OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2015. augusztus 1.
» Hozzászólások (1)

Alma a fán – Iskolavezetők a méltányos oktatásért1

4. interjú2

Csovcsics Erika a Budai-Városkapu Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Alapfokú Művészeti Iskola főigazgatója

Csovcsics Erika magyar–angol és multikulturális nevelés szakos tanári, valamint szociológus végzettséggel is rendelkezik. Tíz éven keresztül az 1994-ben létesített, alapítványi fenntartású Gandhi Gimnáziumot vezette Pécsett, amely Magyarország és egyben Európa első roma nemzetiségi, érettségit adó intézménye. A gimnáziumban eltöltött évek alatt a gyakorlatban számos tapasztalatot és ismeretet szerzett a hátrányos helyzetű és eltérő szociokulturális hátterű gyerekek tanításáról, kiváló kollégák társaságában. Dolgozott esélyegyenlőségi szakértőként, vezetett projekteket, illetve számtalan olyan fórumon, konferencián és workshopon vesz részt, amelynek fő témája az együttnevelés, a méltányos oktatás. A civil szférában szerzett tapasztalatait az iskolában kamatoztatja. Alapvető pedagógiai attitűdje az elfogadás, a bizalom és a képessé tevés.

Részletek az interjúból

Mióta dolgozol intézményvezetőként? Hogy érzed magad ebben a komplex feladatkörben?

Most két éve, hogy a pécsi Budai-Városkapu Iskolaközpontot vezetem, előtte tíz évig a Gandhi Gimnázium3 intézményvezetője voltam. A két feladat között volt néhány évnyi civil területen eltöltött idő, aminek nagyon örülök, mert az ott szerzett tapasztalatok sok segítséget nyújtanak a mostani munkámhoz. Szerencsésnek érzem magam azért is, amiért korábban a hatalmas innovációs erővel bíró Gandhi Gimnáziumot vezethettem. Kihívás volt és kaland egyszerre, ahol létre lehetett hozni valamit, nagyon jó pedagógusokkal és gyerekekkel lehetett együtt dolgozni, közösen eredményeket elérni. Az ott töltött idő alatt tanultam meg az alkotást, amit a mostani iskolámban próbálok folytatni.

Az Iskolaközponthoz tartozó minden tagintézménynek van egy-egy vezetője, én pedig főigazgatóként az ő munkájukat irányítom úgy, hogy a rendszeres egyeztetések mellett igyekszem meghagyni a tagintézmények autonómiáját. Ez a helyzet sokszor állít olyan dilemma elé, hogy az új elképzeléseimmel mennyire terhelhetem az egyes iskolákat. Sok tekintetben radikálisan változtatnék, de beláttam, hogy a munkatársak bevonása nélkül ez inkább csak károkat okozna. Bár tudom, hogy ez is nagyon fontos része a vezetői munkának, de semmilyen módon nem tudok például jó adminisztratív vezető lenni. Szerencsére mindig vannak, akik ezt a részt átvállalják tőlem, a tagintézmény-vezetők nagyon jól ellátják az adminisztrációs feladatokat is, így én azzal foglalkozhatok, amit a leginkább szeretek: a pedagógiai munkával.

(…)

A tervünk, hogy egy olyan szakmai programot dolgozzunk ki, amelyben az alternatív pedagógiákból – például a hozzánk legközelebb álló Waldorf pedagógiából4, Maria Montessori módszereiből5 és a budapesti Gyermekek Háza alternatív alapozó programjából6 – puzzle-szerűen rakjuk össze magunknak azt, amire szükségünk van. Kísérlet szintjén ezek az irányok már elindultak, a kipróbálás tapasztalataira építve tervezzük meg a hosszú távú stratégiát.

Nem veszünk át komplett programot, hanem csak szemezgetünk a módszertani ötletekből, és azokat tartjuk meg, amelyek jobban választ adhatnak egy adott helyzetre, mint az eddigi gyakorlatunk. Ha látjuk, hogy valami – főleg a hátrányos helyzetű gyerekeknél – nem működik jól, például nem tud olvasni, vagy nem tud tanulni, akkor megnézzük az alternatív pedagógiák megoldásait, és ha kell, kiegészítjük ezeket a saját tapasztalatainkkal.

Szeretnénk átgondolni a tantárgyi rendszert is. Már elkezdtünk epochákban7 tanítani, ami megkönnyíti azt, hogy projektek köré csoportosítsuk a tanulást és annak eszközeit. Úgy gondoljuk, nem feltétlenül a tankönyv adja meg a választ, hanem az a sokféle eszköz, amit használhatunk: szeretnénk behozni a tanórákra az élménypedagógiát és a tapasztalati pedagógiát, minél több manuális tevékenységet tervezünk és erős művészeti vonalat. A művészet – amit azért is tartunk fontosnak, mert ez a tanulásban egy másik féltekét aktivizáló, másfajta megközelítés – nem plusz foglalkozásként kerülne be a rendszerbe, hanem átszőné a napi tevékenységet. Mindez kiegészülne az iskoláért végzett tevékenységekkel, ami egyrészt a kötődést erősítené, másrészt a mindennapi élettel kapcsolatos tudás megszerzését is támogatná.

(…)

A tagintézmények, amelyek ahogy említetted, önmagukban is önálló egységek, önálló vezetőkkel, hogyan fogadták az új stratégiai szemléletet?

Én inkább segítséget – például módszertani támogatást – ajánlok számukra, mint ellenőrzést. Például, felvettük a hejőkeresztúri szakemberekkel a kapcsolatot, hogy megtanuljuk tőlük a Komplex Instrukciós Programot8. Olyan módszertani fejlesztéseket kapnak, amelyekhez bármikor csatlakozhatnak, ha vállalják a változtatással járó kihívást, feladatokat. Ugyanakkor nem akarok olyasmit kérni tőlük, amelynek még én sem tudom a kimenetét. Ebben a munkafázisban még nem tudom megmondani, hogy mit érdemes adaptálni, hiszen nem arról van szó, hogy leülünk egy asztalhoz, és írunk egy programot. Azt kommunikálom feléjük, hogy ez egy kísérleti terep, egy laboratórium, ahol a módszertan bizonyos elemeit át fogjuk venni, és rögtön a gyakorlatban ki is tudjuk próbálni. Amennyiben működőképes a módszer, akkor fogjuk tudni megnézni, hogy az egyes tagintézmények ebből mit tudnak megvalósítani.

Hogyan tudjátok a méltányosság szempontját beemelni ebbe a koncepcióba? Mit jelent számodra a méltányosság az oktatásban?

A kérdés az, hogy mit takar az esélyegyenlőség és a méltányosság. Amikor ugyanazt kapja mindenki, akkor úgy tűnhet, hogy ugyanazt az esélyt adtuk meg mindenkinek. Például, amikor mindenki kinyitja ugyanazt a tankönyvet, vagy ugyanannyi óraszámban ugyanazt tanulja.

A méltányosság azonban nem ezt jelenti, hanem azt, hogy bármiről is legyen szó, abból az egyik gyereknek több kell, a másiknak kevesebb. Tudni kell, hogy milyen egyéni tényezőkre lehet építeni, mi a gyerek erőssége, mi a gyengesége. Azt gondolom, hogy a méltányosság talán egyik leggyümölcsözőbb megközelítése az lenne, hogyha lenne egy olyan közös minimum, amit minden Magyarországon végzett gyerek biztosan tud, és nem azt a frusztrációt kellene elültetni a gyerekekben, hogy ők soha nem ütik meg a mércét. Ennek aztán sokféle kiágazása lehetne különböző szintekre, és mindenki, mint egy menüből összeválogathatná, meghatározhatná magának, hogy milyen magasra tudja tenni a lécet. A méltányossághoz, úgy gondolom, hogy magas színvonal szükséges, a minimum nem azt jelenti, hogy néhány betűt megtanítunk és elégedettek vagyunk, hanem, hogy folyamatosan emeljük a tétet. Mindeközben fontos, hogy a gyerek mindig tudja, ő nem azért nem tud valamit megcsinálni, mert buta vagy lusta, hanem azért, mert ő ebből most ennyire képes, másból viszont többre.

(…)

Eljutnak-e hozzád, és ha igen, milyen formában a különböző osztálytermi jelenségek, problémák? Van-e ennek rendszeres fóruma?

Igen, eljutnak hozzám, sőt, most kifejezetten az a cél, hogy rögtön lássuk a problémát, és azt, hogy egyéni vagy rendszerszintű kezelést igényel. Megpróbáljuk a gyerekek működési mechanizmusait feltárni, és megkeresni a válaszokat. Amiről érdemes tudnom, azt mind az öt tagintézményből továbbítják felém, ebben az intézményben pedig hétfőnként tartunk megbeszélést az aktuális kérdésekről, de a mindennapokban is próbálunk egymásnak segíteni.

Például a páros tanításnál fontos, hogy valaki mindig készenlétben álljon. Ha egy gyerek nem „működik” az osztályban, azokat a módszereket keressük, amivel a konkrét problémát gyorsan kezelni tudjuk, adott esetben akár úgy is, hogy egy másik pedagógus rendelkezésre áll. Mivel ez egy kis iskola, el tudtuk úgy készíteni a beosztást, hogy mindig legyen szabad ember, akihez bemehet a gyerek. Sokszor az is elég, hogy csak egy picit külön legyen, lenyugodjon, vagy ha kell, beszélgessen a tanárral. Úgy látom, ez a megoldás egészen jól működik.

(…)

Mit érzel a legnagyobb eredményednek a méltányosságra való törekvésben? Mire vagy a legbüszkébb?

Arra, hogy úgy érzem, a körülöttem levő pedagógusok többsége elhiszi, vagy kezdi elhinni, hogy képesek leszünk közösen egy olyan iskolát létrehozni, ahol az itt lévő gyerek nemcsak jól érzi magát, hanem egészen biztosan tudni fogja, hogy képességei legjavát fogjuk belőle kihozni. Az ebben való hitet nagyon fontosnak tartom, amelynek csírái már megvannak. A beszélgetéseink egyre inkább arról szólnak, hogy egyre több ember úgy gondolja, ez nem megy másként, csakis így. Azt gondolom, hogy ez a siker.

Nagyon fontosnak tartom, hogy azok dolgozzanak itt, akik szívesen vesznek részt ebben az alkotó, nagyon sok energiát és hitet igénylő munkában. Nem baj, ha valaki menet közben rájön, hogy nem pont ez a célja, vagy nem ez jelenti a sikert számára. Elengedem azokat, akik mégsem ezt akarják, és megkeresem azokat, akik új erővel tudnak belépni közénk. Ennek érdekében folyamatosan beszélgetek a kollégákkal, várom a visszajelzéseiket, közösen keressük a megoldásokat. Az előző iskolámban, a Gandhi Gimnáziumban egyszer már megéltem, és tapasztalatból tudom, hogy egy jó tantestület kialakítása 3-4 évet vesz igénybe. Általában vannak nagyon jó pedagógusok, akik ugyanabban a közegben nem tudják magukból kihozni a legjobbat, míg másokban – akik addig mindig „bukdácsoltak” – az alkotói szabadság felébreszti a jó pedagógust.

1Alma a fán – Iskolavezetők a méltányos oktatásért. Kiadja a Tempus Közalapítvány, szerk.: B. Tier Noémi, Budapest, 2015

2Az interjú teljes szövege a kötet 69-79. oldalán olvasható.

3A pécsi Gandhi Gimnázium és Kollégium Magyarország első és egyetlen cigány/roma nemzetiségi, érettségit adó intézménye, melyet a Gandhi Alapítvány 1994-ben alapított.

4A Waldorf-pedagógia az osztrák származású Rudolf Steiner oktatási filozófiáján alapuló emberközpontú pedagógiai megközelítés. A reformpedagógiai megközelítés hangsúlyozza a fantázia szerepét a tanulásban, és fontosságot tulajdonít a szellemi, gyakorlati és művészeti elemek integrálásának.

5Maria Montessori (1870–1952) olasz orvos, pedagógus és pszichológus, valamint a nevével fémjelzett nagy hatású Montessori pedagógiai-pszichológiai iskola megalapítója. Montessori pedagógiájának alaptézise a gyermek tiszteletére épül, vagyis meg kell adni a lehetőséget a gyermeknek, hogy maga végezzen el mindent, ami fejlődését elősegíti, önmaga alkossa meg képzeteit, fejlessze érzékszerveit, építse fel tudatát. Ehhez biztosítani kell számára a spontán, szabad tevékenység lehetőségeit, a megfelelő környezetet. A nevelő vagy tanár nem „informátor” hanem a tanulók individuális önművelési folyamatának hátterében tevékenykedő „organizátor”. Az öntevékenységhez önfejlesztésre épülő speciális fejlesztő eszközöket is használnak. Forrás: Wikipédia

6A Gyermekek háza Budapesten, Pesthidegkúton nyolc évfolyammal, saját pedagógiai programja, helyi tanterve alapján évfolyamonként egy-egy osztályt működtet. Az iskolában az 1991/92-es tanév óta működik a Gyermekek Háza Alternatív Alapozó Program, melynek létrejöttében a tanítók gyakorlati tapasztalatai mellett jelentős szerepet játszott a századelejei reformpedagógiai irányzatok megjelenése Magyarországon. További információ: www.gyermekekhaza.hu

7Az epocha a Waldorf-pedagógia alapeleme, de más típusú közoktatási intézményekben is alkalmazható. Pedagógiai értelemben a rendszer lényege, hogy az egyes logikailag összetartozó témakörök (pl. kémia – fizika – biológia tantárgyban) tömbösítve, egy meghatározott időszakon át intenzív formában, azaz epochálisan kerülnek feldolgozásra.

8A Komplex Instrukciós Programról bővebben a hejőkeresztúri IV. Béla Általános Iskola vezetőjével, K. Nagy Emesével készült interjúnkban olvashatnak a 35–43. oldalon.

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

Szávai István | 2015. augusztus 2. | metszokor[kukac]gmail[pont]com
"Ha egy gyerek nem „működik” az osztályban, azokat a módszereket keressük, amivel a konkrét problémát gyorsan kezelni tudjuk, adott esetben akár úgy is, hogy egy másik pedagógus rendelkezésre áll. Mivel ez egy kis iskola, el tudtuk úgy készíteni a beosztást, hogy mindig legyen szabad ember, akihez bemehet a gyerek. Sokszor az is elég, hogy csak egy picit külön legyen, lenyugodjon, vagy ha kell, beszélgessen a tanárral. Úgy látom, ez a megoldás egészen jól működik. " Nagyon tanulságos lesz utánagondolni, mi a különbség e között, meg egy Arizona program között.
Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2018.10.21.
Reagált a Klebelsberg Központ a farkasréti iskola igazgatójának levelére
A Klebelsberg Központ péntek esti közleményében azt írta, nem tudják értelmezni azokat a kijelentéseket, hogy folyamatosan nő a pedagógusok terhelése az iskolában, a farkasréti iskolátó...
(Forrás: Eduline)
--
2018.10.21.
„Nem jó, ha valaki a gyereke véleménye ellenében dönt az iskoláról”
„Olyan iskolákra van szükség, ahová a gyerekek úgy jönnek be reggel és úgy mennek el délután, hogy úgy érzik, ezt a napot is megélték és nem túlélték” – így képzeli az ideális...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.10.21.
„Itt nem kell a gyerekeket kényszeríteni, hogy tanuljanak”
A zseniképző kifejezés idegen tőlünk. Nem célja oktatásunknak, hogy zseniket képezzünk. Eredményességünk a gyermekek érdeklődéséből, a tanárok szakmai felkészültségéből és pedag...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.10.19.
Az Oktatási Hivatal nem vizsgálja a CEU ügyét, pedig az egyetem már rég teljesítette a Lex CEU feltételeit
Szél Bernadett szerint itt „egy tisztességes intézménnyel szórakoznak, benne több száz diákkal, tanárral és dolgozóval. Az oktatással szórakoznak, ami mindannyiunknak létkérdés: az é...
(Forrás: mérce)
--
2018.10.19.
Tanár leszek, vagy mégsem?
Nincs már sok hátra, hogy kézhez kapjam a tanári diplomámat. Hamarosan hivatalosan is középiskolai pedagógussá avatnak, végre értelmet nyer hatéves egyetemi kínszenvedésem. Vagy mégsem....
(Forrás: 20on)
--
2018.10.19.
Időben szállítják ki a tankönyveket
Nem igaz, hogy nőttek a terjesztési költségek, sőt ugyanannyi pénzért több szolgáltatást kapnak az iskolák – mondta lapunknak a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója....
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.10.19.
A tehetséges középiskolások támogatására fókuszál az 5. TDK-fórum
Szabó István, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökhelyettese arról beszélt, hogy a vállalkozások keveset fektetnek a felsőoktatásba, még mindig inkább „embersz...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.10.19.
Hol csúszott félre a PISA-toleranciamérés, és miért maradt ki belőle Magyarország?
2018-ban újfajta készségek mérésével bővült a PISA-teszt: a fejlett államokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) úgy döntött, hogy mostantól a term...
(Forrás: Qubit)
--
2018.10.19.
A közoktatás hátsó udvara – a legrosszabb középiskolák
- Az érdektelenség mellett a másik nagy probléma, hogy rengeteg a funkcionális analfabéta, a sajátos nevelési igényű, a halmozottan hátrányos helyzetű gyerek, akik komoly lemaradással, tud...
(Forrás: Népszava)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.

--
  magdi72

Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?

--
  ofoe

Kedves Szilvi! Szerintünk erre nem lehet kötelezni a fiúkat függetlenül attól, hogy milyen típusú osztályba járnak. Ezt helyben kellene megbeszélni az iskolavezetéssel. Esetleg az érintett osztályfőnök közvetíthetné a problémát, a DÖK közbenjárását is kérhetitek. De ha mindez nem működik, egy az osztályt képviselő küldöttség is felkeresheti az iskolavezetést, és elmondhatja az érveit. A részletek ismerete nélkül nehéz jó tanácsot adni. A lényeg, hogy felnőtt emberek módjára, kulturáltan próbáljátok elintézni a dolgot.

--
  Szilvi07

Helló. Érdeklődni szeretnék. 12. osztályos tanuló vagyok. Az osztályomban vannak fiúk, akik nem szeretnének keringőt táncolni, de az iskola vezetőség kötelezni akarja őket, arra hivatkozva, hogy a szakgimnazistáknak kötelező. Többször is átnéztük az iskola házirendjét, és ez nincs benne feltüntetve. Kíváncsiak lennénk, hogy erre a vezetőség kötelezheti-e őket, és ha igen, miért csak a szakgimnazistákat, amikor a szakközepesek közt is vannak olyan fiúk, akik nem táncolnak.

--
  OFOE

Kedves Somogyi Györgyi Ilona!
Önnek teljesen igaza van: 16. életévét betöltött SNI-s tanuló már nem kontroll köteles, a Bizottságok ezért újabb szakvéleményt nem állítanak ki, az iskola köteles elfogadni az utolsó kontrollvizsgálat megállapításait. Ennek ellenére kérhet újabb igazolást, tudok erre példát, de a Bizottságok nem kötelezhetőek erre.
SNI-s tanulóknak továbbra is "járnak" a Bizottságok által javasolt könnyítések, tehát használhat segédeszközöket, hosszabb időt kell számára biztosítani stb. (Ugyanakkor a szakmunkás vizsgák követelményeit nem hangolták össze az SNI-s követelményekkel, így fordulhat például elő, hogy ezeken a vizsgákon SNI-s tanulónak úgy kell idegen nyelvű szakmai vizsgát tennie, hogy gyakorlatilag nem tanult idegen nyelvet.)

--
  OFOE

Kedves Vajda Szilárd! Azt tanácsoljuk, hogy kérdezze meg az alapítványi iskola igazgatójától, hogy mi magyarázza a csúszást. Amennyiben nem kap elfogadható választ, írásban lehet bejelentést tenni a fenntartónak, ezúttal az alapítvány kuratóriumának.

--
  Vajda Szilárd

Tisztelt szerkesztőség! Két iskolában tanítok. Az egyik klikes, a másik alapítványi. Az elmúlt tanévben a két iskolában nem volt egész állásnak megfelelő óraszámom, heti 10-10 órában tanítottam. A klikes iskolában határozatlan időre vagyok kinevezve, míg az alapítványiban az elmúlt tanévben is határozott időre neveztek ki, valamint most is. A gondjaim az alapítványi iskolával vannak. Ezek a következők: 1.) 2017. szeptemberében csak a hónap 15. napjától neveztek ki, annak ellenére, hogy az állásra augusztusban jelentkeztem, és fel is vettek. Tudni kell, hogy művészeti iskoláról van szó, de hát akkor is, én kész voltam a tanításra már szeptember elején. A klikes iskolában is a hó közepén kezdjük a tanítást, mégis, az első alkalommal, mikor odakerültem, szept. 1-jétől szólt a szerződésem. 2.) 2018. jún. 15-én kötöttünk ugyan egy határozatlan idejű szerződést teljes munkaidőre, ám az csak augusztus 15-én lépett volna hatályba. Augusztus 14-én szóltam a munkáltatónak, hogy az egész állást nem tudom vállalni, csak heti 3 napban kb. 15 órát, tehát 3/4 állást. Ám nemcsak az óráimat módosították 22-ről 15 re (ami természetes, ez is volt a kérésem), hanem a szerződés hatályba lépésének időpontját is szept. 1-jére! 3.) 27-én voltam már bent az iskolában, értekezleten (miközben nem is volt munkaviszonyom...), senki nem szólt egy szót sem, hogy csináljuk meg a szerződést. Csupán 3-ára hívtak be szerződést aláírni. Az a kellemetlen meglepetés ért, hogy visszamenőleg már nem tudnak lejelenteni, ezért az ígért 1-je helyett 4-én indul a szerződésem. Kérdés: Elképzelhető, hogy ebben az alapítványi iskolában szórakoznak velem?

--
  Somogyi Györgyi Ilona

Kedves János!
A fiam ebben az évben ment tovább tanulni az iskolájába(pápai szakképzési centrum-Várpalota)Ő eddig is itt tanult sikeresen elvégezte a számítógép szerelői szakképzőt,most le akar érettségizni-számítás technika érdekli ebben képzeli el a jövőjét,angol nyelvből is jó,jelenleg franciát is elkezdte tanulni önszorgalomból-Ő SNI-is erről kaptunk szakértői véleményt 2012-ben akkor töltötte be a 16.évét.Így véglegesítették a szakértői véleményt.Hétfőn az osztályfőnöke mondta,hogy vigyen frissebb papírt,mert ez már régi.Már legalább 4 db fénymásolat ott van ebből az iskolában,mert tankönyv igénylésnél is kellett.Matematikai problémái vannak segédeszközzel jól elboldogul,van motorikus gondja is már kevésbé-kézzel való írásnál lassú géppel gyorsan ír,gyógytornára jár kicsit koordinálni kell a gerincén gyógytornára kapott javaslatot.Gyógytorna van az iskolában is.Amúgy néha kell szólni neki ,hogy ne felejtsen el dolgokat- figyelem zavaros néha.Kérdésem az lenne,hogy kell-e valamit tenni az ügyben,hogy 2012-es a határozat.Vastagon szedett betűkkel le van írva,hogy a szakértői vélemény és a benne foglaltak a tanulmányai befejezéséig érvényes. Vagyis használhat segédeszközöket a matematikai feladatok megoldásához, számológépet,laptopot jegyzetek leírásához,kézírás amennyiben nem kell akkor felelhet szóban.Kell mennünk "frissebb" igazolást kérni a Pedagógiai Szakszolgálathoz?
Köszönettel:Szülő

--
  ofoe

Kedves Orsolya! Ha nincs pedagógiai végzettsége, elvileg nem bízható meg osztályfőnökséggel. Üdvözlettel a Szerkesztőség

--
  ofoe

Kedves H. Róbert! Az osztályokba sorolásnál nyilván pedagógiai szempontok a legfontosabbak. Nem igazán érthető, hogy a gyerek miért nem kerülhetett az óvodástársaival közös csoportba. Javaslom, hogy beszéljen személyesen az beosztást készítő igazgatóval, hátha ennyi is elegendő ahhoz, hogy a döntés megváltozzon. Persze, ha nem sikerül, tovább lehet menni a fenntartóhoz, de reméljük, erre nem lesz szükség.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Blum Szilárd:] >Érdemes felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy a hátrányos helyzetű csoportokból érkezők sajátos hiányosságokat mutathatnak az érzelmi funkcióik területén (a családi összeütközésekből, a környezetük által okozott hosszú távú diszkriminációból, a rendszeres […]
Neuroandragógiával a kirekesztés ellen (Továbbképzés és tréning, 2018. május 24-25.) »

--
OFOE (2001–2018) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek