OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2016. január 29.
» Hozzászólások (0)

OFOE Filmklub

Szerdai gyerek

A Budapest Film Zrt-vel közösen szervezett filmklubunkon egy sikeres magyar filmet nézünk meg. Horváth Lili alkotása egy különös felnőtté válás története, melyben egy olyan lánynak kell anyává érnie, akinek magának nem volt édesanyja. A film hőse az állami gondozásból frissen kikerült 19 éves Maja felelőtlen kamasz, aki egy négyéves kisfiúért tartozik felelősséggel. Maja önsorsrontó hajlama ellenére azért harcol, hogy fia felügyeleti jogát megszerezze – nem akarja, hogy a gyerek sorsában a sajátja ismétlődjön meg. Önmagával folytatott küzdelmei egy váratlan lehetőséghez és egy szokatlan új szerelemhez vezetik. Maja, aki ahhoz szokott hozzá, hogy mindenben gyereke apja döntsön helyette, először találkozik olyan férfival, aki úgy tűnik: bízik benne. A régi megszokásoktól azonban nem egyszerű szabadulnia (port.hu).

Időpont: 2016. február 2.
Helyszín: Helyszín a Kino Café,
Jegyár: 700 Ft.

Részletek a filmről készült írásokból

A Szerdai gyerek Horváth Lili rövidfilmjének, a Napszúrásnak a kvázi-folytatása. Azért kvázi, mert ugyan a főhős karaktere ugyanaz, nemcsak az őt alakító színésznő más, de több cselekménypont sem illeszkedik a két film között tökéletesen. A történet főhőse Maja, aki többszörösen hátrányos helyzetű: mélyszegénységben él Budapest külvárosában, szüleitől se számíthat segítségre, mivel árva, mindeközben pedig saját négyéves fia felügyeleti jogáért harcol. Ha ez nem lenne elég, a fiú néma, ráadásul Maja párja, Krisz egy pitiáner bűnöző. Ennyi konfliktust egy hollywoodi melodráma is megirigyelhetne (egyedül a halálos betegség hiányzik), azonban a Szerdai gyerekre legkevésbé se lehet mondani, hogy érzelmileg túlfűtött, szappanos alkotás lenne. Horváth Lili visszafogott, naturalista stílusába ágyazva nem hogy nem tűnnek terhelőnek a főhősünk életét nehezítő tényezők, a megrajzolt közeg annyira hiteles, hogy sokkal inkább egy érzékeny társadalmi drámával állunk szemben, mintsem egy szentimentális könnyfakasztóval (Dobi Ferenc: Elveszettek, Filmtett).

Horváth Lili láthatólag megtanulta a leckét: nem attól lesz jó egy magyar film, ha mindenáron Hollywoodot akarja utánozni, megmutatni, hogy mi is tudunk romantikus komédiákat készíteni. (…) Előbb-utóbb csak rájön mindenki, hogy hozott anyagból valahogy nem jó dolgozni, inkább arról kellene beszélni, hogy mi van körülöttünk, bemutatni az elzárt világokat, a kis életeket. Bár lehetőleg nem úgy, mint a félresikerült Veszettek, ahol megint az volt a néző érzése, hogy a rendező nyilván szerette volna megmutatni, hogy azért mi is tudunk akciójeleneteket rendezni. Kiderült: nem tudunk. Ha viccelődni lenne kedvünk, azt is mondhatnánk, hogy az már mindenképpen egy pozitívuma a Szerdai gyereknek, hogy nincs benne akciójelenet. Persze a film nem ettől jó, hanem éppen attól, hogy a rendező nem akart nagyot markolni: elég neki egy lány és az ő története. Vagyis hát nem is a története, mindössze néhány pillanat az életéből, ennyi jut nekünk, megismerjük valahogy Maját, és másfél óra múlva már el is engedjük (Gera Márton: Nem happy az end, Revizor).

A Szerdai gyerek a maga finoman abszurd módján súrolja a Magyarországon ma oly divatos vállalkozásindítást is: az induló vállalkozásoknak kínált mikrohitel program során, ahogy Böbe (Németh Annamária imádnivaló alakításában) megfogalmazza: „adnak egy fényképes igazolványt, és már vállalkozó is vagy”. A művelődési ház romjain nyíló mosoda ünnepélyes megnyitóján nemzetiszínű szalag helyett egy mosógép ünnepélyes elindításával tapsolják meg magukat azok, akik az imént gördültek be Audijukkal – arra a településre, ahol nemcsak mosógépe, de munkája sincs senkinek. Az abszurdum tovább fokozódik: a mosoda mellett nyitnak még egy turkálót és egy internetkávézót is, ami a Besence Open című kiváló dokumentumfilmhez hasonlóan felveti a kérdést: valóban égető szükség van internetkávézóra/teniszpályára egy olyan helyen, ahol elfojthatatlanul nő a munkanélküliség? („Születési helye? Nem tudom.” – Szerdai gyerek, Filmtekercs)

Egy nézői vélemény

13 évesen szül. De nem pártunk és kormányunk dicsőségére, nevelőintézeti kamasz-szerelem nem kívánt gyümölcseként. Épphogy nagykorú, takarításból tengődik, a telepen él a fiújával, gyermekét szerdánként látogathatja. Beválogatják egy vállalkozás-indító programba, mosodát próbál nyitni, de ilyen előélettel semmi sem egyszerű.

Lassan havonta tanulunk új magyar filmes neveket. Horváth Lili első nagyfilmjében ritka tehetségű alkotóként mutatkozik be. Már a történet is fantasztikus, szélsőségesen hihetetlen, miközben miden ízében hitelesen valóságos. Egy kicsit feljebb a Tar Sándor-i mélyvilágnál, halovány kis remények, a megrekedés és lecsúszás kockázatával.

Nyugodt tempó, egyszerű szituációk. De minden jelenetben van valami torokszorító, valami megmagyarázhatatlanul erős. A fiú autókat tör fel, Antal Zsolt kőbaltás karakterét a szinkronizáló Ötvös András hatványozza, a többi amatőr szereplő is csalhatatlan érzékenységgel találtatott meg, így a kétgyermekes cigányasszony mobilozó fával meg a Gyuris-házaspár: Gyufa és a Kerekasztal-os Hajós Zsuzsa. Az ex művházigazgató Lukáts Andor potyapogira vadászik a megnyitón, Dér Denisa erőltetetten szociális mosolya is kedves. A szerepskatulyájából kilépő Thuróczy Szabolcs fantasztikus átlényegüléssel kelti életre a jószándékú, segítőkész program-vezetőt, szánandó, szerethető, az elvált férfiak hobbizó magánya szürkiti csöndes szavait. Színészi-rendezői remeklés!!! De még az általában hiteltelen Nagy Ervin maszkmesteri metamorfózisa is felejthetetlen figurát teremt!

Lehet egy ilyen szerencsétlen árva ennyire szép? Horváth Lili felrúgja a sémákat, az ő válasza Vecsei Kinga. Klasszikus profil, sugárzó nemesség, a keménnyé érett arcon néha egy halovány mosoly, - és a szemek!!! Rezzenéstelenül néz, mindent lát, beszéde bárdolatlan, járásában menekülésre kész bizonytalanság. Kitér, előz, megbúvik, enged. Egy dologban gyémántkemény: "nekem gyerekem van". Lenyűgöző, ellenállhatatlan, létezése eleven kontrasztja a sivár valóságnak. Általa válik a legjelentéktelenebb szituáció is dermesztővé. Keresi kisfiát az erdőben, csak nézi a betegszoba ablakán át, belép a feldúlt üzletbe.. - csöndjei rejtelmesek, ám engedékeny pillantása acélos ellenállást jövendöl.

A vonat hosszan távolodik, ezen a szerdán nem jut el a gyermekotthonba. Összecsap brutális kedvesével, majdnem elveszti leendő vállalkozását, de váratlanul megszólal kataton kisfia és akkor, egyetlen egyszer, felfénylik angyali mosolya. Tökéletes forma, hullámzóan pulzáló feszültség, az arcok, helyzetek csodás kaleidoszkópja, emberség, poézis, megfoghatatlan varázs: Horváth Lili filmje fenomenális!!! (port.hu fórum).

Részletek a film rendezőjével készült interjúból

Hogy kerültél közel az intézeti gyerekek világához?

A diplomafilmemhez, a Napszúrás című kisjátékfilmhez kerestem egy zárt világot, amelyben két egymásra utalt nő és egy gyerek sorsszerű találkozása megtörténhet: ez a világ egy nevelőintézet lett. A Szerdai gyerek a kisfilmből nőtt ki – tovább akartam vinni a főszereplő lány meglehetősen összetett karakterét egy hosszabb történetbe. Maja egy deviáns, önsorsrontó lány, akinek mégis tudunk drukkolni. A közeggel kapcsolatban a Napszúráshoz végzett kutatómunka miatt a nagyjátékfilm írása idején már viszonylag felkészült voltam, ez valamiféle biztonságot is adott, de nem többet. Arra törekedtem, hogy a nullából építsem fel az új történetet: a Szerdai gyerek nem a Napszúrás kibővített változata. Maja háttere, mozgatórugói, kommunikációs nehézségei azonosak maradtak, de teljesen más az őt körülvevő emberi viszonyok térképe, másból adódnak és máshová vezetnek a konfliktusok.

Amikor hallottál a Kiútprogramról (a mélyszegénységben élő emberek számára vállalkozási elképzelésekre alacsony összegű hitelt adó program), rögtön tudtad, hogy ennek lehet dramaturgiai funkciója?

A történetünk mélye az a kérdés: tud-e az ember a saját sorsa ellen menni? Milyen hatással vannak ránk azok az alapmintázatok, amelyeket gyerekkorunkban megismerünk? Lehetséges-e felnőttkorban tudatosan ezek ellenében élni és dönteni? Ehhez kerestem alkalmas dramaturgiai formát.

„A Kiútprogram koncepciójában – a különböző segélyprogramokon messze túlmutató nagyszerűsége, merészsége mellett – a benne rejlő dramaturgiai potenciál fogott meg.”

A hitelt csoportok számára adják, olyan embereket késztetve együttműködésre, akiknek társadalmi hátterük miatt ez szokatlan helyzet. Ez eleve feszültségek, ütközések lehetőségét rejti magában. A csoport működését pedig egy terepmunkás, egy mentor segíti, vagyis bekerül a képbe egy nagyon más környezetből érkező ember: egy idegen. Mikor ezt így végiggondoltam, rájöttem: ezt a konstellációt kerestem. A történet háromszöggé alakuló szerelmi szála már ebből következett.

Hogy fogadták a filmet Karlovy Varyban? Milyen volt a bemutató?

Fél az ember, hogy mennyire működik a film közönség előtt, pláne külföldön, de a bemutató csodálatos volt. A vetítés végén felkapcsolták a lámpát, de ennek ellenére nem mozdultak az emberek, csak tapsoltak, mi meg kint hallgatóztunk Maly Róbert operatőrrel és Szabó Dániel vágóval, és el sem hittük, csak bökdöstük egymást, hogy „Hallod? Ezek még mindig tapsolnak…” A következő napokban is lehetett érezni a filmet övező érdeklődést – sokan odajöttek, megállítottak minket az utcán, hogy gratuláljanak. Arra, hogy megnyerjük a kategória fődíját, mégsem mertünk számítani.

(„Szeretnénk beszélgetéseket provokálni a kamaszok között” – interjú Horváth Lilivel, Bartal Dóra, Filmtekercs)

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2018.10.21.
Reagált a Klebelsberg Központ a farkasréti iskola igazgatójának levelére
A Klebelsberg Központ péntek esti közleményében azt írta, nem tudják értelmezni azokat a kijelentéseket, hogy folyamatosan nő a pedagógusok terhelése az iskolában, a farkasréti iskolátó...
(Forrás: Eduline)
--
2018.10.21.
„Nem jó, ha valaki a gyereke véleménye ellenében dönt az iskoláról”
„Olyan iskolákra van szükség, ahová a gyerekek úgy jönnek be reggel és úgy mennek el délután, hogy úgy érzik, ezt a napot is megélték és nem túlélték” – így képzeli az ideális...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.10.21.
„Itt nem kell a gyerekeket kényszeríteni, hogy tanuljanak”
A zseniképző kifejezés idegen tőlünk. Nem célja oktatásunknak, hogy zseniket képezzünk. Eredményességünk a gyermekek érdeklődéséből, a tanárok szakmai felkészültségéből és pedag...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.10.19.
Az Oktatási Hivatal nem vizsgálja a CEU ügyét, pedig az egyetem már rég teljesítette a Lex CEU feltételeit
Szél Bernadett szerint itt „egy tisztességes intézménnyel szórakoznak, benne több száz diákkal, tanárral és dolgozóval. Az oktatással szórakoznak, ami mindannyiunknak létkérdés: az é...
(Forrás: mérce)
--
2018.10.19.
Tanár leszek, vagy mégsem?
Nincs már sok hátra, hogy kézhez kapjam a tanári diplomámat. Hamarosan hivatalosan is középiskolai pedagógussá avatnak, végre értelmet nyer hatéves egyetemi kínszenvedésem. Vagy mégsem....
(Forrás: 20on)
--
2018.10.19.
Időben szállítják ki a tankönyveket
Nem igaz, hogy nőttek a terjesztési költségek, sőt ugyanannyi pénzért több szolgáltatást kapnak az iskolák – mondta lapunknak a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója....
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.10.19.
A tehetséges középiskolások támogatására fókuszál az 5. TDK-fórum
Szabó István, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökhelyettese arról beszélt, hogy a vállalkozások keveset fektetnek a felsőoktatásba, még mindig inkább „embersz...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.10.19.
Hol csúszott félre a PISA-toleranciamérés, és miért maradt ki belőle Magyarország?
2018-ban újfajta készségek mérésével bővült a PISA-teszt: a fejlett államokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) úgy döntött, hogy mostantól a term...
(Forrás: Qubit)
--
2018.10.19.
A közoktatás hátsó udvara – a legrosszabb középiskolák
- Az érdektelenség mellett a másik nagy probléma, hogy rengeteg a funkcionális analfabéta, a sajátos nevelési igényű, a halmozottan hátrányos helyzetű gyerek, akik komoly lemaradással, tud...
(Forrás: Népszava)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.

--
  magdi72

Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?

--
  ofoe

Kedves Szilvi! Szerintünk erre nem lehet kötelezni a fiúkat függetlenül attól, hogy milyen típusú osztályba járnak. Ezt helyben kellene megbeszélni az iskolavezetéssel. Esetleg az érintett osztályfőnök közvetíthetné a problémát, a DÖK közbenjárását is kérhetitek. De ha mindez nem működik, egy az osztályt képviselő küldöttség is felkeresheti az iskolavezetést, és elmondhatja az érveit. A részletek ismerete nélkül nehéz jó tanácsot adni. A lényeg, hogy felnőtt emberek módjára, kulturáltan próbáljátok elintézni a dolgot.

--
  Szilvi07

Helló. Érdeklődni szeretnék. 12. osztályos tanuló vagyok. Az osztályomban vannak fiúk, akik nem szeretnének keringőt táncolni, de az iskola vezetőség kötelezni akarja őket, arra hivatkozva, hogy a szakgimnazistáknak kötelező. Többször is átnéztük az iskola házirendjét, és ez nincs benne feltüntetve. Kíváncsiak lennénk, hogy erre a vezetőség kötelezheti-e őket, és ha igen, miért csak a szakgimnazistákat, amikor a szakközepesek közt is vannak olyan fiúk, akik nem táncolnak.

--
  OFOE

Kedves Somogyi Györgyi Ilona!
Önnek teljesen igaza van: 16. életévét betöltött SNI-s tanuló már nem kontroll köteles, a Bizottságok ezért újabb szakvéleményt nem állítanak ki, az iskola köteles elfogadni az utolsó kontrollvizsgálat megállapításait. Ennek ellenére kérhet újabb igazolást, tudok erre példát, de a Bizottságok nem kötelezhetőek erre.
SNI-s tanulóknak továbbra is "járnak" a Bizottságok által javasolt könnyítések, tehát használhat segédeszközöket, hosszabb időt kell számára biztosítani stb. (Ugyanakkor a szakmunkás vizsgák követelményeit nem hangolták össze az SNI-s követelményekkel, így fordulhat például elő, hogy ezeken a vizsgákon SNI-s tanulónak úgy kell idegen nyelvű szakmai vizsgát tennie, hogy gyakorlatilag nem tanult idegen nyelvet.)

--
  OFOE

Kedves Vajda Szilárd! Azt tanácsoljuk, hogy kérdezze meg az alapítványi iskola igazgatójától, hogy mi magyarázza a csúszást. Amennyiben nem kap elfogadható választ, írásban lehet bejelentést tenni a fenntartónak, ezúttal az alapítvány kuratóriumának.

--
  Vajda Szilárd

Tisztelt szerkesztőség! Két iskolában tanítok. Az egyik klikes, a másik alapítványi. Az elmúlt tanévben a két iskolában nem volt egész állásnak megfelelő óraszámom, heti 10-10 órában tanítottam. A klikes iskolában határozatlan időre vagyok kinevezve, míg az alapítványiban az elmúlt tanévben is határozott időre neveztek ki, valamint most is. A gondjaim az alapítványi iskolával vannak. Ezek a következők: 1.) 2017. szeptemberében csak a hónap 15. napjától neveztek ki, annak ellenére, hogy az állásra augusztusban jelentkeztem, és fel is vettek. Tudni kell, hogy művészeti iskoláról van szó, de hát akkor is, én kész voltam a tanításra már szeptember elején. A klikes iskolában is a hó közepén kezdjük a tanítást, mégis, az első alkalommal, mikor odakerültem, szept. 1-jétől szólt a szerződésem. 2.) 2018. jún. 15-én kötöttünk ugyan egy határozatlan idejű szerződést teljes munkaidőre, ám az csak augusztus 15-én lépett volna hatályba. Augusztus 14-én szóltam a munkáltatónak, hogy az egész állást nem tudom vállalni, csak heti 3 napban kb. 15 órát, tehát 3/4 állást. Ám nemcsak az óráimat módosították 22-ről 15 re (ami természetes, ez is volt a kérésem), hanem a szerződés hatályba lépésének időpontját is szept. 1-jére! 3.) 27-én voltam már bent az iskolában, értekezleten (miközben nem is volt munkaviszonyom...), senki nem szólt egy szót sem, hogy csináljuk meg a szerződést. Csupán 3-ára hívtak be szerződést aláírni. Az a kellemetlen meglepetés ért, hogy visszamenőleg már nem tudnak lejelenteni, ezért az ígért 1-je helyett 4-én indul a szerződésem. Kérdés: Elképzelhető, hogy ebben az alapítványi iskolában szórakoznak velem?

--
  Somogyi Györgyi Ilona

Kedves János!
A fiam ebben az évben ment tovább tanulni az iskolájába(pápai szakképzési centrum-Várpalota)Ő eddig is itt tanult sikeresen elvégezte a számítógép szerelői szakképzőt,most le akar érettségizni-számítás technika érdekli ebben képzeli el a jövőjét,angol nyelvből is jó,jelenleg franciát is elkezdte tanulni önszorgalomból-Ő SNI-is erről kaptunk szakértői véleményt 2012-ben akkor töltötte be a 16.évét.Így véglegesítették a szakértői véleményt.Hétfőn az osztályfőnöke mondta,hogy vigyen frissebb papírt,mert ez már régi.Már legalább 4 db fénymásolat ott van ebből az iskolában,mert tankönyv igénylésnél is kellett.Matematikai problémái vannak segédeszközzel jól elboldogul,van motorikus gondja is már kevésbé-kézzel való írásnál lassú géppel gyorsan ír,gyógytornára jár kicsit koordinálni kell a gerincén gyógytornára kapott javaslatot.Gyógytorna van az iskolában is.Amúgy néha kell szólni neki ,hogy ne felejtsen el dolgokat- figyelem zavaros néha.Kérdésem az lenne,hogy kell-e valamit tenni az ügyben,hogy 2012-es a határozat.Vastagon szedett betűkkel le van írva,hogy a szakértői vélemény és a benne foglaltak a tanulmányai befejezéséig érvényes. Vagyis használhat segédeszközöket a matematikai feladatok megoldásához, számológépet,laptopot jegyzetek leírásához,kézírás amennyiben nem kell akkor felelhet szóban.Kell mennünk "frissebb" igazolást kérni a Pedagógiai Szakszolgálathoz?
Köszönettel:Szülő

--
  ofoe

Kedves Orsolya! Ha nincs pedagógiai végzettsége, elvileg nem bízható meg osztályfőnökséggel. Üdvözlettel a Szerkesztőség

--
  ofoe

Kedves H. Róbert! Az osztályokba sorolásnál nyilván pedagógiai szempontok a legfontosabbak. Nem igazán érthető, hogy a gyerek miért nem kerülhetett az óvodástársaival közös csoportba. Javaslom, hogy beszéljen személyesen az beosztást készítő igazgatóval, hátha ennyi is elegendő ahhoz, hogy a döntés megváltozzon. Persze, ha nem sikerül, tovább lehet menni a fenntartóhoz, de reméljük, erre nem lesz szükség.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Blum Szilárd:] >Érdemes felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy a hátrányos helyzetű csoportokból érkezők sajátos hiányosságokat mutathatnak az érzelmi funkcióik területén (a családi összeütközésekből, a környezetük által okozott hosszú távú diszkriminációból, a rendszeres […]
Neuroandragógiával a kirekesztés ellen (Továbbképzés és tréning, 2018. május 24-25.) »

--
OFOE (2001–2018) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek