OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2016. január 29.
» Hozzászólások (0)

OFOE Filmklub

Szerdai gyerek

A Budapest Film Zrt-vel közösen szervezett filmklubunkon egy sikeres magyar filmet nézünk meg. Horváth Lili alkotása egy különös felnőtté válás története, melyben egy olyan lánynak kell anyává érnie, akinek magának nem volt édesanyja. A film hőse az állami gondozásból frissen kikerült 19 éves Maja felelőtlen kamasz, aki egy négyéves kisfiúért tartozik felelősséggel. Maja önsorsrontó hajlama ellenére azért harcol, hogy fia felügyeleti jogát megszerezze – nem akarja, hogy a gyerek sorsában a sajátja ismétlődjön meg. Önmagával folytatott küzdelmei egy váratlan lehetőséghez és egy szokatlan új szerelemhez vezetik. Maja, aki ahhoz szokott hozzá, hogy mindenben gyereke apja döntsön helyette, először találkozik olyan férfival, aki úgy tűnik: bízik benne. A régi megszokásoktól azonban nem egyszerű szabadulnia (port.hu).

Időpont: 2016. február 2.
Helyszín: Helyszín a Kino Café,
Jegyár: 700 Ft.

Részletek a filmről készült írásokból

A Szerdai gyerek Horváth Lili rövidfilmjének, a Napszúrásnak a kvázi-folytatása. Azért kvázi, mert ugyan a főhős karaktere ugyanaz, nemcsak az őt alakító színésznő más, de több cselekménypont sem illeszkedik a két film között tökéletesen. A történet főhőse Maja, aki többszörösen hátrányos helyzetű: mélyszegénységben él Budapest külvárosában, szüleitől se számíthat segítségre, mivel árva, mindeközben pedig saját négyéves fia felügyeleti jogáért harcol. Ha ez nem lenne elég, a fiú néma, ráadásul Maja párja, Krisz egy pitiáner bűnöző. Ennyi konfliktust egy hollywoodi melodráma is megirigyelhetne (egyedül a halálos betegség hiányzik), azonban a Szerdai gyerekre legkevésbé se lehet mondani, hogy érzelmileg túlfűtött, szappanos alkotás lenne. Horváth Lili visszafogott, naturalista stílusába ágyazva nem hogy nem tűnnek terhelőnek a főhősünk életét nehezítő tényezők, a megrajzolt közeg annyira hiteles, hogy sokkal inkább egy érzékeny társadalmi drámával állunk szemben, mintsem egy szentimentális könnyfakasztóval (Dobi Ferenc: Elveszettek, Filmtett).

Horváth Lili láthatólag megtanulta a leckét: nem attól lesz jó egy magyar film, ha mindenáron Hollywoodot akarja utánozni, megmutatni, hogy mi is tudunk romantikus komédiákat készíteni. (…) Előbb-utóbb csak rájön mindenki, hogy hozott anyagból valahogy nem jó dolgozni, inkább arról kellene beszélni, hogy mi van körülöttünk, bemutatni az elzárt világokat, a kis életeket. Bár lehetőleg nem úgy, mint a félresikerült Veszettek, ahol megint az volt a néző érzése, hogy a rendező nyilván szerette volna megmutatni, hogy azért mi is tudunk akciójeleneteket rendezni. Kiderült: nem tudunk. Ha viccelődni lenne kedvünk, azt is mondhatnánk, hogy az már mindenképpen egy pozitívuma a Szerdai gyereknek, hogy nincs benne akciójelenet. Persze a film nem ettől jó, hanem éppen attól, hogy a rendező nem akart nagyot markolni: elég neki egy lány és az ő története. Vagyis hát nem is a története, mindössze néhány pillanat az életéből, ennyi jut nekünk, megismerjük valahogy Maját, és másfél óra múlva már el is engedjük (Gera Márton: Nem happy az end, Revizor).

A Szerdai gyerek a maga finoman abszurd módján súrolja a Magyarországon ma oly divatos vállalkozásindítást is: az induló vállalkozásoknak kínált mikrohitel program során, ahogy Böbe (Németh Annamária imádnivaló alakításában) megfogalmazza: „adnak egy fényképes igazolványt, és már vállalkozó is vagy”. A művelődési ház romjain nyíló mosoda ünnepélyes megnyitóján nemzetiszínű szalag helyett egy mosógép ünnepélyes elindításával tapsolják meg magukat azok, akik az imént gördültek be Audijukkal – arra a településre, ahol nemcsak mosógépe, de munkája sincs senkinek. Az abszurdum tovább fokozódik: a mosoda mellett nyitnak még egy turkálót és egy internetkávézót is, ami a Besence Open című kiváló dokumentumfilmhez hasonlóan felveti a kérdést: valóban égető szükség van internetkávézóra/teniszpályára egy olyan helyen, ahol elfojthatatlanul nő a munkanélküliség? („Születési helye? Nem tudom.” – Szerdai gyerek, Filmtekercs)

Egy nézői vélemény

13 évesen szül. De nem pártunk és kormányunk dicsőségére, nevelőintézeti kamasz-szerelem nem kívánt gyümölcseként. Épphogy nagykorú, takarításból tengődik, a telepen él a fiújával, gyermekét szerdánként látogathatja. Beválogatják egy vállalkozás-indító programba, mosodát próbál nyitni, de ilyen előélettel semmi sem egyszerű.

Lassan havonta tanulunk új magyar filmes neveket. Horváth Lili első nagyfilmjében ritka tehetségű alkotóként mutatkozik be. Már a történet is fantasztikus, szélsőségesen hihetetlen, miközben miden ízében hitelesen valóságos. Egy kicsit feljebb a Tar Sándor-i mélyvilágnál, halovány kis remények, a megrekedés és lecsúszás kockázatával.

Nyugodt tempó, egyszerű szituációk. De minden jelenetben van valami torokszorító, valami megmagyarázhatatlanul erős. A fiú autókat tör fel, Antal Zsolt kőbaltás karakterét a szinkronizáló Ötvös András hatványozza, a többi amatőr szereplő is csalhatatlan érzékenységgel találtatott meg, így a kétgyermekes cigányasszony mobilozó fával meg a Gyuris-házaspár: Gyufa és a Kerekasztal-os Hajós Zsuzsa. Az ex művházigazgató Lukáts Andor potyapogira vadászik a megnyitón, Dér Denisa erőltetetten szociális mosolya is kedves. A szerepskatulyájából kilépő Thuróczy Szabolcs fantasztikus átlényegüléssel kelti életre a jószándékú, segítőkész program-vezetőt, szánandó, szerethető, az elvált férfiak hobbizó magánya szürkiti csöndes szavait. Színészi-rendezői remeklés!!! De még az általában hiteltelen Nagy Ervin maszkmesteri metamorfózisa is felejthetetlen figurát teremt!

Lehet egy ilyen szerencsétlen árva ennyire szép? Horváth Lili felrúgja a sémákat, az ő válasza Vecsei Kinga. Klasszikus profil, sugárzó nemesség, a keménnyé érett arcon néha egy halovány mosoly, - és a szemek!!! Rezzenéstelenül néz, mindent lát, beszéde bárdolatlan, járásában menekülésre kész bizonytalanság. Kitér, előz, megbúvik, enged. Egy dologban gyémántkemény: "nekem gyerekem van". Lenyűgöző, ellenállhatatlan, létezése eleven kontrasztja a sivár valóságnak. Általa válik a legjelentéktelenebb szituáció is dermesztővé. Keresi kisfiát az erdőben, csak nézi a betegszoba ablakán át, belép a feldúlt üzletbe.. - csöndjei rejtelmesek, ám engedékeny pillantása acélos ellenállást jövendöl.

A vonat hosszan távolodik, ezen a szerdán nem jut el a gyermekotthonba. Összecsap brutális kedvesével, majdnem elveszti leendő vállalkozását, de váratlanul megszólal kataton kisfia és akkor, egyetlen egyszer, felfénylik angyali mosolya. Tökéletes forma, hullámzóan pulzáló feszültség, az arcok, helyzetek csodás kaleidoszkópja, emberség, poézis, megfoghatatlan varázs: Horváth Lili filmje fenomenális!!! (port.hu fórum).

Részletek a film rendezőjével készült interjúból

Hogy kerültél közel az intézeti gyerekek világához?

A diplomafilmemhez, a Napszúrás című kisjátékfilmhez kerestem egy zárt világot, amelyben két egymásra utalt nő és egy gyerek sorsszerű találkozása megtörténhet: ez a világ egy nevelőintézet lett. A Szerdai gyerek a kisfilmből nőtt ki – tovább akartam vinni a főszereplő lány meglehetősen összetett karakterét egy hosszabb történetbe. Maja egy deviáns, önsorsrontó lány, akinek mégis tudunk drukkolni. A közeggel kapcsolatban a Napszúráshoz végzett kutatómunka miatt a nagyjátékfilm írása idején már viszonylag felkészült voltam, ez valamiféle biztonságot is adott, de nem többet. Arra törekedtem, hogy a nullából építsem fel az új történetet: a Szerdai gyerek nem a Napszúrás kibővített változata. Maja háttere, mozgatórugói, kommunikációs nehézségei azonosak maradtak, de teljesen más az őt körülvevő emberi viszonyok térképe, másból adódnak és máshová vezetnek a konfliktusok.

Amikor hallottál a Kiútprogramról (a mélyszegénységben élő emberek számára vállalkozási elképzelésekre alacsony összegű hitelt adó program), rögtön tudtad, hogy ennek lehet dramaturgiai funkciója?

A történetünk mélye az a kérdés: tud-e az ember a saját sorsa ellen menni? Milyen hatással vannak ránk azok az alapmintázatok, amelyeket gyerekkorunkban megismerünk? Lehetséges-e felnőttkorban tudatosan ezek ellenében élni és dönteni? Ehhez kerestem alkalmas dramaturgiai formát.

„A Kiútprogram koncepciójában – a különböző segélyprogramokon messze túlmutató nagyszerűsége, merészsége mellett – a benne rejlő dramaturgiai potenciál fogott meg.”

A hitelt csoportok számára adják, olyan embereket késztetve együttműködésre, akiknek társadalmi hátterük miatt ez szokatlan helyzet. Ez eleve feszültségek, ütközések lehetőségét rejti magában. A csoport működését pedig egy terepmunkás, egy mentor segíti, vagyis bekerül a képbe egy nagyon más környezetből érkező ember: egy idegen. Mikor ezt így végiggondoltam, rájöttem: ezt a konstellációt kerestem. A történet háromszöggé alakuló szerelmi szála már ebből következett.

Hogy fogadták a filmet Karlovy Varyban? Milyen volt a bemutató?

Fél az ember, hogy mennyire működik a film közönség előtt, pláne külföldön, de a bemutató csodálatos volt. A vetítés végén felkapcsolták a lámpát, de ennek ellenére nem mozdultak az emberek, csak tapsoltak, mi meg kint hallgatóztunk Maly Róbert operatőrrel és Szabó Dániel vágóval, és el sem hittük, csak bökdöstük egymást, hogy „Hallod? Ezek még mindig tapsolnak…” A következő napokban is lehetett érezni a filmet övező érdeklődést – sokan odajöttek, megállítottak minket az utcán, hogy gratuláljanak. Arra, hogy megnyerjük a kategória fődíját, mégsem mertünk számítani.

(„Szeretnénk beszélgetéseket provokálni a kamaszok között” – interjú Horváth Lilivel, Bartal Dóra, Filmtekercs)

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.02.17.
Nincs jobb mérés a felvételinél
Szinte minden évben felmerül, hogy a központi középiskolai felvételire elegendő-e a 45 perc tantárgyanként, illetve könnyűek vagy nehezek-e a feladatok. A lapunk által megkérdezett gyakorl...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.02.17.
Szódolgozat
Öveges Enikő és Csizér Kata tavaly tette le Vizsgálat a köznevelésben folyó idegennyelv-oktatás kereteiről és hatékonyságáról című kutatási jelentését az Oktatási Hivatal asztalá...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.02.17.
Radó esete a brit tudósokkal. Nahalka István írása
A tanulási elmaradást az a látens diszkrimináció hozza létre, amelyet az iskolák működtetnek egyoldalúságukkal, sajátos értékorientációikkal, bizonyos kultúrák kirekesztésével. Lá...
(Forrás: tani-tani online)
--
2019.02.17.
Diákolimpikonoktól határon túli doktoranduszokig egyre többen állnak ki az MTA mellett
Kedden Budapesten mintegy 1000-1500 fő tiltakozott az MTA épülete előtt a tervezett ellehetetlenítés ellen (a demonstrációtól percről percre tudósítottunk), emellett Szegeden, Kolozsváron...
(Forrás: mérce)
--
2019.02.17.
Mennyibe kerül a nyelvvizsga: akár több százezer forintos kiadással is kell számolni
A továbbtanulás nemcsak izgalommal, hanem anyagi terhekkel is jár, amit az OTP Öngondoskodási Index szerint a szülők 81 százaléka akár lemondások árán is vállalna. Sok családnak azonban...
(Forrás: eduline)
--
2019.02.17.
Utópiának tűnik, hogy bárki is megállítsa a Facebook pénzcsináló adatporszívóját
Ahogy a tavalyi, az idei évindító üzenetében is azt ígérte Zuckerberg – akinek a szavazati jogok 60 százalékát birtokolva teljes az ellenőrzése a cég fölött –, hogy rendet tesz a Facebook...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.02.17.
"Ha ma lennék 16, valószínűleg nagyon be lennék szarva" (Hercsel Adél intejúja Simon Mártonnal)
Ha összeszedném tíz barátomat, akik hasonlóan gondolkodnak, mint én, száz dologban nem értenénk egyet. Ezért kellene beszélnünk róla, a dolgok ott kezdődnek el. Az a baj, hogy leszoktunk...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.02.15.
Az óvszernek van értelme az iskolákban az ENSZ szerint
Az ENSZ Népesedési Alapja adott ki egy jelentést, amelyből kiderül, hogy ha óvszereket osztanak az iskolákban, azzal egyrészt megelőzhetők különböző nemi úton terjedő betegségek, másr...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.02.14.
Volt már idén szülői értekezleten? Volt bármi értelme?
Az osztályfőnök ismerteti a fontos dátumokat, határidőket, beadandó pénzeket, általánosságban beszél az osztályról. A szülők közben aláírják a megfelelő papírokat. Tanév elején...
(Forrás: hvg.hu)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Kérdezőnk!
A pótlékot nyilván az kapja meg, aki ellátja a feladatot. A táppénzen lévő kolléga nyilván nem veheti fel a rendelkezésre álló összeget Az osztályfőnöki munkát érintő jogszabályokról itt tájékozódhat.

--
  ofoe

Kedves Kautnik András! Természetesen megjelentetjük az összefoglalóját, nagyon köszönjük, ha megkapjuk. Kíváncsian várjuk, üdvözlettel Szekszárdi Júlia

--
  Kautnik András

Tisztelt Ofoe!
Szívesen készítenék egy pályaorientációs összefoglalót a duális képzésről: ofőknek, diákoknak, szülőknek... Ez egy új, az esélyegyenlőséget, a munkaerő-piaci elhelyezkedést segítő képzési forma. Osztályfőnökként érdekes kérdéseket kaptam a duális képzéssel kapcsolatban. Megszólaltatnám a Kamara egyik szakértőjét, de szeretnék azzal az "ígérettel" fellépni, hogy le fog jönni a beszélgetés az OFOE honlapján. Lehetségez ez? Köszönettel és üdvözlettel, Kautnik András (Szent Gellért Gimnázium).

--
  KMM

Tisztelt szerkesztőség, ha egy kolléga 3 hétig táppénzen volt, és közben az intézményvezető kérésére én látam el helyette az ofő-i feladatokat törvény szerint nekem jár osztályfőnöki pótlék? Illetve milyen törvény rendeletben találok ezzel kapcsolatos kérdéseimre választ. Nagyon köszönöm

--
  ofoe

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot feltételezhetően a táppénzes időszakban kapja meg a helyettesítő kolléga. Amint ismét munkába állsz, mint működő osztályfőnöknek nyilván Neked jár továbbra is a pótlék.

--
  Sz. Józsefné

Az osztályfőnöki pótlék elvehető-e attól a munkavállalótól aki pár hetes táppénzen van, és odaadható-e a kollégának? Köteles-e a kolléga visszaadni, a munkavállaló visszatér a táppénzről?

--
  ofoe

A gyermekek után járó pótszabadságot az Mt. 118. § (1)-(3) bekezdése szabályozza:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200001.TV,
Ez a munkakörre járó alap- és pótszabadságon felül jár, megvonni tehát jogszerűtlen.

--
  lizzy77

Tisztelt Szerkesztőség! Az iskola, ahol dolgozom, külön engedélyhez köti a gyermekek után járó pótszabadság kivételét, mondván, hogy nekünk úgyis túl sok szabadságunk van. Többen mondták nekem, hogy ehhez nincs joguk, mert törvény szerint jár a nem gyerekesek szabadságán felül, és ennek semmi köze ahhoz, hogy amúgy mennyi a szabadság. Kinek van igaza? Köszönöm a választ

--
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.

--
  magdi72

Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek