „sex”, vagyis a biológiai nem, és hogy a társadalom a biológiai nem alapján milyen személyiségvonásokat tulajdonít az egyénnek, illetve milyen szerepeket vár el tőle (melyeket felnőtté válásunk során sajátítunk el), az a „gender,” magyarul a társadalmi nem. A hazánkban nemrégen betiltott Társadalmi nemek tanulmánya (gender studies) nevű mesterképzés olyan társadalomtudományi alapokon nyugvó interdiszciplináris (vagyis különböző tudományterületeket magában ötvöző) program volt, „melynek középpontjában a társadalmi nemek közötti viszonyok és a társadalmi struktúra közötti kölcsönhatások elméletileg megalapozott és szisztematikus módszertani apparátussal történő probléma-orientált vizsgálata áll”. Egyébként ne feledjük, bármely tisztességes elgondolásból lehet divatot, ideológiát, izmust csinálni, kabátlopás gyanújába keverni, lehet - ahogyan ezt az egykor lelki tükörben kamaszfejjel elborzadva olvastam - „szent dolgokból tréfát űzni”!

Egy olyan fajta tudományos megközelítésről van szó tehát, mely az emberi élet legkülönbözőbb területeinek kutatását segítheti, beleértve a vallási élet kutatását is. Ezt Marschütz bécsi morálteológus professzor azzal erősíti meg, hogy az egyház meg kellene, hogy lássa a gender studies-ban a növekedési lehetőséget a saját tanítása számára. Ez utóbbira váratlan példával találkoztam a Magyar Szociológiai Társaság vándorgyűlésének vallásszociológiai szekciójában, ahol Dr. Révay Edit (PhD, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Szociológia Tanszékének vezetője A középkori Begina mozgalom és a kortárs női szerzetesrendek intézményesülésének különbségei címmel tartott eladást. Az előadás bevezetőjében a kivetőn ezt olvashattuk: „1) Nők helyzete a középkori társadalmakban és az egyházban, 2) Die Frauenfrage – A nőkérdés helyzete a középkori Európában, 3) Nők egyik válasza: Begina mozgalom, 4) Szerzetesrendek versus Begina konventek.”

A hallgatóság csak pislogott, mert, ami azt illeti, ennek alapján ez, bizony, egy tőről metszett gender study-nak tűnt! Vallásszociológus kollégám védelmében mindjárt leszögezem: előadásában nem szerepelt sem a “gender”, sem a „társadalmi nem” kifejezés. Szerepeltek viszont a beginák, akik az előadás szinopszisa szerint „a buzgó hitű nők csoportjai voltak, akiket mindig is nehéz volt valamilyen kategóriába beilleszteni. A keresztény feministák számára ők jelentik a feminista mozgalom kezdetét. Az egyház mindig gyanakodva figyelte őket. Fő vád ellenük az volt, hogy nem engedelmeskednek a papságnak, regula nélkül élnek, habitust hordanak mint az apácák. (…) A középkor beginái jelentős autonómiával rendelkeztek, önfenntartók voltak, a mozgalom tagjai meglehetősen függetlenül élték mindennapjaikat és sikeres vállalkozásaik voltak. (...) Néhányuk engedelmességet vállalt a Pápának, többségük azonban Begina maradt. Kik voltak hát, mely aspektusokból tekinthetők a szerzetesekhez hasonlóaknak a beginák? Találunk-e intézményesülésük jellemzői közt rokon vonásokat, vagy a szerzetességtől egészen eltérő intézményesülési utat jártak be? A mai, modern, vagy modernizálódott szerzetesrendekkel vannak-e rokon vonások? A differenciálás sok nehézséget rejt, de korántsem lehetetlen, meglehetősen izgalmas vállalkozás.” Ezek a feltevések fényesen visszaigazolódtak a halltalanul érdekes előadásban, mely - bár ezt az előadó közvetlenül nem provokálta - alkalmat adott a hallgatóságnak, hogy témákat, kérdéseket fogalmazzon meg a nők katolikus egyházon belüli helyzetéről, lehetőségeiről. No meg arról is elgondolkodhattunk, hogy hány teológiai, vallás- és egyháztörténeti témát lehetne az eddiginél árnyaltabban, mélyebben, pontosabban kifejteni a társadalmi nemek nézőpontjának alkalmazásával. Elég csak a Szűz Mária-tisztelet, a nők szentté avatása, egyházi szerepe, papsága, a női egyházatyaság vagy a civil nők által alapított lelkiségi mozgalmak társadalmi mögöttesére gondolni. Az is eszünkbe juthatott nekünk vallásos vallásszociológusoknak, hogy vajon a begina-mozgalom mai utódjának tekinthető-e például a Keresztény Édesanyák Szent Mónika Közössége és a többi női imaszövetség. Végül pedig még az is megfordulhatott fejünkben, hogy a Jóisten feltehetően az ő végtelen toleranciájával reflektál az antigenderista imát kitalálók, propagálók és imádkozók bohóságra, ugyanakkor bizonyára felettébb kedves lehet számára a feminista beginák és a beginákat kutató genderista vallásszociológusok szívből fakadó imája is.

Kamarás István OJD

1Az írás eredetileg itt jelent meg

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2018.12.18.
Itt a 2019-es egyetemi rangsor: ezek a legjobb pedagógusképzések
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kara vezeti a pedagógus képzéseket indító intézmények hallgatói rangsorát, a második helyen szintén az ELTE áll, a Term...
(Forrás: Eduline)
--
2018.12.18.
Kis magyar alternatív valóság: mit tehetünk, ha az állam csak rombolja az iskolát?
Az állam korszerűtlen és méltánytalan oktatást nyújt a gyerekeknek – vélik egyre többen, és ezt felismerve egyes iskolák, tanárok és szülők próbálnak tüzet oltani, valamennyire jav...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.12.17.
Harmincezer ember nyelvvizsgadíját fizette vissza az állam
Eddig 30 ezer fiatalnak térítették vissza a nyelvvizsgadíját, továbbá 10 ezer fiatal kaphatta vissza a sikeres KRESZ-tanfolyam és vizsga díját a meghatározott összegig - jelentette be Nová...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.12.17.
Kétségbeesett pécsi szülők a Penny Market apróhirdető tábláján keresnek iskolát
A Pécs-Somogyban található Vadgesztenye Általános Iskolába elsősorban hátrányos helyzetű gyerekek jártak, ám idővel egyre csökkent a beiratkozók száma. A mélypont 2014-ben volt, amikor...
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2018.12.17.
Vadgesztenyének lenni. Szülői levél Páva Péter polgármesternek
Kísérleti programba vágtunk bele. Tudtuk, hogy lesznek rögök, hogy lesznek elméletek, amik majd a gyakorlatban nem fognak működni, folyamatok, amik megszakadnak, mert így fog majd egyszer évek...
(Forrás: Facebook)
--
2018.12.17.
Elveszítette presztízsét a tanári szakma: szomorú adatok a pedagóguspályáról
„2016-ra elveszítette presztízsértékét az újságírói és tanári foglalkozás, amelyek a rendszerváltás előtti időkben még magas megbecsültségű szakmáknak számítottak. A 2016-os foglalkoz...
(Forrás: Eduline)
--
2018.12.17.
2022 után még durvább lesz a tanárhiány, de már most van egy nagy probléma
Legutóbb arról tájékoztattak, hogy 1-2 százalékos a pedagógushiány – mondta a Magyar Időknek Bódis József oktatási államtitkár, aki szerint 2022 után a nyugdíjba vonulók miatt viszont...
(Forrás: Eduline)
--
2018.12.14.
Vásárhelyi Mária: Miféle generáció nő fel ebben az országban?
Aztán azon tűnődtem, vajon miféle generáció nő fel itt ebben az országban. Milyen társadalom lesz az, ahol a fiatalok hazugsággal és gyűlölettel szennyezett világban szocializálódnak?...
(Forrás: 168 óra)
--
2018.12.14.
Ha van értelme a verselemzésnek, akkor csak így
Hauber Károly, a pápai Türr István Gimnázium tanára olyan könyvet írt és állított össze A verselemzés iskolája címmel, amelyik sikerrel ötvözi a két fenti megközelítési módot: azaz...
(Forrás: Magyar Idők)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot feltételezhetően a táppénzes időszakban kapja meg a helyettesítő kolléga. Amint ismét munkába állsz, mint működő osztályfőnöknek nyilván Neked jár továbbra is a pótlék.

--
  Sz. Józsefné

Az osztályfőnöki pótlék elvehető-e attól a munkavállalótól aki pár hetes táppénzen van, és odaadható-e a kollégának? Köteles-e a kolléga visszaadni, a munkavállaló visszatér a táppénzről?

--
  ofoe

A gyermekek után járó pótszabadságot az Mt. 118. § (1)-(3) bekezdése szabályozza:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200001.TV,
Ez a munkakörre járó alap- és pótszabadságon felül jár, megvonni tehát jogszerűtlen.

--
  lizzy77

Tisztelt Szerkesztőség! Az iskola, ahol dolgozom, külön engedélyhez köti a gyermekek után járó pótszabadság kivételét, mondván, hogy nekünk úgyis túl sok szabadságunk van. Többen mondták nekem, hogy ehhez nincs joguk, mert törvény szerint jár a nem gyerekesek szabadságán felül, és ennek semmi köze ahhoz, hogy amúgy mennyi a szabadság. Kinek van igaza? Köszönöm a választ

--
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.

--
  magdi72

Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?

--
  ofoe

Kedves Szilvi! Szerintünk erre nem lehet kötelezni a fiúkat függetlenül attól, hogy milyen típusú osztályba járnak. Ezt helyben kellene megbeszélni az iskolavezetéssel. Esetleg az érintett osztályfőnök közvetíthetné a problémát, a DÖK közbenjárását is kérhetitek. De ha mindez nem működik, egy az osztályt képviselő küldöttség is felkeresheti az iskolavezetést, és elmondhatja az érveit. A részletek ismerete nélkül nehéz jó tanácsot adni. A lényeg, hogy felnőtt emberek módjára, kulturáltan próbáljátok elintézni a dolgot.

--
  Szilvi07

Helló. Érdeklődni szeretnék. 12. osztályos tanuló vagyok. Az osztályomban vannak fiúk, akik nem szeretnének keringőt táncolni, de az iskola vezetőség kötelezni akarja őket, arra hivatkozva, hogy a szakgimnazistáknak kötelező. Többször is átnéztük az iskola házirendjét, és ez nincs benne feltüntetve. Kíváncsiak lennénk, hogy erre a vezetőség kötelezheti-e őket, és ha igen, miért csak a szakgimnazistákat, amikor a szakközepesek közt is vannak olyan fiúk, akik nem táncolnak.

--
  OFOE

Kedves Somogyi Györgyi Ilona!
Önnek teljesen igaza van: 16. életévét betöltött SNI-s tanuló már nem kontroll köteles, a Bizottságok ezért újabb szakvéleményt nem állítanak ki, az iskola köteles elfogadni az utolsó kontrollvizsgálat megállapításait. Ennek ellenére kérhet újabb igazolást, tudok erre példát, de a Bizottságok nem kötelezhetőek erre.
SNI-s tanulóknak továbbra is "járnak" a Bizottságok által javasolt könnyítések, tehát használhat segédeszközöket, hosszabb időt kell számára biztosítani stb. (Ugyanakkor a szakmunkás vizsgák követelményeit nem hangolták össze az SNI-s követelményekkel, így fordulhat például elő, hogy ezeken a vizsgákon SNI-s tanulónak úgy kell idegen nyelvű szakmai vizsgát tennie, hogy gyakorlatilag nem tanult idegen nyelvet.)

--
  OFOE

Kedves Vajda Szilárd! Azt tanácsoljuk, hogy kérdezze meg az alapítványi iskola igazgatójától, hogy mi magyarázza a csúszást. Amennyiben nem kap elfogadható választ, írásban lehet bejelentést tenni a fenntartónak, ezúttal az alapítvány kuratóriumának.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2018) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek