OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2017. április 10.
» Hozzászólások (0)

Hogyan játsszunk?

1. Társasjáték-pedagógia a gyakorlatban

Amikor az idei tanévben több tanulócsoportban a Budapest Bank támogatása jóvoltából pénzügyi-gazdasági társasjátékok kipróbálásába kezdtünk, a csatlakozó kollégáknak és a velük együtt részt vevő osztályoknak már volt gyakorlatuk a társasjátékok iskolai alkalmazásában.

A pénzügyi-gazdasági kompetenciákat fejlesztő társasjátékokat a Szivárvány Baptista Gimnázium és Szakképző Iskola öt osztályának tanulóival próbáltuk ki, és a tapasztalatokat feldolgozva sikerült a játékokat beépíteni a tanítási folyamatba. Mivel iskolánk profilja a vendéglátás, ami szerves kapcsolatban áll a pénzügyi kultúrával, az ehhez kapcsolódó ismereteket több tantárgy keretében (gazdasági, vállalkozói ismeretek, gazdasági számítások stb.) tanítjuk. Iskolánk utolsó esélyt adó intézmény: diákjaink többsége nehéz körülmények között él, hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, nagy részük sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, magatartási zavarral küzd. Többségük cigány fiatal, és túlnyomórészt megegyeznek abban, hogy eddigi tanulmányaik során kudarcok érték őket (fogyatékosságuk okán, rendezetlen családi körülményeik, magatartás-problémáik miatt).

A programban egy érettségiző, egy szakmát tanuló (cukrász) és három sajátos nevelési igényű (SNI) osztály vett részt 60 tanulóval. A diákok szívesen vették a foglalkozásokat, hiszen iskolánkban szinte valamennyi pedagógus évek óta gamifikálja a tananyagot: több saját ötletű hagyományos társas- és digitális játék is született, tehát nem nulláról indultuk el. (Például a Monopoly játéknak nálunk megszületett a cukrász szakmai anyagra épülő változata, de készült az élelmiszerismeret oktatásához használható Gazdálkodj okosan is.

Ahhoz, hogy a tapasztalatainkat meg tudjuk osztani másokkal, és kedvet csináljunk hasonló játékok kipróbálásához, hozzátartozik az is, hogy néhány bevezető gondolatot megosszunk a társasjáték-pedagógia működéséről.

Hogyan fogjunk neki?

  • Egyszerű játékokkal szoktassuk hozzá a játéktevékenységhez a gyerekeket, hiszen közülük keveseknek van ezzel kapcsolatos tapasztalata. A családi és a társasági tevékenységekből is kikopóban van a társasjáték, miután a digitális világra jellemző kapcsolódási formák a társasjátékot is az online térbe helyezték át. A társasjátékokban a társas összejöveteleken (és a játékboltokban) tapasztalható vitathatatlan reneszánsza a gyerekeknek csak egy nagyon szűk rétegét éri el, ugyanakkor a pedagógia számára hatalmas lehetőséget jelentenek, jelentenének a változatos, jól átgondolt és kipróbált játékok, játék-ötletek. Válasszuk ki és próbáljuk ki azokat a játékokat, amelyek számot tarthatnak a mi tanulócsoportunk érdeklődésére!
  • Ki kell alakítanunk és meg kell tanítanunk betartani a társasjátékozás szabályrendszerét. Ez nem is olyan könnyű feladat, azonban a „te csaltál” típusú viták megelőzése érdekében elkerülhetetlen. Miután az osztály életét szabályozó megállapodásokat – a „törvényeinket”, viselkedési szabályainkat – úgyis meg kell alkotni annak érdekében, hogy a tanulóinkból működő csoportot sikerüljön felépítenünk, az együtt játszás szabályainak közös kialakítása ennek a folyamatnak a része lehet.
  • A játékokat fokozatosan érdemes bevezetni: mi egyszerű szóláncokkal, eszközt nem igénylő játékokkal, páros játékokkal (gyerekkorunkban játszott amőba, torpedó, területfoglaló), és mozgásos tevékenységekkel szoktuk a játéktevékenységet, a játék (újra)tanulását kezdeni.
  • Kezdetben olyan játékokat válasszunk, amelyek viszonylag rövid idő alatt befejezhetőek – a félbeszakított játékok ugyanis nem okoznak sikerélményt, elveszítik a varázsukat.
  • A játékokban nincs vesztes, csak olyan játékos, akinek nem volt elég ideje arra, hogy befejezze a játékot, vagy nem jól taktikázott stb. Ez a megközelítés segít abban, hogy a sikertelenebb játék tanulságát úgy vonhassa le az érintett tanuló, hogy ne kelljen a személyiséget leértékelő „vesztes” szerepbe helyezkednie (az, hogy most rosszul taktikáztam, nem jelenti azt, hogy lúzer vagyok). A győztesnek épp ezért meg kell tanulnia úgy örülni, hogy az a többiekben ne okozzon feszültséget, frusztrációt; ehhez egyes gyerekeknek kontrollra, segítségre (és a fent említett viselkedési szabályokra) van szükségük.

A játékok alkalmazásának technikai feltételei – előkészületek, szervezési feladatok

Minden foglalkozás előtt meg kell terveznünk a folyamatot, és át kell gondolnunk a szükséges előkészületeket.

  • Melyik teremben használjuk a játékokat?
  • Mennyire mobilizálható a terem berendezése?
  • Egy- vagy többféle játékkal akarunk játszani?
  • Van-e elég játék a csoportlétszám ismeretében?
  • Milyen plusz eszközöket igényel a játék? (íróeszköz, papír, plusz dobókocka stb.)
  • A foglalkozás előtt meg kell győződni arról, hogy a játék készlete hiánytalanul rendelkezésre áll.

De át kell gondolni a céljainkat is:

  • Mire akarom használni a társasjátékot? (napközi – szórakozás, rekreáció; irodalom óra – ismeretek gyakorlása stb.)
  • Vannak-e egyéb céljaim a játék örömén és azokon a képességfejlesztő hatásokon túll, amik úgyis adódnak a játék használatából?
  • Ha igen, akkor hogyan állítsam össze a csoportokat/párokat?
  • Kiket akarok együtt játszatni és miért?

Új játék alkalmazásának problémái

A játékot a csoportban történő kipróbálás előtt a pedagógusnak meg kell ismernie! Tökéletes szabályismerettel kell rendelkezni – épp ezért mi mindegyik új játékot többször is kipróbáltuk, próbajátékokat játszottunk.

Kezdjünk nagyon egyszerű szabályrendszerű játékkal! (Ahogy fentebb már jeleztük, a témánkhoz tartozó – később részletesen is bemutatandó – pénzügyi-gazdasági jellegű játékok bonyolultabb felépítésűek. Közülük a legegyszerűbbnek a Monopolyt gondoljuk, hiszen egyszerű pályabejárós játék, és a gyerekeink többsége már találkozott vele a korábbi években is, hiszen mi rendszeresen használjuk.) Tökéletesen alkalmas bevezető játékok a régi, hagyományos táblás játékok, amelyek többsége pályabejárós játék, mint például a Ki nevet a végén?

Hogyan ismertessünk meg egy új játékot?

Az új játék bevezetésének több változatát is kipróbáltuk, mindegyiknek más az előnye és hátránya:

a) egyszerűbb szabályrendszerű játék esetén odaadtuk a tanulóknak a játékleírást azzal a céllal, hogy a szövegértést, az olvasást, az információk feldolgozását, a válogató olvasást stb. gyakorolják, és rájuk bíztuk a szabályrendszer megértését, ami a szövegértésen túl, egymás segítését is magában foglalta. Ezzel tehát nem a játék alkalmazása volt a közvetlen célunk, hanem az előbb felsoroltak: a szövegértés tréningje, a közösség épülése, a szociális kompetenciák fejlesztése. Azonban ügyelni kell arra, hogy a szövegértési feladat ne menjen a játékos kedv rovására – a megfelelő pillanatban segítséget kell nyújtani, a frusztrációt kialakulását megelőzni. Bonyolultabb szabályrendszerű játék esetén a jó szövegértési képességű tanulók is segítségre szorulhatnak, mert egyszerre túl sok és túl összetett információt kell befogadniuk.

b) Mi ismertetjük a szabályokat. Itt az a technika vált be a legjobban, hogy ismertetjük a célt, a győzelem feltételét, és elmondunk annyi szabályt, amivel már elkezdhető a játék. Ha a játékban új kérdés merül fel, akkor a pedagógus oda tud menni egyenként a csoportokhoz és ismertetni tudja a folytatáshoz szükséges új szabályt. Sajátos nevelési igényű gyerekeinknél azért is csak így tudtuk megoldani az új játék bevezetését, mert a gyenge memória, a fluktuáló figyelem mellett így tudtak a tanulóink lépést tartani a változó játékmenettel.

c) Bevált az is, hogy néhány tanuló játszott próbajátékot, amit a többiek megfigyeltek; ez a szervezési mód kis létszámú csoportokban könnyen megoldható. A szabályokat ekkor is folyamatosan „adagoltuk” a játszóknak, a többiek pedig figyelték a játék menetét. Amikor már az összes szabály sorra került, a bemutatót játszók egyedül folytatták a játékot, a többiek pedig csak ekkor kezdték el.

Mi a pedagógus feladata a játék során?

Természetesen a tanárnak meg kell győződnie, hogy mindenki tökéletesen érti a szabályokat, a játék célját. Figyelemmel kell lennie az időre, követnie kell a gyerekek reakcióit, hogy be tudjon avatkozni, amikor szükséges.

Érdemes a háttérbe vonulni és figyelni a csoportok működését, a tanulók viselkedését. A szabadidős tevékenységek alatt alaposabban megismerhetjük a tanulókat, akik a tanítási órákon – bár ezért a módszereink is felelősek –, sokszor egyfajta tanulói álarcot viselnek, a játékhelyzetben azonban sokkal színesebben nyilvánulnak meg. Nincs is más dolgunk, mint figyelni a játékot, szereplőket, a csoport dinamikáját. Természetesen, ha azt látjuk, hogy egy-egy tanuló kevésbé szerencsés a játékban és kezdi a motivációját elveszíteni, akkor érdemes odamenni a csoporthoz és segíteni feloldani a helyzetet. A szabályértelmezési problémák vagy az ezzel kapcsolatos viták során is szükség lehet segítségre, de ilyenkor is szem előtt tartva a „Segíts, hogy egyedül csinálhassam!” elvét; vagyis a játék közben mindig a keretek biztonságos kijelölésével, elmagyarázásával segítünk, és sosem adunk tanácsot, semmilyen módon nem befolyásoljuk a tanulókat.

A foglalkozás végén fontos megbeszélni a tapasztalatokat: mondják ki a tanulók, hogy miért győztek/voltak kevésbé sikeresek, hogyan érezték magukat, mi volt jó és rossz a játékban stb. Nem nekünk kell a tanulságokat megfogalmazni, a tanulókban akkor tudatosulnak igazán a történtek, ha ők maguk fogalmazzák meg azokat.

Hogyan adaptáljunk játékokat a céljainknak megfelelően?

A társasjátékok átalakításának legegyszerűbb módja, ha

1. A szabályrendszeren alakítunk. Ennek több célja, módja is lehet:

- ha az amúgy népszerű játék a sok gyakorlásban túl könnyűvé, „unalmassá” válik – például egy sudokut sokkal érdekesebb négy színnel, négy játékossal játszani úgy, hogy megadott menetirányba haladva felváltva teszik a játékosok a táblára a saját színüket a szabálynak megfelelően – a játék elve ugyanaz marad, mégis sokkal nehezebb, összetettebb.

- több vagy kevesebb játékost szeretnénk bevonni

- meg szeretnénk hosszabbítani, vagy épp rövidebbé tenni a játékidőt

- valami extra célt szeretnénk elérni a játékkal: például azt, hogy a gyerekek adott tananyagot sajátítsanak el, ismételjenek. Ezért egy bármilyen pályabejárós játékot úgy alakítok át, hogy a dobott mezőre csak akkor léphet a gyerek, ha tudja pl. a mezőre írt szó ellenkező nyelvű megfelelőjét; az adott fogalom definícióját; adott szerző művét stb. (Ha nem tudja, akkor azt hangosan valamelyik társa mondja ki!) Átalakítom a játékot, és a tanulóknak nem egyszer kell körbemenniük, hanem 2-3 kört kell megtenniük.

2. Új játék alkalmazásához használjuk fel a játék tábláját, játékkészletét – néhány ötlet:

- az eredetileg más célra készült készlettel új játékot találunk ki: például az állatos kártyacsomagot kiosztjuk egyenlően a játékosok között, és az asztalra három kört rajzolunk, vagy kirakjuk zsinórból stb., és beletesszük a „halmazok” nevét jelző papírcsíkokat: emlős, madár, hal, egyéb – természetesen alsó tagozaton járunk. A gyerekek felváltva teszik a kártyáikat a megfelelő körbe, ha tévednek, vissza kell venniük, vagy kimaradnak egy körből stb.

- A Scrabble-ből vagy bármilyen más betűkészlettel rendelkező játékból rengeteg új játék található ki. Példa: minden gyerek kap 10 betűt. A játéknak a Szabadulj a betűktől nevet adtam. Feladatuk sorban szavakat kirakva a betűikből, megszabadulni tőlük. Egyetlen szabály: bárkitől a lerakás előtt el lehet venni betűt (ha a saját szóhoz szükségünk van rá), de azonnal le is kell rakni (a szavak betűit visszadobjuk a dobozba). Győz az, akinek vagy elsőnek elfogy, vagy már senki nem tud értelmes szót kirakni és neki marad a legkevesebb betűje.

- Monopoly játék: az előző órán tanult sütemények összetevői vannak a pályán és kis kártyákon. Minden játékos a játék elején kihúz egyet: például dobostorta, citromtorta stb. Feladatuk a pályán körbejárva összegyűjteni a recepthez szükséges összetevőket. A játékban lehet egymással cserélni, üzletet kötni, ha kölcsönös a megegyezés. A gyerekek addig „köröznek” a pályán, amíg el nem készül a süti.

- számolás gyakorlása: bármilyen pályabejáró tábla megfelel a játékhoz. Minden játékos egy általunk megadott számmal, de ugyanazzal a mennyiséggel indul. A pálya mezőire műveleteket helyezünk el (+5, -3 stb.). A dobott mező számán található műveletet el kell végezni (a kisebbek leírhatják az eredményt, mert könnyen elfelejtik, a nagyobbak fejlesszék a memóriát azzal, hogy fejben tartják). Természetesen itt a szerencse dönti el a nyertes személyét, de a gyerekek ennek ellenére élvezik.

Egy alapjáték: a memória kártyák

Bár a játékokban elsősorban a játék öröme a fontos, azonban emellett az ismeretek megerősítését, rögzítését, gyakorlását is elérhetjük ezzel az eszközzel. Természetesen nem alkalmas minden kész játék erre; az alapötleteket, táblákat, játékkészletet (kártyák, figurák stb.) kell kiindulási alapnak tekintenünk és adaptálnunk a tanulók képességei és a céljaink szerint.

Memória kártyákat minden olyan tananyagban, műveltségterületen tudunk használni, amelyen két fogalmat, tárgyat stb. asszociációs kapcsolattal párba állíthatunk. Néhány példa erre: történelem – uralkodók, események és évszámok; irodalom – művek és szerzőik vagy művek és szereplőik vagy egy mű összetartozó szereplői; kémia – elemek és vegyjelük; angol – szóanyagok gyakorlása stb. Az új kártyákat a gyerekek készítsék el, ezzel növelve a bevonódást, emelve a motiváció szintjét („Az én kártyámmal fogunk játszani!”). Az egyénileg készített kártyák garantálják, hogy a gyerekek érdeklődésének és tudásának, a gyakorlandó, bevésendő, megmozgatandó tananyagnak megfelelő feladatok szülessenek.

Hogyan használjuk? Ha okosan átgondoljuk és megtervezzük, akkor a gyakran hangoztatott ellenérv, miszerint „túl sok idő fog elmenni vele a tananyag rovására”, teljesen okafogyottá válik. Egy lehetőség a gyors és komoly tanulási haszonnal bíró lebonyolításra: a kártyákat, legalább 5 készletet kiteszünk öt asztalra, amelyek körül a gyerekek rögtön csoportosulnak, leülni is felesleges, és elindítjuk a játékot. A játékidő egy helyszínen legalább másfél perc. A gyerekek játszanak a kártyákkal, amikor lejárt az idő, megszámolják a felvett párokat, visszarendezik az asztalt és „viszik magukkal” a pontjaikat a következő asztalhoz. Nem baj, ha nem sikerült minden párt felvenni. A játékot ugyanazzal a tudásanyaggal, de más és más elrendezésben ötször játsszák, azaz ötször is találkozhatnak ugyanazzal az ismerettel. Így 7-8 perc alatt gyakorlatilag a teljes ismeretanyaggal találkoznak. A játék logikája hasonlít a kooperatív technikák „Kettős kör” gyakorlatához.

Leiner Károly – Földes Petra
A fotókat Leiner Károly készítette

--

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2018.02.08.
Egy kérdés a 6.-os állami irodalomtankönyvből: „Szerinted mi az oka az egyre jobban terjedő terrorizmusnak?”
Alföldy Jenő és Valaczka András tankönyvét, az Irodalom 6. Olvasókönyvet az Eszterházy Károly Egyetem Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet adta ki 2015-ben. Többek között ezt állítjá...
(Forrás: 444.hu)
--
2018.02.08.
Toldi és a terror
Nem tartjuk jó ötletnek, hogy egy 12-13 éves gyereknek a Toldiból vezetik le a terrorizmust – így reagált a Népszavának Kereszty Péter, a Tankönyvesek Országos Szakmai Szövetségének (TANOSZ...
(Forrás: Népszava)
--
2018.02.08.
Szilágyi János: A politika fogva tartja a szakképzést
Abban látom a problémát, hogy ő (az Iparkamara elnöke) nyilván nem szakképzési szakember, ő a gazdasághoz ért, ám nincsen olyan szakmai műhely mögötte, ahol felkészítenék a szereplé...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2018.02.07.
Beépülő fideszes ügynökök? Újabb pedagógus-szakszervezet került veszélybe
„Szervezeten belüli feszültségek” és „bizalmi válság” terheli a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetét (PDSZ) is. Utóbbi azért lehet rossz hír az érdekképviselet mellett elkötelezett...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2018.02.07.
Életemben egyszer sem adtam egyest vagy intőt, mert mindkettőt a személyes kudarcomnak éreztem volna
Interjú Winkler Mártával, a hazai alternatív pedagógiai mozgalom elindítójával. Több mint ötven éve van a pályán. A kezdetektől azért dolgozik, hogy minél több gyerek menjen örömmel...
(Forrás: hogyanmondjamelneked reblog)
--
2018.02.06.
Hoffmann Rózsa szerint nagyon fontos a diákok véleménye, ezt képviselte oktatási államtitkárként is
Hétfői sajtótájékoztatóján kérdezték a KDNP országgyűlési képviselőjét a diákok oktatást érintő követeléseiről. Az MTI beszámolója szerint Hoffmann Rózsa kijelentette, hogy a...
(Forrás: 444.hu)
--
2018.02.06.
Törley Katalin az Oktatási Minimumról – videó
A Tanítanék egyik alapítója az Oktatási Minimumot elkészítését célzó három hónapos munkafolyamatról beszélt Rónai Egon műsorában.
(Forrás: atv,hu)
--
2018.02.06.
Mi történik, ha nem lett kiváló a félévi bizonyítvány?
Az általános iskolákban a napokban osztották ki a félévi bizonyítványokat. A tájékoztató jellegű papír, amely a gyermekek haladásáról informálja a szülőket, ma már túlmutat önmag...
(Forrás: Magyar Hírlap)
--
2018.02.06.
Úszik, nem kérdezget
Pedig Kálló Dániel kimondottan kulturált vitapartner. Nem szakadna be a Parlament teteje, meg a hold se esne le az égről, ha beszélgetnének vele. De nálunk ez nem része a kultúrának: nem csak...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Ancsa!

Az a kérdés, hogy határozott vagy határozatlan idejű jogviszonyod van-e. Közös megegyezéssel mindkettőt meg lehet szüntetni a
megállapodásnak megfelelő időben (ezért közös megegyezés).Lemondással a határozatlan idejű
jogviszony szüntethető meg, ebben az esetben van két hónap lemondási idő. A munkáltató kötelezhet a lemondási idő ledolgozására.

Ha a közalkalmazott nem hajlandó a lemondási időt ledolgozni, és jogellenesen távozik, köteles a lemondási időre járó távolléti díjat megfizetni.
Ha a határozott időtartamú jogviszonyát szünteti meg jogellenesen, a határozott időből még hátralévő időre járó, de legfeljebb háromhavi
távolléti díjnak megfelelő összeget köteles megfizetni (Mt. 84. §).

Reméljük, segítettünk a megfelelő döntés meghozatalában.

Üdvözlettel az OFOE Szerkesztősége

--
  Szász Anna

Még nem egészen egy éves részmunkaidős közalkalmazotti jogviszonyomat szeretném megszüntetni,másik munkahelyre teljes időben,kedvezőbb feltételekkel vennének fel szintén közalkalmazottként. Közös megegyezéssel akarnak elengedni,de 2 hónapot la akarnak velem még dolgoztatni. Az új munkáltató viszont nem tud 2 hónapig várni rám, nekik most kellene is a munkaerő.Mit tehetek abban az esetben ha nem szeretném letölteni a két hónapot? Szeretnék azonnal eljönni erről a munkahelyről.Kell-e ebben az esetben nekem fizetnem bármit is? Jó-e a közös megegyezés és egyáltalán kiköthetnek-e közös megegyezés esetén is 2 hónap letöltendő időt?
Válaszát előre is nagyon szépen köszönöm! Üdvözlettel: Ancsa

--
  OFOE

Kedves Gabriella!

A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 17. § (4) A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidejét meghaladóan a pedagógusnak
további tanórai és egyéb foglalkozás, pedagógiai szakszolgálati
közvetlen foglalkozás megtartása akkor rendelhető el, ha

a) a munkakör nincs betöltve, a pályázati eljárás idejére,

b) a munkakör nincs betöltve, és az álláshelyre kiírt nyilvános
pályázat sikertelen volt, feltéve, hogy a munkaközvetítési eljárás
sikertelen maradt, és a pedagógusok állandó helyettesítési
rendszerében sem áll rendelkezésre megfelelő szakember vagy

c) a betöltött munkakör feladatainak ellátása betegség, baleset vagy
egyéb ok miatt váratlanul lehetetlenné vált.

Mivel itt már régóta nem erről van szó, és kérdés, hogy egyáltalán
meghirdették-e, illetve hányszor hirdették meg az álláshelyet. Az eddigi
kifizetés a már teljességgel hatályát vesztett, és rendkívül hátrányos
KLIK-es kollektív szerződés alapján történt. Az új KSZ-ekben pont ezt
a kérdést nem szabályozzák, tehát marad a munka törvénykönyve, amely
szerinti rendkívüli munkaidőben végzett munka díjazása alapján kell
kifizetni szerintünk a többletórákat https://net.jogtar.hu/jr/gen/
hjegy_doc.cgi?docid=A1200001.TV
A 143. § szerinti 50 százalékos bérpótlékkal (tehát összesen az egy órára
eső
illetmény 150 százalékával). A másik megoldás az átalánydíjazásról
szóló megállapodás, amelyet tehát a munkáltató nem egyoldalúan határoz
meg. Ez tipikusan olyan ügy, amelyet valószínűleg nem fog
tudni egyedül érvényesíteni.

Érdemes lenne kapcsolatba lépnie valamelyik pedagógus szakszervezettel.
Ajánlom a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetét, ahol kiváló
jogász áll a tagok rendelkezésére. Ez a válasz is az ő segítségükkel
született.

Üdvözlettel
Szekszárdi Júlia

--
  Havasi Gabriella

Tisztelt OFOE!

Általános iskolában tanítok, mint tanító, osztályfőnök. A 20117/18. tanévben úgy alakult , hogy az osztályomból szeptember 2. felétől elment a napközis kollégám, és azóta sem sikerült betölteni az állását. Így 3-2 arányban egy kolléganőmmel végezzük el ezt a betöltetlen állást. Kérdésem, hogy ilyen esetben hogy , miként kell elszámolni a "helyettesítést"?
Mindketten letanítjuk a délelőtti óráinkat, minden osztályfőnöki munkát elvégzünk, és rögtön, szünet nélkül folytatjuk egy üres állást betöltve. szerintem ez egy másik munkakör betöltése, és ketten még a kezdő pedagógus bérét sem kapjuk meg. Az óradíjunk a legalapabb fizetésnek a heti 32 ed része.
Utólag kezdhetek-e ezzel a problémával valamit, vagy 35. év után kb 1000 ft az óradíjam?
Végül is két kérdés fogalmazódott meg. 1. az "üresállás" betöltése + munka mellett hogy számolandó el? "2. Hogy számolják az órabéremet?

Előre is köszönöm, és kíváncsian várom válaszukat.
Üdvözlettel Havasi Gabriella

--
  OFOE

Kedves Magdolna! Kérdésére részletes választ küldtünk az itt megadott freemailes címre. Ha esetleg nem kapja meg, kérjük, küldjön egy másik elérhetőséget erre a címre: osztalyfonokok@gmail.com
Üdvözlettel a szerkesztőség

--
  OFOE

Kedves Magdolna, ez kemény munkajogi kérdés, és utána kell kérdeznünk. Egy kis türelmet kérünk, fogunk majd válaszolni. Üdvözlettel a szerkesztőség

--
  OFOE

Kedves Sándor Ferenc!
Azt javaslom, hogy forduljon az iskolavezetéshez, és ők vegyék fel a kapcsolatot az illetékesekkel. Valóban lépni kell, komolyan venni ezeket a jelzéseket. Üdvözlettel az OFOE szerkesztősége nevében Szekszárdi Júlia

--
  Varga Magdolna


Tisztelt OFOE!

Mint Közalkalmazotti Tanács Elnök, dolgozóink tájékoztatása érdekében kérem szíves segítségét az Intézmény Fenntartó Társulás által működtetett óvodánk életét érintő, felmerülő kérdéseink megválaszolásában!

Intézményvezetőnk 4. ciklusú megbízása 2018 nyarán jár le. 3 év múlva jogosulttá válik a 40 éves munkaviszony utáni nyugdíjazásra.
Lehetséges-e pályáztatás nélkül meghosszabbítani a munkaviszonyát évenkénti, vagy egyszeri 3 éves hosszabbítással?
Pályázat kiírása esetén, mi történik akkor, ha egyik pályázó sem kap szavazati többséget?
Pályázhat-e olyan személy, aki az egyéb feltételeknek megfelel, és a közoktatásvezetői képzés első évét már elvégezte?
Köszönöm a válasz adást!

--
  Sándor Ferenc

Köszönöm válaszát!
Nem is gondoltam arra, hogy én, mint "szerencsés" külső szemlélő szülő kezdjem el ezen okok felkutatását, inkább a megfelelő szakember vagy szervezet felkutatását szeretném minél hamarabb megtalálni, hogy ezzel tudjak segíteni rajtuk és nem mellesleg azon gyermekeken is, akik nem teszik ezt, lásd saját gyermekem is, akinek elmondása szerint fél attól, hogy ne előtte történjen ilyesmi és még ki tudja milyen lelki gondot okoz ez benne és társaiban is.
Érdeklődnék, hogy a Fővárosi Gyermekvédelmi Központ és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálatot ilyen esetben szükséges e értesíteni vagy ezt maga az iskola vezetése tegye meg?

--
  OFOE

Kedves Sándor Ferenc! Jogos az aggodalma, a vagdosás (falcolás) jelensége meglehetősen gyakran fordul elő a tizenévesek körében. Mindenképpen foglalkozni kell vele a tanárok, szülők és szükség esetén pszichológus bevonásával. Itt olvashat többet e jelenségről: , de a tájékozódás önmagában kevés. Fontos hogy körültekintően és tapintatosan nyúljanak témához, és nyerjék meg hozzá az érintett gyerekek bizalmát. A tettet kiváltó feszültség okait kell először is megszüntetni, s ez az egyes gyerekeknél eltérő lehet.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Gyulai Sándor:] Gratulálok, Ibolya! Örömmel tölt el, hogy iskolánkban ilyen innovációk valósulhatnak meg. További sikereket kívánok: Gyulai Sándor, a Hajdúböszörményi Bocskai István Gimnázium intézményvezetője
Digitális történetmesélés az oktatási nevelési folyamatban 3. - DST a történelem és társadalomismeret tanításában »

--

[Leiner Károly:] Kedves Zoltán, nekem szerencsém van, mert gyógypedagógusként több tantárgyat is taníthatok, így magammal kell "egyezkednem". De: voltam tanító bácsi is - ott is könnyedén megoldható a feladat. Ahol nem, ott a kollégákkal kell összedolgozni. Nézzünk egy példát: […]
Digitális történetmesélés a nevelési-oktatási folyamatban 2 – Csetlő-botló történetek – SNI-sek a virtuális világban »

--

[Zoltán:] Gratulálok! Fogyatékosokkal ilyen teljesítményt elérni nem akármilyen pedagógiai munkáról árulkodik. De mindez hogyan fér bele a mai iskolába, a NAT-ba, a kerettantervekbe? Milyen órák keretében lehet ezeket a lépéseket, eszközöket alkalmazni?
Digitális történetmesélés a nevelési-oktatási folyamatban 2 – Csetlő-botló történetek – SNI-sek a virtuális világban »

--

[Gyulai Sándor:] Angela Lee Duckworth előadása a TED-en: https://www.ted.com/talks/angela_lee_duckworth_grit_the_power_of_passion_and_perseverance
PSZICHOháttér 33. – Grit, avagy a fogcsikorgató szívósság »

--

[OFOE:] Kedves Kérdezőnk! Ha a pedagógusképzésben dolgozott, akkor a rendelet (326/2013) 6.& f szerint a teljes ott eltöltött időszak gyakorlati időnek számit, különben marad a ped1. Viszont a ped.2 átugrásával jelentkezhet kutatótanárnak. Amennyiben 1958. szeptember 1. előtt […]
Mit kell tudni az életpályamodellről? »

--

[csilla:] Köszönöm! fojtottan és hangosan is kiabáltam már mindezért! barátaimnak! részletekben és egyben is. Ígyen, összefoglalva még nem olvastam magamra, magam sirámait! Mástól sem olvastam még ezt! bár magam sem voltam rá képes ilyen módon, saját magam által összeírva […]
Lemorzsolódás, hátrányos helyzet, avagy nem lehet mindenki "jófej" »

--

[A. R.:] Kedves Petra! A kérdésem a következő. 1998 óta a felsőoktatásban dolgozom, oktatok, PhD fokozatom van. Ha a közoktatásban vállalnék állást, akkor milyen pedagógus fokozatba kerülhetek? Kb. mekkora fizetési osztályba? segítségét köszönöm.
Mit kell tudni az életpályamodellről? »

--

[Kövesi Györgyi:] Kedves Sulyok Blanka! Bár minden pedagógus ilyen érzékeny és szolidáris lenne az LMBTQ fiatalokkal! Nagyon fontos lenne, hogy minden diák biztonságban érezhesse magát az iskolában! Szeretném figyelmükbe ajánlani a Melegség és megismerés iskolai érzékenyítő programot, amelyet a […]
Pride és pedagógia »

--

[ax:] Kedves Gönczöl Enikő! Nagyon fontosak ezek az írások, szinte mindegyik telibe találja az éppen aktuális problémámat, vitámat, morgolódásaimat, napi csatározásaimat (csatározás?? - de jó lenne szemtől-szemben állni ás csatározni...) Köszönöm szépen. Várom a szeptemberi […]
Neked mindegy? Nekem nem! 15. – Ne hagyjuk magunkat manipulálni! »

--

[Anna:] Most miért halasztották őszre? Addigra megint lesznek sokan, akik nem veszik észre a benntartó erőket, és elmennek a pályának még a közeléből is. Legalább mesélhettek volna nekünk - a gida lábáról, az üvegcipellőről, a szurokról, amelyben benne ragadt meg hasonlókról. Nem […]
Meghívó az FPF konferenciájára »

--
OFOE (2001–2018) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek