OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2016. szeptember 23.
» Hozzászólások (17)
Címkék:
     

A magyar közoktatás problémái a PISA adatok tükrében

Miért lehet érdekes számunkra, hogy a PISA adatbázis alapján készült elemzésekkel megismerkedjünk? A PISA adatok nem csak rangsorok készítésére alkalmasak. Az eredmények szakértelemmel történő elemzése számos meglepő összefüggést tár fel. Nekünk, tanulási nehézségekkel küzdő gyermekekkel foglalkozóknak is érdemes megismerni és átgondolni ezeket az összefüggéseket. Izgalmas és gondolatébresztő előadással kezdjük az új iskolaévet.

Előadó: Lannert Judit (oktatáskutató) T-Tudok Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ Zrt.

A rendezvény időpontja: szeptember 28. szerda, 18 óra

Helyszín: Villányi úti Konferenciaközpont (XI. Villányi út 11-13.)

Minden érdeklődőt szeretettel vár a Dyslexiás Gyermekekért Egyesület.

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

csilla | 2017. május 27.
Amikor a felelősöket keressük az oktatási kormányzatban, a jövő generációjának nevelése miatt! Tegyünk meakulpát! Nézzünk szembe a tükörrel! Látom-e saját magam? Ki vagyok én? Majd ennek fényében nézzük végig azt a gyerekhalmazt, akinek nevelése ránk volt bízva! Jól csináltam? Elértem mindegyikükhöz? Megérintettem őket? Adtam belőlem, nekik? Ismertem annyira őket, hogy ez mind építő is volt? Ki ez a gyerek? Ő volt bajban vagy én? A saját sajnálatomban láttam őt? Négy év, nyolc év, amit együtt töltünk! Nagy a felelősség, amit a személyiségemből neki átadok! Feltérképeztem? Struktuláltam? Ott avatkoztam be, ahol kellett? A többit csak analizáltam! kellően felkészültek vagyunk-e erre? felkészítettek-e erre? Kontraszelektált vagyok-e? Mekkora a felelősségem a jövő nemzedékének nevelésében? tudatában vagyok ennek? Kedves társak? ne egymást hibáztassuk! csak gyakoroljunk önkontrollt! Én csinálom, és csak általánosságban kérdeztem! ha ezen nem jutunk túl, nincs értelme semminek! egyénként, szakmai egyéniségként az egyénért vagyunk felelősséggel!
nem akartam vitát gerjeszteni! csak azt írtam, amit tapasztalok és kérem a magunkba nézést!
Lehet hangzatosan terelni, mindig mindenki másra fogni a felelősséget, de olyat még nem olvastam itt, hogy én ezt ekkor elrontottam! a környezettel együtt éltem veletek! de mindig mindenki más volt a hibás! miért nem keressük néha magunkban is az okokat?
Péter | 2017. május 27.
Laszlo vicces beszólása tetszik nekem.
Különösen akkor, ha majd felsorol olyan kollégákat, akik a saját KUDARCAIK miatt a liberális kormányzást hibáztatták.
Mert ismereteim és tapasztalataim szerint az "úgy rossz ahogy van" típusú áthárító minősítést nem liberális kormányzásra használták a kudarcos kollégáink.
Ugye, Laszlo?
Laszlo | 2017. május 25.
@Peter:
"Ha csak csodálkozik, az a kisebbik rossz. De vagdalkozik, mindenkit és mindent hibáztat a saját kudarcai miatt."
Peldaul a "liberalis kormanyzast"? ;)
Péter | 2017. május 15.
Csilla a lényegre tapintott:
"...csodálkozik majd az az utánunk jövő humánerőforrás fejlesztéssel foglalkozó értelmiségi munkás! nem mondanám pedagógusnak! hogy ők honnan jöttek? "
Ha csak csodálkozik, az a kisebbik rossz. De vagdalkozik, mindenkit és mindent hibáztat a saját kudarcai miatt.
Ami -kis túlzással- az oktatásra igaz, (egy jó tanár meg egy kréta kell hozzá), némi áttéttel a nevelésre is ül.
Ez a rapasztalatom.
A mindig elégedetlenkedő, mindenkivel hadban álló szülők és tanerők kezei közül szabadulnak ki a lelki fejlődésben lemaradó, sőt, sérült gyermekek.
csilla | 2017. május 4.
Ábelt látjuk a rengetegben!őt megrajzolta nekünk Tamási Áron! de a mi, mai gyerekeinket nem tudjuk így körvonalazni! ez az elmúlt hetek dilemmája nálam! Köszönöm Lannert Judit! Én a gyermekvédelmi szakellátásban dolgozom és látom a papír szerinti halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek sorsát a közoktatási rendszerben! Vannak pedagógusok, iskolák, ahol van még most lehetőség türelmesnek lenni! vannak helyek, ahol nagy a harc a fennmaradásért, a szinvonal, a fizikai, polgári, vallási érzelmi, finanszírozási környezet által elvárt színvonal megőrzéséért! Tudom, hogy mindenkinek, számos indokból nehéz! mindezt tolerálom! de ott van a gyerek! akiről nagyon keveset tudunk! mert van egy bonyolultan össze nem érő jelzőrendszer és elveszik a gyerek, aki egy individum, akit mi csináltunk! a szülő, a közvetlen társadalom, a sokdimenzionált, sok fenntartású társadalom, az aktív és passzív társadalom és szociálpolitikai eszközei, az oktatási rendszer, a kontrakszelektált pedagógusok! közvetítő hatása, ők most 7-13 évesek! tele impulzusokkal! holnap felnőttek és nem tudjuk elemezni sem, hogy kik ők! zs-generáció? vagy hogyan folytatjuk? nincs annyi betűje az ÁBC-nek! A? vagy? soha sem fogjuk tudni megérteni már őket! lesznek és élnek! és majd nevelnek, gondoznak gyerekeket és csodálkozik majd az az utánunk jövő humánerőforrás fejlesztéssel foglalkozó értelmiségi munkás! nem mondanám pedagógusnak! hogy ők honnan jöttek? nincs módszertan hozzájuk, nincs eszköz! nincs oktatáspolitika! nincsenek elvek! célok! A leszakadó társadalom a szemünk előtt keletkezik!
gyönytyúk | 2017. május 4. | ngyong[kukac]freemail[pont]hu

"Bizonyítsa be, hogy a megbuktatott magyar tanulók valóban jobban jártak, mintha nem buktak volna meg."

Az a baj, hogy ez szinte senkit sem érdekel. A tanár szabadulna tőlük, a szülő szeparálná tőlük az ő csodaokosédibédi gyerekét. Pedig mi mindent tanulhatna őédibédisége a bukdácsoló gyerekektől! És egészen szörnyű dolgok történnek ennek ürügyén: osztályon belüli "jó" csoportok szervezése, nem törődve a "maradék" sorsával, érzéseivel, az osztály szétzilálásával. (És az ebből adódó teljesen logikus, a portás által feltett kérdéssel: ez azt jelenti, hogy a tanárok között is kialakul a "jókkal foglalkozhatóak" köre, meg a maradék?)
Péter | 2017. május 4.
Lannert Judit hozzászólása lényegével egyet is értek, ám azt feltétlenül hozzá kell tennem, hogy a gyenge tanulmányi eredményt magam sem buktatásokkal gondolom leküzdeni.

De fenn kell tartanom azt a tényekre alapozott negállapítást, hogy a továbbhaladásra hatalmi rendelettel kényszerítés nagyon sok gyermeket hozott lehetetlen helyzetbe, és helyrehozhatatlan károkat okozott. A kortársaktól való tudás-, illetve személyiségfejlődésbeli lemaradás évről évre fokozódott, és ezáltal esélyt sem kaptak arra, hogy a lemaradásukat behozzák, ledolgozzák. Erről szólnak az eddigi kommenteim.

A "buktatás" nem azonos azzal, amit korrekt értékelésnek nevezünk. A BUKTATÁS egy hatalmi döntés. Az osztályismétlés ezzel ellentétben egy szükséges lehetőség arra, hogy ha a gyermnek egészséges fejlődésének érdeke megkívánja, akkor a rászoruló, jelentős mértékben lemaradott behozhassa a hátrányát.
Lannert Judit | 2017. május 4. | lannertjudit[kukac]gmail[pont]com
Válasz „Péter” nevű kommentelőnek
Széles körben fennáll az a nézet, hogy a buktatással emeljük az oktatás színvonalát, miközben erre vonatkozó tudományos tény nincsen. Éppen ellenkezőleg, tudományos tények tucatjai mutatták ki, hogy a buktatás csökkenti a tanuló önértékelését, motivációját, károsítja a mentális egészségét. A buktatott tanulók nagyobb valószínűséggel lesznek korai iskolaelhagyók. http://www.cdl.org/articles/grade-retention-achievement-and-mental-health-outcomes/
A buktatás és a PISA eredmények közt negatív az összefüggés, különösen igaz ez akkor, ha a buktatás az iskoláztatás korai szakaszában történik. http://retentionpisa.weebly.com/conclusions.html
A buktatás nagyobb arányban érinti a hátrányos helyzetű tanulókat és az adott kohorsz fiatalabb tagjait. http://journals.plos.org/plosone/article?id=10.1371/journal.pone.0166431
A magasabb bukási arány alacsonyabb összteljesítménnyel jár együtt, a PISA eredményekben való országonkénti különbségek 15 százalékát magyarázza ez a tényező, vagyis a többet buktató országok rosszabbul teljesítenek! A családi háttérrel kontrollálva a legnagyobb csökkenést a bukott és nem bukott tanulók közötti teljesítmény-különbségben Magyarországon mutatták ki. Vagyis nálunk a buktatást nem annyira a tanuló teljesítménye, mint inkább családi háttere határozza meg. https://www.oecd.org/economy/grade-repetition-a-comparative-study-of-academic-and-non-academic-consequences.pdf
És hogy miért? A magyar pedagógusok körében pedig igenis létezik a Pygmalion-Gólem hatás. A hátrányos helyzetű tanulókat hajlamosabbak alulértékelni, ezáltal pedig hosszabb távon az alulértékelt tanulók valódi tesztteljesítménye is romlik, vagyis a pedagógus leértékelő jóslata beteljesül. Ezt magyar adatokon az Országos Kompetenciamérés adatbázisán be is mutattuk: http://www.t-tudok.hu/files/2/reziliencia2015.pdf
A buktatással éppen azok az eszközök nem kerülnek előtérbe, amelyek valójában segíthetnek. Ilyenek a szociális és kognitív szkillek speciális fejlesztése, vagy egyáltalán azoknak a tényeknek, faktoroknak az azonosítása, ami a gyengébb teljesítményhez vezet. A buktatott tanulók pedig gyakran túlkorosként egy olyan stigmát kapnak, amiből már nem tudnak kitörni.
A kommentelőnek egy dologban van igaza. A buktatás tilalmát és a szöveges értékelést megfelelően kellett volna implementálni. Felkészítéssel, továbbképzéssel és sok-sok támogatással, elsősorban többlet szakemberek biztosításával a – hangsúlyozom – jól specifikált többletfeladatok ellátására. Attól, hogy egy eszközt nem implementáltak jól, még nem jelenti azt, hogy az eszköz maga ne lenne hatékony. A PISA romlást pedig ennek betudni teljesen alaptalan. A nemzetközi kutatások evidenciák széles tárházát mutatják ennek az ellenkezőjére.
Ha valaki ezek után is fenntartja a véleményét, hogy a buktatás hatékony eszköz az oktatás minőségének javítására és a gyerekek fejlesztésére, akkor kérem, hogy ennek megalapozásához valódi tudományosan megalapozott érveket hozzon fel és ne egyéni, személyes benyomásokat vagy vélekedéseket. Bizonyítsa be, hogy a megbuktatott magyar tanulók valóban jobban jártak, mintha nem buktak volna meg. Erősen kétlem. De ki járt akkor jól ezzel? Hát a tanárok, mert nem kell vesződniük ezekkel a tanulókkal. Ezért szoktuk mondani, hogy a magyar oktatásban a tanárközpontú szemlélet dívik. Ha majd tényleg a gyermekközpontú szemlélet lesz az uralkodó, akkor biztosan nem fogunk már ilyen kommenteket olvasni, és a PISA eredmények is javulni fognak.
gyönytyúk | 2017. május 2. | ngyong[kukac]freemail[pont]hu

Az azért roppantul érdekelne, hogy lehet-e "erkölcsben fölötte álló" az, aki gond nélkül használja az "erkölcsben fölötte álló" minősítést.

Üdv:
Gyönytyúk
Péter | 2017. május 2.
Nagyon sajnálok mindenkit, aki gerincből gyűlöl másokat, különösen a teljesítményben, erkölcsben fölötte állókat.
Csak azt nem értem, hogy miért próbálja ezt az alantas érzést másokban is felkelteni. Önmagát alázva meg ezzel.
gyönytyúk | 2017. május 1. | ngyong[kukac]freemail[pont]hu

Ó, már bő hete felfedeztem Péter korábbi hozzászólását. Úgy gondoltam, felesleges lenne reagálni valakinek a szövegére, aki az örömöt, a derűt a marháskodással azonosítja.

Most is csak egyetlen szó miatt szólok. Számomra nyomatékosabb, hitelesebb, súlyosabb lenne, ha ezt írná: "egy fantasztikus kollégám", "egy nagy formátumú kollégám", "egy rengeteget dolgozó kollégám" stb., stb.
Az "egy mestertanár kollégám" kifejezéstől én nem esem hanyatt, az egész kategorizálás végtelenül hazug, nálunk például a legnagyobb sz*rkeverő, a legretrográdabb kolléga a mestertanár... (Péter kollégája természetesen lehet zseniális, de akkor ő maga maradna leginkább csendben mestertanári címével kapcsolatban.)
Péter | 2017. április 26.
Hadd idézzem ide - hozzájárulásával - egy mestertanár kollégám belső használatra szánt vélemémyét. Talán segít megérteni a történteket. 35 éves szakmai tapasztalat áll mögötte, több iskolatípusban tanított. Csak a liberális "szakma" agresszivitása tartja vissza attól, hogy a nagy nyilvánosság előtt is kiálljon a tanítványait és a szakmát óvó véleményével.

"Tisztelt Kollégák!
Mitől olyan gyenge a Pisa-felmérés eredménye? Gyakorló gyógypedagógusként látható, hogy nagyon egyszerű oka van.
Az évfolyamismétlésre történő kötelezés lehetőségének elbírálását Magyar Bálint minisztersége idején elvették a tanítóktól, sőt nem adhattak osztályzatot. (Most pedig a gyenge teljesítmény okozóiként rájuk/ránk mutogatnak.) Pedig mi akkor is tanítottunk, fejlesztettünk és most is ezt tesszük.
Az oktatáskutató szakemberek figyelmét szeretném felhívni - a tanítók számára nehezen felejthető „tiltó rendelkezésre”, nevezetesen- a kisdiákok lelkét állítólag kímélő szöveges értékelésre.
BEVEZETÉS FELMENŐ RENDSZERBEN 2004. 09.01-TŐL.
1. évfolyam 2004. 09.01.
1. 2. évfolyam 2005. 09. 01.
1. 2. 3. évfolyam 2006. 09. 01.
1. 2. 3. 4. évfolyam 2007. 09. 01.
2007 és 2010 között már egyetlen alsós tanulót sem lehetett osztályismétlésre utasítani.
Amennyiben a tanuló az alsó tagozatban 1-3 évfolyamon „FELZÁRKÓZTATÁSRA SZORUL” – minősítést kapott, be kellett vonjuk a szülőt a tanuló munkájának értékelésébe. Az osztályfőnök illetve a szaktanár feltárta a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket, és javaslatot kellett tegyen azok megszüntetéséhez szükséges intézkedésekre.
Kinek volt erre szakembere, pénze? A gyakorlatban, valójában senkinek.
A szülővel együtt elkészítették el a személyre szabott felzárkóztatási programot, amelyben a tanuló köteles volt részt venni a továbbhaladása érdekében.
Ezt ki ellenőrizte? A gyakorlatban, valójában senki.
Az iskola a tanulót 1-3. évfolyamon évfolyamismétlésre csak abban az esetben utalhatta, amennyiben a tanuló a tanítási órákról minimum 250 órát hiányzott.
Mindezek következtében az alsó tagozatból a tanulók fokozatosan növekvő arányban, végül mintegy 20-25%-ban úgy kerültek a felső tagozatba, hogy a szövegértésük nem érte el az első osztályban elvárható szintet. A tanító állandó harcban állt az idővel. Kit tanítson? Mert a 45 perc nem elég új tananyag feldolgozására, gyakorlásra, az integrált sni tanulók egyéni fejlesztésére stb.
A debilis gyermekek úgy léptek tovább tudás nélkül a normál osztályokba integráltan, hogy közben a sajátos nevelési igényű gyermekek számára fenntartott speciális osztályokban a felére, negyedére csökkent a tanulói létszám. És ez eltartott 2010-ig, amikor Hoffmann Rózsa államtitkár vezetésével a 2. Orbán kormány egyik legelső intézkedéseként (Közokt. Tv. 71. §ˇ(1) bek-e) megszüntette ezt az elképesztően felelőtlen, és súlyos károkat okozó, liberális szabályozást. A következmények csak most, ám magasra tornyosulva jelentkeznek.
Ugyan várható, hogy az érintett évfolyamok kikerülése után, mintegy 4-6 év múlva megszűnik ez a következmény, de nem azért, mert most nagy rössel és látványos elhatározással elkezdenek különféle „kutakodásokat és következtetéseket” kidolgozni, hanem egyszerűen azért, mert az alsó tagozaton újra értékelnek a tanítók, tanítanak, vizsgálatokra, fejlesztésekre, és ha a gyermek fejlődése érdekében szükséges, akkor pótvizsgára vagy évfolyamismétlésre kötelezhetik a gyermekeket.
Ugyanazoknak a tanítóknak, gyógypedagógusoknak a lelkiismeretes munkája miatt javul az eredmény, mint akikre most a jobb és a baloldalról egyaránt mutogat.
A 2010. óta belépő kisiskolásokat már nem sújtja az említet intézkedés. Ők majd 2020-ban lesznek 10-esek, és 2022-ben fognak érettségizni.
A mért eredmények katasztrofális gyengesége várható volt, és Hoffmann Rózsa felelős államtitkárként jól mérte fel a helyzetet 2010-ben, de most a PISA felmérés révén végre észre véteti magát a szocialisták és liberálisok által politikai döntéssel elkövetett súlyos hiba a közvélemény és a szakmai vezetők előtt is.
Elég sajnálatos, hogy a jelenlegi főhatóság vezetői, a miniszter és az államtitkár, és a „tényfeltáró sajtó” nem vesz annyi fáradságot, hogy ezt a könnyen és nagyon egyszerűen nyomon követhető és felismerhető okot, tényt kiderítse, megnevezze, ismertesse a közvéleménnyel. Holott most ez lenne tőlük a minimálisan elvárható.
Az eddig megszólalók igen riasztó és többnyire hozzáértést nélkülöző véleménye nagyon sokat árt a pálya iránt érdeklődőknek, és rontja annak az esélyét, hogy az elhivatottságot érző tehetséges fiatalok a tanári életpályát válasszák. De a tapasztalat szerint a politika és a média munkásai ezt soha nem lesznek képesek belátni."
Péter | 2017. április 26.
Kétségtelen, hogy sok igazság van abban, amit Molnár Csilla leír.
A jó hangulat valóban nem akadálya az eredményes tanításnak, a tisztelt és szeretett tanár biztosan vonzó a tanítványoknak, és megkönnyíti a tudás megszerzését. De ennek az ellenkezőjét én sem állítottam. Tehát ha az általam leírtakat így értette, akkor valamit nagyon félreértett.
Mint ahogy a tisztességes értékeléstől elzárt évfolyamok 2015-ben nem 10-13 évesek voltak, hanem 10-18 évesek. (Ugye, aki 2005-ben 8 éves volt, az 2015-ben 18.)
A példaként megelmített középiskolák teljesítményét pedig úgy tessék értelmezni, mint ahova pozoitiv diszkriminációval válogatott átlagon felüli adottságú, és főként átlagból kiemelkedő jó családi hátterű tanulók tömörülnek, ott el is várható a jó eredmény.
Természetesen sok kiváló pedagógus is ott áll mögöttük. A Pisa felmérés azonban nem rajtuk múlott, és nem róluk szól.
Érdemi felvetéseire ennyiben tudok reagálni.
Molnár Csilla | 2017. április 23. | csi[pont]molnar[kukac]gmail[pont]com
Kedves Péter!

Ha ebben a tanévben 6-8. osztályosak azok a gyerekek, akiket alsóban nem lehetett megbuktatni, akkor a 2015-ös PISA-felmérést még nem ők írták, hiszen azt a 15 évesekkel íratják meg. Az Ön által említett 3 évfolyam 2015-ben 4-6. osztályos volt, azaz 10-13 éves.

Súlyos tévedés azt gondolni, hogy akár a zord, akár a jó hangulat önmagában változtat a diákok teljesítményén. De még akkor is lehet jó hangulatú iskolát csinálni, jó hangulatban tanítani, ha közben a tananyaggal foglalkozunk. A tanár pedig lehet jó fej, és közvetlen a diákokkal, ez nem rontja a tanítás hatékonyságát, sőt! Valójában az a tanár tud eredményesen tanítani, akit szeretnek a diákjai. (Önt elkerülte az anekdota, mely szerint Arisztothelész nem vállalta egy gazdag ember fiának tanítását, mert: "Nem tudom a fiadat tanítani, mert nem szeret engem"? - Már pár ezer évvel ezelőtt rájöttek a fentiek igazságára! De vannak mai példák is:)
Ajánlom a figyelmébe a Winkler Márta alapította Kincskereső Iskolát, illetve Winkler Márta osztályait egészen a '60-as évektől kezdve. Az ő kiemelkedő eredményeik is annak voltak köszönhetőek, illetve köszönhetőek ma is, hogy a gyerekekre odafigyelve és személyes kíváncsiságuknak és kívánságaiknak is teret engedve tanítanak. A pszichikai jólét jele a derű, és a pszichikai jólét a legoptimálisabb a hatékony tanuláshoz és a jó teljesítményhez. Nem üldözendő, hanem nagyon is kívánatos, nem véletlen, hogy a Fazekas Mihály Gyakorló Gimnáziumban Bp-en, vagy az Eötvösben milyen a látogatók számára is érzékelhetően jó hangulat van, és hogy erre törekszik a többi elit gimnázium is! Nem véletlen, hogy az AKG-ban, és Pannonhalmán is mentorokat állítanak minden diák mellé!

Szétnézett már a világban? A saját országunkban? A finneknél?
Elgondolkodott már ezeken?

Tisztelettel:

egy szülő, aki nem pedagógus
Péter | 2017. április 10.
Attól, hogy önfeledten röhögnek a tanerők meg a gyerekek, elmarháskodják a gyerekek drága - és rövid - tanéveit, attól nem lesznek jobbak a Pisa eredmények.

Kapitális butaság azt képzelni, hogy az által tanul eredményesen egy gyerek, ha bratyizik vele a tanító vagy éppen letegezheti a tanárát.
gyönytyúk | 2017. január 16. | ngyong[kukac]freemail[pont]hu
Kedves Péter!

Móricz ezt írta: "nem a muszka van a másik parton... hanem a másik parton vannak a gazdagok..."
Ennek analógiájára: a két parton nem a buktatás tilalma és a buktathatóság áll. Még csak nem is az egyes rezsimek oktatáspolitikája. A két parton a következők vannak:
Az iskolapolitika megengedi-e az örömöt vagy nem.
Megengedi-e a derűt, megértést vagy sem.
Fontosnak tartja-e a gyereket vagy nem.
Értelmiségnek tartja-e a tanárt vagy nem.
Lehetővé teszi-e az értelmes munkát vagy nem.
Stb. Egy derűs iskolában akár meg is buktathatom a gyereket, egy reménytelen hangulatúban buktatásmentesen sem érek el semmit.

(Ön szerint Hoffmann hol áll ebben a koordinátarendszerben? Ahol az iskolák hangulata túlteljesíti a kriptáékét? - márpedig kriptában nem lehet a PISÁ-ra felkészülni. Nagyobb baj, hogy az életre sem.)
Péter | 2017. január 15.
Nagyon jó a kérdés. Miért fontos megismernünk a PISA eredményeket?

Mert kézzelfogható bizonyítását kapjuk annak, hogy milyen mérhetetlen károkat okozott az a közoktatásszabályozás, ami a most 6-8. osztályosokat sújtotta 1-4. évfolyamon.
Annak idején ráeröltették az iskolákra azt a rendelkezést, ami lehetetlenné tette a teljesítmények mérését, hogy szükség esetén osztályt ismételjen az, akinek a továbblépése helyrehozhatatlan fejődési lemaradást okoz.
Még mérni és a mérést osztályzattal értékelni is tilos lett.

Olvasási, számolási vagy szövegértési problémái voltak a gyereknek? Sebaj. Tovább kellett léptetni, és vitte magával a felsőbb évfolyamokon már kezelhetetlen problémáit.

Ez a lehetetlen helyzet egészen addig tartott, amikor Hoffmann Rózsa egyik első intézkedésével eltörölte ezt az ártalmas szabályozást. Ennek köszönhetően hozzávetőlegesen 2020-ra kinőnek a közoktatásból az érintett évfolyamok, és akkorra várható, hogy a PISA eredmények jelentősen javulnak majd. Függetlenül minden féle elemezgetéstől és okoskodó álkutatástól. Akinek szüksége van rá, az megkapja azt a lehetőséget, hogy adott évfolyamot megismételve bepótolhassa a lemaradását, felzárkózhasson a társaihoz és teljesítse a továbbhaladás követelményeit. Azokat a követelményeket, amik számos tantárgyban nélkülözhetetlen alapot képeznek, és azokra a képességekre is szert tehessen, amire szüksége van a felsőbb évfolyamokon.

Az ok-okozati összefüggés teljesen nyilvánvaló, de sokak érdeke, hogy ezt leplezzék. Különösen az elkövetők és lelkes támogatóik próbálják félrevezetni a közvéleményt, és mindenféle féricskéléssel és kutakodással ott keresik az okokat, ahol azoknak nyoma sincsen, ahol pedig lenne, arról mélyen hallghatnak..
Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2018.05.23.
Mentortársas és Rendszerhiba
A Mentortársas 2.0 képet ad az iskolarendszer diszfunkcióiról, ugyanakkor kevésbé villantja fel a lehetséges megoldásokat. Ez nem is lehet a célja, hiszen a játék kifejezetten személyes, megmutatja...
(Forrás: Tani-tani Online)
--
2018.05.23.
A jó pedagógia nem kirekesztő, hanem gyermekcentrikus
Miért és hogyan hoznak létre mesterségesen homogén közösségeket az oktatásban, és milyen előnyei származnának az egyénnek és a közösségnek abból, ha a kisebbségi vagy sajátos nevel...
(Forrás: A TASZ jelenti)
--
2018.05.23.
Országos kompetenciamérést tartanak az iskolákban
Annak érdekében, hogy összehasonlíthatóvá váljon az azonos vagy hasonló körülmények között élő diákokat oktató iskolák pedagógiai teljesítménye, az országos kompetenciamérést a...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.05.23.
Meglepően bírálta a kormányt és saját munkáját Pölöskeiné
A képzés nem magában létezik. Gazdaságunk fejlődik, ez a növekedés képzett munkaerőért kiált, az álláskeresők száma csökkent – jelentette ki a konferencián Pölöskei Gáborné, hozz...
(Forrás: 168 óra)
--
2018.05.22.
Teszteltük két gyerekkel a Holnemvolt Várat, fájdalmas élmény volt
Egy 3 és egy 6 éves gyerekkel néztük meg az Állatkert mellett most megnyílt Holnemvolt Várat, és nem esett jól. A nagyobb imádta, a kisebb csak azt hallgatta, mit miért nem tud használni....
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.05.22.
Visszafordíthatatlan az állapota, mégis évente vizsgálni kell
A súlyosan, halmozottan sérült gyerekek többsége születése óta él betegségével, gyógyulásukra legtöbbször kevés az esély. Szüleiknek ennek ellenére évről-évre bizonyítaniuk kell...
(Forrás: abcug.hu)
--
2018.05.22.
304 milliót kap a felcsúti általános iskola
A kormány döntött a felcsúti Endresz György Általános Iskola 304 175 000 forintos új épületének megvalósításáról - számol be a Menedzsment Fórum. Ebbe nem tartoznak bele az építkez...
(Forrás: Népszava)
--
2018.05.22.
Gyermekotthonban élő gyerekek mondanak verset a BKK járatain
Újdonsággal készülünk gyermeknapra: 2018. május 22-től 27-ig József Attila Altató, Bartos Erika Villamos, Forgalom és Trolibusz, Erdős Virág Négyeshatos és Varró Dániel Hol alszik a villamos...
(Forrás: Index)
--
2018.05.22.
Mélyen hallgat a magyar delegáció a CEU amerikai kampuszáról
Enyedi Zsolt, a CEU rektorhelyettese a múlt héten számolt be arról, hogy a Bard College falain belül kialakított oktatási helyszínt olyan magas rangú magyar tisztviselők szemrevételezték m...
(Forrás: Eduline)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Beck Tamás! A munkaviszony első három hónapját kivéve a munkavállaló jogosult arra, hogy hét munkanap szabadságot – év közben kezdődő munkaviszony esetén ennek arányos részét – legfeljebb két részletben a kérésének megfelelő időpontban adjon ki a munkáltató. A szabadság kiadásának időpontját legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt kell közölni a munkavállalóval, és a munkavállalónak is ezt a határidőt kell megtartania a rendelkezési körébe tartozó hét munkanap szabadságot érintően. Részletesebb tájékoztatást itt talál.

--
  OFOE

Kedves Viktória! A mi tudomásunk szerint tanítói diplomával csak 6. osztályig bezárólag taníthatná azt a műveltségterületet, amiből diplomát szerzett, addig nyilván osztályfőnök is lehet. Az osztályfőnöki megbízatás csupán pedagógiai végzettséget ír elő. Ha személyi feltételek híján a tanító tovább tanítja a tanulócsoportot, akkor feltételezhetően osztályfőnök is lehet. De ezt nyilván a helyi vezető, illetve fenntartó dönti el.

--
  Viktória

Tisztelt Szerkesztőség!
Érdeklődni szeretnék, hogy tanítói végzettséggel van-e mód arra, hogy valaki felső tagozatban osztályfőnök legyen? Szakos híján valószínűleg tanítom őket 8.-ig. Nem találom az ide vonatkozó előírásokat. Szívesen vinném őket, de nem tudom, meg lehet-e valahogy oldani.
Köszönöm válaszukat!
Üdvözlettel: Viktória

--
  Beck Tamás

Kedves OFEOE Szerkesztőség!
5 gyermekem van. A gyermekek után járó 7 nap pótszabadságot csak 15 nappal előre bejelentve 2 részletben vehetem ki?
Köszönettel: Beck Tamás

--
  OFOE

Kedves Nikoletta! Elnézést kérünk a késedelmes válaszért. Pedagógiai végzettséggel gyakornoki státuszban is el lehet látni osztályfőnöki megbízatást. Üdvözlettel a szerkesztőség

--
  Molnár Nikoletta

Kedves OFEOE Szerkesztőség!

Érdeklődni szeretnék: határozott idejű, gyakornoki besorolásban lévő, abszultóriummal rendelkező pedagógus kaphat-e osztályfőnöki feladatokat, rendelkezhet-e osztályfőnöki munkakörrel, vagy van esetleg valamilyen jogszabály, ami kizárja ezt?

Köszönöm válaszukat! Nikoletta

--
  Dr Pulinkáné Balázs Mariann

Kedves OFOE Szerkesztőség!
Szeretnék az osztalyfonok.hu oldalon regisztrálni. Mi a módja?
Elsősorban az oktatófilmeket tudnám a nyolcadikos osztályomban hasznosítani, de biztosan találok majd egyéb fontos és munkámat segítő információt, ismeretet is.
Köszönettel
Dr Pulinkáné Balázs Mariann tanár és igazgatóhelyettes
Bodrogkeresztúri Eötvös József Általános Iskola

--
  OFOE

Kedves Ancsa!

Az a kérdés, hogy határozott vagy határozatlan idejű jogviszonyod van-e. Közös megegyezéssel mindkettőt meg lehet szüntetni a
megállapodásnak megfelelő időben (ezért közös megegyezés).Lemondással a határozatlan idejű
jogviszony szüntethető meg, ebben az esetben van két hónap lemondási idő. A munkáltató kötelezhet a lemondási idő ledolgozására.

Ha a közalkalmazott nem hajlandó a lemondási időt ledolgozni, és jogellenesen távozik, köteles a lemondási időre járó távolléti díjat megfizetni.
Ha a határozott időtartamú jogviszonyát szünteti meg jogellenesen, a határozott időből még hátralévő időre járó, de legfeljebb háromhavi
távolléti díjnak megfelelő összeget köteles megfizetni (Mt. 84. §).

Reméljük, segítettünk a megfelelő döntés meghozatalában.

Üdvözlettel az OFOE Szerkesztősége

--
  Szász Anna

Még nem egészen egy éves részmunkaidős közalkalmazotti jogviszonyomat szeretném megszüntetni,másik munkahelyre teljes időben,kedvezőbb feltételekkel vennének fel szintén közalkalmazottként. Közös megegyezéssel akarnak elengedni,de 2 hónapot la akarnak velem még dolgoztatni. Az új munkáltató viszont nem tud 2 hónapig várni rám, nekik most kellene is a munkaerő.Mit tehetek abban az esetben ha nem szeretném letölteni a két hónapot? Szeretnék azonnal eljönni erről a munkahelyről.Kell-e ebben az esetben nekem fizetnem bármit is? Jó-e a közös megegyezés és egyáltalán kiköthetnek-e közös megegyezés esetén is 2 hónap letöltendő időt?
Válaszát előre is nagyon szépen köszönöm! Üdvözlettel: Ancsa

--
  OFOE

Kedves Gabriella!

A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 17. § (4) A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidejét meghaladóan a pedagógusnak
további tanórai és egyéb foglalkozás, pedagógiai szakszolgálati
közvetlen foglalkozás megtartása akkor rendelhető el, ha

a) a munkakör nincs betöltve, a pályázati eljárás idejére,

b) a munkakör nincs betöltve, és az álláshelyre kiírt nyilvános
pályázat sikertelen volt, feltéve, hogy a munkaközvetítési eljárás
sikertelen maradt, és a pedagógusok állandó helyettesítési
rendszerében sem áll rendelkezésre megfelelő szakember vagy

c) a betöltött munkakör feladatainak ellátása betegség, baleset vagy
egyéb ok miatt váratlanul lehetetlenné vált.

Mivel itt már régóta nem erről van szó, és kérdés, hogy egyáltalán
meghirdették-e, illetve hányszor hirdették meg az álláshelyet. Az eddigi
kifizetés a már teljességgel hatályát vesztett, és rendkívül hátrányos
KLIK-es kollektív szerződés alapján történt. Az új KSZ-ekben pont ezt
a kérdést nem szabályozzák, tehát marad a munka törvénykönyve, amely
szerinti rendkívüli munkaidőben végzett munka díjazása alapján kell
kifizetni szerintünk a többletórákat https://net.jogtar.hu/jr/gen/
hjegy_doc.cgi?docid=A1200001.TV
A 143. § szerinti 50 százalékos bérpótlékkal (tehát összesen az egy órára
eső
illetmény 150 százalékával). A másik megoldás az átalánydíjazásról
szóló megállapodás, amelyet tehát a munkáltató nem egyoldalúan határoz
meg. Ez tipikusan olyan ügy, amelyet valószínűleg nem fog
tudni egyedül érvényesíteni.

Érdemes lenne kapcsolatba lépnie valamelyik pedagógus szakszervezettel.
Ajánlom a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetét, ahol kiváló
jogász áll a tagok rendelkezésére. Ez a válasz is az ő segítségükkel
született.

Üdvözlettel
Szekszárdi Júlia

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Blum Szilárd:] >Érdemes felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy a hátrányos helyzetű csoportokból érkezők sajátos hiányosságokat mutathatnak az érzelmi funkcióik területén (a családi összeütközésekből, a környezetük által okozott hosszú távú diszkriminációból, a rendszeres […]
Neuroandragógiával a kirekesztés ellen (Továbbképzés és tréning, 2018. május 24-25.) »

--

[Blum Szilárd:] >Tudsz nézőpontot váltani? -Már hogyne tudnék? Rájöttem például, hogy egyetemista koromban én tulajdonképpen egy évig egy muszlim néger migránssal laktam együtt :)
Tudsz nézőpontot váltani? »

--

[Leiner Károly:] Adjunk Mórát meg majd Jókait, később Nagy Lászlót stb! Nem hiszem, hogy a kötelezőkkel lenne a baj. Ha egy gyerek meséken nő fel, mielőtt még olvasni tudna, ha olvas, érdeklődik, érti a világot, megfelelően kommunikál, akkor megszerzi azt a szókincset és értelmet, amellyel a […]
Az elavult és félelmetes kisködmön »

--

[Anna:] Mindannyiunknak más fáj, ha fáj egyáltalán valami. Angolul 800 szóval egy életet le lehet élni, 3000-rel már király lehetsz, legalábbis a nyelvvizsgán. Nem baj, ha bővül is a szókincsük. Szegény Móra nem tehet róla, hogy saját korának nyelvét használta, ahogy a gyerek se […]
Az elavult és félelmetes kisködmön »

--

[Szilvia:] A Kisködmön legfájóbb pontja a nyelvezete! Nem a történetek, nem a halál folyamatos jelenléte, mert a népmesékben is mindig meghal valaki, de azt élvezik a gyerekeim. A régies nyelvezet, melynek lényege, hogy a gyerek minden hétvégét átsírva és ha lehet a legtovább húzva az […]
Az elavult és félelmetes kisködmön »

--

[H.M.:] Kedves Jázmin! Nagy örömmel és egy picit torokszorító érzéssel olvastam a sorait (az írás közkinccsé válása, és az egyik gondolat okozta az ambivalens érzést). Amit Ön leírt, azt nagy nemzetközi és hazai kutatások is alátámasztják: azok a hallgatók a legsikeresebbek, a […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[Anna:] Bár olyan eccerű lenne, hogy vasszigor, oszt' kész... Az egyén vagy csoport, amely a problémákat nem hajlandó tudomásul venni, hanem saját tudattalanjába száműzi, vagy a fegyelem válaszát adja rá, azaz elfojtja, s ez lényegileg ugyanaz, a robbanás felé halad. Lehet […]
Szegregáció »

--

[Szekszárdi Júlia:] Kedves KGY! Nem kétséges, hogy a szülők felelőssége óriási, de az Ön által ajánlott „vasszigorral” itt semmire sem mennénk. A szegregáció következményeiről lehet olvasni a bejegyzésben, és ugyanerről van szó a Gettórenoválás és iskolai szegregáció egyházi […]
Szegregáció »

--

[KGY:] Kedves Nóra! Ön hatalmasat téved a felelősség magállapításában! A gyermekért elsősorban 95% a szülők a felelősek a társadalmi felelősség csak a maradék 5%-ban kérhető számon, miután a szülő teljesítette a tőle elvárható részt. Nevelni a családban lehet a többi gyenge […]
Szegregáció »

--

[Varga Zsolt:] Az állam társadalmi igényt elégít ki, lásd: https://www.es.hu/cikk/2018-03-09/rado-peter/2018-az-oktataspolitikai-remenytelenseg-eve.html
Szegregáció »

--
OFOE (2001–2018) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek