OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2018. február 14.
» Hozzászólások (0)
Címkék:
       

PSZICHOháttér

36. Amikor az agyad hazudik

Hihetünk-e az agyunknak? Támaszkodhatunk-e az automatikusan adódó gondolatokra, amikor egy-egy helyzetet értékelünk? Általában igen, de mindig érdemes az automatizmusokat ellenőrizni és ha kell, korrigálni. A döntés mindig azé, aki a kontrollt gyakorolja. A kontroll fáradságos munkáját nem váltják ki teljesen a legjobb automaták, de még a robotok sem. Ugyanez a helyzet az automatikus megoldásokat adó agyunkkal. Az agyunk ugyan kiváló eszköz a gondolkodásban, de nem lehet ráhagyni a döntéseket. A tudatos kontroll azt jelenti, hogy az automatizmusokat rendszeresen ellenőrizzük.

Az agyunk ugyanis becsaphat minket. Ha a betáplált adatok tévesek, akkor ennek megfelelően fog működni, és folyékonyan tud hazudni. Ez a veszélyes folyamat a gondolkodási mintázatok torzulása révén valósulhat meg.

A személyiség iránytűje

Mindenkinek van gondolkodási mintázata, amely segít az életben tájékozódni és dönteni. Ez a mintázat befolyásolja érzelmi állapotunkat és viselkedésünket, vagyis fontos útbaigazító funkciója van. A gondolkodási mintázatot nem készen kapjuk, hanem a tapasztalataink alapján magunk építgetjük. Sémáink, mintáink segíthetik és gátolhatják a harmonikus személyiségfejlődést és a mindennapi kihívásokkal való megküzdést.

A tapasztalataink tehát nem csak konkrét információkat biztosítanak, hanem ennél sokkal mélyebb hatásuk is van, mert megalapozzák a világról alkotott képünket. Ez a világkép lesz aztán az iránytűnk. Kialakulnak a személyiségünknek megfelelő automatikus reakcióink, amelyek meghatározzák a világunkat, minthogy a helyzetekre adott válaszaink jelentősen befolyásolják a válaszainkra adott reakciókat. Vagyis könnyen hitelesítjük az iránytűnket. Például ha úgy viszonyulunk a világhoz, hogy az ellenséges, feltételezhetően már eleve összehúzott szemöldökkel nézünk másokra. Ez viszont legalább akkora eséllyel elutasítást vált ki a környezetből. Ugyanez érvényes – éppen ellenkező előjellel – a mosolyra is. Nem véletlen, ha erről az „adjon Isten - fogadj Isten” jut az eszünkbe.

Az iránytűnket magunk kalibráljuk, vagyis magunk választhatjuk meg az attitűdjeinket. Ugyanakkor – mint ez az égtájakat mutató okos kis eszköz esetében is megtörténik – erős környezeti hatások valamilyen irányban befolyásolhatják az iránytű mozgását, ami folyamatos torzítást okoz, s így eltévedhetünk.

A meghekkelt kognitív iránytű

A kognitív torzítás vagy gondolkodási hibák az automatikus reakcióinkban jelennek meg. Sokszor nem is tűnnek fel, mert éppen úgy, mint a mágnessel meghekkelt iránytű esetében történik, attitűdjeink is egyértelműen és következetesen működnek. Csak épp becsapnak.

A kognitív hekkelést kisgyerekkorban követi el a környezet. Lehetnek kisebb-nagyobb traumák az okozói, de legjellemzőbb a nevelés során átadott kognitív sérülékenység. A szorongásra építő oktatás/nevelés maga is torz világot közvetít, amelyben a gyerek irányítandó lény, aki jutalmazásra, de főleg büntetésre, megfélemlítésre indul be. Ha semmi más lelki megterhelés nem érne egy gyereket, csupán a számonkérő/büntető/bizalmatlanság alapú nevelés és oktatás, az is elég, hogy felcseperedvén természetesnek vegye a kapott gondolkodásmódot. Ez pedig minden ízében hordozza a kognitív torzulást.

A kognitív torzulások annyira gyakoriak és egy kaptafára működők, hogy jól körülírt mintázatot képeznek, és a sérülékeny személyiség kognitív működésének hátterét adják. A sérülékenység alapja, hogy nem reálisan, hanem valamilyen irányban torzítva viszonyul az egyén a világhoz. Ez jellemzően a „sötét szemüveg” szokott lenni, ami aztán a depresszió kialakulásának alapja lehet. Valamivel kellemesebb a helyzete, de szintén sérülékeny, aki mindent a „rózsaszín szemüvegen” keresztül lát. A környezetnek a fentiekben bemutatott tükörreakciója pozitív választ ad a pozitív viszonyulásra, de ha a sokszínű valóságnak nem megfelelő az észlelés, akár a rózsaszín szemüveg miatt is sérülékennyé válhat a személy. Az iránytű metaforájával azt lehet mondani, hogy a rózsaszín szemüveg legalább nem visz a jégre megfagyni, hanem kellemes melegben sütkérezhetek, mondjuk a délszaki tengereken. A kontroll azonban nem az enyém, a külső torzítást elfogadva annak fogok megfelelni, és a torzításnak megfelelő irányban haladok, ami előbb vagy utóbb szintén hajótöréshez vezet.

A tipikus torzítások

A gondolkodási hibáknak hosszú listái vannak, és egyre bővülnek, ahogy egyre inkább azonosításra kerülnek a maladaptív, vagyis kognitív sérülékenységet okozó attitűd darabkák. Az életben mindenhol lehet példát találni a torzításokra, és amint tudjuk, hogy mit is keresünk, máris könnyebb megtalálni. A gondolkodási hibákat megtalálni szó szerint életmentő, mert ezek tudatosításával lehet megkezdeni az irányváltást. A depresszió, a kilátástalanság, az értéktelenség érzése sok életet elvett már. Az öngyilkosság csak egy a következmények közül. Lelki és testi betegség, elpazarolt, nem megélt élet a kevésbé látható ára a torzítás terjedésének.

Aki szeretné az iránytűjét rendbe szedni, annak először is önmegfigyelésbe kell kezdenie. Saját kognitív hibáink felismerése az első lépés ahhoz, hogy átalakítsuk a torzító gondolatokat, és ezzel megváltoztassuk érzelmeinket és viselkedésünket.

Néhány példa:

1. Minden vagy semmi gondolkodás

A világot feketén-fehéren látó attitűd lényege, hogy az illető két kategóriát használ: valami vagy jó, vagy rossz; vagy ez, vagy az. Minden kategorizáció leegyszerűsítő. Esetenként segítheti is a gondolkodást, de önmagában sok tévedéshez vezet. Az észlelés két szélső kategóriára csökkentése pedig biztos út a pszichés zavarokhoz.

Példák: „Vannak jó tanulók és rossz tanulók.” „Aki nincs velünk, az ellenünk van.” „Ha nem vagyok szent, akkor gonosz vagyok.” „Ha egy akció nem teljes siker, akkor tökéletes kudarc.”

Nagyon egyértelműen hamis szemlélet, mégis a leggyakoribb gondolkodási hiba. Kimondva vagy kimondatlanul ott van mögötte az a naiv hit, hogy a dolgok pólusokra egyszerűsíthetők. A dichotóm besorolás azonban megakadályozza a több szempontú értékelést és megakadályozza a helyzetek megoldását.

2. Túláltalánosítás

Az információk torzításához vezet, ha egyetlenegy, vagy nagyon kevés eset alapján általánosít valaki.

Példák: „Elejtett valamit a gyerek, jobb, ha nem adunk semmit a kezébe, mert mindig mindent összetör.” „Egyest kaptam, soha nem fogom tudni megoldani ezeket a feladatokat.” „Tévedett a tanár – nem is ért a tantárgyához.” „Sikeresen megoldottam egy feladatot – király vagyok.”

A túláltalánosítás támogatja a „minden vagy semmi” gondolkodást, mert elégtelen információ alapján szélsőséges következtetésekhez vezet.

3. Címkézés

A túláltalánosítást lehet még pusztítóbbá tenni, ha nevet is adunk a nem megalapozott véleménynek. A bekategorizálás nagyon bevett torzítás, főleg a nevelésben. A lényege, hogy az egyént minősíti és nem a tettét.

Címkézés: „Ügyetlen vagyok.” „Okos vagy.” „Felelőtlen a fiad.” „A polgármester szent ember.” „A főnök igazságtalan.”

Nyilván magát a tettet lenne logikus minősíteni, ha már minősíteni akar valaki: kiöntöttem a vizet, gyorsan és hibátlanul kiraktad a puzzle-t, nem tartotta be az ígéretét, stb. Akárhányszor is leírták már a legkülönfélébb szakemberek, mégis dívik a nevelésben a címkézés, ami pusztítja az önértékelést, akadályozza a változtatásra irányuló erőket. A címke nevet és identitást ad, s bár nem olyat, ami elég finom lenne ahhoz, hogy valódi visszajelzésként működjön, de legalább nem kell érte sokat tenni. Ezért az öncímkézés legalább annyira elterjedt, mint mások címkézése.

4. A pozitívum diszkvalifikálása

A hibás gondolat lényege, hogy ami pozitív, az nem fontos, nem számít. A pozitívumok leértékelésével megerősödhet a negatív önkép, amelyet a környezet már megalapozott, és ennek a negatív képnek az igazolása történik nap mint nap.

Példák: „Most sikerült, de csak véletlenül.” „Nem nagy dolog, sokan képesek erre.”

5. Nagyítás, katasztrofizálás illetve kicsinyítés

A sarkos ítéletalkotáshoz elegendő, ha valaki az adott eseménynek, tettnek a valós méretét eltorzítja, és ezáltal a kognitív sémájához könnyebben illeszthetővé teszi. Sokszor a kicsinyítéssel a pozitívum leértékelését sikerül elérni, a nagyítással pedig előtérbe kerülhetnek a negatívumok. A bolhából elefánt gyártással megint csak félelmetessé válik a világ.

Nagyítás: „Kutya nagyságú patkányokat láttunk”. „Iszonyú nagy kárt okoztál a pohár összetörésével.”

Katasztrofizálás: „Rossz jegyet hoztál, meg fogsz bukni.” „Hazudtál, nem lesz belőled már rendes ember.” „Ha idegenekkel szóba állsz, majd elrabolnak.”

Kicsinyítés: „Ötöst kaptál? Nem nagy dolog, még legalább tízen kaptak ötöst.” „Köszönöm, hogy segítettél, bár ez igazán nem volt nehéz.”

Van, amikor önigazolásra való a nagyítás és kicsinyítés. Csak az előjelet kell megfordítani: „Egész életemet feláldoztam a családomért.” „Alig tett valamit hozzá a munkához.”

6. Alaptalan következtetések

Ennek két fő formája van, a „gondolatolvasás” és a „jövőbelátás”. Mindkét esetben arról van szó, hogy valaki kivetíti a feltételezéseit és ténnyé tesz olyasmit, ami nem is létezik. Anélkül, hogy az állítást ellenőrizné, tényként kezel gondolatokat.

Gondolatolvasás: „Tudom, hogy gyűlöli a szókimondásomat.” „Tudom, hogy vesztesnek tartasz.” „Látom, hogy a tanár lenéz engem.”

Ha a jövő beszűkül, az alternatívák helyett egyféle kimenet van, és ez természetesen bénító hatású.

Jövőbelátás: „Biztosan nem fog sikerülni a vizsgám.” „Úgyis el fog hagyni a barátom.” „Látom előre, hogy majd mindnyájunkat kisemmiznek.”

7. Érzelmi érvek

A saját érzelmek bizonyítékként kezelése primitív csapda, mert nem lehet rajta fogást találni, hiszen végletes egyszerűséggel jelzi a kognitív torzításban a logika teljes hiányát.

Érzelmi érvek: „Értéktelen vagyok, hiszen érzem, hogy az vagyok.” „Félek a kutyától, persze, hogy veszélyes.” „Érzem, hogy haragszom erre a gyerekre, szóval van is miért haragudnom.” „Kövér vagyok, mert kövérnek érzem magamat.”

Valamit önmagával megokolni annyit jelent, hogy nincsen menekvés, az érzelem vezérel, a józan ész hallgat. Számos pszichés zavarban, különösen a kényszerekben nagy szerepe van ezeknek a torzításoknak.

8. Hibáztatás

A hibáztatás lényege, hogy a történtekért valakit felelőssé tesznek. Az érintett olykor magára vesz olyan felelősséget, ami nem az övé, illetve azzal menti magát, hogy másokat jelöl meg okozóként.3. kép

Hibáztatás: „Miattam vesztette el az állását a barátom, mert túl sok időt töltöttünk együtt.” „Az anyám miattam lett depressziós, mert annyi bajt okoztam neki.” „Az én hibám, hogy meg kellett vernie.” Illetve ezek fordítottja: „Miattad vesztettem el az állásomat, mert túl sok időt elvettél.” „Miattad kellett állandóan idegeskednem, annyi baj volt veled, ezért lettem depressziós.” „A te hibád, hogy meg kellett verjelek.”

A kognitív torzítások nagyon elterjedtek, különösen a propagandában és a médiában, ahol sok esetben politikusi, újságírói, riporteri fogásnak tekintik ezeket, de a manipuláció egyéb terepein sem nehéz nap mint nap észlelni a logikai hibákon alapuló kognitív torzítást. Bár nem lehetnek igazak az ilyen leegyszerűsítő állítások, de igen gyakran van némi igazságalapjuk. Így keletkeznek a csúsztatások, a féligazságokra építő hazugságok is, amelyek már tudatosan használják az egyébként nem tudatos kognitív torzítást.

A gondolkodási hibák esetén az agya csapja be az embert. Ez azért történhet meg, mert nem tudatosítjuk az automatizmusokat, amelyek így átveszik a gondolkodás feletti irányítást. Ezért használhatják sikeresen a manipulátorok a kognitív torzítást.

Aki torz kommunikációban nőtt fel, annak az lesz a „normális” gondolkodásmód, amit a pszichológia egyébként kognitív torzításnak nevez. Minthogy ez a gondolkodásmód „énazonos”, nem is vesszük észre, hogy milyen betegítő attitűd ez. Van is nagy fogadókészség a leegyszerűsítő, logikailag hibás, a személyiségre veszélyes gondolkodásra!

A média ma már mindenkié. A közösségi terekben különösen sok emberre hathatnak a torzítások, ezért érdemes gyakorolni a felismerését, és mindjárt a megváltoztatását is. Itt van ehhez egy gyakorló anyag. Lehet a torzításokkal és azok visszafordításával játszani és továbbfejleszteni a listát.

Gyarmathy Éva

Források:
Beck, Aaron T. (1972) Depression; Causes and Treatment. Philadelphia: University of Pennsylvania Press.
Burns, David D. (1989) The Feeling Good Handbook. New York: William Morrow and Company

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2018.06.25.
A balatonfüredi tanulók tömeges kirúgása az orbáni drogpolitika csődje
Ami az igazi probléma, hogy a nemzeti drogstratégiának még azokat a részeit sem sikerült megvalósítani, amelyek valóban a szakemberek egyetértésével kerültek kidolgozásra, és amelyek val...
(Forrás: index)
--
2018.06.24.
Keresztény szemléletű vezetőket képeznek egy magyar egyetemen
Országosan egyedülálló képzés indul szeptembertől a Kaposvári Egyetemen. Keresztény szemléletű vezető szakirányú továbbképzésre jelentkezhetnek az érdeklődők. A két féléves szakon...
(Forrás: Népszava)
--
2018.06.23.
Knausz Imre: A találkozás kultúrája
A pápa említett beszédében a találkozás kultúrája nevelési célkategóriaként jelenik meg – hasonlóan egyébként a teremtésvédelemhez. Ferenc tehát arról beszél, hogy mire kell nevelni...
(Forrás: Tani-tani Online)
--
2018.06.22.
Betegségek, büntetés, gyógyszerezés: megdöbbent a javítóintézetekben járó ombudsman
Javítóintézeteket vizsgált a közelmúltban Székely László ombudsman és csapata. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Debreceni Javítóintézetét, valamint annak nagykanizsai telephelyét...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.06.22.
"Bízzák ezt a szülőkre" – a Billy Elliot nézői csak röhögnek a gyerekükre leső melegveszélyen
Nehogy már az Orbán-kormány szócsöveként működő lap akarja megmondani, mit nézhetünk meg a színházban a gyerekkel – egyhangúan így vélekedtek azok, akik aznap nézték meg Billy Elliot...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.06.22.
Méltányosság az oktatásban – a tanulók felzárkóztatása még mindig nem megy
A megfelelő oktatás számos módon hozzájárul a társadalmi jóléthez. Amennyiben az iskolarendszer a méltányosság jegyében működik, a sikerrel felzárkóztatott hátrányos helyzetű tanul...
(Forrás: Hollin&Nuc)
--
2018.06.22.
Használatlanok maradnak az állami tankönyvek - videó
Az ATV Start vendége Miklós György, Szülői Hang Közösség.
(Forrás: atv.hu)
--
2018.06.22.
A kormány ódákat zeng a pedagógusok támogatásáról, de közben egy fillérrel sem emeli jövőre a fizetésüket
Amikor 2013-ban elindult az életpályamodell, ez tényleg így is volt, ám csupán egyetlen évig, mivel a 2014-es választások után változtattak a rendszeren. A 2015-ös költségvetésről szó...
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2018.06.22.
Oktatási menekültek kora
Rohamivás. Jelenség, melynek során a fiatalok sportot űznek abból, ki tud a lehető legrövidebb idő alatt a legjobban beállni. A kamaszok egy része a beilleszkedést akarja könnyebbé tenni,...
(Forrás: Vasárnapi Hírek)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Beck Tamás! A munkaviszony első három hónapját kivéve a munkavállaló jogosult arra, hogy hét munkanap szabadságot – év közben kezdődő munkaviszony esetén ennek arányos részét – legfeljebb két részletben a kérésének megfelelő időpontban adjon ki a munkáltató. A szabadság kiadásának időpontját legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt kell közölni a munkavállalóval, és a munkavállalónak is ezt a határidőt kell megtartania a rendelkezési körébe tartozó hét munkanap szabadságot érintően. Részletesebb tájékoztatást itt talál.

--
  OFOE

Kedves Viktória! A mi tudomásunk szerint tanítói diplomával csak 6. osztályig bezárólag taníthatná azt a műveltségterületet, amiből diplomát szerzett, addig nyilván osztályfőnök is lehet. Az osztályfőnöki megbízatás csupán pedagógiai végzettséget ír elő. Ha személyi feltételek híján a tanító tovább tanítja a tanulócsoportot, akkor feltételezhetően osztályfőnök is lehet. De ezt nyilván a helyi vezető, illetve fenntartó dönti el.

--
  Viktória

Tisztelt Szerkesztőség!
Érdeklődni szeretnék, hogy tanítói végzettséggel van-e mód arra, hogy valaki felső tagozatban osztályfőnök legyen? Szakos híján valószínűleg tanítom őket 8.-ig. Nem találom az ide vonatkozó előírásokat. Szívesen vinném őket, de nem tudom, meg lehet-e valahogy oldani.
Köszönöm válaszukat!
Üdvözlettel: Viktória

--
  Beck Tamás

Kedves OFEOE Szerkesztőség!
5 gyermekem van. A gyermekek után járó 7 nap pótszabadságot csak 15 nappal előre bejelentve 2 részletben vehetem ki?
Köszönettel: Beck Tamás

--
  OFOE

Kedves Nikoletta! Elnézést kérünk a késedelmes válaszért. Pedagógiai végzettséggel gyakornoki státuszban is el lehet látni osztályfőnöki megbízatást. Üdvözlettel a szerkesztőség

--
  Molnár Nikoletta

Kedves OFEOE Szerkesztőség!

Érdeklődni szeretnék: határozott idejű, gyakornoki besorolásban lévő, abszultóriummal rendelkező pedagógus kaphat-e osztályfőnöki feladatokat, rendelkezhet-e osztályfőnöki munkakörrel, vagy van esetleg valamilyen jogszabály, ami kizárja ezt?

Köszönöm válaszukat! Nikoletta

--
  Dr Pulinkáné Balázs Mariann

Kedves OFOE Szerkesztőség!
Szeretnék az osztalyfonok.hu oldalon regisztrálni. Mi a módja?
Elsősorban az oktatófilmeket tudnám a nyolcadikos osztályomban hasznosítani, de biztosan találok majd egyéb fontos és munkámat segítő információt, ismeretet is.
Köszönettel
Dr Pulinkáné Balázs Mariann tanár és igazgatóhelyettes
Bodrogkeresztúri Eötvös József Általános Iskola

--
  OFOE

Kedves Ancsa!

Az a kérdés, hogy határozott vagy határozatlan idejű jogviszonyod van-e. Közös megegyezéssel mindkettőt meg lehet szüntetni a
megállapodásnak megfelelő időben (ezért közös megegyezés).Lemondással a határozatlan idejű
jogviszony szüntethető meg, ebben az esetben van két hónap lemondási idő. A munkáltató kötelezhet a lemondási idő ledolgozására.

Ha a közalkalmazott nem hajlandó a lemondási időt ledolgozni, és jogellenesen távozik, köteles a lemondási időre járó távolléti díjat megfizetni.
Ha a határozott időtartamú jogviszonyát szünteti meg jogellenesen, a határozott időből még hátralévő időre járó, de legfeljebb háromhavi
távolléti díjnak megfelelő összeget köteles megfizetni (Mt. 84. §).

Reméljük, segítettünk a megfelelő döntés meghozatalában.

Üdvözlettel az OFOE Szerkesztősége

--
  Szász Anna

Még nem egészen egy éves részmunkaidős közalkalmazotti jogviszonyomat szeretném megszüntetni,másik munkahelyre teljes időben,kedvezőbb feltételekkel vennének fel szintén közalkalmazottként. Közös megegyezéssel akarnak elengedni,de 2 hónapot la akarnak velem még dolgoztatni. Az új munkáltató viszont nem tud 2 hónapig várni rám, nekik most kellene is a munkaerő.Mit tehetek abban az esetben ha nem szeretném letölteni a két hónapot? Szeretnék azonnal eljönni erről a munkahelyről.Kell-e ebben az esetben nekem fizetnem bármit is? Jó-e a közös megegyezés és egyáltalán kiköthetnek-e közös megegyezés esetén is 2 hónap letöltendő időt?
Válaszát előre is nagyon szépen köszönöm! Üdvözlettel: Ancsa

--
  OFOE

Kedves Gabriella!

A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 17. § (4) A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidejét meghaladóan a pedagógusnak
további tanórai és egyéb foglalkozás, pedagógiai szakszolgálati
közvetlen foglalkozás megtartása akkor rendelhető el, ha

a) a munkakör nincs betöltve, a pályázati eljárás idejére,

b) a munkakör nincs betöltve, és az álláshelyre kiírt nyilvános
pályázat sikertelen volt, feltéve, hogy a munkaközvetítési eljárás
sikertelen maradt, és a pedagógusok állandó helyettesítési
rendszerében sem áll rendelkezésre megfelelő szakember vagy

c) a betöltött munkakör feladatainak ellátása betegség, baleset vagy
egyéb ok miatt váratlanul lehetetlenné vált.

Mivel itt már régóta nem erről van szó, és kérdés, hogy egyáltalán
meghirdették-e, illetve hányszor hirdették meg az álláshelyet. Az eddigi
kifizetés a már teljességgel hatályát vesztett, és rendkívül hátrányos
KLIK-es kollektív szerződés alapján történt. Az új KSZ-ekben pont ezt
a kérdést nem szabályozzák, tehát marad a munka törvénykönyve, amely
szerinti rendkívüli munkaidőben végzett munka díjazása alapján kell
kifizetni szerintünk a többletórákat https://net.jogtar.hu/jr/gen/
hjegy_doc.cgi?docid=A1200001.TV
A 143. § szerinti 50 százalékos bérpótlékkal (tehát összesen az egy órára
eső
illetmény 150 százalékával). A másik megoldás az átalánydíjazásról
szóló megállapodás, amelyet tehát a munkáltató nem egyoldalúan határoz
meg. Ez tipikusan olyan ügy, amelyet valószínűleg nem fog
tudni egyedül érvényesíteni.

Érdemes lenne kapcsolatba lépnie valamelyik pedagógus szakszervezettel.
Ajánlom a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetét, ahol kiváló
jogász áll a tagok rendelkezésére. Ez a válasz is az ő segítségükkel
született.

Üdvözlettel
Szekszárdi Júlia

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Blum Szilárd:] >Érdemes felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy a hátrányos helyzetű csoportokból érkezők sajátos hiányosságokat mutathatnak az érzelmi funkcióik területén (a családi összeütközésekből, a környezetük által okozott hosszú távú diszkriminációból, a rendszeres […]
Neuroandragógiával a kirekesztés ellen (Továbbképzés és tréning, 2018. május 24-25.) »

--

[Blum Szilárd:] >Tudsz nézőpontot váltani? -Már hogyne tudnék? Rájöttem például, hogy egyetemista koromban én tulajdonképpen egy évig egy muszlim néger migránssal laktam együtt :)
Tudsz nézőpontot váltani? »

--

[Leiner Károly:] Adjunk Mórát meg majd Jókait, később Nagy Lászlót stb! Nem hiszem, hogy a kötelezőkkel lenne a baj. Ha egy gyerek meséken nő fel, mielőtt még olvasni tudna, ha olvas, érdeklődik, érti a világot, megfelelően kommunikál, akkor megszerzi azt a szókincset és értelmet, amellyel a […]
Az elavult és félelmetes kisködmön »

--
OFOE (2001–2018) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek