OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2016. január 19.
» Hozzászólások (1)

55. esélyegyenlőségi napló

Sajátosan magyar oktatási szegregáció

A szakemberek és a szakirodalmak mindig keresik a párhuzamokat, törvényszerűségéket a szegregáció okairól, a kirekesztés mechanizmusairól, hátha megelőzhető, kiküszöbölhető lenne ez a jelenleg is zajló, negatív dolog. Összevetik az adatokat, jelenségeket a nálunk született kutatási eredményekkel, és próbálnak következtetéseket levonni.

Ám míg az integráció zajlik a világban, Ausztráliától az Egyesült Államokig, mindenütt arról szól a történet, hogy ezért dolgozzanak. Hogy olyan hatásokat próbáljanak meg generálni, olyan rendszereket, módszertanokat, ami az integrációt segíti. Nehéz persze, a feketék integrációját már történelmi távlatokban lehet nézni, ott is vannak még mindig feloldhatatlan feszültségek, mélypontok, precedens értékű esetek.... de mégis, minden arra irányul, hogy előre menjen a dolog. És nekik megy is.

Nálunk viszont a roma integráció érdekesen alakul. Mert nálunk olyan folyamatok vannak, melyek nem csökkenteni igyekeznek, hanem éppen növelik a szegregáló hatásokat. Talán nem is szándékoltan, de összekapcsolva ezzel a furcsa, kényszeres vallási alapú újraépítéssel, beáldozva a leszakadókat is, egy más célért. Mert úgy tűnik, az egyházi iskolarendszer visszaállítása fontosabb, mint a szegregált oktatás felszámolása. Így hát a hozzá kapcsolódó negatív hatásokról nem vesznek tudomást. Közben pedig a probléma gyűrűzik tovább, már rég önjáró, megoldhatatlan.

A szegregálódás folyamata persze nem most kezdődött, de tény, hogy az utóbbi években egyre súlyosabb és ellentmondásosabb a helyzet.


Gertner Réka rajza

A szegregálódott iskolák korábban inkább földrajzi-gazdasági jellemzőkkel meghatározott, leszakadó területekhez kötődtek, ezek mindig is sötét foltjai voltak a közoktatásnak, de nem volt belőlük túl sok, és nem nőtt rohamosan a számuk. A nagyobb településeken a körzetesítés rendszere fékezte ezt, és, bár többnyire egy adott iskolához kötötte őket, így az arányuk ott magasabb lehetett a többi iskolához viszonyítva, ám megakadályozta azt is, hogy onnan elvigyék azokat, akik mintát adhattak nekik, akikhez integrálódni lehetett. Ekkor még úgy tűnt, módszertanilag kezelhető a helyzet. Ekkor indultak pedagógiai kísérletek, próbálkozások, Csenyéte, a Kedvesház, Tiszabő... ma már leginkább szakirodalmi lábjegyzetek csupán.

A szabad iskolaválasztás később meglendítette a szegregálódás folyamatát. A magasabb HHH tanulói aránnyal rendelkező iskolák egyre kevésbé tudtak megbirkózni az oktatásba begyűrűző problémákkal, a szülők döntöttek, mert dönthettek, persze csak azok, akiknek az egzisztenciája engedte, és megindult a tanulói elvándorlás, a szomszédos településre, vagy kettővel arrébb, a konfliktus-mentesebb iskolai létért. Talán, ha akkor teszünk valamit, még mindig mérsékelhető lett volna a baj. Talán, ha komolyan vesszük a települési esélyegyenlőségi köznevelési terveket, és lett volna folytatás, a tervkészítésen kívül, ha nem került volna szemétbe az egész... de nem így történt. Váltás volt, és változott ez is.

Sosem gondoltam volna, hogy épp az egyházi iskolák fokozzák majd ezt a hatást. Bár a KLIK-es iskolák között is szép számmal találunk szegregálókat (és akkor még nem beszéltünk az iskolán belüli szegregációkról), és a kevés magániskola sem veszi ki túlságosan a részét az integrációból, mégis, talán az egyházi iskolák esetében a legerősebb és a legellentmondásosabb a hatás.

A számuk az utóbbi években ugrásszerűen megemelkedett, és emelkedik ma is. Ám furcsa mód (bár ugyebár Istennek mindenkire szüksége van) a legtöbb helyen nem a szegények felé fordultak, hanem épp a jobb társadalmi státuszú családok felé. Persze van egy töredék, ahol olyan iskolákat vettek át, ahol szinte csak HHH gyerekek vannak, de az arányuk messze elmarad a szegregáló hatást kiváltóktól. Olyan pedig, ahol integrált oktatás van, nos, olyan egyházi iskolát nagyon keveset találni.


Kertész Emőke rajza

Mára a helyzet lehangoló, és úgy tűnik, visszafordíthatatlan folyamatokat indított meg, végképp lezárva a boldogulás útját a halmozottan hátrányos helyzetű, zömében roma gyerek előtt. (Nem elemzem most a többi hatást, ami szintén bebetonozza őket a nyomorúságba, most csak a legfontosabbról, az oktatásról beszélek.) Az egyház nem kívánja egységében kezelni a szegénységet, azt inkább a missziókhoz kapcsolják, no meg persze most sokan pályáznak tanodákra, amit majd jól kihangosítanak, meg ott vannak a roma szakkollégiumok is, de azokhoz a tömegekhez képest, akik maradnak a nyomorúságban, ez elenyésző.

Próbálom megérteni őket. Mert nyilván ők is érzik a helyzet ellentmondásosságát, és önmaguk igazolására magyarázatokat keresnek. Másfele keresik hát a küldetésüket. Sokan úgy érzik, vagy legalábbis azt hangsúlyozzák, hogy a „fehér” egyházi iskola menti meg a települést, e nélkül a szülők elvinnék a gyerekeiket a szomszédos falvak oktatási intézményeibe, tehát ők tulajdonképpen jót tesznek egy olyan iskolával, ahol nincsenek plusz pedagógiai munkát igénylők, csak problémamentesek, mert így olyan szolgáltatást nyújthatnak, amilyet a szülők igényelnek.

Mások a vallás felől közelítenek. A speciális szabályok felől. Amiket tartani kell. Amit szabad döntésével vállal az, aki oda iratkozik. És aki azt nem teszi, nem úgy beszél, nem úgy viszonyul, azt ugye nem lehet ott tartani, mert akkor nincs értelme sem a szabályoknak, sem a szabad döntésnek. Akkor annak nincs ott a helye.

Ma az egyházi iskolák több támogatást kapnak az államtól, mint az államiak, és nem vonatkozik rájuk semmi megkötés. Nem kell tartaniuk beiskolázási követelményeket, szedhetnek hozzájárulást, nem kötelező tanítani SNI, BTM gyereket, ha nincs szakemberük (és miért lenne?), válogathatnak a gyerekek között, és akivel gond van, azt elküldhetik. Az állami iskolába. Titkos alkuk köttetnek, sajátos szabályok működnek a településeken. Ha valaki ezt sérelmezi, ellenségnek tekintik, és nem akarnak változtatni. Ehhez persze szülői támogatás is társul, ráadásul a jobb társadalmi státuszú szülőké, ami fontos mindenkinek. A polgármestereknek is. Mert ők lesznek azok a választópolgárok, akik szavaznak majd. És az integráció, tudjuk, nem szavazatszedő dolog.

Nemrég végeztem egy kis kutatást. Csak egy megyére, és egy egyházra, de elkészíthetném bármelyikre. Más megyére is, és más történelmi egyházra is.

Megnéztem, azokat a településeket, ahol egyházi iskola is működik, és a földrajzilag hozzájuk legközelebb levő államiakat. A halmozottan hátrányos helyzetűek, a hátrányos helyzetűek, és az SNI gyerekek adatait. Beszédesek. Azt hiszem, nem kell különösebb magyarázat hozzá.



És ezek már azokkal az adatokkal készültek, amelyek az új HH, HHH meghatározás szerint igazoltak, amiről tudjuk ugye, hogy a legtöbb helyen lényegesen csökkent a számuk, miközben a családok élethelyzetében nem sok változás következet be. És még így is ilyen a kép.

A következmények? Azt hiszem, ezt már mindenhol érezni, főleg azokban a megyékben, ahol bizonyos mutatók a térképen egybeesnek: legalacsonyabb életszínvonal, legrosszabb lakhatás, legrosszabb egészségügyi mutatók, munkanélküliség, legtöbb közmunkás, legalacsonyabb iskolai végzettség, leglefedetlenebb szolgáltatások, magasabb kriminalizáció... és a legtöbb szegregált iskola.

A térképen, ha folyamatosan vezetnénk, követhető lenne még egy folyamat. Ezeknek a területeknek a növekedése. Még akkor is, ha a statisztikákat időnként átalakítjuk. És akkor is, ha nem ezt kommunikáljuk.

L. Ritók Nóra

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

csilla | 2016. január 27.
kistelepülésen, az ország egyik leghátrányosabb helyzetű kistérségében, megengedheti magának az óvoda, hogy törli az alapító okiratából az SNI-t ! a szabad intézményválasztás korában, kijelölt, befogadó intézmény címmel ellátott intézményi kényszer mellett:megkérdezem, ez mennyire etikus magatartás: exportálni a tanulásban akadályozott, egyéb fogyatékossággal terhelt gyermekeket a környék kollégáira? intézményeire? Még ha mentséget is keresek: a saját intézmény megőrzése, a tehetség gondozás iránt: lakosság, még ha más intézményben is fog nevelkedni: itt fog élni! még vagy 60 éven keresztül! hová tartunk? a saját roma lakosságunktól ideig-óráig meg kell szabadulnunk? minden szereplővel egyénenként egyetértek, de mi lesz? így? meddig lehet kizárni a főszereplőt?
Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2018.10.16.
A 15-24 éves diákok fele dolgozik tanulás mellett
Minden második 15-24 éves diák dolgozik a tanulás mellett a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetségének (DiákÉSZ) adatai szerint – közölte a szervezet eln...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.10.16.

Az uralkodó osztály nem csak elképzelhetetlen mértékű materiális javakat halmoz fel, hanem az oktatási és egyéb kulturális berendezkedések eszközeit is irányítja. Az oktatási rendszerekben...
(Forrás: mérce)
--
2018.10.16.
Azt ígérik, marad az ingyenes oktatás a Corvinuson
A jelenlegihez hasonló mértékben, évfolyamonként ezres nagyságrendben megmarad az ingyenes tanulás lehetősége a Budapesti Corvinus Egyetemen azt követően is, hogy alapítványi fenntartású...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.10.16.
Pert nyertek a Gyöngyöspatán szegregáltan oktatott romák
Az állam köteles kártérítést fizetni azoknak a roma gyerekeknek, akiket éveken keresztül szegregáltan oktatott a gyögyöspatai Nekcsei Demeter Általános iskola – mondta ki hosszú évek ó...
(Forrás: abcug)
--
2018.10.16.
Az államtitkár szerint nem használhatatlan a KRÉTA, nem telik percekbe egyetlen jegy beírása
Védelmébe vette a KRÉTA-rendszert Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, szerinte a KRÉTA az állami, egyházi és magániskolák elvárásainak is képes megfelelni...
(Forrás: Eduline)
--
2018.10.16.
A strasbourgi bíróság elmarasztalta Magyarországot a tankönyvpiac államosítása miatt
A felperesek – a Könyv-Tár Kft., a Suli-Könyv Kft. és a Tankönyv-Ker Bt. – a magyarországi tankönyvkiadás- és forgalmazás 2011-es, illetve 2012-es centralizálása miatt fordultak a törv...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.10.14.
Sztrájk lehet az iskolákban? Akciósorozatba kezd az egyik pedagógus szakszervezet
A PDSZ akciósorozatának célja, hogy felhívja a figyelmet arra, „a pedagógusok munkaterhelése a 2011-es köznevelési törvény bevezetését követően átlépte azt a határt, amelyen túl má...
(Forrás: Eduline)
--
2018.10.14.
Palkovics László: „szintet lépünk” a szakképzési intézmények fejlesztésében is MTI
Palkovics László szerint az iskolákból kikerülő fiatalok az alapkompetenciákon túl olyan tudással és készségekkel kell rendelkezzenek, amelyek segítségével megállják a helyüket a 4....
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.10.14.
Janisch Attila: A gender szak megszüntetése az ELTE-n nem más, mint politikai erődemonstráció
A hallgatóknak kellene közösen tiltakozniuk az egyetem autonómiájának megsértése miatt, hiszen elsősorban az ő érdekük, hogy egy olyan intézményben tanuljanak, amely képes megőrizni a...
(Forrás: Magyar Narancs)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.

--
  magdi72

Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?

--
  ofoe

Kedves Szilvi! Szerintünk erre nem lehet kötelezni a fiúkat függetlenül attól, hogy milyen típusú osztályba járnak. Ezt helyben kellene megbeszélni az iskolavezetéssel. Esetleg az érintett osztályfőnök közvetíthetné a problémát, a DÖK közbenjárását is kérhetitek. De ha mindez nem működik, egy az osztályt képviselő küldöttség is felkeresheti az iskolavezetést, és elmondhatja az érveit. A részletek ismerete nélkül nehéz jó tanácsot adni. A lényeg, hogy felnőtt emberek módjára, kulturáltan próbáljátok elintézni a dolgot.

--
  Szilvi07

Helló. Érdeklődni szeretnék. 12. osztályos tanuló vagyok. Az osztályomban vannak fiúk, akik nem szeretnének keringőt táncolni, de az iskola vezetőség kötelezni akarja őket, arra hivatkozva, hogy a szakgimnazistáknak kötelező. Többször is átnéztük az iskola házirendjét, és ez nincs benne feltüntetve. Kíváncsiak lennénk, hogy erre a vezetőség kötelezheti-e őket, és ha igen, miért csak a szakgimnazistákat, amikor a szakközepesek közt is vannak olyan fiúk, akik nem táncolnak.

--
  OFOE

Kedves Somogyi Györgyi Ilona!
Önnek teljesen igaza van: 16. életévét betöltött SNI-s tanuló már nem kontroll köteles, a Bizottságok ezért újabb szakvéleményt nem állítanak ki, az iskola köteles elfogadni az utolsó kontrollvizsgálat megállapításait. Ennek ellenére kérhet újabb igazolást, tudok erre példát, de a Bizottságok nem kötelezhetőek erre.
SNI-s tanulóknak továbbra is "járnak" a Bizottságok által javasolt könnyítések, tehát használhat segédeszközöket, hosszabb időt kell számára biztosítani stb. (Ugyanakkor a szakmunkás vizsgák követelményeit nem hangolták össze az SNI-s követelményekkel, így fordulhat például elő, hogy ezeken a vizsgákon SNI-s tanulónak úgy kell idegen nyelvű szakmai vizsgát tennie, hogy gyakorlatilag nem tanult idegen nyelvet.)

--
  OFOE

Kedves Vajda Szilárd! Azt tanácsoljuk, hogy kérdezze meg az alapítványi iskola igazgatójától, hogy mi magyarázza a csúszást. Amennyiben nem kap elfogadható választ, írásban lehet bejelentést tenni a fenntartónak, ezúttal az alapítvány kuratóriumának.

--
  Vajda Szilárd

Tisztelt szerkesztőség! Két iskolában tanítok. Az egyik klikes, a másik alapítványi. Az elmúlt tanévben a két iskolában nem volt egész állásnak megfelelő óraszámom, heti 10-10 órában tanítottam. A klikes iskolában határozatlan időre vagyok kinevezve, míg az alapítványiban az elmúlt tanévben is határozott időre neveztek ki, valamint most is. A gondjaim az alapítványi iskolával vannak. Ezek a következők: 1.) 2017. szeptemberében csak a hónap 15. napjától neveztek ki, annak ellenére, hogy az állásra augusztusban jelentkeztem, és fel is vettek. Tudni kell, hogy művészeti iskoláról van szó, de hát akkor is, én kész voltam a tanításra már szeptember elején. A klikes iskolában is a hó közepén kezdjük a tanítást, mégis, az első alkalommal, mikor odakerültem, szept. 1-jétől szólt a szerződésem. 2.) 2018. jún. 15-én kötöttünk ugyan egy határozatlan idejű szerződést teljes munkaidőre, ám az csak augusztus 15-én lépett volna hatályba. Augusztus 14-én szóltam a munkáltatónak, hogy az egész állást nem tudom vállalni, csak heti 3 napban kb. 15 órát, tehát 3/4 állást. Ám nemcsak az óráimat módosították 22-ről 15 re (ami természetes, ez is volt a kérésem), hanem a szerződés hatályba lépésének időpontját is szept. 1-jére! 3.) 27-én voltam már bent az iskolában, értekezleten (miközben nem is volt munkaviszonyom...), senki nem szólt egy szót sem, hogy csináljuk meg a szerződést. Csupán 3-ára hívtak be szerződést aláírni. Az a kellemetlen meglepetés ért, hogy visszamenőleg már nem tudnak lejelenteni, ezért az ígért 1-je helyett 4-én indul a szerződésem. Kérdés: Elképzelhető, hogy ebben az alapítványi iskolában szórakoznak velem?

--
  Somogyi Györgyi Ilona

Kedves János!
A fiam ebben az évben ment tovább tanulni az iskolájába(pápai szakképzési centrum-Várpalota)Ő eddig is itt tanult sikeresen elvégezte a számítógép szerelői szakképzőt,most le akar érettségizni-számítás technika érdekli ebben képzeli el a jövőjét,angol nyelvből is jó,jelenleg franciát is elkezdte tanulni önszorgalomból-Ő SNI-is erről kaptunk szakértői véleményt 2012-ben akkor töltötte be a 16.évét.Így véglegesítették a szakértői véleményt.Hétfőn az osztályfőnöke mondta,hogy vigyen frissebb papírt,mert ez már régi.Már legalább 4 db fénymásolat ott van ebből az iskolában,mert tankönyv igénylésnél is kellett.Matematikai problémái vannak segédeszközzel jól elboldogul,van motorikus gondja is már kevésbé-kézzel való írásnál lassú géppel gyorsan ír,gyógytornára jár kicsit koordinálni kell a gerincén gyógytornára kapott javaslatot.Gyógytorna van az iskolában is.Amúgy néha kell szólni neki ,hogy ne felejtsen el dolgokat- figyelem zavaros néha.Kérdésem az lenne,hogy kell-e valamit tenni az ügyben,hogy 2012-es a határozat.Vastagon szedett betűkkel le van írva,hogy a szakértői vélemény és a benne foglaltak a tanulmányai befejezéséig érvényes. Vagyis használhat segédeszközöket a matematikai feladatok megoldásához, számológépet,laptopot jegyzetek leírásához,kézírás amennyiben nem kell akkor felelhet szóban.Kell mennünk "frissebb" igazolást kérni a Pedagógiai Szakszolgálathoz?
Köszönettel:Szülő

--
  ofoe

Kedves Orsolya! Ha nincs pedagógiai végzettsége, elvileg nem bízható meg osztályfőnökséggel. Üdvözlettel a Szerkesztőség

--
  ofoe

Kedves H. Róbert! Az osztályokba sorolásnál nyilván pedagógiai szempontok a legfontosabbak. Nem igazán érthető, hogy a gyerek miért nem kerülhetett az óvodástársaival közös csoportba. Javaslom, hogy beszéljen személyesen az beosztást készítő igazgatóval, hátha ennyi is elegendő ahhoz, hogy a döntés megváltozzon. Persze, ha nem sikerül, tovább lehet menni a fenntartóhoz, de reméljük, erre nem lesz szükség.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Blum Szilárd:] >Érdemes felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy a hátrányos helyzetű csoportokból érkezők sajátos hiányosságokat mutathatnak az érzelmi funkcióik területén (a családi összeütközésekből, a környezetük által okozott hosszú távú diszkriminációból, a rendszeres […]
Neuroandragógiával a kirekesztés ellen (Továbbképzés és tréning, 2018. május 24-25.) »

--
OFOE (2001–2018) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek