OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2017. április 10.
» Hozzászólások (0)

Hogyan játsszunk?

1. Társasjáték-pedagógia a gyakorlatban

Amikor az idei tanévben több tanulócsoportban a Budapest Bank támogatása jóvoltából pénzügyi-gazdasági társasjátékok kipróbálásába kezdtünk, a csatlakozó kollégáknak és a velük együtt részt vevő osztályoknak már volt gyakorlatuk a társasjátékok iskolai alkalmazásában.

A pénzügyi-gazdasági kompetenciákat fejlesztő társasjátékokat a Szivárvány Baptista Gimnázium és Szakképző Iskola öt osztályának tanulóival próbáltuk ki, és a tapasztalatokat feldolgozva sikerült a játékokat beépíteni a tanítási folyamatba. Mivel iskolánk profilja a vendéglátás, ami szerves kapcsolatban áll a pénzügyi kultúrával, az ehhez kapcsolódó ismereteket több tantárgy keretében (gazdasági, vállalkozói ismeretek, gazdasági számítások stb.) tanítjuk. Iskolánk utolsó esélyt adó intézmény: diákjaink többsége nehéz körülmények között él, hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, nagy részük sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, magatartási zavarral küzd. Többségük cigány fiatal, és túlnyomórészt megegyeznek abban, hogy eddigi tanulmányaik során kudarcok érték őket (fogyatékosságuk okán, rendezetlen családi körülményeik, magatartás-problémáik miatt).

A programban egy érettségiző, egy szakmát tanuló (cukrász) és három sajátos nevelési igényű (SNI) osztály vett részt 60 tanulóval. A diákok szívesen vették a foglalkozásokat, hiszen iskolánkban szinte valamennyi pedagógus évek óta gamifikálja a tananyagot: több saját ötletű hagyományos társas- és digitális játék is született, tehát nem nulláról indultuk el. (Például a Monopoly játéknak nálunk megszületett a cukrász szakmai anyagra épülő változata, de készült az élelmiszerismeret oktatásához használható Gazdálkodj okosan is.

Ahhoz, hogy a tapasztalatainkat meg tudjuk osztani másokkal, és kedvet csináljunk hasonló játékok kipróbálásához, hozzátartozik az is, hogy néhány bevezető gondolatot megosszunk a társasjáték-pedagógia működéséről.

Hogyan fogjunk neki?

  • Egyszerű játékokkal szoktassuk hozzá a játéktevékenységhez a gyerekeket, hiszen közülük keveseknek van ezzel kapcsolatos tapasztalata. A családi és a társasági tevékenységekből is kikopóban van a társasjáték, miután a digitális világra jellemző kapcsolódási formák a társasjátékot is az online térbe helyezték át. A társasjátékokban a társas összejöveteleken (és a játékboltokban) tapasztalható vitathatatlan reneszánsza a gyerekeknek csak egy nagyon szűk rétegét éri el, ugyanakkor a pedagógia számára hatalmas lehetőséget jelentenek, jelentenének a változatos, jól átgondolt és kipróbált játékok, játék-ötletek. Válasszuk ki és próbáljuk ki azokat a játékokat, amelyek számot tarthatnak a mi tanulócsoportunk érdeklődésére!
  • Ki kell alakítanunk és meg kell tanítanunk betartani a társasjátékozás szabályrendszerét. Ez nem is olyan könnyű feladat, azonban a „te csaltál” típusú viták megelőzése érdekében elkerülhetetlen. Miután az osztály életét szabályozó megállapodásokat – a „törvényeinket”, viselkedési szabályainkat – úgyis meg kell alkotni annak érdekében, hogy a tanulóinkból működő csoportot sikerüljön felépítenünk, az együtt játszás szabályainak közös kialakítása ennek a folyamatnak a része lehet.
  • A játékokat fokozatosan érdemes bevezetni: mi egyszerű szóláncokkal, eszközt nem igénylő játékokkal, páros játékokkal (gyerekkorunkban játszott amőba, torpedó, területfoglaló), és mozgásos tevékenységekkel szoktuk a játéktevékenységet, a játék (újra)tanulását kezdeni.
  • Kezdetben olyan játékokat válasszunk, amelyek viszonylag rövid idő alatt befejezhetőek – a félbeszakított játékok ugyanis nem okoznak sikerélményt, elveszítik a varázsukat.
  • A játékokban nincs vesztes, csak olyan játékos, akinek nem volt elég ideje arra, hogy befejezze a játékot, vagy nem jól taktikázott stb. Ez a megközelítés segít abban, hogy a sikertelenebb játék tanulságát úgy vonhassa le az érintett tanuló, hogy ne kelljen a személyiséget leértékelő „vesztes” szerepbe helyezkednie (az, hogy most rosszul taktikáztam, nem jelenti azt, hogy lúzer vagyok). A győztesnek épp ezért meg kell tanulnia úgy örülni, hogy az a többiekben ne okozzon feszültséget, frusztrációt; ehhez egyes gyerekeknek kontrollra, segítségre (és a fent említett viselkedési szabályokra) van szükségük.

A játékok alkalmazásának technikai feltételei – előkészületek, szervezési feladatok

Minden foglalkozás előtt meg kell terveznünk a folyamatot, és át kell gondolnunk a szükséges előkészületeket.

  • Melyik teremben használjuk a játékokat?
  • Mennyire mobilizálható a terem berendezése?
  • Egy- vagy többféle játékkal akarunk játszani?
  • Van-e elég játék a csoportlétszám ismeretében?
  • Milyen plusz eszközöket igényel a játék? (íróeszköz, papír, plusz dobókocka stb.)
  • A foglalkozás előtt meg kell győződni arról, hogy a játék készlete hiánytalanul rendelkezésre áll.

De át kell gondolni a céljainkat is:

  • Mire akarom használni a társasjátékot? (napközi – szórakozás, rekreáció; irodalom óra – ismeretek gyakorlása stb.)
  • Vannak-e egyéb céljaim a játék örömén és azokon a képességfejlesztő hatásokon túll, amik úgyis adódnak a játék használatából?
  • Ha igen, akkor hogyan állítsam össze a csoportokat/párokat?
  • Kiket akarok együtt játszatni és miért?

Új játék alkalmazásának problémái

A játékot a csoportban történő kipróbálás előtt a pedagógusnak meg kell ismernie! Tökéletes szabályismerettel kell rendelkezni – épp ezért mi mindegyik új játékot többször is kipróbáltuk, próbajátékokat játszottunk.

Kezdjünk nagyon egyszerű szabályrendszerű játékkal! (Ahogy fentebb már jeleztük, a témánkhoz tartozó – később részletesen is bemutatandó – pénzügyi-gazdasági jellegű játékok bonyolultabb felépítésűek. Közülük a legegyszerűbbnek a Monopolyt gondoljuk, hiszen egyszerű pályabejárós játék, és a gyerekeink többsége már találkozott vele a korábbi években is, hiszen mi rendszeresen használjuk.) Tökéletesen alkalmas bevezető játékok a régi, hagyományos táblás játékok, amelyek többsége pályabejárós játék, mint például a Ki nevet a végén?

Hogyan ismertessünk meg egy új játékot?

Az új játék bevezetésének több változatát is kipróbáltuk, mindegyiknek más az előnye és hátránya:

a) egyszerűbb szabályrendszerű játék esetén odaadtuk a tanulóknak a játékleírást azzal a céllal, hogy a szövegértést, az olvasást, az információk feldolgozását, a válogató olvasást stb. gyakorolják, és rájuk bíztuk a szabályrendszer megértését, ami a szövegértésen túl, egymás segítését is magában foglalta. Ezzel tehát nem a játék alkalmazása volt a közvetlen célunk, hanem az előbb felsoroltak: a szövegértés tréningje, a közösség épülése, a szociális kompetenciák fejlesztése. Azonban ügyelni kell arra, hogy a szövegértési feladat ne menjen a játékos kedv rovására – a megfelelő pillanatban segítséget kell nyújtani, a frusztrációt kialakulását megelőzni. Bonyolultabb szabályrendszerű játék esetén a jó szövegértési képességű tanulók is segítségre szorulhatnak, mert egyszerre túl sok és túl összetett információt kell befogadniuk.

b) Mi ismertetjük a szabályokat. Itt az a technika vált be a legjobban, hogy ismertetjük a célt, a győzelem feltételét, és elmondunk annyi szabályt, amivel már elkezdhető a játék. Ha a játékban új kérdés merül fel, akkor a pedagógus oda tud menni egyenként a csoportokhoz és ismertetni tudja a folytatáshoz szükséges új szabályt. Sajátos nevelési igényű gyerekeinknél azért is csak így tudtuk megoldani az új játék bevezetését, mert a gyenge memória, a fluktuáló figyelem mellett így tudtak a tanulóink lépést tartani a változó játékmenettel.

c) Bevált az is, hogy néhány tanuló játszott próbajátékot, amit a többiek megfigyeltek; ez a szervezési mód kis létszámú csoportokban könnyen megoldható. A szabályokat ekkor is folyamatosan „adagoltuk” a játszóknak, a többiek pedig figyelték a játék menetét. Amikor már az összes szabály sorra került, a bemutatót játszók egyedül folytatták a játékot, a többiek pedig csak ekkor kezdték el.

Mi a pedagógus feladata a játék során?

Természetesen a tanárnak meg kell győződnie, hogy mindenki tökéletesen érti a szabályokat, a játék célját. Figyelemmel kell lennie az időre, követnie kell a gyerekek reakcióit, hogy be tudjon avatkozni, amikor szükséges.

Érdemes a háttérbe vonulni és figyelni a csoportok működését, a tanulók viselkedését. A szabadidős tevékenységek alatt alaposabban megismerhetjük a tanulókat, akik a tanítási órákon – bár ezért a módszereink is felelősek –, sokszor egyfajta tanulói álarcot viselnek, a játékhelyzetben azonban sokkal színesebben nyilvánulnak meg. Nincs is más dolgunk, mint figyelni a játékot, szereplőket, a csoport dinamikáját. Természetesen, ha azt látjuk, hogy egy-egy tanuló kevésbé szerencsés a játékban és kezdi a motivációját elveszíteni, akkor érdemes odamenni a csoporthoz és segíteni feloldani a helyzetet. A szabályértelmezési problémák vagy az ezzel kapcsolatos viták során is szükség lehet segítségre, de ilyenkor is szem előtt tartva a „Segíts, hogy egyedül csinálhassam!” elvét; vagyis a játék közben mindig a keretek biztonságos kijelölésével, elmagyarázásával segítünk, és sosem adunk tanácsot, semmilyen módon nem befolyásoljuk a tanulókat.

A foglalkozás végén fontos megbeszélni a tapasztalatokat: mondják ki a tanulók, hogy miért győztek/voltak kevésbé sikeresek, hogyan érezték magukat, mi volt jó és rossz a játékban stb. Nem nekünk kell a tanulságokat megfogalmazni, a tanulókban akkor tudatosulnak igazán a történtek, ha ők maguk fogalmazzák meg azokat.

Hogyan adaptáljunk játékokat a céljainknak megfelelően?

A társasjátékok átalakításának legegyszerűbb módja, ha

1. A szabályrendszeren alakítunk. Ennek több célja, módja is lehet:

- ha az amúgy népszerű játék a sok gyakorlásban túl könnyűvé, „unalmassá” válik – például egy sudokut sokkal érdekesebb négy színnel, négy játékossal játszani úgy, hogy megadott menetirányba haladva felváltva teszik a játékosok a táblára a saját színüket a szabálynak megfelelően – a játék elve ugyanaz marad, mégis sokkal nehezebb, összetettebb.

- több vagy kevesebb játékost szeretnénk bevonni

- meg szeretnénk hosszabbítani, vagy épp rövidebbé tenni a játékidőt

- valami extra célt szeretnénk elérni a játékkal: például azt, hogy a gyerekek adott tananyagot sajátítsanak el, ismételjenek. Ezért egy bármilyen pályabejárós játékot úgy alakítok át, hogy a dobott mezőre csak akkor léphet a gyerek, ha tudja pl. a mezőre írt szó ellenkező nyelvű megfelelőjét; az adott fogalom definícióját; adott szerző művét stb. (Ha nem tudja, akkor azt hangosan valamelyik társa mondja ki!) Átalakítom a játékot, és a tanulóknak nem egyszer kell körbemenniük, hanem 2-3 kört kell megtenniük.

2. Új játék alkalmazásához használjuk fel a játék tábláját, játékkészletét – néhány ötlet:

- az eredetileg más célra készült készlettel új játékot találunk ki: például az állatos kártyacsomagot kiosztjuk egyenlően a játékosok között, és az asztalra három kört rajzolunk, vagy kirakjuk zsinórból stb., és beletesszük a „halmazok” nevét jelző papírcsíkokat: emlős, madár, hal, egyéb – természetesen alsó tagozaton járunk. A gyerekek felváltva teszik a kártyáikat a megfelelő körbe, ha tévednek, vissza kell venniük, vagy kimaradnak egy körből stb.

- A Scrabble-ből vagy bármilyen más betűkészlettel rendelkező játékból rengeteg új játék található ki. Példa: minden gyerek kap 10 betűt. A játéknak a Szabadulj a betűktől nevet adtam. Feladatuk sorban szavakat kirakva a betűikből, megszabadulni tőlük. Egyetlen szabály: bárkitől a lerakás előtt el lehet venni betűt (ha a saját szóhoz szükségünk van rá), de azonnal le is kell rakni (a szavak betűit visszadobjuk a dobozba). Győz az, akinek vagy elsőnek elfogy, vagy már senki nem tud értelmes szót kirakni és neki marad a legkevesebb betűje.

- Monopoly játék: az előző órán tanult sütemények összetevői vannak a pályán és kis kártyákon. Minden játékos a játék elején kihúz egyet: például dobostorta, citromtorta stb. Feladatuk a pályán körbejárva összegyűjteni a recepthez szükséges összetevőket. A játékban lehet egymással cserélni, üzletet kötni, ha kölcsönös a megegyezés. A gyerekek addig „köröznek” a pályán, amíg el nem készül a süti.

- számolás gyakorlása: bármilyen pályabejáró tábla megfelel a játékhoz. Minden játékos egy általunk megadott számmal, de ugyanazzal a mennyiséggel indul. A pálya mezőire műveleteket helyezünk el (+5, -3 stb.). A dobott mező számán található műveletet el kell végezni (a kisebbek leírhatják az eredményt, mert könnyen elfelejtik, a nagyobbak fejlesszék a memóriát azzal, hogy fejben tartják). Természetesen itt a szerencse dönti el a nyertes személyét, de a gyerekek ennek ellenére élvezik.

Egy alapjáték: a memória kártyák

Bár a játékokban elsősorban a játék öröme a fontos, azonban emellett az ismeretek megerősítését, rögzítését, gyakorlását is elérhetjük ezzel az eszközzel. Természetesen nem alkalmas minden kész játék erre; az alapötleteket, táblákat, játékkészletet (kártyák, figurák stb.) kell kiindulási alapnak tekintenünk és adaptálnunk a tanulók képességei és a céljaink szerint.

Memória kártyákat minden olyan tananyagban, műveltségterületen tudunk használni, amelyen két fogalmat, tárgyat stb. asszociációs kapcsolattal párba állíthatunk. Néhány példa erre: történelem – uralkodók, események és évszámok; irodalom – művek és szerzőik vagy művek és szereplőik vagy egy mű összetartozó szereplői; kémia – elemek és vegyjelük; angol – szóanyagok gyakorlása stb. Az új kártyákat a gyerekek készítsék el, ezzel növelve a bevonódást, emelve a motiváció szintjét („Az én kártyámmal fogunk játszani!”). Az egyénileg készített kártyák garantálják, hogy a gyerekek érdeklődésének és tudásának, a gyakorlandó, bevésendő, megmozgatandó tananyagnak megfelelő feladatok szülessenek.

Hogyan használjuk? Ha okosan átgondoljuk és megtervezzük, akkor a gyakran hangoztatott ellenérv, miszerint „túl sok idő fog elmenni vele a tananyag rovására”, teljesen okafogyottá válik. Egy lehetőség a gyors és komoly tanulási haszonnal bíró lebonyolításra: a kártyákat, legalább 5 készletet kiteszünk öt asztalra, amelyek körül a gyerekek rögtön csoportosulnak, leülni is felesleges, és elindítjuk a játékot. A játékidő egy helyszínen legalább másfél perc. A gyerekek játszanak a kártyákkal, amikor lejárt az idő, megszámolják a felvett párokat, visszarendezik az asztalt és „viszik magukkal” a pontjaikat a következő asztalhoz. Nem baj, ha nem sikerült minden párt felvenni. A játékot ugyanazzal a tudásanyaggal, de más és más elrendezésben ötször játsszák, azaz ötször is találkozhatnak ugyanazzal az ismerettel. Így 7-8 perc alatt gyakorlatilag a teljes ismeretanyaggal találkoznak. A játék logikája hasonlít a kooperatív technikák „Kettős kör” gyakorlatához.

Leiner Károly – Földes Petra
A fotókat Leiner Károly készítette

--

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2017.08.22.
Most szép lenni katonának! Szekszárdi Júlia írása
Hogyan lehet egy életérzésre nevelni? Bármilyen tantárgy keretében? Itt bizony egy kötelező ideológia érvényesítésének szándékáról van szó, ami a diktatúrák sajátja. A hazaszeretet...
(Forrás: Tani-tani Online)
--
2017.08.21.
"Nem érjük be az értesülésekkel": kérdésekkel bombázza Csépe Valériát több szervezet
"A Nemzeti Alaptanterv kérdése országos jelentőségű ügy, közoktatásunk, gyerekeink jövője múlik rajta. Annak érdekében, hogy állampolgárként és a szakma képviselőiként mi is vállalhassuk...
(Forrás: Eduline)
--
2017.08.21.
A török puccskísérlet bekerül a törökországi honismereti tankönyvbe
Az incidens feldolgozására hat oldalt különítettek el a szerzők. A diákok ebben a fejezetben megismerkednek a puccs, az áruló, a kegyetlenség és a vértanúság fogalmával. Az összeesküv...
(Forrás: Hír ma)
--
2017.08.21.
Tankönyv készült testnevelésből - nem nálunk
Liviu Pop oktatási miniszter azt nyilatkozta, hogy azt „a román akadémia és az egyetemi szakoktatók javaslatai alapján állították össze és ez nem jelenti azt, hogy a gyerekek nem mozogni...
(Forrás: hvg.hu)
--
2017.08.19.
A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete szerint a Nemzeti alaptanterv újragondolásáig "szüneteltetni kell" a PISA mérésekben való részvételt, mert nemzetközileg is lejáratják a magyar gyerekeket
Közleményt adott ki az MSZOE, amiben felteszik a kérdést, hogy kik a felelősek a magyar tanulók nemzetközi kudarcáért? Majd rögtön meg is válaszolják: "egyértelmű, hogy azok a pedagógusok...
(Forrás: 444.hu)
--
2017.08.19.
A Kőszívű utcai csillagok, avagy hogyan vegyük el a gyerekek kedvét egy életre az olvasástól?
De ha elfogadjuk a Kakucsi Általános Iskola hitvallását, miszerint a cél “megszerettetni az olvasást úgy, hogy az öröm legyen és élvezet” (kiemelés az eredetiben), és ezt a nemes célt...
(Forrás: 444.hu)
--
2017.08.18.
Csak nyerhet az a fiatal, aki hiányszakmát tanul
Sajnálom azt a 33 ezer fiatalt, akiknek nem sikerült a felvételijük a felsőoktatásba, mert ha egy részük a szakképzést választja, akkor most egy sikeres életpályamodell első szakaszát teljes...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2017.08.18.
Közösen dönthetnek a pedagógus-érdekképviseletek
Még augusztusban egyeztet a két legjelentősebb pedagógus-szakszervezet egymással arról, hogy a jövőben részt vegyenek-e a kormány köznevelés-stratégiai kerekasztalának a munkájában –...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2017.08.17.
Rossz a szülők véleménye az iskolai nyelvtanulásról - videó
Az ATV Start vendége a Szülői Hang képviseletében Miklós György.
(Forrás: atv.hu)
Utolsó üzenetek:
  Leiner Károly

Kedves Zsófi!
Általánosan: a befogadó nyilatkozattal az iskola hivatalosan is igazolja, hogy a tanuló felvételt nyert az intézménybe. Ezzel természetesen vállalja a tanuló törvényben előírt ellátását is - tehát mindenképpen el kell látnia. Kérdéséből nem derül ki, hogy a tanuló SNI vagy BTMN szakvéleménnyel rendelkezik-e és az sem, hogy a "szegregáló iskola" alatt gyógypedagógiai intézményt ért-e. Ha pontosabb választ szeretne, akkor részletes emailben fejtse ki bővebben a kérdését és szívesen válaszolok a megadott email címen.
Üdvözlettel

--
  Zsófi

Kedves OFOE!

A kérdésem a következő: van-e valamilyen jogszabályi háttere annak az esetnek mikor egy újonnan nyíló osztályba nem sikerül (a közzététel ellenére) megfelelő számú (gyógy)pedagógust találni (szegregáló iskola esetén). A befogadó nyilatkozattal rendelkező gyerekeket mindenképpen el kell látni, vagy hogyan működik ez? Válaszukat előre is köszönöm!

--
  OFOE

Kedves Ági! Nem találunk ide vonatkozó jogszabályt. De például az Erzsébet táborban 10 gyerekhez egy pedagógus alkalmazható. Ez így lehet minden esetben. Ha csak egy csoport van(bármilyen létszámmal) mindig kell két felnőtt, hiszen bármi történhet, és a csoport nem maradhat gazdátlanul. Ha találunk jogszabályt, azonnal tájékoztatunk.

--
  Ági

Kedves OFOE! Hol találom meg azt a jogszabályt, melyben leírják: nyári táborban hány fő gyermekhez mennyi pedagógus foglalkoztatható? Pl: ha a 20 fővel elmennénk iskolán kívül, vagy strandra, vagy kirándulni? (közlekedésnél:10 gyermek után számolnak 1 főt...) A választ nagyon köszönöm, és nagyon várom!

--
  OFOE

Kedves Angéla! Sajnos nem tudunk ilyen ajánlásról.

--
  Papfalusi Angéla

Tisztelt Osztályfőnök!

Érdeklődni szeretnék, hogy létezik-e valamilyen ajánlás a szakgimnáziumi (egykori szakközépiskolai) osztályfőnöki órák helyi tantervéhez, mert a kerettantervek nem tartalmaznak erre vonatkozó szabályozásokat. Válaszát előre is köszönöm!

Tisztelettel: Papfalusi Angéla

--
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! Tanári végzettséggel lehet működni tanítói munkakörben, feltételezhetően az ebédeltetést és a játéktevékenységet is felügyelheti, akinek pedagógus végezettsége van. Részletesebb tájékoztatás található ezen a linken.

--
  Mammma

Tisztelt Osztályfőnök!
A következő kérdéssel fordulok Önhöz. Problémát okoz iskolánkban, hogy alsó tagozaton a tanítási órák utáni ebédeltetést illetve játékidőt, ami a napközi előtt van, nem végezheti tanári végzettségű kolléga. A törvény ugye kimondja, hogy alsó tagozaton csak tanító taníthat, de ebben az esetbe inkább a nevelés dominál. Van-e olyan törvény, vagy valami megoldás, hogy ezt a feladatot tanári végzettségű ember végezhesse az alsó tagozaton? Kevés a tanító kolléga. Mi lehet a megoldás?
Köszönöm válaszát!

--
  OFOE

Kedves Erzsa!
Ha pedagógusbeosztásban vagy a papírod szerint, akkor annyi szabadság jár, amennyi a munkaköröd alapján megillet. De ha hivatalosan másképp osztottak be, akkor feltételezhetően kevesebb jár, és ezt nyilván a Munka tv alapján számolják.

--
  Erzsa

Szeretném megkérdezni,hogy magánóvodában is 46 nap szabadság jár az óvónőnek? Vagy a Munka tv.alapján kell csak számolni?
Köszönöm,ha választ kapok.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Kövesi Györgyi:] Kedves Sulyok Blanka! Bár minden pedagógus ilyen érzékeny és szolidáris lenne az LMBTQ fiatalokkal! Nagyon fontos lenne, hogy minden diák biztonságban érezhesse magát az iskolában! Szeretném figyelmükbe ajánlani a Melegség és megismerés iskolai érzékenyítő programot, amelyet a […]
Pride és pedagógia »

--

[ax:] Kedves Gönczöl Enikő! Nagyon fontosak ezek az írások, szinte mindegyik telibe találja az éppen aktuális problémámat, vitámat, morgolódásaimat, napi csatározásaimat (csatározás?? - de jó lenne szemtől-szemben állni ás csatározni...) Köszönöm szépen. Várom a szeptemberi […]
Neked mindegy? Nekem nem! 15. – Ne hagyjuk magunkat manipulálni! »

--

[Anna:] Most miért halasztották őszre? Addigra megint lesznek sokan, akik nem veszik észre a benntartó erőket, és elmennek a pályának még a közeléből is. Legalább mesélhettek volna nekünk - a gida lábáról, az üvegcipellőről, a szurokról, amelyben benne ragadt meg hasonlókról. Nem […]
Meghívó az FPF konferenciájára »

--

[Leiner Károly:] Nagyon jó írás! Nem csak a druszám vagy Ax barátom :) vigyázz magatokra!
A la recherche… Eltűnt idő, eltűnt öröm az iskolában »

--

[csilla:] Amikor a felelősöket keressük az oktatási kormányzatban, a jövő generációjának nevelése miatt! Tegyünk meakulpát! Nézzünk szembe a tükörrel! Látom-e saját magam? Ki vagyok én? Majd ennek fényében nézzük végig azt a gyerekhalmazt, akinek nevelése ránk volt bízva! Jól […]
A magyar közoktatás problémái a PISA adatok tükrében »

--

[Péter:] Laszlo vicces beszólása tetszik nekem. Különösen akkor, ha majd felsorol olyan kollégákat, akik a saját KUDARCAIK miatt a liberális kormányzást hibáztatták. Mert ismereteim és tapasztalataim szerint az "úgy rossz ahogy van" típusú áthárító minősítést nem liberális […]
A magyar közoktatás problémái a PISA adatok tükrében »

--

[Laszlo:] @Peter: "Ha csak csodálkozik, az a kisebbik rossz. De vagdalkozik, mindenkit és mindent hibáztat a saját kudarcai miatt." Peldaul a "liberalis kormanyzast"? ;)
A magyar közoktatás problémái a PISA adatok tükrében »

--

[OFOE:] Kedves Dia! Gondolom ez azon múlik, hogy a három év gyakorlatát az itteni intézmény elfogadja-e, és három év után megadja-e a ped1 státuszt. Pontosabb és jogi szempontból napra kész válaszért keresse meg az Oktatási Hivatal ügyfélszolgálatát.
Mit kell tudni az életpályamodellről? »

--

[Péter:] Csilla a lényegre tapintott: "...csodálkozik majd az az utánunk jövő humánerőforrás fejlesztéssel foglalkozó értelmiségi munkás! nem mondanám pedagógusnak! hogy ők honnan jöttek? " Ha csak csodálkozik, az a kisebbik rossz. De vagdalkozik, mindenkit és mindent hibáztat […]
A magyar közoktatás problémái a PISA adatok tükrében »

--

[DIA:] Üdvözletem kérdezném hogy külföldön megszerzett oklevelem már honosítottam és hogy milyrn minôsítésben alkalmaznának, ha külföldön már van 3 éves pedagógusi tapasztalatom? Csak gyakornok lehetek?
Mit kell tudni az életpályamodellről? »

--
OFOE (2001–2017) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek