OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
Archív
Címkék:
   

Azonosság – másság, avagy mindenki másképpen egyforma 2.

Sztereotípiák, előítéletek, diszkrimináció

Gyakorlatok, játékok osztályfőnöki órákhoz

1. Valamennyien különbözőek vagyunk

Ebben a fejezetben konkrét tapasztalatokat gyűjthetünk azzal kapcsolatban, hogy egyénként miben vagyunk hasonlóak a többiekhez, illetve milyen csak ránk jellemző vonásokkal rendelkezünk. Rádöbbenthetjük tanulóinkat arra, hogy szinte minden emberrel találhatnak közös pontokat, sőt a körülöttünk lévő szűkebb és tágabb környezethez is van közük. Saját azonosságukra és különbözőségükre ráismerve megalapozható a többi ember iránti nyitottság, a másság elfogadása.

1. gyakorlat: Nem vagyunk egyformák!

Cél: az emberek közötti különbözőségek tudatosítása, a különbözőségből fakadó sajátos előnyök beláttatása, a másság elfogadásának megalapozása.
Eszközök: helyzetleírások valamennyi tanuló számára (a zárójelben található kiegészítés csak az első esetben példaként szerepel a tanulók rendelkezésére bocsátott feladatlapon).

Javasolt helyzetek:

  • legidősebb testvér (a szülők komolyan veszik, megbíznak benne, több helyre elengedik, mint kisebb testvéreit, kisebb testvérei ragaszkodnak hozzá stb; többet várnak el tőle, kevesebbet játszhat, mint általában kortársai, több feladatot bíznak rá, vigyáznia kell kisebb testvéreire stb.)
  • nagyon idős ember (előny: élettapasztalat, ingyen utazik, átadják neki a helyet a járművön, nem kell munkába járnia; hátrány: nehezen mozog, beteges, feledékeny stb.)
  • Erdélyből áttelepült diák (előny: jól ismeri Erdélyt, két országban is otthon lehet, jól tud románul is; hátrány: idegennek érzi magát itt, honvágya van, egyesek lenézik stb.)
  • arab egyetemista (előny: több nyelven beszél, beutazta a fél világot, felvették az egyetemre, hátrány: a bőre színe miatt sokan lenézik, fenyegetik, hazájában nincs béke stb.)
  • sokgyerekes család legifjabb tagja (előny: sok testvére van, ezért sohasem, unatkozik, mindig van, aki segítsen neki, sokan szeretik, hátrány: kevesebb pénz jut rá, nincsenek új dolgai, mindent örököl stb.)

A gyakorlat menete:
A gyakorlatvezető pedagógus elmondja, hogy az emberek közötti különbségek fontosak vagy lényegtelenek attól függően, hogy ki miként látja, ítéli meg ezeket. Ezt követően élethelyzeteket mond, s a csoport tagjainak ezeknek az előnyeit és hátrányait kell összegyűjteniük. Először a kívülálló szemszögéből mondják el a véleményüket, majd az adott helyzet érintettjeként (pl. a legidősebb testvér, a tizenéves, a magyar, a vidéki szemszögéből).

Megvitatható kérdések:

  • Jó lenne, ha mindenki egyforma lenne? Miért igen és miért nem?
  • Milyen haszon származik abból, hogy az osztályba járó tanulók különböznek egymástól?

Tanácsok a pedagógusnak:
A gyakorlat során természetesen más helyzetek is felvethetők, szerencsés esetben a tanulók javasolhatnak ilyeneket akár osztálybéli tapasztalataiknak megfelelően. Nagyon lényeges, hogy a gyerekek belássák: minden embernek joga van a teljes értékű életre, a boldogságra, és ebben segíteni kell azokat, akik valamiért hátrányos helyzetben vannak.
Célszerű a gyakorlatot folytatni a gyerekek saját helyzetére vonatkoztatva. Milyen előnyök és hátrányok származnak abból, hogy éppen hetedikesek, hogy éppen ebbe az iskolába járnak, hogy éppen abban a városban, faluban laknak stb. Esetleg összegyűjthetők a kamaszkorból eredő előnyök és hátrányok is.

2. gyakorlat: Elvegyülni és kiválni

Cél: az emberek közötti különbségek és azonosságok tudatosítása, saját „másságunk" vállalása.

Eszközök: papír és íróeszköz minden résztvevőnek

A gyakorlat menete:

a) változat
A csoport párokba rendeződik. A párok szemben ülnek egymással. Minden párnak 3-5 perc ideje van arra, hogy összegyűjtsék miben azonosak, miben eltérőek egymástól (pl. mindketten fiúk, szőkék, szeretik a focit , én magas vagyok te alacsony, én verekedős vagyok, te nem stb.). A megadott idő elteltével párt cserélnek; az új párral folytatódik a gyakorlat.
Az értékelésnél a táblára kerülhetnek a jellegzetes dolgok.

b) változat
A gyakorlat elvégezhető 3-5 fős csoportokban is. A csoport tagjai ez esetben megkeresik azokat a külső-belső tulajdonságokat, illetve körülményeket amelyek valamennyiükre jellemzők, illetve valamennyiükkel megestek már. Ezt követően minden egyes csoporttag keres olyan jellemzőt, ami a csoport tagjai közül csakis rá érvényes. (Például valamennyien szeretik a sci-fit, de csak egyikük olvas szívesen verseket.) Mivel ez a feladat kicsit több időt igényel, célszerű elvégzésére 7-8 percet adni. Ezt követően az egész csoport előtt ismertetik a közös és egyedi jellemzőket, és megpróbálnak olyan társakat találni, akikkel az egyedi vonások megegyeznek. Így új csoportok alakulhatnak például a versolvasókból, a focirajongókból, a kertészkedőkből vagy a szenvedélyes fényképészekből.

Megvitatható kérdések

  • Milyen előnyök származnak abból, ha valaki semmivel sem tűnik ki a többiek közül, hanem teljesen beleolvad az adott csoportba? Milyen hátrányai vannak ugyanennek?
  • Mi a jó és mi a rossz abban, ha valaki erősen különbözik a többiektől?
  • Ki milyen csoporthoz tartozik? Örül ennek a csoporthoz tartozásnak? Miért?
  • Milyen jelentősége van az egyes gyerekek számára az osztályközösségnek? Vannak olyan kortárscsoportok, amelyek fontosabbak az egyes gyerekek számára, mint az adott osztály? Miért?

Tanácsok a pedagógusnak:
A megbeszélésnél térjünk ki arra, hogy milyen különbségek adottak a születéstől fogva, melyek változhatnak, illetve hogy melyik szempont fontos, s melyik kevésbé az. Figyelni kell arra is, hogy ne csak a külső, testi adottságokról essék szó, hanem belső tulajdonságokról is.

2. Sztereotípiák

A sztereotípia az a feltételezés, amely szerint egy-egy csoport valamennyi tagja ugyanolyan. A sztereotípiák haszna, hogy segíthet eligazodni a világban, de megmerevedve, előítéletté válva rengeteg probléma, konfliktus gyökere lehet.

3. gyakorlat: Te mit gondolsz róluk?

Cél: ráébreszteni a tanulókat arra, hogy mindenkiben élnek sztereotípiák, felismertetni ezek kialakulásának néhány konkrét okát.

Eszközök: az egyes embercsoportok elnevezését tartalmazó kártyák A kártyákon például a következő embercsoportok szerepelhetnek: vállalkozók, bankárok, rockerek, nyugdíjasok, munkanélküliek, Fradi drukkerek, Krisna hívők, parlamenti képviselők, tv sztárok, cigányok, arabok, oroszok, németek, románok.

A gyakorlat menete:
Valamennyi tanuló húz egy kártyát. A kártyákat úgy készítsük el, hogy legalább hárman kaphassák ugyanazt. Három perc alatt mindenki leírja mindazt, ami az adott csoportról eszébe jut. Ezt követően az azonos kártyákat húzó gyerekek összeülnek, és összehasonlítják az írásaikat. Majd a kiscsoportok szóvivői az egész osztály előtt ismertetik a közös képet, illetve azokat a vonásokat, amelyek egyénileg különbözők voltak.

Megvitatható kérdések

  • Mi a magyarázata annak, hogy bizonyos embercsoportokról közel azonos kép él bennünk? Mi okozhatja az egyedi eltéréseket?
  • Milyen esetekben hasznosak az egyes sztereotípiák?
  • Milyen veszélyeket hordoznak azok az általánosítások, amelyek a sztereotípiákat alkotják?

Tanácsok a pedagógusnak:
A gyakorlatban felhasznált sztereotípiák kiválasztásánál legalább két szempontot tanácsos figyelembe venni. Az egyik, hogy senkit ne érintsen, ne sértsen személyesen az esetleges negatív ítélet. (Például a cigánykérdést nem ajánlatos itt napirendre tűzni, ha cigánytanulók is járnak az osztályba.) A másik az érdekeltség, tehát, hogy olyan embercsoport kerüljön szóba, amelyik az adott gyerekeket aktuálisan érdekelheti, amelyről valószínűleg él bennük valami „sztereotípia".

Érdemes és hasznos odafigyelni az ugyanazon embercsoport megítélésében mutatkozó különbségekre. A tapasztalatok azt igazolják, hogy ha valaki általa ismert konkrét személyhez tudja kötni a véleményét, az feltétlenül árnyaltabban látja az érintett embercsoportot. A megélt élmények tehát döntő mértékben befolyásolják a bennünk élő sztereotípiák tartalmát. Erre a jelenségre mindenképpen célszerű felhívni a tanulók figyelmét, hiszen éppen ezáltal van mód megértetni velük a sztereotípiák kialakulásának, működésének természetét.

4. gyakorlat: Kockázatos általánosítások

Cél: tudatosítani a tanulókban az elhamarkodott ítéletalkotások megalapozatlanságát.

Eszközök: a poszterkészítéshez szükséges papír, vastag filctoll, ragasztó

A gyakorlat menete:
Három poszterre a következő mondatindítások kerülnek:

A lányok általában...

A fiúk általában...

Öreg emberek általában...

A csoport tagjai sorban befejezik a mondatokat. Mindent felírnak, ami eszükbe jut. A véleményeket itt nem szabad minősíteni. Ezt követően megvitatják, hogy mely kijelentések nem felelnek meg a valóságnak. Közben meg lehet beszélni azt is, hogy vajon miért alakultak ki ilyen sommás vélemények (pl. a lányokról, hogy kényesek, a fiúkról, hogy durvák, az öreg emberekről, hogy nem jól látnak stb.)

Megvitatható kérdések:

  • Milyen érzés volt a lányoknak, illetve a fiúknak a másik nembeliek általánosításait hallani magukról?
  • Mi a valóságos alapja a véleményeknek?
  • Hogyan lehet megcáfolni azokat a véleményeket, amelyek nem illenek az egyes emberekre (egyes fiúkra, lányokra, öregekre)?
  • Vannak-e olyan vonások, amelyek valóban érvényesek valamennyi lányra, illetve valamennyi fiúra?
  • Milyen egyedi különbségek vannak? Ki miben más, mint az adott csoportról megfogalmazott sommás vélemény?
  • Mi az, ami általában jellemző az idős emberekre?
  • Ismertek-e olyan idős embereket, akikre nem jellemzők az általánosított vélemény?
  • Milyen sztereotípiák élnek az idősebb generációban a „mai fiatalokról”?
  • Rátok jellemző az, amit a fiatalságról általában mondanak, gondolnak?

Tanácsok a pedagógusnak:
Ez a gyakorlat alkalmas lehet arra is, hogy enyhítse az ebben az életkorban a fiúk és lányok között általában fennálló ellentétet, hiszen a sztereotípiákról folytatott vita nagy mértékben befolyásolhatja az egymással folytatott kommunikáció minőségét, és segíthet tisztázni félreértéseket, oldani lappangó feszültségeket.

Az öregekkel kapcsolatos sztereotípiákhoz kapcsolódva napirendre kerülhetnek a jellegzetes generációs problémák mindegyik érintett fél szemszögéből. Célszerű ezt a problémakört aktuális eseményekhez (újsághír, tv-adás, saját élmény stb.) kötni.

5. gyakorlat: Hogyan működnek a sztereotípiák?

Cél: élményszerűen bemutatni a sztereotípiáik működését,

Eszközök: a létszámnak megfelelő cédula különböző embercsoportok elnevezésével, ragasztószalag. Legalább két tanuló kapjon azonos szövegű cédulát!
A cédulákon – többek között – az alábbi csoportok szerepelhetnek: dúsgazdag, hajléktalan, focirajongó, rocksztár, amerikai, kínai, kiváló tanuló, évismétlő, néger, öreg, politikus, vállalkozó.

A gyakorlat menete:
Az embercsoportokat sztereotipizáló szavakat tartalmazó cédulákat felerősítjük ragasztóval a tanulók homlokára olyan módon, hogy senki se tudja, mi olvasható az ő homlokán. Ezt követően a gyerekek körbe-körbe sétálnak, és kapcsolatba lépnek egymással egymás sztereotípiáinak megfelelően. A gyakorlat kb. 10 percig tartson. Ha valaki a vele kapcsolatos viselkedésből kitalálta, hogy mi van az ő homlokára írva, leülhet. Miután mindenki kitalálta saját nevét, megkeresi azokat a társait, akikkel azonos cédulákat viselt, és megbeszélik a tapasztalataikat. A tapasztalatok összegzése az egész osztály körében történik, majd a tanulók olyan élményeket idéznek fel, amikor őket kezelték bizonyos sztereotípiák mentén.

Megvitatható kérdések:

  • Milyen érzéseket váltott ki az egyénekből társaik viselkedése?
  • Milyen érzés volt az osztálytársakkal az adott sztereotípia alapján viselkedni?
  • Volt-e olyan tanuló, akinek a viselkedését nem befolyásolta a társa homlokán található cédula tartalma?
  • Milyen hatása van a sztereotipizálásnak az egyénre? A közösségre? Arra az emberre, aki a sztereotípiát vallja? És arra, aki felé irányul?

Tanácsok a pedagógusnak:
Ebben az esetben – hasonlóan a korábbi gyakorlathoz – nagyon kell ügyelni az esetleges személyes érzékenységekre. Feltétlenül kerüljük el azokat a sztereotípiákat, amelyek közvetlenül érinthetnek egyes gyerekeket. A kapcsolódó vita során ne erőltessünk bizonyos kényes kérdéseket, bízzuk a tanulókra, hogy milyen mélységig akarnak elmenni egyes témákban. Közben természetesen vigyázzunk, hogy egyetlen gyerek se kerüljön kiszolgáltatott, kínos helyzetbe.

3. Előítéletek

Az előítélet nem megalapozott, tapasztalatra épülő attitűd, amelynek következtében az előítéletet hordozó személy valamely csoport egészével szemben táplál ellen- vagy rokonszenvet, s ezt a viszonyulást a csoport valamennyi tagjára nézve érvényesnek tekinti. Az egyéneket kizárólag mint az adott csoport tagját ítéli meg, sztereotípiákon alapuló pozitív vagy negatív vonásokat tulajdonít neki.

6. gyakorlat: Mi az előítélet?

Cél: az előítélet fogalmának tisztázása, működésének szemléltetése

Eszközök: Allport előítéletről szóló írása.

A gyakorlat menete:
A diákok elolvassák az Allport-szöveget, és leírják mindazokat a kérdéseket, amelyek ennek során felmerülnek bennük. E kérdéseket azután felírják a táblára, és téma szerint csoportosítják őket. Kis csoportok alakulnak, amelyek kiválasztanak egyet a felmerült témacsoportok közül, és ezekről beszélgetnek. A beszélgetés tapasztalatait megbízott szóvívőjük mondja el az osztálynak. Aki akar, észrevételeket tehet ehhez.

Megvitatható kérdések:

  • Miben különbözik az előítélet a sztereotípiától?
  • Mi jellemzi az előítéletes viselkedést?

Tanácsok a pedagógusnak:
Az Allport-szöveg nagyon sok gondolatot tartalmaz az előítélet igen bonyolult kérdéskörével kapcsolatban. Ezért is nagyon fontos, hogy a gyakorlatot a diákok által összegyűjtött kérdésekre alapozva végeztessük el, és a hangsúlyt ne az általános megfogalmazásra, hanem a konkrétumok megvitatására helyezzük. Egészen biztos, hogy egy alkalommal nem járható körül eléggé az előítéletekről szóló probléma, de a következő gyakorlatok alkalmat adnak majd az elmélyülésre. Itt külön is szeretnénk hangsúlyozni az életkori sajátosságok figyelembe vételének fontosságát. A gyerekek számára itt a jelenségszint, a saját tapasztalatok, élmények felidézése, értelmezése az elsődleges feladat.

7. gyakorlat: Különböző előítéletek

Cél: az előítéletből fakadó problémák és konfliktusok felidézése, elemzése

Eszközök: a következő felsorolások (a példák nélkül) poszteren vagy írásvetítőn, esetleg az előítéletes viselkedést megjelenítő filmrészletek.

Az előítéletek eredetük szerint a következő módon csoportosíthatók:

  • életkori előítéletek (a nyegle kamaszok, a „mai fiatalok”, álláshirdetések csak 35-40 éven aluliak számára stb.)
  • vallási előítéletek (zsidók, Krisna-hívők, az írországi katolikusok és protestánsok, muzulmánok és keresztények stb.)
  • etnikai és nemzeti előítéletek (cigányok, tótok, svábok; erdélyi magyarok stb.; nemzetekhez kötött sztereotípiák, pl. precíz németek, hűvös svédek, bohém franciák, merev angolok)
  • a különböző emberfajták iránti előítéletek (fekete, rézbőrű, barna, sárga, fehér stb.)
  • külső jegyek alapján keletkező előítéletek (kövér, sovány; orrkarikás fiatalok, kopaszok, szakadtak, szemüvegesek, maroktelefonos öltönyös fiatalemberek stb.)
  • fogyatékossági előítéletek (mozgássérültek, vakok esélye, illetve esélytelensége a teljes életre, pro- és kontravélemények a paraolimpiáról stb.)
  • nemi előítéletek (fiúknak és lányoknak való gyerekgyakorlatok, affektáló lányok, vad fiúk, női autóvezetők, gyesre menő férfiak stb.)
  • a gazdasági különbségekből eredő előítéletek (koldusok, hajléktalanok, munkanélküliek; gazdagok, bankemberek stb.)
  • foglalkozáshoz kötődő előítéletek (orvosok, pedagógusok, politikusok, vállalkozók stb.)
  • egyéb eredetre visszavezethető előítéletek

A gyakorlat menete:
A tanulók kézbe kapják vagy írásvetítőn megnézik az előítéletek eredetük szerinti csoportosítását. Ezt követően felidéznek olyan történeteket, amelyekben előítéletes viselkedés fordul elő, és ezeket besorolják a fenti kategóriarendszerbe.

A felidézett történeteket leírják egy papírlapra, majd ezeket összegyűjtik. 3-5 fős kiscsoportok alakulnak, és mindegyik húz vagy választ egyet a leírt történetek közül. Az ott ábrázolt szituációt megbeszélik, ennek alapján egy jelenetet rögtönöznek, és eljátsszák ezt az osztály előtt. Az egyes jeleneteket követően a szereplők elmondják, hogy mit éreztek a szerepgyakorlat során.
A többiek az alábbi szempontok szerint elemzik az előadott jeleneteket:

  • Milyen típusú előítélet fordult elő a jelenetben?
  • Sikerült-e megoldani a problémát?
  • Hogyan lehetne segíteni a probléma kárvallottjának?
  • Hogyan lehetne enyhíteni, illetve megszüntetni az adott előítéletet?

Az adott szituációt eredetileg leíró tanuló elmondja, hogy a felidézett esetben mi történt valójában. Hogyan élték meg a helyzetet az érintettek? Ő maga tanúja vagy részese volt az eseményeknek? Ha igen, hogyan látja utólag saját szerepét? Mit csinálna ma másképp?

Megvitatható kérdések:

  • Fel tudnak-e a gyerekek idézni olyan eseteket, amikor előítéletesen viselkedtek másokkal? Mit éreztek, mit tettek ekkor? Hogyan látják viselkedésüket utólag? Ma másképpen viselkednének hasonló helyzetben?
  • Tapasztalt-e már valaki személyével vagy családjával kapcsolatban előítéletet? Milyen típusú előítélet volt ez? Miben nyilvánult meg? Milyen érzés volt ezt megélni?

Tanácsok a pedagógusnak:
Ez a gyakorlat, amennyiben a gyerekek szívesen végzik, több órán keresztül is folytatható. Ha az előadott jelenetek elég sokrétűek számos lényeges kérdés felvetődhet velük kapcsolatban. Ha viszont a tanulók elzárkóznak a szerepgyakorlatoktól, ne erőltessük a dolgot, válasszunk más gyakorlatot a témakör feldolgozásához. Bevált például szépirodalmi szemelvények vagy filmrészletek bemutatása, megtárgyalása, az előítéletesség kérdéskörének ezekhez kapcsolt felvetése.

8. gyakorlat: Amikor velem történik...

Cél: az előítéletes viselkedésnek és hatásának élményszerű megtapasztalása

Eszközök: kártyák a következő szerepinstrukciók leírásával, esetleg videó-kamera és lejátszó.

Az új gyerek
Faluról kerültél a városba, egy új iskolába. Senki nem ismersz, idegenül érzed magad. Nagy izgalommal készülsz az osztálytársaiddal való első találkozóra. Elhatározod, hogy szépen hangosan bemutatkozol, mosolyogsz, nagyon barátságos leszel, tehát megpróbálsz a lehető legjobb benyomást kelteni.


1. osztálytárs – Hangos megjegyzést teszel az új gyerek megjelenésére, öltözködésére (nem divatos, falusias stb.).


2. osztálytárs – Tüntetően elfordulsz az új gyerektől.


3. osztálytárs – Gúnyosan megjegyzed, hogy úgy látszik, ebbe az iskolába már minden jöttment bekerülhet.


4. osztálytárs – Kijelented, hogy melléd semmiképpen sem ülhet.


5. osztálytárs – Odalépsz hozzá, és azt mondod neki, hogy jobb, ha meghúzza magát, ha nem akar magának bajt.

A gyakorlat menete:
Az új tanuló szerepére vállalkozó gyerek kimegy a teremből, és felkészül a bemutatkozásra. Nem tudja előre, hogyan fogják fogadni. Az osztály egésze azt az instrukciót kapja, hogy fogadja ellenségesen az új gyereket, akiről csak annyit tud, hogy egy kis falusi iskolából érkezett. A megjelenése is más, mint a többieké, nem öltözködik a mai gyerekek divatja szerint. Az osztály néhány tanulója külön szerepleírást is kap, és annak megfelelően viselkedik.

Három megfigyelőt is kijelölünk, aki jegyzőkönyvet készít a történésekről. Az egyikük az elhangzott szóbeli megnyilvánulásokat rögzíti, a másikuk a metakommunikációs jelzéseket (gesztusokat, mimikát, hanglejtést stb.) a harmadik a térben való mozgást. (Ha lehetőség van rá, érdemes videóra is venni a jelenetet.)

A jelenet kb. 10-15 percen át tart, de ha a főszereplő úgy érzi, hogy be szeretné fejezni, azonnal le kell állni vele.

Megvitatható kérdések:

  • Milyen érzés kiközösíteni valakit? Miért szokott ilyesmi előfordulni a gyerekek között?
  • Mit érzett a kiközösített gyerek? Mit tud tenni annak érdekében, hogy befogadják?
  • Ebben az esetben hogyan működtek az előítéletek?

Tanácsok a pedagógusnak:
A gyakorlat elvégzését csak olyan osztály számára javasoljuk, amelyik már gyakorlatot szerzett a drámagyakorlatban. Mindenképpen fontos, hogy elegendő idő legyen a megbeszélésre, az esetleges feszültségek oldására.
Az új gyerek osztálybeli megjelenése gyakran konfliktusforrás még abban az esetben is, ha a "másság" első pillantásra nem nyilvánvaló. Nagyon sok múlik a közvéleményen, a hangadók viselkedésén, az általános légkörön. A tapasztalatok azt mutatják, hogy hasonló szerepgyakorlatok esetében gyakran erős indulatok keletkeznek, és ezek főként az érintett főszereplőt erősen megviselik. Ezért csak olyan gyerekre szabad bízni az új és kiközösítésre "ítélt" osztálytárs szerepét, aki ezt lelkileg képes elviselni, és akinek az osztályban különben megfelelő státusza van. Ha az indulatok elszabadulnak, a jelenetet azonnal le kell állítani.

9. gyakorlat: Bábel tornya

Cél: felhívni a figyelmet a címkézéssel kapcsolatos problémákra, megtapasztaltatni a stigmatizáltsággal járó kellemetlen, rossz, bénító érzéseket.

Eszközök: elegendő mozgástér, ragasztószalag; indexkártyák vagy kis papírdarabok (olyan mennyiségben, hogy az osztály minden tanulójának jusson). Minden kártyára (címkére) írjunk rá egy az alábbiakhoz hasonló üzenetet:

  • Mosolyogj rám!
  • Nézz rám rosszallóan!
  • Grimaszolj és közöld velem, hogy nem tudok semmit!
  • Hallgass meg mindent ,amit mondok!
  • Csinálj utánam mindent!
  • Mindig váltogasd a témát!
  • Ne hallgass meg semmit, bármit is mondok!
  • Beszélj úgy velem, mintha hatéves lennék!
  • Fordíts hátat nekem!
  • Ne engedj beszélni, tegyél fel állandóan kérdéseket!

Ugyanazt az üzenetet több kártyára is felírhatjuk.

A gyakorlat menete:
Minden tanuló kap egy üzenettel ellátott kártyát, amit nem szabad megmutatnia senkinek. Úgy kell ezt a címkét felerősíteniük egy mellettük álló társukra, hogy az ne lássa, mi van arra írva! A tanulók 4-6 fős csoportokat alkotva egy olyan helyzetről formáznak élő szobrot, melyben valaki segített valaki máson! Például megformázhatják, mikor néhány gyerek segít egy idős hölgynek átmenni az utcán, vagy mikor gyerekek szüleiknek segítenek takarítani, stb. (Az élő szobor az, mikor a tanulók saját testükkel ábrázolnak valamilyen eseményt. Miután megalkották a szobrot, egy ideig maradjanak abban a helyzetben, mintha csak fényképen lennének! Általában mikor a csoportok élő szobrot alkotnak, az egyik csoporttag a szobrász, aki megmondja a többieknek, hogy milyen testhelyzetet vegyenek fel. Ebben a gyakorlatban nincs szobrász.)
A szobor megalkotása során minden csoporttagot az általa viselt címke tartalmának megfelelően kell kezelni. Kb. 10 perc elteltével a csoportok bemutatják az osztálynak saját élő szobrukat.
Csak ezt követően olvashatják el a tanulók azt, ami a rájuk erősített címkén áll.

Megvitatható kérdések:

  • Milyen érzés volt, hogy egy bizonyos módon bántak velünk?
  • Hogyan befolyásolták az üzenetek a csoport munkájának hatékonyságát?
  • Címkék nélkül hatékonyabb lett volna a csoport tevékenysége? Miért?
  • A „valós életben" is címkézik egymást az emberek?
  • Előfordul, hogy anélkül, hogy egyáltalán ismernék a másikat, a felnőttek és a gyermekek jónak, rossznak, parancsolgatónak, kedvesnek vagy gonosznak címkézik egymást?
  • Mi a rossz a címkézésben?
  • Előfordult-e már közületek valakivel, hogy neki nem tetsző módon címkézték meg? Mit érzett, mit tett? Sikerült megszabadulni ettől a stigmától? Hogyan?

Tanácsok a pedagógusnak:
Ez a gyakorlat nagyon alkalmas annak megtapasztalására, hogy a stigmák milyen mértékben teszik lehetetlenné a hatékony együttműködést. Érdemes a szoborformázást versenyszerűen végeztetni, esetleg valami díjat is kilátásba helyezni: ebben az esetben ugyanis nagyobb a dolog tétje, és bosszantóbbak a stigmák miatti problémák.

4. Kiközösítés, diszkrimináció

Van az előítéletes viselkedésnek egy olyan szintje, amikor egyszerűen csak idegenkedünk valakitől – tőlünk, szűkebb-tágabb csoportunktól, elfogadott viselkedési normáinktól való különbözősége miatt. Ennél súlyosabb az eset, ha egyenesen kerüljük a társaságát, elzárkózunk a vele kialakítandó minden kapcsolattól. Az ennél is mélyebb szinten már nyíltan ellenséges, bántóan gúnyos viselkedésben nyilvánul meg az előítéletes viselkedés. A diszkrimináció már azt jelenti, hogy az érintett személy valamilyen állandó stigmát visel, kiszorul a többség soraiból, kiközösítetté, esetleg törvényen kívülivé válik. A törvényenkívüli állapot együtt jár a csoport nyújtotta védelem hiányával, a kiszolgáltatottsággal.

A kiközösítettség állapotára az érintettek különböző módon reagálhatnak. Van aki egyre gátlásosabbá, félszegebbé válik általa. Mások sündisznó állapotba helyezkedve lesznek eleve támadóak. Ha a valami okból kirekesztettek csoportba verődnek, előfordulhat, hogy komoly erőt és folyamatos veszélyt jelentenek az őket kiközösített többség számára. Előfordulhat azonban az is, hogy a törvényen kívüli helyzetből szabadulni vágyó egyén a többség hangadóival keresi a kapcsolatot, s megpróbálja kiszolgálni őket akár sorstársaival szemben is.

A kiközösítés az iskolai osztályokban is előforduló jelenség. Megoldásának feltétele az érintettek pozitív énképe, reális önértékelése illetve valamennyi tanuló empátiája, toleranciája, a mások elfogadására irányuló készsége.

10. gyakorlat: Hogyan viselkedünk a kívülállókkal szemben?

Cél: a kívülállókkal szembeni magatartás különböző formáinak tudatosítása, az ezekkel kapcsolatos tapasztalatok értelmezése, az ide vonatkozó személyes élmények felszínre hozása, elemzése.

Eszközök: az alábbi táblázat valamennyi tanulónak.

Magatartás a kívülállókkal szembenTársadalmi, illetve politikai megnyilvánulásokSzemélyes tapasztalatok
irigylés, csodálat a másság iránti kritikátlan csodálat, idegenmajmolás
a másság figyelmen kívül hagyása (ignorálása) semleges viszonyulás az eltérő magatartásformákhoz, a kisebbségek értékeihez és hátrányaihoz
félelem a kívülállóktól, a másságtól politikai hisztéria, félelem a kisebbség terjeszkedésétől, rémhírek, a kisebbség társadalmi megvetése, bűnbakképzés
Nyilt, vagy burkolt asszimilációs kényszer:a kisebbségek alkalmazkodjanak a többség kultúrájához A társadalom igyekszik "eltüntetni a másféleséget (pl. öltözködés, nyelvhasználat, stb.); igyekszik beolvasztani a kisebbségeket
diszkriminálás, büntetés kizárás, üldözés, gettó, megszégyenítés
kirekesztés, elutasítás, teljes elszigetelés, megsemmisítés etnikai tisztogatás, bebörtönzés, koncentrációs tábor, genocídium (népirtás)
Tolerancia: a másság és a kisebbségek, gazdagító tényezőkként való elfogadása a különbözés jogának elismerése, nyitottság más értékek és kultúrák felé, a kisebbségek védelme...

A gyakorlat menete:
A pedagógus felszólítja a tanulókat, hogy 3-5 fős kiscsoportokban dolgozva töltsék ki a táblázatot. Elképzelhető, hogy a témához tartozó anyaggyűjtést az e témával foglalkozó órát megelőzően végzik el a gyerekek. Célravezető lehet, hogy erre vállalkozó diákok a társadalmi, illetve politikai vonatkozásokkal kapcsolatban felkészülnek, szemléltető anyagot gyűjtnek, vitaindítót tartanak stb.

Megvitatható kérdések:

  • Milyen megnyilvánulási formái vannak az előítéletes viselkedésnek?
  • Milyen konkrét tapasztalataik vannak a tanulóknak a diszkriminációról?
  • Előfordul-e kiközösítés az osztályban?
  • Mi erről a véleményük?

Tanácsok a pedagógusnak:
Ez a téma, amennyiben alaposan akar foglalkozni vele a tanár, több tanítási órát vesz igénybe. Feldolgozható projekt módszerrel, hozzá kapcsolva az irodalom és történelem órán tanultakat, a médiában található anyagokat. Célszerű a sztereotípia, az előítélet és a diszkrimináció definícióját a tanulókkal kikerestetni az értelmező szótárból Otthoni feladatként adható az előítéletes viselkedéssel kapcsolatos Allport szöveg elolvasása és a kapcsolódó kérdések megfogalmazása. Az így összegyűjtött kérdéseket érdemes listába foglalni, és az egész osztállyal megtárgyalni.

11. gyakorlat: Kiközösítés az osztályban

Cél: saját a kiközösítéssel kapcsolatos élmények felidézése, az osztálybeli szociometriai státus észlelése, az osztály kirekesztett tanulói társas helyzetének javítása.

Eszközök: nagy méretű csomagolópapír, különböző színű rosttollak valamennyi tanulónak.

A gyakorlat menete:
A tanulók körben helyezkednek el, és középre (egy nagy asztalra vagy a padlóra) elhelyezik a csomagolópapírt. A pedagógus felszólítja őket, hogy mindenki hűzzon egy vonalat ahhoz a három társához, akit barátjának vagy jó pajtásának tart. Ezt követően megbeszélik a tapasztalatokat.

Megvitatható kérdések:

  • Van-e aki valami váratlan dolgot tapasztalt (többen vagy kevesebben, illetve mások választották őt, mint gondolta)?
  • Vannak-e olyan gyerekek, akik nem találtak három számukra különösen fontos társat az osztályban?
  • Vannak-e olyanok, akiknek nem volt elegendő a három lehetőség, mert sokkal több gyereket tekintenek barátjuknak vagy különösen kedves társuknak?
  • Vannak-e olyanok, akikhez különösen sok vonal vezet? Milyen érzés ilyen népszerűnek lenni? Vajon miért kedvelik társaik különösen őket?
  • Vannak-e olyan tanulók, akikhez egyetlen vonal sem vezet? Mi lehet az oka ennek? Mit lehet tenni azért, hogy senki se érezze magát az osztályban magányosnak, kirekesztettnek?
  • Előfordult-e korábban ebben az osztályban vagy másutt, hogy valakit kiközösítettek? Mi volt ennek az oka? Megmaradt-e huzamosan ez az állapot, vagy történt változás? Minek a következtében változott meg a helyzet?
  • Van-e valaki, akivel előfordult már korábban, hogy kiközösítették? Mit érzett? Mi tett? Hogyan látja ezt a dolgot most?

Tanácsok a pedagógusnak:
A kedvezőtlen szociometriai státusznak csakúgy, mint a sztárhelyzetnek különböző okai lehetnek. Előfordul, hogy az érintett valóban olyan tulajdonságokat hordoz, amelyek különösen népszerűvé, vagy ellenkezőleg: népszerűtlenné teszik őt társaik körében. Egyes esetekben a társak pozitív, illetve negatív megítélése egybe esik a pedagógusok véleményével, de nem ritka eset (főként a serdülés idején), hogy éppen a pedagógusok által kevésbé értékelt gyerekek válnak sztárhelyzetűvé, illetve a pedagógusok kedvezményezettjei kiközösítettekké. Tisztában kell lenni avval, hogy a gyerekek ítéletei az esetek nagy részében eltérnek a felnőttekétől. Az eminensek, az iskolai tanulást, a pedagógusokkal való jó kapcsolatot fontosnak tartó gyerekektől társaik sok esetben idegenkednek, míg nem ritka hogy az iskolában kevéssé értékelt tulajdonságaikkal (pl. testi erő, divatos öltözködés, vagányság) egyes diákok központi helyzetbe kerülnek.

A kirekesztettség egyik leggyakoribb oka a többiektől való különbözés, amely alapulhat általános előítéleten, de lehet egyedi vonás is. Például kövérség, soványság, apróbb-nagyobb testi hiba, szokatlan nyelvhasználat, különös hobby. Nagyon lényeges annak tudomásulvétele, hogy a kirekesztettség vagy a sztárhelyzet önmagában senkit sem minősít, hiszen ugyanaz az egyén más csoportban egészen más pozíciót foglalhat el. Lehet például, hogy osztályában népszerűtlen gyerek saját baráti körében sztárhelyzetet élvez. Az osztálybeli szociometriai státusz tehát csak az osztály és az egyének viszonylatában értelmezhető. Azt is fontos tudomásul venni, hogy nem minden gyerek számára fontos, hogy népszerű legyen, sőt akadnak olyanok is, akik maguk vállalják a különállást, és nem is kívánnak az adott közösség részévé válni.

A gyakorlat elvégzése igen nagy tapintatot kíván. A kirekesztett pozíció feszegetése az osztály egésze előtt csak akkor célszerű, ha a helyzet ezáltal javul. A tapintatlan, a gyerekek érzékenységével, indulataival nem számoló pedagógus magatartás sokban súlyosbítja a kiközösített tanulók amúgy sem könnyű helyzetét. Amennyiben az osztálybeli diszkrimináció erős, a pedagógusnak mindenképpen segítenie kell a helyzet megoldását.

Az osztály egészét – nem csupán a diszkrimináció „áldozatát" illetően – arra kell ösztönözni, hogy próbálják meglátni társaik pozitívumait, akkor is, ha ezek az első pillanatban nehezen tárhatók fel, s legyenek készek a többiek elfogadására. Ez a készség erősíthető azáltal is, ha sikerül megtapasztaltatni velük a kirekesztettség, az elutasítás, a diszkrimináltság élményét. (Voltál-e már hasonló helyzetben? Mit éreztél, mit gondoltál, mit vártál volna a többiektől? stb.).

12. gyakorlat: Egy példa az állatvilágból

Cél: a másságtól való ösztönös idegenkedés szemléltetése, annak megértetése, hogy az ösztönösség nem mentség az előítéletes viselkedésre.

A következő történet Konrad Lorenznél olvasható.

A közönséges veréb falánkságáról és pimaszságáról nevezetes, inkább gyáva, mint harcias madár. Nagycsaládban, falkában él. Állatlélektani kutatók kiemeltek egy-egy példányt a hordából, s fejére aprócska, célirányos csuklyát húztak. Amint visszaeresztették, a többiek azonnal nekiestek a csuklyás verébnek, karmos lábukkal rugdosták, csőrükkel csipdesték. Kiverték a hordából, ha vonakodott távozni, halálra kínozták, beletaposták a földbe.
Holott ugyanolyan veréb maradt, mint korábban volt. Szökdécselt, csipogott, falt. Csak éppen csuklyás veréb lett belőle a horda szemében. Idegen, más, mint a többiek.

A gyakorlat menete:
A gyerekek elmondják egymásnak a szöveg kapcsán felmerülő gondolataikat, tapasztalataikat.

Megvitatható kérdések:

  • Mi a tolerancia? Miért nehéz olykor toleránsnak lenni?
  • Miért nem mentség az ösztönös idegenkedés az agresszivitásra?

Tanácsok a pedagógusnak:
Érdemes a gyerekekkel előzetesen példákat gyűjtetni az állatok között előforduló diszkriminációra. Hasznos lehet ugyanakkor felhívni a figyelmet arra is, amikor a különböző, egymással általában ellenséges viszonyban élő állatok mégis képesek békésen együtt élni (pl. az összeszoktatott kutya és macska, a kiskoruktól együtt nevelt állatok az állatkertben). Értessük meg a gyerekekkel, hogy az állatoknál az ösztönös ellenszenv létérdek, önvédelmi reflex, az embernél azonban már a tudatosság, az empátia is szerephez jut. Meg kell tanulnunk úrrá lenni, felülemelkedni az ösztönökön.

--

Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2018.04.21.
Viselkedjen már normálisan az a fogyatékos gyerek!
Hiába van papírjuk a tanulási nehézséggel küzdő vagy éppen fogyatékkal élő gyerekeknek, sokszor csak a tanár jó indulatán múlik, hogy tényleg ad-e könnyítést a dolgozatnál vagy felel...
(Forrás: abcug.hu)
--
2018.04.21.
Buk(tat)ás
Azt mondják, a magyar iskolarendszer leggyengébben teljesítő területe a nyelvoktatás. Az egész EU-ban nálunk beszélnek a legkevesebben idegen nyelvet – miközben az iskolában az előző rendszerben...
(Forrás: Népszava)
--
2018.04.21.
A kisdiák rendelte meg az iskolai menüt
A Békéscsabai Gyermekélelmezési Intézmény kezdeményezése alapján a megyeszékhely általános iskoláinak tanulói javaslatot tehetnek kedvenc ételükre. Ezeket azután beépítik az adott havi...
(Forrás: Eduline)
--
2018.04.21.
A legnagyobb amerikai egyetemeket is legyőzték az ELTE hallgatói Washingtonban
A budapesti egyetemisták a döntőben több mint 120 csapatot utasítottak maguk mögé, köztük olyan egyetemek válogatottjait, mint a Yale, a Berkeley, az NYU, a King's College, a UCL, valamint a...
(Forrás: Szeretlek Magyarország)
--
2018.04.21.
Zsidó iskola a Budai-hegyekben: itt nem tudod megvásárolni a helyedet (Interjú a Lauder Javne igazgatójával)
Ahogy pedig a diákok egyre közelebb kerülnek a pályaválasztáshoz, el kell érni, hogy valóban arra koncentrálhassanak. Azzal segítünk, ha egy ponton túl a továbbtanulást támogatjuk, a tö...
(Forrás: Pénzcentrum)
--
2018.04.21.
Új irány jön a gazdaságban Az átfogó javaslatcsomag már májusban napirendre kerülhet
Részletes, új és átfogó gazdaságstratégiai javaslatok kerülhetnek már májusi megalakulását követően az új kormány asztalára. A javaslatok kidolgozásában a Magyar Nemzeti Bank, valamint...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.04.21.
Megvannak a kompetenciamérés friss eredményei: nagy baj van a szakközépiskolákban
Hiába szabta át a kormány a tanterveket, változtatott az óraszámokon és alakította át a szakképzést, nem javult a hatodikos, nyolcadikos és tizedikes diákok matematikai és szövegértési...
(Forrás: Eduline)
--
2018.04.18.
Kötélmászás: mi a fenének erőltetik évtizedek óta?
Az történt, hogy mikor a Facebookon nyilvánosan felsóhajtottam – mit felsóhajtottam, dühöngtem egy sort a még mindig kötelező kötélmászás miatt –, az ismerőseim kommentözönben tudatt...
(Forrás: wmn.hu)
--
2018.04.18.
Felejtsük már el a stigmákat! – Nem igaz, hogy az Y generáció lusta és önimádó
És a lustaság meg az önimádat csak a jéghegy csúcsa. A digitális bennszülöttek első hullámát, az Y generációt övező előítéletek már vagy egy évtizedesek. Tíz év alatt azért elé...
(Forrás: wmn.hu)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Nikoletta! Elnézést kérünk a késedelmes válaszért. Pedagógiai végzettséggel gyakornoki státuszban is el lehet látni osztályfőnöki megbízatást. Üdvözlettel a szerkesztőség

--
  Molnár Nikoletta

Kedves OFEOE Szerkesztőség!

Érdeklődni szeretnék: határozott idejű, gyakornoki besorolásban lévő, abszultóriummal rendelkező pedagógus kaphat-e osztályfőnöki feladatokat, rendelkezhet-e osztályfőnöki munkakörrel, vagy van esetleg valamilyen jogszabály, ami kizárja ezt?

Köszönöm válaszukat! Nikoletta

--
  Dr Pulinkáné Balázs Mariann

Kedves OFOE Szerkesztőség!
Szeretnék az osztalyfonok.hu oldalon regisztrálni. Mi a módja?
Elsősorban az oktatófilmeket tudnám a nyolcadikos osztályomban hasznosítani, de biztosan találok majd egyéb fontos és munkámat segítő információt, ismeretet is.
Köszönettel
Dr Pulinkáné Balázs Mariann tanár és igazgatóhelyettes
Bodrogkeresztúri Eötvös József Általános Iskola

--
  OFOE

Kedves Ancsa!

Az a kérdés, hogy határozott vagy határozatlan idejű jogviszonyod van-e. Közös megegyezéssel mindkettőt meg lehet szüntetni a
megállapodásnak megfelelő időben (ezért közös megegyezés).Lemondással a határozatlan idejű
jogviszony szüntethető meg, ebben az esetben van két hónap lemondási idő. A munkáltató kötelezhet a lemondási idő ledolgozására.

Ha a közalkalmazott nem hajlandó a lemondási időt ledolgozni, és jogellenesen távozik, köteles a lemondási időre járó távolléti díjat megfizetni.
Ha a határozott időtartamú jogviszonyát szünteti meg jogellenesen, a határozott időből még hátralévő időre járó, de legfeljebb háromhavi
távolléti díjnak megfelelő összeget köteles megfizetni (Mt. 84. §).

Reméljük, segítettünk a megfelelő döntés meghozatalában.

Üdvözlettel az OFOE Szerkesztősége

--
  Szász Anna

Még nem egészen egy éves részmunkaidős közalkalmazotti jogviszonyomat szeretném megszüntetni,másik munkahelyre teljes időben,kedvezőbb feltételekkel vennének fel szintén közalkalmazottként. Közös megegyezéssel akarnak elengedni,de 2 hónapot la akarnak velem még dolgoztatni. Az új munkáltató viszont nem tud 2 hónapig várni rám, nekik most kellene is a munkaerő.Mit tehetek abban az esetben ha nem szeretném letölteni a két hónapot? Szeretnék azonnal eljönni erről a munkahelyről.Kell-e ebben az esetben nekem fizetnem bármit is? Jó-e a közös megegyezés és egyáltalán kiköthetnek-e közös megegyezés esetén is 2 hónap letöltendő időt?
Válaszát előre is nagyon szépen köszönöm! Üdvözlettel: Ancsa

--
  OFOE

Kedves Gabriella!

A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 17. § (4) A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidejét meghaladóan a pedagógusnak
további tanórai és egyéb foglalkozás, pedagógiai szakszolgálati
közvetlen foglalkozás megtartása akkor rendelhető el, ha

a) a munkakör nincs betöltve, a pályázati eljárás idejére,

b) a munkakör nincs betöltve, és az álláshelyre kiírt nyilvános
pályázat sikertelen volt, feltéve, hogy a munkaközvetítési eljárás
sikertelen maradt, és a pedagógusok állandó helyettesítési
rendszerében sem áll rendelkezésre megfelelő szakember vagy

c) a betöltött munkakör feladatainak ellátása betegség, baleset vagy
egyéb ok miatt váratlanul lehetetlenné vált.

Mivel itt már régóta nem erről van szó, és kérdés, hogy egyáltalán
meghirdették-e, illetve hányszor hirdették meg az álláshelyet. Az eddigi
kifizetés a már teljességgel hatályát vesztett, és rendkívül hátrányos
KLIK-es kollektív szerződés alapján történt. Az új KSZ-ekben pont ezt
a kérdést nem szabályozzák, tehát marad a munka törvénykönyve, amely
szerinti rendkívüli munkaidőben végzett munka díjazása alapján kell
kifizetni szerintünk a többletórákat https://net.jogtar.hu/jr/gen/
hjegy_doc.cgi?docid=A1200001.TV
A 143. § szerinti 50 százalékos bérpótlékkal (tehát összesen az egy órára
eső
illetmény 150 százalékával). A másik megoldás az átalánydíjazásról
szóló megállapodás, amelyet tehát a munkáltató nem egyoldalúan határoz
meg. Ez tipikusan olyan ügy, amelyet valószínűleg nem fog
tudni egyedül érvényesíteni.

Érdemes lenne kapcsolatba lépnie valamelyik pedagógus szakszervezettel.
Ajánlom a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetét, ahol kiváló
jogász áll a tagok rendelkezésére. Ez a válasz is az ő segítségükkel
született.

Üdvözlettel
Szekszárdi Júlia

--
  Havasi Gabriella

Tisztelt OFOE!

Általános iskolában tanítok, mint tanító, osztályfőnök. A 20117/18. tanévben úgy alakult , hogy az osztályomból szeptember 2. felétől elment a napközis kollégám, és azóta sem sikerült betölteni az állását. Így 3-2 arányban egy kolléganőmmel végezzük el ezt a betöltetlen állást. Kérdésem, hogy ilyen esetben hogy , miként kell elszámolni a "helyettesítést"?
Mindketten letanítjuk a délelőtti óráinkat, minden osztályfőnöki munkát elvégzünk, és rögtön, szünet nélkül folytatjuk egy üres állást betöltve. szerintem ez egy másik munkakör betöltése, és ketten még a kezdő pedagógus bérét sem kapjuk meg. Az óradíjunk a legalapabb fizetésnek a heti 32 ed része.
Utólag kezdhetek-e ezzel a problémával valamit, vagy 35. év után kb 1000 ft az óradíjam?
Végül is két kérdés fogalmazódott meg. 1. az "üresállás" betöltése + munka mellett hogy számolandó el? "2. Hogy számolják az órabéremet?

Előre is köszönöm, és kíváncsian várom válaszukat.
Üdvözlettel Havasi Gabriella

--
  OFOE

Kedves Magdolna! Kérdésére részletes választ küldtünk az itt megadott freemailes címre. Ha esetleg nem kapja meg, kérjük, küldjön egy másik elérhetőséget erre a címre: osztalyfonokok@gmail.com
Üdvözlettel a szerkesztőség

--
  OFOE

Kedves Magdolna, ez kemény munkajogi kérdés, és utána kell kérdeznünk. Egy kis türelmet kérünk, fogunk majd válaszolni. Üdvözlettel a szerkesztőség

--
  OFOE

Kedves Sándor Ferenc!
Azt javaslom, hogy forduljon az iskolavezetéshez, és ők vegyék fel a kapcsolatot az illetékesekkel. Valóban lépni kell, komolyan venni ezeket a jelzéseket. Üdvözlettel az OFOE szerkesztősége nevében Szekszárdi Júlia

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[H.M.:] Kedves Jázmin! Nagy örömmel és egy picit torokszorító érzéssel olvastam a sorait (az írás közkinccsé válása, és az egyik gondolat okozta az ambivalens érzést). Amit Ön leírt, azt nagy nemzetközi és hazai kutatások is alátámasztják: azok a hallgatók a legsikeresebbek, a […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[Anna:] Bár olyan eccerű lenne, hogy vasszigor, oszt' kész... Az egyén vagy csoport, amely a problémákat nem hajlandó tudomásul venni, hanem saját tudattalanjába száműzi, vagy a fegyelem válaszát adja rá, azaz elfojtja, s ez lényegileg ugyanaz, a robbanás felé halad. Lehet […]
Szegregáció »

--

[Szekszárdi Júlia:] Kedves KGY! Nem kétséges, hogy a szülők felelőssége óriási, de az Ön által ajánlott „vasszigorral” itt semmire sem mennénk. A szegregáció következményeiről lehet olvasni a bejegyzésben, és ugyanerről van szó a Gettórenoválás és iskolai szegregáció egyházi […]
Szegregáció »

--

[KGY:] Kedves Nóra! Ön hatalmasat téved a felelősség magállapításában! A gyermekért elsősorban 95% a szülők a felelősek a társadalmi felelősség csak a maradék 5%-ban kérhető számon, miután a szülő teljesítette a tőle elvárható részt. Nevelni a családban lehet a többi gyenge […]
Szegregáció »

--

[Varga Zsolt:] Az állam társadalmi igényt elégít ki, lásd: https://www.es.hu/cikk/2018-03-09/rado-peter/2018-az-oktataspolitikai-remenytelenseg-eve.html
Szegregáció »

--

[Gyulai Sándor:] Gratulálok, Ibolya! Örömmel tölt el, hogy iskolánkban ilyen innovációk valósulhatnak meg. További sikereket kívánok: Gyulai Sándor, a Hajdúböszörményi Bocskai István Gimnázium intézményvezetője
Digitális történetmesélés az oktatási nevelési folyamatban 3. - DST a történelem és társadalomismeret tanításában »

--

[Leiner Károly:] Kedves Zoltán, nekem szerencsém van, mert gyógypedagógusként több tantárgyat is taníthatok, így magammal kell "egyezkednem". De: voltam tanító bácsi is - ott is könnyedén megoldható a feladat. Ahol nem, ott a kollégákkal kell összedolgozni. Nézzünk egy példát: […]
Digitális történetmesélés a nevelési-oktatási folyamatban 2 – Csetlő-botló történetek – SNI-sek a virtuális világban »

--

[Zoltán:] Gratulálok! Fogyatékosokkal ilyen teljesítményt elérni nem akármilyen pedagógiai munkáról árulkodik. De mindez hogyan fér bele a mai iskolába, a NAT-ba, a kerettantervekbe? Milyen órák keretében lehet ezeket a lépéseket, eszközöket alkalmazni?
Digitális történetmesélés a nevelési-oktatási folyamatban 2 – Csetlő-botló történetek – SNI-sek a virtuális világban »

--

[Gyulai Sándor:] Angela Lee Duckworth előadása a TED-en: https://www.ted.com/talks/angela_lee_duckworth_grit_the_power_of_passion_and_perseverance
PSZICHOháttér 33. – Grit, avagy a fogcsikorgató szívósság »

--

[OFOE:] Kedves Kérdezőnk! Ha a pedagógusképzésben dolgozott, akkor a rendelet (326/2013) 6.& f szerint a teljes ott eltöltött időszak gyakorlati időnek számit, különben marad a ped1. Viszont a ped.2 átugrásával jelentkezhet kutatótanárnak. Amennyiben 1958. szeptember 1. előtt […]
Mit kell tudni az életpályamodellről? »

--
OFOE (2001–2018) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek