OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2015. július 18.
» Hozzászólások (0)

Alma a fán – Iskolavezetők a méltányos oktatásért1

3. interjú2

Radicsné Szerencsés Terézia a Kiskőrösi Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Integrált Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola intézményvezetője.

Őszinte sajnálattal értesültünk arról, hogy röviddel a kiadvány megjelenése után, 2015. május 14-én az Igazgató Asszony váratlan és tragikus hirtelenséggel elhunyt. Munkásságáról, a fogyatékossággal élő fiatalok integrációjával és a méltányos oktatással kapcsolatos gondolatairól fontos üzeneteket adott át a vele készült interjúban. Emlékét megőrizzük.

Radicsné Szerencsés Terézia alapdiplomája szerint oligofrén-szurdopedagógiai gyógypedagógiai tanár, de tudásvágyát tükrözi az évek során megszerzett bölcsész és nevelőtanári diploma, és számos tanúsítvány is. 32 éves pedagógiai gyakorlattal rendelkezik, 14 évig igazgatóhelyettesként dolgozott, 9 éve pedig vezető ugyanazon intézményben, ahol tanulásban akadályozott, értelmileg akadályozott, autizmus spektrum zavarral küzdő gyermekeket képeznek, és az integráció segítése érdekében több éve utazó tanári gyógypedagógiai hálózatot működtetnek. Jelenleg utazó tanárként a hallássérült tanulók fejlesztésében vesz részt. Pedagógiai szemléletét a gyermekek minőségi nevelése és oktatása fémjelzi. Több európai pályázat írója és vezetője (PHARE, HEFOP, TÁMOP), mellyel a befogadást és elfogadást erősíti különböző szervezeti színtereken. Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények Országos Egyesületének elnöke, mellyel a szakmai munka összefogását valósítja meg hálózatos formában. Folyamatosan publikál, képzéseket tart, óraadóként a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Karán tanít.

Részletek az interjúból

Milyen pozitívumokat emelne ki az intézményvezetés komplex feladatköréből? Mi az, ami az Ön számára jó benne?

Azt gondolom, már az is mutat valamit, hogy szinte minden nap boldogan, örömmel megyek be az iskolába. A kollegákkal való viszonyunk is egyfajta érzelmi többletet mutat. Úgy vélem, a mai oktatásban a kognitív funkciók erősítése mellett az érzelmi nevelés is nagyon fontos. Ha mi magunk olyanok vagyunk, akik ezt sugározni tudjuk, jól fogjuk magunkat érezni a bőrünkben.

A vezetésben a kihívások lehetősége vonz, meglátni a változó világban azt a kis elemet, amire építeni lehet egy közösséget. Korábban csak kis közösségekben gondolkodtam: osztályban, később munkaközösségekben. Az intézményi szintű közösségépítés csak később jött, és most már a különböző benyomások hatására egyre jobban érzékelem azt is, mennyire számít, hogy más szervezetekkel is tudjunk együttműködni. Nyilvánvalóan meghatározó az iskola belső élete, de nekem vezetőként az is nagyon fontos, hogy a különböző külső hatásokat hogyan fogadjuk, milyen válaszokat tudunk adni rájuk, hogyan tudjuk a legjobbat kihozni mindenből.

Mennyiben tud pedagógiai vezető is lenni?

Hosszú éveken keresztül tanítottam, részt vettem a projektoktatásban is, vagyis vezetőként is mindig aktív tagja voltam egy-egy projektteamnek. Nagyon élveztem ezeket a feladatokat, amik azért is voltak meghatározók, mert így jobban észre lehetett venni, hogy hol vannak azok a pontok, ahol be kell avatkozni a folyamatokba. Az intézményi összevonások után a megnövekedett szervezési feladatok miatt el kellett, hogy szakadjak a tanítástól. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ létrejöttével most már tisztább profilú intézmények alakultak ki, tehát feladatként a Kiskőrösi EGYMI vezetése maradt. Érdekes módon, pedagógiailag megint egy újabb területet sikerült megtalálnom, ugyanis egyre jobban látszik, hogy az integráció következtében nagy az igény olyan szakemberekre, akik a kisebb településeken, falvakban segíteni tudnak azoknak a sajátos nevelési igényű gyerekeknek, akiknek valamilyen más módszerre, eszközre, terápiára, tanulásszervezési eljárásra van szükségük.

Az egyik szakom a szurdopedagógia, vagyis hallássérültekkel foglalkozom, és mivel a járásból jött az igény ennek a feladatnak az ellátására, így most utazó pedagógusként3 kijárok kis iskolákba. Azt kell, hogy mondjam, hogy ez a legpihentetőbb része a munkámnak, és a legnagyobb örömforrás is egyben, nem csak az utazás, hanem a más típusú feladat okán is. Pedagógiailag kihívásként élem meg, hogy hallássérült fiatalokkal mit tud elérni az ember, de kihívás azért is, mert közben látom, hogy országosan mennyire nincs lefedve ez a terület. Hiányoznak a szakemberek ott, ahol nagy szükség lenne rájuk. Nincsenek meg azok a protokollok, eljárásrendek, amelyek segítenék a munkájukat, és nincsenek olyan módszertani anyagok, amelyek ezt támogatnák, így ennek a hiánynak a pótlására azóta módszertani füzetet is alkottunk Kiskőrösön. Nagyszerű élmény volt az elmúlt évben, hogy egy hallássérült, gimnazista fiatalembert taníthattam, és egyben egy komplex személyiséget fejleszthettem az önértékelés, énkép, jövőkép megerősítésével, a pályaorientáció támogatásával. Óriási eredményeket értünk el, és nagyon büszke vagyok, hogy ebben nekem is szerepem volt.

Már 15 éve is szerettem volna, de csak most, ebben a tanévben sikerült elérnem, hogy elinduljon Kiskőrösön a Készségfejlesztő Speciális Szakiskola. Ezt az eredményt a pályám egyik csúcspontjának tartom: egy olyan szakiskolai egység jött így létre, amely a szülők részéről merült fel igényként.

(…)

Beszélhetünk-e olyan intézményi stratégiáról, illetve szakmai programról, amely meghatározza az iskola működését?

(…)

A mi stratégiaalkotásunkban meghatározó volt, amikor 2000-ben az egész intézményben komoly problémát okozott, hogy nem tudtunk mit kezdeni a hátrányos helyzetű, főként cigány gyerekekkel. Nagyon sok tanulónak komoly gond volt a magatartásával, a szülőkkel nem tudtunk úgy kommunikálni, ahogy szerettünk volna, és nagyon nagyarányú volt a lemorzsolódás. Fájdalmas volt, de úgy éreztük, le kell ülnünk erről beszélni, megnézni, hogy mi történik és miért. Akkor azt gondoltuk, hogy mi kiváló szakemberek vagyunk. Azt is megfogalmaztuk, hogy nem velünk van baj, hanem a gyerekekkel és a szülőkkel. Ám egy idő után felismertük, attól, hogy ezt csak mondogatjuk, nem fog történni semmi változás, így viszont előbb-utóbb mindenki el fog menekülni az intézményből. Ez senkinek nem lesz jó, márpedig mi azt akartuk, hogy jobb legyen. Ha viszont jobbat akarunk, akkor valami gyökeresen mást kell megvalósítanunk.

Ekkor találtuk meg a Lépésről lépésre programot4, ami nagy segítség volt ezeknek a problémáknak a leküzdésében, hiszen a program a demokratikus nevelésre, a tiszteletre, a tevékenységközpontú pedagógiára épül, és a projekteken keresztül külön kiemeli a szülőkkel való kapcsolattartás fontosságát. Innen épült be a napi gyakorlatunkba például a rituálék használata: amikor a gyerekek bejönnek reggel, egy beszélgető-körben rákérdezünk az előző délután, este történtekre – érte-e valami öröm, volt-e valami nehézség –, ugyanis ekkor kapunk képet arról, hogy a gyerek milyen állapotban van. Tervezhetek én bármit, ha közben kiderül, hogy a gyerek édesapja épp kórházba került, aznap másképp kell kezelnem a fiatalt. A nap zárásaként a reflexiós körben meg kell fogalmazniuk, hogy mi volt jó abban a napban. Miért fontos ez? Ha a gyerek úgy megy haza, hogy minden nap csak ezt az egy örömforrást tudatosítottuk benne, már hozzájárultunk a személyisége fejlesztéséhez. A programot felmenő rendszerben óvodától kezdve alkalmazzuk, ahol egyéni átvezetési programot dolgoztunk ki az átmenet megkönnyítésére. A gyerek úgy kerül át az egyik rendszerből a másik rendszerbe, hogy közben nincs törés, és mindezt azzal támogatjuk, hogy az óvónők és az iskolai elsős osztályfőnökök beszélgetnek, egymásnál foglalkozást látogatnak, közösen megnézik a gyerek portfólióját. Az első osztályban ugyanúgy beszélgető-körrel folytatódik az oktatás, tevékenységközpontúan tanulnak a fiatalok, és a gyerekek munkáival díszítjük az osztálytermeket és az egész intézményt. A Lépésről lépésre program egy része a felső tagozaton is folytatódik tovább, de most már számos eleme a szakiskolában is megjelenik, mint például a kabalanapló, amelynek hétvégi gazdájáról a gyerekek közösen döntenek. A napló lényege, hogy együtt írjon vagy rajzoljon bele a család arról, hogy mi történt velük, a hétfői nap pedig azzal kezdődik, hogy erről beszélgetünk. Ez egyrészt azért fontos, hogy kibeszéljék magukból a velük történt eseményeket, másrészt, hogy megtanulják, hogyan számoljanak be arról, ami foglalkoztatja őket, harmadrészt, hogy újra átéljék és a társaiknak is átadják azt az érzelmi töltetet, amit a hétvégi történések kiváltottak belőlük.

A program meghatározó az iskola szakmai programjában, mindennapi életében. Minden évfolyamon megjelenik, a felső tagozatnál a projektek még dominánsabban, egy-egy projektzárón számos szülő és rokon is részt vesz. A szülők sokszor főznek, sütnek az intézményben, behozzák az alapanyagot, összeadják, amijük van. Ma Kiskőrösön éppen családi nap volt, a pedagógusok, szülők, gyermekek díszeket készítettek közösen. Azt gondolom, hogy azok a meghatározó események, amikor ez a hármas egység együtt tud tevékenykedni, és ezt nagymértékben segíti a program. Számos ilyen rendezvényünk van az év folyamán, említhetném a szelidi táborunkat is, ahová a szülőkkel közösen megyünk. Olyan történetek fűződnek hozzájuk, amelyek az önfegyelemről, a kitartásról és az együttműködésről szólnak, tehát ezeken az alkalmakon keresztül is rengeteg készséget tudunk fejleszteni.

1Alma a fán – Iskolavezetők a méltányos oktatásért. Kiadja a Tempus Közalapítvány, szerk.: B. Tier Noémi, Budapest, 2015

2Az interjú teljes szövege a kötet 53-63. oldalán olvasható.

3Az utazó tanári hálózat tagjai a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésében és oktatásában részt vevő gyógypedagógusok, terapeuták, akik felkeresik a befogadó intézményben tanuló SNI-s gyermekeket. Az utazó gyógypedagógusok feladata a kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások megszervezésén túl az adott iskolában dolgozó pedagógusok és szülők segítése, támogatása is. További információ itt.

4A Lépésről lépésre (eredeti nevén: Step by Step) gyermekközpontú pedagógiai programot az 1990-es években az Open Society Institute irányításával amerikai szakemberek dolgozták ki. Magyarországon a Soros Alapítvány támogatásával – 1994-ben az óvodai, majd az 1996/97-es tanévben az iskolai program – került bevezetésre. A Lépésről lépésre program küldetése egy új pedagógiai szellemiség elterjesztése, amelynek középpontjában a gyermek áll; annak az elvnek az érvényesítése, hogy „Minden ember egyszeri és megismételhetetlen egyéniség”. A programot választó tanítók és tanárok célja, hogy úgy erősítsék a gyerekeket, tanulási kedvüket, az osztályközösséget, hogy minden egyes gyerekben megkeresik az értéket. További információ itt.

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2018.08.19.
Az új alaptantervvel végezhetik ki a nem állami tankönyveket
Bár már javában tart az új nemzeti alaptanterv előkészítése, az államtól független tankönyvírókhoz és kiadókhoz a várható változásokról minimális, többnyire csak a sajtóban megjelen...
(Forrás: ugytudjuk.hu)
--
2018.08.19.
Gender aktivisták romboló túlkapásai
A nők helyzetének javításához nincs szükség a gender képzések falain belül megtelepedő radikális feminizmusra, illetve a homoszexuá­lis, transznemű, LMBTQI lobbira sem – érvel az államilag...
(Forrás: Magyar Hírlap)
--
2018.08.19.
Nem alternatív X-faktort akarunk
Megszállott önkéntesek és egy újító szellemű általános iskolai tanár karolták fel Ózdon azokat a hátrányos helyzetű roma gyerekeket, akik egy valamiben biztosan bárkivel felveszik a versenyt...
(Forrás: abcug.hu)
--
2018.08.19.
Az fogad örökbe, aki tudja, hogy a fogyatékkal élő is csak egy gyerek
Egy család négy gyereke mellé fogadott örökbe egy Down-szindrómás kisfiút, mert ez mindig is vágyuk volt. Egy másik családnak azután derült ki, hogy súlyos izomsorvadásban szenved a lá...
(Forrás: abcug.hu)
--
2018.08.19.
A lakást bérlő diákok tízszer annyit fizetnek, mint a kollégisták
Akik albérletbe kényszerülnek, akár tízszer annyit is fizethetnek a lakhatásért, mint a kollégiumi elhelyezést elnyerő társaik. Az utóbbi ugyanis mindössze 15-16 ezer forint havi kiadást...
(Forrás: Magyar Hang)
--
2018.08.19.
Hiába a kormányzati reklám, ha nem fizetik meg a nevelőszülőket
A kormány legutóbb 2013-ban indított nevelőszülő-toborzó kampányt, hogy felkészüljön a 2014. januárjában hatályba lépett szabályozásra, miszerint 12 év alatti gyermekek már nem kerü...
(Forrás: mérce)
--
2018.08.19.
A gyerekek túl korán neteznek, a szülők pedig túl lazák
Az NMHH gyermekvédelmi és edukációs tevékenységének támogatása érdekében kétezer, 7 és 16 év közötti gyermekkel és szüleikkel készíttetett nagymintás, reprezentatív kérdőíves...
(Forrás: Infostart)
--
2018.08.19.
Gender-ügy: közzétette a CEU a Magyar Rektori Konferenciának írt válaszát
A Társadalmi Nemek Tudománya képzést következetlenül, több irányból támadja a kormánykommunikáció - ezek egyike, hogy a Fidesz képzeletében létező gazdaságban ez nem egy "hasznos" tud...
(Forrás: Népszava)
--
2018.08.19.
Kásler Miklós: Nem teljes az ember, ha identitása csorba
Például az ógörög vagy a latin elengedhetetlen a történelem feldolgozásához, az ókori és középkori forrásmunkák olvasásához. A XIX. század ­közepéig a hivatalos nyelv a latin volt...
(Forrás: Magyar Idők)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Zsuzsa! A jogszabályok között nem találtunk ezt kizáró rendelkezést. Feltételezhetően a helyi szabályozás dönti el, hogy ad-e osztályfőnöki megbízást ebben az esetben.

--
  OFOE

Kedves Hajna!
Ha nem megy a közös megegyezés, akkor marad a lemondás.
A Kjt.28. §-a szerint:
(1) A közalkalmazott a határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyt lemondással bármikor megszüntetheti.
(2) Lemondás esetén a lemondási idő két hónap. Ezen időtartam egy részére, vagy annak egészére a munkáltató mentesítheti a közalkalmazottat a munkavégzés alól.
Itt találod a rendelkezést: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99200033.TV

--
  Csernavay Zsuzsa

Tisztelt Szerkesztőség ! Szeretném tudni, hogy a heti 10 órában tovàbbfoglalkoztatott nyugdíjas kaphat-e osztályfőnöki megbízást? Köszönöm vàlaszukat!

--
  Hajna

Tisztelt Cím!"fél" állású , határozatlan időre kinevezett gyógypedagógus vagyok heti 10 tanítási órával.Közelebb a lakhelyemhez sikerült más munkát(magáncég) találnom, a jelenlegit közös megegyezéssel szeretném elhagyni.Mennyi időre kell maximum még maradnom a munkahelyemen, ha a munkáltató nem megy bele a közös megegyezésbe? A szabadságom, ami maradt esetleg, hogy lehetne elszámolni? 20 éve vagyok közalkalmazott, 2 gyermekem 14 év alatti.Köszönöm a választ!

--
  Ramona

Köszönöm szépen valaszát. Megerősített abban, hogy megpályázzam az állást.

--
  OFOE


Kedves Ramona! Magas szintű nyelvtudása és pedagógusi végzettsége is van, ha csak főiskolai is. Elvileg a középiskolában egyetemi végezettség lenne kívánatos, de mivel elég nagy a pedagógushiány, nyelvtanár végképp nincs elég, feltételezhetően nem esélytelen a pályázata. Lehet, hogy feltételül szabják az egyetemi végzettség utólagos megszerzését.

--
  Ramona

Német nyelvszakos középiskolai tanári állást szeretnék megpályázni, viszont csak német nyelvtanári főiskolai végzettséggel rendelkezem. Ezenfelül gazdasági és társadalomtudományi szakfordító oklevelem is van. Német az anyanyelvem . Milyen eséllyel pályazható meg a fent említett állás? Mindenképpen szükség van egyetemi végzettségre??
Előre is köszönöm válaszukat.

--
  OFOE

Kedves Csilla! Az iskola állít ki igazolást a jogosultságról, és ennek alapján utólag téritik a költségeket. Feltételezésünk szerint az érintett tankerület.

--
  OFOE

Kedves Eszter! A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 123. § 123. § (3)
bekezdése szerint a szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.
Ebből következik, hogy a korábbi évekről bennmaradt szabadságot a munkába visszatéréstől számított 60 napon belül ki kell adni, és csak
a 2018-ra járó szabadságot lehet a későbbi időszakban kiadni. A szabadság kiadásának időpontját a kiadás előtt legkésőbb 15 nappal
közölni kell.
A jogszabályt pontosan itt találhatjátok meg: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200001.TV
Reméljük, ezzel tudtunk segíteni.
Üdvözlettel a szerkesztőség.

--
  csilla

Meg szeretném kérdezni, hogy ki fizeti annak a négy éves, jól integrálható autista kisfiú utaztatását a szomszéd városba, ahol a befogadó és a pedagógiai szakszolgálat által kijelölt intézménye van? és a kísérőjéét? Ha fizetik, tömegközlekedésre és gépkocsira is finanszíroznak?

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Blum Szilárd:] >Érdemes felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy a hátrányos helyzetű csoportokból érkezők sajátos hiányosságokat mutathatnak az érzelmi funkcióik területén (a családi összeütközésekből, a környezetük által okozott hosszú távú diszkriminációból, a rendszeres […]
Neuroandragógiával a kirekesztés ellen (Továbbképzés és tréning, 2018. május 24-25.) »

--
OFOE (2001–2018) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek