OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2017. február 16.
» Hozzászólások (0)

Dráma az osztályfőnöki munkában

3. Egymásra hatások, ötvöződések

Közösségépítés

„Elváltam, a gyerekek felnőttek, elköltöztek, a munkahelyen nincsenek barátaim. Egyedül ti vagytok, alig várom, hogy leteljen az öt év, és jöhessek találkozóra.”

Osztálytalálkozók tapasztalata, hogy meghatározó a középiskolai közösség. És a ballagási beszédekben szignifikánsan többször szerepel az emlékek között a kirándulás, a táncpróba, a színpadi előadás, mint mondjuk az alárendelő szintagma vagy a mértani közép.

A közösség sose magától születik. Kell hozzá a közös léthelyzet, közös tevékenység, közös munka (közös ellenség…). És kell hozzá emberi szándék. Szerencsésebb azokra a tanárokra bízni az osztályt, akiknek az emberpróbáló szervezési és adminisztrációs feladatokon túl a közösség építése is szándéka.

A közösség természetesen minden pillanatban, minden szakórán alakul. Elég megdicsérni egy nem túl ügyes gyereket, elég akár a legvisszafogottabban is helyre tenni a nagyképű megnyilvánulást. Még a dolgozatírás közbeni titkos (és házirendellenes…) segítségadás is közösségépítő.

A dráma az első pillanattól az utolsóig a közösségi kohéziót erősíti. Szerencsés, ha évekig órarendi keretben van lehetőség a drámára, de ha nincs, akkor is érdemes összerázó foglalkozást, tábort szervezni a közös munka elején. Itt elsősorban alapszintű gyakorlatokkal jó kezdeni a munkát (bizalomgyakorlatok, nem verbális kommunikációs gyakorlatok), és az iskolai szituációk drámás feldolgozása megelőzheti a közös értékrendről, közös szabályokról való komoly beszélgetést.

A közösség formálódásához elengedhetetlen a szülők és az osztályfőnök kapcsolata, a szülői közösség kialakítása. Érdekes lehetőség, ha a szülőket is be tudjuk vonni drámajátékba például a szülői értekezleten.1

Az érzékenység, empátia fejlesztése

Szituációs játék, Ági az anya szerepében vitázik kamaszgyerekeivel, egyszer csak kiesik a szerepből: „Uramisten, ilyen nehéz szülőnek lenni!?”

Az iskolának a különböző szerepekre való felkészítés is feladata. Osztályfőnöki órák kötelező témái közé tartozik például a családi életre nevelés. Ági spontán kitörése arra példa, hogy egy jól sikerült drámafeladat közben egzisztenciálisan érinti meg a kérdés – amit egy beszélgetős órán ritkábban érhetünk el.

A hierarchiák lebontása

„A drámában az volt a jó, hogy mindenki egyformán fontos volt.”

Az iskolában az indokoltnál is több a sorrend. Másodikos osztályterem mellett ott láttam kitűzve egy felmérés százalékos eredményét sorba rendezve. Vajon nem ebben a pillanatban veszett el véglegesen a középiskola számára az utolsó öt gyerek? Szaklapokban rendszeresen megjelenik az iskolák sorrendje, legtöbbször csak egy-két hányadosra hivatkozva. Még a szakember is beleesik abba a csapdába, hogy a sorrendek ellen egy másik sorrend felállításával érvel2. De még a költészet napjára is esik legalább egy szavalóverseny – az ünnepi emelkedettség helyett sérelmeket hagyva felkészítő tanárokban.

Meggyőződésem, hogy legalább az osztályfőnöknek kellene a hierarchiák ellenében dolgoznia. Elsősorban attitűdjével, de fortélyokkal is: adjon teret a gyengébbnek, bízza meg megoldható feladatokkal stb.

A dráma itt is segítségünkre jöhet. Egyrészt gyakran pont azok a gyerekek nyílnak meg, akik gyengébb tanulmányi eredményük, vagy motiválatlanságuk miatt visszafogottabbak a tanórákon. Másrészt az óra szervezése, a csoportmunka, a tanár háttérbe vonulása lehetőséget ad számukra, hogy felszabadultabban, a frusztráció fenyegetése nélkül dolgozhassanak.

A szociális hátrányok (némi) kompenzálása

„Amikor színpadra kerültünk, fordult egyet a világ, és nem számított más a színpadon kívül.”

Egy átlagos osztályba nagyon különböző anyagi, kulturális és társadalmi hátterű gyerekek kerülhetnek különböző képességgel. Ezekkel a különbségekkel nap mint nap szembesülnek. Az osztályfőnök fontos feladata, hogy tompítsa őket. Olyan légkört teremtsen, amelyben ne legyen központi kérdés a hátrány, finoman reagáljon az esetleges rossz félmondatokra, olyan helyre szervezzen kirándulást, amelyre az osztály zöme be tud fizetni.

Drámaórán gyakran előjönnek a szegénység kérdései, a családi problémák. Előnyük, hogy elvileg fiktív szituáció jelenik meg, nem pedig egy-egy gyerekhez kapcsolható konkrét eset, miközben ezek mögött a fiktív szituációk mögött igen súlyos élettapasztalatok lehetnek. Ha pedig olyan produkcióig jutunk el, amely nagyon komoly koncentrációt, izgalmat, örömöt kíván, automatikusan elfelejtődnek az otthoni bajok.

Fegyelem, felelősség

„Te is a képbe tartozol, te is kellesz hozzá, fontos vagy, része vagy egy egésznek.”

A fegyelem képessége elengedhetetlen része életünknek. Az iskolában is központi kérdés: talán a leggyakoribb témája a nevelési értekezleteknek. A javaslatok többnyire külsődlegesek: házirend-módosítás, büntetési tételek megfogalmazása, a portaszolgálat megerősítése stb.

Sokkal nehezebb a belülről megélt, értelmet nyert fegyelem megvalósítása. Az osztályfőnök feladata igen nehéz: egyrészt valóban képviselnie kell az iskolai normális működéséhez szükséges rendet, másrészt megértő derűvel némi teret kell engednie, hogy a fiatal próbálgassa magát, egyénieskedjen, saját maga ütközzön falakba (persze arra vigyázzon, hogy a koppanás ne legyen túl erős). De csak akkor várhatja el, hogy higgyen a fegyelemben, ha felelős döntéshelyzeteket is biztosít számára.

A csoportos munka, a másikért érzett felelősség erősíti a fegyelmet. Már drámaórán is, bár ott még elő-előfordulhat kajláskodás, vicceskedés, jófejkedés, viszont egy produkció terepe lehet a megértett, átélt fegyelemnek (talán testnevelés-érettségin láttam hasonló szintet). De csak akkor, ha a darab nem csak a tanár ügye, akkor, ha a gyerek is fontosnak tartja az előadást, ha nemcsak végrehajtó, de alkotótárs is.

Motiváció

„Mindenki mosolyog. Nem azért mert kell, hanem mert öröm van.”

Dan Pink arról beszél, hogy gyakran sokkal jobb eredményeket érünk el akkor, ha nincs kitűzve díjazás érte3.

Az iskolában túl sok terület működik a díjazás-büntetés dimenziójában. – Kapok jutalmat a feladat megoldásáért? – Már megkaptad: az örömöt, hogy meg tudtad oldani. – Ötös nem jár? Hány és hány olyan dolgozat születik, amely azért rossz, mert a gyerek nem a megoldandó feladatra koncentrál, hanem az elvárt érdemjegyre.

Az osztályfőnök és a drámatanár itt is szerencsés. Ezeken a területeken számtalan olyan helyzet van, amelyikért nem jár osztályzat. Ahol a munka jutalma nem egy érdemjegy, nem egy ellenőrző-beírás, hanem maga az öröm. „Tanár úr! Ez életem legjobb kirándulása!” – „Tanár úr! Úgy gondoltuk, húzunk titkos tesót.” A drámamunkában főleg a produkciók elkészítésénél látom ezt. „Két síkon is felemelő volt a műsorod. Egyrészt témájában, másrészt hogy mi mindent el lehet érni ezekkel a gyerekekkel.”

Etikai és állampolgári nevelés

- Tanár úr! Kedden nem leszek, mert megyek a rendészeti iskolába a továbbtanulásomat intézni.

- Jó. De tudod, hogy a rendőrség parancsrendszerű? Ott nem beszélhetsz úgy, ahogy a múlt héten velem…

- Az más.

- Miben más?

- Ott fizetnek.

„… az osztályfőnöki óra vált az iskola által közvetített tartalom modernizációjának trójai falovává. Először az osztályfőnöki órák tematikájában jelentek meg (…) azok az új ismeretek, gondolatok, világ- és társadalomértelmezési minták, (…) amelyek egy világra nyitottabb, a polgári lét viszonyai között otthonos, értékeit szabadon választó, önmaga autonómiáját gazdasági és társadalmi értelemben egyaránt megteremteni képes, alapvetően belülről irányított, a társadalom működését biztosító demokratikus törvényeket és szabályokat elfogadó, a saját belső stabilitását folyamatosan meg- és újrateremtő ember számára nélkülözhetetlenek.”4

Bár külön tantárgyként is megjelent az etika, a terület fontossága, jellegzetessége természetessé teszi, hogy az osztályfőnök jelentős szerepet játsszon az etikai nevelésben. Mert fontosak a jó viták, a jó definíciók is, de a szituációk spontán megoldása mégis többet érhet, hiszen átélt helyzetből kiindulva átélhető alternatívákat, válaszokat kapunk.

A művészeti nevelésnek különös súlya van. Az átélés, az érzelmi töltés, a szerkezet fegyelmező ereje megérinti az ember értékrendjét. Ahogy Jelenits (2001) mondja a drogfogyasztás vonatkozásában: „Érdekes volt, egészen váratlan számomra, hogy amikor, a drogveszélyről, a jelenlegi helyzetről beszéltek, azt mondták, hogy hiányzik az iskolából a művészet. És mennyit tenne az, ha a gyerek legalább az iskolában igazi művészettel találkozna, nem csak művészetoktatással, hanem művészi élménnyel, és a művészi élmény iránti fogékonyságnak a nevelésével. Akkor talán kevésbé volna kiszolgáltatva azoknak a csábításoknak, amellyel a drog fordul felé.”5

A dráma különösen alkalmas az etikai kérdések középpontba állítására. Egyrészt azért, mert csoportos munka. Így aztán könnyedén megjelenhetnek, ütközhetnek különféle nézőpontok, értékrendek. Másrészt a dráma komplex: ötvöződik benne az intellektualitás, racionális gondolkozás az érzelmi töltéssel, spontán reakciókkal, a szerepben megszólalás a külső nézőponttal.

1Rusz Csilla (2007): Szülői értekezletek szervezése másképpen. Drámapedagógiai Magazin /34. (2007/2. sz.)

2Nahalka István (2014): Még egy rangsor! Tani-taniOnline, ápr. 24.

3Dan Pink (2009): A motiváció tudományának meglepő oldaláról. http://www.ted.com/talks/dan_pink_on_motivation?language=hu

4Schüttler Tamás – Szekszárdi Júlia (2001): Az osztályfőnöki szerep története és lehetséges alakváltozatai. In: Nevelési kézikönyv nemcsak osztályfőnököknek (szerk.: Szekszárdi Júlia). OKI Kiadó-Dinasztia Tankönyvkiadó, Bp.

5Jelenits István (2002): A művészeti nevelés szerepe a kommunikációs készség fejlesztésében. Elhangzott az V. Művészeti Nevelési Kongresszuson, Szolnokon, 2001. november 17-én. Metronóm, 1-2.

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2017.03.24.
Nagy baj van a szakképzésben, ott a legrosszabbak a PISA-eredmények
A hatosztályos gimnáziumokban matematikából átlagosan Szingapúr eredményeit hozták a diákok, a gond az általános iskolában és a szakképzésben kezdődik - mondta Palkovics László oktat...
(Forrás: Eduline)
--
2017.03.24.
Nem értjük, miért nem érti Palkovics László a statisztikákat
2015-ben Magyarország azon kevés európai ország közé tartozott, ahol mind a felső, mind pedig az alsó teljesítménysávban az eredmények romlása volt megfigyelhető. Mivel azonban a gyenge ...
(Forrás: hvg.hu)
--
2017.03.24.
Bréking: Hozzáértőt engedtek az oktatás közelébe!
Interjút adott az Indexnek Csépe Valéria pszichológus, az új Nemzeti alaptanterv kidolgozásáért felelős miniszteri biztos. Ahhoz képest, hogy az elmúlt hét évben milyen minőségű „szakemberek...
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2017.03.24.
Fütyis színező: megszólal a szexedukátor
Dúl a kommentháború a fütyis színező miatt, ezerfelé kanyarodott a vita. Vannak, akik szerint felháborító a kis füzet, mások szerint pedig a legtöbb ember egyszerűen csak prűd - a szakember...
(Forrás: hvg.hu)
--
2017.03.23.
Új informatikai kerettantervet készített az IVSZ
Új, a digitális kompetenciák fejlesztését támogató informatikai kerettantervet készített az Informatikai Vállalkozások Szövetsége,amelyet hamarosan eljuttat az illetékes hatóságoknak –...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2017.03.23.
Kulcscsomóval dobott fejbe egy gyereket a hittanórán a babócsai plébános
Rendetlenkedtek a gyerekek a babócsai iskolában hittanórán, a plébános pedig úgy akarta fegyelmezni őket, hogy egy kulcscsomót dobott közéjük. Nem azt a gyereket találta el, akinek szánta...
(Forrás: Sonline)
--
2017.03.23.
Jobban kéne szabályozni az iskolai fegyelmezést
Az ombudsman szerint további garanciákat kell illeszteni az iskolai fegyelmi eljárás jogi szabályozásába, a bizonytalanságok ugyanis könnyen vezethetnek visszás esetekhez - közölte az Alapvet...
(Forrás: Eduline)
--
2017.03.23.
Hatszázmillió gyermeket fenyegethet vízhiány
A világon 2040-re minden negyedik gyerek – nagyjából 600 millió kiskorú – olyan térségben fog élni, ahol a vízforrások „rendkívül szűkösek” – derült ki az ENSZ Gyermekalapjának...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2017.03.23.
Borzasztó helyzetben az iskoláskorú afgán gyerekek
Az afgán gyermekek csaknem egyharmada nem jár iskolába, és sokukat munkára fogják, fiatalságuk ellenére besorozzák katonának vagy korai házasságokba kényszerítik - hívta fel a figyelmet...
(Forrás: Eduline)
Utolsó üzenetek:
  Géza

Tisztelt Osztályfőnök!
Érdeklődni szeretnék, hogy van-e valamilyen jogszabály, törvény stb., amely meghatározza, hogy kinek kell szerkesztenie, karbantartania az iskolája honlapját?
Ezt a tevékenységet (informatika) tanárnak, vagy a rendszergazdának kell végeznie?
Ha valamelyik kolléga kapja ezt a feladatot, órakedvezmény jár-e érte? Vagy szakköri feladatként kell számolni? Heti hány órában határozható meg ez a tevékenység?
Válaszukat előre is köszönöm:
Géza

--
  OFOE

Kedves Annapanna, helyesek az információid. Ugyanis a 326/2013 (VIII. 30) Korm. rendelet szerint a szabadságot elsősorban a nyári szünetben kell kiadni, és csak akkor lehet a többi szünetben, ha ez a nyári szünetben nem lehetséges. Hogy mikor van a nyári szünet, azt a tanév rendjéről szóló rendelet határozza meg.
https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=a1300326.kor 30. paragrafus (4) bek. Két dolgot lehet tenni: perelni vagy megmondani az igazgatónak, hogy az Mt. 122. par. (2) bek alapján 7 munkanapra a szabadságot szogalmi időben egyszerre veszi ki a tantestület, és akkor ezt a helyzetet oldja meg :)https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1200001.TV

--
  annapanna

Közalkalmazottak szabadságának kiadásával kapcsolatban szeretnék érdeklődni.
Új igazgatónk az iskolában egyre rövidebbre fogja a nyári szüneteket és a szabadságaink fennmaradó részét az őszi, téli, tavaszi szünetre időzíti.
Én értem félre a törvényt? Úgy tudom az őszi, téli, tavaszi szünet nekünk tanítás nélküli munkanap, amelyet nem kell az intézményben tölteni.(Készülhetek itthon pl. az anyák napi műsorral.)

"A pedagógus szabadságát elsősorban a nyári szünetben kell kiadni. Ha a szabadság a nyári szünetben nem adható ki, akkor azt az őszi, a téli vagy a tavaszi szünetben kell kiadni."

Javaslatomra, miszerint növelhetnénk a nyári szünet hosszát, így reagált az igazgató: " A nyári szünetet én határozom meg!"

Tanácsot, véleményt szeretnék kérni! Köszönöm!
annapanna

--
  OFOE

Feltételezhetően gyakornoki státuszba kerül, ha nincs más végzettsége.

--
  mamika

Az a kérdésem, hogy milyen besorolásba kerül az, aki alap anglisztika szakon végzett, vállalja az angol tanári képzést és angol tanárnak veszik fel pedagógushiány miatt?

--
  OFOE

Kedves Ildikó! Javasoljuk, hogy kérdésével keresse fel az Oktatási Hivatalt ezen a címen.

--
  Dani Erika

1991-ben szereztem óvónő és gyermekfelügyelő szakképesítést Székesfehérváron. Ezzel a végzettséggel milyen munkakört tölthetek be óvodai csoportban? Köszönöm válaszát!

--
  Ildikó

Azt szeretném megtudni, hogy törvényes-e az a gyakorlat, hogy egy középiskolai gyakornoknak kötelezően heti 24 órája van az előírt 20 óra helyett. A plusz 4 órát nem fizetik ki, ezen felül rendszeres helyettesítést is ellát. Az oklevele alapján felső tagozatos diákokat taníthat, ennek ellenére helyettesítésre elsőtől kilencedik évfolyamra is beosztják. Mi a gyakorlat, elvárható-e egy gyakornoktól a beleegyezése nélkül az ingyenes túlmunka és az alsó tagozatban való helyettesítés?

--
  Szekszárdi Júlia

„Kedves” Luda!
A kérdéseire többször is kapott választ, kétszer tőlem, egyszer Peer Krisztinától.
De Ön nem választ akar, hanem lehetőséget a mocskolódásra. Vajon miért teszi ezt?
Három lehetséges okot találtam erre:
1. Komoly paranoiája van (ez esetben sürgősen pszichológushoz vagy pszichiáterhez kellene fordulnia).
2. Politikai indítékkal uszították ránk (szó esett holmi kockásinges bűnözőkről is, akiknek mi segítünk megúszni a gyermekbántalmazást).
3. Ön zsigerből gonosz és aljas. (Ebben az esetben pedig menjen a pokolba!)
Ezen túl szó nélkül töröljük a beírásait, esetleg egy bocsánatkérést még hajlandók vagyunk elfogadni.
Rágalmazásért és a jó hírnév megsértéséért akár fel is jelenthetnénk, de erre nem ad lehetőséget, hiszen névtelenül fortyog.
Több időt és energiát sem én sem a kollégáim nem vagyunk hajlandók erre az ügyre fordítani.

--
  töritanár

Az persze egy ilyen országban a jelen körülmények között természetesen fel sem merül, hogy Luda és Péter ugyanaz a személy...

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Á. Izabella:] Kedves Károly, Nagyon tetszett a videó és az ötletek is. Sajnos nem találtam meg sehol sem a feladatgyűjteményt. Esetleg ha lehetséges, akkor nekem is elküldené? Előre is köszönöm.
Nem lehet abbahagyni - 2. Mindannyian mások vagyunk »

--

[Leiner Károly:] Kedves Zsuzsa, szívesen elküldöm privát üzenetben, ha email címed megírod nekem, így a legegyszerűbb. Igazából nekem is keresgélnem kellene, hogy hova került, mert TÁMOP pályázatba lett "leadva", én meg elengedtem, megváltam tőle, hiszen egyetlen kiadónak sem kellett...
Nem lehet abbahagyni - 2. Mindannyian mások vagyunk »

--

[OFOE:] Jogos az észrevétel. A végéről lemaradt a szerző neve: Gyarmathy Éva írja ezt a sorozatot, a főoldalon fenn is volt, meg itt is látható a portréja, de valóban mulasztás volt a részünkről, hogy az írás végéről hiányzik a név. Azóta már a 27. résznél tartunk, és remélem, […]
PSZICHOháttér 16. – Kognitív disszonancia – avagy miért ragadunk bele a rosszba is »

--

[paligreg:] Ki a szerző?
PSZICHOháttér 16. – Kognitív disszonancia – avagy miért ragadunk bele a rosszba is »

--

[H. Zsuzsa:] Kedves Károly! Nagyon köszönöm a videót és a könyvtippet is, várólistára tettem, hamarosan sort is kerítek rá. :-) Érdekelne a szabadtanulásos feladatgyűjtemény is, ami a videóban szerepelt, mint elérhető jógyakorlat. Próbáltam megkeresni a hálón, de nem találtam. :-( […]
Nem lehet abbahagyni - 2. Mindannyian mások vagyunk »

--

[Leiner Károly:] Én is sajnálom Anna, mert az általad leírt eset valóban "csak" a pedagóguson múlik: van addig több mint félév. Fel lehet készülni, elő lehet készíteni a kislány fogadását. Ennek ellenére megértem én is, hiszen nem ismeri ezt a területet, nincs felkészítve rá, tart […]
Sikeres integráció - javaslatok egy tanító-gyógypedagógus tollából 2. »

--

[Anna:] 'Minden esetben egyeztetnék a pedagógusokkal, s megkérdezném őket, hogy tudják-e vállalni az integrációs folyamatból rájuk háruló feladatokat. Erre a kérdésre mindenkinek válaszolnia kell!' Ezt a kérdést csütörtökön feltettem egy olyan tanítónak, akinek a 4. […]
Sikeres integráció - javaslatok egy tanító-gyógypedagógus tollából 2. »

--

[Tokaji Ildikó:] Minden szava fontos és igaz. De kiemelnék egy gondolatot, ami az alfa és az omega, és amire mondhatni törvény van, hogy ne lehessen betartani: "Minden esetben egyeztetnék a pedagógusokkal, s megkérdezném őket, hogy tudják-e vállalni az integrációs folyamatból rájuk háruló […]
Sikeres integráció - javaslatok egy tanító-gyógypedagógus tollából 2. »

--

[Tokaji Ildikó:] Személyes tapasztalatom, hogy az iskolák a "különórákban" versenyeznek egymással - különböző tagozatokat hirdetnek. Ráadásul ezek plusz órákat jelentenek kötelezően minden azonos osztályba járó tanuló számára a minimálisan előírt kötelező óraszám felett, ami […]
Neked mindegy? Nekem nem! »

--

[fruzset:] Kedves Hozzászólók! Régebben is voltak magatartászavaros gyerekek, kevesebb IQ-val rendelkezők, stb...25 évvel ezelőtt kisegítő osztályokként működtek, részben integráltan, zökkenőmentesen a többi osztály mellett, egy intézményen belül 10-12 fős gyereklétszámmal. Az […]
Válasz Pribránszki Mariannának az "INTEGRÁCIÓ! Minek és főleg kinek az árán?" c. írására »

--
OFOE (2001–2017) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek