OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2017. május 13.
» Hozzászólások (0)

OFOE Filmklub

Lavina

Az évad utolsó vetítésén egy 2014-ben készült svéd-dán-norvég filmet vetítünk, rendező: Ruben Östlund

Időpont: május 16. 17.30.
Helyszín: Kino Café, Szent István krt. 16.
Jegyár: 700 Ft

Egy svéd család a francia Alpokban tölt néhány napot, hogy kiélvezze a síparadicsom adta gyönyöröket. Minden remekül alakul, egészen addig, amíg egy hatalmas lavina el nem söpri a síparadicsom nagy részét, miközben épp egy pályaszéli étteremben pihen a család. Az anya első gondolata, hogy gyermekeit megóvja, a férje viszont saját bőrét mentve fut a lavina elől. A család túléli a katasztrófát, az igazi dráma akkor kezdődik, amikor a házaspár szembesül a férfi gyávaságával (port.hu).

Részletek a filmről írt kritikákból

A folyamatosan fenyegető összeomlás – ezt az alapérzületet közvetíti Östlund luxuskörnyezetben játszódó filmje, és ennek révén nagy erővel tud mesélni a komfortos élet törékenységéről, a makulátlan felszín alatt tátongó űrről, a nagypolgári díszletekkel eltakart bizonytalanságról. Mialatt a felzaklatott família az apa érthetetlen tettét igyekszik feldolgozni a sokcsillagos hotel meleg belsőiben, odakintről folyvást hóágyúk és kontrollált lavinák hangjai hallatszanak be – és ezek a nyugtalanítóan feldübörgő basszushangok újra meg újra emlékeztetnek arra, hogy a polgári normalitást elemi erők fenyegetik, a biztonság illúzióját pedig bármikor eltörölheti (és a nyugodt felszín szövetét felszakíthatja) egy revelatív pillanat. A megtépázott idillben hol egy túlhevült vita, hol egy közveszélyes buszsofőr, hol pedig egy alázúduló lavina bevágott képe fokozza a feszültséget, de Östlund a képkereten kívülről érkező hangok vagy tárgyak segítségével is hangsúlyozza a bizonytalanság és a kiszolgáltatottság átható érzetét (Nagy V. Gergő: A szakadék felett, Revizor).

Az igazi dráma az alsóbb szinteken, a gyermekek fejmagasságában zajlik: a két, magába és a tabletjébe zárkózó lurkó menthetetlenül sérül, miközben rendre áthallja a csukott ajtókon, vékony falakon keresztül a válás határán táncoló szülők veszekedését. A háztáji dráma állásáról ráadásul az Ozu, Haneke és Ulrich Seidl minimalizmusát tükröző, precíz kompozíciók is tudósítanak, melyeket a stiliszta Östlund néhol teljesen absztrahál a sötétség és a hófehérség kiaknázásával. A rendező humorérzékét jelzi, hogy pusztán fogmosás-montázsokkal is ugyanilyen tűpontos képet skiccel a yuppie-krízisről (Soós Tamás: Ha az iPhone fontosabb a gyereknél, Kortárs Online).

Akárcsak Östlund korábbi filmjeiben, itt is a színészvezetés a film egyik legfőbb támpillérje. Egyes jeleneteknél viszont konkrétan az egyetlen. Két órán keresztül ugyanazt a csontot rágjuk, és mivel már az első percekben sincs rajta túl sok hús, hamar ízetlenné válik az egész. A forgatókönyvet ezúttal is a rendező jegyzi, ám talán most először fordul elő, hogy nem igazán sikerült megtalálnia a dramaturgiailag érdekes gócpontokat, és azokra felfűzni a filmet. Így a Lavina hajszál híján megreked egy kétórás veszekedős film szintjénél, ami jobb pillanataiban Bergman világát, gyengébb jeleneteiben pedig a saját életünk banális eseményeit idézi (Farkas Péter: Jelenet egy házasságból, Filmtett)

A Lavinában nagyon erős színészi játékot láthatunk, és külön öröm, hogy a 6-8 év körüli gyerekek pont úgy viselkednek, ahogy az ilyen korú gyerekektől a saját családunkban láthatjuk. Folyton a tableten meg a telefonon lógnak, gond nélkül elküldik a szüleiket a bánatba, de ha baj van, akkor nagyon kicsi nyuszik lesznek, akiket igenis meg kell védeni. A felnőtt élet gondjai pedig –svéd életszínvonal ide vagy oda – a mi gondjaink. Ha a férfi egész nap melózik, ha a telefonja megállás nélkül csörög, a nő pedig minden idejét a gyerekekkel tölti, akkor pontosan miben is a társai ők egymásnak? Mennyire ismerheti meg így valaki a gyerekeit vagy a házastársát? Van értelme hűségesnek lenni, ha emiatt unottak, feszültek, boldogtalanok leszünk? Mi a nő és mi a férfi feladata a családban a 21. században? (MDOR: A film, amitől többen válnak el, Index)

A főszereplő család tagjai egyébként is annyira sematikusak és semmilyenek, hogy eleve nem lehet őket komolyan venni. Kirakatbabák csupán Östlund azon játékában, amelyben a felszínes nézőket átveri. Semmit nem tudunk meg a személyiségükről, ellenben a házaspár mindkét tagja simán lehetne fotómodell (testüket látjuk félmeztelenül, de olyan jelenet is van, ahol az egyik legkeményebb vita alatt a feleség feje kilóg a képből!). A gyerekek aszerint elviselhetetlenül idegesítők és végtelenül aranyosak, ahogy épp a rendező által teremtett helyzet szükségessé teszi. Egy idő után, amikor rájövünk, hogy palira vesznek minket, rendkívül szórakoztatóvá válnak ezek a karakterek és párbeszédeik. Utána már gondfeledten tudunk nevetni (Tóth Nándor Tamás: Felszíni munkálatok, Filmtekercs).

Ravasz, mi több, szemét módon ki vagyunk mozdítva a felsőbbrendű befogadó állapotunkból. Mert nem tudjuk: ki mellé álljunk? Anya mellé, akinek első dolga volt gyermekeit magához szorítania, s úgy várni, mi lesz? Anya mellé, aki a történteknél azon még jobban kiborul, hogy apa egyenesen azt állítja: ő bizony nem rohant sehova? Vagy apa mellé, aki egyébként se tűnik egy Dolph Lundgrennek, meg hát igazából a fene se tudja, hogyan reagálna az ember egy ilyen váratlan vészhelyzetben? Nem tudjuk, nem tudjuk. S az a durva ebben a filmben, hogy senki se tudja – a rendező mégis mintha azt súgná, hogy ő tudja, csak nem mondja. Ezért például megszólaltat egy nagydarab vörös macsót is, apu barátját, aki aztán tényleg olyan, mint egy középkori harcos, na de az a vicc, hogy ő se tudja ám! Mert ő is csak magyarázkodik, hogy ösztön, meg túlélni akarás, meg blablabla. És tényleg, gondoljunk bele: apa elmenekült, kislányát és kisfiát meg otthagyta. A többi csak blabla (Kovács Gellért: Apa, a gyáva, port.hu).

Egy nézői vélemény

Az az igazság, hogy én ilyen rohadt nyomasztó filmet még életemben nem láttam! Ehhez képest a legkeményebb hentelős horrorfilm is csak egy leányregény. És ezt komolyan gondolom! Mert ebben a filmben megtörténik az, hogy lemálik a szereplőkről a kényszeredett (családi) boldogság, lehull róluk a társadalmi máz és azok a gesztusok, amik mögé az ember átvitt értelmében „el tud bújni”.

Ez egyáltalán nem az a hálivúdi féle felvizezett, felhigított és felcukrozott trúsztorizós, sztárszínészekkel maximális bevételt kicsikarni akaró, felszínt kapirgáló baromság, ahol a film végén minden jó lesz, vagy legjobb esetben kapunk egy keserédes befejezést, hanem épp ellenkezőleg: Minden helyrehozhatatlanul elromlik és nincs semmiféle szépítgetés.

Aki volt már valaha életében olyan mély válságban, amikor minden szétesett körülötte, amikor olyan létállapotban volt, hogy valami szétfeszítette belülről, amiből nem tudott kilépni, amitől képtelen volt feloldódni, na, ez a film ezt az élményt szállítja le!

Valami iszonyat kemény pszichológiai dráma bontakozik ki, ami nem kicsit felkavaró! Rettentően nyomasztó végignézni, ahogy a filmben szereplő férj és feleség kapcsolata és egymás személyisége széthullik és az egésszel nem tudnak mit kezdeni. Igazából kettős érzésem van, mert nekem az az élményem, hogy akik eljutnak a családalapításig és egy anyagi stabilitásig, azokkal elvileg ilyen nem történhet meg, de mégis az az érzésem, hogy igen. Megtörténhet. Megtörténhet, hogy a látszólagos, vagy viszonylagos jólétben elkényelmesedő ember valahol akaratán kívül elveszíti az irányítást és rossz döntések sorát hozza meg, ami végül elvezeti őt a végzetéhez. Megtörténhet, mert a valóságban annyiféle képtelennek tűnő történetet hallani emberekről és azok sorsairól, ballépéseikről, hogy azt az ember nem tudja elhinni...

Aki akar látni egy olyan filmdrámát, ami a legvegytisztább módon tálalja a drámát és amellett erős idegzettel van megáldva, annak bátran ajánlom!

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2017.05.25.
CEU-törvény: lesöpri a kormány az Európai Bizottság aggályait
A 30 napos válaszadási határidő letelte előtti utolsó napon kelt levélben a minisztérium azzal is érvel, hogy az oktatás minősége minden egyéb irányelv felett áll, márpedig a módosít...
(Forrás: hvg.hu)
--
2017.05.24.
Kamrás Orsolya: Kész a puding
Idén tavasszal először bizonyíthatott a hirtelen megreformált magyar nyelv és irodalom írásbeli. Még a 2016/17-es tanév során is finomhangolták a követelményeket és a vizsgaleírást,...
(Forrás: Nyelv és Tudomány)
--
2017.05.24.
Herczog Mária: a terror mindenkit megráz, de az önzésünk miatt egyre érzéketlenebbek vagyunk
Bár a manchesterihez hasonló terrortámadások mélyen megérintik az embereket, szinte általános, hogy a tartósan háborús övezetben élők helyzete kevésbé befolyásolja a békében élők...
(Forrás: Inforádió)
--
2017.05.24.
Eltűnnek a végzettség nélküli diákok a Híd programokból
Nagymértékben visszaesett a Híd programokban részt vevő tanulók száma. Míg tavaly előtt még közel 3100-an tanultak a felzárkóztató programban, a 2016/2017-es tanévben már alig több mint...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2017.05.24.
Mi lehet egy szülő helyes reakciója a terrortámadásokra?
Ha a 13-14 éves gyerek szeretne elmenni koncertre, az is fontos kérdés, hogy kié a félelem. Szél Dávid tanácsadó szakpszichológus szerint azon múlik a beszélgetés, hogy milyen a kapcsolat...
(Forrás: hvg.hu)
--
2017.05.24.
New York állam kormányzója üzent Orbánéknak: tárgyalna a CEU-ról
Kész tárgyalásokba kezdeni a magyar kormánnyal annak érdekében, hogy a Közép-európai Egyetem folytathassa működését Budapesten – derül ki a kormányzó közleményéből. Cuomo ebben r...
(Forrás: hvg.hu)
--
2017.05.24.
Augusztustól eltűnik az utolsó előtti főiskola is Magyarországról
Magyarország kis ország, de 29 egyeteme van. az országban. Augusztustól csak egyetlen állami főiskola maradt még, és annak sincs könnyű dolga. A bajai Eötvös József Főiskolától egy mú...
(Forrás: hvg.hu)
--
2017.05.24.
Ismét Debrecenben készülnek majd a tankönyvek
Az Alföldi Nyomda Zrt. vezetésével létrejött konzorcium nyerte az idén is a 2017/18-as tanév tankönyveinek gyártására kiírt közbeszerzési pályázatot.A konzorcium július végéig több...
(Forrás: DEHIR)
--
2017.05.24.
Úton az elitképzés felé
Hetvenháromezer diák érettségizik az idén, nagyjából négytizedük gimnáziumban, ám utóbbiak száma néhány éven belül drasztikusan csökkenhet. A kormány tervei szerint ugyanis 2019-tő...
(Forrás: Népszava)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Zsófia! Ezt a kérdést helyben kellene tisztázni. A törvény szerint, ha nincs az érintettnek tanítói képesítése, a puszta konduktori végzettséggel nem taníthat az alsó tagozatban. Ha ez ellen szülőként kifogása van, akkor az iskolavezetőnél kellene érdeklődnie. Ha nem kap tőle megfelelő választ, a fenntartóhoz lehet fordulni a problémával. OFOE

--
  Zsofia

Kedves Osztályfönök,
A kövwtkezö problémában szeretném a véleményüket segitségüket kérni. Tanithat e egy általános iskola (hagyományos iskola) alsó tagozatosait olyan tanár akiknek Peto Intézetes konduktori végzetsége van. A Intézet honlapja szerint nem, akkor még is hogy alkalmazhatja az Iskola? Mit tehet ilyenkor a szülö ? Válaszát nagyon köszönöm

--
  OFOE

Kedves Béla! Törvény nem szabályozza azt, hogy a tanár mikor kérjen/kérhet számon. Ha szakórát tartott az órán, amikor helyettesített, legyen az akár testnevelés, akár osztályfőnöki, akkor joga volt a "leadott" tananyagot számon kérni. Ha Ti ezt sérelmesnek találtátok valamiért, azt vele kellene megbeszélni. Javasoljuk, hogy a gondotokkal keressétek meg az osztályfőnökötöket, aki segíthet közvetíteni az osztály és a szaktanár között. Nem tudom, van-e az iskolában működőképes diákönkormányzat, mert annak lenne a tiszte a diákok érdekképviseletének ellátása. Mivel nem ismerjük a pontos körülményeket, a tanár szempontjait, az iskola házirendjét, nem tudunk ennél konkrétabb választ adni.

--
  Béla

Jónapot!
Azzal a kérdéssel fordulnék magához (magukhoz), hogy tanár önkényesen megváltoztathatja e az órarendet majd pedig ezen az órán leadott tananyagot számon kérheti-e ?(testnevelés óra helyett osztályfőnökink lett volna de fizika volt tartva, majd pár nappal később az ezen az órán elhangzottakból feleltünk.)

--
  OFOE

Kedves Noémi! Először is meg kellene nyugodnia, a kisfiát is megnyugtatnia. Azután pontosan informálódni, hogy pontosan mi is történt. Elképzelhető, hogy a pedagógusok is feszültek, idegesek voltak, hiszen egy tanulójuk komolyan megsérült. Nyilván nem indokolt a kis elsős gyereket hibáztatni, kérdőre vonni, de nem csak ő, Önök szenvedtek el traumát. Ha az indulatok lecsillapodnak (mivel azóta eltelt néhány nap, ez remélhetően megtörtént), beszélje meg nyugodtan a tanítóval, igazgatóval a dolgot, mondja el, hogy mit tart sérelmesnek, és rendezzék a problémát. Azt gondolom, nem a jog vonalán kellene keresni az igazságot.

--
  Noémi

Kedves Osztályfőnök!
A segítségét szeretném kérni, mint aggódó szülő. A kisfiam most első osztályos és a tegnapi délutáni udvari focizásban történt egy baleset amit nem látott tanár, hogy a focizás hevében a kisfiam el akarván venni a labdát ellökött egy 6-os kisfiút aki rosszul esett az aszfaltos pályára és nyílt törése lett. Még tegnap délután az egyik tanárnő leordította a kisfiam fejét, aki amúgy is meg volt ijedve a vér látványától. Ma bementem az iskolába, azzal a szándékkal, hogy beszéljek az igazgatónővel amikor látom, hogy az igazgatónő helyettes kézen fogva hozza kisfiámat akinek potyognak a könnyei hogy ők majd kikérdezik a gyereket. Van joga a tanárnak szülői jelenlét nélkül ilyet tenni? Illetve ma még a rajz tanár is leordította a gyerek fejét, hogy miért lökte el a másik fiút. Milyen jogaim vannak mint szülő? Mit tudok tenni hogy a gyerekem minél kisebb traumát szenvedjen el? Köszönöm a válaszát

--
  OFOE

Kedves Géza, nem tudunk ilyen jogszabályról, megbízható a feladattal akár egy informatika tanár, akár a rendszergazda. Bárkit is bíznak meg vele, beleszámít a munkaidejébe, óraszámába. Úgy véljük, hogy ezt a helyi munkaszerződésben kell rögzíteni. Pontos és naprakész információért forduljon az Oktatási Hivatal ügyfélszolgálatához

--
  Géza

Tisztelt Osztályfőnök!
Érdeklődni szeretnék, hogy van-e valamilyen jogszabály, törvény stb., amely meghatározza, hogy kinek kell szerkesztenie, karbantartania az iskolája honlapját?
Ezt a tevékenységet (informatika) tanárnak, vagy a rendszergazdának kell végeznie?
Ha valamelyik kolléga kapja ezt a feladatot, órakedvezmény jár-e érte? Vagy szakköri feladatként kell számolni? Heti hány órában határozható meg ez a tevékenység?
Válaszukat előre is köszönöm:
Géza

--
  OFOE

Kedves Annapanna, helyesek az információid. Ugyanis a 326/2013 (VIII. 30) Korm. rendelet szerint a szabadságot elsősorban a nyári szünetben kell kiadni, és csak akkor lehet a többi szünetben, ha ez a nyári szünetben nem lehetséges. Hogy mikor van a nyári szünet, azt a tanév rendjéről szóló rendelet határozza meg.
https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=a1300326.kor 30. paragrafus (4) bek. Két dolgot lehet tenni: perelni vagy megmondani az igazgatónak, hogy az Mt. 122. par. (2) bek alapján 7 munkanapra a szabadságot szogalmi időben egyszerre veszi ki a tantestület, és akkor ezt a helyzetet oldja meg :)https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1200001.TV

--
  annapanna

Közalkalmazottak szabadságának kiadásával kapcsolatban szeretnék érdeklődni.
Új igazgatónk az iskolában egyre rövidebbre fogja a nyári szüneteket és a szabadságaink fennmaradó részét az őszi, téli, tavaszi szünetre időzíti.
Én értem félre a törvényt? Úgy tudom az őszi, téli, tavaszi szünet nekünk tanítás nélküli munkanap, amelyet nem kell az intézményben tölteni.(Készülhetek itthon pl. az anyák napi műsorral.)

"A pedagógus szabadságát elsősorban a nyári szünetben kell kiadni. Ha a szabadság a nyári szünetben nem adható ki, akkor azt az őszi, a téli vagy a tavaszi szünetben kell kiadni."

Javaslatomra, miszerint növelhetnénk a nyári szünet hosszát, így reagált az igazgató: " A nyári szünetet én határozom meg!"

Tanácsot, véleményt szeretnék kérni! Köszönöm!
annapanna

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Laszlo:] @Peter: "Ha csak csodálkozik, az a kisebbik rossz. De vagdalkozik, mindenkit és mindent hibáztat a saját kudarcai miatt." Peldaul a "liberalis kormanyzast"? ;)
A magyar közoktatás problémái a PISA adatok tükrében »

--

[OFOE:] Kedves Dia! Gondolom ez azon múlik, hogy a három év gyakorlatát az itteni intézmény elfogadja-e, és három év után megadja-e a ped1 státuszt. Pontosabb és jogi szempontból napra kész válaszért keresse meg az Oktatási Hivatal ügyfélszolgálatát.
Mit kell tudni az életpályamodellről? »

--

[Péter:] Csilla a lényegre tapintott: "...csodálkozik majd az az utánunk jövő humánerőforrás fejlesztéssel foglalkozó értelmiségi munkás! nem mondanám pedagógusnak! hogy ők honnan jöttek? " Ha csak csodálkozik, az a kisebbik rossz. De vagdalkozik, mindenkit és mindent hibáztat […]
A magyar közoktatás problémái a PISA adatok tükrében »

--

[DIA:] Üdvözletem kérdezném hogy külföldön megszerzett oklevelem már honosítottam és hogy milyrn minôsítésben alkalmaznának, ha külföldön már van 3 éves pedagógusi tapasztalatom? Csak gyakornok lehetek?
Mit kell tudni az életpályamodellről? »

--

[Mucus:] Nem lehet tenni valamit ezellen a nő ellen? Szakképzés nélkül osztja a rosszabbnál rosszab tanácsokat a szülőknek, akik közül sokan elhiszik amit mond, mert szintén nincs elég jó rálátásuk a témára. Nagyon nagy károkat okoz a gyerekeknek és a családoknak.
Válasz Pribránszki Mariannának az "INTEGRÁCIÓ! Minek és főleg kinek az árán?" c. írására »

--

[Kovács Judit:] Sajnos lemaradtam a konferenciáról! Van-e lehetőség megnézni, vagy elolvasni valahol az elhangzottakat? Előre is köszönöm...
Az atipikus fejlődésű tanuló - Konferencia-sorozat! »

--

[csilla:] Ábelt látjuk a rengetegben!őt megrajzolta nekünk Tamási Áron! de a mi, mai gyerekeinket nem tudjuk így körvonalazni! ez az elmúlt hetek dilemmája nálam! Köszönöm Lannert Judit! Én a gyermekvédelmi szakellátásban dolgozom és látom a papír szerinti halmozottan hátrányos […]
A magyar közoktatás problémái a PISA adatok tükrében »

--

[gyönytyúk:] "Bizonyítsa be, hogy a megbuktatott magyar tanulók valóban jobban jártak, mintha nem buktak volna meg." Az a baj, hogy ez szinte senkit sem érdekel. A tanár szabadulna tőlük, a szülő szeparálná tőlük az ő csodaokosédibédi gyerekét. Pedig mi mindent tanulhatna […]
A magyar közoktatás problémái a PISA adatok tükrében »

--

[Péter:] Lannert Judit hozzászólása lényegével egyet is értek, ám azt feltétlenül hozzá kell tennem, hogy a gyenge tanulmányi eredményt magam sem buktatásokkal gondolom leküzdeni. De fenn kell tartanom azt a tényekre alapozott negállapítást, hogy a továbbhaladásra hatalmi rendelettel […]
A magyar közoktatás problémái a PISA adatok tükrében »

--

[Lannert Judit:] Válasz „Péter” nevű kommentelőnek Széles körben fennáll az a nézet, hogy a buktatással emeljük az oktatás színvonalát, miközben erre vonatkozó tudományos tény nincsen. Éppen ellenkezőleg, tudományos tények tucatjai mutatták ki, hogy a buktatás csökkenti a tanuló […]
A magyar közoktatás problémái a PISA adatok tükrében »

--
OFOE (2001–2017) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek