OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2015. augusztus 8.
» Hozzászólások (82)

Coming out a pedagógusok készülő „Etikai Kódex”-ének margójára

Én, Sulyok Blanka, magyar-német szakos tanár, a Nemzeti Pedagógus Kar tagja (nem volt más választásom), tartozom egy vallomással. A kódex, amit elkezdtek írni valakik „a kar nevében”, és még nincs teljesen kész, de már megtekinthető – szóval, kétségessé teszi alkalmasságomat. Egyébként elképzelhetőnek tartom, hogy nemcsak az enyémet, na de kicsi vagyok én ahhoz, hogy mások nevében nyilatkozzam. (Mint ahogy teszik e nagy mű szerzői, akik nemes egyszerűséggel azt állítják, a „Nemzeti Pedagógus Karnak” úgy egészében köze van mindehhez.)

Ahogy a tervezetet olvasgattam, nagyon elszégyelltem magam. Nem térek ki minden pontra, mert az így elsőre talán túl sok lenne a gyengébb idegzetű, jó érzésű olvasóknak. De úgy érzem, legalább pár dolgot muszáj bevallanom, nem élhetek tovább hazugságokban, ez nem méltó egy Nemzeti Pedagógushoz.

„Az általános (önmaga, intézménye, társadalmi közege: szülők, család, tanítványok) elvárásoknak megfelel.” – Sajnos életem számtalan dicstelen epizódja bizonyítja, hogy nem tudom teljesíteni ezt a teljesen jogos követelményt. Egyik szerdán kijavítottam 123 esszét, de aznap nem volt se porszívózás, se meleg vacsora. Mikor anyukámat megleptem egy színházjeggyel, másnap a tanítványaim csalódottan konstatálták, hogy már megint nem hoztam a dogákat. Egyszer felvettem egy ruhát, ami a barátom szerint csinos, de a nagymamám úgy véli, lehetne hosszabb. A diákjaim megkönnyebbülten vették tudomásul, hogy mégsem kell elolvasniuk a Bánk bánt, ám a tanterv szerint el kellene. A kollégám szerint lehetnék szigorúbb, a szülők szerint lehetnék megértőbb. És még sorolhatnám.

„Önmaga, iskolája és a pedagógus szakma fejlődését, presztízsét szem előtt tartja.” – nos, bármennyire is kínos bevallani, de a „presztízs” szó ebben a kontextusban bennem soha még csak fel sem merült. Meg én mindig azt gondoltam, hogy a szakmai fejlődés azt jelenti, hogy szabadon kísérletezem, kipróbálok új módszereket, behozok új tartalmakat, stb. Igen ám, de ez ellentmond az előírásoknak, és mi lesz úgy az iskolám jövőjével, ha kiderül, hogy az alkalmazottjuk nem tartja be az előírásokat? Istenem, bár ne lennék ilyen korlátolt! Önmagam fejlődéséről ezek után szerintem már kár is szót ejteni.

„A pedagógus szakma = „kirakat élet”:

A társadalmi normák vezérképviselete, minden szavukkal a kialakult társadalmi normarendszert hirdetik”

A minap megettem egy nagy szelet, lédús görögdinnyét, és úgy éreztem, nem bírom ki hazáig. Megszólítottam az utcán egy nénit: „Elnézést, nem tetszik tudni, hol van itt a közelben mosdó?” – Attól tartok, szavaim ezekben a pillanatokban (sem) a kialakult társadalmi normarendszert hirdették. (Egyáltalán – nem tetszik tudni valaki, hogy az mi?) Fürödtem egy tóban, pedig ki volt írva, hogy tilos. Szóval, mindezt inkább nem tenném ki a kirakatba. Jobb, ha inkább lehúzom a rolót, és átadom a terepet a példaértékű normák vezérképviselőinek és persze vezérképviselőnőinek.

„ A pedagógus viselkedését, tetteit, szavait a tanítványokért érzett felelősség hassa át.”

„Áthatott már a felelősség?” „Félek, még nem.” „Hát de hasson át!” – Jelenleg erősen koncentrálok, nem tudom, a térerő számít-e esetleg.

„A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése” – Én is folyton ezen aggódtam, hogy ez hogy fog vajon megvalósulni, amikor egyre emelik az óraszámokat. Ennek „köszönhetően” ugye nő a létszám, tehát pl. egy magyar-töri szakos középiskolai tanárnak akár több mint 200 tanítványa is lehet egyetlen tanévben. És akkor még kötelező önkéntes munka, dupla adminisztráció, kétszer annyi kötelező olvasmány, nulla szakértői (pszichológiai, gyógypedagógiai) segítség… Na meg egységes tankönyvek, tantervek… És a legegyszerűbb dolog nem jutott az eszembe. Hiszen csak elő kell írni ezt a tanároknak! És akkor megvalósul! Mostantól én is előírom a diákoknak, hogy legyenek aranyosak, udvariasak, rendesek.

„A pedagógus szakmai identitása erősödik” – Mármint a kódextől. Én meg elolvastam, és nem érzek semmit. Segítsetek!

„A normák ismertsége jelentős presztízsnövelő erőt jelent” – Már alig várom, hogy emiatt köszönjenek előre. Remélem, a társadalom hamarabb ébred, mint én.

„Szilárd világnézeti meggyőződéssel rendelkezik” – Virág elvtárs, nem vagyon én ehhez elég képzett, ideológiailag. Az mondjuk nem derül ki, számít-e, mi az a világnézet, vagy mindegy, csak kössön, mint a beton. A kételkedés, a vívódás, a bizonytalanság bizony a jellemtelen gyengék sajátja. Még a végén a tanulók azt hinnék, időnként nem árt felülbírálni saját, megkérdőjelezhetetlennek hitt elveinket.

„Megértő, ismeri a gyerekek gondolat és érzelmi világát” – Megértem és tudom, hogy unod az Odüsszeiát, de akkor is elolvasod, mert kötelező! Őszinte részvétem. (Amúgy nem hiányzik itt egy gondolatjel? Ha már… Csak próbálok példamutatóan pedáns lenni, valahogy kompenzálnom kell.)

„Humorérzékkel rendelkezik” – Jó, ezzel történetesen rendelkezem, mármint a tanulók humorérzékével. Be lehet fejezni a vihogást, Pisti, szendvicset eltetted, sapkát levetted, nem röhög, nem pislog! Telefonokat eltenni, szemeket magasra emelni (nem, ne olyan, magasra, az már a plafon, kicsit alacsonyabban vagyok), közérdekű társadalmi normarendszer-hirdetés következik!

„Tekintéllyel rendelkezik, melynek alapja a szilárd jellem és a magas szintű szakmai felkészültség” – Te jó ég, mennyi időt elpazaroltam tudománytalan (és főleg elvtelen) pszichológusok könyveire, akik mindenütt azt taglalják (kutatásokkal, statisztikákkal „alátámasztva”, na persze), hogy erre a generációra már nem lehet „tekintélyelvűen” hatni. Partnerség, játék, projektek, liberális handabanda. Dobom is ki a kukába az összeset, nehogy megint kísértésbe essek.

„Pénzbeszedéssel nem foglalkoznak. Amennyiben ez mégis szükséges, csak a szülők teljes körű egyetértésével teszik, a pénz felhasználásáról pontos elszámolást készítenek.” – Nahát, ez már igazán szívtelenség. Pedig nincs nagyobb élmény egy magyar-német szakos tanárnak, mint pénzt beszedni. Szinte már örültem, hogy semmire nincs pénz, és a legváltozatosabb okok miatt hódolhatok pénzbeszedő-szenvedélyemnek. (Tanterem kifestése, nyomtatás, fénymásolás… egyéb luxuscikkek.) De megkönnyebbülés, hogy ezt az édes terhet nem veszik le a vállamról, hiszen pontos elszámolás esetén ez továbbra is lehetséges lesz. Az lehet még egy nagy buli, táblázatokkal meg aláírásokkal, alig várom.

„Nemes a jelleme, jókedvvel dolgozik” – mint a mókus fenn a fán, oly vidám. Lemorzsolódó tanulók? Elkallódó fiatalok? Feszítő ellentmondások dogmák és valóság, módszerek és generációk, elvárások és körülmények között? Szakmaiatlan tantervek, nyomasztó tananyag, felszínes kézi vezérlés? Egy igazi, nemes jellem mindezen csak önfeledten kacag!

Szóval, Ti esendő, csetlő-botló, szegény kis emberek, tanárnak ne menjetek. A jóindulat, az emberség, az alázat itt már kevés. Ide több kell. Mert ez valami magasztos. Valami fennkölt. Valami tökéletes. Valami izé. Hogy épülhessen végre a Szép, Új Világ.

Sulyok Blanka

Az idézetek a kódex egy korábbi változatából származnak. A vitára bocsátott végleges tervezet itt található.

a szerk.

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

Csilla2 | 2015. szeptember 27.
Létezik pedagógus etikai kódex - a Független Pedagógus Fórum által készített, majd átdolgozott, és speciális is, pl. a közoktatási szakértők etikai kódexe. Mindkettő elolvasható a neten. Korrektebb, mértéktartóbb, a szakmai munkára koncentráló normagyűjtemény mindkettő. Elfogadhatók, iránymutatók.
A NPK kódexe több ponton a személyes szabadságomat érinti, pl. elmondhatom, de nem lehet más véleményem, mint az intézményvezető véleménye. Ha csak ez az egy pont benne marad, már rossz.
A FPF. kódexét nézzék át - elegendő szabályt tartalmaz a tisztességes munkához.
töttös | 2015. szeptember 26.
Csak egy szerény megjegyzést szeretnék tenni az etikai kódex kérdésköréhez. Azt tapasztalom, hogy bizonyos pontok igen lényegesek, mivel tanár-kollégáim minden skrupulus nélkül szegik meg őket.

Egyik a diákokkal való "intim kapcsolat" létesítése. Bizony előfordult, hogy valaki első feleségét is tanítványi közül választotta, majd elvált, és barátnője szintén egyik tanítványa volt. Ezek után csak az mentette meg az egyik újabb tanítványt a barátnővé válástól, hogy idejében értesítették a szülőket.

Olyan esetről is tudok, hogy valaki nem tartotta meg az óráját, és arra kérte a diákjait, hogy falazzanak neki.

Szükség van etikai kódexre, világosan meg kell mondani, mi az elfogadható viselkedés, és mi nem. Ez a kódex nekem olyannak tűnik, mint a szent könyvek. Túlságosan általános, és mindent, és annak az ellenkezőjét is bele lehet magyarázni.
Péter | 2015. augusztus 22.
Kedves HG!
Az írásából kiderül, hogy Önnek valójában nem a vita hiányzik. Önnek céljai vannak, ami beszélőviszonyban sincsen a pedagógiával. Ezt írta le:
"Ilyen termeketlen vagdalkozassal tenni a fennallo rend ellen nem lehet."

Talán elvétette a fórumot. A rendszerellenes forradalmakat máshol kellene szerveznie. Itt mégis csak a közoktatásról, esetünkben az Etikai kódexről kellene szót váltsunk.
Sajnos a véleménycsere heletőségét sokat másra, politikai célokra próbálják használni. Erre már korábban is utaltam.
Ön is. Ugye?
Péter | 2015. augusztus 22.
Sopeka nyilvánvalóan provokátor (troll), aki bárkit kapásból "letrolloz", ha annak véleménye nem illeszkedik a prekoncepciójába. Anélkül, hogy "gondolkodna, érvelne, vitatkozna".

Ezek miatt a jelenségek miatt nem alakulhat ki értelmes, nyilt és cenzúrázatlan szakmai vita. Utána meg naívan sopánkodhatunk, amiért "nincsen párbeszéd".
Juli | 2015. augusztus 19.
Kedves Sopeka! Egyetértünk. De azért HG. mégiscsak írt. Nézd meg a honlapon az írását. Ennek a vitának a folytatásáról van szó.
Sopeka | 2015. augusztus 18.
ptr, Péter, Peti - egyértelműen troll, miért ugrik mindenki a provokációira?

HG - "Amig ilyen indulatos veszekedes zajlik, en nem irok. Mert minek." Hát pont azért, hogy mederbe terelődjön a vita. Azért, hogy minta legyen arra, miként kell vitatkozni, eszmét cserélni. Mindig lesz olyan, aki nem a kedvünk szerint szól hozzá. És? Ez nem lehet indok a háttérbe vonulásra, mert nincs olyan, hogy ideális alkalom a kommentelésre.

Amúgy meg végre egy cikk, ami a pedagógiával foglalkozó oldalon indulatokat, érzelmeket korbácsol fel egy letargiába, feladásba vonult társadalmi rétegben! Ez jó, mert valami megmozdult. Ennél sokkal rosszabb a közöny, a beletörődés, az egykedvű belenyugvás. Innen el lehet indulni, akár botladozva is. Csak gondolkodjunk, érveljünk, vitatkozzunk már végre!
Csilla2 | 2015. augusztus 15.
Kedves Csilla!
Igen, epésebbre sikerült az első két mondat, de a "tüskéket kifelé" a kommentsor eredménye. Kicsit furcsáltam az elhatárolódást, de nem akartam megbántani, ha mégis megtettem, elnézést kérek.

Tudja, az egyén szabadságáért küzdök. Azt tanítom a diákjaimnak: "Vagyok, mint minden ember: fenség,Észak-fok, titok, idegenség,..." (Ady) - s, Te is az vagy, egyszeri és megismételhetetlen csoda. Légy büszke magadra, vállald magad! Tanulj meg beszélni másokkal! Tanuld meg, asztalborogatás nélkül, elmondani a véleményedet! Ne helyezd magad mások alá, mögé, de fölé sem!

Talán patetikus, de hiszem, hogy az egyén, egy ember teljes élete a saját tetteiből ered. Ezeket a tetteket csak úgy "befolyásolhatjuk", hogy megadjuk számára a lehetőséget, hogy szellemileg is érett emberré válhasson. Ha megmondjuk, mit tegyen, hogyan, mikor és nem tudja miért, csak, mert mások így döntöttek, akkor szolgákat nevelünk, és ezt nem vállalom.

Ha köteleznek egy szervezeti tagságra, és ez a szervezet az én nevemben olyat ír, amivel nem értek egyet, de tudom, hogy hatalmi pozícióból át fogja úgyis nyomni, akkor dühös vagyok, bizony.

Elolvastam a debreceni egyetem kódexét, ahogyan javasolta. Teljesen más, mint a tervezet, és valóban elfogadható , pontosan azért, mert nem érint szabadságjogokat. Egyértelmű, és nem szolgáltat ki senkit más "morális" megítélésének. Vállalható. A pedagógusoknak szánt kódex nem!

csilla 0 | 2015. augusztus 15.
Kedves Csilla2!
Nagyon sajnálom, ha valamit félreértett!
Azt szerettem volna érzékeltetni, hogy Önnek, tőlem, aki ide már többször kommentált megjelenjen a véleménye és ne velem azonosítsák az ismerőseim! Önnel cseréljenek véleményt ebben a tárgyban! Ennyi volt csupán a szándékom és nem több!
Nekem is van pedagógus végzettségem, de már nem az oktatásban próbálom elveimet tettekben érvényesíteni.
Egyszer, mikor diák voltam,(száz éve) volt egy tanárom, aki kötött pulcsiban, farmernadrágban oktatott matematikára, nagyon kevés sikerrel, és ez nem az ő képességbeli hátránya volt, inkább az én más irányú érdeklődésemé. De szerettem hallgatni a Muzsikást, imádtam a filmklubjai magyarázatait. Volt olyan tanárom, aki mindig öltönyt viselt, ettől sem tiszteltem kevésbé. Saját családomban is több generációs pedagógus él. Ki így, ki úgy öltözködik. Én elvégeztem a szociális munka szakot a Debreceni Egyetemen, ahol az alap: az Etikai kódex. Ha utána néz, sem ruhára, sem egyéb másra nem fogalmaz meg kitételt. Tiszteletet, empátiát, szakmaiságot, hollisztikus szemléletet és egyéb értékek melletti hitet és elvárást fogalmaz meg: egy egyszerű alázatot kér a kollégák, a kliensek, a szakma, a kutatás, az érdekvédelem és még egyéb más iránt. Mire elvégeztem ezt a szakot felnőtt emberként, automatikusan belémívódott az elv, amit e hivatás megkíván attól, aki ezt a tevékenységet végzi. Sőt tiszteletet azok iránt, akik más véleményt is megfogalmaznak, képviselnek, tevékenykednek e területen. A pedagógusok etikai kódexét nem véleményezem, mert nem ismerem. A pedagógust ismerem, aki az, és az is marad. A többit kódexel sem lehetne úgysem minősíteni. Egyébként azt gondolom, hogy nem állok távol az Ön véleményétől sem. üdvözlöm és köszönöm, hogy itt találkozhattunk!
Csilla2 | 2015. augusztus 15.
Nos, hogy ne legyen félreértés, én is Csilla vagyok, mondjuk Csilla2, hiszen Csilla1 az, aki nyilatkozott róla, hogy nem én vagyok. Az ezzel kapcsolatos gondolataim többi részét inkább nem írom le.

A kódex azért rossz, mert az alapbeállítottsága az, hogy a tanárokat terelgetni kell. Nem szabálygyűjtemény (pl. a pedagógus nem szedhet pénzt az oktatási intézményben - ezzel még egyet is értenék), hanem a személyiségünket akarja korlátok közé szorítani. Erre mondom azt, hogy nem fogadom el!!
"A pedagógus személyisége a pedagógiai folyamat hatékonyságának alapja. Az optimális nevelési-oktatási módszer megválasztásának egyik fő tényezője a pedagógus személyisége, módszertani kultúrája, az a képessége, hogy meg tudja választani személyiségének leginkább megfelelő eljárásokat, tanítási-tanulási stratégiákat, módszereket."http://www.fovpi.hu/print/specialis_pedagogia/fejlesztopedagogia/szakmai_anyagok/pedagogus_szemelyisege.html

Ezt el tudom fogadni. Még egy vallomást meg kell tennem - finnmodell-párti vagyok, és mivel az eredményeiket használom is a pedagógiai munkámban, jelzem Mo-on is hatékony (és ne kérje senki, hogy azt írjam magyar gyerekekre is hatékony, mert a "gyerekeim között van cigány is, román is és félig német is. Finn nincs, mégis hatékony.)
Még egy idézet - Babitstól:
"Én hiszek a harcban, az ész harcában a vak erők ellen, melyek, a világ vak erői, vagy az én lelkem csüggedései és indulatai. Igaz, ezek a vak erők hozzátartoznak ahhoz a minden észnél magasabb Valamihez, amiben végre is meg kell nyugodnom, de a harc is hozzátartozik, s az is hogy eszem a saját törvényeit kövesse, s aszerint vezessen."

A kódex a szabadságomat veszi el, azt "hogy eszem a saját törvényeit kövesse". Úgy érzem korlátoz, erősen korlátoz. Végrehajtó gépezetté silányít, nem engedi, hogy gondolkodó, ötletekkel teli, lelkes legyek. Bármit szeretnék tenni, azt mindig véleményeztetnem kell?
"Döntéseinkben, nyilatkozatainkban és cselekedeteinkben tisztességesen és az általában
elvárható jóhiszemű magatartás normáit követve járunk el, azaz munkahelyünkön és azon
kívül is példamutatóan betartjuk a ránk vonatkozó jogi és morális előírásokat valamint
elvárásokat. Nem vállalunk közösséget a jogi és morális szabályok illetve követelmények
megsértőivel, tudatosan elkerülünk minden olyan helyzetet, amely tisztességtelen és
jogellenes befolyás alá kerülésünkhöz vezethetne. "

Ki mondja meg, milyen morális és jogi szabályokat kell betartanom? Veszélyes mondatok ezek!
Ha nem tetszik a hajam, morális szabályokra hivatkozva átfésültethetik? Joggal félek tőle, hiszen megéltem, amikor a pártszervezet a kollégám körömlakkszínével és szoknyahosszával volt elfoglalva (mert köztük is volt olyan, akinek nem tetszett, de szólni akkor sem mert). Ez a világ következik?

"... olyan módon viselkedünk, beszélünk és öltözködünk, hogy az erősítse munkahelyünk és a köznevelés intézményrendszerének
megbecsültségét, ezáltal is javítva azok feladatellátási képességét."

Mit csinálok, ha bárki beleköt a farmeromba és a tornacipőmbe? Ellenőrizzem reggel, nem túl feszes-e nadrágom (eddig csak bugyikról volt szó, de gyanítom a formás női fenék is tilos - csak zárójelben kérdezem, mi van a fiúk popsijával)? Milyen kölnit használhatok? Egyáltalán használhatok kölnit? Kifesthetem a szemem?
Túl az ötödik x-en is szeretek csinosan öltözni - kedjek el vívni ennyi év után, mit vegyek fel reggel, vagy mit ne? Rám szólhatnak, hogy gyöngysort ne hordjak? Ez mind rontja az intézményem "feladatellátási képességét"?

"Teendőinket a jog és az erkölcs szerint is igazságosan és méltányosan végezzük, azaz a
jogszabályok adta keretek között mindent megteszünk annak érdekében, hogy munkánk
megfeleljen a jogszabályok céljainak, és erkölcsileg is helyes legyen. Döntéseinket
mindezeken felül a józan ész és az emberiesség határozza meg. "

Milyen jogszabályok szerint kell helyesen döntenem? Tessék leírni! A 2011-es Köznevelési törvény alap? Ha igen, hogy lehet, hogy a saját pénzünkön fizetjük a gyerekek jutalmait iskolai rendezvényeken, mert a KLIK nem téríti meg a számlákat hónapok óta, hogy lehet az, hogy a törvény tartalmazza, hogy biztosítani kell az eszközöket az oktatáshoz-neveléshez, és nincsenek eszközök? Ha nem lenne ennyi becsületes, munkáját szerető, sokszor még a saját pénzét is feláldozó pedagógus ezen a pályán, ez a rendszer már rég nem működne!

Kedves Kódex-tervezet Írók! Nem most jött el az ideje annak, hogy a kódex-tervezetet elfogadtassák! Persze erőszakkal mindent át lehet nyomni. Jó lenne, ha felfigyelnének a rengeteg like-ra - javaslom, napolják el a döntést!

Péter | 2015. augusztus 14.
Kedves ax!
A Horn Micis idézetre hadd választoljak Wass Albert idézettel:

"Nem harcolhatunk valami ellen. Annak semmi értelme. Valamiért kell harcolni."
ZiZi | 2015. augusztus 13.
Az egész etikai kódex túlméretezett és teljesíthetetlen, kb 12 pont elég is lenne. Lehet még be is tudnám tartani, én maradok a 10 parancsolatnál. Blankának igenis igaza van, tökéletes pedagógusok nem léteznek, mert emberből vannak és nem külön állatfajhoz tartoznak, mint azt sokan feltételezik!!! Csak sokan nem merik bevallani.22 éve tanítok és szeretem a gyerekeket (az értelmetlen adminisztrációt, a túlzott bürokráciát, az értelmetlen előírásokat nem) a gyerekeimet eltiltottam a pedagógus pályától. A társadalom meg majd szembesüljön vele, milyen lesz az új pedagógus generáció, ki mer ezek után sok évet tanulva ilyen hálátlan feladatra vállalkozni. Megalázó, hogy mindenki ezen csámcsog, a tanárokról pedig eleve rosszindulatot, lustaságot nemtörődömséget feltételeznek. Egyébként javasolnám ezután megírni a diákok, szülők, politikusok, képviselők,TV riporterek, rendőrök, vámosok, papok, kereskedők, orvosok, hivatali dolgozók,buszsofőrök, fodrászok, kozmetikusok ....etikai kódexét. Ha ez mind meglesz és mindenki betartja, eljön országunkban a KÁNAÁN. Alig várom!
HG | 2015. augusztus 13.
A vita az, amiben a masik velemenyenek tiszteletben tartasa mellett a masik felet meggyozni akarjuk sajat gondolatainkrol, ertekeinkrol, celjainkrol. Ez itt nem vita. Legkevesbe sem szakmai vita. Vegkepp nem sosmogyoro. Es nem a tema miatt. Lehetne vitatkozni (nem veszekedni) egy etikai kodex szuksegessegerol, tartalmi, formai kerdeseirol. De ilyen vita nem zajlik. Ez a cikk szerintem tudhatott volna vitat inditani a bekeidokben. De most nem. Mert nem olyan a kozhangulat. Melyulnek az arkok. Es igazabol nincs ok vitara. Parttalan. Celtalan. Nem olyan az orszagunk oktataspolitikai kulturaja. Es vitakulturaja.

Szerintem nincs baj azzal, hogy az orszagunk vezetese egy olyan nevelesi kozeget almodik meg maganak, amilyet latni velunk. Szerintem ha marad ez az oktatasi modell mondjuk husz evig, akkor tenyleg olyan embereket fog nevelni, akik jobbara passzolnak a rendszerbe. Rengeteg fele olyan tarsadalmi rend van, amely legitim. Itt ebben a kis orszagban ilyen oktatast akar az a fennallo politikai akarat, amit a nep legitimal. Hat csak tessek. Ez a demokracia lenyege. Hogy itt egyesek nem annyira a kinai hanem inkabb a finn oktatasi modellre vagytak, az maganugy. Ha az allam autoriter pedagogusokat akar, akkor azt akarja. Es pont. Ezzel nem lehet vitatkozni.

A kisebbseg ertekeit minden fennallo hatalom elismerheti ha akarja. De azt is megteheti, hogy uldozi. Szive joga. Nem most van ez sem eloszor a tortenelem alatt.

Szerintem azt kell mindenkinek atgondolni, hogy a jovojet ki hogy kepzeli. Es aszerint kell cselekedni. Ha tetszik ez a jovokep, fogadjatok el. Ha nem tetszik, tegyetek ellene, vagy keressetek masik orszagot.

Az talan eleg vilagosan latszik, es a mostani parbeszed is illusztralja, hogy a korabbi evtizedekben megszokott eszmecsere egyszeruen inadekvat. Ilyen termeketlen vagdalkozassal tenni a fennallo rend ellen nem lehet.

Amig ilyen indulatos veszekedes zajlik, en nem irok. Mert minek. Csak etetem a trollokat. Most eloszor nem irom ki a nevem. Nem teszem publikussa a mailcimem. Nem akarok az orrszarvuk martaleka lenni. (Ionescu-t nem tudom szabad-e behivatkoznom.) Viszlat,


Es kosz a halakat.

ax | 2015. augusztus 13. | axkaro[kukac]vipmail[pont]hu
Jaj.
Valamikor jó kis viták voltak itt, ezért is voltam elképedve, amikor végigolvastam a kommenteket tegnap. Nehogy hozzászólj!- mondtam magamnak, aztán ma reggel csak nem álltam meg...
Márpedig az etikai kódex sózott mogyorója (komilfó metafora?) olyan, hogy az első szem után nem lehet abbahagyni, kedves Juli!

A polgárpukkasztásról. Szegény Watt, Ady, Picasso, Jim Morrison nélkül talán epekedve várnánk, hogy valaki találja már fel a gőzgépet.

Kedves Péter, a Horn Micis idézetre nem reagált...

Eszembe jutott egy régi kicsi eset. Egy gyerekkel beszélgettem komolyan, amikor odajött egy azóta már rég nyugdíjas kolléga, és rászólt a gyerekre, hogy szálljon le az asztalról. A véleményét kérném, Péter, ki volt az etikus: aki megzavarta egy kolléga munkáját, aki jelezte, hogy ő bezzeg komoly tanár, vagy aki megvívta az illetlen viselkedés elleni harcot? (nem nehéz a válasz, ugyanaz a személy...) És szar alak vagyok-e, hogy föl se tűnt, hogy az asztalon ült a gyerek - ahogy én is sokszor, sőt... ha Ön is tanított valaha, talán még Ön is...
Juli, bocs, hogy mégiscsak folytattam, ígérem, kilépek, végül is másfél hét van már csak, töltsük értelmesen.
Péter | 2015. augusztus 13.
Még annyit szeretnék hozzátenni az utólagos félreértések elkerülése végett, hogy ez a nézetkülönbség nem a "szoknya hosszáról" szól. Ne is tessenek akként szemlélni vagy idézni.

Viselkedésmódról váltunk véleményt, vagy mondhatjuk, hogy arról a minimálisan elvárható szeméremről szól, ami túl a prüdérián (tehát egy cseppet sem álságos) természetes vonása a magyar embereknek és különösen jellemzője a gyermekeknek.

E nélkül a szemérem nélkül az élet legtisztább és legszebb élményei kopnak és silányulnak el. Nem véletlenül ragaszkodunk hozzá, és védjük a szabadossággal, a szemérmetlenséggel szemben.
Péter | 2015. augusztus 13.
ax-hoz

" Nem szabad ennyire a szavak szintjén leragadni. Metafora nélkül megdöglik az élet."

Sőt, a stílus, ugye, maga az ember. Aki polgárpukkasztó hasonlattal próbál érvelni, azt nem kell különösebben kommentálni.
Önhöz hasonlóan írhatnám, hogy "nem szabad" sikálni a védhetetlent.

De a szóbanforgó idézetben egészen más áll, mint aminek Ön így utóvédként bemutatni igyekszik, emmiféle metafóréról nincsen szó. Így, utólag - az Ön szavaival - "nem szabad" mentegetni, vagy fogalmazási kérdésként átlépni felette. Miért is tennénk?

De, ha az volna, minek ír valaki szellemtelen és szalonképtelen metafórát? A szókincse híján? Érv helyett?

Nem, kedves ax, nem metafórát írt a nevezett kollégánk, hanem esetet írt le. És egy magatartásformát.

Okait alább már próbáltam felfedni, és a véleményem semmit sem változott. Mert ez a viselkedés nem csak durva és izléstelen, de a mai iskolákban előforduló, s ha elvétve is, de létező viselkedésforma.

Igazolására annak, hogy igen nagy szükség van a kamarára és az etikai kódexre.
ax | 2015. augusztus 13.
Egyszer megkérdezték órán: tanár úron minden szürke? Kénytelen voltam megvizsgálni a zoknimat, gatyámat(persze diszkréten,oldalról kicsit kihúzva), hogy igennel válaszolhassak. -Miért szürke? -Gondolom, ezek voltak akciósak.
Így aztán a ballagásra kapott összeválogatott csomagban a lejáró szavatosságú kékpenészes sajt mellett akciós szürke póló is volt, örültem neki!
A gatya előhúzásával végképp kiírtam magam az etikus tanárok közül.
Pedig nem szoktam sertepertélni tantárgyfelosztások körül, egyszer sem intézkedtem, hogy melyik tanár tanítsa a gyerekemet (eddig négy érettségizett hatosztályosban saját iskolámban), még el is hárítottam az egyik osztályfőnököt, aki mutogatta volna a gyerek jegyeit, nem szoktam rossz megjegyzéseket tenni a kollégákra az órán. Mindegy, toprongyosan öltözködöm, le velem.

Kedves Péter! (Kedves többiek!) Nem szabad ennyire a szavak szintjén leragadni. Metafora nélkül megdöglik az élet. Szerintem a kolléganő nem akarja mutogatni "bugyogóját", talán még arra is vigyáz, hogy véletlenül se látszódjon ki.
És Horn Micit idézve: "Miért szigorúbbak maguk, mint Jézus Krisztus?"
Péter | 2015. augusztus 13.
Nagy Gyöngyvér bejegyuéséhez kénytelen vagyok még egy utolsó megjegyzést fűzni.

"Az, hogy kilátszik-e a bugyikám, nem etikai kérdés."

Nem etikai kérdés. Jólneveltség kérdése. Illetlenség kérdése. Gyerekszoba kérdése. Műveletlenség kérdése.

Ott mutogatja a bugyogóját, ahol jólesik. De az a hely ne iskola legyen. Mert egy idő után a kamaszok már nem csak arra fognak fogadásokat kötni, hogy milyen a színe, hanem arra is, hogy egyáltalán viseli e még. És ha igen, akkor a folt honnan került rá.

Nem a bugyogójára, az erkölcseire.
csilla | 2015. augusztus 12.
Kedves Juli és többiek!
Én is Csilla vagyok és régebb, jó pár éve véleményezek itt írásokat, de a Csilla nevezetű kommentelő nem én vagyok! ha egyszer, határozott véleményem lesz ismét, valahogy igyekszem ezt a különbséget jelezni!
Juli | 2015. augusztus 12.
Kedves Zoltán! Azért válaszolok, és nem törlök, mert a kommentjében valóban segítőkészséget és konstruktivitást érzek. A probléma, hogy a vitázók között kibékíthetetlen értékkonfliktus feszül, és a vita ugyan pezseg, de nem nevezném termékenynek. A kiposztolt cikken lehet vitatkozni, nem kell egyetérteni a szerző pedagógus véleményével, nem azért tettük fel, hogy bezsebeljük az elragadtatott véleményeket. Azt hiszem, hogy helyesírást nem kell tanulnunk, és többször tisztáztuk, hogy az írásban szereplő idézetek a kódex egy korábbi változatából származnak, ugyanakkor ez a lényegen mit sem változtat. Itt bizony pedagógiai alapelvek kerültek egymással szembe, mint már annyiszor, ráadásul némi generációs feszültség is érzékelhető. Szívesen folytatom a vitát, ezt tervezem is, de egy újabb vitaindítóval, felhasználva ennek a beszélgetésnek a tanulságait. Nem mi vittük politikai síkra a beszélgetést, de volt már itt libisizés, egy váratlan bakugrással párhuzam a Rákosi rendszerrel, meg hasonlók. Ezt meg ilyen módon nem szeretném folytatni. Érvelni csak érvekkel szemben lehet, nem elvakult indulatokkal. A vitának ezt a szakaszát ezért, szíves engedelmével, itt mégiscsak lezárnám. Megpróbáljuk folytatni, mert azért mindennek dacára örülünk a fokozott figyelemnek. És természetesen élve az élethosszig való tanulás lehetőségével, le foguk a magunk számára is vonni a hasznosítható tanulságokat.
Gerevich Zoltán | 2015. augusztus 12.
Kedves Juli, kedves Szerkesztők! nagyon nem gondolom megoldásnak azt, amit írt. A vita erőből történő lezárása mindig azt mutatja, hogy az érvek elfogytak, a vita moderálója nem képes feladatát ellátni, esetleg az egyik fél ezt tartja csak erőből való megoldásnak.

Ezt hagyjuk meg a politikának. Mindkét oldalon elhangzottak szakmai, releváns érvek, és sajnos elhangzott sok indulatos megnyilvánulás is, lényegi mondandó nélkül. Sajnos a vitaindító cikk eleve számos ilyet tartalmazott.

A portálon járva azt tapasztaltam, hogy ilyen termékeny vita, pezsgő párbeszéd nem igazán zajlott még. Nagyon kérem, ne zárjuk ezt le erővel, hiszen az a másik oldal érveinek totális ignorálását jelentené. Ne húzzuk rá a "kioktató hangnemet" se indokként, ne keressünk ilyen kifogásokat. Abból épülünk, ha meghallgatjuk egymást, az oldal is azáltal fogja egyre jobban betölteni funkcióját, ha nem egyfajta véleményt erőltet csak.

S lehet ebből tanulni, szerintem a helyesírás, az idézések korrektsége, a szerkesztői hozzáállás is pozitív irányba fejlődhet, mi, olvasók pedig a szakmai érveket több oldalról is megismerhetjük.

Ha hibáztunk, azt pedig ismerjük el, higgye el, kedves Juli, sokkal szimpatikusabbá teszi az Önök álláspontját is, ha kevesebb maszatolás, a hibák beismerése és gyors javítása, illetve a másik oldal figyelembe vétele és nem rögtön a megcímkézése jellemezné munkájukat.
Juli | 2015. augusztus 12.
Köszönjük a sok kommentet, de itt az ideje lezárni ezt a valóban rosszízű vitát. Nem is volt valódi vita, hiszen a szemben álló felek teljesen süketeknek bizonyultak a másik fél álláspontjára, és tisztelet a csekély kivételnek, indulatos, bántó, gyakran fölényes kioktató hangnemben "repültek rá" a cikk szerzőjére. Ugyanilyen kérlelhetetlen szigorral ostorozták a mellette kiálló véleményeket. Jelzem, hogy az ezután következő bejegyzéseket törölni fogom, hiszen egy helyben járunk, és a ellentétek nem hogy enyhülnének, sokkal inkább áthidalhatatlan szakadékká mélyülnek.
Konrád | 2015. augusztus 12.
Kedves Csilla, megértem az indulatait, viszont azt nem, hogy egy hivatásnak ne lennének etikai keretei, amiket egy kódexben rögzíteni lehetne. Nem előíró, inkább leíró, útmutató jellegű kódexnek lenne értelme: nem fog ettől senki egy csapásra megváltozni, ugyanakkor azért a hivatás komolyságát, etikai kívánalmait erősítheti a jövőben, ha létezik egy jól megkomponált, szakmai egyetértéssel elfogadott alapvetés. Ettől még nyugodtan ugathat négykézláb az elsősöknek, azt hiszem, a tekintély nem ettől fakad, vagy emiatt vész el.

Gyerekekről is szó volt, én leírtam már többször, hogy a szerző által démonizált szövegek is oktathatóak, ha megfelelő ügyességgel, szeretettel, kreativitással, a megfelelő módszerrel közelítünk a gyerekekhez.

Továbbá egy szakmai vitának úgy van értelme, ha a szakmai alapokkal tisztában van a vitaindító írója: ilyen a korrekt, megtévesztésre nem alkalmas idézés, forrásmegjelölés, a tartalmi-érdemi észrevételek, illetve a helyesírás. (Ha már azt is kritizálja a szerző...)

Amíg ezek az alapok hiányoznak, nehéz másnak, mint dühödt-hisztérikus vagdalkozásnak betudni ezt az egészet. Ahogy egy hozzászóló megfogalmazta: több (szakmai) alázatra lenne szükség. Vagy csak úgy egyáltalán alázatra.

Péter | 2015. augusztus 12.
Kedves Csilla!
A kiállása a szerző írása és véleménye mellett oly mértékben idézi a legrosszabb Rákosi időket, hogy az már félelemkeltő. Ön nem véleményezi az etikai kódex tervezetét, hanem kinyilatkoztat és fenyeget.
"Belekényszerítettek erőszakkal egy testületbe, majd leírják a nevemben, mit gondoljak? Hadd lépjek ki, és Önök, akik boldogan lobogtatják mellette a zászlót, alkossanak maguknak kódexet! Én nem leszek részese."

Nincsen olyan szakma a világon, amit kényszerből lehetne folytatni. Szíve joga. Lépjen ki.
De tudnia kell, hogy aki nem tagja az orvosi, az ügyvédi, nb. a pedagóguskamarának, az nem folytathat ügyvédi, orvosi, pedagógiai tevékenységet. A dolog természetéből adódóan, és a szakmák, esetünkben elsősorban a gyermekek védelme érdekében. Minden szakmát, a pedagógusét főként, meg kell védeni az olyan öntörvényű (vagy éppen szakmán kívüli, politikai) nyomásgyakorlástól, mint amilyenre Ön kísérletet tesz.

A pedagógustársadalom jóérzésű tagjai nevében határozottan kikérem magamnak és visszutasítom azt a meglázó sértést, amit volt képes megengedni magának:
"Önök itt sokan az én szememben sajnos nem jó tanárok, hiszen elfogadják, azt az áldumát, hogy a magyar társadalom előmozdítása a cél. Hát mozdítsák, boritékolom, két lépésre a gyerekektől nem fog sikerülni."
Honnan veszi a bátorságot, hogy kétségbevonja az etikai kódex megalkotóinak a szándékát, az egyetértők pedagógiai értékét, és "áldumának" minősítse a véleményünket? Mindaz, amit leírt a "saját fejére hull vissza", ezt tudnia kell. Hiszen Ön az, aki elutasítja a pedagógusszakma erkölcsi megújulását, sőt.
Olyan silány populista megjegyzésekkel manipulál, mint pl. mióta van a pályán, vagy "Önöktől egyetlen megjegyzést sem olvastam a gyerekekről,..." holott egyébről sem szóltunk. Tessék elolvasni.

Ellentétben Önnel, aki önmagáról ír csupán. "Elutasítom, kilépek, nem leszek része, stb." Magányügy.

A kódex ezzel szemben közügy, és minden érdemi észrevétel előbbre viszi, jobbá teheti, ha a jobbító szándék és nem a kirekesztő elutasítás motiválja. Ha pedig a vitát pitiánernek tartja, akkor tettesként nézzen a tükörbe.
Ezt írja:
"Borzalmasan nem érdekel belefér-e a tekintélyembe, ha négykézláb ugatok az elsősökkel, vagy ha törökülésben beszélgetek a nyolcadikosokkal." Önt nem érdekli. De engem és milliónyi szülő- és pedagógustársamat nagyon érdekel, hogy mit képes elkövetni a gyermekeinkkel, tanítványainkkal. Önt nem a gyermekek érdeklik, hanem az "önmegvalósításának" a kizárólagossága. Kirekesztve a legfontosabbat: mi az, ami a gyermekek értelmi, érzelmi, erkölcsi gazdagítását szolgálja.

Ebbe viszont nem fér bele az a gátlástalanság, aminek az elfogasdását Ön itt hírdeti.
Csilla | 2015. augusztus 12.
Ez egészen félelmetes. Hogy lehet az, hogy nem érthető: Ez az Etikai Kódexnek nevezett iromány sokunknak ELFOGADHATATLAN. Belekényszerítettek erőszakkal egy testületbe, majd leírják a nevemben, mit gondoljak? Hadd lépjek ki, és Önök, akik boldogan lobogtatják mellette a zászlót, alkossanak maguknak kódexet! Én nem leszek részese.

Nekem az a riasztó, hogy pitiáner a vita, pl. kedves "Peti".
A cím ugyanis tökéletesen jelzi az alatta lévő sorokat - "készülő Etikai ..." Aláhúznám a készülő szót drága tanár társaim. Tessék úgy érteni, ahogy van.

De nem ez a fontos. Számomra az a fontos, hogy Blanka ki mer állni a véleményével, mer másképp gondolkodni, pedig lám-lám, tudhatta "rárepülhetnek" sokan.

Nekem ez fontos. Egy tanár ugyanis nem szőrszálhasogató (mert az szánalmas), nem bújik el, nem jár "szemlesütve, ha problémát lát a kollégája viselkedésében, hanem asztalborogatás nélkül szól neki, megbeszéli, mi a gond, nekem a tanár egyenes, gerinces ember, aki korrekt módon képviseli a saját álláspontját. Nekem egy tanár gyerekközpontú, és nem nemzetközpontú, nekem egy tanár segítőtárs a tudás megszerzésében egy diák számára, és nem arisztokratikus fensőbb lény, nekem egy tanár önálló személyiség, akit tisztelnem kell a véleményéért, és nem földbe döngölni.

Olvasva ezt a borzalmas, geil irományt szinte minden pontja bántó. Mert megmondja mit gondolj, és hogyan gondold, ráadásul azt is mit és hogyan tegyél. Talán összetévesztettek az öt-tízéves korosztállyal? Önálló gondolkodásra képtelen bábok vagyunk?

Gondolják, hogy valaki, aki eddig megszégyenítette a gyerekeket, most haptákba vágja magát, és azt mondja: Jaj, ezt nem szabad, megbüntetnek, hiszen benne van a kódexben! Hú, már majdnem hibáztam! Még szerencse, hogy leírták, így magamtól tán rá sem jöttem volna, mit nem szabad!

Önök itt sokan az én szememben sajnos nem jó tanárok, hiszen elfogadják, azt az áldumát, hogy a magyar társadalom előmozdítása a cél. Hát mozdítsák, boritékolom, két lépésre a gyerekektől nem fog sikerülni.
Az én célom a gyerekek boldogulása, az egyéné és a közösségé, akiknek az előrejutásában segédkezem. Erre vállalkoztam 30 éve. Borzalmasan nem érdekel belefér-e a tekintélyembe, ha négykézláb ugatok az elsősökkel, vagy ha törökülésben beszélgetek a nyolcadikosokkal. Mert nem én vagyok a fontos, HANEM ŐK!!!

Önöktől egyetlen megjegyzést sem olvastam a gyerekekről, mintha nem is léteznének, csak a tananyag, az előírások, a cikkben szereplő hibák. Szedjük szét! Te húzd jobbról, én húzom balról! Kiábrándító kedves kollégák!
Barta G. | 2015. augusztus 11.
Összegezve, a stílusra most ki nem térve: hiányos helyesírással kritizál az írás egy tervezetet, ami nem aktuális, nem érvényes már, azt a látszatot keltve, hogy a kritizált írás a végső szövegváltozat. (Ez mind a szerző, mind a közreadó/szerkesztő részéről hiba.)

Teszi mindezt úgy a szerző, hogy közben alapvető olvasmányok létjogát kérdőjelezi meg. Amihez nyilván joga van, lehet erről is folytatni egy párbeszédet. Ugyanakkor ki tud komolyan venni egy olyan magyartanárt, aki szakmájának elemi ismereteivel (helyesírás, korrekt idézés) is hadilábon áll, közben a reformpedagógiai hevület jegyében, olvasmányokat diszkriminál és modern pszichológiai módszereket hirdet. Ki tudja így komolynak, szakmailag felkészültnek tekinteni az írót?

5 év tanítási gyakorlat egy faipari szakközépben nagyon szép és nemes dolog, de talán ilyen szintű flegmaságra, etikai "nagyvonalúságra" nem feltétlenül jogosít fel. Tudom, (szakmai) alázatot nehéz előírni bármiféle etikai kódexben. Ezt valahogy érezni kell(ene)...
Adrienn | 2015. augusztus 11.
»„Megértő, ismeri a gyerekek gondolat és érzelmi világát” – Megértem és tudom, hogy unod az Odüsszeiát, de akkor is elolvasod, mert kötelező! Őszinte részvétem. (Amúgy nem hiányzik itt egy gondolatjel? Ha már… Csak próbálok példamutatóan pedáns lenni, valahogy kompenzálnom kell.)«

Ha már helyesírást kritizál egy magyartanár(!!!), legalább ne írjon butaságot... Igen, hiányzik egy KÖTŐjel a „gondolat” után (ami így néz ki: - ), nem pedig egy GONDOLATjel (ami ez, és teljesen máskor használjuk: – ). A többi helyesírási hibát hagyjuk, de ez azért elég vicces.
Nagy Gyöngyvér | 2015. augusztus 11.

Elég rosszízű vita.

Sajnos a kiinduló szöveget gyengének tartom (pedig a szerző hávégés interjújából adtam az utolsó dolgozatot érettségi előtt). Kicsit belengi a "hú, de jó fej vagyok"-szag, amely hibába mi, tanárok gyakran beleesünk, nem lévén külső pozitív visszajelzés, megoldjuk magunk.

Hogy érdemes-e vitát kezdeményezni a témáról? Valaki jól fogalmazott: úgyse törődünk vele, kis ügy, fölösleges időtöltés.

Bár azért lehetnek kérdések. Az, hogy kilátszik-e a bugyikám, nem etikai kérdés. Viszont el tudnék képzelni egy szabályrendszert nem az egyes tanárra, hanem az iskolára, pl.: "Az iskola nem ígérhet kimeneti eredményt. Nem teheti reklámjába, hogy mindenkinek nyelvvizsgája lesz tizedikben." "Nem blamálhat másik iskolát." Még ha úgyse tartják be.
kiskanal18 | 2015. augusztus 11.
Kedves Vitatkozók,
halkan szeretném megkérdezni, hogy egy szakma, hivatás szakmai etikai körülményeire vonatkozó kódexét nem az adott szakma szakmai közösségének kellene megalkotnia? Ahogyan ez történt más szakmák (pl. pszichológus, gyógypedagógus stb.) esetében is. Meg lehet nézni, mindkét példa elérhető a neten.
Péter | 2015. augusztus 11.
A válasza egyáltalán nem lep meg. Ugyan mi mást írhatott volna az előzmények után.
De engedtessék meg, hogy határozottan kijelentsem: minden szakma rendelkezik etikai kódexszel, aminek pontosan tudják az értelmét, jelentőségét, szerepét, és nélkülözhetetlennek tapasztaljuk a visszatartó erejét.

Ha eddig még nem találkozott volna vele, tudjon róla, hogy jogásazokat, orvosokat és egyéb szakmabelieket vontak már felelősségre az etikai kódexük megsértése miatt, sőt a tevékenységük folytatásától is eltiltották ha az abban foglaltak alapján alkalmatlannak bizonyultak.

Egy olyan pályán, mint ameilyenné a liberális diktatúra rombolása a mi szakmánkat lezüllesztette, semmi nem fontosabb, mint egy erős kamara és annak értékorientált etikai kódexe, ami mindenkire nézve kötelező, aki a pedagógus hivatást közintézményben gyakorolja.

Nem csodálkozom, hogy akik demoklész kardjárt látják benne, (talán nem véletlenül), azok még a megalkotás ellen is vehemensen tiltakoznak, és kétségbevonják a jogosságát. Tegyék. Az ő felelősségük. De ez nem ok arra, hogy a kódexet megalkossa a szakmai testület.

De, hogy csak egyetlen példát hozzak fel véleményem aláztámasztására szemléltetésként a rengeteg közül: nagyon sok pedagógusnak van elege abból, hogy szemlesütve kénytelen a kollégája viselkedésse, beszéde, hanyagsága, igénytelensége, megjelenése miatt járni, és hovatovább nem mer a tanítváűnyai, a szülők szemébe nézni. Nb. még védeni is kénytelen miattuk a mundér védhetetlen becsületét. Például, amikor az iskola folyosóján a kamaszok reggelente arra tesznek fogadást, hogy x tanítónénin aznap van-e, és ha igen milyen színű a fehérneműje. Mert ugye, ma még az ő személyisége ettől teljesedik ki, és joga úgy öltözni, vagy éppen öltözetlenül közlekedni, ahogy az egója majd megvalósul és kiteljesedik ezáltal.

Nos Ön és a szerkesztősége rről foglal állást a válaszában. Általam minősíthetetlenül.
Sopeka | 2015. augusztus 11.
Legyen etikai kódex! (Pont ez a szétzilált pedagóguson nem sokat segít, értse már meg mindenki, hogy akinek muszáj volna, el sem fogja olvasni. Kirúgják? Nézi valaki az álláshirdetéseket? Egyre nagyobb a pedagógushiány. Vannak olyan területek, ahol hallgatókat alkalmaz a KLIK, mert nincs szakember.)

DE, akkor legyen a parlamenti képviselőknek, politikusoknak is, akik az ország, ezen belül a pedagógustársadalom működését formálják. És legyen következménye esetükben is, ha olyasmit tesznek (nem tesznek), mondanak, amivel ne adj' Isten károkat okoztak. De, amíg vannak kivételek, ne várja senki, hogy komolyan vegyük a készülő kódexet. Tisztelettel kérem, mutassanak példát a tisztességes, felelősségteljes, lelkiismeretes, példaértékű hozzáállásra!

Ha sok a pedagógus, aki nem a pályára való, hát kérem, mindig a fejétől bűzlik...
Juli | 2015. augusztus 11.
Kedves Péter! Már be akartam fejezni ezt az áldatlan vitát, de mégsem hagyhatom szó nélkül a bejegyzését.
1. Mint szerkesztő természetesen védem a szerzőt, és megosztom vele a felelősséget, ha már egyszer feltettem az írását. Feltettem, mert nagyon jól megírt szöveg, a lényegi mondandójával egyetértek. Egy fiatal pedagógus berzenkedik az ellen, hogy felülről be akarják szabályozni a személyiségét, tevékenységét, kapcsolatrendszerét. És ezt nagyon szellemesen is írja meg.
2. Nem vezettünk meg senkit, valóban egy korábbi, de létező szövegtervezetből származtak az idézetek (ezt belátja, beláttuk, – igaz utólag – fel is tüntettük a honlapon és a Facebook oldalunkon is), de a szellemiség lényege nem változott a végső, vitathatatlanul jobban megfogalmazott variációban sem.
3. Nem vagyok tagja egyetlen pártnak sem, és a honlapon ugyanúgy jelentettünk meg az oktatáspolitikát bíráló cikket 2010 előtt is, mint azt követően. Tehát nem politikai, hanem szakmai tevékenységet folytatunk.
4. Valóban nem értek egyet az oktatáspolitika centralizáló törekvésével, sem a Nemzeti Pedagógus Kar létrehozásával, sem a Klik működésével, ez igaz. A pedagógus minősítési rendszer szakmai alapjai rendben vannak, de a bevezetés módja sok kivetni valót hagy maga után. Nem érzékelem, hogy a közoktatás éppen talpra készülne állni.
4. Az ország valóban kettévált, rengeteg az indulat, és szinte lehetetlen normális érvekkel vitatkozni, véleményeket ütköztetni annak veszélye nélkül, hogy indulatos reagálások születnének mindkét oldalon.
5. Valóban sok alkalmatlan pedagógus van a pályán, ezt nem tagadom, és ennek okát végképp nem az utóbbi néhány év oktatáspolitikájában keresném, a gyökerek sokkal mélyebbre nyúlnak. De ez egy etikai kódex létrehozásával nem fog megváltozni. Bevallom mélységesen ellenzem a kódex létrehozását.
Minden állításomat alá tudom támasztani, de erre a kommentelés műfaja alkalmatlan. Vissza fogok térni még a témára, és szívesen kezdeményezek vitát. Ezt egy korábbi kommentben is felvetettem már. Erre azért is nagy szükség lenne, mert normális és megalapozott érvek helyett itt most ádáz harc folyik a két kibékíthetetlen oldal között, és ez bizony semmire sem jó.
Péter | 2015. augusztus 11.
@juli
Első olvasatra azt hittem, hogy Ön ügyvédként száll síkra a védhetetlenül és cinikusan fogalmazó szerző, illetve a megjelentetett írás mellett.
De, amint az a többi bejegyzéséből is kiderül, jól kiolvasható, ezt szerkesztőként teszi. Nos így már egészen másként hangzik. Egy olyan orgánum szerkesztőjétől, amely pozitiv információt fennállása óta még nem közölt, amelynek a ténykedése abból áll, hogy a jelenlegi közoktatásirányításon fogást keressen okkal-ok nélkül. Ebből az következik, hogy Önök nem szakmai, hanem politikai szerepoet töltenek be egy civil szerveződés álarca mögött.
Válaszaiból kiderül az Ön politikai fóbiája mindazzal szemben, ami a romokban heverő magyar közoktatás talpraállítása érdekében, - most már jó néhány év óta - történik. Szíve joga. De mindezt tessék akkor nyiltan vállalni annak, ami: politikai állásfoglalásnak.

Miért írom ezt?
Mert a jegyzetek többsége, nem egy alkalommal jelzi, hogy az írás valótlanságokat állít, majd a kitalált kákabogokat farigcsálja, mintha azok valóban ott lennének. De nincsenek. És Önnek, a tisztelt Szerkesztőségnek, ezekhez a megjegyzésekhez semmi egyéb közlenbdője nincsen, mint a szerző mentegetése.

Arra nincsen ok, hogy olyan szélsőségesen liberális "véleményre" reagáljunk, amelyik megkérdőjelezi az Etikai kódex szükségességét, sőt jogosságát is. De a szerkesztői tisztesség megkívánja, hogy hamis állítások mellett Ön se menjen el szó nélkül.
dutor véleményével értek egyet. Önök durván megvezették az olvasókat.
Ez belőlem első olvasatra - sajnos, ám érthető módon - indulatos reagálást váltott ki, amit magam is sajnálok. Ám a mondandóm lényegét fenntartom.
Hogy akar valaki másokat tisztességes, értelmes, a munka becsületét tisztelő és a közösségét húen szolgáló polgárt nevelni, aki számára a pedagógussal szemben támasztható, és egyben elvárható etikai kitételek elfogadhatatlanok?
Amikor a fiatal felnőttek, a főiskolások képességeit jogos kritika éri, akkor valójában azokat a pedagógusokat éri kritika, akik maguk sem különbek. Holott - ezt szülőként is állítom, - minimálisan elvárható, hogy a nevelő különb legyen a neveltjénél, példát állítson eléje, és az a példa olyan legyen, amelyik miatt később sem tanárnak, sem tanitványnak nem kell szégyenkeznie.
Ma, sajnos, sok erre alkalmatlan "pedagógus" van a testületekben. Asztalra felülő, szemérmetlenül öltözködő, trágár szabakat használó, az olcsó népszerűséget engedékenységgel hajhászó, a tananyagot felületesen és hézagosan tanító, valójában alkalmatlan ember került be a közoktatásba. Az ő hangjuk azonban többnyire túlharsogja a pedagógia értékeit védelmezőkét. Úgy gondolom, hogy Önöknek utóbbiak oldalán kellene állni, ellentétben azzal, amit most képviselnek.
Üdvözlettel.
nagykérdés | 2015. augusztus 11.
Sok minden elhangzott, pro és kontra. A legfontosabb kérdést még nem olvastam: Miért kell tanároknak etikai kódex és ki határozza meg, hogy mi etikus, és mi nem? Egy erkölcsi válságtól szétzilált országban és egy posztmodern korban, ahol nem lehet két embert találni, akik etikai kérdésekben egyetértenek, ámde egymás torkát bármikor és boldogan... Ami neked fekete, nekem fehér, és fordítva. Ilyen körülmények között miért nem egyértelmü, hogy ebben a plurális léthelyzetben etikai szabályrendszert egységesen elfogadtatni csak felülröl jövö eröszakkal lehetséges, ami nem jó?
ductor | 2015. augusztus 10.
@Krisztina - Csak a személyeskedő kommentekre reagált, észre sem vette? Most reagáljon arra, hogy Blanka idézetei valótlanságok! Ez csak nem személyes megjegyzés! Vagy a humor, meg az irónia annyira fontos, hogy ezt elfedi?
Szerkesztők! Miért védik a védhetetlent? Önök durván megvezették az olvasókat, ez megbocsáthatatlan.
@Juli - Azért nem gond a csalás, mert sok a like? Megáll az eszem! Ez fordítva van! Azért sok a like, mert csaltatok! Leülhetsz! Egyes!
Elenor | 2015. augusztus 10.
Minden szemelyeskedestol mentesen roppant cikinek erzem (vagy inkorrektnek), hogy a cikk felrevezet az elemzett (cinikusan kipellengerezett) alapszoveggel kapcsolatban.

A helyesiras olyan, amilyen sajnos. :)

Kedves Krisztina, alapos ellenvelemenyek fogalmazodtak meg, nem csak formai kritikak. Ezekre, no meg a hatalyos tervezetre kellene/illene reagalni...
Nem a "szent" kodexre hivatkozva durcaskodni.
Peer Krisztina | 2015. augusztus 10.
Szerettem ezt az írást, bár közvetlenül nem érint a téma. Rettentő fontosnak tartom a humort, az iróniát az érzelmileg feszült helyzetekben, segíti a túlélést. Köszönöm! Kár, hogy személyes sértegetésbe megy át az, amit nem tudunk megfogalmazni. Részemről don't feed the troll", így ezekre nem reagálnék. Ha valakinek nehéz megfogalmaznia személyeskedő megjegyzések nélkül a gondolatait az írással kapcsolatban, az csakis róla szól.
lusta | 2015. augusztus 10.
@Juli

Tisztelt Juli,
az 5000 like az bizony csak 5000 like, ebből levonni azt a következtetést, hogy a pedagógusok nagyobb része, hamis következtetés. persze írhatja erre, hogy eldurvult a vita hangneme, hogy ezek nem érdemi hozzászólások. ezek szerint csak azok az érdemi hozzászólások, amelyek építő módon kritizálják a kódexet. Tegyük föl, hogy ez a kódex meg klik meg az oh meg az emmi mind a szabadságunktól akarnak megfosztani minket, tanárokat. Ha viszont a vita maga szerint eldurvult hang, akkor mennyivel is türelmesebb más véleményekkel szemben az oldal, mint a kódex?

ps. köszönöm, hogy meghallgattak, de nem várom meg a moderálást, ill. a tanári témavezetésre sem tartok igényt.

üdv.
lusta | 2015. augusztus 10.
@SB

újabb gyöngyszem:

"kódex-szel"
:)
Juli | 2015. augusztus 10.
@Peti – Blanka kérdései jelzik, hogy miért hiányzik a pedagógustársadalom jelentős részéből fogadói hajlandóság egy normatív etikai kódex iránt. Ilyen szempontból szinte mindegy, hogy az első vagy a második változat kerül górcső alá. Azt javaslom, hogy nyissunk új posztot, ahol sor kerülhet – az eddigi véleményekre is támaszkodva – arra a bizonyos "véleményezésre".
Peti | 2015. augusztus 10.
Hát kedves Blanka, beszélhetünk másról is, ha gondolja. Először azonban - hogy megtartsuk a folytonosságot - nem akarná elsorolni, konkrétan mely pontok zavarják a valódi tervezetből? Mert arról érdemes beszélni, az legalább létezik. És akkor maradhatnánk az eredeti mederben. Ön pontosan tudja, hogy a kódex tervezetét véleményezni lehet, erre biztatnám is, én is fogom. És előtte még beszéljünk róla, akár itt is. Még előtte azért annyit elmesélnék, hogy amikor olvastam az álidézeteit, valahogy nekem nem az ugrott be, hogy ez milyen baromság, hanem az, hogy ez tényleg benne van? Hihetetlen! Aztán megnéztem. (Nem volt :)) Ezt nagyon nagyon sokan nem tették meg, viszont terjengős reagálásokat tettek közzé. Ez elég ciki a (pedagógus)társadalomra nézve is. Dehát ilyenek vagyunk, sajnos ezt sok orgánum gyakran tudatosan lovagolja meg.
Magassy Lajosné | 2015. augusztus 10. | lajosne[pont]magassy[kukac]gmail[pont]com
Kedves Blanka! Több tisztelet és alázat a szakma iránt, ne felejtsd el, hogy a pedagógus a nemzet napszámosa. Nem igazán értem, miért testidegenek a megfogalmazott elvárások? Ha cinizmust csinálsz belőle, más szakmát választhatsz.Miért ne kellene tekintély, ha nem néz fel a tanárra a tanítvány, senki vagy. Az jobb, ha lenéz? Jellem és becsület miért állnak messze tőled? Nézd meg a nagy egyházi vagy világi iskolákat: csakis a szigor, a fegyelem, a következetes elvárások alkottak nagy egyéniségeket. A liberális nevelés, a csináld azt amit akarsz, valósítsd meg önmagad a sok vegetáló, étlet-italt-látvány betermelő, eszme, hit és hazaszeretet nélküli tömegnek való, hogy elvesszenek az élet labirintusában. Ezt te is csak fokozod azzal, hogy nem kötelező a Bánk bánt elolvasni.
SB | 2015. augusztus 10.
Őszintén érdekelne viszont: mi a véleményük arról, hogy az utóbbi időben egy középiskolai tanár tanítványainak létszáma 100 és 200 között van? ("Hála" az óraszámok növekedésének, aminek nem ez az egyetlen hátránya.) Hogy lehet ennyi diákra egyénileg odafigyelni, egyéni sajátosságaikhoz alkalmazkodni? Vagy ez talán nem fontos? Miért nincs ifjúságvédelmi felelős, miért nincs pszichológus egy közel 500 fős szakközépben? Miért van az, hogy a krízisben lévő gyereket a szakember azért segíti, mert véletlenül személyesen ismerek egy olyat, aki szívességből is dolgozik, bár hivatalosan a tanuló "nem tartozik hozzá", tehát fizetést ezért nem remélhet? Miért van az, hogy nyomtatásra, fénymásolásra a gyerekektől kell pénzt szedni? De a nyomtatók elromlanak, és még azt is saját pénzből vesszük... Mindez hogy lehet? Miért van az, hogy hivatalnokok döntenek pedagógiai kérdésekben? Miféle "etikáról" beszélünk?

Kérem, akinek annyi ideje van, hogy vesszőhibákat keres, az esetleg próbáljon megoldást találni ezekre a problémákra is. Hálás lennék bármiféle konkrét, építő javaslatért.
SB | 2015. augusztus 10.
@Virág - de. Ezt meg elgépeltem. Természetesen kódexszel. Ilyen ez az információs társadalom, csak kapkodunk, még az ékezeteink is elvesznek a végén, és elfelejtjük a Bánk bánt. Meg amúgy is arról írok, milyen gyarló vagyok, hát ebből is látszik. De ha nem szőrszálhasogatás, hanem jóindulatú segítség, akkor köszönöm szépen, hogy szólt.

Sajnálattal látom amúgy, hogy néhányan a lényeget egyszerűen nem hajlandóak tudomásul venni, hanem makacsul kapaszkodnak a részletkérdéseikbe. A cikkem nem nekik szól, mert őket úgysem lehet meggyőzni arról, hogy nem kell kódex, normális körülmények kellenek. (Csak remélni merem, hogy nincs közük a döntéshozókhoz.) Azt mondjuk nem értem, ők miért nem olvasnak inkább valami szép, nemes és erkölcsös dolgot.

Juli | 2015. augusztus 10.
@Virág – Köszönöm a jelzést a Mandinerről, ők ránk hivatkozva jelentették meg az írást. Valóban érdekes kommentek olvashatók ott is. Köszönjük a helyesírásra való utalást, majd máskor valamennyien jobban fogunk vigyázni a pontosságra és az etikus hivatkozásra. Ha már etikai kódex készül, ez utóbbi szempontot különös gonddal fogjuk szem előtt tartani. A szerző belátta a "vétkét", hamut szórt a fejére, a szerkesztőség pótolta a mulasztást, a helyesírási hibákat javítottuk. Most már jó lenne a tartalmi ügyekkel foglalkozni.
Virag | 2015. augusztus 10.
Mondjuk lehet, legegyszerubb lett volna azzal kezdeni, hogy a cikk egy korabbi munkaanyagra reflektal, az idezetek egy mar elavult verziobol vannak. Nem pedig mismasolni, maszatolni, miutan erre a hozzaszolok ramutattak.

A cikk egyebkent megjelent masutt is (pl. Mandiner), ott joval tobb kritizalo komment jelent meg hozza. Szerintem erre celzott az egyik hozzaszolo.

A helyesiras pedig egy magyartanarnal azert elvarhato minimum. Nem kotekedesbol, es nem szorszalhasogatasbol, de a legutobbi hozzaszolasban a kodex-szel is kodexszel lenne, nem?
SB | 2015. augusztus 10.
Ami pedig a két helyesírási hibát és az egy darab vesszőhibát illeti... Szánom-bánom. De tegyük hozzá, hogy én nem próbálom azt a látszatot kelteni, hogy a tanár nem ember, hanem valami kirakatba való, gáncs nélküli, pedáns gépezet. Szemben a kódex-szel, verziótól függetlenül.
Juli | 2015. augusztus 10.
@Peti – Igaz, hogy utólag, de feltüntettük a cikknél a forrást. Belátjuk a mulasztásunkat, de ez a lényegen nem változtat.
@Forgács Márta – Szerintünk az írás stílusa nem nyegle, a mondanivaló aktualitása vitathatatlan. Az irodalom tananyag kérdésében komoly, de terméketlen viták folynak. Hogy a Bánk bán tanítható-e, és ha igen, hogyan, arról el lehet vitatkozni, de most itt nem az a téma.
@ lusta – Igen, vannak kutatások a pedagógusok közérzetéről, munkaterheiről, szükség esetén adok bibliográfiát. De mivel magyarázza az 5000 like-ot, ha nem azzal, hogy igen sokan egyetértettek a cikk üzenetével, ami sokkal többről szól, mint az etikai kódexről, illetve a tervezet változatairól?
Mivel itt a kommentelés hangneme kezd elmérgesedni, javaslom, hogy – most már túllépve a poszton – folytassunk a kérdésről érdemi vitát, érvekkel, indulatok nélkül, szakmai alapon. Partnerek ebben, kedves Kommentelők?
SB | 2015. augusztus 10.
A cikket még 2014-ben írtam, de akkor nem hoztam nyilvánosságra, mert bíztam benne, hogy nem gondolják komolyan az "etikai kódex" bevezetését.Ezért vannak benne 2014-es hivatkozások. Sajnos még mindig aktuálisnak érzem, mert a legfrissebb verziót is épp úgy átjárja a szemforgató farizeus-stílus, mint az eddigieket. Akinek van erre szeme, látja.

Ahogy azt is, hogy "oktatásunk" határozott léptekkel halad visszafelé az időben. Jó Önöknek, hogy az a legnagyobb szívfájdalmuk, hogy valaki élcelődni merészel a Szent Kódexen. Miközben fiatalok százai sodródnak el a nem megfelelő iskolák miatt is.

Bánk bánt olvastatni kamaszokkal ifjúság elleni bűntett. Igen, meg lehet találni a módszereket. De kicsit egyszerűbb lenne az élet, ha adekvát szövegekkel dolgozhatnánk végre. Ezen kéne dolgozni, nem a szabályozhatatlan szabályozásán.

Ajánlom szíves figyelmükbe Kukorelly Endre cikkét ez ügyben (http://www.es.hu/kukorelly_endre;lil_l_a_legyezo;2007-10-05.html), valamint a Helikon folyóirat most készülő, valószínűleg szeptemberben megjelenő számát.

(Na de "megengedtetik" sok minden, elvégre szólásszabadság van, vagy mi.Aztán majd mindenki kiválogatja, ki vagy mi a rokonszenves. Akinek nem tetszik a stílusom, az gyönyörködjön a kódex akár legfrissebb verziójának stílbravúrjában.)
Forgacs Marta | 2015. augusztus 10.
Mar engedtessek meg, hogy a nyegle stilusban megirt pamfletbol nem a szerzo szakmai elkotelezettseget es felelossegvallalasat szuri le az ember elsokent..

Azzal kerkedni, hogy a Bank bant kihagyja az oktatasbol... hat minden, csak nem szakmai elkotelezettseg. Meg lehet talalni a Katona-mu feldolgozasanak adekvat modjat, dramajatek, modern adaptacio stb. formajaban. Meg egy faipari szakkozepiskolaban is.

Tovabba engem is megdobbent, hogy egy idejet mult tervezeten probal elcelkedni a szerto. Hol relevans ez? Az iskolalak egy hete megkaptak az NPK altal konzultaciora bocsatott szovegjavaslatot, talan arrol kellene beszelni...
lusta | 2015. augusztus 10.
@Juli

"Nyilván szerencsésebb lett volna, ha a végső változatból származnak az idézetek, de a kódex kapcsán a pedagógusok nagy részében feltámadó ellenérzések ábrázolása így is hiteles és elgondolkodtató."

Készítettek felmérést, hogy a pedagógusok nagy részében ellenérzés támadt fel? Ha nem, akkor ez olyan kocsmamegmondás.
lusta | 2015. augusztus 10.
@Blanka,

úgy látom súlyosan nem érti, miről írtam.
A helyesírási hibáira azért tettem megjegyzést, mert maga helyesírási hibák felmutatásával is ekézte a kódex szerzőit. Az is súlyos eset, ha ennek a magatartásnak nem érzi a visszásságát.

Egyébként nem csak két hiba volt, volt ott egyéb vesszőhiba is. hamár:))

Azt meg nehéz még minősíteni is, hogy a posztot egy már nem létező változat alapján írja, és amikor erre felhívják a figyelmét, nem azt mondja, hogy bocs, tévedtem, hanem maszatol valamit arról, hogy hát nem mindegy?
Ugye ismeri a viccet, hogy a tüntetésen egy ember elkezdi skandálni: menstruálni akarok! menstruálni akarok! A körülötte állók közül valaki odaszól: talán destruálni. Mire a skandáló: mindegy az, csak folyjon a vér!

Hát így.
Peti | 2015. augusztus 10.
Ez nem szerencse kérdése. Ha idéz, és nem jelöli meg, vagy tévesen jelöli meg a forrást, az hamisítás. Én mellesleg egyre biztosabb vagyok abban, hogy ez a szerkesztőség bűne. Dátum megjelölése nélkül tették közzé Blanka egy régebbi írását, azt a látszatot keltve, mintha az az épp ez idő tájt megjelent hivatalos tervezetről szólna. Csakhogy ez nem arról szól. Ez nagyon gáz, ezt nem így kéne, ez lejáratja a portált. (Hogy akar előrébb jutni kedves Juli, ha olyan pontokat kritizál, amik nincsenek benne a kódexben?)
Juli | 2015. augusztus 10.
Az írás műfaja pamflet, és abban a minőségében szellemes, érdekes, gondolkodásra ingerlő, semmiképpen nem nevezném "dühödt kirohanásnak". Nyilván szerencsésebb lett volna, ha a végső változatból származnak az idézetek, de a kódex kapcsán a pedagógusok nagy részében feltámadó ellenérzések ábrázolása így is hiteles és elgondolkodtató. A megfogalmazás a kódex most vitára bocsátott változatában valóban tömörebb, de a lényeget tekintve nincs komoly változás. Nem beszélnék tehát hamisításról. Mivel a téma kifejtésére nem alkalmas ez a kommentelős műfaj, egy külön írást szánunk majd a kódexszel kapcsolatos véleményünk megfogalmazására. A Facebookon én ugyan nem találkoztam markáns elítélő véleménnyel,de ez lehet véletlen is. Ha valaki névvel jelentett meg valamit akár on- akár offline, nyilván számol azzal, hogy lesznek, akik nem fognak vele egyetérteni, ez tiszta sor. De itt is, mint annyi más alkalommal, csak a végletek jelennek meg. Az egyik oldalon az elragadtatott egyetértés, a másikon a gúnyos kioktatás, sőt vádaskodás. Így nem lehet semmiben sem előbbre jutni.
Konrád | 2015. augusztus 10.
Már megbocsássanak, de amellett azért ne menjünk el ennyire elegánsan, hogy alapjaiban téveszti meg az olvasót, kedves Blanka: az egész dühödt kirohanás egy fikción alapul. Az etikai kódex legfrissebb tervezetében ezek a kitételek nem vagy nem így szerepelnek, és itt azért minden szónak, minden kijelentésnek súlya van.

Hányast adna tanárként egy olyan érvelésre, amely nem a vitaindítóra reflektál, csak valami hasonlóra? Hogy követeli meg diákjaitól a tisztességes idézést, a korrekt helyesírást, ha saját maga sem ügyel ezekre?

Mindezek formai akadékoskodásoknak tűnhetnek, ugyanakkor egy kritikai írásban ezeknek súlya van. Lenne...
A.L. | 2015. augusztus 10.
Tehát az rendjén való, hogy egy szenvedélyes véleménycikk egy nem hatályos, nem aktuális, nem időszerű tervezetről szól? Ez tényleg szalmabáb-püfölgetés, de rosszabb esetben is hamisítás.

Kedves Szerkesztők! A helyesíráson én sem lovagolnék, ugyanakkor egy hozzászóláson számon kérni a kioktató stílust, miközben az eredeti szöveg fölényeskedő, hetyke, lekezelő? Kicsit aránytalannak érzem a kritikát...

S azzal érvelni, hogy a mainstreamtől eltérő véleményt is befogadják. Nos, a Facebookon nincs dislike gomb ugyebár. Az itteni hozzászólások pedig meglehetősen vegyes képet mutatnak. Más portálon pedig ugyaneme cikk alatt markánsan negatív vélemények fogalmazódtak meg...
Peti | 2015. augusztus 10.
@Juli - Nem hiszem, hogy meg kellene győzni bárkit is arról, hogy idézni hogyan kell.
Az idézett szövegrészek mellesleg egy prezentációból lettek kiemelve, amely -gyanítom - egy vitaindító előadáson lett bemutatva majdnem egy évvel ezelőtt. Most elkészült a hivatalos tervezet. Ha szellemiségében nem különbözik a vitaindítótól, akkor kérdezem én, miért nem ebből idézett Blanka?
Csak nem azért, mert hangulatot akart kelteni? A hivatalos verzióból vett idézetekkel ez aligha sikerülhetett volna. Győzzön meg, ha tévedek! Mondja el, mi a hivatalos anyaggal a probléma! Idézzen onnan! És akkor lehet beszélgetni szakmailag, etikusan. Még valami. Blanka vajon miért nem említi, hogy októberig lehet véleményezni a tervezetet? Lehet, hogy ezt a posztot nem is most írta? És akkor valóban nem ő a ludas, hanem a szerkesztőség? Így kell 4000 like-olót megvezetni? Erre nem lennék büszke.
Juli | 2015. augusztus 9.
@Peti – A végleges verzió, mint Blanka jelzi is, és mi is tudjuk, szellemiségét tekintve nem tér el a korábbi változattól. Eszünk ágában sincs levenni a posztot. Nem gondolom, hogy hangulatkeltés és a figyelem elterelése lenne a szerző célja. A kódexről folyamatosan jelennek meg írások a különböző fórumokon, és hogy a téma mennyire foglalkoztatja a szakmai közvéleményt, azt meggyőzően bizonyítja a látogatók és like-olók magas száma. Inkább úgy vélem, hogy Blankát a felelősségtudat vezérli, szeretne egy ember-, gyerek- és pedagógus-központúbb iskolában működni ugyanúgy, mint annyi más kollégája. A jobbítás igénye és az iskoláért, a diákokért érzett felelőssége vitathatatlan. Viszont a Maga esetében egy határozott kötözködő szándékot érzékelek. Győzzön meg arról, hogy tévedek!
Peti | 2015. augusztus 9.
Szóval kedves Blanka, az idézetei mellé csak azt felejtette el odaírni, hogy azok nincsenek benne az aktuális hivatalos tervezetben, amiből idézett? (Mivel most jelent meg a végleges tervezet, nyilván senki nem gondolja, hogy egy 2014-esről van szó az ön tegnapi cikkében.) Nem szeretné esetleg a szerkesztők figyelmét felhívni, hogy a cikke sajnálatos módon tele van valótlanságokkal, így a bocsánatkérése kíséretében megkéri őket, hogy vegyék le azt. És nem értsen félre, nem azért gondolom így, mert az etikai kódex pártján állok. Hanem azért, mert az efféle hangulatkeltő átlátszó hecckampányok ellehetetlenítik a normális vitát. Mintha direkt azért kötött volna bele nem létező dolgokba, hogy elterelje a figyelmet az ennyire talán nem látványos, de szakmailag sokkal fontosabb kérdésekről. Na mindegy, nem érdekes, csak idegesítem magam. De biztos vagyok benne, hogy ez a megnyilvánulása, amit ezzel a megtévesztő poszttal elkövetett, súlyos etikai kérdéseket vet föl. Kódex ide, vagy oda.
szerk. | 2015. augusztus 9.

@lusta – A 2 (azaz két) db helyesírási hibát javítottuk, köszönjük a figyelmeztetést.

@ Konrád, Éva – Nekünk tetszett a kiposztolt írás, amit szellemesnek és tartalmasnak tartunk, éppen ezért örömmel tettük közzé a honlapunkon.

A több ezer like alapján olvasóink többsége hozzánk hasonlóan vélekedik. Természetesen tiszteletben tartjuk a mainstreamtől eltérő különvéleményeket is.

Arra kérek azonban mindenkit, hogy a fölényes, kioktató stílustól tartózkodjon.
SB | 2015. augusztus 9.
A tekintélyről meg annyit, hogy egy ilyen cinikus korban, amiben élünk, az már rég lekopott a tanári szerepről, nem kéne erőltetni. Van helyette más. El lehet érni, hogy a legpimaszabb kamaszok is őszintén szeressenek, tiszteljenek egy tanárt, és még tanulni is akarjanak tőle. De csak úgy, ha nyitunk az ő világuk felé, és nem a miénket akarjuk minden áron rájuk erőltetni. (Várom a "helyesírási hibák" további listázását, ha már állítólag olyan sok van...:))
SB | 2015. augusztus 9.
Nos, valóban egy 2014-es verzióból idéztem szó szerint mondatokat, nem a legfrissebből, de jelentős eszmei-tartalmi különbség a kettő között nincs. http://ofi.hu/sites/default/files/attachments/npk_etikai_kodex.pdf
lusta | 2015. augusztus 9.
@Csilla:

nem azt írtam, hogy tudás kell, hanem azt, hogy a diáknak el kell fogadnia, hogy a tanár által mondottakat elhiszi, mert a tanár okosabb, nagyobb a tudása. Ebből fakad a tekintélye. Ez a vélelmezett tudás vonatkozhat a tananyagra, ill. ezer más kérdésre. Ha jól veszem ki, a kódex célja, hogy ez a többlettudás ne csak a diák részéről vélelmezett legyen, hanem valódi. Vagyis a tanár, ha lehet, ne legyen pl. alkesz, de ha mégis az, ezt olyan mélyen titkolja, ahogy csak lehet. Mert a tanárnak és az iskolának a diákot a társadalmi normák követésére kell ösztönöznie. Ennek pl. része, hogy uralom a vágyaimat, nem leszek szenvedélybeteg, függő, de ha világosabb példát akar, nem fosztom a másik embert akkor sem, ha hatalmas vágyat érzek a javainak vagy valamely javának a birtoklására. Noch dazu, nem veszem el a mobilt az utcán a nálam gyengébbtől, nem erőszakolom meg a padtársnőmet akkor sem, ha nagyon vágyom rá, nem hazudok, nem lopok, nem csalok, nem vezetem a vakot a kamion alá, stb. Az egyik legfontosabb tanulási forma a mintakövetés. Ha a tanár nem felel meg az alapvető társadalmi normáknak, elvárásoknak (vagy legalább nem titkolja nagyon hatékonyan a meg nem felelést), nem nyújt a diáknak a társadalom/közösség számára kívánatos mintát, röviden rossz példát mutat.

A tekintély ahhoz kell, hogy a tananyag mellett a diák ezeket a tanár által mutatott mintákat is elfogadja, ideális esetben követendőnek tartsa. Vagy ha nem követi, legalább tudja, nem helyesen cselekszik.
Evá | 2015. augusztus 9.
Kedves Csilla, kedves Hakapeszi!

Csak röviden reflektálva. A hozzászóló 8 éves gyakorlatán kár kajánkodni, én készséggel elfogadom, hogy valaki ennyi vagy 5 vagy akárhány év tanítás után kiérlelt véleményt tud megfogalmazni.

(Ez már abszolút szubjektív, de Blanka iróniája, vagyis annak kísérlete nekem is sótlan. Viszont Konrád úr hozzászólásában nem érzek iróniát, Hakapeszivel ellentétben, legfeljebb stiláris frissességet. Ez most valakinek vagy bejön, vagy nem.)

A Nyugaton vagy Jókain élcelődni megint öngól: a hozzászólásban arról volt szó, hogy megfelelő, izgalmas megközelítéssel ezeket is lehet élvezetesen feldolgozni. Ez nem zárja ki a kortárs szövegek bevitelét sem. Magam slam poetryt és Katonát egyaránt oktatok, mindennek a kulcsa a megfelelő megközelítésmód, hozzáállás.

Kedves Csilla! Minden hivatásnak megvannak a maga normái. A tanári miért lenne kivétel? Jelöljük ki a határokat, az erkölcsi-szakmai minimumot, ettől kár irtózni.

Végül: a tervezet nem tartalmaz Blanka idézőjelek közé tett kitételeit. Ez számomra hiteltelenné teszi az egész írását. A helyesírási hibák pedig végtelenül kínossá.
Csilla | 2015. augusztus 9.
Ez a kódexből van:
"(32) Ha a pedagógus az intézmény vezetőségének javaslataival, döntéseivel kapcsolatban
megfogalmazott véleménye egyet nem értést fejez ki, akkor is elfogadja a megfelelő
hatáskörben meghozott és megindokolt döntést, és ennek megfelelően cselekszik."

Ha ezt elfogadnám (ha bármely részét elfogadnám), ma nem I hanem H besorolású lennék, nem a 14., hanem a 12. fokozatban lennék - tudniuk kell, mit jelent.

Ez a kódex álszent és erkölcsi szólamok mögé bújva a pedagógus társadalom tekintélyét romboló.
Lehet kivesézni a cikk hibáit , ez a megfogalmazott szöveg sokunknak elfogadhatatlan. Mindannyiunkon, akik nem értünk egyet vele, erőszakot követ el az, aki el akarja fogadtatni velünk - ezt kellene megérteni.

Kedves "lusta"! Azt mondja a tanár tekintélyéhez tudás kell? Nem kódex?
Kedves Konrád!
A tanári tekintély diákok, szülők általi elismerésében tehát "nem erőből kell meghúzni ezt a kényes határvonalat, hanem a többlettudásból, a szélesebb látókörből, az ehhez társuló empátiából és szeretetből." Nem erőből kell meghúzni?
Akkor minek is ez a tanárságomban lealacsonyító, szolgalelkű csinovnyikká zsugorító iromány?
Blanka! Köszönöm!
Hakapeszi | 2015. augusztus 9.
@Konrád

"Kedves Blanka!
Hozzászólásom elején hadd mondjam el, hogy magam nyolc évet tanítottam egy jó nevű, két tanítási nyelvű középiskolában, vagyis talán annyira nem laikusként bátorkodom néhány gondolatot idegereblyézni."

Kedves Konrád, hadd gratuláljak!

"Az etikai kódex tervezete nem azért készült, hogy a pedagógus személyiségét, viselkedését, habitusát erőnek erejével, szigorú előírásokkal egy vágyott ideál felé kényszerítse."

Nem, akkor nyilvánvalóan csak egy vicc.
Mi a fene lenne egy etikai kódex célja, ha nem egy vágyott ideál felé kényszeríteni azokat, akiknek írták?
Hivatkozási alapnak mindenképpen jó lesz, ha egy megbízható elvtársat akarnak pl. igazgatónak.

"Vagyis nem a személyiséget, a világfelfogást, a hétköznapi viselkedést kívánja szabályozni, gúzsba kötni stb., csupán kódex hatálya alá tartozók pedagógiai munkájának etikai kereteit rögzíti."

Már elnézést, de egy nagy faszt. Pontosan arról van szó, hogy a pedagógiai munka mellett a hétköznapi viselkedést is szabályozni kívánja.

"A tanári létnek számos aspektusa van."

Ne mondd már! Bár nyolc év tanítás, az nyolc év tanítás, nem igaz?

"S ez nem jelenti a megcsontosodott tekintélyelvűséget, ilyesmit belelátni több mint csúsztatás."

Ez egészen nyilvánvaló, hiszen az etikai kódexek mindig is elutasítottak mindenféle megcsontosodott tekintélyelvűséget.

"az erőlködéstől a halántékán duzzadó erekkel manipulálni akar."

Konrád, te igazi stílusművész vagy.
Rémlik, korábban a bornírtság szót is említetted. Ez igen!

"Ugyanakkor attól még, hogy az órán szimulálunk egy Tímár Mihály kontra Noémi/Tímea tárgyalást, vagy projektfeladatokkal dolgozzuk fel a romantikus irodalmat s társművészeteit, esetleg egy jóféle szerepjátékkal elevenítjük fel a Nyugat izgalmas világát..."

Aranyember és Nyugat! Ez remek! Igazi gyöngyszemek, ezekért megőrülnek a mai gyerekek! Egy kellően rossz, de egykor divatos író és egy néhány száz ember által (se) olvasott folyóirat. Így van, erre van szüksége a művelt emberfőknek! És beléjük kell verni, mikor adták ki az Ady-köteteket. Hónap, nap!

"Ebben a sületlen (iróniának meglehetősen vitaminszegény) történetben csak az érez ellentmondás az általános társadalmi normarendszerrel, akinek a felfogóképességével komoly gondok vannak... vagy ami talán rosszabb: az erőlködéstől a halántékán duzzadó erekkel manipulálni akar."

Meg ne haragudj kedves Konrád, mert láthatóan nagyon sokat dolgoztál ezen a hozzászóláson, szerintem még szótáraztál is, de a te iróniád sem jobb. És ezzel nem mondom azt, hogy nem rosszabb.

"Nyolcéves tanári munkám alatt (ebben öt év osztályfőnökséggel) a pénzbegyűjtés miatt nem voltak álmatlan éjszakáim. Kis szervezéssel, kellő odafigyeléssel a szülők által megválasztott testület ezt képes hosszú távon eredményesen működtetni."

Újfent gratulálok, a hozzád hasonlóak miatt van ilyen remek oktatásunk.

"Végül egy eretnek felvetés: miért ne lehetne beszélni a tanári lét önmagán, a szakmai keretein túlmutató relevanciájáról? Ha elmész egy szórakozóhelyre, ott találkozol a diákjaiddal, akkor ők a tanárt fogják benned látni. Nem viselkedhetsz másként."

Nini, hát csak kibújt a szög a zsákból! Akkor mégis számít a hétköznapi viselkedés?

"Igen, lehet panaszkodni sok mindenre, az alulfizetettségre, a túlterheltségre, az értelmetlen KLIK-es adminisztrációs kötelezettségekre, ám nem csupán ezektől erodálódott a tanári hivatás társadalmi megítélése. Azt tapasztalom, hogy számos pedagógus kifogásokat keres, hamis önigazolásba menekül, amikor arról van szó, hogy miért nem tud teljesíteni, miért nem képes szakmailag megújulni, lépést tartani az idővel."

Te ezek közül melyik(ek) miatt hagytad veszni azt a dicsőséges nyolc évet?

"Tessék megragadni a lehetőséget, hozzászólni, érvelni, vitatkozni."

Ez történik éppen, kezi'csókolom. És pont ebbe kötnek bele a hozzád hasonló szűklátókörű...

"Tudom, hogy marha nehéz, de régebben sem volt könnyebb. Aki ezt a nyomást nem bírja, ne menjen pedagógusnak."

Igen, tudom. Ne mondd tovább Konrád, hivatás ez. Éppen ezért nyeljen le mindenki mindent.

Köszönöm az értékes hozzászólásodat, bevallom, sokat tanultam belőle. Legfőképpen azt, hogy bizony a rendszer mellett komolyan meg kell vizsgálni az egyéni felelősséget is, és nem engedni tanítani azt, aki emberileg erre alkalmatlan. Nem nyolc évig, nyolc hétig se.
Peti | 2015. augusztus 9.
A nemzetipedkar.hu-n 2015. augusztus 6-án olvastam a tervezetet. Abban a Blanka által kifogásolt pontokból szinte semmi sem szerepel. Elég röhejesek a kommentek ennek tükrében. A "Blanka" posztja meg elképesztő hazugság. A szöveg nem tartalmaz a humorérzékre, a szilárd világnézetre, a nemes jellemre, a jókedvre való semmilyen utalást. Nincs benne szó presztízsről, kirakat életről és még egy sor idézett dologról. És majdnem 4000 like... Hihetetlen!!! Mi szükség van erre?
lusta | 2015. augusztus 9.
@poszt:

Tisztelt Blanka!
Ha már ekézi a nyilatkozattervezet szerzőinek helyesírási hibáit, magyartanár létére Önnek sem illene ilyen hibákat véteni. Javaslom áttekinteni a tulajdonnevek toldalékolására vonatkozó szabályokat (Odüsszeia-t ír Odüsszeiát helyett), a szóösszetételek helyesírását (nem tekintély-elvű, hanem tekintélyelvű), ill. a központozásra vonatkozó szabályokat. Természetesen ilyen hibák becsúszhatnak, de ha már, akkor inkább ne.

Ennél komolyabb tartalmi észrevételem - sok egyéb mellett - a tekintélyelv kritizálása. Nézze, annyit azért illene tudnia, hogy az iskola intézménye és a tanítás ezen az elven nyugszik. Mondhatnám, e nélkül nincs. Ugyanis ha maga nem rendelkezik diákjai előtt tekintéllyel, akkor ugyan miért fogadnák el az állításait mondjuk a német grammatikára vonatkozóan? Akkor miért hinnék el magának hozomra, hogy az idegen tulajdonneveket, ha egy eleműek és nem tér el írásmódjuk a magyar nyelv kiejtési szabályaitól végződésükben számot tevően, akkor a raggal egybe írjuk? Pedig igen. És el is fogják hinni, mint ahogy elhiszik, hogy az alma a gravitáció miatt esik le. Nem igényelnek bizonyítást minden esetben, mert elhiszik, hogy a tanár helyeset/jót mond. És miért? Mert elismerik a tanár létező vagy nem létező tudását. Ez pedig tekintély. Ha maga szerint ez nem alapja az oktatásnak, akkor ott komoly gond van.
Konrád | 2015. augusztus 9.
Kedves Blanka!
Hozzászólásom elején hadd mondjam el, hogy magam nyolc évet tanítottam egy jó nevű, két tanítási nyelvű középiskolában, vagyis talán annyira nem laikusként bátorkodom néhány gondolatot idegereblyézni.

A hangulatkeltő írással alapvető gondom, hogy javarészt felesleges szalmabábcsépelés. Az etikai kódex tervezete nem azért készült, hogy a pedagógus személyiségét, viselkedését, habitusát erőnek erejével, szigorú előírásokkal egy vágyott ideál felé kényszerítse. A tervezet célja deklaráltan:

"tartalmazza a köznevelési intézményben munkakapcsolatba kerülő felek közötti érintkezés kultúrájának általános jellemzőit, a kapcsolattartás követendő etikai szabályait;
- megfogalmazza mindazokat a szokásjog által közvetített tartalmakat, amelyek a nevelési, nevelési-oktatási, továbbá a pedagógiai szakszolgálati intézményekben ellátandó szakfeladatok (a továbbiakban: nevelési-oktatási feladatok) elvégzéséhez, annak megszervezéséhez kapcsolódnak, s a pedagógus hivatás különlegesen fontos társadalmi szerepéből következnek."

Vagyis nem a személyiséget, a világfelfogást, a hétköznapi viselkedést kívánja szabályozni, gúzsba kötni stb., csupán kódex hatálya alá tartozók pedagógiai munkájának etikai kereteit rögzíti. Emberek vagyunk, gyarlóságokból gyúrtak, ám nem is erre irányul ez a tervezet, nem ezt akarja megrendszabályozni. Mást állítani ferdítés.

A tanári létnek számos aspektusa van. Nem gondolom azonban, hogy azok az előírások, miszerint a pedagógus tisztelje magyarságát, szakmai alázattal álljon munkájához, ne adj’ isten, még jogkövető magatartást is tanúsítson, túlzott elvárások lennének. Nyilván humorérzéket előírni bornírtság, ugyanakkor a tekintély fontosságát miért lenne az? Ha a tisztelt szerző oly sok pszichológiai szakirodalmat olvasott volna, talán tisztában lehetne ama nem is túl friss szakmai alaptétellel, miszerint a tekintély sem feltétlenül csak intézményes lehet, tehát státuszból eredő. Hanem funkcionális, belülről fakadó, a tanár viselkedésével, diákokhoz való hozzáállásával kivívott. Ez ellen pedig kár hadakozni. S ez nem jelenti a megcsontosodott tekintélyelvűséget, ilyesmit belelátni több mint csúsztatás.

A partnerség, a játék vagy a projektek pedig valóban nem liberális handabandák, abszolút megvan a szerepük a jó tanár repertoárjában. Ugyanakkor attól még, hogy az órán szimulálunk egy Tímár Mihály kontra Noémi/Tímea tárgyalást, vagy projektfeladatokkal dolgozzuk fel a romantikus irodalmat s társművészeteit, esetleg egy jóféle szerepjátékkal elevenítjük fel a Nyugat izgalmas világát, még megvannak a szerepek. A tanár az tanár, a diák pedig diák. Nem erőből kell meghúzni ezt a kényes határvonalat, hanem a többlettudásból, a szélesebb látókörből, az ehhez társuló empátiából és szeretetből. Ezt nevezem tekintélynek.

„A minap megettem egy nagy szelet, lédús görögdinnyét, és úgy éreztem, nem bírom ki hazáig. Megszólítottam az utcán egy nénit: „Elnézést, nem tetszik tudni, hol van itt a közelben mosdó?” – Attól tartok, szavaim ezekben a pillanatokban (sem) a kialakult társadalmi normarendszert hirdették.”

Miért is nem? Ebben a sületlen (iróniának meglehetősen vitaminszegény) történetben csak az érez ellentmondás az általános társadalmi normarendszerrel, akinek a felfogóképességével komoly gondok vannak... vagy ami talán rosszabb: az erőlködéstől a halántékán duzzadó erekkel manipulálni akar.


Még valami. A pénzbeszedés érzékeny területe a pedagógiai munkának, ezen a pontos tökéletesen érthetetlen a rugózás. Egy jó szülői munkaközösségben az osztálypénz szedése és költése tervezetten, pontos kimutatásokkal, átláthatóan történik. Ehhez minimális bizalom és egy jól kitalált rendszer szükséges. Nyolcéves tanári munkám alatt (ebben öt év osztályfőnökséggel) a pénzbegyűjtés miatt nem voltak álmatlan éjszakáim. Kis szervezéssel, kellő odafigyeléssel a szülők által megválasztott testület ezt képes hosszú távon eredményesen működtetni.

Végül egy eretnek felvetés: miért ne lehetne beszélni a tanári lét önmagán, a szakmai keretein túlmutató relevanciájáról? Ha elmész egy szórakozóhelyre, ott találkozol a diákjaiddal, akkor ők a tanárt fogják benned látni. Nem viselkedhetsz másként. Nyilván ember vagy ott is elsősorban, de másnap mégis be fogsz menni az iskolába, és a szemükbe fogsz nézni. Annyira ördögtől való lenne a tanári viselkedés etikai cölöpjeit leverni?

Igen, lehet panaszkodni sok mindenre, az alulfizetettségre, a túlterheltségre, az értelmetlen KLIK-es adminisztrációs kötelezettségekre, ám nem csupán ezektől erodálódott a tanári hivatás társadalmi megítélése. Azt tapasztalom, hogy számos pedagógus kifogásokat keres, hamis önigazolásba menekül, amikor arról van szó, hogy miért nem tud teljesíteni, miért nem képes szakmailag megújulni, lépést tartani az idővel.

Még egyszer: a rendszer nem jó, de attól nem lesz jobb, hogy homokozólapátjától megfosztott óvodásként szajkózzuk, hogy az államhogymerészeli és kézivezérlésesdiktatúra stb. Tanár vagy, annak minden erkölcsi felelősségével együtt. Ha ezzel tisztában vagyunk, miért is kellene attól megrettennünk, hogy valaki etikai alapokat emleget?

A virágzó panaszkultúra, a sebnyalogatás, a kifogásgenerátor maximumra járatása, a nyegle luciferkedés nem viszi előrébb az ügyet. Az etikai kódex mindössze tervezet, amelyet véleményezni lehet még két hónapig. Tessék megragadni a lehetőséget, hozzászólni, érvelni, vitatkozni. Tudom, hogy marha nehéz, de régebben sem volt könnyebb. Aki ezt a nyomást nem bírja, ne menjen pedagógusnak.
SB | 2015. augusztus 9.
Köszönöm a biztató szavakat! Valóban nem "minden problémát összegző írásnak", és nem is "megoldásnak" szántam. Ám nem becsülném le az iróniai jelentőségét. Szükségünk van rá a túléléshez. Ha meg élünk, akkor teszünk is, vannak még egyéb terveim, és csak remélni merem, hogy ez nem tűnik fenyegetésnek! ;)
lesliesimonfalvi | 2015. augusztus 9. | leslie[pont]simonfalvi[kukac]aol[pont]com
Blankának és Péternek szeretnék írni egyetlen post-ban -- Blankának gratulálok -- nekem egyetlen dolog hiányzik az írásból: a politika legnagyobb bűne az, hogy elvette a tanulás szabadságát mindenkitől, a tanárt is beleértve és a tanítás szabadságát a tanároktól -- Péter: áldás a sok átok közepette, hogy Ön nem foglakozik oktatással -- eddig azt hittem, hogy a helyzet már nem lehet rosszabb -- az lenne, ha Ön is tanítana -- már az is nagy baj, hogy a messzi távolból ennyire nem ért hozzá és mégis beleszól
Georg | 2015. augusztus 9. | gyorgy[pont]karacsony[kukac]gmail[pont]com
Nevetséges ! Amíg a szoknya hossza alapján mérik a Tanárok teljesítményét , gondolom nincs miről beszélni ! Együtt érzek minden "Tanárral " bár soha nem volt közöm az oktatáshoz ! Ezen múlik az oktatás színvonala ? Akkor oktassák saját gyermekeiket azok , akik ezt képesek voltak leírni !!!!!
Juli | 2015. augusztus 9.
Kedves Péter! Nem kell félteni S.B. tanítványait, köszönik, igen jól vannak, és sok segítséget kapnak tanárnőjüktől ahhoz, hogy sem az iskolában, sem az életben ne legyen túl sok kudarcuk, sőt személyiségükben megerősödve kerüljenek ki az intézményből. Viszont azt nagyon remélem, hogy Ön nem tanár és nem is főnök valahol, mert ha valakinek ennyire nincs érzéke az iróniához, attól félteni lehet azokat, akik függenek tőle. A Coming out utóbbi időben elterjedt jelentése valóban az, amit Ön leírt, maga az angol kifejezés annyit tesz, hogy a rejtőzködésből való előbújás, és ilyen értelemben tökéletesen megfelel a kiposztolt írás szándékának. Az "ez a nőszemély" megjelölés viszont olyan otromba, hogy a szerző nevében visszautasítom. "Mondhatta volna szebben, kis lovag!" (Rostand), például: vászoncseléd, fehérnép, asszonyi állat, ami jól esik.
Péter | 2015. augusztus 9.
Ha magyarul nem tud. Coming out elsődleges jelentése a Topszótár szerint: valaki a nyilvánosság előtt felvállalja, hogy homoszexuális.
:))))
Péter | 2015. augusztus 9.
A legfontosabb, amit ez a nőszemély a politikai pamfletjében leírt, hogy "Te jó ég, mennyi időt elpazaroltam tudománytalan (és főleg elvtelen) pszichológusok könyveire, "

Valóban, hiszen amiket leír az mind egy öntörvényű, a nevelő, tanító munkához szükséges fegyelmezett munkára képtelen személyiség tüneteit mutatja. Aki a munkáját a magamutogatás és politikai acsarkodás ostobaságának jegyében kényszerből végzi. Ne csodálkozzon, ha ezek után a tanítványait is kudarcok érik majd az életben.
Éva | 2015. augusztus 9.
Roppant szellemes volt az írás. Kár, hogy az iskolában nem lehet ilyen jól szórakozni.
Kalle Blomkvist | 2015. augusztus 9.
"Én, Sulyok Blanka, magyar-német szakos tanár, a Nemzeti Pedagógus Kar tagja (nem volt más választásom)..."

:DDD

Egyébként a tanárok egrecíroztatása szerintem időpocsékolás, egy tanár-diák kapcsolatba nem lehet beleavatkozni kormány szinten, azt tanít a tanár a diáknak amit akar, ezt az életbe nem tudják ellenőrizni, így aztán akármilyen könyveket is csinálhatnak például, a tanár majd felhívja rá a figyelmet, hogy hol szar. Egyébként a Kádár-rendszerben sem emlékszem, hogy általános iskolában bármelyik tanár azon törte volna magát, hogy szocialista hőst neveljen belőlünk. Megtartották a kötelező kisdobos meg hasonló ceremóniákat, de soha nem agitáltak a kormány nevében, olyan szinten nem volt politizálás, hogy a köztársaság kikiáltásakor 12 évesen csak néztünk mélán a padban és mélyen nem érdekelt senkit. :D
László | 2015. augusztus 9.
"Tekintéllyel rendelkezik, melynek alapja a szilárd jellem és a magas szintű szakmai felkészültség"
"Humorérzékkel rendelkezik"
"Jókedvvel dolgozik"
>>>>>Ezek mióta etikai témák? Nooormális? Ha épp valakinek nincs jókedve, akkor már etikátlan?

"Szilárd világnézeti meggyőződéssel rendelkezik"
>>>>>Akárcsak Oszama Bin Laden.
Juli | 2015. augusztus 8.
Már több alkalommal kezdeményezték a pedagógiai etikai kódex létrehozását, de még akkor sem működött, ha egy iskola tantestülete akart ilyet csinálni. Etikát nem lehet kódexben szabályozni. A jog szabályozható, az erkölcs ilyen módon nem. Aki etikátlan (persze, hogy vannak olyanok), az egy leírt szabályrendszertől nem fog "megjavulni".
Tamás | 2015. augusztus 8.
A fejem tetejére állok, hogy még mindig élnek emberek a földön, akik úgy gondolják, hogy egy ilyen módon kivitelezett "kódex"-nek a kínos(!) nevetést/sírást kiváltásán kívül van bármi értelme.

Az úttörők 12 pontja. A kisdobosok 6 pontja. Tedd mellé a "kódexet", ugyanaz a stílus! Gondolom akik írták, azoknak csak ez volt meg még régebbről...

Kedves "Andi" hozzászóló, az írónia valóban nem megoldás. A különbség ezen ironikus mű és a kódex között az, hogy, nem is akar az lenni! A tisztelt szerző az erei felvágása helyett inkább ironizált egyet, így szabadult meg a feszültségtől. (Szinte biztos, hogy nem sikerült.)
ptr | 2015. augusztus 8.
Kár volt minden pontba belekötni, holott a legtöbb teljesen értelmes, dehát olyat igazán nem lehet, hogy valamit reálisan értékel az ember, nem teljesen lealacsonyít. Főleg a felelősségről szóló bekezdésnél látszik, mennyire próbálkozott a szerző ellenállni, akkor is, amikor nyilvánvalóan nagy igazságtartalma van az eredeti szövegnek. Mind a 2 oldal elég nevetséges.
Andi | 2015. augusztus 8.
Blanka, sok az igazad! Kár, hogy nem Neked szólna a megszivlelendő, hanem a tényleg ETIKÁTLAN tanároknak. Akiknek, ha magánóráját megveszed, jobb jegyet adnak, akik tényleg "gyenge gyerekanyagnak" nézik a növendékeiket, széttárt karral, hogy "ezekkel" nincs mit tenni. Sajnos számtalan tanárt ZAVARNAK a gyerekek, ordibálnak velük, a dolgozatot nem adják vissza, nehogy jövőre újat kelljen szerkeszteni, szóval ki ne szivárogjon. Nem tudom érthető-e? Ez az etikai kódex nem fog segíteni semmin. De az irónia sem megoldás, mert igenis BAJ VAN. SOK A BAJ A PEDAGÓGUSOK KÖZT. Nagyon sajnálom a gyerekeket, néha hova is kerülnek. Azt hiszem ma a kutyakultusz erősebb. Hála FB. A gyerek egye amit kapott a suliban. Feszkós, kiégett, elavult, önkényeskedő tanár...És tisztelet a sok kivételnek, tényleg tisztelet.
Sopeka | 2015. augusztus 8.
Blanka, beletrafáltál! Szívemből szóltál.
Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2017.04.30.
Nem vonzó a szakképzés
Tovább apadt a szakképzés népszerűsége – derül ki az Oktatási Hivatal (OH) legújabb adataiból. A hivatal annak apropóján közölte a legfrissebb statisztikát, hogy szerdán lezárult a...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2017.04.30.
Menekíti az iskolából a gyerekét, aki megteheti
Míg tavalyelőtt 6835 magántanulót tartottak nyilván, ez a szám 2016-ra több mint tíz százalékkal nőtt, vagyis tavaly már több mint 7500 gyermek tanult ebben a státusban.Általában két...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2017.04.30.
Hogyan beszélgessünk a gyerekkel Hitlerről?
Álmomban sem gondoltam, hogy ötéves lesz a kislányom, amikor először beszélek neki Hitlerről. És most mégis megesett. Történt ugyanis, hogy húsvétra az egyik legzseniálisabb kortárs magyar...
(Forrás: Dívány)
--
2017.04.30.
Az atipikus fejlődésű tanuló – konferencia-sorozat!
Az atipikus fejlődés kezelése a közoktatásban nem megoldott. Hiányzik a pedagógusoknak az integrált tanulók ellátására való felkészítése, miközben a változó környezeti háttér idegrendszerre...
(Forrás: OFOE honlapja)
--
2017.04.30.
Pótolhatatlan pedagógusok
Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a pedagógus-életpályamodell nem vált be, ugyanis 2013-as bevezetése óta rengeteg pluszmunkát, feszültséget, fáradságot hozott magával, ami finoman szólva nem...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2017.04.30.
EMMI salátatörvény: Meglepő változtatások, menekülő pályakezdők - VIDEÓ
Öt nap alatt kellett volna véleményeznie a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének az Emberi Erőforrások Minisztériuma által megalkotott salátatörvényt – mondta Mendrey László, a PDSZ...
(Forrás: atv.hu)
--
2017.04.28.
Több gimi is csatlakozott a menő ballagási ajándékozáshoz
Mint írtuk az Eötvös József Gimnázium egyik végzős diákja Facebook-bejegyzésben azt írta, osztálytársaival úgy döntöttek, hogy a ballagásuk alkalmából fogyatékos fiatalokon segítenek...
(Forrás: hvg.hu)
--
2017.04.28.
Ősztől minden általános iskolás ingyen kaphat tankönyvet?
A Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesülete szerint a mindenkire kiterjedő ingyenesség növelheti az iskolák közötti különbségeket, hiszen a jó körülmények között működő iskolákban...
(Forrás: Népszava)
--
2017.04.27.
Nagyon más lesz az új alaptanterv, de csúszásban vannak vele
A Nemzeti alaptanterv átalakításáról Csépe Valéria miniszteri biztos elmondta: az elkészült koncepció számos félreértelmezésével találkozott. Kifejtette: cél a használható,"dinamikus...
(Forrás: Eduline)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Noémi! Először is meg kellene nyugodnia, a kisfiát is megnyugtatnia. Azután pontosan informálódni, hogy pontosan mi is történt. Elképzelhető, hogy a pedagógusok is feszültek, idegesek voltak, hiszen egy tanulójuk komolyan megsérült. Nyilván nem indokolt a kis elsős gyereket hibáztatni, kérdőre vonni, de nem csak ő, Önök szenvedtek el traumát. Ha az indulatok lecsillapodnak (mivel azóta eltelt néhány nap, ez remélhetően megtörtént), beszélje meg nyugodtan a tanítóval, igazgatóval a dolgot, mondja el, hogy mit tart sérelmesnek, és rendezzék a problémát. Azt gondolom, nem a jog vonalán kellene keresni az igazságot.

--
  Noémi

Kedves Osztályfőnök!
A segítségét szeretném kérni, mint aggódó szülő. A kisfiam most első osztályos és a tegnapi délutáni udvari focizásban történt egy baleset amit nem látott tanár, hogy a focizás hevében a kisfiam el akarván venni a labdát ellökött egy 6-os kisfiút aki rosszul esett az aszfaltos pályára és nyílt törése lett. Még tegnap délután az egyik tanárnő leordította a kisfiam fejét, aki amúgy is meg volt ijedve a vér látványától. Ma bementem az iskolába, azzal a szándékkal, hogy beszéljek az igazgatónővel amikor látom, hogy az igazgatónő helyettes kézen fogva hozza kisfiámat akinek potyognak a könnyei hogy ők majd kikérdezik a gyereket. Van joga a tanárnak szülői jelenlét nélkül ilyet tenni? Illetve ma még a rajz tanár is leordította a gyerek fejét, hogy miért lökte el a másik fiút. Milyen jogaim vannak mint szülő? Mit tudok tenni hogy a gyerekem minél kisebb traumát szenvedjen el? Köszönöm a válaszát

--
  OFOE

Kedves Géza, nem tudunk ilyen jogszabályról, megbízható a feladattal akár egy informatika tanár, akár a rendszergazda. Bárkit is bíznak meg vele, beleszámít a munkaidejébe, óraszámába. Úgy véljük, hogy ezt a helyi munkaszerződésben kell rögzíteni. Pontos és naprakész információért forduljon az Oktatási Hivatal ügyfélszolgálatához

--
  Géza

Tisztelt Osztályfőnök!
Érdeklődni szeretnék, hogy van-e valamilyen jogszabály, törvény stb., amely meghatározza, hogy kinek kell szerkesztenie, karbantartania az iskolája honlapját?
Ezt a tevékenységet (informatika) tanárnak, vagy a rendszergazdának kell végeznie?
Ha valamelyik kolléga kapja ezt a feladatot, órakedvezmény jár-e érte? Vagy szakköri feladatként kell számolni? Heti hány órában határozható meg ez a tevékenység?
Válaszukat előre is köszönöm:
Géza

--
  OFOE

Kedves Annapanna, helyesek az információid. Ugyanis a 326/2013 (VIII. 30) Korm. rendelet szerint a szabadságot elsősorban a nyári szünetben kell kiadni, és csak akkor lehet a többi szünetben, ha ez a nyári szünetben nem lehetséges. Hogy mikor van a nyári szünet, azt a tanév rendjéről szóló rendelet határozza meg.
https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=a1300326.kor 30. paragrafus (4) bek. Két dolgot lehet tenni: perelni vagy megmondani az igazgatónak, hogy az Mt. 122. par. (2) bek alapján 7 munkanapra a szabadságot szogalmi időben egyszerre veszi ki a tantestület, és akkor ezt a helyzetet oldja meg :)https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1200001.TV

--
  annapanna

Közalkalmazottak szabadságának kiadásával kapcsolatban szeretnék érdeklődni.
Új igazgatónk az iskolában egyre rövidebbre fogja a nyári szüneteket és a szabadságaink fennmaradó részét az őszi, téli, tavaszi szünetre időzíti.
Én értem félre a törvényt? Úgy tudom az őszi, téli, tavaszi szünet nekünk tanítás nélküli munkanap, amelyet nem kell az intézményben tölteni.(Készülhetek itthon pl. az anyák napi műsorral.)

"A pedagógus szabadságát elsősorban a nyári szünetben kell kiadni. Ha a szabadság a nyári szünetben nem adható ki, akkor azt az őszi, a téli vagy a tavaszi szünetben kell kiadni."

Javaslatomra, miszerint növelhetnénk a nyári szünet hosszát, így reagált az igazgató: " A nyári szünetet én határozom meg!"

Tanácsot, véleményt szeretnék kérni! Köszönöm!
annapanna

--
  OFOE

Feltételezhetően gyakornoki státuszba kerül, ha nincs más végzettsége.

--
  mamika

Az a kérdésem, hogy milyen besorolásba kerül az, aki alap anglisztika szakon végzett, vállalja az angol tanári képzést és angol tanárnak veszik fel pedagógushiány miatt?

--
  OFOE

Kedves Ildikó! Javasoljuk, hogy kérdésével keresse fel az Oktatási Hivatalt ezen a címen.

--
  Dani Erika

1991-ben szereztem óvónő és gyermekfelügyelő szakképesítést Székesfehérváron. Ezzel a végzettséggel milyen munkakört tölthetek be óvodai csoportban? Köszönöm válaszát!

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Péter:] Hadd idézzem ide - hozzájárulásával - egy mestertanár kollégám belső használatra szánt vélemémyét. Talán segít megérteni a történteket. 35 éves szakmai tapasztalat áll mögötte, több iskolatípusban tanított. Csak a liberális "szakma" agresszivitása tartja vissza […]
A magyar közoktatás problémái a PISA adatok tükrében »

--

[Péter:] Kétségtelen, hogy sok igazság van abban, amit Molnár Csilla leír. A jó hangulat valóban nem akadálya az eredményes tanításnak, a tisztelt és szeretett tanár biztosan vonzó a tanítványoknak, és megkönnyíti a tudás megszerzését. De ennek az ellenkezőjét én sem állítottam. […]
A magyar közoktatás problémái a PISA adatok tükrében »

--

[Molnár Csilla:] Kedves Péter! Ha ebben a tanévben 6-8. osztályosak azok a gyerekek, akiket alsóban nem lehetett megbuktatni, akkor a 2015-ös PISA-felmérést még nem ők írták, hiszen azt a 15 évesekkel íratják meg. Az Ön által említett 3 évfolyam 2015-ben 4-6. osztályos volt, azaz 10-13 […]
A magyar közoktatás problémái a PISA adatok tükrében »

--

[Péter:] Attól, hogy önfeledten röhögnek a tanerők meg a gyerekek, elmarháskodják a gyerekek drága - és rövid - tanéveit, attól nem lesznek jobbak a Pisa eredmények. Kapitális butaság azt képzelni, hogy az által tanul eredményesen egy gyerek, ha bratyizik vele a tanító vagy éppen […]
A magyar közoktatás problémái a PISA adatok tükrében »

--

[Leiner Károly:] Kedves Beáta! Próbáltam utána nyomozni és kiderült számomra, hogy 3 évig elérhetőek csak ezek a Jó gyakorlatok. Nem is értem. Ezért küldöm természetesen. A fecskéknek nagyon örülök és minden erőmmel támogatom őket, hiszen a kihalás szélén állnak :)
Nem lehet abbahagyni - 2. Mindannyian mások vagyunk »

--

[Dafinca Beata:] Kedves Karoly! Halas vagyok ezert a videoert, jolesik latni, hogy nem vagyok csak egy fecske :) Halas lennek, ha nekem is atkuldene a feladatgyujtemenyt. Elore is koszonom, kellemes tavaszt, tovabbi jo munkat!
Nem lehet abbahagyni - 2. Mindannyian mások vagyunk »

--

[LeinerKároly:] Természetesen. Örömmel.
Nem lehet abbahagyni - 2. Mindannyian mások vagyunk »

--

[Á. Izabella:] Kedves Károly, Nagyon tetszett a videó és az ötletek is. Sajnos nem találtam meg sehol sem a feladatgyűjteményt. Esetleg ha lehetséges, akkor nekem is elküldené? Előre is köszönöm.
Nem lehet abbahagyni - 2. Mindannyian mások vagyunk »

--

[Leiner Károly:] Kedves Zsuzsa, szívesen elküldöm privát üzenetben, ha email címed megírod nekem, így a legegyszerűbb. Igazából nekem is keresgélnem kellene, hogy hova került, mert TÁMOP pályázatba lett "leadva", én meg elengedtem, megváltam tőle, hiszen egyetlen kiadónak sem kellett...
Nem lehet abbahagyni - 2. Mindannyian mások vagyunk »

--

[OFOE:] Jogos az észrevétel. A végéről lemaradt a szerző neve: Gyarmathy Éva írja ezt a sorozatot, a főoldalon fenn is volt, meg itt is látható a portréja, de valóban mulasztás volt a részünkről, hogy az írás végéről hiányzik a név. Azóta már a 27. résznél tartunk, és remélem, […]
PSZICHOháttér 16. – Kognitív disszonancia – avagy miért ragadunk bele a rosszba is »

--
OFOE (2001–2017) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek