OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2017. január 28.
» Hozzászólások (0)
Címkék:
     

PSZICHOháttér

25. A szerelem és a párkapcsolat fejlődése

A szerelem különös és csodás érzés. A művészettől a biokémiáig minden oldalról leírt és elemzett jelenség. Ugyanakkor olyan rendkívüli érzésről beszélünk, amit igazán csak az ismer, aki megélte. A kapcsolódás egészen mély formája, ami nem is maradhat fenn hosszasan, mert felemészti a lelket. Ezért jó esetben mély szerető kapcsolattá alakul, amely viszont rendkívül tartós lehet.

Ahhoz, hogy egy kapcsolat tartóssá váljon, igen sok feltételt kell teljesíteni, és sok akadályt leküzdeni. A párkapcsolat is természetes kríziseken keresztül fejlődik, és ha sikerül a hétfejű sárkány mindegyik fejét levágni, igazi királyfi/királylány a jutalom. Az éltető kapcsolatokért azonban meg kell dolgozni.

Szerelmes lélek és szerelmes agy

A szerelem annak adatik meg, akiben megvan az önfeladásra, a feltétel nélküli elfogadásra való képesség, a teljes odaadásra képessé tevő mély bizalom. Olyan észlelés ez, amely nem a felszínt, a gyarlóságokat láttatja, hanem a másik ember lényegét.

Akarat által nem irányítható a folyamat, de például az intenzív együttlét, akár testi, akár szellemi összhang elősegíti a kialakulását. Emiatt lesz gyakran szerelem az együttélésből, az intenzív szexuális kapcsolatból vagy a közös munkából.

A szerelmet, ezt a teljes lelket elöntő érzést első lépésben a dopamin nevű idegi átvivő anyag termelés támogatja, ami által rózsaszínben látjuk a világot, és így a szerelmünk tárgyát is. A dopamin felerősíti az érzelmeket, így a vonzódást is.

Ha a rózsaszín ködöt nem stabilizálja a feltétlen elfogadás, akkor azonban minden a visszájára fordulhat. Ha a bizalom helyett a bizalmatlanság, az odaadás helyett a birtoklás vezérli az érzéseket, akkor a szerelem helyét felválthatja a gyűlölet is, amelyet ugyanaz a dopamin erősít fel, amely a szerelem felé nyitott utat. Ezért válhat a nagy szerelem érzés gyűlöletté, és nem múló fájdalommá. Aki nem kapta meg sem gyermekkorában sem később az odaadó szeretetet, annak számára ez az állapot nem elérhető, és csupán a heves érzelmek megéléséig jut el. Ez biztosan nem szerelem.

A szerelem azért tud gyógyító hatású lenni, mert a feltétlen elfogadás által a lélek megnyílhat a bizalom irányába. A feltétlen elfogadás terjeszthető, és megváltoztatja az embert.

A bizalom csodálatos érzését a biokémia az oxitocin nevű agyi hormonhoz köti. Ez a hormon növeli a bizalmat, csökkenti a fájdalomérzetet. A szerelméért mindent el tud viselni az ember, ha valóban szerelemről van szó.

A szerelem nem a birtoklásról szól, és nem szorítható szabályok közé. Mindent elöntő érzés, egyszerűen eluralja a létezést. A dopamin mindenki számára adott, az oxitocin csak annak, aki képes a feltétlen elfogadásra.

A „kamasz szerelmek” a kapcsolatnak a kezdeti szakaszát próbálgatják, ritkán jutnak el a stabilitásig, de rendkívül mélyek lehetnek a mindent elsöprő szeretet, a teljes odaadás érzése miatt, nem is beszélve a hormonok tombolásáról.

A szerelem vak. Legalább is egy ideig. Ahogy már tisztul a kép, a szerelemből kialakulhat a tartósabb párkapcsolat, amihez azonban nem elegendő a feltétlen elfogadás.

A párkapcsolattá fejlődő szerelem

A szerelem csupán a kezdet. Ahhoz, hogy a szerelem kölcsönös szereteten alapuló párkapcsolattá váljon, a feltétlen elfogadás mellett szükség van egymás igényeinek és érdekeinek a figyelembevételére is. Ebben a szakaszban dől el, hogy egymás hibáinak ismeretében is képesek vagyunk-e együtt maradni.

Össze kell egyeztetni például olyan apróságokat, hogy kinek mennyire fontos a pontosság, vagy hogy otthon vagy étteremben jobb-e enni. Számos szerelmi kapcsolat éppen azért romlik el, vagy szakad meg, mert elmarad egymás igényeinek és érdekeinek összeegyeztetése.

A párkapcsolat alapja a feltétlen elfogadás, amikor szinte teljesen mindegy, hogy milyen, és mit tesz a másik, úgy szeretjük, ahogy van. A párkapcsolat stabilitását viszont a keretek, a szabályozás, a „mi” létrehozása adja. A hasonló értékrend megkönnyíti a kapcsolat elmélyítését. Ezért is lesz könnyebben harmonikus a hasonló gondolkodású partnerek viszonya.

Mégis, mi lehet az oka annak, hogy „az ellentétek vonzzák egymást”? A kihívás. Ha harmóniát keresel, válaszd a hasonlót, ha fejlődni akarsz, akkor olyasmit keress, ami belőled hiányzik, de be szeretnéd építeni magadba. Ez a fejlődési vágy ösztönös vonzódást jelent a másság felé, de nem mindenki tud és akar megküzdeni a feladattal. Hiszen annyi egyéb kihívást lehet felvállalni!

Tehát: amikor a partnerek szembesülnek egymás hibáival, a közös szabályok segíthetik őket abban, hogy ezek ne zavarják, hanem építsék a kapcsolatot. Képzeljük el például, hogy az egyik fél kutyabarát, a másik viszont nem annyira. Ez az ellentét feloldható úgy, hogy a kutya bejöhet ugyan a lakásba, de nem mehet be a hálószobába. Más a helyzet persze, ha mindkét fél kutyabolond, hiszen ilyenkor nincs korlátozás, a kis kedvenc még a kanapéra is felugorhat.

A „ A „mi ilyenek vagyunk, és így élünk” érzése erőt ad, egy lépést jelent a párkapcsolat identitásának megteremtéséhez. A hosszabb távú párkapcsolathoz azonban elengedhetetlen a kapcsolat gazdagítása. Ehhez új ötletekre, új programokra van szükség, különben könnyen beszűkül és elszürkült a viszony.

A szerelmesek kezdetben kizárják a barátokat, állandóan csak kettesben lennének. A kapcsolat fejlődését jelzi, amikor képesek nyitni, és erre megadják a partnerüknek a szabadságot. Ha megvan a bizalom, és működnek a szabályok, akkor lehet szabadon szárnyalni, és a külső élményekkel gazdagítani a kapcsolatot.

A közös tevékenységek során alakul ki a közös „munkaforma”. A feladatok tartalommal töltik meg a kapcsolatot. Ekkor már a közös felelősség irányába halad a pár. Ha megragadnak a szabad kalandozás, a szórakozás a „könnyű élet” szintjén, akkor az együttlét céltalan, felelőtlen. Ez az éretlen kapcsolat is sokáig fenntartható, de a kiüresedés egyre extrémebb élmények keresésére ösztönöz. Vagy sikerül ezekkel kitölteni a valódi tartalom helyét, vagy vége lesz a kapcsolatnak.

Megeshet az is, hogy éppen ezek az extrém élménykeresések vezetnek valódi feladatokhoz. Például a pár elmegy barlangászni, és a barlangászat válik közös céllá. Vagy ellátogatnak egy ír táncházba és végül az ír tánc lesz a közös hobbijuk, sőt megszállottságuk tárgya. Az új célok által a kapcsolat új tartalmat nyerhet, viszont közben alaposan át is alakul.

A párkapcsolatok általában a családalapítás felé haladnak, de nem csupán ez lehet az egyetlen cél. Sokféle módon lehet együtt élni, és sokféle cél megvalósítása adhat tartalmat az együttlétnek. A párkapcsolat azonban csak akkor fejlődik, ha a tevékenységek során kialakul az egymásért vállalt felelősség.

Ha mindkét fél számára optimális feladatokat, tevékenységeket, közös célt és kihívásokat találnak az együttlétben, és megtanulnak egymásért felelősséget vállalni, van esély arra, hogy a kapcsolat egyedi formát öltsön. Kialakulhat a „mi” érzése, az identitás. Jó esetben ez egyedi kapcsolat, és a pár nem a konvencionális elvárásoknak akar megfelelni.

A pár identitásának kialakítása is veszélyes időszak. Egy éretlen partner nem meri felvállalni az egységet, fél önmaga identitásának elvesztésétől, félti saját függetlenségét. Esetenként nem hagyja, hogy a partnere megőrizze önnön identitását, teljes feloldódást vár el tőle a „mi” szintjén. A kapcsolatok igen nagy része ezen a ponton akad el, és ha nem szakad meg időben, hosszú távú pokollá válik.

Az érett párkapcsolat

A valódi érett párkapcsolat az intimitás kialakításával indul. Az intimitás nem egyenlő a szexualitással. Annál sokkal nagyobb nyitást jelent a partner felé, sokkal mélyebb közös élmény. A szexualitás sok esetben az intimitást helyettesíti, és lelki intimitás nélkül fizikai kapcsolattá fokozza le a párkapcsolatot.

Az intimitás nem elsősorban testi, inkább lelki „sminknélküliség”. A kölcsönös nyitottság teszi lehetővé, hogy rezdüljünk egymás érzéseire. Ez az az állapot, amikor már fél szavakból is megértjük egymást. Az intimitás azt jelenti, hogy akkor is ott a rezonancia, amikor nem vagyunk együtt, a közös gondolatok akkor is ott visszhangoznak a fejünkben. Ez az együttes gondolkodás segít bennünket a közös célok kijelölésében és az akadályokkal való megküzdésben.

A sikeres kapcsolat leghosszabb időszaka az alkotó időszak: a pár céljainak megvalósítása. Ez pedig lehet bármi, illetve bárminek az ötvözete: három gyerek és négy kerék, tíz gyerek és nagy család, a világ bejárása, megismerése, közös kutatói élet, iskolaalapítás, jótékonykodás stb.

Mostanában új fogalomként jelent meg az „életszakasz partner”, ami arra utal, hogy a sikeres párkapcsolatot nem feltétlenül a holtodiglan-holtomiglan jellemzi. Ahogyan a munkakapcsolatok is egyre inkább egy-egy feladat, projekt megoldása irányába tartanak az egész életen át tartó munkaviszony helyett, a párkapcsolatok is változnak.

Ha a pár új célokat tűz ki, akkor az identitása is átalakul. Ez természetes, ahogy az ember egyedi identitásfejlődése is ciklikus lehet. A kapcsolat sikeresen zárul, ha közös megegyezéssel véget ér, és ez sok esetben akkor következik be, amikor a közös feladat lezárul. A továbbiakban vagy közösen indulunk az új célok felé, esetleg más partnerrel fogjuk megvalósítani azt.

A párkapcsolat megújítása: adj tartalmat a kapcsolatnak

A családot felnevelő párkapcsolat számára jelentős váltás, amikor a gyerekek kirepülnek a fészekből, és így a gyereknevelés intenzív feladata befejeződik. Gyakran krízis ez nem csupán az egyén, de a párkapcsolat számára is. Ha nincsen más valós tartalom, a kapcsolat szétesik, szükség van tehát más közös tevékenységre. Új célt, új tartalmat kell találni, más identitást kialakítani, és ehhez meg kell ismerni egymás új oldalait, ami által az intimitás új terei nyílhatnak meg.

Ha a családba gyorsan érkeznek unokák, akkor adott az újabb feladat. Persze kérdés, hogy ezt választja-e a pár, vagy a nagyszülői szerep helyett más elköteleződést talál. A kapcsolatépítés folyamatos közös feladat, és addig tartja össze a partnereket, amíg ugyanazon az úton akarnak járni. Ha nincs közös tartalom, szerencsésebb a kapcsolatot teljesen megszűntetni. De akkor is szükséges lezárni a korábbi szakaszt ha a pár új tartalommal akarja feltölteni a kapcsolatát.

Az eriksoni rendszerben ez az integritás, a bölcsesség, versus hanyatlás, elkeseredés szakasza. Egy eddig jól működő párkapcsolat esetében van esély arra, hogy a partnerek képesek az összegzésre, és távlatból tudnak visszatekinteni a kapcsolatukra.

Az egész életen át tartó örömteli párkapcsolat során a partnerek újra és újra építik azt, megújítják identitását, célját és tartalmát.

A hosszan együtt élő párok egy idő után kezdenek hasonlítani egymásra. A gesztusaik, a szófordulataik, ízlésük közelít egymáshoz. A hosszú együttlét alatt a mozdulatok, a beszéd bevésődnek az idegszálakba, észrevétlenül hasonulhatunk a párunkhoz. Így könnyebb megérteni egymást, könnyebb közös célokat találni, és együtt megújulni. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a folyamat nem kíván erőfeszítést.

A sikeres befejezést hátráltatja az a szemlélet, amely a kapcsolatot az együtt eltöltött évek számában és nem a kapcsolat minőségében, gazdagságában méri. Ha a partnerek valóban partnerek, és a kapcsolat fejlődésének minden szakaszát viszonylag sikeresen vették, akkor egy rövidebb, bölcsen lekerekített párkapcsolat is sokkal gazdagítóbb lehet, mint egy élethossznyi üresség és hamisság.

Nem az együtt töltött idő hossza, hanem a ráfordított lelki energia határozza meg egy-egy párkapcsolat minőségét. A bizalomnak, a szabályoknak, a szabadságnak és a feladatoknak állandóan ott kell lenniük, mert ezek adnak erőt a párkapcsolatnak, amely természetes kríziseken át fejlődik. Ha valóban erős, akkor minden válságot túlél, sőt a bajokból képes erőt is meríteni.

Gyarmathy Éva

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.02.22.
Palkovics László műhelyiskolákat nyitna a tankötelezettségi korhatár felemelése helyett
Az Eduline hívta fel a figyelmet arra, hogy az M5 Ez itt a kérdés című adásában Palkovics László miniszter meghívottként ismét beszélt többek között a tankötelezettségi korhatárró...
(Forrás: mérce)
--
2019.02.22.
Oroszország mozgatja a diákokat?
Orosz szálat sejtenek a nyugati nagyhatalmak a ­klímaváltozás ellen küzdő diákmozgalmak mögött. A középiskolások Nyugat-Európa számos országában utcára vonultak, tegnap egyik vezető...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.02.22.
Maruzsa Zoltán: stresszes, de bevált a középiskolai felvételi rendszer
Egyfelől sosem szerencsés ilyen fiatal korban kitenni a tanulókat ilyen stresszhelyzetnek, de kényszerhelyzetben vannak az intézmények, hiszen ha több a jelentkező, mint ahány fővel az osztá...
(Forrás: Infostart)
--
2019.02.22.
A tizenévesek emelték meg a sikeres nyelvvizsgaszámot
Tavaly 120 ezer nyelvvizsgaesemény történt Magyarországon, 4 ezerrel több, mint 2017-ben. A Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke, Berényi Milán szerintez jelentős részben köszönhet...
(Forrás: Infostart)
--
2019.02.22.
Videóüzenetekkel tiltakoznak az állami tankönyvek ellen
„Tudta, hogy a kormánytól indétől megtiltja az iskoláknak, hogy magánkiadású tankönyveket rendeljenek?” - hangzik el a Szülői Hang nevű civil csoport videóüzenetében egy szülőtől...
(Forrás: index)
--
2019.02.20.
Felvételi pontszámítás Abszurdisztánból
Még fel sem ocsúdtunk a pontszámítási sokkból, amikor jött az újabb, nyelvtanulást érintő bejelentés, a mézesmadzag: a kormány minden 9. és 11. osztályos gimnazistának (!!!) fizeti majd...
(Forrás: mérce)
--
2019.02.20.
Az oktatásért felelős államtitkár nem vett részt a Corvinusról szóló parlamenti vitában
Bódis azt mondta, az előterjesztő nem az Emmi és nem az oktatási államtitkárság volt, ezért nem vett részt a vitában. Az államtitkárt a munkatársai megpróbálták azzal kimenteni, hogy „...
(Forrás: 444.hu)
--
2019.02.20.
A munkaerőhiány miatt a duális képzés sem érdekli a fiatalokat
Úgy tűnik, kudarcba fullad a kormány próbálkozása, hogy enyhítse a munkaerőhiányt: 2015-ben azért vezették be a országosan a német mintára kidolgozott duális képzést, hogy a hallgató...
(Forrás: abcug.hu)
--
2019.02.20.
ITM: Várhatóan 1200 iskola vesz részt a Pénz7 témahéten
Az idén várhatóan 1200 iskola több százezer diákkal vesz részt a Pénz7 elnevezésű témahéten, amely során igyekeznek megismertetni a fiatalokkal a pénz és a vállalkozás világát – mondta...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Kérdezőnk!
A pótlékot nyilván az kapja meg, aki ellátja a feladatot. A táppénzen lévő kolléga nyilván nem veheti fel a rendelkezésre álló összeget Az osztályfőnöki munkát érintő jogszabályokról itt tájékozódhat.

--
  ofoe

Kedves Kautnik András! Természetesen megjelentetjük az összefoglalóját, nagyon köszönjük, ha megkapjuk. Kíváncsian várjuk, üdvözlettel Szekszárdi Júlia

--
  Kautnik András

Tisztelt Ofoe!
Szívesen készítenék egy pályaorientációs összefoglalót a duális képzésről: ofőknek, diákoknak, szülőknek... Ez egy új, az esélyegyenlőséget, a munkaerő-piaci elhelyezkedést segítő képzési forma. Osztályfőnökként érdekes kérdéseket kaptam a duális képzéssel kapcsolatban. Megszólaltatnám a Kamara egyik szakértőjét, de szeretnék azzal az "ígérettel" fellépni, hogy le fog jönni a beszélgetés az OFOE honlapján. Lehetségez ez? Köszönettel és üdvözlettel, Kautnik András (Szent Gellért Gimnázium).

--
  KMM

Tisztelt szerkesztőség, ha egy kolléga 3 hétig táppénzen volt, és közben az intézményvezető kérésére én látam el helyette az ofő-i feladatokat törvény szerint nekem jár osztályfőnöki pótlék? Illetve milyen törvény rendeletben találok ezzel kapcsolatos kérdéseimre választ. Nagyon köszönöm

--
  ofoe

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot feltételezhetően a táppénzes időszakban kapja meg a helyettesítő kolléga. Amint ismét munkába állsz, mint működő osztályfőnöknek nyilván Neked jár továbbra is a pótlék.

--
  Sz. Józsefné

Az osztályfőnöki pótlék elvehető-e attól a munkavállalótól aki pár hetes táppénzen van, és odaadható-e a kollégának? Köteles-e a kolléga visszaadni, a munkavállaló visszatér a táppénzről?

--
  ofoe

A gyermekek után járó pótszabadságot az Mt. 118. § (1)-(3) bekezdése szabályozza:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200001.TV,
Ez a munkakörre járó alap- és pótszabadságon felül jár, megvonni tehát jogszerűtlen.

--
  lizzy77

Tisztelt Szerkesztőség! Az iskola, ahol dolgozom, külön engedélyhez köti a gyermekek után járó pótszabadság kivételét, mondván, hogy nekünk úgyis túl sok szabadságunk van. Többen mondták nekem, hogy ehhez nincs joguk, mert törvény szerint jár a nem gyerekesek szabadságán felül, és ennek semmi köze ahhoz, hogy amúgy mennyi a szabadság. Kinek van igaza? Köszönöm a választ

--
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.

--
  magdi72

Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek