OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2018. június 10.
» Hozzászólások (0)

PSZICHOháttér

37. Öröm és boldogság

A boldogság alapértelmezett állapot. A gyerekek boldogok, ha hagyják őket boldognak lenni, és mindannyian tudunk boldogok lenni, ha hagyjuk magunkat boldognak lenni. A boldogságnak igen nagy az egyéni, személyes faktora, amely kisgyerekkorban formálódik, vagyis a boldogság megélése sokkal inkább a belső, mint a külső tényezőktől függ. A boldog és boldogtalan felnőttek abban különböznek, hogy az utóbbiaktól már gyerekkorukban elvették a pozitív érzelmeket megfélemlítéssel, elhanyagolással, büntetéssel, túlzott elvárásokkal, az elfogadás hiányával és sok egyéb a neveléshez sorolt eszközzel. Ezáltal a leglényegesebbtől fosztották meg őket: az önbizalomtól, az önmagukba vetett hittől, amely magas célokat kitűzésére késztet. Ilyenkor védtelenné válik a lélek, és a boldogságot keresve kész bármely eszmét, hitet vakon elfogadni, amellyel környezete megkínálja.

A boldogság két dimenziója

A boldogsághoz vezető út nem írható le egyértelműen, hiszen a boldogság olyan élmény, amelynek egyénenként jellemző mintázata és tartalma van. A szakirodalom szerint a boldogság a pozitív érzelmek jelenléte és a negatív érzelmek hiánya, bár ehhez a megállapításhoz nem kell nagy kutatásokba fogni, ezzel bármely gyermek tisztában van. Ugyanakkor az összetettebb boldogsághoz vezető út nem mindig mentes a negatív érzelmektől.

A szakirodalom is megkülönbözteti a boldogság érzését és a hozzá vezető utat.

A gondolkodók Szókratész és Arisztotelész óta megkülönböztetik a hedonikus, vagyis az érzéki és testi jóléten alapuló boldogságot, valamint az eudaimonikus, az egyéni életút beteljesítésének boldogságát, ami afféle szellemi boldogságot jelent.

Hedónia: öröm, élvezet és elégedettség, valamint a szorongás hiánya, a szenvedést okozó helyzettől való megszabadulás. Az önellátás, az öngondoskodás és a biztonság érzése, az egyén saját szükségleteinek és vágyainak kielégítése, a személyes szabadság és a testi harmónia elérése ebbe a kategóriába tartozik.

Eudaimónia: az identitás és a hitelesség érzése, a személyes fejlődés, az önmegvalósítás, a kognitív értékek és eszmék követése, a személyes célok elérése, a szellemi növekedés, a kihívások keresése. Magában foglalja a közösség és társadalom érdekében tanúsított kiválóságot, a másokról való gondoskodást, a kapcsolatok ápolását és a magasabb színvonalra törekvést viselkedésben, teljesítményben, erkölcsben.

A hedónia dimenziójában létezve a boldogság az öröm és szenvedés meglétén, illetve hiányán alapul. Az örömforrások megszerzésével elérhető az édes élet. Ezek hiányában sokkal keserűbb a világ. Sőt, ha nincs semmi más, ami a boldogság felé vezethetne, akkor kifejezetten üressé válik a lélek és így maga az élet is.

Az eudaimónia magába foglalja a távoli célokat, és az azok eléréséhez vezető utakat. Ezeken az utakon társ lehet a szenvedés, lemondás, küzdelem. Sokszor ez a magasabb rendű boldogság ára. Ahogy a flow, az áramlat eléréséhez is a magas szintre emelt képességekre van szükség, és ezek elérése kemény munka eredménye. Vagyis a boldogság eudaimonikus útja nem csupa vidámság-kacagás és pozitív érzelem.

A szellemi szinteket elérő boldogság összetettebb élmény, mint az öröm érzése. A magasabb célok elérését azonban nem zárja ki, sőt segíti, ha legalább átlagos szintű jóléten alapulhat, de a testi-fizikai jólét nélkül is létrejöhet. Az aszketikus boldogság, a lemondás gyakorlása azonban jelentősen eltérő a teljes életet élő boldogságtól.

Hedónia és az öröm érzése

A gyerekek az örömelv alapján látják a világot. Azonnali örömökre hajtanak, a késztetéseiket nem fogják vissza. Ami örömöt okoz, azt követik, ami fájdalmas azt kerülik. Számukra még nem megfogható az eudaimónikus boldogság, mivel a késleltetés képessége lassan épül fel. A fejlődés során alakul ki a valóságelv. Jó esetben ez párosul az örömelvvel, és felnőttként a megfelelő időben és helyen a megfelelő elv alapján cselekszik az ember. A boldogsághoz vezető út ettől kezdve elválhat a pozitív érzelmektől.

Egyszerűbb szellemi szinten a hedónia maga a boldogság, amihez az örömelv nagyon rövid úton elvezet. Lényegében azonos az alapérzelemként leírt örömmel, amely az agyi működéseket befolyásoló idegi átvivő anyagokhoz, agyi hormonokhoz, elsősorban a dopaminhoz köthető érzelem. A lét-és fajfenntartást szolgáló evés, ivás, szex és biztonság közvetlenül vezet a dopamin szint emelkedéséhez, és ez kiváltja az örömérzést. Van azonban a dopaminnak egy intellektuális-társas megküzdést jutalmazó oldala is, vagyis a magasabb rendű túlélést támogató helyzetek esetén is megjelenik. Így dopamin termelődhet a megismerésben fontos értékek: az újdonság, az érdekesség, az izgalom, a játék, az aktivitás, a siker, a társas megerősítés megélésekor. A jóléthez, az „édes élethez” kötődik az érdekes, izgalmas élmények megélése és a társas kapcsolatok is. A haverok-élmény-buli nem megy túl a hedónián, bár a puszta testi létfenntartáshoz szükségesnél magasabb rendű jutalmat kínál.

A hedónia, szemben az eudaimoniával a közvetlen jutalmazáson alapul, és automatikusan kiváltódik. A gyerekeket minden érdekli, imádják az újdonságokat, folyton kalandoznának, játszanának. Ezek a természet által agyi hormonokkal támogatott, a túléléshez hozzájáruló megismerő tevékenységek a kisgyerekek számára természetes örömforrások. Nem szabadna elvenni-elvetni ezeket, és felnőtté válva szégyellni, sőt lelkiismeretfurdalást érezni, amikor valaki játszik, kalandozik, újdonságokat kutat fel. A gyerekeket azonban semmiképpen nem szabad a hatékony megismerést támogató, örömmel kísért tevékenységektől, értékektől megfosztani. Az iskolai tanulási formák nem szoríthatják háttérbe a játékot.

A dopamin támogatta örömök segítik a tanulást, támogatják a figyelmet, a problémamegoldást és a kreativitást, sőt a vizsgálatok azt mutatják, hogy ezekhez szükséges a dopamin jelenléte. Tehát csupa olyasmi kapcsolódik az örömhöz, ami nem idegen egy jó iskolától. Csupán a szükséges tevékenységeket kell biztosítani, és ha minden tanórán dopamin öntözi a gyerekek agyát, a tanulás örömmé válik.

A 21. század nagy teret ad a megismerést támogató örömöknek. Az interneten való böngészés nem csupán azért jó az agynak, mert több agyi területet mozgat meg, mint az olvasás, hanem több újdonsággal és érdekességgel is szolgál. A közösségi portálokon és mindenféle online tevékenységekben soha nem tapasztalt mennyiségben ott van a társas megerősítés lehetősége is. Még ha most már gazdasági érdekek is megtelepedtek a „lájkoláson”, ez mint társas megerősítés, nagy dopamin fröccs is. Mindezt összevetve az online lét hatalmas örömforrás lett.

Örömfüggés és boldogságkeresés

A dopaminnak van egy nagyon erős asszociatív tanulást támogató hatása. Ezért az öröm bármihez hozzákötődhet, illetve köthető. Megfelelő belső irányító funkciók, impulzus kontroll megléte esetén azonban, és különösen, ha megvannak az irányt adó, hosszabb távú célok, elkerülhető az öröm- és örömforrás-függés. Amikor azonban a lelki egyensúly megdől, és/vagy hiányoznak célként, vezérfonalként szolgáló biztos értékek, óhatatlanul megjelennek a pótszerek.

A negatív érzések és a feszültség csökkentésének a legkönnyebb útja az örömforrások, az örömteli tevékenységek végzése. Az így megélt megkönnyebbülés kapcsolódik a szenvedést megszüntető elemekhez, és aki megtapasztalta az ehhez kapcsolódó örömöt, megkönnyebbülést, a szenvedést csökkentő és akár megelőző bármit újra és újra használni fogja. Nagy jelentősége van tehát annak, hogy mit kínál a környezet, és mit választ az egyén.

Az alkoholisták nagy része tizenévesen talál rá az alkohol feszültségcsökkentő hatására, mert ebben a korszakban iszonyú nagy kihívásoknak kell megfelelni: a társak elfogadását megnyerni, közben a családtól eltávolodni és persze az identitás építésével bajlódni sem kis feladat. Mindez rengeteg szorongással jár. Ha ilyenkor pótszerekre talál a fiatal, akkor hosszútávra függővé válhat. A játék- és internetfüggőség is így jön létre.

A fiatalok internetfüggőségét az internet számos dopaminnövelő funkciója alapozza meg: újdonság, érdekesség, siker, társas megerősítés. Ezek mind erőfeszítés nélkül, könnyen megszerezhető örömök, és a virtuális világon kívül nehéz hasonlót kínálni.

A boldogságról szóló írásokat olvasva, az az érzésünk támad, hogy minden, ami jó, a boldogsághoz tartozik. Pedig ez nem így van. Nem lehet minden jó dolgot betenni a boldogság fogalomba, mint egy kosárba. A „szubjektív jólét” a legtöbb boldogság definíció része, de egyéntől, életkortól és kultúrától függ, hogy miben áll ez a jólét.

Amikor és ahol hiányoznak az célokként szolgáló értékek, jellemzően előtérbe kerül a hedónia. Ez a tendencia különösen erős a válságok, a nagy változásokat megelőző időszakok idején. Ez érvényes az egyéni és a társadalmi szinten is. A természetes fejlődési kríziseknek is az a fő jellemzőjük, hogy megdőlnek a korábbi célok, értékek, az újak azonban még nem alakultak ki. Ennek következtében könnyebben elérhető örömök még vonzóbbakká válnak.

A boldogságkeresésre irányultság maga is akadály, mert a boldogság elérése mint cél, üres, tartalommal, egyéni értékkel kell megtölteni. Ez pedig a nem mindig vidám eudaimónikus utat igényli.

Az emberiség axiális válságainak időszakában, így például a Római Birodalom bukásának idején a hedónia hódít. A társadalmi szintű értékválság hasonló az egyéni krízisekhez, amikor az értékek változnak, és a hosszú távú célokhoz szükséges biztos pontok nem állnak rendelkezésre. Ilyenkor rendkívüli belső erő és tudatosság kell az eudaimónikus út választásához, ami akár a boldogságról való lemondást is jelentheti.

A boldogság nem válogat

A tartós, mély boldogságot gyakran olyan tettek és attitűdök hozzák meg, amelyek nem mindig nevezhetők örömtelinek. A hedónia, a gyorsan megélhető örömök által vezet a boldogsághoz, az eudaimónia hosszabb távú befektetéseket kíván, de rendkívüli nyereségeket termel. Az emberiség nagy tettei az eudaimónia által támogatott tevékenységeken alapulnak.

Ahogyan azonban a hedónia is kötődhet bármihez, úgy az eudaimónia tartalma is bármi lehet. Legfőképpen a közösség határozza meg, hogy melyek azok az eszmék, amelyekért küzdeni érdemes. Boldogan szenvedtek és haltak meg az emberek a hazáért, a királyért, hitükért, és ugyanolyan boldogan kínoztak és öltek meg másokat ugyanezekért. A múlt idő itt annyiban helyénvaló csupán, hogy az emberiség kultúrája változott, és ma már igen nagy közösségek elutasítják az eszmék érdekében történő pusztítást, bár a fejlődés ezen a téren sem érinti a teljes emberiséget, és a fejlődés nem egyenletes, vannak visszaesések.

A sötét erők is boldogok, mert az eszme boldoggá tesz. A kegyetlen törtetés, a gyűlölet, az üldözés, a kirekesztés választható eszmének, és a boldogság alapjává lehet. Ha a pusztító attitűdök sikerhez vezetnek, társas megerősítést kapnak, elterjednek.

Jó lenne azt gondolni, hogy a jók boldogok, a rosszak boldogtalanok, de ez legfeljebb a népmesékben van így. Az eudaimónia érzése a tartalmától függetlenül egy eszme, életcél követése. Akkor is mély örömérzéshez vezethet, ha pusztító attitűdökhöz kapcsolódik, és ha nem lankad, pusztítani fog.

A világosság nem áll azonban vesztésre A mások felé irányuló nyitottság, kedvesség, jóság, segítőkészség növeli az egyén boldogságát. Ráadásul ez akkor is érvényes, ha magunk körül tapasztaljuk ezeket a megnyilvánulásokat. Az a kisgyerek, aki látja, hogy a környezetében lévő felnőttek elfogadók, kedvesek, nyitottak egymással, segítik a bajba jutottakat, tesznek másokért, sokkal boldogabb, mert az ilyen környezet biztonságot nyújt.

Az elutasító, elnyomó viselkedés, a másokat veszélyesnek, üldözendőnek tituláló közösség félelmet kelt. A gyerekek félelmükben gyakran és gyorsan magukra veszik az agresszor szerepét. Kisgyerekkorban tehát igaz lehet az a gyakori népmesei motívum, amelyben az üldözők, elnyomók, elutasítók eredetileg boldogtalan gyerekek, akik másokat is boldogtalanokká tesznek.

Nagy ára van tehát a gyűlöletnek. A kirekesztő, degradáló megjegyzések, a zaklatás, erőszak beszivárog a gyerek mindennapjaiba. A felnőttek attitűdjei egy életre beépülnek, és mivel a gyerek követi a viselkedési mintákat, lelkében félelmekkel és gyűlölettel jó eséllyel boldogtalan lesz. Hacsak nem válik életcéljává és hitévé a gyűlölet és a bántalmazás.

„A mosoly egy olyan görbe, ami mindent kiegyenesít” (Phyllis Diller)

A boldogságkeltésnek van egy kiváló eszköze: a mosoly. A mosolygáskor nem csak dopamin termelődik, hanem a teljes örömkémiánk is beindul, és mindenféle endorfin, szerotonin szabadul fel. A mosoly a legerősebb társas megerősítés. Olyan ajándék, amely agyi örömhormonokkal, vagyis örömmel jutalmazza az ajándékozót is. Érdemes sokat használni. Ráadásul a mosoly és a nevetés (aminek a mosolytól eltérő pszichológiája és neurokémiája van) rendkívül „fertőző”. Amikor mosolyt, nevetést látunk, a tükörneuronjaink azt lekövetik és az agyunk máris mosolyog, nevet.

Könnyű azonban a mosolyt elhasználni, és még könnyebb visszaélni a mosollyal. Tanítják a „keep smiling” viselkedést a porszívó ügynököktől a politikusokig mindenkinek. Még a pedagógusok is tudnak a mosoly erejéről. Nem közömbös azonban, hogy a mosoly természetes reakcióként jelenik meg, vagy túlhasznált befolyásolási eszközként, ami akár valami szörnyűség csomagolása is lehet. A szélhámosok, csalók és manipulátorok kezében fegyverré válik minden értékünk, amit a túlélés érdekében a természettől kapunk. A mentőöv az értő figyelem. Nem elég az érzéseinkre és ösztöneinkre hallgatnunk, értelemmel is reflektálnunk kell önmagunkra és a külvilág hatásaira.

A kisgyerekek örömelvéből a felnőtt valóságelvbe vezető út sok kis lépésből, sok kis célból áll. Értő figyelemmel akkor lehet haladni, ha a célok között ott van az önfejlesztés, amelyben szintén a módszeres, de kis lépések lehetnek eredményesek. Életkoronként nagyon különböző mértékben, de mindenkinek lehetősége van befolyásolni a saját életét önmaga alakításával, ha reális célokat tűz ki maga elé. Megkönnyíti az utat, ha a környezetet az önreflexió, és nem az önvédelem, az önfényezés jellemzi.

Hivatkozások

Huta, V. (2013). Pursuing eudaimonia versus hedonia: Distinctions, similarities, and relationships. In A. Waterman (Ed.), The best within us: Positive psychology perspectives on eudaimonic functioning (pp. 139–158). Washington, DC: APA Books.
Huta, V. (2013). Eudaimonia. In S. David, I. Boniwell, & A. C. Ayers (Eds.), Oxford Handbook of Happiness (pp. 201–213). Oxford, England: Oxford University Press.
Hill, P.L., Turiano, N.A (2014) Purpose in Life as a Predictor of Mortality across Adulthood. Psychological Science. Jul; 25(7): 1482–1486.
Ryan,R.M.,Deci,E.L.(2001).To be happy or to be self‐fulfilled: A review of research on hedonic and eudaimonic well‐being. In S. Fiske (Ed.), Annual Review of Psychology (Vol. 52; 141‐166). Palo Alto, CA: Annual Reviews/Inc.

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2018.08.13.
Az Oktatói Hálózat is tiltakozik a genderszak tervezett megszüntetése ellen
Az Emmi és az Igazságügyi Minisztérium rendeletmódosító tervezete, a társadalmi nemek tanulmánya mesterszak megszüntetéséről durván sérti az egyetemi tanszabadságnak még az Alaptörvé...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.08.13.
Már árnyaltabb az ELTE álláspontja a gender szak tervezett megszüntetéséről
Az ELTE a rendelkezésre álló véleményezési határidőn – azaz 24 órán – belül megfogalmazta a tervezettel kapcsolatos észrevételeit az MRK részére. Ebben az Egyetem határozottan és...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.08.11.
Tájékoztatás a Társadalmi nemek tanulmánya mesterszak megszüntetésének tervével kapcsolatban
A Kar vezetése nevében ezúton kívánom röviden tájékoztatni kollégáinkat, barátainkat és a szak iránt érdeklődőket a társadalmi nemek tanulmánya mesterszak felmenő rendszerben rendeleti...
(Forrás: ELTE Társadalomtudományi Kar)
--
2018.08.11.
Politikai hecckampány tört ki az Ady Endre Gimnáziumban
Politikai hecckampányt emlegetett a debreceni Ady Endre Gimnázium iskolaigazgatói pályázata kapcsán Pósán László, az Ország­gyűlés kulturális bizottságának elnöke egy tegnapi sajtót...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.08.11.
„Ez egyszerűen sértés”: kormányközeli kiállás a társadalmi nemek képzése mellett
Egészen váratlan helyről érkezett határozott kiállás a társadalmi nemek tudománya mellett. Bencsik Gábor, az erőteljesen kormányközeli Magyar Krónika főszerkesztője (aki egyébként id...
(Forrás: mérce)
--
2018.08.11.
Magyar Idők: Még nincs döntés genderszak-ügyben
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azt írta a Facebookon, hogy ha csak a tudomány és a munkaerőpiac irányából nézzük, a gender szak valószí...
(Forrás: 444.hu)
--
2018.08.11.
Az ELTE genderoktatója elkeserítőnek tartja, hogy az egyetem nem emelt szót a genderszak bezárása ellen
„Az ELTE-s társadalmi nemek mesterszak egyik oktatójaként az ELTE tegnapi sajtónyilatkozatát elkeserítőnek tartom. Az egyébként érvényesen működő, tudományos jóváhagyással bíró...
(Forrás: Qubit)
--
2018.08.11.
Megszólalt a leváltott debreceni igazgató
Rózsavölgyi azt is megjegyzi, hogy 2014-ben országos kitüntetésben, Eötvös-díjban részesült, ami a közoktatás egyik legmagasabb elismerése (évente mindössze négyen kaphatják), és a d...
(Forrás: index)
--
2018.08.11.
Beleszól a hatalom, ki legyen a debreceni gimi igazgatója?
Az egyik legfontosabb helyi iskola igazgatói székére a nyolcvanas évek óta ott tevékenykedő Rózsavölgyi mellett Türk aspirált, aki idáig csak általános iskoláknál dolgozott. Előbbi 62...
(Forrás: Civishír)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Zsuzsa! A jogszabályok között nem találtunk ezt kizáró rendelkezést. Feltételezhetően a helyi szabályozás dönti el, hogy ad-e osztályfőnöki megbízást ebben az esetben.

--
  OFOE

Kedves Hajna!
Ha nem megy a közös megegyezés, akkor marad a lemondás.
A Kjt.28. §-a szerint:
(1) A közalkalmazott a határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyt lemondással bármikor megszüntetheti.
(2) Lemondás esetén a lemondási idő két hónap. Ezen időtartam egy részére, vagy annak egészére a munkáltató mentesítheti a közalkalmazottat a munkavégzés alól.
Itt találod a rendelkezést: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99200033.TV

--
  Csernavay Zsuzsa

Tisztelt Szerkesztőség ! Szeretném tudni, hogy a heti 10 órában tovàbbfoglalkoztatott nyugdíjas kaphat-e osztályfőnöki megbízást? Köszönöm vàlaszukat!

--
  Hajna

Tisztelt Cím!"fél" állású , határozatlan időre kinevezett gyógypedagógus vagyok heti 10 tanítási órával.Közelebb a lakhelyemhez sikerült más munkát(magáncég) találnom, a jelenlegit közös megegyezéssel szeretném elhagyni.Mennyi időre kell maximum még maradnom a munkahelyemen, ha a munkáltató nem megy bele a közös megegyezésbe? A szabadságom, ami maradt esetleg, hogy lehetne elszámolni? 20 éve vagyok közalkalmazott, 2 gyermekem 14 év alatti.Köszönöm a választ!

--
  Ramona

Köszönöm szépen valaszát. Megerősített abban, hogy megpályázzam az állást.

--
  OFOE


Kedves Ramona! Magas szintű nyelvtudása és pedagógusi végzettsége is van, ha csak főiskolai is. Elvileg a középiskolában egyetemi végezettség lenne kívánatos, de mivel elég nagy a pedagógushiány, nyelvtanár végképp nincs elég, feltételezhetően nem esélytelen a pályázata. Lehet, hogy feltételül szabják az egyetemi végzettség utólagos megszerzését.

--
  Ramona

Német nyelvszakos középiskolai tanári állást szeretnék megpályázni, viszont csak német nyelvtanári főiskolai végzettséggel rendelkezem. Ezenfelül gazdasági és társadalomtudományi szakfordító oklevelem is van. Német az anyanyelvem . Milyen eséllyel pályazható meg a fent említett állás? Mindenképpen szükség van egyetemi végzettségre??
Előre is köszönöm válaszukat.

--
  OFOE

Kedves Csilla! Az iskola állít ki igazolást a jogosultságról, és ennek alapján utólag téritik a költségeket. Feltételezésünk szerint az érintett tankerület.

--
  OFOE

Kedves Eszter! A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 123. § 123. § (3)
bekezdése szerint a szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.
Ebből következik, hogy a korábbi évekről bennmaradt szabadságot a munkába visszatéréstől számított 60 napon belül ki kell adni, és csak
a 2018-ra járó szabadságot lehet a későbbi időszakban kiadni. A szabadság kiadásának időpontját a kiadás előtt legkésőbb 15 nappal
közölni kell.
A jogszabályt pontosan itt találhatjátok meg: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200001.TV
Reméljük, ezzel tudtunk segíteni.
Üdvözlettel a szerkesztőség.

--
  csilla

Meg szeretném kérdezni, hogy ki fizeti annak a négy éves, jól integrálható autista kisfiú utaztatását a szomszéd városba, ahol a befogadó és a pedagógiai szakszolgálat által kijelölt intézménye van? és a kísérőjéét? Ha fizetik, tömegközlekedésre és gépkocsira is finanszíroznak?

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Blum Szilárd:] >Érdemes felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy a hátrányos helyzetű csoportokból érkezők sajátos hiányosságokat mutathatnak az érzelmi funkcióik területén (a családi összeütközésekből, a környezetük által okozott hosszú távú diszkriminációból, a rendszeres […]
Neuroandragógiával a kirekesztés ellen (Továbbképzés és tréning, 2018. május 24-25.) »

--
OFOE (2001–2018) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek