OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2015. augusztus 1.
» Hozzászólások (1)

Alma a fán – Iskolavezetők a méltányos oktatásért1

4. interjú2

Csovcsics Erika a Budai-Városkapu Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Alapfokú Művészeti Iskola főigazgatója

Csovcsics Erika magyar–angol és multikulturális nevelés szakos tanári, valamint szociológus végzettséggel is rendelkezik. Tíz éven keresztül az 1994-ben létesített, alapítványi fenntartású Gandhi Gimnáziumot vezette Pécsett, amely Magyarország és egyben Európa első roma nemzetiségi, érettségit adó intézménye. A gimnáziumban eltöltött évek alatt a gyakorlatban számos tapasztalatot és ismeretet szerzett a hátrányos helyzetű és eltérő szociokulturális hátterű gyerekek tanításáról, kiváló kollégák társaságában. Dolgozott esélyegyenlőségi szakértőként, vezetett projekteket, illetve számtalan olyan fórumon, konferencián és workshopon vesz részt, amelynek fő témája az együttnevelés, a méltányos oktatás. A civil szférában szerzett tapasztalatait az iskolában kamatoztatja. Alapvető pedagógiai attitűdje az elfogadás, a bizalom és a képessé tevés.

Részletek az interjúból

Mióta dolgozol intézményvezetőként? Hogy érzed magad ebben a komplex feladatkörben?

Most két éve, hogy a pécsi Budai-Városkapu Iskolaközpontot vezetem, előtte tíz évig a Gandhi Gimnázium3 intézményvezetője voltam. A két feladat között volt néhány évnyi civil területen eltöltött idő, aminek nagyon örülök, mert az ott szerzett tapasztalatok sok segítséget nyújtanak a mostani munkámhoz. Szerencsésnek érzem magam azért is, amiért korábban a hatalmas innovációs erővel bíró Gandhi Gimnáziumot vezethettem. Kihívás volt és kaland egyszerre, ahol létre lehetett hozni valamit, nagyon jó pedagógusokkal és gyerekekkel lehetett együtt dolgozni, közösen eredményeket elérni. Az ott töltött idő alatt tanultam meg az alkotást, amit a mostani iskolámban próbálok folytatni.

Az Iskolaközponthoz tartozó minden tagintézménynek van egy-egy vezetője, én pedig főigazgatóként az ő munkájukat irányítom úgy, hogy a rendszeres egyeztetések mellett igyekszem meghagyni a tagintézmények autonómiáját. Ez a helyzet sokszor állít olyan dilemma elé, hogy az új elképzeléseimmel mennyire terhelhetem az egyes iskolákat. Sok tekintetben radikálisan változtatnék, de beláttam, hogy a munkatársak bevonása nélkül ez inkább csak károkat okozna. Bár tudom, hogy ez is nagyon fontos része a vezetői munkának, de semmilyen módon nem tudok például jó adminisztratív vezető lenni. Szerencsére mindig vannak, akik ezt a részt átvállalják tőlem, a tagintézmény-vezetők nagyon jól ellátják az adminisztrációs feladatokat is, így én azzal foglalkozhatok, amit a leginkább szeretek: a pedagógiai munkával.

(…)

A tervünk, hogy egy olyan szakmai programot dolgozzunk ki, amelyben az alternatív pedagógiákból – például a hozzánk legközelebb álló Waldorf pedagógiából4, Maria Montessori módszereiből5 és a budapesti Gyermekek Háza alternatív alapozó programjából6 – puzzle-szerűen rakjuk össze magunknak azt, amire szükségünk van. Kísérlet szintjén ezek az irányok már elindultak, a kipróbálás tapasztalataira építve tervezzük meg a hosszú távú stratégiát.

Nem veszünk át komplett programot, hanem csak szemezgetünk a módszertani ötletekből, és azokat tartjuk meg, amelyek jobban választ adhatnak egy adott helyzetre, mint az eddigi gyakorlatunk. Ha látjuk, hogy valami – főleg a hátrányos helyzetű gyerekeknél – nem működik jól, például nem tud olvasni, vagy nem tud tanulni, akkor megnézzük az alternatív pedagógiák megoldásait, és ha kell, kiegészítjük ezeket a saját tapasztalatainkkal.

Szeretnénk átgondolni a tantárgyi rendszert is. Már elkezdtünk epochákban7 tanítani, ami megkönnyíti azt, hogy projektek köré csoportosítsuk a tanulást és annak eszközeit. Úgy gondoljuk, nem feltétlenül a tankönyv adja meg a választ, hanem az a sokféle eszköz, amit használhatunk: szeretnénk behozni a tanórákra az élménypedagógiát és a tapasztalati pedagógiát, minél több manuális tevékenységet tervezünk és erős művészeti vonalat. A művészet – amit azért is tartunk fontosnak, mert ez a tanulásban egy másik féltekét aktivizáló, másfajta megközelítés – nem plusz foglalkozásként kerülne be a rendszerbe, hanem átszőné a napi tevékenységet. Mindez kiegészülne az iskoláért végzett tevékenységekkel, ami egyrészt a kötődést erősítené, másrészt a mindennapi élettel kapcsolatos tudás megszerzését is támogatná.

(…)

A tagintézmények, amelyek ahogy említetted, önmagukban is önálló egységek, önálló vezetőkkel, hogyan fogadták az új stratégiai szemléletet?

Én inkább segítséget – például módszertani támogatást – ajánlok számukra, mint ellenőrzést. Például, felvettük a hejőkeresztúri szakemberekkel a kapcsolatot, hogy megtanuljuk tőlük a Komplex Instrukciós Programot8. Olyan módszertani fejlesztéseket kapnak, amelyekhez bármikor csatlakozhatnak, ha vállalják a változtatással járó kihívást, feladatokat. Ugyanakkor nem akarok olyasmit kérni tőlük, amelynek még én sem tudom a kimenetét. Ebben a munkafázisban még nem tudom megmondani, hogy mit érdemes adaptálni, hiszen nem arról van szó, hogy leülünk egy asztalhoz, és írunk egy programot. Azt kommunikálom feléjük, hogy ez egy kísérleti terep, egy laboratórium, ahol a módszertan bizonyos elemeit át fogjuk venni, és rögtön a gyakorlatban ki is tudjuk próbálni. Amennyiben működőképes a módszer, akkor fogjuk tudni megnézni, hogy az egyes tagintézmények ebből mit tudnak megvalósítani.

Hogyan tudjátok a méltányosság szempontját beemelni ebbe a koncepcióba? Mit jelent számodra a méltányosság az oktatásban?

A kérdés az, hogy mit takar az esélyegyenlőség és a méltányosság. Amikor ugyanazt kapja mindenki, akkor úgy tűnhet, hogy ugyanazt az esélyt adtuk meg mindenkinek. Például, amikor mindenki kinyitja ugyanazt a tankönyvet, vagy ugyanannyi óraszámban ugyanazt tanulja.

A méltányosság azonban nem ezt jelenti, hanem azt, hogy bármiről is legyen szó, abból az egyik gyereknek több kell, a másiknak kevesebb. Tudni kell, hogy milyen egyéni tényezőkre lehet építeni, mi a gyerek erőssége, mi a gyengesége. Azt gondolom, hogy a méltányosság talán egyik leggyümölcsözőbb megközelítése az lenne, hogyha lenne egy olyan közös minimum, amit minden Magyarországon végzett gyerek biztosan tud, és nem azt a frusztrációt kellene elültetni a gyerekekben, hogy ők soha nem ütik meg a mércét. Ennek aztán sokféle kiágazása lehetne különböző szintekre, és mindenki, mint egy menüből összeválogathatná, meghatározhatná magának, hogy milyen magasra tudja tenni a lécet. A méltányossághoz, úgy gondolom, hogy magas színvonal szükséges, a minimum nem azt jelenti, hogy néhány betűt megtanítunk és elégedettek vagyunk, hanem, hogy folyamatosan emeljük a tétet. Mindeközben fontos, hogy a gyerek mindig tudja, ő nem azért nem tud valamit megcsinálni, mert buta vagy lusta, hanem azért, mert ő ebből most ennyire képes, másból viszont többre.

(…)

Eljutnak-e hozzád, és ha igen, milyen formában a különböző osztálytermi jelenségek, problémák? Van-e ennek rendszeres fóruma?

Igen, eljutnak hozzám, sőt, most kifejezetten az a cél, hogy rögtön lássuk a problémát, és azt, hogy egyéni vagy rendszerszintű kezelést igényel. Megpróbáljuk a gyerekek működési mechanizmusait feltárni, és megkeresni a válaszokat. Amiről érdemes tudnom, azt mind az öt tagintézményből továbbítják felém, ebben az intézményben pedig hétfőnként tartunk megbeszélést az aktuális kérdésekről, de a mindennapokban is próbálunk egymásnak segíteni.

Például a páros tanításnál fontos, hogy valaki mindig készenlétben álljon. Ha egy gyerek nem „működik” az osztályban, azokat a módszereket keressük, amivel a konkrét problémát gyorsan kezelni tudjuk, adott esetben akár úgy is, hogy egy másik pedagógus rendelkezésre áll. Mivel ez egy kis iskola, el tudtuk úgy készíteni a beosztást, hogy mindig legyen szabad ember, akihez bemehet a gyerek. Sokszor az is elég, hogy csak egy picit külön legyen, lenyugodjon, vagy ha kell, beszélgessen a tanárral. Úgy látom, ez a megoldás egészen jól működik.

(…)

Mit érzel a legnagyobb eredményednek a méltányosságra való törekvésben? Mire vagy a legbüszkébb?

Arra, hogy úgy érzem, a körülöttem levő pedagógusok többsége elhiszi, vagy kezdi elhinni, hogy képesek leszünk közösen egy olyan iskolát létrehozni, ahol az itt lévő gyerek nemcsak jól érzi magát, hanem egészen biztosan tudni fogja, hogy képességei legjavát fogjuk belőle kihozni. Az ebben való hitet nagyon fontosnak tartom, amelynek csírái már megvannak. A beszélgetéseink egyre inkább arról szólnak, hogy egyre több ember úgy gondolja, ez nem megy másként, csakis így. Azt gondolom, hogy ez a siker.

Nagyon fontosnak tartom, hogy azok dolgozzanak itt, akik szívesen vesznek részt ebben az alkotó, nagyon sok energiát és hitet igénylő munkában. Nem baj, ha valaki menet közben rájön, hogy nem pont ez a célja, vagy nem ez jelenti a sikert számára. Elengedem azokat, akik mégsem ezt akarják, és megkeresem azokat, akik új erővel tudnak belépni közénk. Ennek érdekében folyamatosan beszélgetek a kollégákkal, várom a visszajelzéseiket, közösen keressük a megoldásokat. Az előző iskolámban, a Gandhi Gimnáziumban egyszer már megéltem, és tapasztalatból tudom, hogy egy jó tantestület kialakítása 3-4 évet vesz igénybe. Általában vannak nagyon jó pedagógusok, akik ugyanabban a közegben nem tudják magukból kihozni a legjobbat, míg másokban – akik addig mindig „bukdácsoltak” – az alkotói szabadság felébreszti a jó pedagógust.

1Alma a fán – Iskolavezetők a méltányos oktatásért. Kiadja a Tempus Közalapítvány, szerk.: B. Tier Noémi, Budapest, 2015

2Az interjú teljes szövege a kötet 69-79. oldalán olvasható.

3A pécsi Gandhi Gimnázium és Kollégium Magyarország első és egyetlen cigány/roma nemzetiségi, érettségit adó intézménye, melyet a Gandhi Alapítvány 1994-ben alapított.

4A Waldorf-pedagógia az osztrák származású Rudolf Steiner oktatási filozófiáján alapuló emberközpontú pedagógiai megközelítés. A reformpedagógiai megközelítés hangsúlyozza a fantázia szerepét a tanulásban, és fontosságot tulajdonít a szellemi, gyakorlati és művészeti elemek integrálásának.

5Maria Montessori (1870–1952) olasz orvos, pedagógus és pszichológus, valamint a nevével fémjelzett nagy hatású Montessori pedagógiai-pszichológiai iskola megalapítója. Montessori pedagógiájának alaptézise a gyermek tiszteletére épül, vagyis meg kell adni a lehetőséget a gyermeknek, hogy maga végezzen el mindent, ami fejlődését elősegíti, önmaga alkossa meg képzeteit, fejlessze érzékszerveit, építse fel tudatát. Ehhez biztosítani kell számára a spontán, szabad tevékenység lehetőségeit, a megfelelő környezetet. A nevelő vagy tanár nem „informátor” hanem a tanulók individuális önművelési folyamatának hátterében tevékenykedő „organizátor”. Az öntevékenységhez önfejlesztésre épülő speciális fejlesztő eszközöket is használnak. Forrás: Wikipédia

6A Gyermekek háza Budapesten, Pesthidegkúton nyolc évfolyammal, saját pedagógiai programja, helyi tanterve alapján évfolyamonként egy-egy osztályt működtet. Az iskolában az 1991/92-es tanév óta működik a Gyermekek Háza Alternatív Alapozó Program, melynek létrejöttében a tanítók gyakorlati tapasztalatai mellett jelentős szerepet játszott a századelejei reformpedagógiai irányzatok megjelenése Magyarországon. További információ: www.gyermekekhaza.hu

7Az epocha a Waldorf-pedagógia alapeleme, de más típusú közoktatási intézményekben is alkalmazható. Pedagógiai értelemben a rendszer lényege, hogy az egyes logikailag összetartozó témakörök (pl. kémia – fizika – biológia tantárgyban) tömbösítve, egy meghatározott időszakon át intenzív formában, azaz epochálisan kerülnek feldolgozásra.

8A Komplex Instrukciós Programról bővebben a hejőkeresztúri IV. Béla Általános Iskola vezetőjével, K. Nagy Emesével készült interjúnkban olvashatnak a 35–43. oldalon.

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

Szávai István | 2015. augusztus 2. | metszokor[kukac]gmail[pont]com
"Ha egy gyerek nem „működik” az osztályban, azokat a módszereket keressük, amivel a konkrét problémát gyorsan kezelni tudjuk, adott esetben akár úgy is, hogy egy másik pedagógus rendelkezésre áll. Mivel ez egy kis iskola, el tudtuk úgy készíteni a beosztást, hogy mindig legyen szabad ember, akihez bemehet a gyerek. Sokszor az is elég, hogy csak egy picit külön legyen, lenyugodjon, vagy ha kell, beszélgessen a tanárral. Úgy látom, ez a megoldás egészen jól működik. " Nagyon tanulságos lesz utánagondolni, mi a különbség e között, meg egy Arizona program között.
Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2018.01.20.
Nincs idejük élni a diákoknak - A pénteki diáktüntetés szervezője nyilatkozott lapunknak
2020-tól nyelvvizsgához kötnék a felvételit a felsőoktatásba, ami nagyon sok diák előtt zárná el a továbbtanulás lehetőségét. Még a budapesti elit gimnáziumok tanulóinak is sokszor...
(Forrás: Vasárnapi Hírek)
--
2018.01.20.
„Ekkora tömeget már nem lehet letagadni” – A szervezők minden várakozását felülmúlta a pénteki diáktüntetés
Ekkora tömeget már nem lehet letagadni – ami azt illeti, Tarnay Kristóf Ábelnek igaza van, a pénteki diáktüntetést egy kicsit nehéz lesz ugyanazzal a legyintéssel elintézni, mint amilyennel...
(Forrás: 168 óra)
--
2018.01.20.
Külföldről finanszírozott diáktüntetés
Ne menj suliba! – ez a szlogenje annak a felhívásnak, ami tüntetésre hívja a diákokat pénteken a Parlament elé a magyar oktatás modernizálásáért. A demonstráció szervezői egy igazsá...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.01.20.
Vérszegény diáktüntetés a Belvárosban
Modernebb oktatási rendszerért vonultak tüntetni diákok tegnap délután a fővárosi Kossuth térre. A szervezők a Független Diákparlamenttel (FD) együttműködve nagyjából 1500-2000 demonstr...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.01.20.
Torkig vannak vele, hogy tönkreteszi őket az iskola
Több ezer diák tüntetett péntek este a Kossuth térnél egy jobb oktatásért. Kiderült, hogy kamaszok tömegei vannak torkig az oktatási rendszerrel, ami kizsigerli őket, és még csak nem is...
(Forrás: abcug.hu)
--
2018.01.20.
Határidőt szabtak a diákok a kormánynak
A Facebookon szerveződött Ne menj suliba tüntetés részeként több vidéki városban is diákfórumokat tartottak, amiért a szaktárca államtitkára szerint nem jár büntetés. A Független Di...
(Forrás: Hírtv)
--
2018.01.20.
Katedrai egyenlet
A diplomát megszerzők nagy részének eszébe sem jut a pályán elhelyezkedni, elöregedett a szakma, és ha a következő tíz esztendőben valóban nyugdíjba megy negyvenezer pedagógus, hihetetlen...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2018.01.20.
Lázas ifjúság
A másik lehetséges olvasata viszont az lehet a kormánypárt látványos közpolitikai lomhaságának, hogy tényleg elhiszik, hogy „jó irányba mennek a dolgok”, például az oktatásban is. Az...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2018.01.20.
Biztos jó, ha semmire nem emlékszünk az iskolában tanultakból? -videó
Párbeszédet szeretnének az oktatás felelőseivel a tüntető diákok. E legnagyobb gond a diákok gyakran felesleges tananyaggal való túlterhelése. Jó hangulatú demonstráció volt, okos besz...
(Forrás: Index)
Utolsó üzenetek:
  Havasi Gabriella

Tisztelt OFOE!

Általános iskolában tanítok, mint tanító, osztályfőnök. A 20117/18. tanévben úgy alakult , hogy az osztályomból szeptember 2. felétől elment a napközis kollégám, és azóta sem sikerült betölteni az állását. Így 3-2 arányban egy kolléganőmmel végezzük el ezt a betöltetlen állást. Kérdésem, hogy ilyen esetben hogy , miként kell elszámolni a "helyettesítést"?
Mindketten letanítjuk a délelőtti óráinkat, minden osztályfőnöki munkát elvégzünk, és rögtön, szünet nélkül folytatjuk egy üres állást betöltve. szerintem ez egy másik munkakör betöltése, és ketten még a kezdő pedagógus bérét sem kapjuk meg. Az óradíjunk a legalapabb fizetésnek a heti 32 ed része.
Utólag kezdhetek-e ezzel a problémával valamit, vagy 35. év után kb 1000 ft az óradíjam?
Végül is két kérdés fogalmazódott meg. 1. az "üresállás" betöltése + munka mellett hogy számolandó el? "2. Hogy számolják az órabéremet?

Előre is köszönöm, és kíváncsian várom válaszukat.
Üdvözlettel Havasi Gabriella

--
  OFOE

Kedves Magdolna! Kérdésére részletes választ küldtünk az itt megadott freemailes címre. Ha esetleg nem kapja meg, kérjük, küldjön egy másik elérhetőséget erre a címre: osztalyfonokok@gmail.com
Üdvözlettel a szerkesztőség

--
  OFOE

Kedves Magdolna, ez kemény munkajogi kérdés, és utána kell kérdeznünk. Egy kis türelmet kérünk, fogunk majd válaszolni. Üdvözlettel a szerkesztőség

--
  OFOE

Kedves Sándor Ferenc!
Azt javaslom, hogy forduljon az iskolavezetéshez, és ők vegyék fel a kapcsolatot az illetékesekkel. Valóban lépni kell, komolyan venni ezeket a jelzéseket. Üdvözlettel az OFOE szerkesztősége nevében Szekszárdi Júlia

--
  Varga Magdolna


Tisztelt OFOE!

Mint Közalkalmazotti Tanács Elnök, dolgozóink tájékoztatása érdekében kérem szíves segítségét az Intézmény Fenntartó Társulás által működtetett óvodánk életét érintő, felmerülő kérdéseink megválaszolásában!

Intézményvezetőnk 4. ciklusú megbízása 2018 nyarán jár le. 3 év múlva jogosulttá válik a 40 éves munkaviszony utáni nyugdíjazásra.
Lehetséges-e pályáztatás nélkül meghosszabbítani a munkaviszonyát évenkénti, vagy egyszeri 3 éves hosszabbítással?
Pályázat kiírása esetén, mi történik akkor, ha egyik pályázó sem kap szavazati többséget?
Pályázhat-e olyan személy, aki az egyéb feltételeknek megfelel, és a közoktatásvezetői képzés első évét már elvégezte?
Köszönöm a válasz adást!

--
  Sándor Ferenc

Köszönöm válaszát!
Nem is gondoltam arra, hogy én, mint "szerencsés" külső szemlélő szülő kezdjem el ezen okok felkutatását, inkább a megfelelő szakember vagy szervezet felkutatását szeretném minél hamarabb megtalálni, hogy ezzel tudjak segíteni rajtuk és nem mellesleg azon gyermekeken is, akik nem teszik ezt, lásd saját gyermekem is, akinek elmondása szerint fél attól, hogy ne előtte történjen ilyesmi és még ki tudja milyen lelki gondot okoz ez benne és társaiban is.
Érdeklődnék, hogy a Fővárosi Gyermekvédelmi Központ és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálatot ilyen esetben szükséges e értesíteni vagy ezt maga az iskola vezetése tegye meg?

--
  OFOE

Kedves Sándor Ferenc! Jogos az aggodalma, a vagdosás (falcolás) jelensége meglehetősen gyakran fordul elő a tizenévesek körében. Mindenképpen foglalkozni kell vele a tanárok, szülők és szükség esetén pszichológus bevonásával. Itt olvashat többet e jelenségről: , de a tájékozódás önmagában kevés. Fontos hogy körültekintően és tapintatosan nyúljanak témához, és nyerjék meg hozzá az érintett gyerekek bizalmát. A tettet kiváltó feszültség okait kell először is megszüntetni, s ez az egyes gyerekeknél eltérő lehet.

--
  Sándor Ferenc

Kedves Szakértők!
A gyermekem osztályában tudomásomra jutott, hogy néhány gyermek különféle eszközökkel sebeket ejt magán. Mit tehetek, mert az iskolát és a szülőket nem érzem képesnek ezen problémakör megoldására, mert szerintem ez az egész, ami abban az osztályban történik kezelhetetlenné vált? Féltem a gyerekeket!

--
  OFOE

Nem tudok semmi olyan jogszabályról, ami szerint egy szülő ne lenne behívható az órára igazgatói engedély nélkül. Benne van ez Nálatok a házirendben? Meg kellene kérdezni, hogy milyen írott szabály alapján von az igazgatód ezért felelősségre. Inkább dicséret illetne ezért az akciódért.

--
  Dr.Kocsisné H. Monika

Kedves Szakértők! Kikaptam az igazgatómtól. Egyelőre szóban! 5.es osztályt kaptam ősszel és egy beilleszkedési zavarral küzdő gyermek miatt elég sok gondom volt (előtte 2 évig volt magántanuló a szülő kérésére, aki most újra iskolába járatta volna inkább). Mivel szerettem volna segíteni, hogy a gyermekek könnyebben elfogadják a kérdéses gyermeket, meghívtam egy osztályfőnöki órára a gyermek édesanyját, aki jól szót is értett a gyerekekkel. Eredményesnek ítéltem az "akciót" Azért kaptam feddést az igazgatótól, mert ezt a vendég-anyukát előre nem jelentettem be az igazgatónak. Van erre vonatkozóan jogszabály, vagy ez csak egy íratlan törvény? Válaszukat előre is köszönöm! Moni,of.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Gyulai Sándor:] Angela Lee Duckworth előadása a TED-en: https://www.ted.com/talks/angela_lee_duckworth_grit_the_power_of_passion_and_perseverance
PSZICHOháttér 33. – Grit, avagy a fogcsikorgató szívósság »

--

[OFOE:] Kedves Kérdezőnk! Ha a pedagógusképzésben dolgozott, akkor a rendelet (326/2013) 6.& f szerint a teljes ott eltöltött időszak gyakorlati időnek számit, különben marad a ped1. Viszont a ped.2 átugrásával jelentkezhet kutatótanárnak. Amennyiben 1958. szeptember 1. előtt […]
Mit kell tudni az életpályamodellről? »

--

[csilla:] Köszönöm! fojtottan és hangosan is kiabáltam már mindezért! barátaimnak! részletekben és egyben is. Ígyen, összefoglalva még nem olvastam magamra, magam sirámait! Mástól sem olvastam még ezt! bár magam sem voltam rá képes ilyen módon, saját magam által összeírva […]
Lemorzsolódás, hátrányos helyzet, avagy nem lehet mindenki "jófej" »

--

[A. R.:] Kedves Petra! A kérdésem a következő. 1998 óta a felsőoktatásban dolgozom, oktatok, PhD fokozatom van. Ha a közoktatásban vállalnék állást, akkor milyen pedagógus fokozatba kerülhetek? Kb. mekkora fizetési osztályba? segítségét köszönöm.
Mit kell tudni az életpályamodellről? »

--

[Kövesi Györgyi:] Kedves Sulyok Blanka! Bár minden pedagógus ilyen érzékeny és szolidáris lenne az LMBTQ fiatalokkal! Nagyon fontos lenne, hogy minden diák biztonságban érezhesse magát az iskolában! Szeretném figyelmükbe ajánlani a Melegség és megismerés iskolai érzékenyítő programot, amelyet a […]
Pride és pedagógia »

--

[ax:] Kedves Gönczöl Enikő! Nagyon fontosak ezek az írások, szinte mindegyik telibe találja az éppen aktuális problémámat, vitámat, morgolódásaimat, napi csatározásaimat (csatározás?? - de jó lenne szemtől-szemben állni ás csatározni...) Köszönöm szépen. Várom a szeptemberi […]
Neked mindegy? Nekem nem! 15. – Ne hagyjuk magunkat manipulálni! »

--

[Anna:] Most miért halasztották őszre? Addigra megint lesznek sokan, akik nem veszik észre a benntartó erőket, és elmennek a pályának még a közeléből is. Legalább mesélhettek volna nekünk - a gida lábáról, az üvegcipellőről, a szurokról, amelyben benne ragadt meg hasonlókról. Nem […]
Meghívó az FPF konferenciájára »

--

[Leiner Károly:] Nagyon jó írás! Nem csak a druszám vagy Ax barátom :) vigyázz magatokra!
A la recherche… Eltűnt idő, eltűnt öröm az iskolában »

--

[csilla:] Amikor a felelősöket keressük az oktatási kormányzatban, a jövő generációjának nevelése miatt! Tegyünk meakulpát! Nézzünk szembe a tükörrel! Látom-e saját magam? Ki vagyok én? Majd ennek fényében nézzük végig azt a gyerekhalmazt, akinek nevelése ránk volt bízva! Jól […]
A magyar közoktatás problémái a PISA adatok tükrében »

--

[Péter:] Laszlo vicces beszólása tetszik nekem. Különösen akkor, ha majd felsorol olyan kollégákat, akik a saját KUDARCAIK miatt a liberális kormányzást hibáztatták. Mert ismereteim és tapasztalataim szerint az "úgy rossz ahogy van" típusú áthárító minősítést nem liberális […]
A magyar közoktatás problémái a PISA adatok tükrében »

--
OFOE (2001–2018) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek