OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2017. október 12.
» Hozzászólások (1)
Címkék:
     

PSZICHOháttér

33. Grit – avagy a fogcsikorgató szívósság

A „grit” hosszú távú cél elérésére irányuló szenvedélyesen nagy motiváció. Extrém kitartó erőfeszítéssel és felelősségvállalással extrém kihívásoknak is meg lehet felelni, az akadályok leküzdhetők. A „grit”elmélete szerint a cél érdekében érdemes akár fogcsikorgatva (grit=csikorog) is küzdeni. Angela Duckworth, a „grit” fogalmának megalkotója szerint ez a személyiségvonás jobban korrelál a későbbi pénzkeresettel és a boldogsággal, mint akár az IQ, akár a tehetség. Tegyük azonban hozzá, hogy nagyon nem mindegy: mit ért valaki boldogságon és tehetségen.

Egyre hangosabbak azok a vélemények, hogy a mai fiatalok puhányok, hiányzik belőlük a kitartás. Az USA-ban már program készül ahhoz, hogy növeljék a gyerekek kitartó küzdeni akarását, célratörését. Bár e nélkül is sokan boldogok és tehetségesek, és sokan nem, akármit is értünk ezeken a fogalmakon.

Nem mindenki ért azonban egyet azzal a szemlélettel, hogy a gyerekeket keménységre kell nevelni, és sokan nem tartják jó ötletnek, hogy olyan oktatási modelleket vezessenek be, amelyek arra nevelnek, hogy a kijelölt célt akár fogcsikorgatva is érje el a gyerek. Szakértők a demokrácia szempontjából katasztrofálisnak tartják azt az elképzelést, hogy az iskola kivesse azokat, akik nem akarnak vagy nem tudnak engedelmesen megfeszülni. A „grit” ellenzői féltik az álmodozó, feltaláló, lázadó, kalandozó típusú gyerekeket.

Kezdetben a gyerekek célra és sikerre törők

A szívósságra (nevezzük így a „grit”-et) nevelés alaptétele, hogy a gyerekek nem képesek önmagukban kifejleszteni a célratörést, ezért erre rá kell nevelni őket. Aki azonban már figyelt meg kisgyereket játék közben, tapasztalhatta, hogy újra meg újra próbálkozik, ha nem sikerül valami elsőre, többször is megkísérli. A gyerekek szívesen tűznek ki maguknak célokat, és igyekeznek ezeket el is érni. Gyakorolják, megvan bennük –ha nem is mindegyikükben egyformán – a célratörés és a szívósság anélkül is, hogy bárki tanítaná őket erre. Az persze már egy másik probléma, hogy a környezet többnyire leszoktatja őket erről.

A túlféltés, a túl nagy biztonság és kényelem igénye, vagy a túlzott elvárások, a hibázás katasztrófaként történő feltűntetése mind az ellen hatnak, hogy a gyerek a természetes megküzdésekben megerősödjön. Hasonlóan ahhoz, ahogy a tanulás iránti természetes vágyukat sikerül kioltani a túl sok felesleges okítással és minősítgetéssel, a sikerre törés velük született adottságát is sok esetben éppen a nevelés öli ki a gyerekekből.

Még mindig tartja magát a tévhit, hogy a gyerek semmire sem jó a felnőttek gondoskodó nevelése nélkül, és rendületlenül tovább él az az ostoba rendszer, amelyben fontos túlélési alapeszközöktől fosztjuk meg a gyereket, majd kemény munkával újra fejlesztjük ugyanazokat a belső forrásaikat, amelyeket mi magunk vettünk el tőlük.

A komfortzónában és azon túl

Több kiváló elméletalkotó is megfogalmazta a tanulás és fejlődés alaptételét, a fejlődési zónák fontosságát, amire számos pszichológiai és pedagógiai elmélet épült, és amit a fejlesztéssel és tanítással foglalkozó szakemberek tömegei nem akarnak, vagy nem tudnak megérteni.

A lényege pedig egyszerű: a közlekedésben bevált piros/sárga/zöld rendszer. A zöld a komfortzóna, ahol stresszmentesen, önállóan lehet haladni, mert a képességek számára nincs nagyobb kihívás annál, mint ami saját erőből viszonylag könnyen elérhető. Számos pedagógia éppen ezt a területet célozza be, biztonságban tartva a tanulót. Az egyéni odafigyelést garantálni képtelen közoktatásnak ez kellene legyen a célterülete, minthogy a komfortzónájában önállóan is képes haladni a gyerek, sőt ezen belül örömmel tevékenykedik, különben unatkozna.

A könnyen elejthető préda azonban kevés ahhoz, hogy jelentősen fejlődjünk. Az alapvetőkön túli tanulás és fejlődés, az átlépés a legközelebbi fejlődési zónába viszont feszültséggel jár. Az itt felmerülő feladat kisebb-nagyobb mértékben meghaladhatja az egyén belső lehetőségeit, ezért ebbe a zónába már csak megfelelő külső támogatással szabad átvinni a tanulót.

A fejlesztések ezen a területen zajlanak, és a fejlesztés módszertana arra szolgál, hogy megkönnyítse a feladat elvégzését. A tanulónak ebben a zónában személyre szabott támogatás jár. A mediált tanulás azért rendkívül hatékony eljárás mert a mediációval: a fejlődés tudatosítására épülő egyénre szabott támogatással maximalizáljuk a fejlődést.

A közoktatás felvállalhatná ezt a zónát, de ehhez felkészült pedagógusok és személyre szabható tananyag szükséges. Egyelőre – szakmai és emberi szempontból is elfogadhatatlan módon – e feltételek nélkül rángatja bele az iskolai oktatás a diákokat a sárga, sőt néha a piros zónába is.

A piros zónába pedig senkit nem szabadna belevinni. Éppen azért piros, mert veszélyes. Még a sárga is kockázatokkal jár, és csak önként, vagy hozzáértéssel vezetve szabad megfeszíteni a képességeket, különben éppen az ellenkezőjét érjük el annak, amit szeretnénk. A jelenlegi nevelési szemlélet alapján igenis minden áron bele kell nyomni a gyerekeket a sárga zónába. E nyomással együtt járó feszültségek miatt is kerüli a gyerek többsége a kihívásokat, –amennyire lehet – visszahúzódik a komfortzónájába, ahonnan aztán ki sem akar jönni. Pedig a fejlődéséhez szükség lenne erre, de a korábban meglévő belső hajtóerő elveszett a túlhajtott küzdelemben.

A motiváció helye és egyéb eszközök

Egyénenként rendkívül különböző, hogy kinek hol vannak a zónahatárai, ráadásul a különböző területeken ezek eltérők is lehetnek. Akad például olyan gyerek, akinek matematikából széles a komfortmezője, és e területen akár a sárgába is átrándul, ugyanő mondjuk gyöngyfűzésben ki nem mozdulna az amúgy is szűk komfortzónájából.

A kiemelkedő tudás és képesség segíthet abban, hogy a komfortzóna elhagyása nélkül is kiemelkedő teljesítményeket érhessen el az egyén, az erőteljes fejlődés érdekében azonban el kell hagynia a biztonságos tereket. A kulcs az önkéntesség, a szabad bevállalás. A tehetség egyik meghatározó eleme a kihívások irányában való nyitottság, így válhat képessé a tanuló arra, hogy jelentős fejlődést érjen el.

A rendkívüli fejlődés és teljesítmény nem általános jelenség, és ha a hozzátartozó eszközöket áthelyezzük a mindennapi életbe, komoly zavart okozhatunk. Valóban vannak, akik maguktól bevállalják, sőt keresik az extrém kihívásokat. Ők azok, akik messze többre juthatnak, mint mások, mert ott van bennük az elhatározás, hogy elérjék a céljukat, és kitartóan tudnak tevékenykedni ennek érdekében. A „flow”, az áramlat elérése is a sárga mezőben lehetséges. Ez az a teljesség élmény, amikor a kihívás a képességeket éppen csak annyira haladja meg, hogy a tevékenység által fel tudunk nőni a feladathoz. Ilyenkor megszűnik a világ, megszűnik az idő, a figyelem a feladatra összpontosul, melynek végzése során szinte öntudatlan, örömteli állapotba kerülünk.

Az áramlat, és a szívósság sem a tehetségtől független jelenség, hiszen a kiemelkedő eredmények mögött többnyire ott van a komfortzónát jelentősen meghaladó kemény, kitartó munka. A tehetség az erős fejlődési és teljesítménymotivációja révén a kihívások felvállalásával akár önállóan is átlép a zónahatárokon. A szívósság segíthet még a piros zónából is „lecsípni”, azt sárgává változtatni, a sárga zónából pedig zöldet varázsolni. A különlegesen nagy belső hajtóerővel extrém fejlődés és teljesítmény érhető el.

A spártaiak érveivel szemben

Sikerre vezethet a fogcsikorgatós, kitartó munkára, folytonos küzdelemre, versenyre irányult attitűd, de önmagában csak fogcsikorgatós, küzdelmes, versengős sikerre. A szívósság hívei elfelejtkeznek számos, olyan a szívóssággal még együtt járható erényekről, mint például a becsület, a kedvesség, a mások iránti felelősség, a harmónia és a kreativitás. A szívósság az erővel és akarattal való megoldásra irányul, és az ezt preferáló szemléletből kimarad, hogy nem feltétlenül kell mindenen és mindenkin átgázolni, akár sajátmagunkat is feláldozni a kitűzött cél érdekében. Ha hiányoznak a megküzdésnek egyéb, az erőtől és akarattól független eszközei, mint például a társas, közös sikerekre irányult attitűd, a megosztás és másokra való odafigyelés, akkor a világunk hamarosan dúvadak küzdelmének színterévé válik. A „grit” felmagasztalása nélkül is elég sok bajt okoz az erővel és hatalommal való akarnok-érvényesülés népszerűsége.

Az élet persze nem arról szól, hogy a komfortzónánkban sütkérezünk, hiszen nap, mint nap kimozdítanak vagy ha nem, hát magunk kimozdulunk a könnyű, kellemes, megszokott létből. Emiatt lényeges, hogy ne tartsuk burokban a gyerekeinket. Nem mindegy azonban, hogy a mélyvízbe dobva akarjuk fejleszteni belső tartásukat, vagy abban segítjük őket, hogy megtanulják kezelni, sőt akár élvezni, és nem csupán elviselni a kihívásokat.

A „grit” nem a komfortzónába tartozik, ezért ha valaki mégis azt tűzi ki célul, hogy gyereket vagy felnőttet rávesz az erejét meghaladó, „fogcsikorgató” küzdelemre, ezt csak nagyon felkészülten és körültekintően szabad tennie. Az élményterápia, vagy a csapatépítés például kifejezetten a komfortzónából való kimozdítás feszültségére épít, de ez is csak komoly fizikai és lelki támogatás mellett lehet hatásos, és még e feltételek megléte esetén sem működik mindenkinél.

A zónahatárok nem objektívek, hanem az egyén személyiségétől függnek. Így történhet meg, hogy egyesek belemennek olyan helyzetekbe is, amelyek meghaladják a lehetőségeiket. („Nem vak ez a ló, hanem bátor.”) A szívósság segíthet abban, hogy ebből ne legyen nagyobb baj, de önmagában a fogak összeszorítása nem elég. Valódi képességek és tudás nélkül a minden áron való makacs kitartás akár károkat is okozhat. A mindenen és mindenkin átgázoló akarat ártó hatását feltételezhetően valamennyien megtapasztalhattuk.

Hatékony beavatkozás a metakogníció és a társas helyzetek útján

A fejlődés optimalizálásához intenzív támogatásra van szükség, ami leginkább a metakogníciót, vagyis a gondolkodás tudatos szabályozását kell, hogy erősítse. A társas helyzetek is számos metakognitív előnyt biztosítanak, amelyek segítik a mediációt, a komfortzóna elhagyását és a fejlődési zóna adta fejlődési lehetőség kihasználását.

Néhány konkrét mediációs lehetőség az optimális fejlődés és tanulás zónájában:

  • A rendszer és a mintázatok bemutatása, hogy a tanuló átláthassa az összefüggéseket, így érthetővé váljon számára a feladat.
  • Rutinok, algoritmusok, hogy biztonságban érezze magát, és nagyobb önállósággal haladhasson.
  • Az új terület összekötése régebbi, már ismert tudásokkal, a szabályszerűségek, hasonlóságok és különbségek felfedeztetése.
  • A feladat izgalmassá tétele az érdekességek, különlegességek, játék, humor, a tanuló aktivitása és a személyes viszonyulás alkalmazásával.
  • Konkrét visszajelzések, ha lehet egyszerű magyarázatokkal kísérve, hogy a tanulónak valód információja legyen saját teljesítményéről.
  • A lépések tudatosítása, amiben a „hogyan” és „miért” kérdések adnak segítséget.
  • Lehetőség a tanuló számára, hogy megmagyarázhassa terveit és döntéseit, és ennek révén a ő maga is jobban át tudja gondolni azokat.
  • A haladás tudatosítása az elért eredmények felmutatásával erőt és ösztönzést adhat a nehéz pillanatokban.
  • Csoportos helyzetek kialakítása, ahol a társak példája, utánzása által gyorsul és könnyebbé válik a fejlődés.
  • A társakkal együtt végzett közös tevékenység, melynek során csökkenhet az egyén feszültsége, hiszen közös célok elérésének tudatában a nagyobb kihívásokkal is könnyebben meg lehet küzdeni. Az önsegítő csoportok sikere éppen ebben rejlik.

A szívósságra szükség van, de ez önmagában nem elég. Sőt, ha az illető alapvető érzelmi, tudás- vagy képességbeli hiányoktól szenved, többlet terhet jelenthet számára, ha azt hallja, hogy „csak akarnod kell.” A feladatunk sokkal inkább a szívóssághoz szükséges lelki erő és harmónia erősítése, nem pedig a fogak összeszorításának dícsérete. A „grit” (szívósság) és a „flow” (áramlat) egyaránt a fejlődés és siker elérésére alkalmas erők. A kifejezések különbsége azonban mutatja a két fogalom szemléletbeli különbségét. Míg az egyik szenvedéstől sem mentes megfeszülés, a másik örömteli önátadás. Mindkettő erő, de a szívósság ellenállás, harc, az áramlat pedig együttmozgás, repülés.

Források:
Csikszentmihályi M. (1991). Flow. Áramlat. A tökéletes élmény pszichológiája. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Duckworth, A. (2016). Grit: The Power of Passion and Perseverance. Ebury Publishing, London
Steiner, R. (1894) (2016) A szabadság filozófiája. Mandala Kiadó, Budapest
Tampio, N. (2016). Teaching ‘grit’ is bad for children, and bad for democracy
Vigotszkij, L. Sz. (1967) Gondolkodás és beszéd. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Williams, J. (2016). What Is Grit, Why Kids Need It, and How You Can Foster It.

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

Gyulai Sándor | 2017. október 14.
Angela Lee Duckworth előadása a TED-en: https://www.ted.com/talks/angela_lee_duckworth_grit_the_power_of_passion_and_perseverance
Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2018.07.20.
Kínai iskolákban is használni fogják Polgár Judit módszerét
A Sakkpalotában résztvevő magyar gyerekek 40 százalékkal jobb eredményt értek el a tantárgyi kompetencia teszteken, s a jövőben az ázsiai országban az óvodás és iskoláskorú gyermekek...
(Forrás: Eduline)
--
2018.07.20.
A Miniszterelnökséghez kerül a közszolgálati egyetem irányítása
A hatályos szabályozás szerint az intézmény fenntartója a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszter, az igazságügyért felelős miniszter, a honvédelemért felelős miniszter, valamint...
(Forrás: Eduline)
--
2018.07.20.
A kormány folytatja az oktatási reformokat. Interjú Bódis József oktatási államtitkárral
A túlterheltséget valóban gyakran hangoztatják, de ez meglehetősen szubjektív, és a valós adatokkal nehezen vagy egyáltalán nem alátámasztható sztereotípia. Csak egy példa: Magyarorszá...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.07.20.
Repülőjegyre gyűjt a Fazekas RoboTeam
Pontosan egy évvel ezelőtt nyerte meg a budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium csapata a FIRST Global Challenge nevű nemzetközi robotépítő verseny fődíját Washingtonban...
(Forrás: index)
--
2018.07.19.
Csapnivaló a rendszer… na és?!
A rendszert tehát bőven van miért kárhoztatnunk, hiszen ha az alapját képező váz jól kitalált, és a szakemberek bevonásával jött létre, akkor azt sokkal könnyebb élettel feltölteni,...
(Forrás: Hollin&Nuc)
--
2018.07.19.
Pogány elképzelés áll az alaptörvény módosítása mögött
Keresztény vezető szakirányú továbbképzés indul a Kaposvári Egyetemen, a képzés irányítója szerint egyre több vállalkozás alkalmazza működése során a Biblia tanait. A keresztény k...
(Forrás: 168 óra)
--
2018.07.19.
Évekig cikizték a tanárai, mégis lediplomázott a diszlexiás fiú
Danit másodikos korában diagnosztizálták diszlexiával és diszgráfiával. Általános iskolában még sokat segítettek neki, a gimnáziumban viszont úgy érezte, sok tanár inkább csak megnehez...
(Forrás: abcug.hu)
--
2018.07.19.
Zenével és kilométerekkel a beteg gyerekekért
Gyerekkora óta magától értetődő volt, hogy az ember igyekszik segíteni másokon. „Ezt az erkölcsi meggyőződést kaptam útravalóul a tarisznyámba a szüleimtől, a szociális munkás édesap...
(Forrás: index)
--
2018.07.18.
Fürdővízzel a gyereket… Akadémiai alapkutatás, társadalmi haszon, politikai elhajlás és kormányzati kontroll
Láthattuk továbbá, hogy sem a teljesítményhiány, sem az alapkutatások haszontalansága, sem pedig az MTA kutatóinak „politikai-ideoló­giai” elhajlásának érvei nem valósak, illetve nem...
(Forrás: Magyar Idők)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Beck Tamás! A munkaviszony első három hónapját kivéve a munkavállaló jogosult arra, hogy hét munkanap szabadságot – év közben kezdődő munkaviszony esetén ennek arányos részét – legfeljebb két részletben a kérésének megfelelő időpontban adjon ki a munkáltató. A szabadság kiadásának időpontját legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt kell közölni a munkavállalóval, és a munkavállalónak is ezt a határidőt kell megtartania a rendelkezési körébe tartozó hét munkanap szabadságot érintően. Részletesebb tájékoztatást itt talál.

--
  OFOE

Kedves Viktória! A mi tudomásunk szerint tanítói diplomával csak 6. osztályig bezárólag taníthatná azt a műveltségterületet, amiből diplomát szerzett, addig nyilván osztályfőnök is lehet. Az osztályfőnöki megbízatás csupán pedagógiai végzettséget ír elő. Ha személyi feltételek híján a tanító tovább tanítja a tanulócsoportot, akkor feltételezhetően osztályfőnök is lehet. De ezt nyilván a helyi vezető, illetve fenntartó dönti el.

--
  Viktória

Tisztelt Szerkesztőség!
Érdeklődni szeretnék, hogy tanítói végzettséggel van-e mód arra, hogy valaki felső tagozatban osztályfőnök legyen? Szakos híján valószínűleg tanítom őket 8.-ig. Nem találom az ide vonatkozó előírásokat. Szívesen vinném őket, de nem tudom, meg lehet-e valahogy oldani.
Köszönöm válaszukat!
Üdvözlettel: Viktória

--
  Beck Tamás

Kedves OFEOE Szerkesztőség!
5 gyermekem van. A gyermekek után járó 7 nap pótszabadságot csak 15 nappal előre bejelentve 2 részletben vehetem ki?
Köszönettel: Beck Tamás

--
  OFOE

Kedves Nikoletta! Elnézést kérünk a késedelmes válaszért. Pedagógiai végzettséggel gyakornoki státuszban is el lehet látni osztályfőnöki megbízatást. Üdvözlettel a szerkesztőség

--
  Molnár Nikoletta

Kedves OFEOE Szerkesztőség!

Érdeklődni szeretnék: határozott idejű, gyakornoki besorolásban lévő, abszultóriummal rendelkező pedagógus kaphat-e osztályfőnöki feladatokat, rendelkezhet-e osztályfőnöki munkakörrel, vagy van esetleg valamilyen jogszabály, ami kizárja ezt?

Köszönöm válaszukat! Nikoletta

--
  Dr Pulinkáné Balázs Mariann

Kedves OFOE Szerkesztőség!
Szeretnék az osztalyfonok.hu oldalon regisztrálni. Mi a módja?
Elsősorban az oktatófilmeket tudnám a nyolcadikos osztályomban hasznosítani, de biztosan találok majd egyéb fontos és munkámat segítő információt, ismeretet is.
Köszönettel
Dr Pulinkáné Balázs Mariann tanár és igazgatóhelyettes
Bodrogkeresztúri Eötvös József Általános Iskola

--
  OFOE

Kedves Ancsa!

Az a kérdés, hogy határozott vagy határozatlan idejű jogviszonyod van-e. Közös megegyezéssel mindkettőt meg lehet szüntetni a
megállapodásnak megfelelő időben (ezért közös megegyezés).Lemondással a határozatlan idejű
jogviszony szüntethető meg, ebben az esetben van két hónap lemondási idő. A munkáltató kötelezhet a lemondási idő ledolgozására.

Ha a közalkalmazott nem hajlandó a lemondási időt ledolgozni, és jogellenesen távozik, köteles a lemondási időre járó távolléti díjat megfizetni.
Ha a határozott időtartamú jogviszonyát szünteti meg jogellenesen, a határozott időből még hátralévő időre járó, de legfeljebb háromhavi
távolléti díjnak megfelelő összeget köteles megfizetni (Mt. 84. §).

Reméljük, segítettünk a megfelelő döntés meghozatalában.

Üdvözlettel az OFOE Szerkesztősége

--
  Szász Anna

Még nem egészen egy éves részmunkaidős közalkalmazotti jogviszonyomat szeretném megszüntetni,másik munkahelyre teljes időben,kedvezőbb feltételekkel vennének fel szintén közalkalmazottként. Közös megegyezéssel akarnak elengedni,de 2 hónapot la akarnak velem még dolgoztatni. Az új munkáltató viszont nem tud 2 hónapig várni rám, nekik most kellene is a munkaerő.Mit tehetek abban az esetben ha nem szeretném letölteni a két hónapot? Szeretnék azonnal eljönni erről a munkahelyről.Kell-e ebben az esetben nekem fizetnem bármit is? Jó-e a közös megegyezés és egyáltalán kiköthetnek-e közös megegyezés esetén is 2 hónap letöltendő időt?
Válaszát előre is nagyon szépen köszönöm! Üdvözlettel: Ancsa

--
  OFOE

Kedves Gabriella!

A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 17. § (4) A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidejét meghaladóan a pedagógusnak
további tanórai és egyéb foglalkozás, pedagógiai szakszolgálati
közvetlen foglalkozás megtartása akkor rendelhető el, ha

a) a munkakör nincs betöltve, a pályázati eljárás idejére,

b) a munkakör nincs betöltve, és az álláshelyre kiírt nyilvános
pályázat sikertelen volt, feltéve, hogy a munkaközvetítési eljárás
sikertelen maradt, és a pedagógusok állandó helyettesítési
rendszerében sem áll rendelkezésre megfelelő szakember vagy

c) a betöltött munkakör feladatainak ellátása betegség, baleset vagy
egyéb ok miatt váratlanul lehetetlenné vált.

Mivel itt már régóta nem erről van szó, és kérdés, hogy egyáltalán
meghirdették-e, illetve hányszor hirdették meg az álláshelyet. Az eddigi
kifizetés a már teljességgel hatályát vesztett, és rendkívül hátrányos
KLIK-es kollektív szerződés alapján történt. Az új KSZ-ekben pont ezt
a kérdést nem szabályozzák, tehát marad a munka törvénykönyve, amely
szerinti rendkívüli munkaidőben végzett munka díjazása alapján kell
kifizetni szerintünk a többletórákat https://net.jogtar.hu/jr/gen/
hjegy_doc.cgi?docid=A1200001.TV
A 143. § szerinti 50 százalékos bérpótlékkal (tehát összesen az egy órára
eső
illetmény 150 százalékával). A másik megoldás az átalánydíjazásról
szóló megállapodás, amelyet tehát a munkáltató nem egyoldalúan határoz
meg. Ez tipikusan olyan ügy, amelyet valószínűleg nem fog
tudni egyedül érvényesíteni.

Érdemes lenne kapcsolatba lépnie valamelyik pedagógus szakszervezettel.
Ajánlom a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetét, ahol kiváló
jogász áll a tagok rendelkezésére. Ez a válasz is az ő segítségükkel
született.

Üdvözlettel
Szekszárdi Júlia

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Blum Szilárd:] >Érdemes felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy a hátrányos helyzetű csoportokból érkezők sajátos hiányosságokat mutathatnak az érzelmi funkcióik területén (a családi összeütközésekből, a környezetük által okozott hosszú távú diszkriminációból, a rendszeres […]
Neuroandragógiával a kirekesztés ellen (Továbbképzés és tréning, 2018. május 24-25.) »

--
OFOE (2001–2018) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek