OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2017. január 28.
» Hozzászólások (0)
Címkék:
     

PSZICHOháttér

25. A szerelem és a párkapcsolat fejlődése

A szerelem különös és csodás érzés. A művészettől a biokémiáig minden oldalról leírt és elemzett jelenség. Ugyanakkor olyan rendkívüli érzésről beszélünk, amit igazán csak az ismer, aki megélte. A kapcsolódás egészen mély formája, ami nem is maradhat fenn hosszasan, mert felemészti a lelket. Ezért jó esetben mély szerető kapcsolattá alakul, amely viszont rendkívül tartós lehet.

Ahhoz, hogy egy kapcsolat tartóssá váljon, igen sok feltételt kell teljesíteni, és sok akadályt leküzdeni. A párkapcsolat is természetes kríziseken keresztül fejlődik, és ha sikerül a hétfejű sárkány mindegyik fejét levágni, igazi királyfi/királylány a jutalom. Az éltető kapcsolatokért azonban meg kell dolgozni.

Szerelmes lélek és szerelmes agy

A szerelem annak adatik meg, akiben megvan az önfeladásra, a feltétel nélküli elfogadásra való képesség, a teljes odaadásra képessé tevő mély bizalom. Olyan észlelés ez, amely nem a felszínt, a gyarlóságokat láttatja, hanem a másik ember lényegét.

Akarat által nem irányítható a folyamat, de például az intenzív együttlét, akár testi, akár szellemi összhang elősegíti a kialakulását. Emiatt lesz gyakran szerelem az együttélésből, az intenzív szexuális kapcsolatból vagy a közös munkából.

A szerelmet, ezt a teljes lelket elöntő érzést első lépésben a dopamin nevű idegi átvivő anyag termelés támogatja, ami által rózsaszínben látjuk a világot, és így a szerelmünk tárgyát is. A dopamin felerősíti az érzelmeket, így a vonzódást is.

Ha a rózsaszín ködöt nem stabilizálja a feltétlen elfogadás, akkor azonban minden a visszájára fordulhat. Ha a bizalom helyett a bizalmatlanság, az odaadás helyett a birtoklás vezérli az érzéseket, akkor a szerelem helyét felválthatja a gyűlölet is, amelyet ugyanaz a dopamin erősít fel, amely a szerelem felé nyitott utat. Ezért válhat a nagy szerelem érzés gyűlöletté, és nem múló fájdalommá. Aki nem kapta meg sem gyermekkorában sem később az odaadó szeretetet, annak számára ez az állapot nem elérhető, és csupán a heves érzelmek megéléséig jut el. Ez biztosan nem szerelem.

A szerelem azért tud gyógyító hatású lenni, mert a feltétlen elfogadás által a lélek megnyílhat a bizalom irányába. A feltétlen elfogadás terjeszthető, és megváltoztatja az embert.

A bizalom csodálatos érzését a biokémia az oxitocin nevű agyi hormonhoz köti. Ez a hormon növeli a bizalmat, csökkenti a fájdalomérzetet. A szerelméért mindent el tud viselni az ember, ha valóban szerelemről van szó.

A szerelem nem a birtoklásról szól, és nem szorítható szabályok közé. Mindent elöntő érzés, egyszerűen eluralja a létezést. A dopamin mindenki számára adott, az oxitocin csak annak, aki képes a feltétlen elfogadásra.

A „kamasz szerelmek” a kapcsolatnak a kezdeti szakaszát próbálgatják, ritkán jutnak el a stabilitásig, de rendkívül mélyek lehetnek a mindent elsöprő szeretet, a teljes odaadás érzése miatt, nem is beszélve a hormonok tombolásáról.

A szerelem vak. Legalább is egy ideig. Ahogy már tisztul a kép, a szerelemből kialakulhat a tartósabb párkapcsolat, amihez azonban nem elegendő a feltétlen elfogadás.

A párkapcsolattá fejlődő szerelem

A szerelem csupán a kezdet. Ahhoz, hogy a szerelem kölcsönös szereteten alapuló párkapcsolattá váljon, a feltétlen elfogadás mellett szükség van egymás igényeinek és érdekeinek a figyelembevételére is. Ebben a szakaszban dől el, hogy egymás hibáinak ismeretében is képesek vagyunk-e együtt maradni.

Össze kell egyeztetni például olyan apróságokat, hogy kinek mennyire fontos a pontosság, vagy hogy otthon vagy étteremben jobb-e enni. Számos szerelmi kapcsolat éppen azért romlik el, vagy szakad meg, mert elmarad egymás igényeinek és érdekeinek összeegyeztetése.

A párkapcsolat alapja a feltétlen elfogadás, amikor szinte teljesen mindegy, hogy milyen, és mit tesz a másik, úgy szeretjük, ahogy van. A párkapcsolat stabilitását viszont a keretek, a szabályozás, a „mi” létrehozása adja. A hasonló értékrend megkönnyíti a kapcsolat elmélyítését. Ezért is lesz könnyebben harmonikus a hasonló gondolkodású partnerek viszonya.

Mégis, mi lehet az oka annak, hogy „az ellentétek vonzzák egymást”? A kihívás. Ha harmóniát keresel, válaszd a hasonlót, ha fejlődni akarsz, akkor olyasmit keress, ami belőled hiányzik, de be szeretnéd építeni magadba. Ez a fejlődési vágy ösztönös vonzódást jelent a másság felé, de nem mindenki tud és akar megküzdeni a feladattal. Hiszen annyi egyéb kihívást lehet felvállalni!

Tehát: amikor a partnerek szembesülnek egymás hibáival, a közös szabályok segíthetik őket abban, hogy ezek ne zavarják, hanem építsék a kapcsolatot. Képzeljük el például, hogy az egyik fél kutyabarát, a másik viszont nem annyira. Ez az ellentét feloldható úgy, hogy a kutya bejöhet ugyan a lakásba, de nem mehet be a hálószobába. Más a helyzet persze, ha mindkét fél kutyabolond, hiszen ilyenkor nincs korlátozás, a kis kedvenc még a kanapéra is felugorhat.

A „ A „mi ilyenek vagyunk, és így élünk” érzése erőt ad, egy lépést jelent a párkapcsolat identitásának megteremtéséhez. A hosszabb távú párkapcsolathoz azonban elengedhetetlen a kapcsolat gazdagítása. Ehhez új ötletekre, új programokra van szükség, különben könnyen beszűkül és elszürkült a viszony.

A szerelmesek kezdetben kizárják a barátokat, állandóan csak kettesben lennének. A kapcsolat fejlődését jelzi, amikor képesek nyitni, és erre megadják a partnerüknek a szabadságot. Ha megvan a bizalom, és működnek a szabályok, akkor lehet szabadon szárnyalni, és a külső élményekkel gazdagítani a kapcsolatot.

A közös tevékenységek során alakul ki a közös „munkaforma”. A feladatok tartalommal töltik meg a kapcsolatot. Ekkor már a közös felelősség irányába halad a pár. Ha megragadnak a szabad kalandozás, a szórakozás a „könnyű élet” szintjén, akkor az együttlét céltalan, felelőtlen. Ez az éretlen kapcsolat is sokáig fenntartható, de a kiüresedés egyre extrémebb élmények keresésére ösztönöz. Vagy sikerül ezekkel kitölteni a valódi tartalom helyét, vagy vége lesz a kapcsolatnak.

Megeshet az is, hogy éppen ezek az extrém élménykeresések vezetnek valódi feladatokhoz. Például a pár elmegy barlangászni, és a barlangászat válik közös céllá. Vagy ellátogatnak egy ír táncházba és végül az ír tánc lesz a közös hobbijuk, sőt megszállottságuk tárgya. Az új célok által a kapcsolat új tartalmat nyerhet, viszont közben alaposan át is alakul.

A párkapcsolatok általában a családalapítás felé haladnak, de nem csupán ez lehet az egyetlen cél. Sokféle módon lehet együtt élni, és sokféle cél megvalósítása adhat tartalmat az együttlétnek. A párkapcsolat azonban csak akkor fejlődik, ha a tevékenységek során kialakul az egymásért vállalt felelősség.

Ha mindkét fél számára optimális feladatokat, tevékenységeket, közös célt és kihívásokat találnak az együttlétben, és megtanulnak egymásért felelősséget vállalni, van esély arra, hogy a kapcsolat egyedi formát öltsön. Kialakulhat a „mi” érzése, az identitás. Jó esetben ez egyedi kapcsolat, és a pár nem a konvencionális elvárásoknak akar megfelelni.

A pár identitásának kialakítása is veszélyes időszak. Egy éretlen partner nem meri felvállalni az egységet, fél önmaga identitásának elvesztésétől, félti saját függetlenségét. Esetenként nem hagyja, hogy a partnere megőrizze önnön identitását, teljes feloldódást vár el tőle a „mi” szintjén. A kapcsolatok igen nagy része ezen a ponton akad el, és ha nem szakad meg időben, hosszú távú pokollá válik.

Az érett párkapcsolat

A valódi érett párkapcsolat az intimitás kialakításával indul. Az intimitás nem egyenlő a szexualitással. Annál sokkal nagyobb nyitást jelent a partner felé, sokkal mélyebb közös élmény. A szexualitás sok esetben az intimitást helyettesíti, és lelki intimitás nélkül fizikai kapcsolattá fokozza le a párkapcsolatot.

Az intimitás nem elsősorban testi, inkább lelki „sminknélküliség”. A kölcsönös nyitottság teszi lehetővé, hogy rezdüljünk egymás érzéseire. Ez az az állapot, amikor már fél szavakból is megértjük egymást. Az intimitás azt jelenti, hogy akkor is ott a rezonancia, amikor nem vagyunk együtt, a közös gondolatok akkor is ott visszhangoznak a fejünkben. Ez az együttes gondolkodás segít bennünket a közös célok kijelölésében és az akadályokkal való megküzdésben.

A sikeres kapcsolat leghosszabb időszaka az alkotó időszak: a pár céljainak megvalósítása. Ez pedig lehet bármi, illetve bárminek az ötvözete: három gyerek és négy kerék, tíz gyerek és nagy család, a világ bejárása, megismerése, közös kutatói élet, iskolaalapítás, jótékonykodás stb.

Mostanában új fogalomként jelent meg az „életszakasz partner”, ami arra utal, hogy a sikeres párkapcsolatot nem feltétlenül a holtodiglan-holtomiglan jellemzi. Ahogyan a munkakapcsolatok is egyre inkább egy-egy feladat, projekt megoldása irányába tartanak az egész életen át tartó munkaviszony helyett, a párkapcsolatok is változnak.

Ha a pár új célokat tűz ki, akkor az identitása is átalakul. Ez természetes, ahogy az ember egyedi identitásfejlődése is ciklikus lehet. A kapcsolat sikeresen zárul, ha közös megegyezéssel véget ér, és ez sok esetben akkor következik be, amikor a közös feladat lezárul. A továbbiakban vagy közösen indulunk az új célok felé, esetleg más partnerrel fogjuk megvalósítani azt.

A párkapcsolat megújítása: adj tartalmat a kapcsolatnak

A családot felnevelő párkapcsolat számára jelentős váltás, amikor a gyerekek kirepülnek a fészekből, és így a gyereknevelés intenzív feladata befejeződik. Gyakran krízis ez nem csupán az egyén, de a párkapcsolat számára is. Ha nincsen más valós tartalom, a kapcsolat szétesik, szükség van tehát más közös tevékenységre. Új célt, új tartalmat kell találni, más identitást kialakítani, és ehhez meg kell ismerni egymás új oldalait, ami által az intimitás új terei nyílhatnak meg.

Ha a családba gyorsan érkeznek unokák, akkor adott az újabb feladat. Persze kérdés, hogy ezt választja-e a pár, vagy a nagyszülői szerep helyett más elköteleződést talál. A kapcsolatépítés folyamatos közös feladat, és addig tartja össze a partnereket, amíg ugyanazon az úton akarnak járni. Ha nincs közös tartalom, szerencsésebb a kapcsolatot teljesen megszűntetni. De akkor is szükséges lezárni a korábbi szakaszt ha a pár új tartalommal akarja feltölteni a kapcsolatát.

Az eriksoni rendszerben ez az integritás, a bölcsesség, versus hanyatlás, elkeseredés szakasza. Egy eddig jól működő párkapcsolat esetében van esély arra, hogy a partnerek képesek az összegzésre, és távlatból tudnak visszatekinteni a kapcsolatukra.

Az egész életen át tartó örömteli párkapcsolat során a partnerek újra és újra építik azt, megújítják identitását, célját és tartalmát.

A hosszan együtt élő párok egy idő után kezdenek hasonlítani egymásra. A gesztusaik, a szófordulataik, ízlésük közelít egymáshoz. A hosszú együttlét alatt a mozdulatok, a beszéd bevésődnek az idegszálakba, észrevétlenül hasonulhatunk a párunkhoz. Így könnyebb megérteni egymást, könnyebb közös célokat találni, és együtt megújulni. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a folyamat nem kíván erőfeszítést.

A sikeres befejezést hátráltatja az a szemlélet, amely a kapcsolatot az együtt eltöltött évek számában és nem a kapcsolat minőségében, gazdagságában méri. Ha a partnerek valóban partnerek, és a kapcsolat fejlődésének minden szakaszát viszonylag sikeresen vették, akkor egy rövidebb, bölcsen lekerekített párkapcsolat is sokkal gazdagítóbb lehet, mint egy élethossznyi üresség és hamisság.

Nem az együtt töltött idő hossza, hanem a ráfordított lelki energia határozza meg egy-egy párkapcsolat minőségét. A bizalomnak, a szabályoknak, a szabadságnak és a feladatoknak állandóan ott kell lenniük, mert ezek adnak erőt a párkapcsolatnak, amely természetes kríziseken át fejlődik. Ha valóban erős, akkor minden válságot túlél, sőt a bajokból képes erőt is meríteni.

Gyarmathy Éva

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2017.02.22.
Forgács István: Így oldd meg a cigányügyet – 3. rész: a közoktatásról
Ma Magyarországon szinte felfoghatatlan mértékű és gyorsaságú az a romlás, amelyben túlnyomórészt cigány gyerekek tízezrei csak érintőlegesen találkoznak a magyar oktatási rendszerrel...
(Forrás: Mandiner)
--
2017.02.22.
Prókai Eszter: Minden erejével kaparta ki magát a legmélyebb gödörből
Édesanyja lemondott róla, nevelőotthonban élt nyolcéves koráig. Fodrász szeretett volna lenni, de az általános iskola után már nem tanult tovább. Hosszú évekig drogozott, emiatt négy gyerek...
(Forrás: abcug.hu)
--
2017.02.22.
Nem szűnik meg az iskolai buktatás
A szaktárca nem tervezi a bukással, az évfolyamismétléssel kapcsolatosan a jelenlegi jogszabály módosítását – rea­gált lapunk megkeresésére az oktatásért felelős államtitkárság....
(Forrás: Magyar Idők)
--
2017.02.22.
Újabb útvonalakon menekítik a szülők gyermekeiket a közoktatásból
A diák magántanulóként is teljesítheti tankötelezettségét. Ezt elsősorban a kiemelkedő tehetségű vagy egyéb területen jól teljesítő, ezért elfoglalt, például élsportoló gyerekeknek...
(Forrás: 24.hu)
--
2017.02.22.
Egy élhető és sikeres ország – mit tudnak a finnek?
Finnország száz szociális innovációjáról jelent meg pár hete egy könyv, abból az alkalomból, hogy az északi ország idén ünnepli függetlenségének századik évfordulóját. A finnek mindig...
(Forrás: hvg.hu)
--
2017.02.22.
Nem adja a HÖK-elnökséget Török Márk, nemzetközi bíróság elé viheti az ügyet
Nem igazán hiszem el, hogy ezt az ügyet el lehet bukni – így reagált a Magyar Nemzetnek Török Márk, a Szegedi Tudományegyetem EHÖK-elnöke arra, hogy a Fővárosi Törvényszék nem jogerő...
(Forrás: Eduline)
--
2017.02.22.
Ilyen az élet a Vörös Hadsereg Általános Iskolában
Ezek az iskolák extrém példái a Kínai Kommunista Párt által hirdetett hazafias oktatásnak. A kritikusok ezzel szemben szimpla agymosodának nevezik. Az iskola igazgatója, Mu Csunjung szerint...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2017.02.22.
A magyar fiatalok nem is álmodnak 200 ezres fizetésről
Ma már nem a munkanélküliségtől, hanem az elszegényedéstől félnek a fiatalok. Nem fest túl hízelgő képet a munkaerő-piaci érvényesülésről a fiatalok véleménye, amely viszont reálisnak...
(Forrás: hvg.hu)
--
2017.02.22.
Tényleg fontos, hogy a gyerek a legjobb középiskolába kerüljön?
A jobbnak tartott gimikbe épp, hogy bejutott diákok csak kicsivel érettségiznek jobban, mintha kicsivel kevésbé jó gimikbe jártak volna. Lehet, hogy nem azon kellene aggódnunk, hova jut be a...
(Forrás: Index)
Utolsó üzenetek:
  annapanna

Közalkalmazottak szabadságának kiadásával kapcsolatban szeretnék érdeklődni.
Új igazgatónk az iskolában egyre rövidebbre fogja a nyári szüneteket és a szabadságaink fennmaradó részét az őszi, téli, tavaszi szünetre időzíti.
Én értem félre a törvényt? Úgy tudom az őszi, téli, tavaszi szünet nekünk tanítás nélküli munkanap, amelyet nem kell az intézményben tölteni.(Készülhetek itthon pl. az anyák napi műsorral.)

"A pedagógus szabadságát elsősorban a nyári szünetben kell kiadni. Ha a szabadság a nyári szünetben nem adható ki, akkor azt az őszi, a téli vagy a tavaszi szünetben kell kiadni."

Javaslatomra, miszerint növelhetnénk a nyári szünet hosszát, így reagált az igazgató: " A nyári szünetet én határozom meg!"

Tanácsot, véleményt szeretnék kérni! Köszönöm!
annapanna

--
  OFOE

Feltételezhetően gyakornoki státuszba kerül, ha nincs más végzettsége.

--
  mamika

Az a kérdésem, hogy milyen besorolásba kerül az, aki alap anglisztika szakon végzett, vállalja az angol tanári képzést és angol tanárnak veszik fel pedagógushiány miatt?

--
  OFOE

Kedves Ildikó! Javasoljuk, hogy kérdésével keresse fel az Oktatási Hivatalt ezen a címen.

--
  Dani Erika

1991-ben szereztem óvónő és gyermekfelügyelő szakképesítést Székesfehérváron. Ezzel a végzettséggel milyen munkakört tölthetek be óvodai csoportban? Köszönöm válaszát!

--
  Ildikó

Azt szeretném megtudni, hogy törvényes-e az a gyakorlat, hogy egy középiskolai gyakornoknak kötelezően heti 24 órája van az előírt 20 óra helyett. A plusz 4 órát nem fizetik ki, ezen felül rendszeres helyettesítést is ellát. Az oklevele alapján felső tagozatos diákokat taníthat, ennek ellenére helyettesítésre elsőtől kilencedik évfolyamra is beosztják. Mi a gyakorlat, elvárható-e egy gyakornoktól a beleegyezése nélkül az ingyenes túlmunka és az alsó tagozatban való helyettesítés?

--
  Szekszárdi Júlia

„Kedves” Luda!
A kérdéseire többször is kapott választ, kétszer tőlem, egyszer Peer Krisztinától.
De Ön nem választ akar, hanem lehetőséget a mocskolódásra. Vajon miért teszi ezt?
Három lehetséges okot találtam erre:
1. Komoly paranoiája van (ez esetben sürgősen pszichológushoz vagy pszichiáterhez kellene fordulnia).
2. Politikai indítékkal uszították ránk (szó esett holmi kockásinges bűnözőkről is, akiknek mi segítünk megúszni a gyermekbántalmazást).
3. Ön zsigerből gonosz és aljas. (Ebben az esetben pedig menjen a pokolba!)
Ezen túl szó nélkül töröljük a beírásait, esetleg egy bocsánatkérést még hajlandók vagyunk elfogadni.
Rágalmazásért és a jó hírnév megsértéséért akár fel is jelenthetnénk, de erre nem ad lehetőséget, hiszen névtelenül fortyog.
Több időt és energiát sem én sem a kollégáim nem vagyunk hajlandók erre az ügyre fordítani.

--
  töritanár

Az persze egy ilyen országban a jelen körülmények között természetesen fel sem merül, hogy Luda és Péter ugyanaz a személy...

--
  gyönytyúk

1. Össze kéne ereszteni Ludát az egykori Péterrel. Luda itt azt mondja: "nem vizsgáljuk meg, hogy milyen rövid volt a hölgy szoknyája". Péter viszont kikelt a "jó illemű" öltözködés mellett Sulyok Blanka cikke után, szintén elég vehemensen... Az egyesületnek szép elegánsan, egy-egy frappáns mondaton túl hagyni kéne, hogy ők ketten kidühöngjék magukat.

2. Egyik hasonló vehemenciájú tanulómnak felajánlottam, hogy strigulázza az összes tévedésemet, hibámat, aljasságomat, ha jó sokat talál, Balaton szeletet kap. Ludának is felajánlhatom ezt, küldje az ímélemre az eredményt, kapja a Balaton szeletet.

3. Luda lehet, hogy Pecina embere: olcsóbban szeretné megszerezni a honlapot, hogy aztán "szüneteltethesse". Ez csak kicsit vicces: az országbeli eljárásokat egyre kevésbé tudom viccként felfogni, lassan elérjük a "korlátlan lehetőségek hazája" címet (Ludának erdélyi tapasztalatai alapján ismerős lehet a szlogen.)
Üdv. gy.

--
  Luda

Kedves Peer Krisztina
Tisztelettel választ kérnék a következőkre
"A bántalmazás gyakran a bántalmazó tehetetlenségéből,eszköztelenségéből fakad" - ha halálbüntetéssel büntetnék a bántalmazót, nem gondolnák-e meg az ön egyesületének tagjai, mielőtt a bántalmazás eszközéhez nyúlnak?
Miért kell a felnőtt, diplomás, egyesületi háttérrel rendelkező bántalmazónak a szerencsétlen, megalázott, megvert bántalmazott diákkal azonos, sőt azt meghaladó mértékben védeni? Miért nem abban segítettek, hogy a bántalmazó végre börtönbe jusson? Miért állnak ki a gyermekbántalmazók mellett?
"Segíteni tudjunk mind az áldozatnak, mind pedig a bántalmazónak, hogy ez többé ne fordulhasson elő" - ha önök elmondják az áldozatnak, hogy ha jól viselkedik, többé nem fogják bántalmazni, de a bántalmazó továbbra is szabadlábon marad, az elegendő önök szerint, hogy egyesületi tagjaik ne bántalmazzák továbbra is gyerekeket?

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Kiss Andrea:] Kedves Petra! Ha egy gyakornok sikeresen leteszi a minősítő vizsgát, akkor mikor változik meg az óraszáma? Megemelheti az igazgató év közben vagy következő tanévtől vagy csak az átsoroláskor? A törvényben az szerepel, hogy a gyakornoki idő a sikeres minősítő vizsga napjáig […]
Mit kell tudni az életpályamodellről? »

--

[Pfeifer Erzsébet:] Kedves Natália! Félreértett. Nem azt állítottam, hogy egy osztályon belül nem volt probléma néhány gyerekkel, hanem azt, hogy évtizedekkel ezelőtt nem is volt kérdés az, hogy integrálnunk kell. Ha megengedi, megosztok egy személyes példát: 1984-ben egy "sötét" […]
Válasz Pribránszki Mariannának az "INTEGRÁCIÓ! Minek és főleg kinek az árán?" c. írására »

--

[Zsanett:] Fogalmam sincs ki ez a hölgy. Vajon mi jogosítja fel erre az írásra. De úgy is mint integrált iskolában tanító pedagógus, és úgy is mint egy magasan funkcionáló autista gyermek édesanyja kikérem magmnak az összes idióta megnyilvánulását.Tele van tévedésekkel, és sértő […]
Válasz Pribránszki Mariannának az "INTEGRÁCIÓ! Minek és főleg kinek az árán?" c. írására »

--

[Natália:] "évtizedekkel ezelőtt ez nem is volt kérdés, nem is volt probléma. Illetve ha probléma volt, az megoldandó probléma volt" Az én tapasztalatom az, hogy de, probléma volt. Nekem is volt hiperaktív osztálytársam, hozzánk is bukott, aztán bukott tovább, volt magántanuló is. […]
Válasz Pribránszki Mariannának az "INTEGRÁCIÓ! Minek és főleg kinek az árán?" c. írására »

--

[Pfeifer Erzsébet:] Nem tudom,hogy az itt kommentelők közül olvasta-e mindenki Pribránszki Marianna blogbejegyzéseit, vagy csak csípőből tüzel dr. Földes Petra és Peer Krisztina írására. Vettem a fáradságot, én végigolvastam a hölgy blogbejegyzéseit. Megrökönyödve olvastam, hogy az ágál az […]
Válasz Pribránszki Mariannának az "INTEGRÁCIÓ! Minek és főleg kinek az árán?" c. írására »

--

[kamala:] Pedig a kommunikáció lenne a kulcs. Nyugodtan elmondhatná egy ideális világban. Amikor egy szülő nem tud semmit a miértekről és a hogyanokról, természetes hogy aggódik...
ARRÓL a gyerekről »

--

[Tamás:] Ez a problémakör nem enged meg ilyen fekete fehér leegyszerűsítést. Rengeteg szakember, és szülő véleménye az, hogy a tömegoktatás nem alkalmas közeg a gyermekek tanítására több okból sem. Sőt, ez a közeg generál magatartászavarokat pl. azáltal, hogy elzárja az életkori […]
Válasz Pribránszki Mariannának az "INTEGRÁCIÓ! Minek és főleg kinek az árán?" c. írására »

--

[Petra:] Kedves L.Walker, Amiről mi beszélünk, az nem „sajnálgatás”, sőt. A magatartászavarral küzdő tanulók fejlesztésének, integrálásának a kulcsa éppen a (megfelelő) követelésben van. A világos viselkedési szabályok és azonnali (szükség szerint pozitív!!! és negatív) […]
Válasz Pribránszki Mariannának az "INTEGRÁCIÓ! Minek és főleg kinek az árán?" c. írására »

--

[L.Walker:] Sok olyan szülõ van itt Angliában, aki addig nem nyugszik, amíg nincs papírja arról, hogy a gyereke autista vagy hiperaktív vagy egyeb magatartási zavarral küszködik. Ha van papír, akkor plusz segélyt kapnak és az iskola is több pénzt kap a kormanytól, hogy ezeknek a gyerekeknek […]
Válasz Pribránszki Mariannának az "INTEGRÁCIÓ! Minek és főleg kinek az árán?" c. írására »

--

[Pfeifer Erzsébet.:] Végignéztem a hölgy blogbejegyzéseit, olvastam írásait. Nos, nem kispályás, már ami az önmenedzselést illeti. A többi összeollózott termésnek tűnik számomra. A tarifája pedig enyhén szólva is kicsapja a biztosítékot.
Válasz Pribránszki Mariannának az "INTEGRÁCIÓ! Minek és főleg kinek az árán?" c. írására »

--
OFOE (2001–2017) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek