OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2017. március 6.
» Hozzászólások (1)
Címkék:
         

PSZICHOháttér

26. Bizalom 1.

A bizalom értéke

A feltétlen elfogadás a legnagyobb ajándék, amit megkaphat és megadhat az ember, mert a bizalom és az önbizalom forrása, és ezek azok az érzések, amelyekkel hegyeket lehet megmozgatni. A bizalom bármilyen megsértése viszont csökkenti a feltétlen elfogadást, és ezzel ördögi kör veheti kezdetét. A bizalmatlanság ugyanolyan erővel pusztít, mint ahogy a bizalom épít.

Mint minden különösen nagy emberi értéket jelző szó, a „bizalom” is „divatszó” lett, és nagy a veszély, hogy elhasználódik, ezért állandóan tudatosítani kell a jelentőségét. A bizalom maga pedig könnyen kikezdhető, és ki is kezdi az, aki csak a hasznát látja, és nem az értékét.

A bizalom mérhetetlenül nagy erőt ad

A bizalom azt közvetíti, hogy megfelelő és elfogadható vagyok, képes vagyok elérni valamit. Ha a környezet visszajelzi, akkor könnyebb elhinnem magamról mindezt, és a testem-lelkem nagyobb energiákat mer megmozgatni. Amennyiben folyamatos a bizalom, akkor az önbizalom megerősödik, és nagyobb akadályok is legyőzhetőkké válnak.

A hitünk, hogy hatékony lények vagyunk, erőt ad ahhoz, hogy befektessünk másokba vagy egy fontosnak tartott ügybe és persze legfőként önmagunkba.

A bizalom a fejlődés motorja, mert a sikert elővételezi. A teljesítményekhez vezető angyali kör a bizalommal és önbizalommal indul, a siker elővételezése és megtapasztalása alapozza meg. Ezzel szemben a bizalmatlanság és a kudarc leállítja a fejlődést.

„Mindegy, mit gondolsz, meg tudod-e tenni vagy sem, mindenképpen igazad van.”

A bizalom első menetben a feltétlen elfogadáson alapul, ami a fejlődés, a teljesítmények, a siker minden mérlegelés nélküli elővételezése. A feltétlen elfogadás azonban korlátozott, hiszen a tapasztalatok befolyásolják a megítéléseinket. Emiatt a bizalom a korábbi történések, ismeretek függvényében változik, és tudatos méricskéléssé torzulhat. Ekkor azonban kezdi elveszíteni a bizalom jellegét, és kognitív értékeléssé alakul.

A bizalom ugyanis inkább érzelmen, és kevésbé tudáson alapszik. A tapasztalat befolyásolja, mint általában az érzelmeket, de addig bizalom a bizalom, amíg nem biztos ismereteken múlik, vagyis keskeny a kognitív sávja.

Bizalom és hit

Bizalomról beszélünk, ha egy lehetőség nem nyilvánvaló, mégis elővételezzük. Ez kapcsolódhat a tanulás és a tanuló fejlődéséhez is. Nem tudhatjuk biztosan, hogy képes lesz-e adott teljesítményre a diák, de ha bízunk benne, akkor erőt adunk neki saját erőforrásai mozgósítására, és nagyobb eséllyel lesz sikeres.

A tanulás tevékenységgel kezdődik, és hibázással folytatódik. Ha nem így van, akkor nem is igazi tanulás. Semmit nem tudunk megtanulni, ha nem foglalkozunk vele, de minden tevékenységből tanulunk. Hogy jót-e vagy pedig rosszat, az már más kérdés.

Ha valamit azonnal jól tudunk, akkor nincs fejlődés, hiszen nincs min javítani. Vagyis a tanulás jele és része is a hibázás. Aki a hibában a tanulás hiányát látja, az nincs tisztában a tanulás fogalmával. Ha a nevelési-oktatási gyakorlatban a sokat hibázókat mint alkalmatlanokat hamar leírjuk, bizalmatlanságunkkal a legjelentősebb tanulási potenciált gyengítjük.

Ezért sem mindegy, hogy mit tudunk és gondolunk a tanulóról, a tanulásról és a hibákról, hiszen ez határozza meg, hogy mennyire bízunk a tanulás sikerében. Ráadásul a viszonyulásunkat óhatatlanul átadjuk a diákjainknak, így gyorsan terjedhet a bizalom és bizalmatlanság is. A nehézségeket növeli, hogy a bizalmatlanság tartósabb, mint a bizalom, mert lebénít, így kicsi az esély új tapasztalat szerzésére, és a bizalom felépülésére.

A bizalmat a mögötte meghúzódó kognitív, tudatos réteg különbözteti meg a hittől. A hit minden alap nélkül is fennmaradhat, a bizalom azonban nem. Emiatt a hit általában sokkal nagyobb lelki erőt képes adni, mint a bizalom. Attól függően azonban, hogy mire irányul és mi a kimenetele nagyon különböző lehet. A hit, azaz a gondolkodás kontrollja nélküli meggyőződés olykor rendkívül erős, jót és-rosszat egyaránt hozhat, és egyúttal alkalmas arra, hogy másokat is belerángasson jóba-rosszba.

A hitre épülő önbeteljesítő jóslat fogalmát Robert Merton (1948) írta le. Ennek három fázisa van:

1. erős hit abban, hogy valami történni fog, 2. ez a hit megváltoztatja a személy viselkedését, 3. a megjósolt esemény valóban bekövetkezik.

Merton egy korábban stabil bank összeomlásának példájával szemléltette az elméletét. Elterjedt ugyanis az a téves hír, hogy az érintett bank csődbe fog menni, erre az emberek kivették onnan a pénzüket, és így a pénzintézet valóban csődbe ment.

Ugyanerre a sémára épül a jól ismert Pygmalion-effektus, amely a pedagógiában nagy karriert futott be. Ennek alapján erősen befolyásolhatja a bekövetkező eseményeket, folyamatokat a róluk alkotott előzetes hit.

A bizalom erőssé és sérülékennyé tesz

Az erő, amelyet a bizalom és önbizalom ad, több oldalról jön. A legfontosabbak a következők:

  • támaszkodhatok másokra, támaszkodhatok saját erőimre,
  • bízhatok jövőbeni eseményekben,
  • tisztességes cserékre számíthatok,
  • hiteles kapcsolatokra építhetek.
  • a nyitottságom által újabb és újabb lehetőségekhez jutok.

A bizalom a feltétlen elfogadáson alapszik, ezáltal termeli és újratermeli önmagát. A bizalom és a feltétlen elfogadás átadható, és megváltoztathat bennünket. Pszichoterápiában, szerelemben, bármikor. Az, aki rendelkezik ezzel a hatalmas erővel, egészen más személyiség, mint a bizalmatlan, akiből hiányzik az elfogadás, aki mindent szorongva méricskél, mindent ellenőrizni akar, és kizárja a világot. Azért kell rejtőzködnie, sőt manipulálnia, hogy megtévesszen másokat, így reméli ugyanis megtartani a veszélyesnek ítélt külvilág feletti kontrollt.

Különösen kiélezett helyzetekben, amikor nyitottabb a lélek, a feltétlen elfogadással rendkívüli bizalmat lehet ébreszteni, ami akár hitté is válhat, ha valaki feladja a kognitív kontrollt.

A csalók mindig a bizalomra építenek. Csak azt lehet becsapni, aki bízik. A bizalom fennmaradásában nagy jelentősége van a szavak és a tettek közötti kongruenciának, , ami ellenőrizhető. A háttérben meglévő kognitív kontroll az, ami hosszabb távon megvédhet a csalóktól. Különben a bizalom kiszolgáltatottá tehet, ahogyan a kisgyerekek ebben a tekintetben valóban teljesen kiszolgáltatottak a felnőtteknek.

Teljes bizalommal születünk, és a tapasztalataink alakítják (erősítik vagy gyengítik) az ősbizalmat. Ha csecsemőként, kisgyerekként éljük meg, hogy nem számíthatunk a környezetünkre, akkor ez mélyen beépül a személyiségünkbe. A csalódások, a becsapás minden módja egy-egy kis rongálódás az energiát adó bizalom-akkumulátoron.

A bizalom ára dollárban

A bizalom rombolásával a csalárdság súlyosabb károkat okoz, mint az ezáltal szerezhető esetleges haszon. Gyakran elhangzó tanács: „Ne bízz senkiben!” Ennek azonban nagy ára van.

Ha a lelki, szellemi hatások meghatározó voltát nem is akarja valaki elfogadni, legalább az anyagi jólét miatt érdemes elgondolkodnia a bizalmatlanság által okozható alábbi hatásokon. Nézzük tehát a piszkos anyagiakat.

A pénzben is kifejezhető károk:

  • Elszalasztott lehetőségek: a bizalmatlanság miatt elszalasztott új kapcsolatok, elutasított ajánlatok, elmaradt felfedezések, újítások, hiányzó együttműködés anyagi kárt okoz.
  • A védekezés ára: bonyolult szerződések, jogi költségek, az ellenőrzésre fordított idő, erőfeszítés és költségek – a védekezés sokba kerül.
  • Gyanú: a kétség, szorongás, bizonytalanság felemészti az alkotásra fordítható lelki energiákat, és emiatt nem jönnek létre értékek.
  • Biztonsági rendszerek: az őrök, a fémdetektorok, a megfigyelő rendszerek, zárak, széfek, biztonsági szoftverek állandó költséget jelentenek.
  • Bonyolultság: szakértői vizsgálatok, jóváhagyások, a kettős ellenőrzés, audit, felügyelet, a megnövekedett bürokrácia elveszi a hasznos időt és energiát, ráadásul rengeteg pénzbe kerül.
  • Manipuláció: az indítékok eltitkolása, a hamis kommunikáció, a fedőjátszmák, a ködösítés, a rejtett szándékok, spekulációk, titkos műveletek amellett, hogy sok energiát emésztenek fel, tovább gerjesztik a bizalmatlanságot, és a költségek akár a végtelenség nőhetnek.

A vizsgálatok azt mutatják, hogy nagyon erős összefüggés van egy ország gazdasági fejlődése és az emberek egymásba vetett bizalma között. Nyilván a gazdasági mutatókat nagyon sok minden befolyásolja, de a bizalom, mint társadalmi tőke, igen előkelő helyen áll a jólét felé vezető úton.

Mindez számokban megjelenik az egyes népek alkotta országok gazdasági sikerességében. A kutatások nagyon egyértelmű összefüggést tártak fel a bizalom és a gazdasági sikeresség között. Azok az országok, ahol az emberek bizalmatlanok, rengeteg kárt szenvednek el.

Adam Smith már 1766-ban felfigyelt a nemzetek közötti különbségekre a „feddhetetlenség és pontosság” tekintetében. Azt tapasztalta például, hogy a hollandok állják leginkább a szavukat. John Stuart Mill is észlelte, hogy hatalmas különbség van a bizalom tekintetében az egyes országok között. Ő a skandináv országokat hozta pozitív példáknak.

Mindez azért tanulságos, mert éppen ezek az országok azok most is, amelyek a legmagasabb szintet érik el a bizalom terén, és amelyeknek a gazdasága is a leghatékonyabban fejlődik.

Ahogy egyetlen rothadó alma is tönkre tehet egy egész kosár gyümölcsöt, a megbízhatatlanság, a pávatánc, a szavak és tettek különbözősége, a csalás élősködik a bizalmon, és lassanként felemészti azt. A kialakuló bizalmatlanság pedig hosszútávon komoly hátrányokat okoz. Számokban is kimutatható, hogy ha egy nép nem építhet a bizalomra, az az egész országot a lejtőre taszítja (ld. a cikk végén található ábrát).

Létrejön egy ördögi kör, amibe gyorsan beleszaladhatunk, viszont nehezen jövünk ki belőle. Ahogy (talán nem véletlenül) éppen a hollandok mondják: a bizalom gyalog jön, és lovon távozik.

Országonkénti statisztika: bizalom és az egy főre eső GDP
A táblázat Y tengelye azon állampolgárok arányát mutatja, akik egyetértenek azzal az állítással, hogy „a legtöbb ember megbízható”. Az X tengely az egy főre eső GDP 2014-ben (az országok közötti árkülönbségek figyelembevételével).

Szakirodalmi források:
Grampp, W. (1948) Adam Smith and the Economic Man. Journal of Political Economy. 56:4, 315–36. Merton, R. K. (1948) The self-fulfilling prophecy. Antioch Review, 193-210. Ortiz-Ospina, E., Roser, M. (2016) ‘Trust’. Published online at OurWorldInData.org. Retrieved from: https://ourworldindata.org/trust Zak, P. J., Knack, S. (2001) Trust and growth. The Economic Journal, 111, (April), 295-321.

Gyarmathy Éva

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

Mia | 2017. március 6.
A bizalom szerepe nagyon fontos szerintem, főleg az lenne jó, ha a problémákat lenne kinek elmondani. Akkor kevesebb ilyennel szembesülnénk: http://tudomanyplaza.hu/tinedzser-kor-mentalis-betegsegek/
Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.02.19.
"Elég nagy baj, ha valaki az MTA elnökével kerül vitába"
Ezt üzente Szél Bernadett az MTA és a Corvinus átalakításán dolgozó Palkovicsnak, aki a parlamentben vázolta fel, miért jó, ha a Corvinus alapítványi tulajdonba kerül, de az ülés felé...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.02.17.
Nincs jobb mérés a felvételinél
Szinte minden évben felmerül, hogy a központi középiskolai felvételire elegendő-e a 45 perc tantárgyanként, illetve könnyűek vagy nehezek-e a feladatok. A lapunk által megkérdezett gyakorl...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.02.17.
Szódolgozat
Öveges Enikő és Csizér Kata tavaly tette le Vizsgálat a köznevelésben folyó idegennyelv-oktatás kereteiről és hatékonyságáról című kutatási jelentését az Oktatási Hivatal asztalá...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.02.17.
Radó esete a brit tudósokkal. Nahalka István írása
A tanulási elmaradást az a látens diszkrimináció hozza létre, amelyet az iskolák működtetnek egyoldalúságukkal, sajátos értékorientációikkal, bizonyos kultúrák kirekesztésével. Lá...
(Forrás: tani-tani online)
--
2019.02.17.
Diákolimpikonoktól határon túli doktoranduszokig egyre többen állnak ki az MTA mellett
Kedden Budapesten mintegy 1000-1500 fő tiltakozott az MTA épülete előtt a tervezett ellehetetlenítés ellen (a demonstrációtól percről percre tudósítottunk), emellett Szegeden, Kolozsváron...
(Forrás: mérce)
--
2019.02.17.
Mennyibe kerül a nyelvvizsga: akár több százezer forintos kiadással is kell számolni
A továbbtanulás nemcsak izgalommal, hanem anyagi terhekkel is jár, amit az OTP Öngondoskodási Index szerint a szülők 81 százaléka akár lemondások árán is vállalna. Sok családnak azonban...
(Forrás: eduline)
--
2019.02.17.
Utópiának tűnik, hogy bárki is megállítsa a Facebook pénzcsináló adatporszívóját
Ahogy a tavalyi, az idei évindító üzenetében is azt ígérte Zuckerberg – akinek a szavazati jogok 60 százalékát birtokolva teljes az ellenőrzése a cég fölött –, hogy rendet tesz a Facebook...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.02.17.
"Ha ma lennék 16, valószínűleg nagyon be lennék szarva" (Hercsel Adél intejúja Simon Mártonnal)
Ha összeszedném tíz barátomat, akik hasonlóan gondolkodnak, mint én, száz dologban nem értenénk egyet. Ezért kellene beszélnünk róla, a dolgok ott kezdődnek el. Az a baj, hogy leszoktunk...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.02.15.
Az óvszernek van értelme az iskolákban az ENSZ szerint
Az ENSZ Népesedési Alapja adott ki egy jelentést, amelyből kiderül, hogy ha óvszereket osztanak az iskolákban, azzal egyrészt megelőzhetők különböző nemi úton terjedő betegségek, másr...
(Forrás: hvg.hu)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Kérdezőnk!
A pótlékot nyilván az kapja meg, aki ellátja a feladatot. A táppénzen lévő kolléga nyilván nem veheti fel a rendelkezésre álló összeget Az osztályfőnöki munkát érintő jogszabályokról itt tájékozódhat.

--
  ofoe

Kedves Kautnik András! Természetesen megjelentetjük az összefoglalóját, nagyon köszönjük, ha megkapjuk. Kíváncsian várjuk, üdvözlettel Szekszárdi Júlia

--
  Kautnik András

Tisztelt Ofoe!
Szívesen készítenék egy pályaorientációs összefoglalót a duális képzésről: ofőknek, diákoknak, szülőknek... Ez egy új, az esélyegyenlőséget, a munkaerő-piaci elhelyezkedést segítő képzési forma. Osztályfőnökként érdekes kérdéseket kaptam a duális képzéssel kapcsolatban. Megszólaltatnám a Kamara egyik szakértőjét, de szeretnék azzal az "ígérettel" fellépni, hogy le fog jönni a beszélgetés az OFOE honlapján. Lehetségez ez? Köszönettel és üdvözlettel, Kautnik András (Szent Gellért Gimnázium).

--
  KMM

Tisztelt szerkesztőség, ha egy kolléga 3 hétig táppénzen volt, és közben az intézményvezető kérésére én látam el helyette az ofő-i feladatokat törvény szerint nekem jár osztályfőnöki pótlék? Illetve milyen törvény rendeletben találok ezzel kapcsolatos kérdéseimre választ. Nagyon köszönöm

--
  ofoe

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot feltételezhetően a táppénzes időszakban kapja meg a helyettesítő kolléga. Amint ismét munkába állsz, mint működő osztályfőnöknek nyilván Neked jár továbbra is a pótlék.

--
  Sz. Józsefné

Az osztályfőnöki pótlék elvehető-e attól a munkavállalótól aki pár hetes táppénzen van, és odaadható-e a kollégának? Köteles-e a kolléga visszaadni, a munkavállaló visszatér a táppénzről?

--
  ofoe

A gyermekek után járó pótszabadságot az Mt. 118. § (1)-(3) bekezdése szabályozza:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200001.TV,
Ez a munkakörre járó alap- és pótszabadságon felül jár, megvonni tehát jogszerűtlen.

--
  lizzy77

Tisztelt Szerkesztőség! Az iskola, ahol dolgozom, külön engedélyhez köti a gyermekek után járó pótszabadság kivételét, mondván, hogy nekünk úgyis túl sok szabadságunk van. Többen mondták nekem, hogy ehhez nincs joguk, mert törvény szerint jár a nem gyerekesek szabadságán felül, és ennek semmi köze ahhoz, hogy amúgy mennyi a szabadság. Kinek van igaza? Köszönöm a választ

--
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.

--
  magdi72

Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek