OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2018. május 13.
» Hozzászólások (0)

Együtt egymásért

Egy ny. iskolapszichológus jegyzeteiből

15 éven át működtem iskolapszichológusként egy 12 évfolyamos iskolában. Ez idő alatt – általában az osztályfőnökök kérésére, és mindvégig velük együttműködve – egy pár hónapos csapatfejlesztő program, az ún. Mérei projekt keretében foglalkoztam az egyes osztályokkal.1

Mindenekelőtt arra törekedtünk, hogy a tanulócsoportban nyitott, elfogadó légkör alakuljon ki, amiben hatékonyan fejleszthetők az osztályban kialakuló problémák megértéséhez és megoldásához szükséges képességek.

Olyan tapasztalatokat szeretnék közreadni, melyek megmutatják, mi mindent tehetnek egy-egy osztály tagjai egymásért és önmagukért. Mire van szükség ahhoz, hogy jól érezzék magukat együtt, hogy barátokra, társaságra leljenek és senkinek ne kelljen megaláztatástól, bántástól, kiközösítéstől tartania? Hogyan érhető el, hogy olyan színes diákéletben legyen részük, amelyben az egyes tanulóknak lehetőségük van személyes képességeik kibontakoztatására is?

A diákcsoportokkal beszélgetve nem ritkán kisebb-nagyobb csodáknak lehettem tanúja. Ilyen, a változásokat, a kimozdulást, az előrelépést tettenérő pillanatokat szeretnék bemutatni, s ezzel kedvet csinálni a fiatalokkal foglalkozó kollégáknak, hogy éljenek azokkal a pedagógiai lehetőségekkel, amelyeket a csoportok kreatív problémamegoldó potenciáljainak kibontása nyújthat.

Szinte minden osztályközösségre érvényes, hogy tagjai szívük mélyén szeretnének egy őket befogadó, igazán jó csapatba tartozni. Olyan csapat tagjai lenni, ahol érdekes dolgok történnek, és ahol ők is megmutathatják magukat. Nem kevés fájdalom és olykor furcsa kompenzációs viselkedés jelenik meg akkor, ha ez a vágy valamilyen okból nem teljesül.

Azt tapasztaltam, hogy a fiatalok általában jó néven veszik, ha nyíltan beszélgethetnek rájuk őszintén odafigyelő felnőttekkel a csoportjuk erősségeiről és gondjairól, saját csoportbeli helyzetükről, személyes örömeikről és fájdalmaikról, aktuális feszültségeikről, ütközéseikről, haragról és békülésről.

Valamennyien tisztában vagyunk azzal, hogy nyíltan beszélni a kapcsolatokat kísérő érzelmekről, szembenézni a társakban rólunk kialakult képpel nem egyszerű vállalás. A nyilvánosan – akár csak szűkebb baráti körben – folyó önismereti munka komoly kockázatokat is rejt.

A Mérei projekt tapasztalatai alapján e veszélyek megelőzhetők, illetve minimalizálhatók. A prevenció egyik lényeges feltétele, hogy a csoportok önként vállalják a problémák közös feltárását, és ezt minden esetben a fennálló helyzet jobbítása, a gondok együttes kezelése érdekében teszik. A résztvevőknek előzetesen meg kell állapodniuk abban, hogy jóindulattal közelednek egymáshoz, hétköznapi játszmáikat, aktuális sérelmeiket és düheiket a beszélgetés idejére felfüggesztik, és bízva a változásban, úgy fogalmaznak meg kritikát, hogy közben készek megértéssel fogadni a társuk kifogásolt magatartása mögötti indokokat, a méltányolható igényeket.2

Az alábbiakban három történetet adok közre, melyek bepillantást engednek a serdülő tanulócsoportokban végzett izgalmas műhelymunkába.

Eleget röhögtetek rajtam (Dani)

Egy 9. osztály 10 tanulójával ülünk az önismereti kiscsoportban.

Arról beszélgetünk a jelenlévőkkel, ki mennyire elégedett a saját társas pozíciójával. Mekkora a befolyása, illetve a presztízse annak alapján, ahová e rangsorokban őt az osztály közvéleménye helyezte? Pár nappal a szűk körű beszélgetés előtt, névre szóló zárt borítékban minden tanuló kézhez kapja a személyes helyzetére vonatkozó felmérési adatokat.3

Dani magas, laza izomzatú, kifejezetten kövér fiú negyedikként – láthatóan nehezen – készülődik a megszólaláshoz, krákog, gombóc van a torkában. A fiúkhoz fordulva kérdezi: „Miért lettem én nevettető?” „Hát olyan mulatságos a mozgásod, fogjuk a hasunkat a tornaórán, ha csak megmoccansz.” „Szeretném, ha tudnátok, nekem ez nagyon rossz, négy éve röhögtök rajtam állandóan, elég volt!”

A fiúk a meglepetéstől alig tudtak megszólalni. „Nem tudtuk, hogy ez neked olyan rossz, eszünk ágában sem volt bántani téged, mindig velünk együtt nevettél.” „Mit tehettem volna kínomban mást? Mostantól hagyjátok abba!” – mondta már megnyugodva. „Tudjátok mindannyian, hogy a felmérés előtti héten helyezett lettem egy földrajz versenyen, miért nem arra szavaztatok, hogy kivételes tudásom van valamiben?”

Döbbent csend támadt.

E bátor, kis túlzással katartikusnak is mondható pozíciókorrekciós kísérlet után mind Dani közérzete, mind társai róla alkotott véleménye és a vele kapcsolatos viselkedése gyökeresen megváltozott.

Példa a csoportszerepekre

A kritika hangneme (Erzsi)

Egy 7. osztályban ülünk az Én, a barátaim és az osztály című önismereti csoporton, amelynek résztvevői egyrészt az ún. kapcsolatorientált, a társkapcsolati hálóban központi helyzetű lánycsoport, valamint a széli helyzetű, ún. erőorientált fiúcsapat. Sorra veszünk mindenkit.

Erzsi az elsők között kér szót, nagyon kikívánkozik belőle valami. Kezében tartja a szociometriai profilját és izgatottan, hangjában némi szemrehányással kérdezi a többiektől: „Hogy lehet az, hogy nekem nincs olyan szerepem, hogy kiállok és megvédem azokat, akiket a többiek méltatlanul bántanak? Pedig mindenki tudhatja, hogy én kiállok!”

A pszichológus kérdésére, így van-e, a többiek hevesen, egyetértőn bólogattak. Erzsi oszlopos tagja a lány baráti társaságnak, kifejezetten szoros kapocs fűzte két lányhoz és felszínesebb kapcsolatok más baráti körök tagjaihoz. Figyelemre méltó szerepei mutatták, hogy elkötelezetten fontos számára a közösség. Elvben elégedett is lehetett volna, hisz társai számon tartották, hogy „jó fej”, aki sokat tesz az összetartásért, megértő, vonzó külsejű, más osztályok diákjaival is tart kapcsolatot, kellemes beszélgetőpartner, buliba hívják”.

Kértem, hogy mondjon egy példát arra, miként lép fel, amikor megvéd valakit. Elmondta, hogy nem tűrheti a bántást, így nekimegy az illetőnek, és alaposan beolvas neki. Rákérdezésre kiderült, hogy olyan szerepe is van, mely szerint „nyíltan megmondja a véleményét”. „Lehet, hogy az történik ilyenkor, hogy te, miközben az egyik társad védelmére kelsz, másokkal szemben magad is durván, bántóan lépsz fel? Így a többiek nem a szándékaidat, hanem a kifejletet, a hangos jelenetet érzékelik, ez marad meg az emlékezetükben.”

A jelenlévőkhöz fordultam, mondjanak példát arra, amikor Erzsi megbántotta őket. Erzsi döbbenten hallgatta a történeteket. Majd némi hallgatás után azt mondta: „De jó, hogy ezt elmondtátok, eddig sohasem gondoltam arra, hogy nem csak az számít, amit mondok, hanem az is, hogyan mondom. Köszönöm”.

Új érintkezési norma születik (Sanyi)

Ha lehetőség adódott rá, egy-egy csapatfejlesztő tréninget követő egy-másfél évben újra találkoztam a csapattal, elővettem a korábbi szociogramot és megkértem a diákokat, avassanak be, mi történt a találkozásunk óta, mennyire sikerült előrelépniük az akkor felmerült problémák megoldásában.

Egy ilyen alkalommal egy 9. osztályban, az ábra bal oldalán újra látva egy izolált lánypárost, a többi lány szinte kórusban zendített rá, az ő különállásuk miatt nem tud az osztály jó csapattá válni. Egymás szavába vágva kiabálták, „semmit nem lehet értük tenni”, „számtalanszor hívtuk őket, nem jönnek”, „tessék megérteni, nem olyanok, mint a normális mai fiatalok, ideje lenne végre nekik szocializálódni”.

Leforrázva hallgattam. Az ember ritkán válik közvetlenül tanújává ilyen egymást hergelő, szenvedélyes bűnbakképző folyamatnak, s mindez annak a dogmának a jegyében, hogy az osztály jó, összetartó közösség legyen.

Egyszer csak szólásra emelkedett az utolsó padsorban egy magas, igen jóképű fiú, Sanyi, aki nem mellesleg az osztály legnépszerűbb tagja, igazi elismert jó-fej, a lányok bálványa. Felállt, kivárta a csendet, majd egy társadalomtudóst is meghazudtoló felkészültséggel és bölcsességgel kifejtette, nem ért egyet az előtte szólókkal. „Gondoljatok bele, – mondta – mi vagyunk a többség, ők ketten egy kisebbség, s minden társadalomban a többség alkotja a feltételeket a kisebbségek beilleszkedéséhez. Nálunk úgy látszik, nem elég az el- és befogadás normáit pusztán megkövetelni. Mindig vannak új lehetőségek, más módszerek, ideje lenne megkérdezni a lányoktól, ők mit szeretnének, mit várnak tőlünk ahhoz, hogy jobban érezzék magukat közöttünk.” Nagy csend támadt, mindenekelőtt az imént még hangoskodó rajongók körében.

Ez az egyértelmű bizalom, s a tekintélyes hangadótól érkező konkrét befogadó meghívás feltehetően megtette a magáét. Az osztályban akkor feltételezhetően egy új érintkezési norma született.

Az osztályfőnök később azt mesélte, hogy a lányok közötti civakodás a történtek után szinte észrevétlenül teljesen megszűnt.

***

Azzal a reménnyel adom közre ezeket a történeteket, hogy elinduljon egy párbeszéd osztályfőnökök, szaktanárok, iskolapszichológusok között arról, hogyan tudunk közreműködni az osztályok légkörének javításában, hogyan tudjuk alkalmazni a problémák csoportos nyílt megbeszélésében rejlő lehetőségeket.

Várom az észrevételeiteket és a módszerrel kapcsolatos kérdéseiteket!

Járó Katalin

1A csoportfejlesztő foglalkozások a Mérei projektben kettős vezetésűek, az osztályfőnök és az iskolapszichológus együttműködésével valósulnak meg. Közösen beszélik meg a célokat, a kereteket, a kockázatokat és azok megelőzésének módját előbb ők egymással, majd utána a diákokkal. Mivel a várható pozitív hatás – ahogy a történetekben is látható – az őszinte, nyílt és nyilvános érzés- és véleménycsere eredője, így e feltételeket a csoport tagjainak ismerniük kell, még mielőtt beleegyeznek a részvételbe. Előre kell tudniuk, mi vár rájuk a program során, mit vállalnak és mit kapnak. A szociometriai ábra névvel készül és az osztály tagjai láthatják, a diszkréció a csoport határain túl érvényesül. "A csoport tagjai a közös munka előtt egy un. jóindulat szerződést kötnek, s ennek keretében..., és állapodnak meg az érzelmi védettség garantálására hivatott érintkezési szabályokban. A programot a többség egyetértése esetén célszerű elindítani. Ha valamelyik csoport nem állt készen erre a felnőtt elköteleződést és felelősségvállalást igénylő munkára, nem erőltetettük, mást csináltunk helyette.

2Tapasztalataimat korábban az Osztálytükör címen megjelent esetelemző módszertani kismonográfiában foglaltam össze, melyben egy modellosztály történetét dolgoztam fel.

3A pozíciókat, kinek-kinek a részvételét, szerepét, kapcsolatait tisztázó önismereti beszélgetés az egymáshoz viszonylag közelálló társak szűkebb körében folyik. Általában társulva egy másik baráti körrel, úgy 8-12 tanuló részvételével. Bő dupla óra, megközelítőleg 80-100 perc alatt tudunk minden résztvevővel 8-10 percet foglalkozni. A programon belül az Én, a barátaim és az osztály nevet viseli, s tulajdonképpen a fejlesztő projekt második lépése. Azután kerül rá sor, amikor előtte az Osztálytükör foglalkozáson az egész osztállyal már megbeszéltük a szociometriai felmérés nyomán feltárt összképet, a fennálló helyzetet: hogy melyek a csoportban érvényes értékek, milyen baráti körök alakultak ki, és aktuálisan melyek a csapat légkörének megoldást kívánó feszültségei.

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2018.05.27.
Lázár János hirtelen őszinte lett: az oktatáspolitikából hiányzott a profizmus
Önkritikussá vált Lázár János volt kancelláriaminiszter, aki Makón, a Csongrádi Református Egyházmegye oktatási intézményeiben dolgozó pedagógusok számára rendezett találkozón bír...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.05.27.
A magyar fiatalok a legkevésbé hajlandók idegen nyelvet tanulni az egész Európai Unióban
Egy friss, 2018 áprilisában készített kutatás szerint a 15 és 30 éves kor közötti EU-s állampolgárok közül a magyarok mutatják a legkisebb hajlandóságot arra, hogy megtanuljanak egy idegen...
(Forrás: Qubit)
--
2018.05.27.
Kásler: Magyar hagyományokra épülő, korszerű oktatás a célunk, amely egész életre szóló értékeket, iránytűt is ad számukra
Az Emmi új minisztere a sárvári Tinódi Sebestyén Gimnázium és az Öregdiákok Baráti Köre hagyományos érettségi találkozóján mondott beszédében kijelentette: "erős vidék erős vidé...
(Forrás: 444.hu)
--
2018.05.27.
Novák Katalin: mintegy hárommilliárd forintot fordít a kormány tehetséggondozásra
Több mint hárommilliárd forintot fordít a fiatal tehetségek felkarolására, gondozására a kormány – mondta Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár az Új Nemzed...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.05.27.
A jég hátán is megélő fiatalokat kell nevelni Orbán szerint
Felújított kastélyt adott át a cserkészeknek Orbán Viktor miniszterelnök Nagykovácsiban, majd az esemény anakronisztikus jellegéhez méltó beszédet mondott arról, hogy a kormány és a cserk...
(Forrás: 444.hu)
--
2018.05.26.
3,7 milliárdért fejlesztik tovább a magyar iskolák e-naplóját
A most kiírt közbeszerzés ára többszöröse lesz az alapprogramnak. A hirdetmény szerint a rendszernek 130 ezer pedagógust és 2 millió szülőt kell kiszolgálnia. Itt fut majd az elektronikus...
(Forrás: Index)
--
2018.05.26.
Félelmetes, uszító videóban szólítják fel gyerekvállalásra a magyar fiatalokat
A Hozz Világra Még Egy Magyart Mozgalom jelentkezett egy videóval, a szervezet gyakorlatilag mindenkit elítél, aki valamiért nem hajlandó házasságot kötni és gyereket vállalni Magyarorszá...
(Forrás: 168 óra)
--
2018.05.26.
Rétvári Bence: idéntől szigorúbb szabályok szerint lehet iskolai buszos kirándulásokat szervezni
Rétvári Bence az osztálykirándulások időszakának kezdetére utalva a legfontosabb változások között említette, hogy az óvodák, iskolák csak olyan társasággal köthetnek szerződést,...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.05.26.
Valódi védelem a virtuális térben
Úgynevezett digitális bennszülött korosztállyal állunk szemben a mai tizen- és huszonévesek fejlett informatikai jártasságát tekintve, ám a realitásérzékük, emberismeretük még gyenge...
(Forrás: Magyar Idők)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Beck Tamás! A munkaviszony első három hónapját kivéve a munkavállaló jogosult arra, hogy hét munkanap szabadságot – év közben kezdődő munkaviszony esetén ennek arányos részét – legfeljebb két részletben a kérésének megfelelő időpontban adjon ki a munkáltató. A szabadság kiadásának időpontját legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt kell közölni a munkavállalóval, és a munkavállalónak is ezt a határidőt kell megtartania a rendelkezési körébe tartozó hét munkanap szabadságot érintően. Részletesebb tájékoztatást itt talál.

--
  OFOE

Kedves Viktória! A mi tudomásunk szerint tanítói diplomával csak 6. osztályig bezárólag taníthatná azt a műveltségterületet, amiből diplomát szerzett, addig nyilván osztályfőnök is lehet. Az osztályfőnöki megbízatás csupán pedagógiai végzettséget ír elő. Ha személyi feltételek híján a tanító tovább tanítja a tanulócsoportot, akkor feltételezhetően osztályfőnök is lehet. De ezt nyilván a helyi vezető, illetve fenntartó dönti el.

--
  Viktória

Tisztelt Szerkesztőség!
Érdeklődni szeretnék, hogy tanítói végzettséggel van-e mód arra, hogy valaki felső tagozatban osztályfőnök legyen? Szakos híján valószínűleg tanítom őket 8.-ig. Nem találom az ide vonatkozó előírásokat. Szívesen vinném őket, de nem tudom, meg lehet-e valahogy oldani.
Köszönöm válaszukat!
Üdvözlettel: Viktória

--
  Beck Tamás

Kedves OFEOE Szerkesztőség!
5 gyermekem van. A gyermekek után járó 7 nap pótszabadságot csak 15 nappal előre bejelentve 2 részletben vehetem ki?
Köszönettel: Beck Tamás

--
  OFOE

Kedves Nikoletta! Elnézést kérünk a késedelmes válaszért. Pedagógiai végzettséggel gyakornoki státuszban is el lehet látni osztályfőnöki megbízatást. Üdvözlettel a szerkesztőség

--
  Molnár Nikoletta

Kedves OFEOE Szerkesztőség!

Érdeklődni szeretnék: határozott idejű, gyakornoki besorolásban lévő, abszultóriummal rendelkező pedagógus kaphat-e osztályfőnöki feladatokat, rendelkezhet-e osztályfőnöki munkakörrel, vagy van esetleg valamilyen jogszabály, ami kizárja ezt?

Köszönöm válaszukat! Nikoletta

--
  Dr Pulinkáné Balázs Mariann

Kedves OFOE Szerkesztőség!
Szeretnék az osztalyfonok.hu oldalon regisztrálni. Mi a módja?
Elsősorban az oktatófilmeket tudnám a nyolcadikos osztályomban hasznosítani, de biztosan találok majd egyéb fontos és munkámat segítő információt, ismeretet is.
Köszönettel
Dr Pulinkáné Balázs Mariann tanár és igazgatóhelyettes
Bodrogkeresztúri Eötvös József Általános Iskola

--
  OFOE

Kedves Ancsa!

Az a kérdés, hogy határozott vagy határozatlan idejű jogviszonyod van-e. Közös megegyezéssel mindkettőt meg lehet szüntetni a
megállapodásnak megfelelő időben (ezért közös megegyezés).Lemondással a határozatlan idejű
jogviszony szüntethető meg, ebben az esetben van két hónap lemondási idő. A munkáltató kötelezhet a lemondási idő ledolgozására.

Ha a közalkalmazott nem hajlandó a lemondási időt ledolgozni, és jogellenesen távozik, köteles a lemondási időre járó távolléti díjat megfizetni.
Ha a határozott időtartamú jogviszonyát szünteti meg jogellenesen, a határozott időből még hátralévő időre járó, de legfeljebb háromhavi
távolléti díjnak megfelelő összeget köteles megfizetni (Mt. 84. §).

Reméljük, segítettünk a megfelelő döntés meghozatalában.

Üdvözlettel az OFOE Szerkesztősége

--
  Szász Anna

Még nem egészen egy éves részmunkaidős közalkalmazotti jogviszonyomat szeretném megszüntetni,másik munkahelyre teljes időben,kedvezőbb feltételekkel vennének fel szintén közalkalmazottként. Közös megegyezéssel akarnak elengedni,de 2 hónapot la akarnak velem még dolgoztatni. Az új munkáltató viszont nem tud 2 hónapig várni rám, nekik most kellene is a munkaerő.Mit tehetek abban az esetben ha nem szeretném letölteni a két hónapot? Szeretnék azonnal eljönni erről a munkahelyről.Kell-e ebben az esetben nekem fizetnem bármit is? Jó-e a közös megegyezés és egyáltalán kiköthetnek-e közös megegyezés esetén is 2 hónap letöltendő időt?
Válaszát előre is nagyon szépen köszönöm! Üdvözlettel: Ancsa

--
  OFOE

Kedves Gabriella!

A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 17. § (4) A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidejét meghaladóan a pedagógusnak
további tanórai és egyéb foglalkozás, pedagógiai szakszolgálati
közvetlen foglalkozás megtartása akkor rendelhető el, ha

a) a munkakör nincs betöltve, a pályázati eljárás idejére,

b) a munkakör nincs betöltve, és az álláshelyre kiírt nyilvános
pályázat sikertelen volt, feltéve, hogy a munkaközvetítési eljárás
sikertelen maradt, és a pedagógusok állandó helyettesítési
rendszerében sem áll rendelkezésre megfelelő szakember vagy

c) a betöltött munkakör feladatainak ellátása betegség, baleset vagy
egyéb ok miatt váratlanul lehetetlenné vált.

Mivel itt már régóta nem erről van szó, és kérdés, hogy egyáltalán
meghirdették-e, illetve hányszor hirdették meg az álláshelyet. Az eddigi
kifizetés a már teljességgel hatályát vesztett, és rendkívül hátrányos
KLIK-es kollektív szerződés alapján történt. Az új KSZ-ekben pont ezt
a kérdést nem szabályozzák, tehát marad a munka törvénykönyve, amely
szerinti rendkívüli munkaidőben végzett munka díjazása alapján kell
kifizetni szerintünk a többletórákat https://net.jogtar.hu/jr/gen/
hjegy_doc.cgi?docid=A1200001.TV
A 143. § szerinti 50 százalékos bérpótlékkal (tehát összesen az egy órára
eső
illetmény 150 százalékával). A másik megoldás az átalánydíjazásról
szóló megállapodás, amelyet tehát a munkáltató nem egyoldalúan határoz
meg. Ez tipikusan olyan ügy, amelyet valószínűleg nem fog
tudni egyedül érvényesíteni.

Érdemes lenne kapcsolatba lépnie valamelyik pedagógus szakszervezettel.
Ajánlom a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetét, ahol kiváló
jogász áll a tagok rendelkezésére. Ez a válasz is az ő segítségükkel
született.

Üdvözlettel
Szekszárdi Júlia

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Blum Szilárd:] >Érdemes felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy a hátrányos helyzetű csoportokból érkezők sajátos hiányosságokat mutathatnak az érzelmi funkcióik területén (a családi összeütközésekből, a környezetük által okozott hosszú távú diszkriminációból, a rendszeres […]
Neuroandragógiával a kirekesztés ellen (Továbbképzés és tréning, 2018. május 24-25.) »

--

[Blum Szilárd:] >Tudsz nézőpontot váltani? -Már hogyne tudnék? Rájöttem például, hogy egyetemista koromban én tulajdonképpen egy évig egy muszlim néger migránssal laktam együtt :)
Tudsz nézőpontot váltani? »

--

[Leiner Károly:] Adjunk Mórát meg majd Jókait, később Nagy Lászlót stb! Nem hiszem, hogy a kötelezőkkel lenne a baj. Ha egy gyerek meséken nő fel, mielőtt még olvasni tudna, ha olvas, érdeklődik, érti a világot, megfelelően kommunikál, akkor megszerzi azt a szókincset és értelmet, amellyel a […]
Az elavult és félelmetes kisködmön »

--

[Anna:] Mindannyiunknak más fáj, ha fáj egyáltalán valami. Angolul 800 szóval egy életet le lehet élni, 3000-rel már király lehetsz, legalábbis a nyelvvizsgán. Nem baj, ha bővül is a szókincsük. Szegény Móra nem tehet róla, hogy saját korának nyelvét használta, ahogy a gyerek se […]
Az elavult és félelmetes kisködmön »

--

[Szilvia:] A Kisködmön legfájóbb pontja a nyelvezete! Nem a történetek, nem a halál folyamatos jelenléte, mert a népmesékben is mindig meghal valaki, de azt élvezik a gyerekeim. A régies nyelvezet, melynek lényege, hogy a gyerek minden hétvégét átsírva és ha lehet a legtovább húzva az […]
Az elavult és félelmetes kisködmön »

--
OFOE (2001–2018) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek