OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2016. október 3.
» Hozzászólások (4)

Merre tovább?

2. Korán felnőni. De így?

Az utóbbi évben néhány halmozottan hátrányos helyzetű fiúval találkoztam rendszeresen. Cigány fiúk, 15-16 évesek. A fiam révén kerültem velük kapcsolatba, és lassan kialakult, hogy egyre többet beszélgettek velem. Végül kettejükkel maradt meg a kapcsolatom.

Beszélgettem a nagydarab (185 cm, 110 kg), iskolaréme gyerekkel a szerelemről, udvarlásról és a szexről, védekezésről. Sírta el magát előttem, mert összeveszett a barátnőjével, vagy félreértettek egy puszit, amit a haverja barátnőjének adott. Vagy, hogy mennyire szégyelli magát, mert már megint „köcsög” volt az anyjával. Meg, hogy dühös az apjára, aki feléje sem néz már mióta, mindig csak ígérget.

Aztán a legnagyobb szerelemről beszél, amit átélt, de ez nem akadályozza meg abban, hogy a nyílt utcán alázza meg a barátnőjét. Sokat beszéltem neki, hogy ha lenézi a nőket, akkor az anyját, vagy engem is lenéz. Azon elgondolkodott, hogy az életében az érte ténylegesen tevő emberek mind asszonyok voltak. A férfiak meg több bajt okoztak, mint nem. Persze ettől nem fog megváltozni a férfi-női szerepekről alkotott felfogása, de talán eszébe majd egyszer, amiről beszéltünk.

Amúgy meg meglehetősen agresszív, vad fiú, nehezen fékezhető, képtelen megragadni egy iskolában, bár talán idén végre meglesz a nyolcadik osztálya. De alig várja már, hogy dolgozhasson végre valahol. De vajon lesz e kitartása hozzá?

Ki tudja mi lesz a sorsa, nem sok jó van neki kilátásban, pedig van benne sok-sok érzelem, amire építeni lehetne, ha lenne, lett volna valaki...

A másik fiú különösen szerencsétlen sorsú. A család szó legszorosabb értelmében nyomorog. Az apja börtönben, a bátyja börtönben, az anyja meg küzd. A srácban mindennek ellenére van valami eredendő tartás, valami mély vágy a jóra, jobbra. Máshogyan akar élni, mint ami a szocializációjából következne.

Egyszer kijött hozzám a konyhába, és lehorgasztott fejjel elkezdett mesélni. Nem beszélgetni akart, csak beszélni, valakinek elmondani, hogy egyszer az apja feküdt a kádban, „teljesen kivolt”, és őt (az akkor 11 éves kölyköt) kérte meg, hogy lője be neki a drogot, mert már erre sem volt képes. És, hogy mennyire félt, de hát az apja kérte, meg kellett tegye, és jött a vér, és nagyon rossz volt.

Elmondta, és a reakciót ki sem várva bement. Szerintem még soha, senkinek nem mesélte el ezt a történetet. Aztán elmondta azt is, hogy az apja melyik testrészébe és hogyan szúrt, s hogy mennyire dühös arra a nőre, aki egyszer félreszúrta, szegény apjának pedig egészen feldagadt a keze.

Aztán mesélt arról is, hogy az apja hogyan vitte magával lopni, betörni, hogyan vitte ki Görögországba, ahol lányokat futtatott.

És állandóan kavarog benne az apja hiánya és az iránta érzett gyűlölet. Hónapokig nem volt hajlandó szóba állni vele, bemenni hozzá beszélőre. Sokat beszélgettünk arról, hogy miként választható külön a tett és a személy, hogy miként szeretheti tovább az apját anélkül, hogy a tetteivel azonosulnia kelljen.

Aztán egy időben folyamatosan a halálról, az emberi lét végességéről beszélgetett velem, mindezt egy erősen korlátozott nyelvi kóddal. Nagyon nehéz volt úgy fogalmaznom, hogy megértse a mondandómat.

A gondolkodásában néha egészen kisgyerekes jegyeket tapasztalok, hasonlókat ahhoz ahogyan például a filmekben a színész és a karakter, valamint a fikció és a valóság összemosódik.

A világképében egy archaikus transzcendencia létezik. Teljes komolysággal jelenti ki például, ha valaki valami rosszba keveredik, hogy az „ördög dolgozik benne”. Aztán egyik délután Isten létéről, illetve nemlétéről beszélgettünk. Feltette a kérdést, hogy vajon tényleg létezik-e? Vagy az emberek találták ki? Ha igen, akkor miért?

A nők családban belüli feladatairól ő is a másik sráchoz hasonlóan gondolkodik, de sokkal több a tisztelet benne. Sokkal inkább beszél arról, hogy a férfi feladata a család eltartása, és ezért akar több szakmát is szerezni. Azt is mondta, hogy ő soha, de soha nem ütne meg lányt, nőt.

Múltkor mesélte, hogy egész nap nem dohányzott, mert nem volt a társaságban senkinek cigije. Csak egy lány kínálta meg, de hát „Zsuzsa néni, egy lánytól cigit soha nem fogadnék el, hát milyen lenne az már!” Ahogy a lányokról beszél, valami nagyon gyermeki tisztelet és naivitás van benne, mindez keveredik a józsefvárosi vagány és a mai tinédzser nézeteivel.

Ez a srác 16 éves és hetedikes egy Híd programos osztályban.

Szeretném hinni, hogy meg tudja haladni a családját, ki tud lépni az ördögi körből. A világ keményen ellene dolgozik, de van benne erő, ami talán felül tudja írni ezt. Nagyon remélem!

Számomra ezeknek a beszélgetéseknek a legfontosabb tanulsága az, hogy a legkönnyebb egyszerűen lemondani ezekről a nehézsorsú, aluliskolázott, tanítási helyzetben kezelhetetlen gyerekekről. Pedig bennük is ugyanazok a kérdések mozognak, mint bármely másik 15-16 kamasz fejében, ugyanúgy meg kell, hogy válaszolják az identitásukra vonatkozó kérdéseket, az élet nagy kérdéseire nekik is meg kell adniuk a maguk válaszait. Csak velük soha senki nem beszélgetett ilyen dolgokról, sőt semmilyen más elvontabb kérdésről sem. Most még van erre vágyuk, igényük, de csak bizalmi helyzetben képesek megnyílni. Az iskolában kellene helyet és embert találni erre a feladatra, és akkor talán valami elindulhatna. Valami egészen pici, de az egyes fiatalok számára létfontosságú változás.

Gyulai Zsuzsa

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

gyuzsu | 2016. december 20.
Hédinek válaszolva. Hogy lesz e foganatja? Mára már cask egy fiú maradt a közelemben, az a fiú, aki több mint egy évig nálam is lakott. Kétnaponta rám ír, hogy vagyok, jön segíteni, ha kell.
Egyik ilyen nap beszélgettünk egy nagyot megint. A családról, gyereknevelésről volt szó. és felemlegette, hogy ő ugyan nem szeret olvasni, de majd a gyerekének fog meséket olvasni, mert emlékszik arra, hogy mondtam, hogy az milyen fontos. És akkor gondolkodtam el, hogy ha ezt az egyet meg fogja valósítani, ha később is emlékezni fog erre, akkor talán a szeméylén túlmutató hatást is elérhettem. talán. És azóta pörög ezen az eszem, hogy ebből a meseolvasás dologból hogy lehetne valami projektet csinálni.
Juli | 2016. október 17.
Kedves Hédi! Köszönjük a dupla kommentet. Zsuzsa nem csinál tudatosan projektet, egyszerűen teszi azt, amit a környezetében keletkező kihívások diktálnak. Nem hasonlítható a tevékenysége az általad felsorolt modellekhez, hiszen ott minden esetben adott az intézményi háttér. Zsuzsa informálisan kapcsolódik a nehéz sorsú fiatalokhoz, és a saját gyerekei révén különösen nyitott és érzékeny a problémáikra. Amikor megismertem, nem a második kerületben tanított, hanem egy sokkal kevésbé elit környezetben, de ez a nyitottság és problémaérzékenység, amit az akkori blogját olvasva tapasztaltam (még mielőtt személyesen ismertem volna) akkor is feltűnt. Sok ilyen problémákat felvállaló, segítőkész ember kellene, és előbbre tartanánk. Ezért érdekesek és tanulságosak az írásai, és ezért határoztuk el közösen, hogy elindítjuk ezt a sorozatot.
Hédi | 2016. október 13.
FOLYTATOM: Végre elérkezem oda, ahhoz, amit te képviselsz, Zsuzsa. Önmagában az örökbefogadás is megérne egy hosszabb elemzést. Az is, hogyan kerül egy budai művelt polgárlány a "nyóckerbe", és - budai múltja után - mi marasztja ott?
Mit érnek, érnek-e valamit egyáltalán ezek a nagyon-nagyon személyes, a legérzékenyebb kamaszkort megcélzó kapcsolatok, beszélgetések? Nem vagyok hamis ábrándokat kergető, naiv értelmiségi, ahhoz jobban ismerem ezt a világot: mivel a "hétker" sem volt sokkal jobb e téren, nekem is van némi tapasztalatom, bár nem éltem közöttük. Nagyon tiszteletreméltó és TALÁN hasznos is az, amit csinálsz. Azért írtam azt, hogy "talán", mert "egyfecskés" a projekt. Mert nem veszi "össztűz" alá annak a kisebb közösségnek minden tagját, az életük minden egyes szegmensét, "csak" a gyereket, aki nap mint nap belekóstol általad valami másba (ez nem lebecsülendő!), ám ezután és nap mint nap visszazuhan az őt kibocsátó közegbe. Vajon mi marad meg abból, amit Te adtál? Vajon hogyan ütközik meg bennük az egyik a másikkal? És vajon ez az ütközés (ez muszáj, ez katarzis!) miként fog manifesztálódni? Nem mindig a mesék "boldogan, míg..." szerint. Szóval másokat is bevonva, ki kéne dolgozni és ki kéne terjeszteni (projektté tenni) a nagyvárosi, jórészt gettósodott cigányság integrálását. Mert - és ezzel nem akarlak elkeseríteni, sem lebeszélni arról, amit csinálsz - "egyedül nem megy" (ez sem).

Elnézést, hogy "hosszú voltam. Köszönöm, hogy és ha elolvastátok.
Tőkés Hédi
Hédi | 2016. október 13.
Már tegnap le akartam írni, de valahogy nem állt össze. Talán ma sikerül.
Mióta a Neveljük Együtt!-öt szerkesztem, egyre többször kerülök közvetlen kapcsolatba projektekkel és azokat irányító emberekkel (nemcsak pedagógusokkal), amelyek és akik a cigányság integrálásán, felemelkedésének segítésén fáradoznak. Azt gondolom, egyik legnagyobb szégyene Magyarországnak (a népének és a mindenkori államának is) és az itt élő cigányságnak is, hogy évszázadok alatt nemhogy jobb, hanem egyre rosszabb lett a helyzet, a helyzetük.
Végül is arra jutottam, hogy azok a programok sikeresek, amelyek:
1. kisebb embercsoportot céloznak meg
2. hosszú ideig (3 generáció min.) képesek "össztűz" alatt tartani a kiválasztott közösség minden tagját (ez a legnehezebb)
3. erőfeszítéseket követelnek a csoport tagjaitól is, de - azonnali visszajelzésekkel (itt főleg a "sikerült!" élményére gondolok) - mindig tovább motiválja őket, újabb erőfeszítésre készteti a kiválasztott közösséget.
Ilyenből és így kéne nagyon "sok kicsi projekt": sok - a maga sajátosságaival változatot képviselő Cserdi Község (ami ma még nagyon függ Bogdán László személyétől, és ez veszélyes, mert mi van, ha...?). Ilyen az Igazgyöngy Alapítvány - Berettyóújfalu és Ritók Nóra csapata együtt a Lencse Máté irányításával évek óta (és egyre magasabb szinten) működő toldi tanoda (TanodaPlatform). Ilyen a Derdak Tibor és Orsós János vezette Dr. Ámbédkar Iskola डॉ. आंबेडकर विद्यालय Dr. Ambedkar School. Biztosan kihagytam sokakat vagy keveseket, de abban biztos vagyok, hogy 1.) még nem működik és talán nem is működhet "a cigány értelmiség átveszi az irányítást" naiv elképzelése és 2.) ha megszűnik (támogatás híján) a projekt, az a legrosszabb, ami történhet. Ez pedig baromi nagy felelősséget ró a projektet irányítókra. Nem lehet - de ismerve őket - nem is tudják már megtenni, hogy vállat vonva tovább álljanak, ha megszűnik az anyagi támogatás.

Mondok egy egyszerű példát: amikor a Szuno létrejött, sokakból kitört a "támogatom-rendelek tőlük" nemes szándéka. Ha ez csupán egy alkalomra szól, a kis üzem tönkremegy. A megrendeléseknek folyamatossá kell válniuk, növekedniük kell.
FOLYT. KÖV.
Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2018.10.16.
A 15-24 éves diákok fele dolgozik tanulás mellett
Minden második 15-24 éves diák dolgozik a tanulás mellett a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetségének (DiákÉSZ) adatai szerint – közölte a szervezet eln...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.10.16.

Az uralkodó osztály nem csak elképzelhetetlen mértékű materiális javakat halmoz fel, hanem az oktatási és egyéb kulturális berendezkedések eszközeit is irányítja. Az oktatási rendszerekben...
(Forrás: mérce)
--
2018.10.16.
Azt ígérik, marad az ingyenes oktatás a Corvinuson
A jelenlegihez hasonló mértékben, évfolyamonként ezres nagyságrendben megmarad az ingyenes tanulás lehetősége a Budapesti Corvinus Egyetemen azt követően is, hogy alapítványi fenntartású...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.10.16.
Pert nyertek a Gyöngyöspatán szegregáltan oktatott romák
Az állam köteles kártérítést fizetni azoknak a roma gyerekeknek, akiket éveken keresztül szegregáltan oktatott a gyögyöspatai Nekcsei Demeter Általános iskola – mondta ki hosszú évek ó...
(Forrás: abcug)
--
2018.10.16.
Az államtitkár szerint nem használhatatlan a KRÉTA, nem telik percekbe egyetlen jegy beírása
Védelmébe vette a KRÉTA-rendszert Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, szerinte a KRÉTA az állami, egyházi és magániskolák elvárásainak is képes megfelelni...
(Forrás: Eduline)
--
2018.10.16.
A strasbourgi bíróság elmarasztalta Magyarországot a tankönyvpiac államosítása miatt
A felperesek – a Könyv-Tár Kft., a Suli-Könyv Kft. és a Tankönyv-Ker Bt. – a magyarországi tankönyvkiadás- és forgalmazás 2011-es, illetve 2012-es centralizálása miatt fordultak a törv...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.10.14.
Sztrájk lehet az iskolákban? Akciósorozatba kezd az egyik pedagógus szakszervezet
A PDSZ akciósorozatának célja, hogy felhívja a figyelmet arra, „a pedagógusok munkaterhelése a 2011-es köznevelési törvény bevezetését követően átlépte azt a határt, amelyen túl má...
(Forrás: Eduline)
--
2018.10.14.
Palkovics László: „szintet lépünk” a szakképzési intézmények fejlesztésében is MTI
Palkovics László szerint az iskolákból kikerülő fiatalok az alapkompetenciákon túl olyan tudással és készségekkel kell rendelkezzenek, amelyek segítségével megállják a helyüket a 4....
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.10.14.
Janisch Attila: A gender szak megszüntetése az ELTE-n nem más, mint politikai erődemonstráció
A hallgatóknak kellene közösen tiltakozniuk az egyetem autonómiájának megsértése miatt, hiszen elsősorban az ő érdekük, hogy egy olyan intézményben tanuljanak, amely képes megőrizni a...
(Forrás: Magyar Narancs)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.

--
  magdi72

Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?

--
  ofoe

Kedves Szilvi! Szerintünk erre nem lehet kötelezni a fiúkat függetlenül attól, hogy milyen típusú osztályba járnak. Ezt helyben kellene megbeszélni az iskolavezetéssel. Esetleg az érintett osztályfőnök közvetíthetné a problémát, a DÖK közbenjárását is kérhetitek. De ha mindez nem működik, egy az osztályt képviselő küldöttség is felkeresheti az iskolavezetést, és elmondhatja az érveit. A részletek ismerete nélkül nehéz jó tanácsot adni. A lényeg, hogy felnőtt emberek módjára, kulturáltan próbáljátok elintézni a dolgot.

--
  Szilvi07

Helló. Érdeklődni szeretnék. 12. osztályos tanuló vagyok. Az osztályomban vannak fiúk, akik nem szeretnének keringőt táncolni, de az iskola vezetőség kötelezni akarja őket, arra hivatkozva, hogy a szakgimnazistáknak kötelező. Többször is átnéztük az iskola házirendjét, és ez nincs benne feltüntetve. Kíváncsiak lennénk, hogy erre a vezetőség kötelezheti-e őket, és ha igen, miért csak a szakgimnazistákat, amikor a szakközepesek közt is vannak olyan fiúk, akik nem táncolnak.

--
  OFOE

Kedves Somogyi Györgyi Ilona!
Önnek teljesen igaza van: 16. életévét betöltött SNI-s tanuló már nem kontroll köteles, a Bizottságok ezért újabb szakvéleményt nem állítanak ki, az iskola köteles elfogadni az utolsó kontrollvizsgálat megállapításait. Ennek ellenére kérhet újabb igazolást, tudok erre példát, de a Bizottságok nem kötelezhetőek erre.
SNI-s tanulóknak továbbra is "járnak" a Bizottságok által javasolt könnyítések, tehát használhat segédeszközöket, hosszabb időt kell számára biztosítani stb. (Ugyanakkor a szakmunkás vizsgák követelményeit nem hangolták össze az SNI-s követelményekkel, így fordulhat például elő, hogy ezeken a vizsgákon SNI-s tanulónak úgy kell idegen nyelvű szakmai vizsgát tennie, hogy gyakorlatilag nem tanult idegen nyelvet.)

--
  OFOE

Kedves Vajda Szilárd! Azt tanácsoljuk, hogy kérdezze meg az alapítványi iskola igazgatójától, hogy mi magyarázza a csúszást. Amennyiben nem kap elfogadható választ, írásban lehet bejelentést tenni a fenntartónak, ezúttal az alapítvány kuratóriumának.

--
  Vajda Szilárd

Tisztelt szerkesztőség! Két iskolában tanítok. Az egyik klikes, a másik alapítványi. Az elmúlt tanévben a két iskolában nem volt egész állásnak megfelelő óraszámom, heti 10-10 órában tanítottam. A klikes iskolában határozatlan időre vagyok kinevezve, míg az alapítványiban az elmúlt tanévben is határozott időre neveztek ki, valamint most is. A gondjaim az alapítványi iskolával vannak. Ezek a következők: 1.) 2017. szeptemberében csak a hónap 15. napjától neveztek ki, annak ellenére, hogy az állásra augusztusban jelentkeztem, és fel is vettek. Tudni kell, hogy művészeti iskoláról van szó, de hát akkor is, én kész voltam a tanításra már szeptember elején. A klikes iskolában is a hó közepén kezdjük a tanítást, mégis, az első alkalommal, mikor odakerültem, szept. 1-jétől szólt a szerződésem. 2.) 2018. jún. 15-én kötöttünk ugyan egy határozatlan idejű szerződést teljes munkaidőre, ám az csak augusztus 15-én lépett volna hatályba. Augusztus 14-én szóltam a munkáltatónak, hogy az egész állást nem tudom vállalni, csak heti 3 napban kb. 15 órát, tehát 3/4 állást. Ám nemcsak az óráimat módosították 22-ről 15 re (ami természetes, ez is volt a kérésem), hanem a szerződés hatályba lépésének időpontját is szept. 1-jére! 3.) 27-én voltam már bent az iskolában, értekezleten (miközben nem is volt munkaviszonyom...), senki nem szólt egy szót sem, hogy csináljuk meg a szerződést. Csupán 3-ára hívtak be szerződést aláírni. Az a kellemetlen meglepetés ért, hogy visszamenőleg már nem tudnak lejelenteni, ezért az ígért 1-je helyett 4-én indul a szerződésem. Kérdés: Elképzelhető, hogy ebben az alapítványi iskolában szórakoznak velem?

--
  Somogyi Györgyi Ilona

Kedves János!
A fiam ebben az évben ment tovább tanulni az iskolájába(pápai szakképzési centrum-Várpalota)Ő eddig is itt tanult sikeresen elvégezte a számítógép szerelői szakképzőt,most le akar érettségizni-számítás technika érdekli ebben képzeli el a jövőjét,angol nyelvből is jó,jelenleg franciát is elkezdte tanulni önszorgalomból-Ő SNI-is erről kaptunk szakértői véleményt 2012-ben akkor töltötte be a 16.évét.Így véglegesítették a szakértői véleményt.Hétfőn az osztályfőnöke mondta,hogy vigyen frissebb papírt,mert ez már régi.Már legalább 4 db fénymásolat ott van ebből az iskolában,mert tankönyv igénylésnél is kellett.Matematikai problémái vannak segédeszközzel jól elboldogul,van motorikus gondja is már kevésbé-kézzel való írásnál lassú géppel gyorsan ír,gyógytornára jár kicsit koordinálni kell a gerincén gyógytornára kapott javaslatot.Gyógytorna van az iskolában is.Amúgy néha kell szólni neki ,hogy ne felejtsen el dolgokat- figyelem zavaros néha.Kérdésem az lenne,hogy kell-e valamit tenni az ügyben,hogy 2012-es a határozat.Vastagon szedett betűkkel le van írva,hogy a szakértői vélemény és a benne foglaltak a tanulmányai befejezéséig érvényes. Vagyis használhat segédeszközöket a matematikai feladatok megoldásához, számológépet,laptopot jegyzetek leírásához,kézírás amennyiben nem kell akkor felelhet szóban.Kell mennünk "frissebb" igazolást kérni a Pedagógiai Szakszolgálathoz?
Köszönettel:Szülő

--
  ofoe

Kedves Orsolya! Ha nincs pedagógiai végzettsége, elvileg nem bízható meg osztályfőnökséggel. Üdvözlettel a Szerkesztőség

--
  ofoe

Kedves H. Róbert! Az osztályokba sorolásnál nyilván pedagógiai szempontok a legfontosabbak. Nem igazán érthető, hogy a gyerek miért nem kerülhetett az óvodástársaival közös csoportba. Javaslom, hogy beszéljen személyesen az beosztást készítő igazgatóval, hátha ennyi is elegendő ahhoz, hogy a döntés megváltozzon. Persze, ha nem sikerül, tovább lehet menni a fenntartóhoz, de reméljük, erre nem lesz szükség.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Blum Szilárd:] >Érdemes felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy a hátrányos helyzetű csoportokból érkezők sajátos hiányosságokat mutathatnak az érzelmi funkcióik területén (a családi összeütközésekből, a környezetük által okozott hosszú távú diszkriminációból, a rendszeres […]
Neuroandragógiával a kirekesztés ellen (Továbbképzés és tréning, 2018. május 24-25.) »

--
OFOE (2001–2018) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek