OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2015. november 9.
» Hozzászólások (0)

Ketten egy filmről1

E héten kezdték játszani a mozik A lecke című filmet. A történet középpontjában egy tanárnő áll, de nem a szó szoros értelmében vett iskolafilmmel van dolgunk. Veszprémi Attila szerint a főhős foglalkozásának nincs különösebb jelentősége, hiszen az ábrázolt probléma messze túlmutat az iskola világán, a „reménytelenség körei” az egész társadalmat elborítják. Szabó Anna viszont éppen az iskola zárt világa által meghatározott pedagógusszerepben véli megtalálni a mondandó lényegét. Nézzétek meg a filmet, és döntsétek el, hogy számotokra mi a megfelelő olvasat!

Veszprémi Attila
A reménytelenség körei

Pár napja láttam egy narráció nélküli dokumentumfilmet egy belga kisváros black metal-klubjáról, a 90-es évek elejéről. Egy ott koncertező zenekar tagja nyilatkozta benne többek közt a következőket: Azt akarjuk, hogy mindenki meghaljon, az egész világ temető legyen, mert ezt a világot fenntartani nem érdemes.

A lecke c. film egy bolgár kisváros lakóit vonultatja fel, akik nagyon furcsák: még a fenti primér következtetésig sem jutnak el, ők nem akarják, hogy mindenki meghaljon, ehelyett megélni akarnak. Hogy az, amit megszokásból művelnek, élet-e, azt jobbnak érzik nem firtatni. Ezt a nemfirtatást látjuk a filmen, a keret pedig egy szükségképpen banális, helyenként esszenciálissá sarkított és tömörített szenvedéstörténet, amelyben egy nyomorult iskolai és családi hétköznapokat gyúró kisvárosi tanárnőből győztes bűnöző lesz. Ez a szerepeltolódás rávezeti őt, hogy amiért eddig megszokásból harcolt – a rend vagy mi a szösz –, az valójában maga a pokol. És ha már így, akkor azért vagyunk, hogy valahol otthon legyünk benne.

A tanárnő angolt tanít, a globális kommunikáció legfontosabb megélhetési nyelvét – minden megélt kommunikációs belelégzés nélkül, kitartóan mereven, a háttérben egy ambícióit vesztett férjjel, egy csöpp, hamarosan láthatóan zombivá érlelődő kislánnyal, kétségbeejtő anyagi körülményekkel. Ezek ismert, felismerhető körök, amelyekből az egyetlen kiugrási lehetőség a dráma megkezdése volna: az eltagadott szenvedések megvallása és ütköztetése. A tanárnőnek egy osztálybeli lopás kapcsán alkalma nyílna igazságot keresni és osztani, ami végre valami efféle funkcióval oltaná be tanári szerepét. Meg is próbálkozik vele, ám a fullasztó szokások kontextusában a dráma is azonnal befullad. A gyerekek nem mutatnak érzelmeket a lopással kapcsolatban. Ezzel párhuzamosan férj és feleség egyéni elszigeteltsége a tragédia felé löki a kis családot: a törlesztőrészleteket titokban ostobaságra költő férfi miatt (túl azon, hogy a banki mechanizmusok miatt) a kilakoltatás fenyegeti őket.

A nő nem vállalja a drámát: a legkisebb kommunikációs kudarc után mindig maga kezd megoldani mindent, eleget tenni mindennek, mindenkinek. Ehhez van csak muníciója; képzetei csupán elidegenedett erkölcsi törmelékek, minden bizonnyal olyan kevercs, ami őt is „életben” tartotta eddig. Ezért foggal-körömmel védi és a világért sem enged be oda mást. Nincs benne semmilyen bizalom, csak egy parancs: meg kell oldanod. A gyerekekhez is egy ügyész beszél belőle, felajánlott partnersége hamis, segítségért nem fordul kollégához – valószínűleg az iskola falai sem lehelnek másféle mentalitást. Közben a hivatalokkal harcol. Férjére nem számíthat. Egyszerűen nincs alkalma, ideje előttünk rokonszenvessé válni. Van egy nézése, egy olyan kerek szemű, hitetlenkedő, kamaszos – de ez mostanra funkcióját vesztette, feltételes reflex lett, manírrá merevült. Az otthon nem otthon, nincs igazi kommunikáció, pár éves kislányával nem értik egymást. Hálás mosolya idegeneknek jár. Ha a banki alkalmazott nem harapja ketté a torkát. Ha pénz kell. A sorozatos megaláztatások alárendelődnek a parancsnak. Amikor pedig apja új feleségének viselkedése és az apai cinkosság hiánya miatti rettentő elmagányosodása pillanatában egy ízben valódi, őszinte fájdalmak törnek elő belőle, azzal keresztül is húzza az anyagi csődből való menekülés egyetlen esélyét.

A film a reménytelenség köreit járja be. A figurák konfliktusai meg vannak fagyva, nincsenek intellektuális fellángolások, elvi viták, érvek, különböző felfogások összecsapása és harca. A belső világok titokban maradnak. Nincs kitárulkozó gyengeség. Nincsenek nyíló kapuk. Senki felnőtt nem sír. Itt mindenki vak, senki nem lát át a fátylakon. Apró, használhatatlan segítségek és parazita cserekereskedelmek sodornak előre körbe-körbe egy normálisnak mondott társadalom peremén. Legfeljebb még a hányaveti idiotizmust lehet fölhasználni némi megkönnyebbedésre – és persze hálásnak kell lenni érte. A szabad akarat nem szerepel a társadalmi hagyományok között. (Ezt az értelmetlen órai jeleneteken is látni, amelyekből még a tanári akarás és a tanulói megvetés elánja is hiányzik. Tulajdonképpen érthetetlen, minek van ott abban az épületben bárki. Még a kolléga sem kavar fel, aki hajszoltan, remegve ront be a terembe. „Kérsz egy pohár vizet”? Már meg sem kérdezem, hogy segíthetek-e, mert tudom, hogy körülbelül mi a baj, és az enyémet se oldja meg senki. A dráma nélküli közeg szereplői lényegében halottak, a megélhetés, a kibírás parancsa mozgatja őket, mint a bábokat, bár a gyerekek még néha nevetgélnek vagy kergetik egymást.

A család megjavíthatatlan és mégis állandóan megjavítani akart autója gyönyörű tükre a kisvárosban élők életének és tragédiájának. De az egész épített környezet az. A főszereplő lakása tipikus: félbehagyott berendezkedés (úgy is jó lesz!), kopár falak, önbüntető kialakítatlanságok. Vigyorog az elközömbösödés, az akarat kifulladása, a pénzhez kötöttség bénultsága, az élet vonszolásának félelmetesen értelmetlen motivációja. A bankfiók szűk, otromba bizalmatlanságot tükröző folyosója, a műanyagmatricás, salétromos üzletportálok, az iskola bornírt, befulladt szokásrendszert mutató berendezése, és még a pénzes apa és új feleségének szánalmasan urizáló lakása is menekülésre késztetne mindenféle szabadságot. Ilyen díszletek között szomorú színészek az emberek. Nem volna muszáj sem szomorúnak, sem színésznek lenniük, de nem ez jut az eszükbe, csak az, hogy valamiből meg kell élni. A film nem a pénzről szól, mert a pénzről nem lehet mondani semmit, ellenben erről a mondatról szól. Arról, hogy „meg kell élni”, mert arról nagyon is lehet mondani valamit, először is azt, hogy rendszerint egész életünk során önmagát mondja ki. Ezt mutatja fel a film. (Amikor már nem kell megélni, akkor attól nem, hogy nem kell. Ha a kell megszűnik, akkor élni kezdünk, és az meg egész más téma, mondásban is.)

Pedagógiai tanulság kifejtése hagyományos módon – összehasonlítások vagy mértékek kontextusában – szerintem hiba volna részünkről. A tanárnő első és egyetlen szabad akaratból tett pedagógiai gesztusa a film legvégén egyben az első és egyetlen olyan, amelyet tanári szerepén kívül tesz. A tolvaj végül nem lelepleződik le – a film záró történése ördögi feloldozás. A tanárnő családtörténetében is megoldás születik – a reménytelenség körein belül. A körökből nincs szabadulás, egyetlen esély van: helyet bérelni a győzők között. Ha pedig a kétes győzelemre vivő pokoli út bejárása után sikerült életben maradnom, felismerem, hogy az úton nem lehettem egyedül. Legalább többen vagyunk, együtt vagyunk, most épp mint tanár és diák. Még élünk.

A film a tanárnő első önálló döntésénél, az első kegyelmi pillanatnál hirtelen véget ér. Talán később fölmerül valami poklon túli, kötelezettségeken túli világ is, de a készítők ezzel nem foglalkoznak. A lecke dogmafilm: megmutatja, hogy hogyan prostituálódik föltétlenül az erő és akarat egy olyan társadalomban, amely alapvetően egymás sakkban tartására épül, kizárólag az ehhez kapcsolódó örökölt automatizmusaiban bízik – és mindezt nem tudja magáról. Azért készül film az ilyesféle nemtudásról, amiért megmutatja a kegyelmi pillanatot is. Hogy látva láss.

Szabó Anna
Nem adja, hanem kapja a leckét

A történet a norma képviselőjéről, a tanárról szól. Lehetne akár szlovák, lengyel, magyar, ukrán vagy román is. Ebben a filmben ő az, aki ismeri a normákat, és igyekszik betartani, betartatni az iskolában, nem adja, hanem kapja a leckét. A szabályokról azonban – az iskolán kívül is érvényesekről – kevés a tapasztalata. Kevesebb, mint tanítványai egy részének.

Mire megérti, hogy nincsenek piros pontok a hibátlan leckéért, sőt akár fizetés se az elvégzett munkáért; hogy a szerződések bármikor megváltoztathatóak, hogy érvényességükről nem a jog, hanem az erő dönt, addigra olyan helyzetbe kerül, ahonnan nincs normakövető kiút. Ez nem egyszerűen belemerevedés a szerepbe, az egyetlen ismert terepen. Ez az iskolába zártság maga. Amikor valaki annyira megszokja az ottani játszmákat, és annyira fogalma sincs más viszonyokról, más működési szabályokról, hogy egy tizenhat éves szegregátumi kislány naivitásával sétál bele önként a csapdába. „Mert az elvégzett munkáért fizetnek.” Aha. Vagy nem. Még utóbb se, nemhogy előbb. Ilyen szempontból csuda hasznos jószág ez a KLIK – alkalmazottai lassan elkezdhetik megtanulni, mi és milyen az élet az iskola falain túl.

A főszereplő anyagilag talpon marad, de erkölcsileg elbukik. Ismerős? Mondom én, hogy véletlenül bolgár.

1A lecke. Bolgár-görög játékfilm, 2014,Rendezte Petar Valchanov és Kristina Grozeva

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2018.05.22.
Teszteltük két gyerekkel a Holnemvolt Várat, fájdalmas élmény volt
Egy 3 és egy 6 éves gyerekkel néztük meg az Állatkert mellett most megnyílt Holnemvolt Várat, és nem esett jól. A nagyobb imádta, a kisebb csak azt hallgatta, mit miért nem tud használni....
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.05.22.
Visszafordíthatatlan az állapota, mégis évente vizsgálni kell
A súlyosan, halmozottan sérült gyerekek többsége születése óta él betegségével, gyógyulásukra legtöbbször kevés az esély. Szüleiknek ennek ellenére évről-évre bizonyítaniuk kell...
(Forrás: abcug.hu)
--
2018.05.22.
304 milliót kap a felcsúti általános iskola
A kormány döntött a felcsúti Endresz György Általános Iskola 304 175 000 forintos új épületének megvalósításáról - számol be a Menedzsment Fórum. Ebbe nem tartoznak bele az építkez...
(Forrás: Népszava)
--
2018.05.22.
Gyermekotthonban élő gyerekek mondanak verset a BKK járatain
Újdonsággal készülünk gyermeknapra: 2018. május 22-től 27-ig József Attila Altató, Bartos Erika Villamos, Forgalom és Trolibusz, Erdős Virág Négyeshatos és Varró Dániel Hol alszik a villamos...
(Forrás: Index)
--
2018.05.22.
Mélyen hallgat a magyar delegáció a CEU amerikai kampuszáról
Enyedi Zsolt, a CEU rektorhelyettese a múlt héten számolt be arról, hogy a Bard College falain belül kialakított oktatási helyszínt olyan magas rangú magyar tisztviselők szemrevételezték m...
(Forrás: Eduline)
--
2018.05.22.
A gyerekek közel fele már hároméves kora előtt rendszeresen használ okostelefont
Magyarországon a 3 évnél fiatalabb gyermekek 42 százaléka rendszeresen használ valamilyen okoseszközt, és kisiskolás korra ez a szám 89 százalékra nő – derül ki az NN Biztosító megbí...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.05.21.
Nevelj jedit! - A képzelet pedagógiája. Kultúraváltás a pedagógiai szakirodalomban. Lencse Máté recenziója
Meggyőződésem, hogy sok ilyen könyv kellene. Mármint olyan, ami jól néz ki, hívogató, aztán kézbe venni is kellemes, sőt, még az illata is jó. És kinyitva sem tűnik fel semmi különö...
(Forrás: Tani-tani Online)
--
2018.05.21.
Megdöbbentő, de ez a térkép az iskolai mészárlásokat mutatja
Legalább tíz halottja és tíz sérültje van a pénteki, Santa Fében történt iskolai lövöldözésnek, amit egy Dimitrios Pagourtzis nevű 17 éves diák követett el. Pagourtzis a 11. osztályba...
(Forrás: 24.hu)
--
2018.05.21.
Trónok harca a PDSZ-nél
Közös beadvánnyal fordult a bírósághoz a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) több tagja, a szakszervezet áprilisi rendkívüli tisztújító kongresszusa szabályosságának vizsg...
(Forrás: Népszava)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Beck Tamás! A munkaviszony első három hónapját kivéve a munkavállaló jogosult arra, hogy hét munkanap szabadságot – év közben kezdődő munkaviszony esetén ennek arányos részét – legfeljebb két részletben a kérésének megfelelő időpontban adjon ki a munkáltató. A szabadság kiadásának időpontját legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt kell közölni a munkavállalóval, és a munkavállalónak is ezt a határidőt kell megtartania a rendelkezési körébe tartozó hét munkanap szabadságot érintően. Részletesebb tájékoztatást itt talál.

--
  OFOE

Kedves Viktória! A mi tudomásunk szerint tanítói diplomával csak 6. osztályig bezárólag taníthatná azt a műveltségterületet, amiből diplomát szerzett, addig nyilván osztályfőnök is lehet. Az osztályfőnöki megbízatás csupán pedagógiai végzettséget ír elő. Ha személyi feltételek híján a tanító tovább tanítja a tanulócsoportot, akkor feltételezhetően osztályfőnök is lehet. De ezt nyilván a helyi vezető, illetve fenntartó dönti el.

--
  Viktória

Tisztelt Szerkesztőség!
Érdeklődni szeretnék, hogy tanítói végzettséggel van-e mód arra, hogy valaki felső tagozatban osztályfőnök legyen? Szakos híján valószínűleg tanítom őket 8.-ig. Nem találom az ide vonatkozó előírásokat. Szívesen vinném őket, de nem tudom, meg lehet-e valahogy oldani.
Köszönöm válaszukat!
Üdvözlettel: Viktória

--
  Beck Tamás

Kedves OFEOE Szerkesztőség!
5 gyermekem van. A gyermekek után járó 7 nap pótszabadságot csak 15 nappal előre bejelentve 2 részletben vehetem ki?
Köszönettel: Beck Tamás

--
  OFOE

Kedves Nikoletta! Elnézést kérünk a késedelmes válaszért. Pedagógiai végzettséggel gyakornoki státuszban is el lehet látni osztályfőnöki megbízatást. Üdvözlettel a szerkesztőség

--
  Molnár Nikoletta

Kedves OFEOE Szerkesztőség!

Érdeklődni szeretnék: határozott idejű, gyakornoki besorolásban lévő, abszultóriummal rendelkező pedagógus kaphat-e osztályfőnöki feladatokat, rendelkezhet-e osztályfőnöki munkakörrel, vagy van esetleg valamilyen jogszabály, ami kizárja ezt?

Köszönöm válaszukat! Nikoletta

--
  Dr Pulinkáné Balázs Mariann

Kedves OFOE Szerkesztőség!
Szeretnék az osztalyfonok.hu oldalon regisztrálni. Mi a módja?
Elsősorban az oktatófilmeket tudnám a nyolcadikos osztályomban hasznosítani, de biztosan találok majd egyéb fontos és munkámat segítő információt, ismeretet is.
Köszönettel
Dr Pulinkáné Balázs Mariann tanár és igazgatóhelyettes
Bodrogkeresztúri Eötvös József Általános Iskola

--
  OFOE

Kedves Ancsa!

Az a kérdés, hogy határozott vagy határozatlan idejű jogviszonyod van-e. Közös megegyezéssel mindkettőt meg lehet szüntetni a
megállapodásnak megfelelő időben (ezért közös megegyezés).Lemondással a határozatlan idejű
jogviszony szüntethető meg, ebben az esetben van két hónap lemondási idő. A munkáltató kötelezhet a lemondási idő ledolgozására.

Ha a közalkalmazott nem hajlandó a lemondási időt ledolgozni, és jogellenesen távozik, köteles a lemondási időre járó távolléti díjat megfizetni.
Ha a határozott időtartamú jogviszonyát szünteti meg jogellenesen, a határozott időből még hátralévő időre járó, de legfeljebb háromhavi
távolléti díjnak megfelelő összeget köteles megfizetni (Mt. 84. §).

Reméljük, segítettünk a megfelelő döntés meghozatalában.

Üdvözlettel az OFOE Szerkesztősége

--
  Szász Anna

Még nem egészen egy éves részmunkaidős közalkalmazotti jogviszonyomat szeretném megszüntetni,másik munkahelyre teljes időben,kedvezőbb feltételekkel vennének fel szintén közalkalmazottként. Közös megegyezéssel akarnak elengedni,de 2 hónapot la akarnak velem még dolgoztatni. Az új munkáltató viszont nem tud 2 hónapig várni rám, nekik most kellene is a munkaerő.Mit tehetek abban az esetben ha nem szeretném letölteni a két hónapot? Szeretnék azonnal eljönni erről a munkahelyről.Kell-e ebben az esetben nekem fizetnem bármit is? Jó-e a közös megegyezés és egyáltalán kiköthetnek-e közös megegyezés esetén is 2 hónap letöltendő időt?
Válaszát előre is nagyon szépen köszönöm! Üdvözlettel: Ancsa

--
  OFOE

Kedves Gabriella!

A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 17. § (4) A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidejét meghaladóan a pedagógusnak
további tanórai és egyéb foglalkozás, pedagógiai szakszolgálati
közvetlen foglalkozás megtartása akkor rendelhető el, ha

a) a munkakör nincs betöltve, a pályázati eljárás idejére,

b) a munkakör nincs betöltve, és az álláshelyre kiírt nyilvános
pályázat sikertelen volt, feltéve, hogy a munkaközvetítési eljárás
sikertelen maradt, és a pedagógusok állandó helyettesítési
rendszerében sem áll rendelkezésre megfelelő szakember vagy

c) a betöltött munkakör feladatainak ellátása betegség, baleset vagy
egyéb ok miatt váratlanul lehetetlenné vált.

Mivel itt már régóta nem erről van szó, és kérdés, hogy egyáltalán
meghirdették-e, illetve hányszor hirdették meg az álláshelyet. Az eddigi
kifizetés a már teljességgel hatályát vesztett, és rendkívül hátrányos
KLIK-es kollektív szerződés alapján történt. Az új KSZ-ekben pont ezt
a kérdést nem szabályozzák, tehát marad a munka törvénykönyve, amely
szerinti rendkívüli munkaidőben végzett munka díjazása alapján kell
kifizetni szerintünk a többletórákat https://net.jogtar.hu/jr/gen/
hjegy_doc.cgi?docid=A1200001.TV
A 143. § szerinti 50 százalékos bérpótlékkal (tehát összesen az egy órára
eső
illetmény 150 százalékával). A másik megoldás az átalánydíjazásról
szóló megállapodás, amelyet tehát a munkáltató nem egyoldalúan határoz
meg. Ez tipikusan olyan ügy, amelyet valószínűleg nem fog
tudni egyedül érvényesíteni.

Érdemes lenne kapcsolatba lépnie valamelyik pedagógus szakszervezettel.
Ajánlom a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetét, ahol kiváló
jogász áll a tagok rendelkezésére. Ez a válasz is az ő segítségükkel
született.

Üdvözlettel
Szekszárdi Júlia

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Blum Szilárd:] >Érdemes felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy a hátrányos helyzetű csoportokból érkezők sajátos hiányosságokat mutathatnak az érzelmi funkcióik területén (a családi összeütközésekből, a környezetük által okozott hosszú távú diszkriminációból, a rendszeres […]
Neuroandragógiával a kirekesztés ellen (Továbbképzés és tréning, 2018. május 24-25.) »

--

[Blum Szilárd:] >Tudsz nézőpontot váltani? -Már hogyne tudnék? Rájöttem például, hogy egyetemista koromban én tulajdonképpen egy évig egy muszlim néger migránssal laktam együtt :)
Tudsz nézőpontot váltani? »

--

[Leiner Károly:] Adjunk Mórát meg majd Jókait, később Nagy Lászlót stb! Nem hiszem, hogy a kötelezőkkel lenne a baj. Ha egy gyerek meséken nő fel, mielőtt még olvasni tudna, ha olvas, érdeklődik, érti a világot, megfelelően kommunikál, akkor megszerzi azt a szókincset és értelmet, amellyel a […]
Az elavult és félelmetes kisködmön »

--

[Anna:] Mindannyiunknak más fáj, ha fáj egyáltalán valami. Angolul 800 szóval egy életet le lehet élni, 3000-rel már király lehetsz, legalábbis a nyelvvizsgán. Nem baj, ha bővül is a szókincsük. Szegény Móra nem tehet róla, hogy saját korának nyelvét használta, ahogy a gyerek se […]
Az elavult és félelmetes kisködmön »

--

[Szilvia:] A Kisködmön legfájóbb pontja a nyelvezete! Nem a történetek, nem a halál folyamatos jelenléte, mert a népmesékben is mindig meghal valaki, de azt élvezik a gyerekeim. A régies nyelvezet, melynek lényege, hogy a gyerek minden hétvégét átsírva és ha lehet a legtovább húzva az […]
Az elavult és félelmetes kisködmön »

--

[H.M.:] Kedves Jázmin! Nagy örömmel és egy picit torokszorító érzéssel olvastam a sorait (az írás közkinccsé válása, és az egyik gondolat okozta az ambivalens érzést). Amit Ön leírt, azt nagy nemzetközi és hazai kutatások is alátámasztják: azok a hallgatók a legsikeresebbek, a […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[Anna:] Bár olyan eccerű lenne, hogy vasszigor, oszt' kész... Az egyén vagy csoport, amely a problémákat nem hajlandó tudomásul venni, hanem saját tudattalanjába száműzi, vagy a fegyelem válaszát adja rá, azaz elfojtja, s ez lényegileg ugyanaz, a robbanás felé halad. Lehet […]
Szegregáció »

--

[Szekszárdi Júlia:] Kedves KGY! Nem kétséges, hogy a szülők felelőssége óriási, de az Ön által ajánlott „vasszigorral” itt semmire sem mennénk. A szegregáció következményeiről lehet olvasni a bejegyzésben, és ugyanerről van szó a Gettórenoválás és iskolai szegregáció egyházi […]
Szegregáció »

--

[KGY:] Kedves Nóra! Ön hatalmasat téved a felelősség magállapításában! A gyermekért elsősorban 95% a szülők a felelősek a társadalmi felelősség csak a maradék 5%-ban kérhető számon, miután a szülő teljesítette a tőle elvárható részt. Nevelni a családban lehet a többi gyenge […]
Szegregáció »

--

[Varga Zsolt:] Az állam társadalmi igényt elégít ki, lásd: https://www.es.hu/cikk/2018-03-09/rado-peter/2018-az-oktataspolitikai-remenytelenseg-eve.html
Szegregáció »

--
OFOE (2001–2018) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek