OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2017. március 5.
» Hozzászólások (0)

61. esélyegyenlőségi napló

Mese és valóság 1

Ebben az osztályban minden gyerek halmozottan hátrányos helyzetű. Szegregált osztály. Másodikosok.

Mesélek nekik. Rostás Farkas György, A Nap gyermekei című meséjét. Ami arról szól, hogy a cigányok bőre azért sötétebb, mert a Nap gyermekeivé fogadta őket, és kíséri, vigyázza, óvja azóta is. Szeretem ezt a mesét. Persze integrált osztályban mesélni az igazi, ott össze lehet hasonlítani a kis kezeken a bőr színét, és lehet olyan helyzetet teremteni, amiben érzi az ember, hogy átmegy valami abból: a bőrszín nem jelent semmit. Nem attól függ, milyenek vagyunk.

De itt mindegyikük cigány. Csak az én bőröm fehér, de én, a tanári szerepben ezen a területen nem tudok eléggé hatni rájuk. Mert ennek a hatásnak a kortárs csoportban kellene működnie. Rólam tudják, hogy én nem húzódom el egyiküktől sem, megölelem mind.

Mesélek hát. Nem könyvből, itt azt nem lehet, nem figyelne senki, nincsenek meseolvasáshoz szokva, otthon sosem történik efféle. Otthon csak a tévé van, a maga kész kliséivel, lenyomva a külső képpel az esélyét is annak, hogy valami belső kialakuljon.

Itt kell a szemkontaktus, a mesélés szinte színészi teljesítmény, a metakommunikációnak is nagy jelentősége van. Sikerül, figyelnek, már velem élnek a mesében. Amikor oda érek, hogy a Nap megcirógatta a bőrüket, sorban odamegyek hozzájuk. Áhítattal tartják az arcukat felém, és mind boldog, átéli a cirógatást, a barnulást. Mire befejezem a mesét, mind büszke a bőrszínére. A barna bőrére. A cigányságára.

Aztán nekikezdenek rajzolni. Hiszen ez a tananyag, illusztrálni a mesét. Boldogan rajzolnak. Most tudom, arra is ki kellene térnem, hogy ez csak egy mese. Hogy ne higgyenek nekem, mert cigánynak lenni nem jó, csak én most játszom velük, és azt játsszuk, hogy jó. Ki kellene erre térnem. Mert meg kell tanítanunk a fikció és a valóság különbözőségét. Benne van a kerettantervben.

Vagy hagyjam? Úgyis megtapasztalják majd, ahogy nőnek? A buszon tőlük elhúzódókat, a vonaton a táskájukat szorosabban fogókat? Ha eljutnak a középiskoláig, megtapasztalják, hogy nem akar „magyar” gyerek melléjük ülni. Nem akarnak a koliban egy szobába kerülni velük. Ha felnőnek, és munkát keresnek, megtapasztalják, hogy nekik azt mondják: már betelt, nincs állás. Majd egy óra múlva mégis munkát adnak valakinek. Aki nem cigány. A lányok, ha szülni fognak majd, külön kórteremben kapnak ágyat. Együtt, más cigányokkal. Ha a gyerekük beteg lesz, akkor is.

Ha valamelyikük tanul, és diplomát szerez, akkor is cigány marad. Sosem érezheti, hogy nem rekesztik ki. Hogy előítélet-mentesen reagálnak rá, ha bemegy egy boltba, bárhova. Oda akar majd tartozni, a „magyarokhoz”, mert az övéi már nem fogadják be, „elmagyarosodott”, mondják majd neki. Légüres térben marad.

Persze tudom, innen, ebből az osztályból nem lesznek diplomások. Innen a legközelebbi szakiskoláig jutnak csak, és onnan is kiesnek tizenhat évesen. Közmunkára várnak majd, hogy „behívják” őket. Szakmájuk sosem lesz. A lányok főállású anyák lesznek. A fiúk pedig néha kapnak valami más munkát is. Alkalmit, feketén. Kertásást, kubikolást, épületbontást. Tollfosztást. Vályogvetést már nem. Mert az már nincs. Néha elmennek távolabbra is. És gyakran előfordul majd, hogy fizetség nélkül jönnek haza. Mert nem fizetik ki őket.

Úgy és ott élnek majd, ahogy és ahol a szüleik. Ahogy a cigányok élnek generációk óta. De mitől lennének mások? Az iskola nem tud hatni a szocializációval szemben. Mert az erősebb. Mindennél.

Persze sokan rá is szolgálnak majd a kirekesztésre. Mert túl hangosak lesznek, kötözködők. Agresszívak, hirtelen haragúak, a következményekkel nem számolók. A fogyasztói világ hatásaira sajátosan reagálnak majd. Éppúgy, mint a szüleik. Mert otthon és a közösségben ez épül be náluk. És az iskolában is, ahol maguk között vannak. Mert szegregált viszonyok között nem lehet integrációs készségeket elsajátítani. Ott csak az erősödik, ami otthonról jön.

Nézem őket, ahogy rajzolnak. Ebben a szegregált iskolában. Még kicsik. Még nem értik. Tudom, nem tehetek semmit. Kevés a hatásom. Nem vagyok elég, itt a tanteremben. A világot kellene megváltoztatni. Hogy adjunk esélyt nekik. Megértsük őket, és ne zsigerből utasítsuk el. Köztük sincs kevesebb tehetséges gyerek, de a hátrányuk sokkal nagyobb. A szegénységük és a cigányságuk. És ezt nélkülünk nem tudják leküzdeni.

Rostás Farkas György: A NAP GYERMEKEI

Valamikor, nagyon régen, a világ kezdetének elején lehetett, amikor az ember napokig bolyonghatott, amíg egy másik emberrel találkozott. Nagyon nagy becsben tartották az ilyen találkozásokat, mert az emberek vágytak a hírekre, különösen azokra, amelyek külhonból érkeztek. Az idegennek szállást és meleg ételt adtak. Tátott szájjal hallgatták az érdekesebbnél-érdekesebb történeteket. A cigányoknak abban az időben volt becsületük, szívesen fogadták őket a tábortüzeknél, s borzongva hallgatták az öreg cigányvajda történeteit.

— Most pedig elmesélem, hogy nekünk, cigányoknak, mitől van ilyen szép, barna színünk, mert tudjátok meg, hogy nekünk is ilyen sápadt színünk volt, mint amilyen nektek van. Bizony, barátocskám, valamikor mi is olyan sápkórosak voltunk, mint ti.

— Még ilyet, fehér romák! — szólt közbe hüledezve egy legény.

— Vad népek elűztek minket otthonainkból, leányainkat, asszonyainkat megbecstelenítették. Akik túlélték a borzalmas mészárlást, menekülni kényszerültek. így lettünk mi hazátlanok, a világ vándorai. Mivel nem volt otthonunk, ruhánk is csak annyi, amennyit magunkon viseltünk, kézenfekvővé vált számunkra az a felismerés, hogy kezdetben olyan tájakon vándoroljunk, ahol szabad ég alatt is lehet aludni, ahol melegen süt a Nap. Reggel a kelő Nappal ébredtünk, s odatartottuk arcunkat a Nap sugarainak, mozdulatlanul sütkéreztünk, mint a sasmadarak. S amikor szivacsként magunkba szippantottuk az életet jelentő fényt, útra keltünk. Csak nézett, nézett bennünket a Nap, minden reggel szívélyesen ránk mosolygott. Mi is nagyon szerettük a Napot, mert a mosolyából erőt merítettünk, s ezt tudta is a Nap, mivel már akkor is nagyon öreg volt, és az öregek mifelénk bölcsek.

Egy napon így szólt hozzánk a Nap:

— Ide figyeljetek, cigányok! Mit szólnátok hozzá, ha gyermekeimmé fogadnálak benneteket?

— Mire lenne jó ez nekünk? — kérdezte akadékoskodva az öreg jósasszony.

— Nem is tudom... — gondolkodott félhangosan a Nap. — Talán azért, mert nekem nincsen gyermekem. Azért gondoltam rátok, mert ti szüntelenül úton vagytok, s én egész nap veletek lehetnék: óvnálak benneteket a bajtól, a veszedelemtől, s örökké az arcotokra varázsolnám a vidámságot...

— Kedves, drága Nap! — így szólt ükapám a Naphoz. — Bizony, el kéne nekünk a te gondoskodásod, atyai szereteted. Mi boldogan leszünk a te gyermekeid, ha szép bronzbarnára fested a bőrünket. Akkor az emberek már messziről felismernek bennünket, s tudják, mi a te fogadott gyermekeid vagyunk...

A Nap lenyúlt hosszú, sugaras kezével, és minden egyes romát bronzszínűre festett.

Nem győztünk betelni új bőrszínünkkel. De örömünk hamarosan ürömbe fordult, az emberek kezdtek irigykedni ránk, és bottal kergettek el bennünket... A tábortűznél megfagyott a levegő — az emberek lehajtott fejjel, szégyenkezve hallgatták az öreg vajda történetét.

— Akkor a Nap rosszat tett veletek — szólt közbe egy tíz év körüli legényke.

— Bizony-bizony, kisfiam, a Nap nem tudhatta, hogy a gőg és a büszkeség milyen indulatokat szabadít fel az emberek szívéből... Ezért vándorolunk mi, cigányok, mert ha letelepednénk, akkor le kellene mondanunk bőrünk színéről, amely számunkra egyben a szabadság színe is...

(In: Válogatott írások, 1999. 14-16. oldal)

1Az írás megjelent a Tanító című folyóiratban

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2018.08.19.
Az új alaptantervvel végezhetik ki a nem állami tankönyveket
Bár már javában tart az új nemzeti alaptanterv előkészítése, az államtól független tankönyvírókhoz és kiadókhoz a várható változásokról minimális, többnyire csak a sajtóban megjelen...
(Forrás: ugytudjuk.hu)
--
2018.08.19.
Gender aktivisták romboló túlkapásai
A nők helyzetének javításához nincs szükség a gender képzések falain belül megtelepedő radikális feminizmusra, illetve a homoszexuá­lis, transznemű, LMBTQI lobbira sem – érvel az államilag...
(Forrás: Magyar Hírlap)
--
2018.08.19.
Nem alternatív X-faktort akarunk
Megszállott önkéntesek és egy újító szellemű általános iskolai tanár karolták fel Ózdon azokat a hátrányos helyzetű roma gyerekeket, akik egy valamiben biztosan bárkivel felveszik a versenyt...
(Forrás: abcug.hu)
--
2018.08.19.
Az fogad örökbe, aki tudja, hogy a fogyatékkal élő is csak egy gyerek
Egy család négy gyereke mellé fogadott örökbe egy Down-szindrómás kisfiút, mert ez mindig is vágyuk volt. Egy másik családnak azután derült ki, hogy súlyos izomsorvadásban szenved a lá...
(Forrás: abcug.hu)
--
2018.08.19.
A lakást bérlő diákok tízszer annyit fizetnek, mint a kollégisták
Akik albérletbe kényszerülnek, akár tízszer annyit is fizethetnek a lakhatásért, mint a kollégiumi elhelyezést elnyerő társaik. Az utóbbi ugyanis mindössze 15-16 ezer forint havi kiadást...
(Forrás: Magyar Hang)
--
2018.08.19.
Hiába a kormányzati reklám, ha nem fizetik meg a nevelőszülőket
A kormány legutóbb 2013-ban indított nevelőszülő-toborzó kampányt, hogy felkészüljön a 2014. januárjában hatályba lépett szabályozásra, miszerint 12 év alatti gyermekek már nem kerü...
(Forrás: mérce)
--
2018.08.19.
A gyerekek túl korán neteznek, a szülők pedig túl lazák
Az NMHH gyermekvédelmi és edukációs tevékenységének támogatása érdekében kétezer, 7 és 16 év közötti gyermekkel és szüleikkel készíttetett nagymintás, reprezentatív kérdőíves...
(Forrás: Infostart)
--
2018.08.19.
Gender-ügy: közzétette a CEU a Magyar Rektori Konferenciának írt válaszát
A Társadalmi Nemek Tudománya képzést következetlenül, több irányból támadja a kormánykommunikáció - ezek egyike, hogy a Fidesz képzeletében létező gazdaságban ez nem egy "hasznos" tud...
(Forrás: Népszava)
--
2018.08.19.
Kásler Miklós: Nem teljes az ember, ha identitása csorba
Például az ógörög vagy a latin elengedhetetlen a történelem feldolgozásához, az ókori és középkori forrásmunkák olvasásához. A XIX. század ­közepéig a hivatalos nyelv a latin volt...
(Forrás: Magyar Idők)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Zsuzsa! A jogszabályok között nem találtunk ezt kizáró rendelkezést. Feltételezhetően a helyi szabályozás dönti el, hogy ad-e osztályfőnöki megbízást ebben az esetben.

--
  OFOE

Kedves Hajna!
Ha nem megy a közös megegyezés, akkor marad a lemondás.
A Kjt.28. §-a szerint:
(1) A közalkalmazott a határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyt lemondással bármikor megszüntetheti.
(2) Lemondás esetén a lemondási idő két hónap. Ezen időtartam egy részére, vagy annak egészére a munkáltató mentesítheti a közalkalmazottat a munkavégzés alól.
Itt találod a rendelkezést: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99200033.TV

--
  Csernavay Zsuzsa

Tisztelt Szerkesztőség ! Szeretném tudni, hogy a heti 10 órában tovàbbfoglalkoztatott nyugdíjas kaphat-e osztályfőnöki megbízást? Köszönöm vàlaszukat!

--
  Hajna

Tisztelt Cím!"fél" állású , határozatlan időre kinevezett gyógypedagógus vagyok heti 10 tanítási órával.Közelebb a lakhelyemhez sikerült más munkát(magáncég) találnom, a jelenlegit közös megegyezéssel szeretném elhagyni.Mennyi időre kell maximum még maradnom a munkahelyemen, ha a munkáltató nem megy bele a közös megegyezésbe? A szabadságom, ami maradt esetleg, hogy lehetne elszámolni? 20 éve vagyok közalkalmazott, 2 gyermekem 14 év alatti.Köszönöm a választ!

--
  Ramona

Köszönöm szépen valaszát. Megerősített abban, hogy megpályázzam az állást.

--
  OFOE


Kedves Ramona! Magas szintű nyelvtudása és pedagógusi végzettsége is van, ha csak főiskolai is. Elvileg a középiskolában egyetemi végezettség lenne kívánatos, de mivel elég nagy a pedagógushiány, nyelvtanár végképp nincs elég, feltételezhetően nem esélytelen a pályázata. Lehet, hogy feltételül szabják az egyetemi végzettség utólagos megszerzését.

--
  Ramona

Német nyelvszakos középiskolai tanári állást szeretnék megpályázni, viszont csak német nyelvtanári főiskolai végzettséggel rendelkezem. Ezenfelül gazdasági és társadalomtudományi szakfordító oklevelem is van. Német az anyanyelvem . Milyen eséllyel pályazható meg a fent említett állás? Mindenképpen szükség van egyetemi végzettségre??
Előre is köszönöm válaszukat.

--
  OFOE

Kedves Csilla! Az iskola állít ki igazolást a jogosultságról, és ennek alapján utólag téritik a költségeket. Feltételezésünk szerint az érintett tankerület.

--
  OFOE

Kedves Eszter! A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 123. § 123. § (3)
bekezdése szerint a szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.
Ebből következik, hogy a korábbi évekről bennmaradt szabadságot a munkába visszatéréstől számított 60 napon belül ki kell adni, és csak
a 2018-ra járó szabadságot lehet a későbbi időszakban kiadni. A szabadság kiadásának időpontját a kiadás előtt legkésőbb 15 nappal
közölni kell.
A jogszabályt pontosan itt találhatjátok meg: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200001.TV
Reméljük, ezzel tudtunk segíteni.
Üdvözlettel a szerkesztőség.

--
  csilla

Meg szeretném kérdezni, hogy ki fizeti annak a négy éves, jól integrálható autista kisfiú utaztatását a szomszéd városba, ahol a befogadó és a pedagógiai szakszolgálat által kijelölt intézménye van? és a kísérőjéét? Ha fizetik, tömegközlekedésre és gépkocsira is finanszíroznak?

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Blum Szilárd:] >Érdemes felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy a hátrányos helyzetű csoportokból érkezők sajátos hiányosságokat mutathatnak az érzelmi funkcióik területén (a családi összeütközésekből, a környezetük által okozott hosszú távú diszkriminációból, a rendszeres […]
Neuroandragógiával a kirekesztés ellen (Továbbképzés és tréning, 2018. május 24-25.) »

--
OFOE (2001–2018) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek