OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2016. május 11.
» Hozzászólások (0)

PSZICHOháttér

5. Tehetség és lehetőség

A tehetséggondozás könnyű útja: végy egy jól fejlődő gyereket, és adjál neki nehéz feladatokat. Vagyis azonosítsuk a tehetséget és fejlesszük a tehetséget.

Nem mintha így nem lehetne tehetséget gondozni, de a módszer eredményessége igen gyatra. A 20. századi tehetséggondozó programok erre a sémára épültek, és a vizsgálatok szerint nem került ki több alkotó tehetség ezekből a programokból, mint a programokon kívül fejlődőkből. Lipsey és Wilson‘s (1993) átfogó vizsgálata azt jelezte, hogy a tehetséggondozás egyáltalán nem támogatta a tehetségek fejlődését. A témában megjelent publikációkban eltúlozták a hatásokat, a placebo hatást nem meghaladóak az eredmények.

A tehetség nem szunnyad, és nem rejtekezik

A tehetség belső fejlődési vágyától hajtva rendkívüli erővel igényli az ingerben gazdag környezetet, amelyet a szokásosnál jobban ki tud használni fejlődése érdekében. Nem támogatásra, hanem fejlődési lehetőségekre van szüksége. Ezt pedig maga a tehetség jobban ismeri, mint bárki más. Ha megkapja a legfontosabbat, a fejlődéséhez szükséges szabadságot, fejlődni fog. Az atyáskodó szemlélet helyett, amely kijelöli a fejlődés útját, partnerként kell kezelni már a kisgyerekeket is.

A tehetséggondozásban is ideje meglépni azt a szemléletváltást, amit a pszichológia és orvostudomány egyre jobban közelít: a diagnosztikus, gyógyító megközelítés helyett az emberi jogi aspektusokat érdemes előtérbe helyezni.

Az a megközelítés, amely szerint a tehetség szunnyad vagy rejtekezik, paternalista nézőpontot tükröz. Olybá tűnhet, mintha a tehetséget rá kellene venni, hogy fejlődjön, megjelenjen, mintha gyógyítani kellene, hogy fejlődésre képes legyen. Pedig a tehetségnek a lényege, hogy fejlődik, és ahogy lehet, megjelenik. A környezet felelősségének áthárítása, ha a tehetségre a szunnyadó vagy rejtekező jelzőt használjuk, miközben a környezet az, amely nem veszi észre, vagy a fejlődésében gátolja a tehetséget. A tehetségnek nem jellemzője vagy szándéka a szunnyadás vagy rejtekezés.

Kristóf 14 éves, diszgráfiás, és a figyelemzavara is rontja írásbeli teljesítményét. Ugyanakkor kiváló intelligenciával és nyelvi képességekkel rendelkezik. Az iskolában minden szóbeli felelete jeles angolból, de utána a tanár irat négy írásbeli dolgozatot, így arányaiban Kristóf igen gyenge teljesítményt ér el. Mégis, Kristóf nyelvekkel akar foglalkozni az angol mellett a francia is nagyon megy neki. Amikor egy szakvélemény Kristóf kiemelkedő képességeit jelezte, az angol tanár nem fogadta el. Ezek után Kristófban szunnyad a tehetség vagy rejtekezik?

A tehetség akkor is fejlődik, ha a környezet, akár még a szakemberek sem veszik észre. A tehetség fejlődése nagyon sokféle lehet, és nem mindig látványos. Ha nem jelenik meg, akkor is létezik, mint egy természeti erő, és valamit mindenképpen tesz és fog tenni.

A tehetséggondozói szemléletben is nagyobb alázatra van szükség. A tehetséggondozó feladata, hogy optimális körülményeket biztosítson minél többféle tehetség fejlődésének. Szakmai tudása nem abban rejlik, hogy megtalálja az amúgy is harmonikusan fejlődő tehetséget, hanem hogy minél többféle tehetségnek megfelelő környezetet biztosít.

Ha ugyanis a fejlődéshez szükséges ingerek, elfogadás és értelmes keretek hiányoznak, akkor nagy a veszélye az antiszociális irányú önpusztító vagy pusztító irányba történő fejlődésnek.

A talentum valószínűsége

A talentum az emberiség számára értéket létrehozó tehetség. Az emberi értékekkel szembehelyezkedő, azokat figyelmen kívül hagyó tehetség nem talentum, hanem veszély.

A tehetség egyenletesen oszlik el a népességben, tehát a szociokulturálisan hátrányos helyzetű, és egyéb okokból eltérő fejlődésű populációkon belül is éppen annyira ott van a lehetőség, mint ahol könnyebben tud talentummá fejlődni (Gyarmathy, 2015). Ezért mindenkire úgy kell nézni, hogy tehetség lehet, még ha nem is mindenki tehetség, sőt nem is mindenki akar tehetséggé lenni.

A tehetséggondozó programokban felülreprezentáltak a beilleszkedésre alkalmasabb, jó szociális hátterű, a tehetségen kívül más különlegességekkel nem, vagy csak kezelhető mértékben bíró tehetségek vagy nem tehetségek, akik a programok számára így elviselhető kihívást jelentenek.

A különleges teljesítményekhez azonban sokszor a különleges helyzet vezet. A különleges helyzetű tehetségek ellátása pedig a mindennapokban kezdődik, a tanításba vitt tehetséggondozó szemlélettel (Gyarmathy, 2015). Ennek lényege az önálló választás, a biztos ismeretek mellett a kérdések és kétségek, a sokféle megoldás megjelenése a tanórákon.

Az egyelőre atipikusnak nevezett módszerek, (Kadocsa, 2006), mint a projektek, probléma alapú oktatás (Molnár, 2005), adaptivitás (M. Nádasi, 2007), öndifferenciáló módszerek (Gyarmathy, 2010), komplex instrukciós program (K. Nagy, 2000) és így tovább segítik az atipikusnak nevezett fejlődést. Sok létező és kidolgozott lehetőség van, csak élni kell velük. A tehetséges pedagógusok már el is kezdték ezt. Ők azok, akik érzékenyek a változásra és képesek változni és változtatni.

A különlegesek felhívják a figyelmet egy rendszer gyenge pontjaira, mert fejlődésük érzékenyebb a környezetre, és az ártalmas hatások, amelyek a többség számára eleinte csak kisebb kellemetlenséget jelentenek, a különlegesek számára hamar szenvedést okoznak. Ezért a különlegesek problémáinak megoldása során a többség számára is optimálisabb közeg formálódhat.

Gyarmathy Éva

Hivatkozások

Gyarmathy Éva (2015) A különleges helyzetű tehetség és a tehetséggondozás szemléletváltásának szükségszerűsége. Magyar Pszichológiai Szemle, 70. 2/5. 371–393.
Kadocsa László (2006) Az atipikus oktatási módszerek. NFI, Budapest
Kovácsné dr. Nagy Emese (2000) Komplex Instrukciós Program. In: Klein Sándor – Soponyi Dóra (szerk.) A tanulás szabadsága Magyarországon. EDGE 2000, 2011. 357-367.
M. Nádasi Mária (2007) Adaptivitás az oktatásban. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest
Molnár Gyöngyvér (2005) A probléma-alapú tanítás.

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2018.08.13.
Az Oktatói Hálózat is tiltakozik a genderszak tervezett megszüntetése ellen
Az Emmi és az Igazságügyi Minisztérium rendeletmódosító tervezete, a társadalmi nemek tanulmánya mesterszak megszüntetéséről durván sérti az egyetemi tanszabadságnak még az Alaptörvé...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.08.13.
Már árnyaltabb az ELTE álláspontja a gender szak tervezett megszüntetéséről
Az ELTE a rendelkezésre álló véleményezési határidőn – azaz 24 órán – belül megfogalmazta a tervezettel kapcsolatos észrevételeit az MRK részére. Ebben az Egyetem határozottan és...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.08.11.
Tájékoztatás a Társadalmi nemek tanulmánya mesterszak megszüntetésének tervével kapcsolatban
A Kar vezetése nevében ezúton kívánom röviden tájékoztatni kollégáinkat, barátainkat és a szak iránt érdeklődőket a társadalmi nemek tanulmánya mesterszak felmenő rendszerben rendeleti...
(Forrás: ELTE Társadalomtudományi Kar)
--
2018.08.11.
Politikai hecckampány tört ki az Ady Endre Gimnáziumban
Politikai hecckampányt emlegetett a debreceni Ady Endre Gimnázium iskolaigazgatói pályázata kapcsán Pósán László, az Ország­gyűlés kulturális bizottságának elnöke egy tegnapi sajtót...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.08.11.
„Ez egyszerűen sértés”: kormányközeli kiállás a társadalmi nemek képzése mellett
Egészen váratlan helyről érkezett határozott kiállás a társadalmi nemek tudománya mellett. Bencsik Gábor, az erőteljesen kormányközeli Magyar Krónika főszerkesztője (aki egyébként id...
(Forrás: mérce)
--
2018.08.11.
Magyar Idők: Még nincs döntés genderszak-ügyben
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azt írta a Facebookon, hogy ha csak a tudomány és a munkaerőpiac irányából nézzük, a gender szak valószí...
(Forrás: 444.hu)
--
2018.08.11.
Az ELTE genderoktatója elkeserítőnek tartja, hogy az egyetem nem emelt szót a genderszak bezárása ellen
„Az ELTE-s társadalmi nemek mesterszak egyik oktatójaként az ELTE tegnapi sajtónyilatkozatát elkeserítőnek tartom. Az egyébként érvényesen működő, tudományos jóváhagyással bíró...
(Forrás: Qubit)
--
2018.08.11.
Megszólalt a leváltott debreceni igazgató
Rózsavölgyi azt is megjegyzi, hogy 2014-ben országos kitüntetésben, Eötvös-díjban részesült, ami a közoktatás egyik legmagasabb elismerése (évente mindössze négyen kaphatják), és a d...
(Forrás: index)
--
2018.08.11.
Beleszól a hatalom, ki legyen a debreceni gimi igazgatója?
Az egyik legfontosabb helyi iskola igazgatói székére a nyolcvanas évek óta ott tevékenykedő Rózsavölgyi mellett Türk aspirált, aki idáig csak általános iskoláknál dolgozott. Előbbi 62...
(Forrás: Civishír)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Zsuzsa! A jogszabályok között nem találtunk ezt kizáró rendelkezést. Feltételezhetően a helyi szabályozás dönti el, hogy ad-e osztályfőnöki megbízást ebben az esetben.

--
  OFOE

Kedves Hajna!
Ha nem megy a közös megegyezés, akkor marad a lemondás.
A Kjt.28. §-a szerint:
(1) A közalkalmazott a határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyt lemondással bármikor megszüntetheti.
(2) Lemondás esetén a lemondási idő két hónap. Ezen időtartam egy részére, vagy annak egészére a munkáltató mentesítheti a közalkalmazottat a munkavégzés alól.
Itt találod a rendelkezést: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99200033.TV

--
  Csernavay Zsuzsa

Tisztelt Szerkesztőség ! Szeretném tudni, hogy a heti 10 órában tovàbbfoglalkoztatott nyugdíjas kaphat-e osztályfőnöki megbízást? Köszönöm vàlaszukat!

--
  Hajna

Tisztelt Cím!"fél" állású , határozatlan időre kinevezett gyógypedagógus vagyok heti 10 tanítási órával.Közelebb a lakhelyemhez sikerült más munkát(magáncég) találnom, a jelenlegit közös megegyezéssel szeretném elhagyni.Mennyi időre kell maximum még maradnom a munkahelyemen, ha a munkáltató nem megy bele a közös megegyezésbe? A szabadságom, ami maradt esetleg, hogy lehetne elszámolni? 20 éve vagyok közalkalmazott, 2 gyermekem 14 év alatti.Köszönöm a választ!

--
  Ramona

Köszönöm szépen valaszát. Megerősített abban, hogy megpályázzam az állást.

--
  OFOE


Kedves Ramona! Magas szintű nyelvtudása és pedagógusi végzettsége is van, ha csak főiskolai is. Elvileg a középiskolában egyetemi végezettség lenne kívánatos, de mivel elég nagy a pedagógushiány, nyelvtanár végképp nincs elég, feltételezhetően nem esélytelen a pályázata. Lehet, hogy feltételül szabják az egyetemi végzettség utólagos megszerzését.

--
  Ramona

Német nyelvszakos középiskolai tanári állást szeretnék megpályázni, viszont csak német nyelvtanári főiskolai végzettséggel rendelkezem. Ezenfelül gazdasági és társadalomtudományi szakfordító oklevelem is van. Német az anyanyelvem . Milyen eséllyel pályazható meg a fent említett állás? Mindenképpen szükség van egyetemi végzettségre??
Előre is köszönöm válaszukat.

--
  OFOE

Kedves Csilla! Az iskola állít ki igazolást a jogosultságról, és ennek alapján utólag téritik a költségeket. Feltételezésünk szerint az érintett tankerület.

--
  OFOE

Kedves Eszter! A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 123. § 123. § (3)
bekezdése szerint a szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.
Ebből következik, hogy a korábbi évekről bennmaradt szabadságot a munkába visszatéréstől számított 60 napon belül ki kell adni, és csak
a 2018-ra járó szabadságot lehet a későbbi időszakban kiadni. A szabadság kiadásának időpontját a kiadás előtt legkésőbb 15 nappal
közölni kell.
A jogszabályt pontosan itt találhatjátok meg: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200001.TV
Reméljük, ezzel tudtunk segíteni.
Üdvözlettel a szerkesztőség.

--
  csilla

Meg szeretném kérdezni, hogy ki fizeti annak a négy éves, jól integrálható autista kisfiú utaztatását a szomszéd városba, ahol a befogadó és a pedagógiai szakszolgálat által kijelölt intézménye van? és a kísérőjéét? Ha fizetik, tömegközlekedésre és gépkocsira is finanszíroznak?

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Blum Szilárd:] >Érdemes felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy a hátrányos helyzetű csoportokból érkezők sajátos hiányosságokat mutathatnak az érzelmi funkcióik területén (a családi összeütközésekből, a környezetük által okozott hosszú távú diszkriminációból, a rendszeres […]
Neuroandragógiával a kirekesztés ellen (Továbbképzés és tréning, 2018. május 24-25.) »

--
OFOE (2001–2018) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek