OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése

Digitális történetmesélés az oktatási-nevelési folyamatban

8. Én, Petőfi Sándor – A DST lehetőségei irodalomórán

Amikor Petőfihez érünk a hetedikesekkel, már rengeteg előzetes tudással rendelkeznek a költőről az 1848-as megemlékezéseknek köszönhetően. Tudni vélik, hogy a Nemzeti Múzeum lépcsőjén állva elszavalta a Nemzeti dalt (nem szavalta), hogy a Pilvaxban ülve kirobbantotta a forradalmat (ezt is árnyalni szoktuk), és hogy meghalt vagy eltűnt, de ezt is már olyan régen tette, hogy egy tizenhárom éves diákot nem feltétlenül kínoz a vágy, hogy elmélyüljön Petőfi költészetében. Mi köze lenne egy mai tizenéves életéhez, hogy mely XIX. századi költőnek kellene a húrok pengetésihez fognia, vagy hogy mit csinál az özvegyi fátyollal a szerelmét sirató asszony? Bántani fogja-e őket is a gondolat, amely Petőfit bántotta? Lehet-e árnyalni a diákok megemlékezésekhez köthető „ünnepi” Petőfi-képét, vagy – ahogy Weöres Sándor íjra – tényleg saját szobra takarja el a költőt?

Ezek a gondolatok foglalkoztattak, amikor úgy döntöttem, hogy egy digitális történet elkészítésével zárjuk a Petőfiről szóló tematikus egységet. Eddigre már túl voltunk a versek elemzésén, valamint több szempontból megvizsgáltuk a költő életét. Azt szerettem volna, hogy a diákok személyes viszonyt alakítsanak ki a tananyaggal, és az E/1. személyben történő szövegírás remek alkalmat adott arra, hogy belehelyezkedjenek Petőfi életébe, a tanult versek által megfogalmazott főbb problémákba, ezáltal túllépve a hagyományos, leegyszerűsített Petőfi-képen. Mit jelent a szabadság, hogy lehet megélni a szerelmet? Hogy függ ezekkel össze a költészet? Petőfi életén és versein keresztül ezeken is el kellett gondolkodni a DST készítésének különböző állomásain.

A szövegírás az egyik legkritikusabb rész a digitális történetmesélés során. Eddig két csoportommal próbáltam ki a DST-t Petőfi költészetének zárásaként, és egyik csoport sem volt igazán lelkes a folyamat ezen pontján. Ez még nagyon hasonlít a hagyományos iskolai feladatokra, viszont hogyha nem sikerül jól a szöveg, az az egész digitális történetre rányomja a bélyegét. Ezért érdemes sok segítséget nyújtani azoknak, akik bizonytalanok a szövegalkotásban: például Petőfi szerelmeihez kapcsolódóan használhatták az Így szerettek ők1 című könyv Prielle Kornélia és Petőfi szerelmét feldolgozó részét, vagy Kosztolányi szövegét, amely a Szendrey Júliával eltöltött nászútjáról és a Szeptember végén keletkezéséről szól. A meglévő források felhasználásával, lényegkiszűréssel már azok is el tudtak indulni, s végül sikerélménnyel gazdagodhattak, akiknek eleinte nehézségei voltak. A forrásokat azonban nem volt kötelező használni, és a stílusra vonatkozóan sem volt semmiféle megkötés, így volt, akit a költő szerelmi élete fogott meg, mások az egész munkásságát foglalták össze, vagy éppen a forradalomhoz fűződő viszonyát domborították ki. Stílusukban is változatos szövegek születtek, voltak viccesek és drámaiak is, a különböző témák és megközelítési módok pedig a vetítés alkalmával jó kiindulópontot szolgáltatattak a közös beszélgetéshez.

A DST remek alkalom arra is, hogy elmozduljunk az eredményközpontú fogalmazástanítástól a folyamatalapú fogalmazástanítás felé. Hagyományos esetben a diákok megírják a szövegüket, és onnantól nincs dolguk vele, így értékeléskor az érdemjegy a legfontosabb számukra, a tanár egyéb észrevételei kevésbé. Ezzel szemben a digitális történetmesélésnek csak egy lépése a szövegírás, a további munka során még sok lehetőség van a javításra. A megírás után a diákok párban javították fogalmazásukat, én is tettem javaslatokat, de a hang felvételekor is lehetett még dolgozni rajta, hiszen a hangos olvasás során feltűnővé válik, ha maradtak fogalmazásbeli problémák. Azzal, hogy a diákok motiváltabbak abban, hogy dolgozzanak a szöveggel, sokkal többet fejlődnek, mintha az első szövegváltozat lenne a végleges.

A következő lépés, a hanganyag felvétele jó alkalom arra, hogy annak is fejlődjön az előadói képessége, aki éles helyzetekben szorong. Ritkán adódik alkalom arra, hogy erősítsük a visszahúzódóbb diákok önbizalmát a szóbeli megnyilvánulások terén, ebben az esetben viszont többször megismételhették a felolvasást, így egy olyan hanganyagot tudtak végül bemutatni a többieknek, amelyre büszkék lehettek, amely pozitívan hathatott az önbizalmukra is.

A képek keresésénél kifejezetten jó volt, hogy Petőfiről nem lehet sok jogtiszta képet találni az interneten, így ahhoz, hogy változatos és érdekes legyen a digitális történet, elvontabb, szimbolikus képeket kellett keresniük a tanulóknak. Így az értelmezés és az egyéni látásmód nemcsak a szövegírás során mutatkozott meg, hanem a képanyag összeválogatásánál is. Érdekes volt látni a képanyagok tükrében, hogy ahányan voltak, annyiféleképpen értelmezték a szabadságot, a szerelmet vagy a forradalmat.

A vágás során már mindkét csoportom nagyon motivált volt. Fegyelmezetten dolgoztak az órákon, akik gyorsabban haladtak, önként segítettek a többieknek. Néhányaknak annyira megtetszett a feladat, hogy már szinte teljesen kész digitális történettel érkeztek az órára. Ők olyan diákok voltak, akik más esetben nem mutatnak különösebb érdeklődést az irodalom iránt, gyakran a házi feladataikat sem írják meg, most mégis önszorgalomból dolgoztak előre.

A DST nagyon komplex folyamat. Azáltal, hogy a diákoknak sokféle területet kell összekapcsolniuk, elmélyül a tudásuk és számos képességük fejlődik. A célom elsősorban a képességfejlesztés, a motiválás és a kreativitás fejlesztése volt, de a választott terület ismeretanyagát is könnyedén elsajátították azáltal, hogy számtalanszor meghallgatták a saját szövegüket, és dolgoztak vele órákon át. Lehet, hogy lesz olyan, aki nem fogja tudni, hogy milyen családi háttere volt Petőfinek, mert nem ezt dolgozta fel, de azt gondolom, hogy ez nem is lényeges, és amelyik részben elmélyült, arról pontos és tartós tudása lesz.

A filmek vetítésénél nagyon érdeklődőek voltak egymás munkáival kapcsolatban, és számomra is nagyon érdekes volt, hogy honnan közelítették meg a költő munkásságát. Míg ők Petőfi bőrébe bújtak, én rengeteg mindent tudtam meg róluk.

Weil Ákos

Digitális történetek

2016-ban végeztem az ELTE PPK magyar- és filozófiatanári mersterképzési szakán, azóta a Zuglói Herman Ottó Tudásközpont Általános Iskolában tanítok magyar nyelv és irodalmat, valamint etikát. Munkám során szívesen próbálok ki új módszereket, így örömmel kezdtem bele tavaly a DST-be is, melyet azóta is rendszeresen alkalmazok.

1Nyáry Krisztián: Így szerettek ők - Magyar irodalmi szerelmeskönyv, Corvina Kiadó, 2014.

--

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2018.10.21.
Reagált a Klebelsberg Központ a farkasréti iskola igazgatójának levelére
A Klebelsberg Központ péntek esti közleményében azt írta, nem tudják értelmezni azokat a kijelentéseket, hogy folyamatosan nő a pedagógusok terhelése az iskolában, a farkasréti iskolátó...
(Forrás: Eduline)
--
2018.10.21.
„Nem jó, ha valaki a gyereke véleménye ellenében dönt az iskoláról”
„Olyan iskolákra van szükség, ahová a gyerekek úgy jönnek be reggel és úgy mennek el délután, hogy úgy érzik, ezt a napot is megélték és nem túlélték” – így képzeli az ideális...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.10.21.
„Itt nem kell a gyerekeket kényszeríteni, hogy tanuljanak”
A zseniképző kifejezés idegen tőlünk. Nem célja oktatásunknak, hogy zseniket képezzünk. Eredményességünk a gyermekek érdeklődéséből, a tanárok szakmai felkészültségéből és pedag...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.10.19.
Az Oktatási Hivatal nem vizsgálja a CEU ügyét, pedig az egyetem már rég teljesítette a Lex CEU feltételeit
Szél Bernadett szerint itt „egy tisztességes intézménnyel szórakoznak, benne több száz diákkal, tanárral és dolgozóval. Az oktatással szórakoznak, ami mindannyiunknak létkérdés: az é...
(Forrás: mérce)
--
2018.10.19.
Tanár leszek, vagy mégsem?
Nincs már sok hátra, hogy kézhez kapjam a tanári diplomámat. Hamarosan hivatalosan is középiskolai pedagógussá avatnak, végre értelmet nyer hatéves egyetemi kínszenvedésem. Vagy mégsem....
(Forrás: 20on)
--
2018.10.19.
Időben szállítják ki a tankönyveket
Nem igaz, hogy nőttek a terjesztési költségek, sőt ugyanannyi pénzért több szolgáltatást kapnak az iskolák – mondta lapunknak a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója....
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.10.19.
A tehetséges középiskolások támogatására fókuszál az 5. TDK-fórum
Szabó István, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökhelyettese arról beszélt, hogy a vállalkozások keveset fektetnek a felsőoktatásba, még mindig inkább „embersz...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.10.19.
Hol csúszott félre a PISA-toleranciamérés, és miért maradt ki belőle Magyarország?
2018-ban újfajta készségek mérésével bővült a PISA-teszt: a fejlett államokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) úgy döntött, hogy mostantól a term...
(Forrás: Qubit)
--
2018.10.19.
A közoktatás hátsó udvara – a legrosszabb középiskolák
- Az érdektelenség mellett a másik nagy probléma, hogy rengeteg a funkcionális analfabéta, a sajátos nevelési igényű, a halmozottan hátrányos helyzetű gyerek, akik komoly lemaradással, tud...
(Forrás: Népszava)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.

--
  magdi72

Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?

--
  ofoe

Kedves Szilvi! Szerintünk erre nem lehet kötelezni a fiúkat függetlenül attól, hogy milyen típusú osztályba járnak. Ezt helyben kellene megbeszélni az iskolavezetéssel. Esetleg az érintett osztályfőnök közvetíthetné a problémát, a DÖK közbenjárását is kérhetitek. De ha mindez nem működik, egy az osztályt képviselő küldöttség is felkeresheti az iskolavezetést, és elmondhatja az érveit. A részletek ismerete nélkül nehéz jó tanácsot adni. A lényeg, hogy felnőtt emberek módjára, kulturáltan próbáljátok elintézni a dolgot.

--
  Szilvi07

Helló. Érdeklődni szeretnék. 12. osztályos tanuló vagyok. Az osztályomban vannak fiúk, akik nem szeretnének keringőt táncolni, de az iskola vezetőség kötelezni akarja őket, arra hivatkozva, hogy a szakgimnazistáknak kötelező. Többször is átnéztük az iskola házirendjét, és ez nincs benne feltüntetve. Kíváncsiak lennénk, hogy erre a vezetőség kötelezheti-e őket, és ha igen, miért csak a szakgimnazistákat, amikor a szakközepesek közt is vannak olyan fiúk, akik nem táncolnak.

--
  OFOE

Kedves Somogyi Györgyi Ilona!
Önnek teljesen igaza van: 16. életévét betöltött SNI-s tanuló már nem kontroll köteles, a Bizottságok ezért újabb szakvéleményt nem állítanak ki, az iskola köteles elfogadni az utolsó kontrollvizsgálat megállapításait. Ennek ellenére kérhet újabb igazolást, tudok erre példát, de a Bizottságok nem kötelezhetőek erre.
SNI-s tanulóknak továbbra is "járnak" a Bizottságok által javasolt könnyítések, tehát használhat segédeszközöket, hosszabb időt kell számára biztosítani stb. (Ugyanakkor a szakmunkás vizsgák követelményeit nem hangolták össze az SNI-s követelményekkel, így fordulhat például elő, hogy ezeken a vizsgákon SNI-s tanulónak úgy kell idegen nyelvű szakmai vizsgát tennie, hogy gyakorlatilag nem tanult idegen nyelvet.)

--
  OFOE

Kedves Vajda Szilárd! Azt tanácsoljuk, hogy kérdezze meg az alapítványi iskola igazgatójától, hogy mi magyarázza a csúszást. Amennyiben nem kap elfogadható választ, írásban lehet bejelentést tenni a fenntartónak, ezúttal az alapítvány kuratóriumának.

--
  Vajda Szilárd

Tisztelt szerkesztőség! Két iskolában tanítok. Az egyik klikes, a másik alapítványi. Az elmúlt tanévben a két iskolában nem volt egész állásnak megfelelő óraszámom, heti 10-10 órában tanítottam. A klikes iskolában határozatlan időre vagyok kinevezve, míg az alapítványiban az elmúlt tanévben is határozott időre neveztek ki, valamint most is. A gondjaim az alapítványi iskolával vannak. Ezek a következők: 1.) 2017. szeptemberében csak a hónap 15. napjától neveztek ki, annak ellenére, hogy az állásra augusztusban jelentkeztem, és fel is vettek. Tudni kell, hogy művészeti iskoláról van szó, de hát akkor is, én kész voltam a tanításra már szeptember elején. A klikes iskolában is a hó közepén kezdjük a tanítást, mégis, az első alkalommal, mikor odakerültem, szept. 1-jétől szólt a szerződésem. 2.) 2018. jún. 15-én kötöttünk ugyan egy határozatlan idejű szerződést teljes munkaidőre, ám az csak augusztus 15-én lépett volna hatályba. Augusztus 14-én szóltam a munkáltatónak, hogy az egész állást nem tudom vállalni, csak heti 3 napban kb. 15 órát, tehát 3/4 állást. Ám nemcsak az óráimat módosították 22-ről 15 re (ami természetes, ez is volt a kérésem), hanem a szerződés hatályba lépésének időpontját is szept. 1-jére! 3.) 27-én voltam már bent az iskolában, értekezleten (miközben nem is volt munkaviszonyom...), senki nem szólt egy szót sem, hogy csináljuk meg a szerződést. Csupán 3-ára hívtak be szerződést aláírni. Az a kellemetlen meglepetés ért, hogy visszamenőleg már nem tudnak lejelenteni, ezért az ígért 1-je helyett 4-én indul a szerződésem. Kérdés: Elképzelhető, hogy ebben az alapítványi iskolában szórakoznak velem?

--
  Somogyi Györgyi Ilona

Kedves János!
A fiam ebben az évben ment tovább tanulni az iskolájába(pápai szakképzési centrum-Várpalota)Ő eddig is itt tanult sikeresen elvégezte a számítógép szerelői szakképzőt,most le akar érettségizni-számítás technika érdekli ebben képzeli el a jövőjét,angol nyelvből is jó,jelenleg franciát is elkezdte tanulni önszorgalomból-Ő SNI-is erről kaptunk szakértői véleményt 2012-ben akkor töltötte be a 16.évét.Így véglegesítették a szakértői véleményt.Hétfőn az osztályfőnöke mondta,hogy vigyen frissebb papírt,mert ez már régi.Már legalább 4 db fénymásolat ott van ebből az iskolában,mert tankönyv igénylésnél is kellett.Matematikai problémái vannak segédeszközzel jól elboldogul,van motorikus gondja is már kevésbé-kézzel való írásnál lassú géppel gyorsan ír,gyógytornára jár kicsit koordinálni kell a gerincén gyógytornára kapott javaslatot.Gyógytorna van az iskolában is.Amúgy néha kell szólni neki ,hogy ne felejtsen el dolgokat- figyelem zavaros néha.Kérdésem az lenne,hogy kell-e valamit tenni az ügyben,hogy 2012-es a határozat.Vastagon szedett betűkkel le van írva,hogy a szakértői vélemény és a benne foglaltak a tanulmányai befejezéséig érvényes. Vagyis használhat segédeszközöket a matematikai feladatok megoldásához, számológépet,laptopot jegyzetek leírásához,kézírás amennyiben nem kell akkor felelhet szóban.Kell mennünk "frissebb" igazolást kérni a Pedagógiai Szakszolgálathoz?
Köszönettel:Szülő

--
  ofoe

Kedves Orsolya! Ha nincs pedagógiai végzettsége, elvileg nem bízható meg osztályfőnökséggel. Üdvözlettel a Szerkesztőség

--
  ofoe

Kedves H. Róbert! Az osztályokba sorolásnál nyilván pedagógiai szempontok a legfontosabbak. Nem igazán érthető, hogy a gyerek miért nem kerülhetett az óvodástársaival közös csoportba. Javaslom, hogy beszéljen személyesen az beosztást készítő igazgatóval, hátha ennyi is elegendő ahhoz, hogy a döntés megváltozzon. Persze, ha nem sikerül, tovább lehet menni a fenntartóhoz, de reméljük, erre nem lesz szükség.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Blum Szilárd:] >Érdemes felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy a hátrányos helyzetű csoportokból érkezők sajátos hiányosságokat mutathatnak az érzelmi funkcióik területén (a családi összeütközésekből, a környezetük által okozott hosszú távú diszkriminációból, a rendszeres […]
Neuroandragógiával a kirekesztés ellen (Továbbképzés és tréning, 2018. május 24-25.) »

--
OFOE (2001–2018) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek