OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2017. szeptember 2.
» Hozzászólások (1)

Lemorzsolódás, hátrányos helyzet, avagy nem lehet mindenki „jófej”

A jelenlegi magyar oktatási rendszer számomra olyan, mint egy meredeken zuhanó vízesés, amire még nem épült vízerőmű. Óriási, hasznosítható munkát lehetne belőle kinyerni , mert nagyon messze van attól az állapottól, amit úgy hívunk, hogy a rendszer és környezete közti egyensúlyi állapot. Mondhatjuk úgy is, hogy a magyar oktatási rendszer exergiája1 nagyon magas, de az exergiahatékonysága igen alacsony.

Ezt az erőművet, ki-ki, fantáziája szerint, hívhatja oktatásirányításnak, vagy oktatáspolitikának, mindenesetre valami olyasmiről van szó, ami a rendszert, az iskolát, egyértelmű társadalmi funkcióval ruházza fel, s védelmet nyújt a tehetetlenség törvényével szemben. Szóval lehet kapaszkodni, de hatékonyabb, ha van biztonsági öv, s azt használjuk is.

Szociológusként hatalmas gondnak tartom azt, ha a társadalompolitikai kérdések az „iskolakérdésben” tisztázatlanok, de azt is, ha a társadalompolitikai kérdéseket pusztán, pedagógia módszertani problémákként érzékeljük, illetve kezeljük.

Sok a didaktikai szorongás a szociális problémák miatt

Köztudott, hogy szociális problémákat pedagógiai eszközökkel megoldani nem lehet. Aki ebben spekulál, azt folyamatos kudarc fogja érni, épp ezért érdemes lenne legalább fejben különválasztani, a tényleges szociális feszültségekből adódó értékkülönbségeket/sikertelenségeket a pedagógiai problémáktól, a didaktikától. Ezzel talán a tanárok személyes rossz érzései is enyhíthetők lennének, melyek különösen a rossz családi háttérindexszel rendelkező iskolákban működő pedagógusok körében kimutatható.

Az iskola mint társadalmi intézmény és az intézményesített nevelés, a pedagogikum között máig sem épült stabil híd.

Amennyiben az iskolát rendszernek tekintjük, úgy annak meghatározott belső logikáját és társadalmi funkcióját is látjuk. A pedagógiai paradigma kétségtelenül szűk ahhoz, hogy általa a rendszer társadalmi funkciója felmérhető legyen.

Az iskola, társadalmi funkcióját tekintve, merev és súlyos. Ez a funkció a felvilágosult abszolutizmus idején intézményesült. Egy ideologikus funkcióról van szó: újratermelni a társadalmi egyenlőtlenségeket. Akár rejtett tantervvel is, de ma már ez sem kell hozzá. A mai magyar iskola akadálytalanul termeli újra a társadalmi egyenlőtlenségeket, akadálytalanul csinál iskolai hátrányt a társadalmi hátrányból. Már a látszatát sem mutatja annak az eredetileg meritokratikus2 szelekciós elvnek, mely a belső logikáját kialakította. Pedig ettől volt legitim, ettől nyerte el relatív autonómiáját. E belső logika alapja – lényegét tekintve – az uralkodó kultúra és tudás közvetítése, dominanciájának őrzése meritokratikus alapon (műveltségi kánon) hagyományos eszközökkel (osztályozás, fegyelmezés, házirend, vizsgarendszer, tanrend, felvételi, versenyeztetés, individualizálás azaz az ipari társadalom korának iskolája és módszerei)

A szelekciós határvonalak ma már nem a tehetséges/tehetségtelen, hanem a leszakadó társadalmi csoportok és a középosztály között húzódnak. Az iskola belső logikája e funkció mentén működik. Ezt bizonyítja a magyar iskola számos szerkezeti eleme, a felvételi eljárástól kezdve, az alapoktatás szerkezetén át, a vizsgarendszerig. Megkockáztatjuk: a szakképzés átalakítása, s ezzel a szakiskolai képzési rendszer megváltoztatása sem fogja ezt a társadalmi funkciót módosítani.

Pedagógiai kultúraváltás? Amennyiben nincs felelős döntés arról, hogy szerkezetileg egy más, gazdaságilag versenyképes, s az elosztást tekintve méltányos (azaz olyan elosztási rendszert működtető gyakorlat, mely a mindenféle jószágokat tekintve, a legkisebb rosszat eredményezi a legrosszabb helyzetben lévőknek) társadalmat akarunk, akkor az iskola sem lesz kiegyenlítő, demokratizáló, esélyteremtő. Nem lesz komprehenzív. Érzésem szerint két elv ütközik meg egymással: 1. Durkheim híres megállapítása, miszerint: „Nincs az az ember, aki képes lenne elérni, hogy egy társadalomnak, egy adott pillanatban más nevelési rendszere legyen, mint ami a struktúrájából következik.”3, 2. a McKinsey- jelentés azon megállapítása, miszerint „Az oktatási rendszer csak olyan jó, mint a tanárok, akik alkotják”4.

Az az iskola, ami jelenleg Magyarországon regnál, elavult intézmény. Talán ez a körülmény is eredményezte azt a döbbenetes módszertani virulenciát és sokszínűséget, ami – bár létezik a magyar pedagógiai kultúrában – rendkívül alacsony hatásfokkal működik. Egy olyan társadalom, ahol a társadalmi integrációnak olyan legelemibb összetevői mondanak csődöt, kerülnek legitimációs válságba, mint például a szolidaritás, a közérdek, a közjó, ott joggal merül fel az iskolátlanítás igénye. Van-e még egyáltalán lényegi funkciója az iskola intézményének a jelen (posztmodern) társadalmi újratermelési folyamatban? Véleményem szerint nincs.

Egyáltalán van-e lehetőség egy kelet-európai posztmodern strukturális közegben modernista elemekkel dolgozni az iskolaproblémán? Szükség van-e arra az intézményesített iskolára, mely empirikusan már újrakalibrálta magát, nevezetesen csődeljárást folytat maga ellen? Jelen helyzetben, a jelen iskolája társadalmi funkciójáról való tudást/elképzelést is újra kellene kalibrálni, ha másért nem, hát azért, hogy ne lehessen eszköze annak a rendszerváltozás óta működő társadalompolitikai alapelvnek, melyet a mindenkori magyar politika nyíltan és autokrata módon érvényesít, s mely felülről generálva az értékválságot, kíméletlenül egy új, sajátosan kelet-európai piackonformitás felé taszítja a magyar társadalmat.

Felhasznált szakirodalom
Durkheim, Émile: A pedagógia természete és módszerei. In: Francia szociológia. /Válogatás./. Bp., Közgazd. és JogiKvk., 1971.
Mi áll a világ legsikeresebb iskolai rendszerei teljesítményének hátterében? /McKinsey jelentés, 2007.szeptember

1Az exergia az a felhasználható energia, ami rendelkezésre áll.

2Saját érdem, teljesítmény szerinti

3Durkheim, 1971. p.40.

4McKinsey jelentés, 2007. p. 16.

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

csilla | 2017. szeptember 3.
Köszönöm! fojtottan és hangosan is kiabáltam már mindezért! barátaimnak! részletekben és egyben is. Ígyen, összefoglalva még nem olvastam magamra, magam sirámait! Mástól sem olvastam még ezt! bár magam sem voltam rá képes ilyen módon, saját magam által összeírva megfogalmazni a saját magamra és a mindannyiunkra vonatkozókat! köszönöm! És csak a magam nevében! Remélem többen rájönnek, hogy milyen igazakat írt! Még ha fáj is!
Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2018.12.14.
Vásárhelyi Mária: Miféle generáció nő fel ebben az országban?
Aztán azon tűnődtem, vajon miféle generáció nő fel itt ebben az országban. Milyen társadalom lesz az, ahol a fiatalok hazugsággal és gyűlölettel szennyezett világban szocializálódnak?...
(Forrás: 168 óra)
--
2018.12.14.
Ha van értelme a verselemzésnek, akkor csak így
Hauber Károly, a pápai Türr István Gimnázium tanára olyan könyvet írt és állított össze A verselemzés iskolája címmel, amelyik sikerrel ötvözi a két fenti megközelítési módot: azaz...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.12.14.
Nem oldódik meg a probléma azzal, hogy rehabra küldjük a gyereket
A Bagázs Közhasznú Egyesület munkatársai Bag és Dány romatelepein közvetlen közelről követhették nyomon, hogyan vált évről évre egyre súlyosabb problémává a drogfogyasztás Magyarorsz...
(Forrás: abcug.hu)
--
2018.12.14.
Az egészségügy és az oktatás kivéreztetésével tudta tartani a kormány a hiányt
Jogosan merül fel a kérdés, hogy mi az ára annak, hogy Magyarország hosszú évek óta képes tartani az államháztartási hiány - maastrichti - mértékét? Katona Tamás szerint ennek egyértelm...
(Forrás: Népszava)
--
2018.12.14.
"Semmibe veszik a tiltakozást" - az egyetemi dolgozóknál is kiverte a biztosítékot a túlóratörvény
A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) elnöksége mély felháborodását fejezi ki a munka törvénykönyve egyéni képviselői indítvánnyal történt, a szakszervezeti és társadalmi...
(Forrás: Eduline)
--
2018.12.14.
Több ezer kínai és az iráni hallgató tanul a magyar egyetemeken: itt vannak a friss adatok
Egy év alatt négyezerrel emelkedett a magyar felsőoktatási intézmények külföldi hallgatóinak száma: míg a 2016/2017-es tanévben 26 519, addig az előző tanévben már 30 276 külföldi tanult...
(Forrás: Eduline)
--
2018.12.14.
Jobban teljesítenek a diákok, ha egy órával később kezdődik az iskola
Egy seattle-i iskolakerület 18 középiskolájában 2016 őszén vezették be a későbbi tanításkezdést: 7.50 helyett csaknem egy órával később, 8.45-kor kezdődött az iskola. A szülők vegyesen...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.12.14.
Több mint 45 ezer könyvet osztanak szét szegény gyerekek között
A Libri 2018-as karácsonyi kampányában arra kért mindenkit, hogy vigyék el adománygyűjtő pontjaihoz azokat a gyerekkönyveiket, amik régóta a könyvespolcaik mélyén rejtőznek, és amelyekkel...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.12.14.
A PDSZ szerint sincs más lassan, mint az országos sztrájk
"a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a T/3628 számú, rabszolgatörvényként elhíresült törvényjavaslat minden elemét és annak elfogadásának körülményeit is elutasítja. Úgy vélj...
(Forrás: Pécsi Stop)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot feltételezhetően a táppénzes időszakban kapja meg a helyettesítő kolléga. Amint ismét munkába állsz, mint működő osztályfőnöknek nyilván Neked jár továbbra is a pótlék.

--
  Sz. Józsefné

Az osztályfőnöki pótlék elvehető-e attól a munkavállalótól aki pár hetes táppénzen van, és odaadható-e a kollégának? Köteles-e a kolléga visszaadni, a munkavállaló visszatér a táppénzről?

--
  ofoe

A gyermekek után járó pótszabadságot az Mt. 118. § (1)-(3) bekezdése szabályozza:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200001.TV,
Ez a munkakörre járó alap- és pótszabadságon felül jár, megvonni tehát jogszerűtlen.

--
  lizzy77

Tisztelt Szerkesztőség! Az iskola, ahol dolgozom, külön engedélyhez köti a gyermekek után járó pótszabadság kivételét, mondván, hogy nekünk úgyis túl sok szabadságunk van. Többen mondták nekem, hogy ehhez nincs joguk, mert törvény szerint jár a nem gyerekesek szabadságán felül, és ennek semmi köze ahhoz, hogy amúgy mennyi a szabadság. Kinek van igaza? Köszönöm a választ

--
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.

--
  magdi72

Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?

--
  ofoe

Kedves Szilvi! Szerintünk erre nem lehet kötelezni a fiúkat függetlenül attól, hogy milyen típusú osztályba járnak. Ezt helyben kellene megbeszélni az iskolavezetéssel. Esetleg az érintett osztályfőnök közvetíthetné a problémát, a DÖK közbenjárását is kérhetitek. De ha mindez nem működik, egy az osztályt képviselő küldöttség is felkeresheti az iskolavezetést, és elmondhatja az érveit. A részletek ismerete nélkül nehéz jó tanácsot adni. A lényeg, hogy felnőtt emberek módjára, kulturáltan próbáljátok elintézni a dolgot.

--
  Szilvi07

Helló. Érdeklődni szeretnék. 12. osztályos tanuló vagyok. Az osztályomban vannak fiúk, akik nem szeretnének keringőt táncolni, de az iskola vezetőség kötelezni akarja őket, arra hivatkozva, hogy a szakgimnazistáknak kötelező. Többször is átnéztük az iskola házirendjét, és ez nincs benne feltüntetve. Kíváncsiak lennénk, hogy erre a vezetőség kötelezheti-e őket, és ha igen, miért csak a szakgimnazistákat, amikor a szakközepesek közt is vannak olyan fiúk, akik nem táncolnak.

--
  OFOE

Kedves Somogyi Györgyi Ilona!
Önnek teljesen igaza van: 16. életévét betöltött SNI-s tanuló már nem kontroll köteles, a Bizottságok ezért újabb szakvéleményt nem állítanak ki, az iskola köteles elfogadni az utolsó kontrollvizsgálat megállapításait. Ennek ellenére kérhet újabb igazolást, tudok erre példát, de a Bizottságok nem kötelezhetőek erre.
SNI-s tanulóknak továbbra is "járnak" a Bizottságok által javasolt könnyítések, tehát használhat segédeszközöket, hosszabb időt kell számára biztosítani stb. (Ugyanakkor a szakmunkás vizsgák követelményeit nem hangolták össze az SNI-s követelményekkel, így fordulhat például elő, hogy ezeken a vizsgákon SNI-s tanulónak úgy kell idegen nyelvű szakmai vizsgát tennie, hogy gyakorlatilag nem tanult idegen nyelvet.)

--
  OFOE

Kedves Vajda Szilárd! Azt tanácsoljuk, hogy kérdezze meg az alapítványi iskola igazgatójától, hogy mi magyarázza a csúszást. Amennyiben nem kap elfogadható választ, írásban lehet bejelentést tenni a fenntartónak, ezúttal az alapítvány kuratóriumának.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2018) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek