OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2016. december 9.
» Hozzászólások (7)

Éljenek a fontatlanok!1

előrelátó vagy de mégis
  nézz uram a hátad mögé is 
ott is lakoznak 
s örülnének a mosolyodnak
  (Kányádi Sándor)

Lázár János úr kedvéért hadd tisztázzam: amikor Kányádi Sándor egy örömtelen, sötét korban ezt a verset írta, nem őrá gondolt, az idézetben szereplő úr nem ő, és bizony sokan nem az ő mosolyára várunk...

Szégyellem, hogy Lázár pont az én városomban, édesapám egykori szószéke mellett fogalmazta meg kormánya álláspontját arról, kiket tart az oktatás legfontosabb szereplőinek.

Nem tett mást, csak definiálta a mindenki által ismert gyakorlatot. Egy olyan iskolában, ahol nem először járt, ahol megfordult már Balog Zoltán, Czunyiné Bertalan Judit, talán még Orbán Viktor is – ami önmagában persze nem baj, viszont elgondolkoztató, hogy egyiküknek sem jutott eszébe száz métert sétálni, hogy állami főpapként, lévitaként legalább egy pillantást vessen hulló vakolatú állami iskolámra... Csak a látszat kedvéért. Gesztusból. A kevésbé fontos, a fontatlan, sőt, a fölösleges vagy éppen pokolba kívánt gyerekek, tanárok, állampolgárok iránti érdeklődés behazudásáért. (Bár én szívesebben találkoznék egy erre tévedő szamaritánussal...)

A történetben nem Lázár izgat. Nem is a kormány. Ők olyanok, amilyenek már sokan voltak a történelemben: nem hiszik el, hogy előbb-utóbb lejár az idejük.

Engem a „legfontosabb” szereplők hallgatása izgat. Hiszen számtalan normális gondolkozású „legfontosabb” kollégát ismerek országszerte. Olyanokat, akik már a rendszerváltás előtt is közel álltak a hithez, olyanokat, akik varázsütésszerűen, egyik napról a másikra lettek „legfontosabbak”, sőt, olyanokat is, akik szándékuk ellenére váltak azokká. Nem hiszem, hogy ne szégyellnék magukat ilyenkor. Nem hiszem, hogy ilyen segítséggel szeretnének fontosabbak lenni nálunk. Nem hiszem, hogy ne akarnák megóvni tanítványaikat a politikai eszköz, a díszlet szerepétől. Akkor miért nem szólalnak meg? Legalább utólag, ha már az ünnepségen csak az üres tekintettel lehetett kifejezni a véleményt – amit szívből köszönök!

És hol van az egyház? Amely megvan évezredek óta, és amelynek sokkal nagyobb távlatokban kellene gondolkoznia, mint egy alig hat éve meglévő rezsim elévülési ideje.

Az evangelizáció nem könnyű út. Hiteles emberekre van szükség, akiknek élete egybevág az általuk hirdetettekkel. Hiteles, korszerű mondanivalóra. Szeretetre. Türelemre. Alázatra. Egyenes mondatokra. És végtelen sok munkára. Tévúton jár, aki a könnyebb utat választja, aki elfogadja a hatalom nászágyát, aki öntelten jár-kel a hamis fényben, barokk pompában.

Hogy milyen jogon merek ebben a témában állást foglalni kívülállóként?

Egyrészt elfogadom, hogy belső emberként nehéz megszólalni, annyi a kötöttség, talán félelem is. Vannak persze, akik nagyon pontosan látnak. Egy távoli város lelkésze azt írja nekem, hogy megpróbálta ugyan megváltoztatni iskolája nem igazán rendben levő lelkiségét, de falakba ütközött... Másik levelében pedig ezt: „A gyülekezeti élet durván alulfinanszírozott. Kiszúrja az állam a szemünket az intézményekkel, miközben gyülekezetek százai szűnnek meg.”

  Másrészt nem vagyok teljesen kívülálló, örökölt keserűségem is érthető. Nagyapám kákicsi lelkészként az Ormánságból küldte megrázó írásait, és elképedve látta, hogy az egyházi közéletet a nép nyomorúságos pusztulásánál jobban érdekelte a papi ruha stílusa, az egyházi számadóívek színe.2 Édesapámat saját egyháza betegítette meg: megoldást kellett találnia lelkésztársa sírkőlopására, szembesülnie kellett az egyházvezetés méltatlan eljárásaival. Megrendítő, hogy eközben milyen mélységben meg tudták tartani hitüket.

Véletlenszerűen kiválasztottam édesapám interneten fellelhető szövegeiből néhány részletet reménységként, hogy a református egyházban van más mentalitás is, mint amit Mezőtúron láthattunk a napokban:

„Fiak vagyunk, tehát senki sem lehet kitaszított, az élet javaiból kirekesztett, a kapun kívülre vetett.” (A „kevésbé fontosak” sem!)

„Krisztusról csak úgy tudunk bizonyságot tenni, ha mi magunk is Krisztusban vagyunk. Mert ha mi úgy beszélünk Krisztusról, hogy nem vagyunk Krisztusban, megszégyenülünk.”

„Nem ok nélkül állapította meg valaki a közelmúltban, hogy a keresztyénség elsekélyesedett és felhígult. Vajon nem ítélet ez rajtunk? És ez az ítélet nem válik-e még súlyosabbá azzal, hogy az elsekélyesedés éppen akkor mutatkozik, amikor Isten kegyelme új lehetőségeket nyit az egyház előtt?”

Ha az Úristen olyan, amilyennek felmenőim hite tartotta, akkor előbb-utóbb meghallja Kányádi Sándornak a hozzá intézett szavait, és a háta mögötti fiaira is lesz gondja.

Ha nem olyan, akkor viszont fölösleges az ifjúságot őfelé (illetve Lázár János felé) terelni.

Achs Károly másodrendű fontosságú tanár

1(Az írás – néhány mondat eltéréssel – a Magyar Nemzet december 3-i számában jelent meg Másodlagos fontosságú tanárok címmel)

2Kiss Géza: A lélek harangja Református Zsinati Iroda Sajtóosztálya, 1984 102. o

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

Oszi | 2017. január 14. | potmeter[kukac]vipmail[pont]hu
Nagyon jó írás. Csak gratulálni tudok.
Sopeka | 2017. január 11.
A dühöd | 2017. január 3.
Ennyit fogott fel a cikk szövegéből? (felújítani vagy sem) Siralmasan gyenge.
A dühöd | 2017. január 3.
Tehát az a gond, hogy az egyházi iskola felújítása megtörtént, az állami iskola felújítása meg nem. Mindez Mezőtúron. Tehát ha minden iskola nincs egyszerre felújítva, akkor a fel nem újítottban mindenki rögtön másodrangúnak érzi magát. S tollat ragadva kezdi rinyálni, szidni kormányt és egyházat. Szánalmas. Egy tanár, aki ugyanakkora fizetést kap, mint egyházi iskolában tanító társai. Ő közalkalmazott, az egyházban tanító társai viszont nem. Aki a saját bankszámláján érzékeli hogy a munka amit végez, fontos a jelenlegi kormánynak. Igen érzi, mert a felségem is érzi, mert ő is tanár. Kedves cikkíró! Nem lehet felújítani minden iskolát egyszerre, s attól, hogy a tiéden málik a vakolat, még nem vagy másodrangú. Újultak meg állami iskolák is. Meg óvodák, meg állami bölcsődék. Remélem, hogy ha egy városban megújul majd egy állami iskola, egy egyházi pedig romos marad, azt is szóvá teszed.
Luda | 2016. december 10.
A hozzászólás nem felelt meg kommentelési irányelveinknek, ezért töröltük.
Sopeka | 2016. december 10.
Ebben az a szomorú, hogy semmit nem változott a világ, az emberek gondolkodása, mentalitása ugyanaz mint fél évszázaddal ezelőtt. Hol a szolidaritás, a másikkal való együttérzés? Mindezt lefedheti a félelem? Miért? Miért vagyunk ennyien gyávák? Miért hallgatunk, amikor látjuk, halljuk, érzékeljük, hogy rossz irányba mennek a dolgok. Miért nem tartunk össze, állunk a megszólaló mellé?
A cikkíró édesapja ugyanazzal szembesült, mint manapság mi. Érdektelenséggel, a szegénység, nyomor iránti közömbösséggel. Éppen azoktól, akiknek a segítés a legfontosabb feladata lenne.
Csak egy saját példa a jelenből. Pedagógus(?) vezetőség szégyenérzet és pironkodás nélkül jelentette ki: "Nem kell a koszos, mocskos gyerekkel foglalkozni! Úgyis visszakerülnek a családjukba, ahol olyan nevelést kapnak, amilyet. Ezen nem tudunk változtatni." És csönd volt, senki nem emelte fel a szavát.
Luda | 2016. december 10.
A hozzászólás nem felelt meg kommentelési irányelveinknek, ezért töröltük.
csilla | 2016. december 9.
Ezt tanultam tőled! és köszönöm, míg élek!
Az evangelizáció nem könnyű út. Hiteles emberekre van szükség, akiknek élete egybevág az általuk hirdetettekkel. Hiteles, korszerű mondanivalóra. Szeretetre. Türelemre. Alázatra. Egyenes mondatokra. És végtelen sok munkára. Tévúton jár, aki a könnyebb utat választja, aki elfogadja a hatalom nászágyát, aki öntelten jár-kel a hamis fényben, barokk pompában.
Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2018.12.18.
Itt a 2019-es egyetemi rangsor: ezek a legjobb pedagógusképzések
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kara vezeti a pedagógus képzéseket indító intézmények hallgatói rangsorát, a második helyen szintén az ELTE áll, a Term...
(Forrás: Eduline)
--
2018.12.18.
Kis magyar alternatív valóság: mit tehetünk, ha az állam csak rombolja az iskolát?
Az állam korszerűtlen és méltánytalan oktatást nyújt a gyerekeknek – vélik egyre többen, és ezt felismerve egyes iskolák, tanárok és szülők próbálnak tüzet oltani, valamennyire jav...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.12.17.
Harmincezer ember nyelvvizsgadíját fizette vissza az állam
Eddig 30 ezer fiatalnak térítették vissza a nyelvvizsgadíját, továbbá 10 ezer fiatal kaphatta vissza a sikeres KRESZ-tanfolyam és vizsga díját a meghatározott összegig - jelentette be Nová...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.12.17.
Kétségbeesett pécsi szülők a Penny Market apróhirdető tábláján keresnek iskolát
A Pécs-Somogyban található Vadgesztenye Általános Iskolába elsősorban hátrányos helyzetű gyerekek jártak, ám idővel egyre csökkent a beiratkozók száma. A mélypont 2014-ben volt, amikor...
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2018.12.17.
Vadgesztenyének lenni. Szülői levél Páva Péter polgármesternek
Kísérleti programba vágtunk bele. Tudtuk, hogy lesznek rögök, hogy lesznek elméletek, amik majd a gyakorlatban nem fognak működni, folyamatok, amik megszakadnak, mert így fog majd egyszer évek...
(Forrás: Facebook)
--
2018.12.17.
Elveszítette presztízsét a tanári szakma: szomorú adatok a pedagóguspályáról
„2016-ra elveszítette presztízsértékét az újságírói és tanári foglalkozás, amelyek a rendszerváltás előtti időkben még magas megbecsültségű szakmáknak számítottak. A 2016-os foglalkoz...
(Forrás: Eduline)
--
2018.12.17.
2022 után még durvább lesz a tanárhiány, de már most van egy nagy probléma
Legutóbb arról tájékoztattak, hogy 1-2 százalékos a pedagógushiány – mondta a Magyar Időknek Bódis József oktatási államtitkár, aki szerint 2022 után a nyugdíjba vonulók miatt viszont...
(Forrás: Eduline)
--
2018.12.14.
Vásárhelyi Mária: Miféle generáció nő fel ebben az országban?
Aztán azon tűnődtem, vajon miféle generáció nő fel itt ebben az országban. Milyen társadalom lesz az, ahol a fiatalok hazugsággal és gyűlölettel szennyezett világban szocializálódnak?...
(Forrás: 168 óra)
--
2018.12.14.
Ha van értelme a verselemzésnek, akkor csak így
Hauber Károly, a pápai Türr István Gimnázium tanára olyan könyvet írt és állított össze A verselemzés iskolája címmel, amelyik sikerrel ötvözi a két fenti megközelítési módot: azaz...
(Forrás: Magyar Idők)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot feltételezhetően a táppénzes időszakban kapja meg a helyettesítő kolléga. Amint ismét munkába állsz, mint működő osztályfőnöknek nyilván Neked jár továbbra is a pótlék.

--
  Sz. Józsefné

Az osztályfőnöki pótlék elvehető-e attól a munkavállalótól aki pár hetes táppénzen van, és odaadható-e a kollégának? Köteles-e a kolléga visszaadni, a munkavállaló visszatér a táppénzről?

--
  ofoe

A gyermekek után járó pótszabadságot az Mt. 118. § (1)-(3) bekezdése szabályozza:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200001.TV,
Ez a munkakörre járó alap- és pótszabadságon felül jár, megvonni tehát jogszerűtlen.

--
  lizzy77

Tisztelt Szerkesztőség! Az iskola, ahol dolgozom, külön engedélyhez köti a gyermekek után járó pótszabadság kivételét, mondván, hogy nekünk úgyis túl sok szabadságunk van. Többen mondták nekem, hogy ehhez nincs joguk, mert törvény szerint jár a nem gyerekesek szabadságán felül, és ennek semmi köze ahhoz, hogy amúgy mennyi a szabadság. Kinek van igaza? Köszönöm a választ

--
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.

--
  magdi72

Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?

--
  ofoe

Kedves Szilvi! Szerintünk erre nem lehet kötelezni a fiúkat függetlenül attól, hogy milyen típusú osztályba járnak. Ezt helyben kellene megbeszélni az iskolavezetéssel. Esetleg az érintett osztályfőnök közvetíthetné a problémát, a DÖK közbenjárását is kérhetitek. De ha mindez nem működik, egy az osztályt képviselő küldöttség is felkeresheti az iskolavezetést, és elmondhatja az érveit. A részletek ismerete nélkül nehéz jó tanácsot adni. A lényeg, hogy felnőtt emberek módjára, kulturáltan próbáljátok elintézni a dolgot.

--
  Szilvi07

Helló. Érdeklődni szeretnék. 12. osztályos tanuló vagyok. Az osztályomban vannak fiúk, akik nem szeretnének keringőt táncolni, de az iskola vezetőség kötelezni akarja őket, arra hivatkozva, hogy a szakgimnazistáknak kötelező. Többször is átnéztük az iskola házirendjét, és ez nincs benne feltüntetve. Kíváncsiak lennénk, hogy erre a vezetőség kötelezheti-e őket, és ha igen, miért csak a szakgimnazistákat, amikor a szakközepesek közt is vannak olyan fiúk, akik nem táncolnak.

--
  OFOE

Kedves Somogyi Györgyi Ilona!
Önnek teljesen igaza van: 16. életévét betöltött SNI-s tanuló már nem kontroll köteles, a Bizottságok ezért újabb szakvéleményt nem állítanak ki, az iskola köteles elfogadni az utolsó kontrollvizsgálat megállapításait. Ennek ellenére kérhet újabb igazolást, tudok erre példát, de a Bizottságok nem kötelezhetőek erre.
SNI-s tanulóknak továbbra is "járnak" a Bizottságok által javasolt könnyítések, tehát használhat segédeszközöket, hosszabb időt kell számára biztosítani stb. (Ugyanakkor a szakmunkás vizsgák követelményeit nem hangolták össze az SNI-s követelményekkel, így fordulhat például elő, hogy ezeken a vizsgákon SNI-s tanulónak úgy kell idegen nyelvű szakmai vizsgát tennie, hogy gyakorlatilag nem tanult idegen nyelvet.)

--
  OFOE

Kedves Vajda Szilárd! Azt tanácsoljuk, hogy kérdezze meg az alapítványi iskola igazgatójától, hogy mi magyarázza a csúszást. Amennyiben nem kap elfogadható választ, írásban lehet bejelentést tenni a fenntartónak, ezúttal az alapítvány kuratóriumának.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2018) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek