OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2016. január 24.
» Hozzászólások (0)

Cinkos, aki néma

„...mert vétkesek közt cinkos, aki néma
Atyjafiáért számot ad a testvér…”
(Babits Mihály: Jónás könyve)

Lelkes és szkeptikus hangok egyaránt övezik a „miskolciak” kezdeményezését. Ez az, végre történik valami, így tovább, veletek vagyunk – olvasható az optimisták internetes kommentjeiben. Na igen, egész csinos számok tűnnek fel a frissülő hírekben, főleg ahhoz képest, hogy mondjuk a pedagógusok etikai kódexének „demokratikus érvényre jutása” előtt mindössze hatvan pedagógus érezte úgy, hogy hozzá kell szólnia a dologhoz. Ám sok a kételkedő hang. Hogy miért csak most? És miért fogalmaznak még mindig ilyen óvatosan? Lesz-e bármi eredmény? És persze még mindig vannak (ne szépítsünk, ők vannak messze a legtöbben), akik félnek. És inkább úgy tesznek, mintha nem is látnának, nem is hallanának semmit.

Akik egy ideje figyelemmel kísérik az oktatásban zajló eseményeket, ilyen-olyan formában ezerszer végighallgatták/olvasták már az unalomig ismételt mantrákat. Szerintem ezeket a kulcsszavakat egy átlagosan tájékozott polgár a legmélyebb álmából felébresztve is tudná sorolni: túl sok adminisztráció, korszerűtlen és szakmaiatlan tantervek, túlterhelt, boldogtalan gyerekek és iskolai dolgozók, irreális óraszámok, erőszakosan befagyasztott tankönyvpiac, omladozó épületek, személytelen, erőszakos központosítás, szemfényvesztő portfóliók, kiszámíthatatlanság, romló eredmények, feszült légkör. Amit kihagytam, az Olvasó gondolatban majd úgyis hozzáteszi, hiszen ezek a kritikák lassan úgy beépülnek a köztudatba, mint a Nemzeti dal refrénje. Ki ne tudná, hogy folytatódik? „A magyarok istenére esküszünk…” Aztán valahogy mégis. Rabok leszünk.

„Maradj tövisnek bőr alatt/ ha bírod még, magyar/ légy viszkető seb, mit a kéz/ álmában is vakar” – írja Szó című versében Kiss Judit Ágnes költő és középiskolai magyartanár, aki elsők között osztotta meg a miskolciak levelét is. Azt hiszem, sokan választották az elmúlt időszakban a kiskapukat. A személyes, tantermi jelenlét még mindig erősebb, mint ezer kartoték-adat millió táblázata. Búvó patakként is át lehet adni a diákoknak azt, aminek mintha a jelenlegi oktatáspolitika szándékosan ellen tartana – elsősorban az emberségre gondolok itt. És a bátorságra, az egyenes gerincre, a szolidaritásra, a vélemény vállalására, más véleményének a tiszteletben tartására, az önálló gondolkodás képességére. Demokráciára. És ez nem tantermi politizálást jelent, és még csak véletlenül sem erkölcsi prédikációkat. Hanem olyasmit, hogy emberként tekintünk a diákokra, úgy bánunk velük, ahogy szeretnénk, hogy velünk is bánjanak. Hogy figyelembe vesszük életkorukat, élethelyzetüket, tehetségüket, gyengeségüket, egyéniségüket. (Ami igencsak embert próbáló feladat a jelenlegi óraszámok és feltételek mellett. Hosszú távon a dolog a legjobb indulattal sem tartható, ez az, ami engem a leginkább aggaszt.) „De itt van szükség rád nagyon/ Sötétben lenni fény/ Hogy felemeld, ki megrogyott/ És bátorítsd, ki fél” – szól a Szózat-parafrázis egy másik versszaka. Hiszen megnyomorított, megfélemlített gyerekek micsoda kegyetlenségekre képesek a náluknál gyengébb, sebezhetőbb osztálytársaikkal szemben! Ugye mindenki látott már ilyet? Szóval, ha nap mint nap legjobb tudásunk és lelkiismeretünk szerint bánunk tanítványainkkal, az mindenképpen „ér valamit” – de vajon elég-e ahhoz, hogy nyugodtan nézzünk tükörbe?

Talán az egyik legelgondolkodtatóbb mozzanata az elmúlt hét eseményeinek a diákok reakciója – hiszen a Miskolci Herman Ottó Gimnázium valamint a budapesti Teleki Blanka Gimnázium diákjai egyaránt nyílt levelet illetve követeléseket fogalmaztak meg. Megható és szívmelengető volt olvasni ezeknek a tizenéves fiataloknak a gondolatait, akik nem az ötösért, vagy esetleg az egyestől való félelmükben fogalmaztak ilyen pontosan, bátran és szabatosan. Nincs motiválóbb az „élő példánál”, ez a pedagógus pálya legnagyobb kihívása.

„Az ország nem kérdi, mi végre/ engedik meggyűlni a bajt/ s miért nem a munkás védelmére/ gyámolítják a gyáripart” (József Attila: Hazám) – ezek a sorok jutottak eszembe, mikor egyik „urunk”(?) azt nyilatkozta a pedagógusok „elégedetlenkedésével” kapcsolatban, hogy „a gyárigazgatót sem érdekli, hogy mi a véleménye a munkásnak a gyárban zajló folyamatokról”. Demagógia lenne ízekre szedni ezt a szép párhuzamot, meg néha az ún. „elemzés” agyoncsapja a költői erőt. Inkább csak gondoljuk tovább! Ha a gyári munkás a tanár, akkor a gyerek a kis csavar, akit méretre kell szabni, hogy a gépezetbe illeszkedjék. Zsipp-zsupp, kenderzsupp, ha nem passzol, kidobjuk, akár tizenhat évesen is lehet már belőle közmunkás, esetleg bűnöző vagy koldus. Legalább nem veszi el a rendőrök munkáját, sőt, ad nekik.

Úgy tűnik, mintha az utóbbi hetekben kezdenének összeérni a szálak, mintha kezdenének egymásra találni a mostohán kezelt „gyári munkások”. Nyilván nem véletlen, hogy a rendszerváltás óra igazából egyik kormánynak sem volt fontos (legfeljebb a retorika szintjén) sem az oktatás, sem az egészségügy, sem a szociális szféra. Hisz mindegyikbe sok pénzt és energiát kellett volna fektetni, és a befektetés csak hosszú távon terült volna meg – hosszabb távon, mint egy négy éves parlamenti ciklus. Másrészt pedig ezek az ágazatok a legkiszolgáltatottabb emberekért vannak, akik nem tudnak kiállni magukért. Hiszen gyerekekről, betegekről, idősekről, szegényekről, hátrányos helyzetűekről van szó. „Az erőszak bűvöletében/ mit bánja sok törvényhozó…” (J.A.)

„Maradj, hisz meg kell védeni/ Kinek nincs hova, / Legyen szegény, hajléktalan/ Zsidó, meleg, roma” – szól a már többször idézett Kiss Judit Ágnes-vers. Vajon hogy tudjuk megvédeni azokat, akik nálunk kiszolgáltatottabb helyzetben vannak – úgy, hogy mi is kiszolgáltatott helyzetben vagyunk?

Minden esetre felelősek vagyunk a kialakult helyzetért, ezzel szembe kell néznünk nekünk, tanároknak is. Hiszen hagytuk, együttműködtünk, nem emeltük fel a szavunkat, nem tettünk ellene semmi érdemlegeset. „Fortélyos félelem igazgat minket/ nem csalóka remény”? Hát igen, a remény talán csalóka, kezelőorvosunk és gyógyszerészünk pedig már rég külföldre emigrált – kockázatok és mellékhatások tekintetében csakis egymásra számíthatunk. Rég volt már ilyen nagy szükség az összefogásra, mint most.

Sulyok Blanka

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2017.05.25.
CEU-törvény: lesöpri a kormány az Európai Bizottság aggályait
A 30 napos válaszadási határidő letelte előtti utolsó napon kelt levélben a minisztérium azzal is érvel, hogy az oktatás minősége minden egyéb irányelv felett áll, márpedig a módosít...
(Forrás: hvg.hu)
--
2017.05.24.
Kamrás Orsolya: Kész a puding
Idén tavasszal először bizonyíthatott a hirtelen megreformált magyar nyelv és irodalom írásbeli. Még a 2016/17-es tanév során is finomhangolták a követelményeket és a vizsgaleírást,...
(Forrás: Nyelv és Tudomány)
--
2017.05.24.
Herczog Mária: a terror mindenkit megráz, de az önzésünk miatt egyre érzéketlenebbek vagyunk
Bár a manchesterihez hasonló terrortámadások mélyen megérintik az embereket, szinte általános, hogy a tartósan háborús övezetben élők helyzete kevésbé befolyásolja a békében élők...
(Forrás: Inforádió)
--
2017.05.24.
Eltűnnek a végzettség nélküli diákok a Híd programokból
Nagymértékben visszaesett a Híd programokban részt vevő tanulók száma. Míg tavaly előtt még közel 3100-an tanultak a felzárkóztató programban, a 2016/2017-es tanévben már alig több mint...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2017.05.24.
Mi lehet egy szülő helyes reakciója a terrortámadásokra?
Ha a 13-14 éves gyerek szeretne elmenni koncertre, az is fontos kérdés, hogy kié a félelem. Szél Dávid tanácsadó szakpszichológus szerint azon múlik a beszélgetés, hogy milyen a kapcsolat...
(Forrás: hvg.hu)
--
2017.05.24.
New York állam kormányzója üzent Orbánéknak: tárgyalna a CEU-ról
Kész tárgyalásokba kezdeni a magyar kormánnyal annak érdekében, hogy a Közép-európai Egyetem folytathassa működését Budapesten – derül ki a kormányzó közleményéből. Cuomo ebben r...
(Forrás: hvg.hu)
--
2017.05.24.
Augusztustól eltűnik az utolsó előtti főiskola is Magyarországról
Magyarország kis ország, de 29 egyeteme van. az országban. Augusztustól csak egyetlen állami főiskola maradt még, és annak sincs könnyű dolga. A bajai Eötvös József Főiskolától egy mú...
(Forrás: hvg.hu)
--
2017.05.24.
Ismét Debrecenben készülnek majd a tankönyvek
Az Alföldi Nyomda Zrt. vezetésével létrejött konzorcium nyerte az idén is a 2017/18-as tanév tankönyveinek gyártására kiírt közbeszerzési pályázatot.A konzorcium július végéig több...
(Forrás: DEHIR)
--
2017.05.24.
Úton az elitképzés felé
Hetvenháromezer diák érettségizik az idén, nagyjából négytizedük gimnáziumban, ám utóbbiak száma néhány éven belül drasztikusan csökkenhet. A kormány tervei szerint ugyanis 2019-tő...
(Forrás: Népszava)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Zsófia! Ezt a kérdést helyben kellene tisztázni. A törvény szerint, ha nincs az érintettnek tanítói képesítése, a puszta konduktori végzettséggel nem taníthat az alsó tagozatban. Ha ez ellen szülőként kifogása van, akkor az iskolavezetőnél kellene érdeklődnie. Ha nem kap tőle megfelelő választ, a fenntartóhoz lehet fordulni a problémával. OFOE

--
  Zsofia

Kedves Osztályfönök,
A kövwtkezö problémában szeretném a véleményüket segitségüket kérni. Tanithat e egy általános iskola (hagyományos iskola) alsó tagozatosait olyan tanár akiknek Peto Intézetes konduktori végzetsége van. A Intézet honlapja szerint nem, akkor még is hogy alkalmazhatja az Iskola? Mit tehet ilyenkor a szülö ? Válaszát nagyon köszönöm

--
  OFOE

Kedves Béla! Törvény nem szabályozza azt, hogy a tanár mikor kérjen/kérhet számon. Ha szakórát tartott az órán, amikor helyettesített, legyen az akár testnevelés, akár osztályfőnöki, akkor joga volt a "leadott" tananyagot számon kérni. Ha Ti ezt sérelmesnek találtátok valamiért, azt vele kellene megbeszélni. Javasoljuk, hogy a gondotokkal keressétek meg az osztályfőnökötöket, aki segíthet közvetíteni az osztály és a szaktanár között. Nem tudom, van-e az iskolában működőképes diákönkormányzat, mert annak lenne a tiszte a diákok érdekképviseletének ellátása. Mivel nem ismerjük a pontos körülményeket, a tanár szempontjait, az iskola házirendjét, nem tudunk ennél konkrétabb választ adni.

--
  Béla

Jónapot!
Azzal a kérdéssel fordulnék magához (magukhoz), hogy tanár önkényesen megváltoztathatja e az órarendet majd pedig ezen az órán leadott tananyagot számon kérheti-e ?(testnevelés óra helyett osztályfőnökink lett volna de fizika volt tartva, majd pár nappal később az ezen az órán elhangzottakból feleltünk.)

--
  OFOE

Kedves Noémi! Először is meg kellene nyugodnia, a kisfiát is megnyugtatnia. Azután pontosan informálódni, hogy pontosan mi is történt. Elképzelhető, hogy a pedagógusok is feszültek, idegesek voltak, hiszen egy tanulójuk komolyan megsérült. Nyilván nem indokolt a kis elsős gyereket hibáztatni, kérdőre vonni, de nem csak ő, Önök szenvedtek el traumát. Ha az indulatok lecsillapodnak (mivel azóta eltelt néhány nap, ez remélhetően megtörtént), beszélje meg nyugodtan a tanítóval, igazgatóval a dolgot, mondja el, hogy mit tart sérelmesnek, és rendezzék a problémát. Azt gondolom, nem a jog vonalán kellene keresni az igazságot.

--
  Noémi

Kedves Osztályfőnök!
A segítségét szeretném kérni, mint aggódó szülő. A kisfiam most első osztályos és a tegnapi délutáni udvari focizásban történt egy baleset amit nem látott tanár, hogy a focizás hevében a kisfiam el akarván venni a labdát ellökött egy 6-os kisfiút aki rosszul esett az aszfaltos pályára és nyílt törése lett. Még tegnap délután az egyik tanárnő leordította a kisfiam fejét, aki amúgy is meg volt ijedve a vér látványától. Ma bementem az iskolába, azzal a szándékkal, hogy beszéljek az igazgatónővel amikor látom, hogy az igazgatónő helyettes kézen fogva hozza kisfiámat akinek potyognak a könnyei hogy ők majd kikérdezik a gyereket. Van joga a tanárnak szülői jelenlét nélkül ilyet tenni? Illetve ma még a rajz tanár is leordította a gyerek fejét, hogy miért lökte el a másik fiút. Milyen jogaim vannak mint szülő? Mit tudok tenni hogy a gyerekem minél kisebb traumát szenvedjen el? Köszönöm a válaszát

--
  OFOE

Kedves Géza, nem tudunk ilyen jogszabályról, megbízható a feladattal akár egy informatika tanár, akár a rendszergazda. Bárkit is bíznak meg vele, beleszámít a munkaidejébe, óraszámába. Úgy véljük, hogy ezt a helyi munkaszerződésben kell rögzíteni. Pontos és naprakész információért forduljon az Oktatási Hivatal ügyfélszolgálatához

--
  Géza

Tisztelt Osztályfőnök!
Érdeklődni szeretnék, hogy van-e valamilyen jogszabály, törvény stb., amely meghatározza, hogy kinek kell szerkesztenie, karbantartania az iskolája honlapját?
Ezt a tevékenységet (informatika) tanárnak, vagy a rendszergazdának kell végeznie?
Ha valamelyik kolléga kapja ezt a feladatot, órakedvezmény jár-e érte? Vagy szakköri feladatként kell számolni? Heti hány órában határozható meg ez a tevékenység?
Válaszukat előre is köszönöm:
Géza

--
  OFOE

Kedves Annapanna, helyesek az információid. Ugyanis a 326/2013 (VIII. 30) Korm. rendelet szerint a szabadságot elsősorban a nyári szünetben kell kiadni, és csak akkor lehet a többi szünetben, ha ez a nyári szünetben nem lehetséges. Hogy mikor van a nyári szünet, azt a tanév rendjéről szóló rendelet határozza meg.
https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=a1300326.kor 30. paragrafus (4) bek. Két dolgot lehet tenni: perelni vagy megmondani az igazgatónak, hogy az Mt. 122. par. (2) bek alapján 7 munkanapra a szabadságot szogalmi időben egyszerre veszi ki a tantestület, és akkor ezt a helyzetet oldja meg :)https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1200001.TV

--
  annapanna

Közalkalmazottak szabadságának kiadásával kapcsolatban szeretnék érdeklődni.
Új igazgatónk az iskolában egyre rövidebbre fogja a nyári szüneteket és a szabadságaink fennmaradó részét az őszi, téli, tavaszi szünetre időzíti.
Én értem félre a törvényt? Úgy tudom az őszi, téli, tavaszi szünet nekünk tanítás nélküli munkanap, amelyet nem kell az intézményben tölteni.(Készülhetek itthon pl. az anyák napi műsorral.)

"A pedagógus szabadságát elsősorban a nyári szünetben kell kiadni. Ha a szabadság a nyári szünetben nem adható ki, akkor azt az őszi, a téli vagy a tavaszi szünetben kell kiadni."

Javaslatomra, miszerint növelhetnénk a nyári szünet hosszát, így reagált az igazgató: " A nyári szünetet én határozom meg!"

Tanácsot, véleményt szeretnék kérni! Köszönöm!
annapanna

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Laszlo:] @Peter: "Ha csak csodálkozik, az a kisebbik rossz. De vagdalkozik, mindenkit és mindent hibáztat a saját kudarcai miatt." Peldaul a "liberalis kormanyzast"? ;)
A magyar közoktatás problémái a PISA adatok tükrében »

--

[OFOE:] Kedves Dia! Gondolom ez azon múlik, hogy a három év gyakorlatát az itteni intézmény elfogadja-e, és három év után megadja-e a ped1 státuszt. Pontosabb és jogi szempontból napra kész válaszért keresse meg az Oktatási Hivatal ügyfélszolgálatát.
Mit kell tudni az életpályamodellről? »

--

[Péter:] Csilla a lényegre tapintott: "...csodálkozik majd az az utánunk jövő humánerőforrás fejlesztéssel foglalkozó értelmiségi munkás! nem mondanám pedagógusnak! hogy ők honnan jöttek? " Ha csak csodálkozik, az a kisebbik rossz. De vagdalkozik, mindenkit és mindent hibáztat […]
A magyar közoktatás problémái a PISA adatok tükrében »

--

[DIA:] Üdvözletem kérdezném hogy külföldön megszerzett oklevelem már honosítottam és hogy milyrn minôsítésben alkalmaznának, ha külföldön már van 3 éves pedagógusi tapasztalatom? Csak gyakornok lehetek?
Mit kell tudni az életpályamodellről? »

--

[Mucus:] Nem lehet tenni valamit ezellen a nő ellen? Szakképzés nélkül osztja a rosszabbnál rosszab tanácsokat a szülőknek, akik közül sokan elhiszik amit mond, mert szintén nincs elég jó rálátásuk a témára. Nagyon nagy károkat okoz a gyerekeknek és a családoknak.
Válasz Pribránszki Mariannának az "INTEGRÁCIÓ! Minek és főleg kinek az árán?" c. írására »

--

[Kovács Judit:] Sajnos lemaradtam a konferenciáról! Van-e lehetőség megnézni, vagy elolvasni valahol az elhangzottakat? Előre is köszönöm...
Az atipikus fejlődésű tanuló - Konferencia-sorozat! »

--

[csilla:] Ábelt látjuk a rengetegben!őt megrajzolta nekünk Tamási Áron! de a mi, mai gyerekeinket nem tudjuk így körvonalazni! ez az elmúlt hetek dilemmája nálam! Köszönöm Lannert Judit! Én a gyermekvédelmi szakellátásban dolgozom és látom a papír szerinti halmozottan hátrányos […]
A magyar közoktatás problémái a PISA adatok tükrében »

--

[gyönytyúk:] "Bizonyítsa be, hogy a megbuktatott magyar tanulók valóban jobban jártak, mintha nem buktak volna meg." Az a baj, hogy ez szinte senkit sem érdekel. A tanár szabadulna tőlük, a szülő szeparálná tőlük az ő csodaokosédibédi gyerekét. Pedig mi mindent tanulhatna […]
A magyar közoktatás problémái a PISA adatok tükrében »

--

[Péter:] Lannert Judit hozzászólása lényegével egyet is értek, ám azt feltétlenül hozzá kell tennem, hogy a gyenge tanulmányi eredményt magam sem buktatásokkal gondolom leküzdeni. De fenn kell tartanom azt a tényekre alapozott negállapítást, hogy a továbbhaladásra hatalmi rendelettel […]
A magyar közoktatás problémái a PISA adatok tükrében »

--

[Lannert Judit:] Válasz „Péter” nevű kommentelőnek Széles körben fennáll az a nézet, hogy a buktatással emeljük az oktatás színvonalát, miközben erre vonatkozó tudományos tény nincsen. Éppen ellenkezőleg, tudományos tények tucatjai mutatták ki, hogy a buktatás csökkenti a tanuló […]
A magyar közoktatás problémái a PISA adatok tükrében »

--
OFOE (2001–2017) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek