OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2016. augusztus 29.
» Hozzászólások (0)
Címkék:
         

PSZICHOháttér

12. Tartsd sikerben, hagy örüljön!

Még éppen csak elkezdődött az iskola, és a főszereplők még csak az első gyomrosokat kapják. Az egész évi gyomorgörcsöt megalapozandó indulnak az ismétlő felmérők, hogy kiderüljön, mit mosott le a nyár mindabból, ami az előző tanévben kemény küzdelmek árán a diákra ragadni látszott.

És ki fog derülni, hogy ha valaha meg is volt, már nincsen igazán a készletben mindaz a tudás, ami az aktuális év terjedelmes tananyagának megtanulásához elengedhetetlen. Innen pedig mind a pedagógus, mind a diák kezelhetetlen hátránnyal indul.

És akkor jönnek a neveléskutatók, meg a „gyengédlelkű” pszichológusok, és azt mondják, hogy „tartsd sikerben”.

Ami nincsen, arra nem lehet építeni

A jelenlegi rendszerben az óvoda nagycsoportjában már kiderül, hogy a gyerekek nem fognak megfelelni az iskola elvárásainak. Valójában az óvodapedagógusok tudják, hogy már a háromévesen az óvodába érkező kicsik lemaradásban vannak. Nem tudnak figyelni, utasítást követni, alapvető koordinációs problémáik vannak, stb. Az óvoda megteszi, amit tud, de a hiányok azért hiányok maradnak.

Az iskolába kerülve a kisdiákokról ez hamar kiderül. Van, aki erről papírt is kap, van, aki nem, van, akin látszik, van, akin nem. A tananyag azonban hajt, ezért éretlen iskolai készségekkel kerülnek a gyerekek a felső tagozatba, onnan pedig már a készséghiány mellé a jelentős ismeretbeli elmaradást is beszerezve a középiskolába. Az egész rendszerben az a csapda, hogy mindenki a saját feladatát akarja végezni, és egyértelműnek látszik, hogyha előtte hiányok keletkeztek, akkor a hiba ott van, ahonnan a hiány ered. A pedagógusokat nem arra készítették fel, hogy gyerekeket tanítsanak, hanem arra, hogy egy folyamatot végigvezessenek a diákok tanítása során. A folyamat rendben lenne, csak a gyerekek nem illenek a képbe. Soha sem illettek bele teljesen, de most ez egyre erősebben megmutatkozik

Nem a generációk különböznek

Külsőre pedig ugyanolyanoknak tűnnek a gyerekek, mint száz éve: van kezük és lábuk, sőt fejük is. Csak ebben a fejben a huzalozás megváltozott, és a kezüket-lábukat sem ugyanannyit és ugyanúgy használják, mint korábban.

Ahogy mindannyian, ők is sokkal többet ülnek, kevesebbet mozognak, mint korábbi kortársaik, több vizuális információt dolgoznak fel, mint nyelvit, mégis – minthogy az információk száma hihetetlen mértékben megnőtt – több verbalitás is jut mindenkinek, mint azelőtt. Ami azonban a legfontosabb: a végtelenné duzzadt ingergazdagságban a gyerekek agya a fejlődés során sokkal szélesebb spektrumból válogathat. Ennek következtében az egyéni fejlődés különbségek sokkal erőteljesebben jelennek meg.

A jelen szocializációs közeg, avagy a környezet, szabad utat enged a fejlődésnek, ezért egyre több lesz a gyorsan fejlődő, nagyon okos gyerek. Ugyanakkor, minthogy még a legokosabbak sem tudnak végtelen számú ingert befogadni, bizonyos területeken előreszaladhat a fejlődésük, más területeken pedig hiányok jelenhetnek meg. Az infokommunikációs korszak gyermekei nem okosabbak vagy butábbak, mint az előző generációk, hanem másképp okosak és buták. Főképpen pedig egymástól különböznek nagyon. Jelzem: jobban különböznek egymástól, mint a korábbi generációktól.

A kihívás tehát nem csupán abban áll, hogy a mai gyerekek fejlődése különbözik a korábban megszokottól, hanem abban is, hogy az egyes területeken végbemenő fejlődésük eltérő. Mivel a változás felgyorsult, már nem igazán beszélhetünk a szó korábbi értemében vett generációról, hiszen nincs elég idő egy sajátságaiban valamelyest is homogén nemzedék kialakulására. Már a digitális bevándorlók is annyi időt töltöttek az infokommunikációs technikával, hogy jobban hasonlítanak a jelenlegi generációkra, mint korábbi önmagukra. A környezeti hatások ugyanis egész élete során rendkívüli mértékben befolyásolják az ember képlékeny agyát, és így a viselkedését is.

A környezeti hatás mi vagyunk

A leglényegesebb feladatunk az, hogy a gyerek fejlődéséhez minél optimálisabb környezetet teremtsünk. Ebben a környezetben fontos tényező a társak és felnőttek világa, valamint a társadalom a maga valamennyi kulturális és technikai sajátosságával, de kiemelten hatnak a szülők és a pedagógusok, akik közvetlenül befolyásolják a gyerek fejlődését és érzéseit, meghatározzák a mindennapjait.

Túl mindenféle ingergazdagságon, gyorsuló változáson és technikai fejlődésen, a legnagyobb hatást az jelenti, hogy a gyerek mit gondol önmagáról, a körülötte lévő világról és ezek kapcsolatáról.

A hibás oktatás nem azért ártalmas, mert a felnövekvő nemzedék esetleg nem tud majd írni, olvasni, számolni, és nem tudja ki volt Radnóti (ami persze elég nagy baj). Az igazi gondot azonban az okozza, amit a rossz oktatási rendszerben a diák megtapasztal: hogy

  • a tanulás nehéz és értelmetlen tevékenység, nem nekem való,
  • én pedig értéktelen vagyok, hiszen nem tudok megfelelni az elvárásoknak.

A sikeres élethez pedig élethosszig tanulni kell, és bízni önmagunkban. Az iskola azonban a kudarcgyártással eleve veszteseket nevel.

Az iskolai erőszak érzékelhető növekedése bizonyítja az iskolában felgyülemlő feszültség fokozódását. A gyerekek egyre távolabb kerülnek az irántuk támasztott követelményektől, és így egyre nagyobb a mindennapi kudarcok valószínűsége. A minősítő-büntető nevelés most azért ártalmasabb a korábbinál, mert nagyobb az esély a hibázásra, kudarcra ott, ahol a gyerekek nagy diverzitása miatt a még legnagyobb gondossággal a gyerekekhez igazított tanítási környezetben is sokan nem tudnak megfelelni a merev elvárásoknak.

Ezért van szükség a megelőző-fejlesztő nevelésre, aminek a lényege, hogy értő figyelemmel követve a gyerekek fejlődését, minél inkább az egyéni fejlődési utakhoz igazodik.

Megelőző-fejlesztő környezet – nem teher, hanem könnyítés a pedagógusnak

Eddig rendben is van, de mit csináljak hétfőn? Hogyan biztosítsam a megelőző-fejlesztő környezetet?

Szeptember van, és indulnak az ismétlő felmérők. Ha nem az a cél, hogy előre lenyomjuk a gyerekeket, akkor lehetőségünk van megkönnyíteni a siker elérését olyan módon, hogy közben dolgozzon is az a kölök.

A cél, hogy lássuk, mit tudnak már a gyerekek, milyen tudásra építhetünk. Ezért olyan feladatsort kell összerakni, amiből ez kiderül. A korábbiakhoz képest az a lényeges különbség, hogy ezúttal a diákok maguk választhatják ki az x számú (x = a pedagógus által meghatározott szám) feladatsorból, azt az y számú feladatot (y= a pedagógus által meghatározott szám), amelyet meg kell oldani. Lehetőség szerint y ne legyen nagyobb, mint x fele. Így elég nagy tere van a diák választásának.

Egy „normális” diák dolgozat helyzetben nyilván a számára legkönnyebb feladatokat fogja választani. Így nagy eséllyel sikeresebb lesz, mint ha előre kijelölt feladatokat kellene megoldania. Ráadásul biztonsággal kiderül, mit tudnak valójában a diákok. Azok a feladatok, amit kevesen választanak, esetleg senki sem akarja megoldani, mutatják a hiányt, azokat a területeket, amelyekre a diákok nincsenek felkészülve. Tehát elsősorban ott van szükség az ismétlésre, ráadásul az eltérő egyéni szükségletekhez igazodva. A hiányok feltételezhetően nagyobbak lesznek, mint a tudás, az így felépített fejlesztés elhúzódhat, s ezáltal a „szent tananyag” késésbe kerül. Ezen a ponton alakulhat ki a konfliktus. Mi a fontosabb: a tananyag, vagy a gyerek tudása? Vajon mit vár el tőlem a szülő, az igazgató és a szaktanácsadó?

A pedagógus ilyenkor általában magára marad a problémával. Szemben a tananyag mindenek feletti voltával, a szakmaiság azt kívánja, hogy a diák a teljesítmény angyali körébe kerüljön, ehhez pedig a siker vezet1. Hiszen ez adja meg a hozzáértés örömét, hordozza azt az üzenetet, hogy meg tud küzdeni a problémákkal, vagyis biztonságban van. Ezt az érzést pedig gyakran szeretné megélni az ember, ezért erőfeszítéseket tesz, s ez jobb teljesítményhez majd további sikerekhez vezet.

Ha szeptemberben egy diák elhiszi magáról, hogy tőle függ, mennyire lehet sikeres, akkor ez már jó kezdet. A továbbiakban viszont állandó megerősítés kell annak a még új érzésnek, hogy érdemes az iskolában erőfeszítést tenni.

A pedagógus is ember, és ha hatékonynak érzi magát, megsokszorozódik az ereje. A kérdés tehát még mindig nyitott: mit jelent a pedagógus hatékonysága?

Gyarmathy Éva

1http://www.slideshare.net/gyarme/angyali-ordogi

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.02.20.
Felvételi pontszámítás Abszurdisztánból
Még fel sem ocsúdtunk a pontszámítási sokkból, amikor jött az újabb, nyelvtanulást érintő bejelentés, a mézesmadzag: a kormány minden 9. és 11. osztályos gimnazistának (!!!) fizeti majd...
(Forrás: mérce)
--
2019.02.20.
Az oktatásért felelős államtitkár nem vett részt a Corvinusról szóló parlamenti vitában
Bódis azt mondta, az előterjesztő nem az Emmi és nem az oktatási államtitkárság volt, ezért nem vett részt a vitában. Az államtitkárt a munkatársai megpróbálták azzal kimenteni, hogy „...
(Forrás: 444.hu)
--
2019.02.20.
A munkaerőhiány miatt a duális képzés sem érdekli a fiatalokat
Úgy tűnik, kudarcba fullad a kormány próbálkozása, hogy enyhítse a munkaerőhiányt: 2015-ben azért vezették be a országosan a német mintára kidolgozott duális képzést, hogy a hallgató...
(Forrás: abcug.hu)
--
2019.02.20.
ITM: Várhatóan 1200 iskola vesz részt a Pénz7 témahéten
Az idén várhatóan 1200 iskola több százezer diákkal vesz részt a Pénz7 elnevezésű témahéten, amely során igyekeznek megismertetni a fiatalokkal a pénz és a vállalkozás világát – mondta...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.02.20.
Könnyebb lehet az iskolatáska
Tegnap járt le a határidő azon szülők számára, akiknek a gyermeke főiskolán vagy egyetemen tanul tovább, mivel vasárnapig lehetett jelentkezni az ősszel induló felsőoktatási képzésekre...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.02.20.
Mi van, ha a tanár lekever egy pofont, és nem bűnös?
Egy zalai falu általános iskolájában egy 13 éves diák 2017-ben megütött egy másodikos gyereket. A tanár közbeavatkozott, a diák meg akarta ütni, majd megrúgta, mire a tanár lekevert neki...
(Forrás: index)
--
2019.02.20.
Mi van, ha a tanár lekever egy pofont, és nem bűnös?
Egy zalai falu általános iskolájában egy 13 éves diák 2017-ben megütött egy másodikos gyereket. A tanár közbeavatkozott, a diák meg akarta ütni, majd megrúgta, mire a tanár lekevert neki...
(Forrás: index)
--
2019.02.20.
Palkovics újra üzent az Akadémiának és a kutatóknak
A miniszter elárulta, hogy pénteken találkozik legközelebb az MTA vezetésével és gyors megegyezésben bízik. Palkovics László elmondása szerint az Innovációs és Technológiai Minisztérium...
(Forrás: Népszava)
--
2019.02.20.
Készen állnak a sztrájkra a tanárok
öbb ezer visszajelzés érkezett már a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) felmérésére, amellyel a tanárok sztrájkhajlandóságát szeretnék feltérképezni. Szűcs Tamás elnök lapunknak...
(Forrás: Népszava)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Kérdezőnk!
A pótlékot nyilván az kapja meg, aki ellátja a feladatot. A táppénzen lévő kolléga nyilván nem veheti fel a rendelkezésre álló összeget Az osztályfőnöki munkát érintő jogszabályokról itt tájékozódhat.

--
  ofoe

Kedves Kautnik András! Természetesen megjelentetjük az összefoglalóját, nagyon köszönjük, ha megkapjuk. Kíváncsian várjuk, üdvözlettel Szekszárdi Júlia

--
  Kautnik András

Tisztelt Ofoe!
Szívesen készítenék egy pályaorientációs összefoglalót a duális képzésről: ofőknek, diákoknak, szülőknek... Ez egy új, az esélyegyenlőséget, a munkaerő-piaci elhelyezkedést segítő képzési forma. Osztályfőnökként érdekes kérdéseket kaptam a duális képzéssel kapcsolatban. Megszólaltatnám a Kamara egyik szakértőjét, de szeretnék azzal az "ígérettel" fellépni, hogy le fog jönni a beszélgetés az OFOE honlapján. Lehetségez ez? Köszönettel és üdvözlettel, Kautnik András (Szent Gellért Gimnázium).

--
  KMM

Tisztelt szerkesztőség, ha egy kolléga 3 hétig táppénzen volt, és közben az intézményvezető kérésére én látam el helyette az ofő-i feladatokat törvény szerint nekem jár osztályfőnöki pótlék? Illetve milyen törvény rendeletben találok ezzel kapcsolatos kérdéseimre választ. Nagyon köszönöm

--
  ofoe

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot feltételezhetően a táppénzes időszakban kapja meg a helyettesítő kolléga. Amint ismét munkába állsz, mint működő osztályfőnöknek nyilván Neked jár továbbra is a pótlék.

--
  Sz. Józsefné

Az osztályfőnöki pótlék elvehető-e attól a munkavállalótól aki pár hetes táppénzen van, és odaadható-e a kollégának? Köteles-e a kolléga visszaadni, a munkavállaló visszatér a táppénzről?

--
  ofoe

A gyermekek után járó pótszabadságot az Mt. 118. § (1)-(3) bekezdése szabályozza:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200001.TV,
Ez a munkakörre járó alap- és pótszabadságon felül jár, megvonni tehát jogszerűtlen.

--
  lizzy77

Tisztelt Szerkesztőség! Az iskola, ahol dolgozom, külön engedélyhez köti a gyermekek után járó pótszabadság kivételét, mondván, hogy nekünk úgyis túl sok szabadságunk van. Többen mondták nekem, hogy ehhez nincs joguk, mert törvény szerint jár a nem gyerekesek szabadságán felül, és ennek semmi köze ahhoz, hogy amúgy mennyi a szabadság. Kinek van igaza? Köszönöm a választ

--
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.

--
  magdi72

Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek