OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2017. március 14.
» Hozzászólások (0)

MINDENKI – Miért fontos a szabadság a szakgimnáziumban (is)? Miben rejlik a diákok esélye?

2010 óta dolgozom a Kozma Lajos Faipari Szakgimnáziumban, magyar-német szakos tanárként. Melyben egyébként a faipari képzés mellett dekoratőrképzés is folyik. Szakmai szempontból az egyik legrangosabb iskola, legjobb diákjaink sorra nyerik az országos szakmai versenyeket, sőt, nemzetközi sikereink is vannak. A szakmai órák jelentőségéhez, a versenyre felkészítő kollégák hozzáértéséhez tehát nem fér kétség – de hogy kapcsolható mindehhez a közismereti tárgyak kérdése? Az idegen nyelv és az informatika jelentőségét már nem „illik” elvitatni, de mi a helyzet a többivel? És mi van, mi lesz a „gyengébben teljesítőkkel”?

Amint a diákok sem egyformák, úgy mi, tanárok is nagyon különbözőek vagyunk, különbözőképp látjuk a tantárgyak szerepét, jelentőségét. Abban azonban egyetértünk, hogy egy iskolában a legfontosabbak a diákok – most az ő esélyeik szempontjából, pedagógiai szempontok és gyakorlati tapasztalatok alapján fogom a felmerült kérdéseket áttekinteni.

Levente és az unalomig ismételt kompetenciák

Egykori diákunk, a ma már egyetemista Kálnai Levente 2013-ben 16. helyezést ért el a lipcsei „WorldSkills”-en, a szakmák olimpiáján, 2014-ben pedig egyéni bronzérmet, csapatban ezüstérmet szerzett a Lille-ben megrendezett EuroSkills-versenyen. Leventének az iskolában nemcsak a szakmai eredményei voltak jók, szövegértésben, szövegalkotásban és matematikából is kiemelkedett tanulótársai közül. Gyors reakciója, ügyes szóbeli megnyilvánulása, kreatív problémamegoldása egyszerre fakadt magabiztos szakmai tudásából és a fent említett kompetenciák magas szintjéből. Azaz (a diák szorgalma, képessége mellett) a szakmai és a közismereti tanárok csapatmunkája kellett ahhoz, hogy kibontakozzon a tehetség. Biztos vagyok abban, hogy pl. a magyarórák számának csökkentése, a közismereti csoportbontások befagyasztása, a kompetenciafejlesztésre alkalmatlan tankönyvek bevezetése nemcsak a közismereti, de a szakmai eredményekre is negatív hatással van.

Magyartanárként különleges tapasztalat, hogy iskolánk diákjai közül milyen sokan érnek el sikerélményt a kreatív írás módszerével. Pedig a „magyar” önmagában nyilván nem a legfontosabb tárgy nálunk – de a művészetre, az alkotásra való fogékonyság összefügg a tanított szakmákkal, és ez nagyon szépen kamatoztatható az irodalomtanításban is. A „Kozmaköltészet-Friss Forgácsok”-facebook-csoport évek óta működő, online irodalmi műhelyünk, ahová a diákírók mellett valódi írók, költők is csatlakoztak – Lackfi Jánostól Kemény Zsófiig, akik időnként „élőben” is ellátogatnak hozzánk.

Természettudományos tárgyak

A PISA-tesztek a diákok természettudományos készségeit is mérik, tehát e tárgyak az alapkompetenciák fejlesztésében is fontos szerepet játszanak, de most a diákok pályaválasztási szempontjából nézzük meg! A mi iskolánkban a legtöbb diákot az évek alatt megfogja a tanult, faipari vagy dekoratőr szakma szépsége, melyet valóban megismerni csak az iskolában van lehetősége.

Ám mindig vannak olyan diákok, akikről kiderül, hogy nem való nekik az a szakma, amit 14 évesen választottak – minél többféle tantárgyak tanulhatnak középiskolásként, annál több az esély arra, hogy megtalálják azt, ami az ő útjuk. Tavaly érettségiző osztályomból az egyik fiúnak még volt lehetősége biológiából érettségizni, amit emelt szinten, 80%-ban teljesített. A sikerélmény és az idő közben alakuló érdeklődésének megfelelő lehetőség nagyon sokat jelentett neki.

Ráadásul vannak olyan diszlexiás, diszgráfiás tanulók, akiknek idegen nyelv helyett muszáj másik érettségi tárgyat választani – az általuk választható „kínálat” is nagyon beszűkül a természettudományos tárgyak kiszorulásával.

„Mindenki” – fontos a verseny, de az ember fontosabb

Nemcsak a tanulási nehézséggel küzdő, de a hátrányos családi helyzetű tanulók is nagyobb arányban vannak jelen a szakképzésben. Nagyon tisztelem azokat a diákjaimat, akik önfenntartóként végzik el sikerrel az iskolát. (Tisztelem őket és szomorú vagyok, mert ez nem valódi kamaszkor.) Szerencsére ez a csoda évről évre megtörténik, amiben mind a diáknak, mind a tanároknak rengeteg munkája van.

Van olyan kollégám, aki minden hajnalban ott ül az iskolában, hogy mehessenek hozzá különórára a korán kelők. De sokan tartanak még szakköröket, külön foglalkozásokat, egyrészt a tehetségesek kibontakozása, másrészt a nehéz helyzetben lévők felzárkóztatására. Nagy áldozat ez a kollégáktól, akik tele vannak órával, javítanivalóval, és akiknek persze még saját családjukban, esetleg az anyagi okokból vállalt másod- és harmad-állásukban is helyt kell állniuk. És nagy áldozat a diáktól, akiknek 35 vagy akár 40 tanórán és heti 10 vagy akár 20 munkaórán kell teljesíteniük. Biztos, hogy mindez egészségtelen és nem tartható hosszú távon. És nem is bírja mindenki – a lemorzsolódás okai szerintem alapvetően itt keresendők. Vezethetünk róla statisztikát és írhatunk tervet a csökkentésére – amíg nincs elég forrás az iskolákra, és nincs elég idő a diákokra, az ifjúságvédelemre, a felzárkóztatásra, addig ez a tendencia csak romlani fog.

A nehéz családi helyzetben lévő tanulóknak nagy segítség volt, hogy egészen az idei tanévig szabadon választhatták meg az ötödik érettségi tantárgyat, a szakmai érettségi csak (egyébként a többség által választott) opció volt. Mint arra már utaltam, nem mindenki marad a 14 évesen választott szakmánál, viszont vannak diákok, akiknek már egy érettségi megszerzése is komoly eredmény az adott életkörülmények között. Több esély volt erre úgy, ha egy olyan iskolába járhattak, ahol alapvetően emberséges bánásmóddal, biztonságos közegben tölthették a napjaikat, ugyanakkor nem voltak „beszorítva” az iskola profilját meghatározó szakterületre.

Érettségi most és jövőre

Iskolánk szakmai vezetősége óriási energiákat tett bele, hogy elérje, a diákok az eddigi tanulmányaiknak megfelelően vizsgázhassanak – de ez csak 2016 decemberében vált hivatalossá. És ezt nem is minden szakgimnáziumban sikerült elérni.

A szabadon választható érettségi tárgy erre a tanévre már biztosan „elúszott”, hiszen nem lenne idő egy újabb tantárgyra felkészülni. De hosszú távon fontos lenne azt visszaállítani. Már csak azért is, mert az a szakgimnazista, aki más szakon tanulna tovább, a kötelező szakmai érettségi miatt hat vagy akár hét tárgyból kénytelen vizsgázni, ami hátrány a gimnazistákkal szemben.

Országos probléma, hogy nincs elég szakmai tanár, és nem lehet mindent helyettesítéssel megoldani – ez ügyben is megoldást kell keresni, és ez sem iskolai hatáskör.

Sok mindenben nem értünk egyet a kollégáimmal, de abban igen, hogy az iskola a diákokért van. És nem fordítva. Sok mindenben nem értünk egyet, de abban igen, hogy emberséggel, lelkiismerettel, együttérzéssel kell dolgozni értük. Ha kiállunk értük és mellettük, talán az oktatásirányításban is megjelenhet végre az emberség és megjelenhetnek az úgy nevezett „pedagógiai szempontok”. Mert az iskola nem hivatal. És a gyerek nem kartoték-adat.

Emlékeztetőül álljon itt Petróczi András, 9.b osztályos tanulónk irodalomórán írt szövege:

„Amit a bárkára magammal vinnék, az a költészet,
mert hát „ki viszi át a szerelmet”,
Amit a bárkára magammal vinnék, az a kreativitás,
mert anélkül nem tudnék élni,
Amit a bárkára magammal vinnék, az a remény,
mert az utolsó dolog, amibe kapaszkodni tudnék,
az „A Reményhez”,
Amit a bárkára magammal vinnék, az az ambíció,
Mert anélkül nagyon nehéz az előrelépés,
Amit a bárkára magammal vinnék, az a kitartás,
  mert anélkül nem lehet pontos és precíz az ember,
és végül, magamat itt hagynám,
hogy meg tudjon tisztulni az élet,
és minden mással, ami megakadályozná ezt,
mindazokkal integetnénk boldogan,
hogy mehessen tovább az élet”

Sulyok Blanka

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2017.03.24.
Nagy baj van a szakképzésben, ott a legrosszabbak a PISA-eredmények
A hatosztályos gimnáziumokban matematikából átlagosan Szingapúr eredményeit hozták a diákok, a gond az általános iskolában és a szakképzésben kezdődik - mondta Palkovics László oktat...
(Forrás: Eduline)
--
2017.03.24.
Nem értjük, miért nem érti Palkovics László a statisztikákat
2015-ben Magyarország azon kevés európai ország közé tartozott, ahol mind a felső, mind pedig az alsó teljesítménysávban az eredmények romlása volt megfigyelhető. Mivel azonban a gyenge ...
(Forrás: hvg.hu)
--
2017.03.24.
Bréking: Hozzáértőt engedtek az oktatás közelébe!
Interjút adott az Indexnek Csépe Valéria pszichológus, az új Nemzeti alaptanterv kidolgozásáért felelős miniszteri biztos. Ahhoz képest, hogy az elmúlt hét évben milyen minőségű „szakemberek...
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2017.03.24.
Fütyis színező: megszólal a szexedukátor
Dúl a kommentháború a fütyis színező miatt, ezerfelé kanyarodott a vita. Vannak, akik szerint felháborító a kis füzet, mások szerint pedig a legtöbb ember egyszerűen csak prűd - a szakember...
(Forrás: hvg.hu)
--
2017.03.23.
Új informatikai kerettantervet készített az IVSZ
Új, a digitális kompetenciák fejlesztését támogató informatikai kerettantervet készített az Informatikai Vállalkozások Szövetsége,amelyet hamarosan eljuttat az illetékes hatóságoknak –...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2017.03.23.
Kulcscsomóval dobott fejbe egy gyereket a hittanórán a babócsai plébános
Rendetlenkedtek a gyerekek a babócsai iskolában hittanórán, a plébános pedig úgy akarta fegyelmezni őket, hogy egy kulcscsomót dobott közéjük. Nem azt a gyereket találta el, akinek szánta...
(Forrás: Sonline)
--
2017.03.23.
Jobban kéne szabályozni az iskolai fegyelmezést
Az ombudsman szerint további garanciákat kell illeszteni az iskolai fegyelmi eljárás jogi szabályozásába, a bizonytalanságok ugyanis könnyen vezethetnek visszás esetekhez - közölte az Alapvet...
(Forrás: Eduline)
--
2017.03.23.
Hatszázmillió gyermeket fenyegethet vízhiány
A világon 2040-re minden negyedik gyerek – nagyjából 600 millió kiskorú – olyan térségben fog élni, ahol a vízforrások „rendkívül szűkösek” – derült ki az ENSZ Gyermekalapjának...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2017.03.23.
Borzasztó helyzetben az iskoláskorú afgán gyerekek
Az afgán gyermekek csaknem egyharmada nem jár iskolába, és sokukat munkára fogják, fiatalságuk ellenére besorozzák katonának vagy korai házasságokba kényszerítik - hívta fel a figyelmet...
(Forrás: Eduline)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Annapanna, helyesek az információid. Ugyanis a 326/2013 (VIII. 30) Korm. rendelet szerint a szabadságot elsősorban a nyári szünetben kell kiadni, és csak akkor lehet a többi szünetben, ha ez a nyári szünetben nem lehetséges. Hogy mikor van a nyári szünet, azt a tanév rendjéről szóló rendelet határozza meg.
https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=a1300326.kor 30. paragrafus (4) bek. Két dolgot lehet tenni: perelni vagy megmondani az igazgatónak, hogy az Mt. 122. par. (2) bek alapján 7 munkanapra a szabadságot szogalmi időben egyszerre veszi ki a tantestület, és akkor ezt a helyzetet oldja meg :)https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1200001.TV

--
  annapanna

Közalkalmazottak szabadságának kiadásával kapcsolatban szeretnék érdeklődni.
Új igazgatónk az iskolában egyre rövidebbre fogja a nyári szüneteket és a szabadságaink fennmaradó részét az őszi, téli, tavaszi szünetre időzíti.
Én értem félre a törvényt? Úgy tudom az őszi, téli, tavaszi szünet nekünk tanítás nélküli munkanap, amelyet nem kell az intézményben tölteni.(Készülhetek itthon pl. az anyák napi műsorral.)

"A pedagógus szabadságát elsősorban a nyári szünetben kell kiadni. Ha a szabadság a nyári szünetben nem adható ki, akkor azt az őszi, a téli vagy a tavaszi szünetben kell kiadni."

Javaslatomra, miszerint növelhetnénk a nyári szünet hosszát, így reagált az igazgató: " A nyári szünetet én határozom meg!"

Tanácsot, véleményt szeretnék kérni! Köszönöm!
annapanna

--
  OFOE

Feltételezhetően gyakornoki státuszba kerül, ha nincs más végzettsége.

--
  mamika

Az a kérdésem, hogy milyen besorolásba kerül az, aki alap anglisztika szakon végzett, vállalja az angol tanári képzést és angol tanárnak veszik fel pedagógushiány miatt?

--
  OFOE

Kedves Ildikó! Javasoljuk, hogy kérdésével keresse fel az Oktatási Hivatalt ezen a címen.

--
  Dani Erika

1991-ben szereztem óvónő és gyermekfelügyelő szakképesítést Székesfehérváron. Ezzel a végzettséggel milyen munkakört tölthetek be óvodai csoportban? Köszönöm válaszát!

--
  Ildikó

Azt szeretném megtudni, hogy törvényes-e az a gyakorlat, hogy egy középiskolai gyakornoknak kötelezően heti 24 órája van az előírt 20 óra helyett. A plusz 4 órát nem fizetik ki, ezen felül rendszeres helyettesítést is ellát. Az oklevele alapján felső tagozatos diákokat taníthat, ennek ellenére helyettesítésre elsőtől kilencedik évfolyamra is beosztják. Mi a gyakorlat, elvárható-e egy gyakornoktól a beleegyezése nélkül az ingyenes túlmunka és az alsó tagozatban való helyettesítés?

--
  Szekszárdi Júlia

„Kedves” Luda!
A kérdéseire többször is kapott választ, kétszer tőlem, egyszer Peer Krisztinától.
De Ön nem választ akar, hanem lehetőséget a mocskolódásra. Vajon miért teszi ezt?
Három lehetséges okot találtam erre:
1. Komoly paranoiája van (ez esetben sürgősen pszichológushoz vagy pszichiáterhez kellene fordulnia).
2. Politikai indítékkal uszították ránk (szó esett holmi kockásinges bűnözőkről is, akiknek mi segítünk megúszni a gyermekbántalmazást).
3. Ön zsigerből gonosz és aljas. (Ebben az esetben pedig menjen a pokolba!)
Ezen túl szó nélkül töröljük a beírásait, esetleg egy bocsánatkérést még hajlandók vagyunk elfogadni.
Rágalmazásért és a jó hírnév megsértéséért akár fel is jelenthetnénk, de erre nem ad lehetőséget, hiszen névtelenül fortyog.
Több időt és energiát sem én sem a kollégáim nem vagyunk hajlandók erre az ügyre fordítani.

--
  töritanár

Az persze egy ilyen országban a jelen körülmények között természetesen fel sem merül, hogy Luda és Péter ugyanaz a személy...

--
  gyönytyúk

1. Össze kéne ereszteni Ludát az egykori Péterrel. Luda itt azt mondja: "nem vizsgáljuk meg, hogy milyen rövid volt a hölgy szoknyája". Péter viszont kikelt a "jó illemű" öltözködés mellett Sulyok Blanka cikke után, szintén elég vehemensen... Az egyesületnek szép elegánsan, egy-egy frappáns mondaton túl hagyni kéne, hogy ők ketten kidühöngjék magukat.

2. Egyik hasonló vehemenciájú tanulómnak felajánlottam, hogy strigulázza az összes tévedésemet, hibámat, aljasságomat, ha jó sokat talál, Balaton szeletet kap. Ludának is felajánlhatom ezt, küldje az ímélemre az eredményt, kapja a Balaton szeletet.

3. Luda lehet, hogy Pecina embere: olcsóbban szeretné megszerezni a honlapot, hogy aztán "szüneteltethesse". Ez csak kicsit vicces: az országbeli eljárásokat egyre kevésbé tudom viccként felfogni, lassan elérjük a "korlátlan lehetőségek hazája" címet (Ludának erdélyi tapasztalatai alapján ismerős lehet a szlogen.)
Üdv. gy.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Leiner Károly:] Kedves Zsuzsa, szívesen elküldöm privát üzenetben, ha email címed megírod nekem, így a legegyszerűbb. Igazából nekem is keresgélnem kellene, hogy hova került, mert TÁMOP pályázatba lett "leadva", én meg elengedtem, megváltam tőle, hiszen egyetlen kiadónak sem kellett...
Nem lehet abbahagyni - 2. Mindannyian mások vagyunk »

--

[OFOE:] Jogos az észrevétel. A végéről lemaradt a szerző neve: Gyarmathy Éva írja ezt a sorozatot, a főoldalon fenn is volt, meg itt is látható a portréja, de valóban mulasztás volt a részünkről, hogy az írás végéről hiányzik a név. Azóta már a 27. résznél tartunk, és remélem, […]
PSZICHOháttér 16. – Kognitív disszonancia – avagy miért ragadunk bele a rosszba is »

--

[paligreg:] Ki a szerző?
PSZICHOháttér 16. – Kognitív disszonancia – avagy miért ragadunk bele a rosszba is »

--

[H. Zsuzsa:] Kedves Károly! Nagyon köszönöm a videót és a könyvtippet is, várólistára tettem, hamarosan sort is kerítek rá. :-) Érdekelne a szabadtanulásos feladatgyűjtemény is, ami a videóban szerepelt, mint elérhető jógyakorlat. Próbáltam megkeresni a hálón, de nem találtam. :-( […]
Nem lehet abbahagyni - 2. Mindannyian mások vagyunk »

--

[Leiner Károly:] Én is sajnálom Anna, mert az általad leírt eset valóban "csak" a pedagóguson múlik: van addig több mint félév. Fel lehet készülni, elő lehet készíteni a kislány fogadását. Ennek ellenére megértem én is, hiszen nem ismeri ezt a területet, nincs felkészítve rá, tart […]
Sikeres integráció - javaslatok egy tanító-gyógypedagógus tollából 2. »

--

[Anna:] 'Minden esetben egyeztetnék a pedagógusokkal, s megkérdezném őket, hogy tudják-e vállalni az integrációs folyamatból rájuk háruló feladatokat. Erre a kérdésre mindenkinek válaszolnia kell!' Ezt a kérdést csütörtökön feltettem egy olyan tanítónak, akinek a 4. […]
Sikeres integráció - javaslatok egy tanító-gyógypedagógus tollából 2. »

--

[Tokaji Ildikó:] Minden szava fontos és igaz. De kiemelnék egy gondolatot, ami az alfa és az omega, és amire mondhatni törvény van, hogy ne lehessen betartani: "Minden esetben egyeztetnék a pedagógusokkal, s megkérdezném őket, hogy tudják-e vállalni az integrációs folyamatból rájuk háruló […]
Sikeres integráció - javaslatok egy tanító-gyógypedagógus tollából 2. »

--

[Tokaji Ildikó:] Személyes tapasztalatom, hogy az iskolák a "különórákban" versenyeznek egymással - különböző tagozatokat hirdetnek. Ráadásul ezek plusz órákat jelentenek kötelezően minden azonos osztályba járó tanuló számára a minimálisan előírt kötelező óraszám felett, ami […]
Neked mindegy? Nekem nem! »

--

[fruzset:] Kedves Hozzászólók! Régebben is voltak magatartászavaros gyerekek, kevesebb IQ-val rendelkezők, stb...25 évvel ezelőtt kisegítő osztályokként működtek, részben integráltan, zökkenőmentesen a többi osztály mellett, egy intézményen belül 10-12 fős gyereklétszámmal. Az […]
Válasz Pribránszki Mariannának az "INTEGRÁCIÓ! Minek és főleg kinek az árán?" c. írására »

--

[Fekete Hajni:] Ez nagyon jó! Nagyon remélem, hogy sokan reagálnak majd rá a szakmából is...! Kíváncsi vagyok a folytatásra!
Sikeres integráció - Javaslatok egy tanító-gyógypedagógus tollából »

--
OFOE (2001–2017) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek