OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2018. január 15.
» Hozzászólások (0)
Címkék:
       

PSZICHOháttér

34. A félelem ára

A félelem fejlődéstanilag az egyik legrégebbi, és így egyik legmélyebb, legprimitívebb érzelmünk. Alapból nem is érzelem, hanem ösztön, amely így alapérzelemként véd minket, ugyanis a biztonságunk érdekében a kétéltű-hüllő törzsfejlődési fázisunkban megtanultunk félni. A „hüllőagyunk”1 – a gerincvelővel együtt az agytörzs és a középagy – ebben a fejlődési fázisban lett a túlélési eszközünk, és olyan automatizált működések, mint a félelem, agresszió, területvédelem, párzó viselkedés, valamint az alapvető életfunkciók, a szív- és érrendszer, a légzés működtetését végzi. Sok embernek ezek még a mai napig is elegendőek, de vannak, akik túlléptek ezen.

Ha a félelem és agresszió valóban kielégítő megoldás lenne, nem fejlődött volna tovább biztonsági rendszerünk, de tény, hogy továbbfejlődött. A félelem/agresszió dimenziónál tehát létezik sokkal hatékonyabb védelmi rendszer is, mégpedig (és ezt mi emberek tudjuk a legjobban) a tanulás, a gondolkodás és az együttműködés. Mára olyan erőssé sikerült válnunk, hogy a legnagyobb veszélyt az ember jelenti önmaga és minden más élőlény számára. Különösen akkor, amikor érzelmileg a „hüllőagy” szintjére süllyed.

Romvárosunk a félelem

Freud az emberi lelket olyan városként rajzolta meg, amely ősi települések romjaira épül, és az egyre újabb és újabb városok kövei egymásra rakódva emelkednek. A folyamatosan létrehozott újabb építmények a régebbieken alapszanak. Ezért mindaz, ami az egyed- és törzsfejlődés során történt velünk, benne rejlik az aktuális reakcióinkban.

A törzsfejlődés adta kereteket az egyedfejlődés során használjuk, és így építjük saját egyéni városunkat: a lelkünket. Kezdetben a környezet szinte teljesen meghatározza ezt az építkezést. A kisgyereket körülvevő fontos személyek és történések lesznek majd az egyéni város alapjai, bármennyire és bármilyen irányban lépve épít valaki új városokat magának.

Akár azért, mert a környezet bizonytalan, nem egyértelmű, akár pedig azért, mert a gyerekkor traumatikus, az első lelki építmények lehetnek rozogák, negatív érzésekkel telítődöttek, és akkor erre épül az egész. Természetesen romvárosunk is lehet stabil, akár bizalommal, biztonsággal átitatott, és akkor erre az alapra épül a személyiségünk. Természetesen a korábbról rendelkezésre álló kövek lesznek a meghatározók, s nem könnyű az alapoktól erősen eltérő várost építeni.

A gyerekek saját építkezéséhez a nevelés adja az első köveket. Megszületésünktől kezdve és persze már előtte az anyaméhben is kapjuk a reakcióinkat irányító impulzusokat, de a fejlődés során egyre nagyobb beleszólásunk lesz abba, hogy mit teszünk. Ahogyan a törzsfejlődéssel az ember szellemi ereje által egyre nagyobb kontrollt szerzett a külvilág felett, ugyanígy zajlik ez az egyedfejlődés során is. Megtanuljuk irányítani alapvető, ősi reakcióinkat , hiszen gondolatainkkal befolyásolni tudjuk a késztetéseinket. Ebben játszik kulcsszerepet a nevelés, ami a gyerek saját belső erejét, belső irányítását, vagyis az önbizalmát és az önkontrollját erősítheti, illetve gyengítheti. A kiszámítható, megbízható környezet erősítheti, az esetleges, bizonytalan, fenyegető pedig gyengítheti ezt a belső erőt. Erről korábban már többször is volt szó. Itt és itt és itt és itt és itt. Tulajdonképpen folyton ezt mantározom.

A félelemre építő környezet kontrollt gyakorolhat azáltal, hogy az egyént az önvédelmi ösztönök szintjén tartja. A félelem könnyen irányíthatóvá teszi az embert, mert az ösztönszinten, zsigerből irányított érzelmi működés egy nagyon egyszerű: „fuss vagy támadj” dimenzióban mozog. A „rajtakaptalak, húzzad meg magad” attitűdre, fenyegetésre, büntetésre épülő nevelés szorongást és agressziót vált ki a gyerekből, s ez könnyen irányíthatóvá teszi, hiszen nem kell bajlódni a gondolkodással, és különböző szempontokkal. Az önvédelem mindent felülír. Emiatt hatékony a „fekete pedagógia”, ami gyors és viszonylag biztos eredményt hoz szófogadásból. A félelem irányította személyiség saját romvárosába szorul, és hiába van akár briliáns kognitív működése, a reakciói megrekednek egy hüllő szintjén.

„Fortélyos félelem igazgat”

József Attila „Hazám” című verse mindent elmond ebben a témában, amit művészi eszközökkel el kell és lehet mondani. A pszichológia sem tétlenkedett, már nagyon régóta feltárta a félelem sötét bugyrait, amelyek alkalmassá tették és teszik ezt az amúgy hasznos lelki tartalmat arra, hogy akár a legaljasabb manipuláció eszköze legyen.

A félelem elbutít, és visszavisz a „hüllő” szintre. Ez egyaránt érvényes a terrorral ijesztgetett országokra, és a dolgozattól, vizsgától szorongó diákra. A tanulás során történő megmérettetést sikerült oly mértékben fenyegető helyzetté tenni, hogy számos tanár egyenesen büntetésként alkalmazza a számonkérés különböző formáit. A tanulásnak kétségkívül az egyik legfontosabb eleme a visszajelzés, de ha a megmérettetést más konstellációba helyezzük, vagyis létkérdésként határozzuk meg – meg fogsz bukni, nem vesznek fel, utcaseprő/munkanélküli leszel, éhen halsz – akkor fenyegetéssé válik, és máris a félelem birodalmába kerül. Ettől kezdve pedig a fentiek alapján nyerő helyzetben van, aki hatalmat akar gyakorolni.

Bármit át lehet úgy értékelni, hogy a figyelem fókuszába a félelem kerüljön. Fára mászol? Veszélyes. Utazol? Veszélyes. Túl sokat tudsz? Veszélyes. Mindennek van egy kis veszélyrésze, még annak is, ha belépsz a fürdőkádba. Ez önmagában természetes. Élni, és különösen aktívan élni kockázatokkal jár. A szorongó személyiség számára széles kínálat áll rendelkezésre a félelem gerjesztésére, nem kell a tárgytalan félelmet jelentő egzisztenciális szorongással küzdenie. Emiatt alakulnak ki a fóbiák és a kényszerek is, mert félni rossz, de még rosszabb szorongani, amikor nincs mi elől menekülni. Jobb valamitől félni, mondjuk a pókoktól, a vírusoktól, a magasságtól és mélységtől, bármitől, csak legyen, amiről úgy gondolhatjuk, hogy kirekeszthető, elkerülhető. Ezzel valamiféle látszatkontrollt nyer a beteg lélek a szorongása felett. A kényszerbetegség ennek a kontrollnak a karikatúrája, hiszen végtelen folyamattá válik a veszély kirekesztése elleni cselekvés és elkerülő viselkedés.

A szorongás a belső bizonytalanság, az önbizalom és bizalom hiánya, az önirányítás gyengesége, a kiszolgáltatottság érzés. A kisgyerekkori fejlődés során alakul ki a személyiség és ezzel együtt a szorongás is, és ha ezzel nem képes szembenézni, sérülékennyé válik. Hiszen nincs akkora belső ereje és biztonsága, ami megnyugvást adhatna számára. Ezért sokféle pótszert használ: alkohol, drogok, és persze a félelem tárgyának meghatározása, amely a saját bizonytalanságát, tehetetlenség érzését ellensúlyozza. Az iskolai erőszak is ezen alapul: a „hüllőlét” dimenzióban két biztos megoldás van, menekülünk vagy támadunk. Ha az ellenség gyenge, akkor lehet támadni, ha azonban erős, ha hatalma van, akkor tőle várható a támadás. Így éli meg a szorongó diák a társát célpontnak, a pikkelő tanárt veszélyforrásnak, és talál mindkettőben bűnbakot.

Ez így érvényesül fent és lent is. Egész embercsoportokat és népeket is ahhoz igazodva lehet félelemben tartani, hogy mennyire erős, illetve mekkora az önbizalma. A gyerekekhez hasonlóan egy nemzet esetében is nagy teher lehet a nehéz múlt, különösen, ha nem néz ezzel szembe, és nem vállalja a felelősséget a bajaiért. A külső körülmények hibáztatása megakadályozza mind az egyén, mind a közösség fejlődését, mivel nem is próbál önmagán változtatni az, aki másokban látja a bajok forrását.

Fenyegetés és fenyegetettség-érzés

A fortélyos az, hogy nem kell sokat tenni annak érdekében, hogy átírjuk valakinek a kognitív sémáját. Ahogy az Információigazítás témában már bemutattam, elég, ha a fókuszt áthelyezed a megfelelő irányba, és attól kezdve minden ennek reflexiójában jelenik meg. Néha elég egy-két utalást tenni: „veszélyes lehet”, „már láttam, milyen, amikor….”, „fel kell készülni arra, hogy támad”.

Az egyszerű kondicionálás is megfelel, mint ahogy Pavlov kitalálta: kösd össze az amúgy ártalmatlan ingert egy áramütéssel. Például néhány évtizeddel ezelőtt az iszlám csak egy volt a nagy vallások közül. Sok ember nem is ismerte. Ma ez a szó az erőszakkal kapcsolódik össze az emberek fejében. Ha most találkozik valaki egy burnuszos emberrel, jó eséllyel óvatossá válik vele kapcsolatban, ami néhány évtizeddel ezelőtt még nem volt jellemző. Még egy csoki-nyuszi is fenyegetővé válhat, ha valamilyen veszedelemmel kapcsoljuk össze.

Ha nagyobb a tét, akkor komoly agymosás is szóba jön, ehhez pedig csupán a megfelelő arányokra kell ügyelni. A félelem növeléséhez elég, ha több a hír a támadásokról, pusztulásról, halálról, és kevesebb a jótékonykodásról, gyógyulásról, tudományos fejlődésről. Amúgy is kiélezettebb az agyunk a veszélyre, tehát szenzációnak is hasznos, és több kattintást kap a félelmet keltő tartalom. Pedig lehet kattintgatni az érdekességekre, újdonságokra, cukiságokra is, amik csökkentik a szorongást.

Az iskolában és otthon is a diákok motiválásaképpen gyakrabban hangzik el, hogy mi lesz a felvételivel, érettségivel, bukás, stb., és ritkábban az, hogy „milyen érdekes a történelem, a fizika”, vagy „milyen jó érzéked van a matematikához”, „mennyire aktuális még most is ez a vers”. Ha már megvan a kapcsolat valamilyen negatív jelenséggel , akkor a fenyegetettség érzés fenntartásához elég utalni a korábban kondicionált területre, és máris beindul a félelem, és ezzel a hatalom képviselőjének való feltétlen engedelmesség, a szófogadás. Nem kell tehát direkt módon fenyegetni valakit, a félelem kialakulásához elég, ha annak érzetét növeljük.

Ráadásul a fenyegetéstől eltérően a fenyegetettség nem konkrét, vagyis a bizonytalanság faktora nagyobb. Ezért megosztó is lehet. Akadnak például diákok, akik lehet, hogy titokban, de várják a megmérettetéseket, és ők mint egyértelmű kisebbség önmagukban is fenyegetést jelentenek, mert a kondicionált félelem szemüvegén keresztül megerősítik a félelmet. Hiszen azt az érzést erősítik, hogy lám, vannak e területen nálam rátermettebbek, potenciális nyertesek, mi, többiek pedig csak vesztesei lehetünk a küzdelemnek.

Megéri?

A félelem egyik nagy ára, hogy polarizál. Két fő irányban lehet vele ugyanis megküzdeni: az egyik a menekülés, kirekesztés vagy elpusztítás, amire a hüllők gyorsasága, páncélja és fogazata alkalmas. A másik a több lelki erőt és időt kívánó emberi út: szembenézni, megismerni, ami félelemkeltő, és megküzdeni vele. A két út egymással nem találkozhat egy agyban, mert a páncél mögül nem lehet pontosan látni, és az sem tud meg többet, aki elfut, vagy kirekeszt. S ha az elpusztítás mellett dönt az illető, akkor már esélye sem marad arra, hogy megtudjon valamit az ellenségnek vélt ágensről.

A „hüllő” szintű megoldásban, tehát a zsigereivel gondolkodó számára az észérv és az ilyesmivel előhozakodó ember veszélyt jelent, mert ki akarja mozdítani a biztonságosnak vélt páncéljából. Ezért a közösségek megosztására is kiválóan használható fegyver a félelemkeltés, ami így extra bónusz a félelemre építő hatalom (szülő, tanár, vezető, stb.) számára.

A félelem azonban nem fegyver, hanem fontos védekező eszköz, és nem megfelelően alkalmazva, vagyis a fenyegetettség fenntartásával a félelem okozta amúgy is súlyos következmények még súlyosabbak lesznek.

A lehetséges fiziológiai következmények:

  • meggyengült immunrendszer,
  • kardiovaszkuláris károsodás,
  • gyomor-bélrendszeri problémák, például fekélyek és irritábilis bél szindróma,
  • csökkent fertilitás,
  • hosszú távú memória és az agy bizonyos részeinek, például a hippocampus-nak a károsodása,
  • csontritkulás,
  • 2-es típusú cukorbetegség megnövekedett valószínűsége,
  • gyorsuló öregedés.

A testi betegségek is elég nagy bajt okoznak, de a félelem keltette lelki betegségek tovább rontják a helyzetet, mert a félelemmel szembeni magasabb szintű megküzdés valószínűségét gyengítik, és ezzel csökken az adaptív megoldás esélye. A félelem lelki következményei:

  • depresszió,
  • fáradtság,
  • a racionális gondolkodás gyengesége, irracionális döntések,
  • befolyásolhatóság,
  • sérülékeny személyiség kialakulása,
  • ingerlékenység, agresszivitás.

A „hüllőségünk” természetes részünk, és szükségünk is lehet rá, de nem közömbös, hogy mekkora arányban van jelen a mindennapjainkban. A világ tele van kockázattal, és a gyerekek félelemmel. Persze mi is begyűjtöttük magunknak a saját félelmeinket. Érdemes lenne célként kitűzni, hogy csökkentsük a félelmet, így a gyerekeink félelmeit is. Ehhez fel kell vállalnunk, hogy lassabban sikerül elérni a célunkat, vagyis nagyobb önbizalomra és bizalomra van szükség a kitartó munkához. Ha hiszünk magunkban és a gyerekekben, akkor legalább attól nem félünk, hogy „mi lesz a felvételivel, érettségivel, bukás, stb.”, és így nem kell megfizetnünk sem nekünk, sem gyerekeinknek a félelem nagy árát.

Források:
G., Gross L. (1976) Living with television: the violence profile. J Commun 26: 173–199
Hunyady Györgyné, M. Nádasi Mária, Serfőző Mónika (2006): „Fekete pedagógia” - Értékelés az iskolában, Argumentum
McGregor, I., Zanna, M. P., Holmes, J. G., Spencer, S. J. (2001) Compensatory conviction in the face of personal uncertainty: Going to extremes and being oneself. Journal of Personality and Social Psychology, 80, 472-488.
Ochsmann, R., Mathey, M. (1994) Depreciating of and distancing from foreigners: Effects of mortality salience. Unpublished manuscript, Universitat Mainz, Germany
Sapolsky R. M. (1998) Why Zebras Dont Get Ulcers. New York, USA: WH Freeman

1Paul D. MacLean 1960-as években közreadott „triune brain” (három agy) elméletének szóhasználata. Az elmélet eredeti formájában nem teljesen állja meg a helyét, de a fejlődés szemléletes megjelenítése, és a fő pontjai megfelelnek a tudomány mai állása szerinti ismereteinknek is.

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2018.05.23.
Mentortársas és Rendszerhiba
A Mentortársas 2.0 képet ad az iskolarendszer diszfunkcióiról, ugyanakkor kevésbé villantja fel a lehetséges megoldásokat. Ez nem is lehet a célja, hiszen a játék kifejezetten személyes, megmutatja...
(Forrás: Tani-tani Online)
--
2018.05.23.
A jó pedagógia nem kirekesztő, hanem gyermekcentrikus
Miért és hogyan hoznak létre mesterségesen homogén közösségeket az oktatásban, és milyen előnyei származnának az egyénnek és a közösségnek abból, ha a kisebbségi vagy sajátos nevel...
(Forrás: A TASZ jelenti)
--
2018.05.23.
Országos kompetenciamérést tartanak az iskolákban
Annak érdekében, hogy összehasonlíthatóvá váljon az azonos vagy hasonló körülmények között élő diákokat oktató iskolák pedagógiai teljesítménye, az országos kompetenciamérést a...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.05.23.
Meglepően bírálta a kormányt és saját munkáját Pölöskeiné
A képzés nem magában létezik. Gazdaságunk fejlődik, ez a növekedés képzett munkaerőért kiált, az álláskeresők száma csökkent – jelentette ki a konferencián Pölöskei Gáborné, hozz...
(Forrás: 168 óra)
--
2018.05.22.
Teszteltük két gyerekkel a Holnemvolt Várat, fájdalmas élmény volt
Egy 3 és egy 6 éves gyerekkel néztük meg az Állatkert mellett most megnyílt Holnemvolt Várat, és nem esett jól. A nagyobb imádta, a kisebb csak azt hallgatta, mit miért nem tud használni....
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.05.22.
Visszafordíthatatlan az állapota, mégis évente vizsgálni kell
A súlyosan, halmozottan sérült gyerekek többsége születése óta él betegségével, gyógyulásukra legtöbbször kevés az esély. Szüleiknek ennek ellenére évről-évre bizonyítaniuk kell...
(Forrás: abcug.hu)
--
2018.05.22.
304 milliót kap a felcsúti általános iskola
A kormány döntött a felcsúti Endresz György Általános Iskola 304 175 000 forintos új épületének megvalósításáról - számol be a Menedzsment Fórum. Ebbe nem tartoznak bele az építkez...
(Forrás: Népszava)
--
2018.05.22.
Gyermekotthonban élő gyerekek mondanak verset a BKK járatain
Újdonsággal készülünk gyermeknapra: 2018. május 22-től 27-ig József Attila Altató, Bartos Erika Villamos, Forgalom és Trolibusz, Erdős Virág Négyeshatos és Varró Dániel Hol alszik a villamos...
(Forrás: Index)
--
2018.05.22.
Mélyen hallgat a magyar delegáció a CEU amerikai kampuszáról
Enyedi Zsolt, a CEU rektorhelyettese a múlt héten számolt be arról, hogy a Bard College falain belül kialakított oktatási helyszínt olyan magas rangú magyar tisztviselők szemrevételezték m...
(Forrás: Eduline)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Beck Tamás! A munkaviszony első három hónapját kivéve a munkavállaló jogosult arra, hogy hét munkanap szabadságot – év közben kezdődő munkaviszony esetén ennek arányos részét – legfeljebb két részletben a kérésének megfelelő időpontban adjon ki a munkáltató. A szabadság kiadásának időpontját legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt kell közölni a munkavállalóval, és a munkavállalónak is ezt a határidőt kell megtartania a rendelkezési körébe tartozó hét munkanap szabadságot érintően. Részletesebb tájékoztatást itt talál.

--
  OFOE

Kedves Viktória! A mi tudomásunk szerint tanítói diplomával csak 6. osztályig bezárólag taníthatná azt a műveltségterületet, amiből diplomát szerzett, addig nyilván osztályfőnök is lehet. Az osztályfőnöki megbízatás csupán pedagógiai végzettséget ír elő. Ha személyi feltételek híján a tanító tovább tanítja a tanulócsoportot, akkor feltételezhetően osztályfőnök is lehet. De ezt nyilván a helyi vezető, illetve fenntartó dönti el.

--
  Viktória

Tisztelt Szerkesztőség!
Érdeklődni szeretnék, hogy tanítói végzettséggel van-e mód arra, hogy valaki felső tagozatban osztályfőnök legyen? Szakos híján valószínűleg tanítom őket 8.-ig. Nem találom az ide vonatkozó előírásokat. Szívesen vinném őket, de nem tudom, meg lehet-e valahogy oldani.
Köszönöm válaszukat!
Üdvözlettel: Viktória

--
  Beck Tamás

Kedves OFEOE Szerkesztőség!
5 gyermekem van. A gyermekek után járó 7 nap pótszabadságot csak 15 nappal előre bejelentve 2 részletben vehetem ki?
Köszönettel: Beck Tamás

--
  OFOE

Kedves Nikoletta! Elnézést kérünk a késedelmes válaszért. Pedagógiai végzettséggel gyakornoki státuszban is el lehet látni osztályfőnöki megbízatást. Üdvözlettel a szerkesztőség

--
  Molnár Nikoletta

Kedves OFEOE Szerkesztőség!

Érdeklődni szeretnék: határozott idejű, gyakornoki besorolásban lévő, abszultóriummal rendelkező pedagógus kaphat-e osztályfőnöki feladatokat, rendelkezhet-e osztályfőnöki munkakörrel, vagy van esetleg valamilyen jogszabály, ami kizárja ezt?

Köszönöm válaszukat! Nikoletta

--
  Dr Pulinkáné Balázs Mariann

Kedves OFOE Szerkesztőség!
Szeretnék az osztalyfonok.hu oldalon regisztrálni. Mi a módja?
Elsősorban az oktatófilmeket tudnám a nyolcadikos osztályomban hasznosítani, de biztosan találok majd egyéb fontos és munkámat segítő információt, ismeretet is.
Köszönettel
Dr Pulinkáné Balázs Mariann tanár és igazgatóhelyettes
Bodrogkeresztúri Eötvös József Általános Iskola

--
  OFOE

Kedves Ancsa!

Az a kérdés, hogy határozott vagy határozatlan idejű jogviszonyod van-e. Közös megegyezéssel mindkettőt meg lehet szüntetni a
megállapodásnak megfelelő időben (ezért közös megegyezés).Lemondással a határozatlan idejű
jogviszony szüntethető meg, ebben az esetben van két hónap lemondási idő. A munkáltató kötelezhet a lemondási idő ledolgozására.

Ha a közalkalmazott nem hajlandó a lemondási időt ledolgozni, és jogellenesen távozik, köteles a lemondási időre járó távolléti díjat megfizetni.
Ha a határozott időtartamú jogviszonyát szünteti meg jogellenesen, a határozott időből még hátralévő időre járó, de legfeljebb háromhavi
távolléti díjnak megfelelő összeget köteles megfizetni (Mt. 84. §).

Reméljük, segítettünk a megfelelő döntés meghozatalában.

Üdvözlettel az OFOE Szerkesztősége

--
  Szász Anna

Még nem egészen egy éves részmunkaidős közalkalmazotti jogviszonyomat szeretném megszüntetni,másik munkahelyre teljes időben,kedvezőbb feltételekkel vennének fel szintén közalkalmazottként. Közös megegyezéssel akarnak elengedni,de 2 hónapot la akarnak velem még dolgoztatni. Az új munkáltató viszont nem tud 2 hónapig várni rám, nekik most kellene is a munkaerő.Mit tehetek abban az esetben ha nem szeretném letölteni a két hónapot? Szeretnék azonnal eljönni erről a munkahelyről.Kell-e ebben az esetben nekem fizetnem bármit is? Jó-e a közös megegyezés és egyáltalán kiköthetnek-e közös megegyezés esetén is 2 hónap letöltendő időt?
Válaszát előre is nagyon szépen köszönöm! Üdvözlettel: Ancsa

--
  OFOE

Kedves Gabriella!

A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 17. § (4) A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidejét meghaladóan a pedagógusnak
további tanórai és egyéb foglalkozás, pedagógiai szakszolgálati
közvetlen foglalkozás megtartása akkor rendelhető el, ha

a) a munkakör nincs betöltve, a pályázati eljárás idejére,

b) a munkakör nincs betöltve, és az álláshelyre kiírt nyilvános
pályázat sikertelen volt, feltéve, hogy a munkaközvetítési eljárás
sikertelen maradt, és a pedagógusok állandó helyettesítési
rendszerében sem áll rendelkezésre megfelelő szakember vagy

c) a betöltött munkakör feladatainak ellátása betegség, baleset vagy
egyéb ok miatt váratlanul lehetetlenné vált.

Mivel itt már régóta nem erről van szó, és kérdés, hogy egyáltalán
meghirdették-e, illetve hányszor hirdették meg az álláshelyet. Az eddigi
kifizetés a már teljességgel hatályát vesztett, és rendkívül hátrányos
KLIK-es kollektív szerződés alapján történt. Az új KSZ-ekben pont ezt
a kérdést nem szabályozzák, tehát marad a munka törvénykönyve, amely
szerinti rendkívüli munkaidőben végzett munka díjazása alapján kell
kifizetni szerintünk a többletórákat https://net.jogtar.hu/jr/gen/
hjegy_doc.cgi?docid=A1200001.TV
A 143. § szerinti 50 százalékos bérpótlékkal (tehát összesen az egy órára
eső
illetmény 150 százalékával). A másik megoldás az átalánydíjazásról
szóló megállapodás, amelyet tehát a munkáltató nem egyoldalúan határoz
meg. Ez tipikusan olyan ügy, amelyet valószínűleg nem fog
tudni egyedül érvényesíteni.

Érdemes lenne kapcsolatba lépnie valamelyik pedagógus szakszervezettel.
Ajánlom a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetét, ahol kiváló
jogász áll a tagok rendelkezésére. Ez a válasz is az ő segítségükkel
született.

Üdvözlettel
Szekszárdi Júlia

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Blum Szilárd:] >Érdemes felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy a hátrányos helyzetű csoportokból érkezők sajátos hiányosságokat mutathatnak az érzelmi funkcióik területén (a családi összeütközésekből, a környezetük által okozott hosszú távú diszkriminációból, a rendszeres […]
Neuroandragógiával a kirekesztés ellen (Továbbképzés és tréning, 2018. május 24-25.) »

--

[Blum Szilárd:] >Tudsz nézőpontot váltani? -Már hogyne tudnék? Rájöttem például, hogy egyetemista koromban én tulajdonképpen egy évig egy muszlim néger migránssal laktam együtt :)
Tudsz nézőpontot váltani? »

--

[Leiner Károly:] Adjunk Mórát meg majd Jókait, később Nagy Lászlót stb! Nem hiszem, hogy a kötelezőkkel lenne a baj. Ha egy gyerek meséken nő fel, mielőtt még olvasni tudna, ha olvas, érdeklődik, érti a világot, megfelelően kommunikál, akkor megszerzi azt a szókincset és értelmet, amellyel a […]
Az elavult és félelmetes kisködmön »

--

[Anna:] Mindannyiunknak más fáj, ha fáj egyáltalán valami. Angolul 800 szóval egy életet le lehet élni, 3000-rel már király lehetsz, legalábbis a nyelvvizsgán. Nem baj, ha bővül is a szókincsük. Szegény Móra nem tehet róla, hogy saját korának nyelvét használta, ahogy a gyerek se […]
Az elavult és félelmetes kisködmön »

--

[Szilvia:] A Kisködmön legfájóbb pontja a nyelvezete! Nem a történetek, nem a halál folyamatos jelenléte, mert a népmesékben is mindig meghal valaki, de azt élvezik a gyerekeim. A régies nyelvezet, melynek lényege, hogy a gyerek minden hétvégét átsírva és ha lehet a legtovább húzva az […]
Az elavult és félelmetes kisködmön »

--

[H.M.:] Kedves Jázmin! Nagy örömmel és egy picit torokszorító érzéssel olvastam a sorait (az írás közkinccsé válása, és az egyik gondolat okozta az ambivalens érzést). Amit Ön leírt, azt nagy nemzetközi és hazai kutatások is alátámasztják: azok a hallgatók a legsikeresebbek, a […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[Anna:] Bár olyan eccerű lenne, hogy vasszigor, oszt' kész... Az egyén vagy csoport, amely a problémákat nem hajlandó tudomásul venni, hanem saját tudattalanjába száműzi, vagy a fegyelem válaszát adja rá, azaz elfojtja, s ez lényegileg ugyanaz, a robbanás felé halad. Lehet […]
Szegregáció »

--

[Szekszárdi Júlia:] Kedves KGY! Nem kétséges, hogy a szülők felelőssége óriási, de az Ön által ajánlott „vasszigorral” itt semmire sem mennénk. A szegregáció következményeiről lehet olvasni a bejegyzésben, és ugyanerről van szó a Gettórenoválás és iskolai szegregáció egyházi […]
Szegregáció »

--

[KGY:] Kedves Nóra! Ön hatalmasat téved a felelősség magállapításában! A gyermekért elsősorban 95% a szülők a felelősek a társadalmi felelősség csak a maradék 5%-ban kérhető számon, miután a szülő teljesítette a tőle elvárható részt. Nevelni a családban lehet a többi gyenge […]
Szegregáció »

--

[Varga Zsolt:] Az állam társadalmi igényt elégít ki, lásd: https://www.es.hu/cikk/2018-03-09/rado-peter/2018-az-oktataspolitikai-remenytelenseg-eve.html
Szegregáció »

--
OFOE (2001–2018) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek