OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2017. február 28.
» Hozzászólások (1)

Dráma az osztályfőnöki munkában

4. Műsorok készítése

Közélet, történelem: alkalmi műsorok

„A pedagógusnapi ünnepség méltóságát tiszteletben tartó műsort szolgáltasson.”

Az etikai neveléshez kötődhet a saját közösségünkhöz, saját lakóhelyünkhöz, saját népünkhöz, nemzeti ünnepeinkhez való kapcsolódás kérdése. Egy osztály mozgósítása erre a feladatra ebből a szempontból is szerencsés lehet. Az iskolai munkarendek különben is többnyire az osztályokra bízzák a különböző programokat. A történelmi megemlékezések mellett karácsonyi, pedagógusnapi vagy akár több osztályt is együtt mozgató szalagavatói műsort is készíthetünk, de ebbe a körbe sorolom a rendőrség kérésére megrendezett prevenciós előadásokat is.

Kellenek-e egyáltalán ilyenek? Kopp Mária és Skrabsky Árpád vizsgálataiból tudjuk, hogy: „a nemzeti érzés megélését a legszigorúbban elfojtották. A pszichológiából, pszichiátriából tudjuk, hogy az elfojtás neurózishoz vezet, így valóban országos szintű neurózis alakult ki. Beláthatatlan következményekkel jár, ha sikerül egy nép jelentős hányadával elfogadtatni, hogy számára az összetartozás-élmény nem fontos. Ezért áll ma Magyarország az anómia, a közös érték és normarendszer tekintetében sokkal rosszabbul, mint szomszédai, akár a szlovének, a lengyelek, a csehek, még a szlovákok is.”1 Többek között ezért is fontos, hogy a megemlékezések minél jobban megérintsék mind a szereplőket, mind a nézőket. Ezért baj az, hogy a tanárképzésben alig jelenik meg ez a kérdés. (Mellékesen szorgalmazom, hogy bármely szakos tanárjelölt részese legyen egy alkalmi műsor elkészítésének – nem azért, hogy módszertant tanuljon, hanem hogy táguljon a szemlélete, legyen tanárképzős időszakából is elemezhető saját élménye.)

A Youtube-on megnézett több tucat iskolai műsor tanulsága szerint sok kolléga abból tud csak kiindulni, amit ő maga is látott attól a kollégától, aki szintén csak úgy látott valamit, nincs róla saját tapasztalata. Statikus kép: az igazgató (esetleg egy diák) beszéde, versek és történelemóra vegyítése gondolat, mához szóló üzenet nélkül. Iskolai egyenruha vagy svájcisapka, sok-sok technika, nem időben megszólaló vagy vágatlan, hosszú zene. A neten föllelhető szövegkönyvek (pl. suliháló) segítséget, kiindulópontot adhatnak a feladattól rettegő, színpadi képzésben nem részesült megbízott tanároknak, viszont a szövegek felmondása önmagában nem elég. (Én például sosem tudtam kész szövegkönyvet felhasználni, maximum paródiához: „Rózsát hoztunk köszöntőnek /Pedagógusnapra, /tudjuk, hogy a tanár bácsi /örömmel fogadja.”)

Ezért jó, hogy újabban megjelennek az „alkalmazott színjátszás” kérdései a drámatanári továbbképzéseken. (A HOL-MI 2014-es kecskeméti programján például Perényi Balázs politikai viccekkel közelítette meg az ötvenes éveket, 2013-ban én is tartottam erről előadást Nagyváradon)

A műsorok készítésének tartalmi kérdései

„Lassan mindenki kezdte megérezni a dolog súlyát.”

Nem ezen írás feladata a műsorok esztétikai-tartalmi kérdéseivel foglalkozni, néhány szempontot azért megemlítek egyik saját műsorom (egy holokauszt-megemlékezés) példáival illusztrálva:

  • alapos, a gyerekeket érdekeltté tevő előkészítő munka (gyűjtőmunka, múzeumlátogatás, filmélmények)
  • egy központi gondolat, ami köré az egész szerveződik (Hogyan jutunk el a békességből előbb a megkülönböztetésig, majd a fizikai megsemmisítésig?)
  • a nézőpont kiválasztása (az áldozattá váló gyerekek szemszöge)
  • megbízható források, dokumentumok (egy túlélő mondatai, részletek gyereknaplókból)
  • a résztvevő gyerekek bevonása a tartalom kialakításába, ne puszta végrehajtók legyenek (teret adni az improvizációnak: hogyan reagál egy gyerek, amikor a tanítója nem engedi, hogy verset mondjon október hatodikán)
  • a forma meghatározása (húsz-harminc másodperces mikrojelenetek, amelyeknek két befejezése van: először egy még viszonylag emberi, majd egy embertelen)
  • kötődés a jelen kérdéseihez, elkerülve a túlzottan didaktikus megoldásokat, pártpolitikai felhangokat (megalázás, csoportos agresszió)
  • világos és határozott struktúra a nézők figyelmének fenntartása érdekében (visszatérő képek, ugyanazon vers különböző versszakai az előadás különböző pontjain, ismétlődő megoldások)

A műsorok készítésének kérdései az osztályfőnök szemszögéből

„Látszott, hogy nem egyforma tehetségűek ezek a gyerekek, de ebben a műsorban ez nem számított.”

A legfontosabb kérdés az, hogy egy ilyen program elkészítése milyen lenyomatot hagy az osztályban. Közelebb hozza-e a gyerekeket az adott korhoz? Le tudnak-e szűrni következtetést a saját életükre vonatkozóan?


Az 56-os műsor után

Nyilvánvaló, hogy egy osztályban nem egyformán hat a téma minden egyes gyerekre. De ha a kor egészét nem is érti meg mindenki, a konkrét szituációk elérik őket. Milyen érzés az, amikor kiszolgáltatott vagy? Mit vált ki belőled, ha hatalom van a kezedben?

Egy-egy félmondatos rendezői instrukcióval el lehet intézni akár egy teljes osztályfőnöki óra témáját úgy, hogy a munka hevében a gyereknek fel sem tűnik a „tanítás” – így aztán nem is hárít. Jó terep lehet a próbafolyamat néhány osztályprobléma kezelésére is. Lehetőséget ad például túltengő gyerekek finom visszafogására vagy háttérben levő gyerekek finom erősítésére.

Az iskolai előadás elsősorban a szereplőket alakítja. Egyik programunk egy diszkóbaleset-szimuláció volt a rendőrség kérésére. Szemerkélt az eső, vijjogtak az igazi mentők igazi szirénái. S bár a közönség megrendült, az eredeti célt valószínűleg nem értük el: nem hiszem, hogy akár egyetlen néző is visszafogta volna magát szombat este… Viszont a szereplők évekkel később is ezt tartják a négyéves munka leginkább emberpróbáló feladatának.

Geoff Gilham2 szerint a drámaórán nem színész szerepével kínáljuk meg a gyereket, hanem a drámaíróéval. Ennek analógiájára egy osztállyal végzett színpadi munka fő területe nem a színészmesterség, inkább a dramaturgia:

  • ebből és ebből mi következik?
  • mi történik a szereplőben az adott pillanatban,
  • mit ért meg mindebből a közönség
  • hol legyen az érzelmi csúcspont? stb.

Egy osztállyal készített műsor ebből a szempontból is más, mint a színjátszó körön, színészi vénával megáldott gyerekekkel rendezett előadás. Nem tehetem meg, hogy kihagyom azt a gyereket, aki csak iskolásan, bemagolt hangsúllyal képes megjelenni a színpadon. Két lehetőség van: megtalálni azt a formát, amelyben legkevésbé tűnik fel a hiányosság, vagy elfogadni, hogy ez a két mondat így hangzik. Tapasztalatom szerint a közönség nagyon jól viseli a második megoldást is (ha elég érdekes a műsor).

1Kopp M.-Skrabski Á. (2000): Magyar lelkiállapot az ezredfordulón. Távlatok, 4 (499-513.)

2Geoff Gilham (1994) Színházi nevelési kurzus. Marczibányi Téri Művelődési Központ

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

OFOE | 2017. március 1.
A drámapedagógia gyakorlata iránt érdeklődő kollégáknak felhívjuk a figyelmét a Nyitott kör drámaműhely tevékenységére, ahol próbára teheted magadat és az óratervedet. A programról itt tájékozódhatsz.
Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2018.12.14.
Vásárhelyi Mária: Miféle generáció nő fel ebben az országban?
Aztán azon tűnődtem, vajon miféle generáció nő fel itt ebben az országban. Milyen társadalom lesz az, ahol a fiatalok hazugsággal és gyűlölettel szennyezett világban szocializálódnak?...
(Forrás: 168 óra)
--
2018.12.14.
Ha van értelme a verselemzésnek, akkor csak így
Hauber Károly, a pápai Türr István Gimnázium tanára olyan könyvet írt és állított össze A verselemzés iskolája címmel, amelyik sikerrel ötvözi a két fenti megközelítési módot: azaz...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.12.14.
Nem oldódik meg a probléma azzal, hogy rehabra küldjük a gyereket
A Bagázs Közhasznú Egyesület munkatársai Bag és Dány romatelepein közvetlen közelről követhették nyomon, hogyan vált évről évre egyre súlyosabb problémává a drogfogyasztás Magyarorsz...
(Forrás: abcug.hu)
--
2018.12.14.
Az egészségügy és az oktatás kivéreztetésével tudta tartani a kormány a hiányt
Jogosan merül fel a kérdés, hogy mi az ára annak, hogy Magyarország hosszú évek óta képes tartani az államháztartási hiány - maastrichti - mértékét? Katona Tamás szerint ennek egyértelm...
(Forrás: Népszava)
--
2018.12.14.
"Semmibe veszik a tiltakozást" - az egyetemi dolgozóknál is kiverte a biztosítékot a túlóratörvény
A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) elnöksége mély felháborodását fejezi ki a munka törvénykönyve egyéni képviselői indítvánnyal történt, a szakszervezeti és társadalmi...
(Forrás: Eduline)
--
2018.12.14.
Több ezer kínai és az iráni hallgató tanul a magyar egyetemeken: itt vannak a friss adatok
Egy év alatt négyezerrel emelkedett a magyar felsőoktatási intézmények külföldi hallgatóinak száma: míg a 2016/2017-es tanévben 26 519, addig az előző tanévben már 30 276 külföldi tanult...
(Forrás: Eduline)
--
2018.12.14.
Jobban teljesítenek a diákok, ha egy órával később kezdődik az iskola
Egy seattle-i iskolakerület 18 középiskolájában 2016 őszén vezették be a későbbi tanításkezdést: 7.50 helyett csaknem egy órával később, 8.45-kor kezdődött az iskola. A szülők vegyesen...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.12.14.
Több mint 45 ezer könyvet osztanak szét szegény gyerekek között
A Libri 2018-as karácsonyi kampányában arra kért mindenkit, hogy vigyék el adománygyűjtő pontjaihoz azokat a gyerekkönyveiket, amik régóta a könyvespolcaik mélyén rejtőznek, és amelyekkel...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.12.14.
A PDSZ szerint sincs más lassan, mint az országos sztrájk
"a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a T/3628 számú, rabszolgatörvényként elhíresült törvényjavaslat minden elemét és annak elfogadásának körülményeit is elutasítja. Úgy vélj...
(Forrás: Pécsi Stop)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot feltételezhetően a táppénzes időszakban kapja meg a helyettesítő kolléga. Amint ismét munkába állsz, mint működő osztályfőnöknek nyilván Neked jár továbbra is a pótlék.

--
  Sz. Józsefné

Az osztályfőnöki pótlék elvehető-e attól a munkavállalótól aki pár hetes táppénzen van, és odaadható-e a kollégának? Köteles-e a kolléga visszaadni, a munkavállaló visszatér a táppénzről?

--
  ofoe

A gyermekek után járó pótszabadságot az Mt. 118. § (1)-(3) bekezdése szabályozza:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200001.TV,
Ez a munkakörre járó alap- és pótszabadságon felül jár, megvonni tehát jogszerűtlen.

--
  lizzy77

Tisztelt Szerkesztőség! Az iskola, ahol dolgozom, külön engedélyhez köti a gyermekek után járó pótszabadság kivételét, mondván, hogy nekünk úgyis túl sok szabadságunk van. Többen mondták nekem, hogy ehhez nincs joguk, mert törvény szerint jár a nem gyerekesek szabadságán felül, és ennek semmi köze ahhoz, hogy amúgy mennyi a szabadság. Kinek van igaza? Köszönöm a választ

--
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.

--
  magdi72

Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?

--
  ofoe

Kedves Szilvi! Szerintünk erre nem lehet kötelezni a fiúkat függetlenül attól, hogy milyen típusú osztályba járnak. Ezt helyben kellene megbeszélni az iskolavezetéssel. Esetleg az érintett osztályfőnök közvetíthetné a problémát, a DÖK közbenjárását is kérhetitek. De ha mindez nem működik, egy az osztályt képviselő küldöttség is felkeresheti az iskolavezetést, és elmondhatja az érveit. A részletek ismerete nélkül nehéz jó tanácsot adni. A lényeg, hogy felnőtt emberek módjára, kulturáltan próbáljátok elintézni a dolgot.

--
  Szilvi07

Helló. Érdeklődni szeretnék. 12. osztályos tanuló vagyok. Az osztályomban vannak fiúk, akik nem szeretnének keringőt táncolni, de az iskola vezetőség kötelezni akarja őket, arra hivatkozva, hogy a szakgimnazistáknak kötelező. Többször is átnéztük az iskola házirendjét, és ez nincs benne feltüntetve. Kíváncsiak lennénk, hogy erre a vezetőség kötelezheti-e őket, és ha igen, miért csak a szakgimnazistákat, amikor a szakközepesek közt is vannak olyan fiúk, akik nem táncolnak.

--
  OFOE

Kedves Somogyi Györgyi Ilona!
Önnek teljesen igaza van: 16. életévét betöltött SNI-s tanuló már nem kontroll köteles, a Bizottságok ezért újabb szakvéleményt nem állítanak ki, az iskola köteles elfogadni az utolsó kontrollvizsgálat megállapításait. Ennek ellenére kérhet újabb igazolást, tudok erre példát, de a Bizottságok nem kötelezhetőek erre.
SNI-s tanulóknak továbbra is "járnak" a Bizottságok által javasolt könnyítések, tehát használhat segédeszközöket, hosszabb időt kell számára biztosítani stb. (Ugyanakkor a szakmunkás vizsgák követelményeit nem hangolták össze az SNI-s követelményekkel, így fordulhat például elő, hogy ezeken a vizsgákon SNI-s tanulónak úgy kell idegen nyelvű szakmai vizsgát tennie, hogy gyakorlatilag nem tanult idegen nyelvet.)

--
  OFOE

Kedves Vajda Szilárd! Azt tanácsoljuk, hogy kérdezze meg az alapítványi iskola igazgatójától, hogy mi magyarázza a csúszást. Amennyiben nem kap elfogadható választ, írásban lehet bejelentést tenni a fenntartónak, ezúttal az alapítvány kuratóriumának.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2018) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek