OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2018. február 14.
» Hozzászólások (0)
Címkék:
       

PSZICHOháttér

36. Amikor az agyad hazudik

Hihetünk-e az agyunknak? Támaszkodhatunk-e az automatikusan adódó gondolatokra, amikor egy-egy helyzetet értékelünk? Általában igen, de mindig érdemes az automatizmusokat ellenőrizni és ha kell, korrigálni. A döntés mindig azé, aki a kontrollt gyakorolja. A kontroll fáradságos munkáját nem váltják ki teljesen a legjobb automaták, de még a robotok sem. Ugyanez a helyzet az automatikus megoldásokat adó agyunkkal. Az agyunk ugyan kiváló eszköz a gondolkodásban, de nem lehet ráhagyni a döntéseket. A tudatos kontroll azt jelenti, hogy az automatizmusokat rendszeresen ellenőrizzük.

Az agyunk ugyanis becsaphat minket. Ha a betáplált adatok tévesek, akkor ennek megfelelően fog működni, és folyékonyan tud hazudni. Ez a veszélyes folyamat a gondolkodási mintázatok torzulása révén valósulhat meg.

A személyiség iránytűje

Mindenkinek van gondolkodási mintázata, amely segít az életben tájékozódni és dönteni. Ez a mintázat befolyásolja érzelmi állapotunkat és viselkedésünket, vagyis fontos útbaigazító funkciója van. A gondolkodási mintázatot nem készen kapjuk, hanem a tapasztalataink alapján magunk építgetjük. Sémáink, mintáink segíthetik és gátolhatják a harmonikus személyiségfejlődést és a mindennapi kihívásokkal való megküzdést.

A tapasztalataink tehát nem csak konkrét információkat biztosítanak, hanem ennél sokkal mélyebb hatásuk is van, mert megalapozzák a világról alkotott képünket. Ez a világkép lesz aztán az iránytűnk. Kialakulnak a személyiségünknek megfelelő automatikus reakcióink, amelyek meghatározzák a világunkat, minthogy a helyzetekre adott válaszaink jelentősen befolyásolják a válaszainkra adott reakciókat. Vagyis könnyen hitelesítjük az iránytűnket. Például ha úgy viszonyulunk a világhoz, hogy az ellenséges, feltételezhetően már eleve összehúzott szemöldökkel nézünk másokra. Ez viszont legalább akkora eséllyel elutasítást vált ki a környezetből. Ugyanez érvényes – éppen ellenkező előjellel – a mosolyra is. Nem véletlen, ha erről az „adjon Isten - fogadj Isten” jut az eszünkbe.

Az iránytűnket magunk kalibráljuk, vagyis magunk választhatjuk meg az attitűdjeinket. Ugyanakkor – mint ez az égtájakat mutató okos kis eszköz esetében is megtörténik – erős környezeti hatások valamilyen irányban befolyásolhatják az iránytű mozgását, ami folyamatos torzítást okoz, s így eltévedhetünk.

A meghekkelt kognitív iránytű

A kognitív torzítás vagy gondolkodási hibák az automatikus reakcióinkban jelennek meg. Sokszor nem is tűnnek fel, mert éppen úgy, mint a mágnessel meghekkelt iránytű esetében történik, attitűdjeink is egyértelműen és következetesen működnek. Csak épp becsapnak.

A kognitív hekkelést kisgyerekkorban követi el a környezet. Lehetnek kisebb-nagyobb traumák az okozói, de legjellemzőbb a nevelés során átadott kognitív sérülékenység. A szorongásra építő oktatás/nevelés maga is torz világot közvetít, amelyben a gyerek irányítandó lény, aki jutalmazásra, de főleg büntetésre, megfélemlítésre indul be. Ha semmi más lelki megterhelés nem érne egy gyereket, csupán a számonkérő/büntető/bizalmatlanság alapú nevelés és oktatás, az is elég, hogy felcseperedvén természetesnek vegye a kapott gondolkodásmódot. Ez pedig minden ízében hordozza a kognitív torzulást.

A kognitív torzulások annyira gyakoriak és egy kaptafára működők, hogy jól körülírt mintázatot képeznek, és a sérülékeny személyiség kognitív működésének hátterét adják. A sérülékenység alapja, hogy nem reálisan, hanem valamilyen irányban torzítva viszonyul az egyén a világhoz. Ez jellemzően a „sötét szemüveg” szokott lenni, ami aztán a depresszió kialakulásának alapja lehet. Valamivel kellemesebb a helyzete, de szintén sérülékeny, aki mindent a „rózsaszín szemüvegen” keresztül lát. A környezetnek a fentiekben bemutatott tükörreakciója pozitív választ ad a pozitív viszonyulásra, de ha a sokszínű valóságnak nem megfelelő az észlelés, akár a rózsaszín szemüveg miatt is sérülékennyé válhat a személy. Az iránytű metaforájával azt lehet mondani, hogy a rózsaszín szemüveg legalább nem visz a jégre megfagyni, hanem kellemes melegben sütkérezhetek, mondjuk a délszaki tengereken. A kontroll azonban nem az enyém, a külső torzítást elfogadva annak fogok megfelelni, és a torzításnak megfelelő irányban haladok, ami előbb vagy utóbb szintén hajótöréshez vezet.

A tipikus torzítások

A gondolkodási hibáknak hosszú listái vannak, és egyre bővülnek, ahogy egyre inkább azonosításra kerülnek a maladaptív, vagyis kognitív sérülékenységet okozó attitűd darabkák. Az életben mindenhol lehet példát találni a torzításokra, és amint tudjuk, hogy mit is keresünk, máris könnyebb megtalálni. A gondolkodási hibákat megtalálni szó szerint életmentő, mert ezek tudatosításával lehet megkezdeni az irányváltást. A depresszió, a kilátástalanság, az értéktelenség érzése sok életet elvett már. Az öngyilkosság csak egy a következmények közül. Lelki és testi betegség, elpazarolt, nem megélt élet a kevésbé látható ára a torzítás terjedésének.

Aki szeretné az iránytűjét rendbe szedni, annak először is önmegfigyelésbe kell kezdenie. Saját kognitív hibáink felismerése az első lépés ahhoz, hogy átalakítsuk a torzító gondolatokat, és ezzel megváltoztassuk érzelmeinket és viselkedésünket.

Néhány példa:

1. Minden vagy semmi gondolkodás

A világot feketén-fehéren látó attitűd lényege, hogy az illető két kategóriát használ: valami vagy jó, vagy rossz; vagy ez, vagy az. Minden kategorizáció leegyszerűsítő. Esetenként segítheti is a gondolkodást, de önmagában sok tévedéshez vezet. Az észlelés két szélső kategóriára csökkentése pedig biztos út a pszichés zavarokhoz.

Példák: „Vannak jó tanulók és rossz tanulók.” „Aki nincs velünk, az ellenünk van.” „Ha nem vagyok szent, akkor gonosz vagyok.” „Ha egy akció nem teljes siker, akkor tökéletes kudarc.”

Nagyon egyértelműen hamis szemlélet, mégis a leggyakoribb gondolkodási hiba. Kimondva vagy kimondatlanul ott van mögötte az a naiv hit, hogy a dolgok pólusokra egyszerűsíthetők. A dichotóm besorolás azonban megakadályozza a több szempontú értékelést és megakadályozza a helyzetek megoldását.

2. Túláltalánosítás

Az információk torzításához vezet, ha egyetlenegy, vagy nagyon kevés eset alapján általánosít valaki.

Példák: „Elejtett valamit a gyerek, jobb, ha nem adunk semmit a kezébe, mert mindig mindent összetör.” „Egyest kaptam, soha nem fogom tudni megoldani ezeket a feladatokat.” „Tévedett a tanár – nem is ért a tantárgyához.” „Sikeresen megoldottam egy feladatot – király vagyok.”

A túláltalánosítás támogatja a „minden vagy semmi” gondolkodást, mert elégtelen információ alapján szélsőséges következtetésekhez vezet.

3. Címkézés

A túláltalánosítást lehet még pusztítóbbá tenni, ha nevet is adunk a nem megalapozott véleménynek. A bekategorizálás nagyon bevett torzítás, főleg a nevelésben. A lényege, hogy az egyént minősíti és nem a tettét.

Címkézés: „Ügyetlen vagyok.” „Okos vagy.” „Felelőtlen a fiad.” „A polgármester szent ember.” „A főnök igazságtalan.”

Nyilván magát a tettet lenne logikus minősíteni, ha már minősíteni akar valaki: kiöntöttem a vizet, gyorsan és hibátlanul kiraktad a puzzle-t, nem tartotta be az ígéretét, stb. Akárhányszor is leírták már a legkülönfélébb szakemberek, mégis dívik a nevelésben a címkézés, ami pusztítja az önértékelést, akadályozza a változtatásra irányuló erőket. A címke nevet és identitást ad, s bár nem olyat, ami elég finom lenne ahhoz, hogy valódi visszajelzésként működjön, de legalább nem kell érte sokat tenni. Ezért az öncímkézés legalább annyira elterjedt, mint mások címkézése.

4. A pozitívum diszkvalifikálása

A hibás gondolat lényege, hogy ami pozitív, az nem fontos, nem számít. A pozitívumok leértékelésével megerősödhet a negatív önkép, amelyet a környezet már megalapozott, és ennek a negatív képnek az igazolása történik nap mint nap.

Példák: „Most sikerült, de csak véletlenül.” „Nem nagy dolog, sokan képesek erre.”

5. Nagyítás, katasztrofizálás illetve kicsinyítés

A sarkos ítéletalkotáshoz elegendő, ha valaki az adott eseménynek, tettnek a valós méretét eltorzítja, és ezáltal a kognitív sémájához könnyebben illeszthetővé teszi. Sokszor a kicsinyítéssel a pozitívum leértékelését sikerül elérni, a nagyítással pedig előtérbe kerülhetnek a negatívumok. A bolhából elefánt gyártással megint csak félelmetessé válik a világ.

Nagyítás: „Kutya nagyságú patkányokat láttunk”. „Iszonyú nagy kárt okoztál a pohár összetörésével.”

Katasztrofizálás: „Rossz jegyet hoztál, meg fogsz bukni.” „Hazudtál, nem lesz belőled már rendes ember.” „Ha idegenekkel szóba állsz, majd elrabolnak.”

Kicsinyítés: „Ötöst kaptál? Nem nagy dolog, még legalább tízen kaptak ötöst.” „Köszönöm, hogy segítettél, bár ez igazán nem volt nehéz.”

Van, amikor önigazolásra való a nagyítás és kicsinyítés. Csak az előjelet kell megfordítani: „Egész életemet feláldoztam a családomért.” „Alig tett valamit hozzá a munkához.”

6. Alaptalan következtetések

Ennek két fő formája van, a „gondolatolvasás” és a „jövőbelátás”. Mindkét esetben arról van szó, hogy valaki kivetíti a feltételezéseit és ténnyé tesz olyasmit, ami nem is létezik. Anélkül, hogy az állítást ellenőrizné, tényként kezel gondolatokat.

Gondolatolvasás: „Tudom, hogy gyűlöli a szókimondásomat.” „Tudom, hogy vesztesnek tartasz.” „Látom, hogy a tanár lenéz engem.”

Ha a jövő beszűkül, az alternatívák helyett egyféle kimenet van, és ez természetesen bénító hatású.

Jövőbelátás: „Biztosan nem fog sikerülni a vizsgám.” „Úgyis el fog hagyni a barátom.” „Látom előre, hogy majd mindnyájunkat kisemmiznek.”

7. Érzelmi érvek

A saját érzelmek bizonyítékként kezelése primitív csapda, mert nem lehet rajta fogást találni, hiszen végletes egyszerűséggel jelzi a kognitív torzításban a logika teljes hiányát.

Érzelmi érvek: „Értéktelen vagyok, hiszen érzem, hogy az vagyok.” „Félek a kutyától, persze, hogy veszélyes.” „Érzem, hogy haragszom erre a gyerekre, szóval van is miért haragudnom.” „Kövér vagyok, mert kövérnek érzem magamat.”

Valamit önmagával megokolni annyit jelent, hogy nincsen menekvés, az érzelem vezérel, a józan ész hallgat. Számos pszichés zavarban, különösen a kényszerekben nagy szerepe van ezeknek a torzításoknak.

8. Hibáztatás

A hibáztatás lényege, hogy a történtekért valakit felelőssé tesznek. Az érintett olykor magára vesz olyan felelősséget, ami nem az övé, illetve azzal menti magát, hogy másokat jelöl meg okozóként.3. kép

Hibáztatás: „Miattam vesztette el az állását a barátom, mert túl sok időt töltöttünk együtt.” „Az anyám miattam lett depressziós, mert annyi bajt okoztam neki.” „Az én hibám, hogy meg kellett vernie.” Illetve ezek fordítottja: „Miattad vesztettem el az állásomat, mert túl sok időt elvettél.” „Miattad kellett állandóan idegeskednem, annyi baj volt veled, ezért lettem depressziós.” „A te hibád, hogy meg kellett verjelek.”

A kognitív torzítások nagyon elterjedtek, különösen a propagandában és a médiában, ahol sok esetben politikusi, újságírói, riporteri fogásnak tekintik ezeket, de a manipuláció egyéb terepein sem nehéz nap mint nap észlelni a logikai hibákon alapuló kognitív torzítást. Bár nem lehetnek igazak az ilyen leegyszerűsítő állítások, de igen gyakran van némi igazságalapjuk. Így keletkeznek a csúsztatások, a féligazságokra építő hazugságok is, amelyek már tudatosan használják az egyébként nem tudatos kognitív torzítást.

A gondolkodási hibák esetén az agya csapja be az embert. Ez azért történhet meg, mert nem tudatosítjuk az automatizmusokat, amelyek így átveszik a gondolkodás feletti irányítást. Ezért használhatják sikeresen a manipulátorok a kognitív torzítást.

Aki torz kommunikációban nőtt fel, annak az lesz a „normális” gondolkodásmód, amit a pszichológia egyébként kognitív torzításnak nevez. Minthogy ez a gondolkodásmód „énazonos”, nem is vesszük észre, hogy milyen betegítő attitűd ez. Van is nagy fogadókészség a leegyszerűsítő, logikailag hibás, a személyiségre veszélyes gondolkodásra!

A média ma már mindenkié. A közösségi terekben különösen sok emberre hathatnak a torzítások, ezért érdemes gyakorolni a felismerését, és mindjárt a megváltoztatását is. Itt van ehhez egy gyakorló anyag. Lehet a torzításokkal és azok visszafordításával játszani és továbbfejleszteni a listát.

Gyarmathy Éva

Források:
Beck, Aaron T. (1972) Depression; Causes and Treatment. Philadelphia: University of Pennsylvania Press.
Burns, David D. (1989) The Feeling Good Handbook. New York: William Morrow and Company

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2018.09.23.
Igenis hazugság. Nahalka István válaszával folytatódik az érettségivita
Nem a hiúságom okozta az elkeseredésemet, talán az nincs is nekem, hanem a „dologgal” szembeni érzéketlenség, a „kit zavar, hogy az egész úgy ahogy van rossz, hiszen működik” elgondol...
(Forrás: Tani-tani Online)
--
2018.09.23.
Érettségi: tényleg hazugság? Radó Péter írása
Az a sajátos helyzet van, hogy Nahalka István tanulmányának – az e három problémacsokor kapcsán általa leírtaknak – szinte minden egyes mondatával egyetértek. Amivel nem értek egyet, az...
(Forrás: Tani-tani Online)
--
2018.09.23.
Én nem vagyok magyar? Trencsényi László írása
A minap Juhász Dánielnek adtam interjút az óvodai nevelésbe rendeletileg betoldott „nemzeti nevelés” kérdéséről. Vitám volt a rendelettel magával, szellemével, nemzetképével, nevelé...
(Forrás: Tani-tani Online)
--
2018.09.23.
NAT-kalauz aggódó szülőknek
Az Oktatás 2030 Tanulástudományi Kutatócsoport mintegy száz fős, pedagógiai szakértőkből, pszichológusokból és gyakorló tanárokból álló csapata egy éven át tartó kutatási-fejleszt...
(Forrás: Kölöknet)
--
2018.09.23.
Bebizonyosodott: a tanárok többsége diszkriminál az órákon
Súlyos következtetésekre jutott egy nemrég zárult, négy ország tanárait vizsgáló kutatás: a magyartanárokra kiterjedő vizsgálat azt állapította meg, hogy a tanárok komolyan diszkrimin...
(Forrás: Nyelv és Tudomány)
--
2018.09.23.
Ismét lehet pályázni a Klebelsberg Képzési Ösztöndíjra
A programra azok jelentkezhetnek, akik az egységes, osztatlan tanárképzésre, illetve gyógypedagógia alapképzési szakra nyertek felvételt, vagy a pályázat benyújtásának időpontjában má...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.09.23.
Helyettesítenek, ingáznak, elfogynak
Folytatódik a számháború a pedagógushiány ügyében, a Klebelsberg Központ (KK) a héten is cáfolta, hogy országos problémáról lenne szó, de a mindennapi tapasztalatok egészen mást mutatnak...
(Forrás: Vasárnapi Hírek)
--
2018.09.23.
Ahogy gyilkosnak sem születik senki, úgy iskolai zaklatónak sem
Schwechtje Mihály az új Terápia-évad nem éppen vidám epizódjainak rendezése, és egy kiváló, gyerekkereskedelemről szóló rövidfilm (Aki bújt, aki nem) után első nagyjátékfilmjével...
(Forrás: 24.hu)
--
2018.09.23.
Ingázó tanárokkal töltik fel az iskolákat, de ez mindenkinek rossz
Vannak tanárok, akik naponta ingáznak a sajátjuk mellett két-három másik iskolába, akár ötven kilométeres távokat is megtéve. Közben az ő iskolájukba is járnak utazó tanárok, hogy kip...
(Forrás: abcug.hu)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Szilvi! Szerintünk erre nem lehet kötelezni a fiúkat függetlenül attól, hogy milyen típusú osztályba járnak. Ezt helyben kellene megbeszélni az iskolavezetéssel. Esetleg az érintett osztályfőnök közvetíthetné a problémát, a DÖK közbenjárását is kérhetitek. De ha mindez nem működik, egy az osztályt képviselő küldöttség is felkeresheti az iskolavezetést, és elmondhatja az érveit. A részletek ismerete nélkül nehéz jó tanácsot adni. A lényeg, hogy felnőtt emberek módjára, kulturáltan próbáljátok elintézni a dolgot.

--
  Szilvi07

Helló. Érdeklődni szeretnék. 12. osztályos tanuló vagyok. Az osztályomban vannak fiúk, akik nem szeretnének keringőt táncolni, de az iskola vezetőség kötelezni akarja őket, arra hivatkozva, hogy a szakgimnazistáknak kötelező. Többször is átnéztük az iskola házirendjét, és ez nincs benne feltüntetve. Kíváncsiak lennénk, hogy erre a vezetőség kötelezheti-e őket, és ha igen, miért csak a szakgimnazistákat, amikor a szakközepesek közt is vannak olyan fiúk, akik nem táncolnak.

--
  OFOE

Kedves Somogyi Györgyi Ilona!
Önnek teljesen igaza van: 16. életévét betöltött SNI-s tanuló már nem kontroll köteles, a Bizottságok ezért újabb szakvéleményt nem állítanak ki, az iskola köteles elfogadni az utolsó kontrollvizsgálat megállapításait. Ennek ellenére kérhet újabb igazolást, tudok erre példát, de a Bizottságok nem kötelezhetőek erre.
SNI-s tanulóknak továbbra is "járnak" a Bizottságok által javasolt könnyítések, tehát használhat segédeszközöket, hosszabb időt kell számára biztosítani stb. (Ugyanakkor a szakmunkás vizsgák követelményeit nem hangolták össze az SNI-s követelményekkel, így fordulhat például elő, hogy ezeken a vizsgákon SNI-s tanulónak úgy kell idegen nyelvű szakmai vizsgát tennie, hogy gyakorlatilag nem tanult idegen nyelvet.)

--
  OFOE

Kedves Vajda Szilárd! Azt tanácsoljuk, hogy kérdezze meg az alapítványi iskola igazgatójától, hogy mi magyarázza a csúszást. Amennyiben nem kap elfogadható választ, írásban lehet bejelentést tenni a fenntartónak, ezúttal az alapítvány kuratóriumának.

--
  Vajda Szilárd

Tisztelt szerkesztőség! Két iskolában tanítok. Az egyik klikes, a másik alapítványi. Az elmúlt tanévben a két iskolában nem volt egész állásnak megfelelő óraszámom, heti 10-10 órában tanítottam. A klikes iskolában határozatlan időre vagyok kinevezve, míg az alapítványiban az elmúlt tanévben is határozott időre neveztek ki, valamint most is. A gondjaim az alapítványi iskolával vannak. Ezek a következők: 1.) 2017. szeptemberében csak a hónap 15. napjától neveztek ki, annak ellenére, hogy az állásra augusztusban jelentkeztem, és fel is vettek. Tudni kell, hogy művészeti iskoláról van szó, de hát akkor is, én kész voltam a tanításra már szeptember elején. A klikes iskolában is a hó közepén kezdjük a tanítást, mégis, az első alkalommal, mikor odakerültem, szept. 1-jétől szólt a szerződésem. 2.) 2018. jún. 15-én kötöttünk ugyan egy határozatlan idejű szerződést teljes munkaidőre, ám az csak augusztus 15-én lépett volna hatályba. Augusztus 14-én szóltam a munkáltatónak, hogy az egész állást nem tudom vállalni, csak heti 3 napban kb. 15 órát, tehát 3/4 állást. Ám nemcsak az óráimat módosították 22-ről 15 re (ami természetes, ez is volt a kérésem), hanem a szerződés hatályba lépésének időpontját is szept. 1-jére! 3.) 27-én voltam már bent az iskolában, értekezleten (miközben nem is volt munkaviszonyom...), senki nem szólt egy szót sem, hogy csináljuk meg a szerződést. Csupán 3-ára hívtak be szerződést aláírni. Az a kellemetlen meglepetés ért, hogy visszamenőleg már nem tudnak lejelenteni, ezért az ígért 1-je helyett 4-én indul a szerződésem. Kérdés: Elképzelhető, hogy ebben az alapítványi iskolában szórakoznak velem?

--
  Somogyi Györgyi Ilona

Kedves János!
A fiam ebben az évben ment tovább tanulni az iskolájába(pápai szakképzési centrum-Várpalota)Ő eddig is itt tanult sikeresen elvégezte a számítógép szerelői szakképzőt,most le akar érettségizni-számítás technika érdekli ebben képzeli el a jövőjét,angol nyelvből is jó,jelenleg franciát is elkezdte tanulni önszorgalomból-Ő SNI-is erről kaptunk szakértői véleményt 2012-ben akkor töltötte be a 16.évét.Így véglegesítették a szakértői véleményt.Hétfőn az osztályfőnöke mondta,hogy vigyen frissebb papírt,mert ez már régi.Már legalább 4 db fénymásolat ott van ebből az iskolában,mert tankönyv igénylésnél is kellett.Matematikai problémái vannak segédeszközzel jól elboldogul,van motorikus gondja is már kevésbé-kézzel való írásnál lassú géppel gyorsan ír,gyógytornára jár kicsit koordinálni kell a gerincén gyógytornára kapott javaslatot.Gyógytorna van az iskolában is.Amúgy néha kell szólni neki ,hogy ne felejtsen el dolgokat- figyelem zavaros néha.Kérdésem az lenne,hogy kell-e valamit tenni az ügyben,hogy 2012-es a határozat.Vastagon szedett betűkkel le van írva,hogy a szakértői vélemény és a benne foglaltak a tanulmányai befejezéséig érvényes. Vagyis használhat segédeszközöket a matematikai feladatok megoldásához, számológépet,laptopot jegyzetek leírásához,kézírás amennyiben nem kell akkor felelhet szóban.Kell mennünk "frissebb" igazolást kérni a Pedagógiai Szakszolgálathoz?
Köszönettel:Szülő

--
  ofoe

Kedves Orsolya! Ha nincs pedagógiai végzettsége, elvileg nem bízható meg osztályfőnökséggel. Üdvözlettel a Szerkesztőség

--
  ofoe

Kedves H. Róbert! Az osztályokba sorolásnál nyilván pedagógiai szempontok a legfontosabbak. Nem igazán érthető, hogy a gyerek miért nem kerülhetett az óvodástársaival közös csoportba. Javaslom, hogy beszéljen személyesen az beosztást készítő igazgatóval, hátha ennyi is elegendő ahhoz, hogy a döntés megváltozzon. Persze, ha nem sikerül, tovább lehet menni a fenntartóhoz, de reméljük, erre nem lesz szükség.

--
  Szász Orsolya

Kedves OFOE Szerkesztőség!

Szakiskolában tartok gyakorlati órát középfokú végzettséggel közalkalmazottként. Kérdésem az lenne, kaphatok-e osztályfőnöki megbízást, illetve dönthetek-e annak elfogadásáról.

Köszönettel,
Orsolya

--
  H. Róbert

Tisztelt Szerkesztők!

Gyermekünk szeptembertől kezdi az általános iskolát, ahol két elsős osztály (15-15 fő) indul.
Volt óvodás csoporttársai valamennyien (9 fő) egy osztályba kerültek, kivéve fiunkat, aki a másik elsős osztályba lett beosztva.
Számunkra, szülőknek érthetetlen a döntés, a gyermek sírva fogadta. 3 év összetartó óvodai közösség után, kialakult barátságok után, csalódással kell kezdenie az amúgy sem könnyű iskolakezdést.
Kérdésem: milyen szempontokat kell figyelembe vennie egy iskolai vezetőnek az oszályok összeállításakor? Miért nem szempont az egyszerűbb, zökkenőmentes beilleszkedés, a gyermek szempontjait is figyelembe vevő osztálybeosztás?
Tiltakozhat-e a szülő hivatalosan az osztálybeosztás ellen, és ha igen, milyen fórumokon? (ha minden igaz a beosztást maga az iskolaigazgató készítette). Amennyiben lehetőség van rá, köteles-e az iskola figyelembe venni a szülő hivatalos kérését az osztály beosztással kapcsolatban?
Köszönöm válaszukat,
Róbert

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Blum Szilárd:] >Érdemes felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy a hátrányos helyzetű csoportokból érkezők sajátos hiányosságokat mutathatnak az érzelmi funkcióik területén (a családi összeütközésekből, a környezetük által okozott hosszú távú diszkriminációból, a rendszeres […]
Neuroandragógiával a kirekesztés ellen (Továbbképzés és tréning, 2018. május 24-25.) »

--
OFOE (2001–2018) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek