OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2015. június 24.
» Hozzászólások (1)

53. esélyegyenlőségi napló

„(Jobb felől üt) nekem fütyöl, (Bal felől üt) s nekem fütyöl”1

Biztosan sokan felismerik Arany János: A fülemile című versének sorait. Ez jutott eszembe, látva, megtapasztalva a törvényi ellentmondásokat, melyek lassan feloldhatatlan feszültségeket teremtenek a szegregációhoz kapcsolódva.

Vagyis feloldhatókat, de lassan már csak a versidézetben megfogalmazott módon.

Mert nem lehet mindkét oldalra kacsintva megoldást nyújtani. Már nem lehet.

A demokrácia egyik nagy vívmánya a szabad iskolaválasztás egyúttal a demokráciát aláásó kirekesztő, szegregált oktatási formák kialakulását, majd elterjedését vonta maga után. A társadalmi csoportok közötti szakadék mélyítésének mára az oktatás lett az egyik leghatékonyabb eszköze.

Mindenhol feszülnek az ellentmondások. Az egyházakon belül is, mert nem lehet úgy gyakorolni a vallást, hogy miközben a Biblia tanításának megfelelően a szegények segítéséről beszélnek, az iskoláikat nem nyitják meg előttük.

Az egyház oktatási integrációhoz való viszonya úgy tűnik, kétféle: vagy szegregált iskolákat hoznak létre, külön a cigányoknak, vagy szegregáló hatásúakat, vagyis „fehér”egyházi iskolákat, melyek mellett a település állami intézménye a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek kizárólagos iskolájává válik.

Próbálják persze becsomagolni ezt a szegregált iskolák esetében a roma szülők vallásos elköteleződésébe, ami miatt ők ragaszkodnak az egyházi iskolához. A szegregáló iskoláiknál pedig azt kommunikálják kifelé, hogy mehetne cigány is a „fehér” egyházi iskolába, nincs onnan ő sem kizárva, de közben a helyi közbeszédben minden lelepleződik, a valódi szándék nyilvánvalóvá válik: ezek az iskolák cigánymentesek.

Bárhova megyek az országban, mindenhol panaszkodnak az állami iskolák pedagógusai: ahol van állami és egyházi iskola is, ott az egyháziak ledobják a nyakukból az integráció nehéz terhét, a szülők pedig a jobb iskola mellett döntenek, ami nyilván az egyházi a válogatott gyerekeivel, és a több állami forrást használó oktatásával. És valljuk be, ezeken a településeken az állami iskola a rosszabb, hiszen a központosított oktatás nem tud megbirkózni az integráció problémájával. Pláne, hogy évről évre több HHH, BTM, SNI gyerek kerül hozzájuk. Mert az csak oda kerülhet. Az államiba. Hallottam olyat is, hogy az egyházi iskola kivette az alapító okiratából az integrálható SNI-sek oktatását, hogy ne kelljen felvennie azokat a gyerekeket. Ők menjenek az államiba. A körzetibe. Ahol kötelező foglalkozni velük.

A folyamat pedig már önmagát gerjeszti. Minél szegregáltabb az állami iskola, és minél probléma-mentesebb gyerekekkel dolgozik az egyházi, annál erősebb a szülői igény az utóbbi iránt. Persze nem a cigány szülők részéről, akiknek az érdekérvényesítési képessége minimális.

Nos, hát ebben a helyzetben esélyteremtő oktatásról, roma stratégiáról beszélni – egyhén szólva – ellentmondásos.

És nem megy már tovább semmi. Az EMMI lépései, pl. hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnak antiszegregációs terv elkészítését, meg antiszegregációs referens alkalmazását teszi kötelezővé, ilyen körülmények között értelmezhetetlen, fölösleges látszat-intézkedésnek tűnik.

Most különösen tapasztalom ezt az ellentmondást az egyik közeli kisvárosban, ahol a KLIK nem engedélyezte a szegregált kislétszámú első „C” osztály indítását az állami iskolában. (Ami egyébként sokfele az országban máig bevett gyakorlat.) A település reakciója erre az egyházi iskola alapítása lett, hiszen – ha a szülők akarják – ezt a törvény lehetővé teszi, És akarják, hogyne akarnák. A szándék nyilvánvaló, hiába hangzik el más a kifelé irányuló kommunikációban, a településen belül mindenki tudja és hallja a valós célt. Nehéz persze nyíltan meghatározni, hogy mitől lesz az egyházi iskola jobb, mint az állami anélkül, hogy ne szólnák el magukat: ott nem lesz olyan gyerek, aki hátráltatja a többit.

Ezek után azt kérdezem: minek a KLIK-nek antiszegregációs terv, mikor eszköztelen a települések egyházi iskoláinak szegregáló hatásával szemben? Amit a törvények lehetővé tesznek, azt meg fogják lépni, terv ide, vagy oda.

Azt hiszem, ennek az ellentmondásnak a feloldása nem tűr halasztást. A veszély óriási, mert a szegregált iskola hatása, az onnan kikerülő, „maguk között” szocializálódott gyerekek, akik ott maradnak a településen, a közmunkán, mert másra esélytelenek, olyan jövőképet rajzolnak elénk, amibe jobb bele sem gondolni.

Megoldást kellene keresni végre! Nem lehet két, ellentétes álláspontot képviselnie az állami rendszernek. Nem lehet tovább húzni az időt! Lassan az utolsó utáni pillanat is elmúlik.

L. Ritók Nóra

1Arany János: A fülemile

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

Heindl Péter | 2015. június 24.
A megoldás egyébként nem lenne olyan bonyolult és még a szabad iskolaválasztás elve is érvényesülhetne: 1.)Minden olyan iskolára, amely az államtól pénzt kap (állami, önkormányzati, egyházi, alapítványi) érvényesnek kellene lennie az adott településen, (falvak esetében nagyobb iskolakörzetben)érvényes kötelező halmozottan hátrányos helyzetű (hhh-s) - és nem hhh-s tanulóaránynak. Az iskola csak úgy vehet fel szabadon diákot, hogy ezeket az arányokat betartja. 2.)Vissza kell állítani a "hhh-s tanuló" 2013 előtti fogalmi kritáriumait, mely kritériumok kizárólag a vagyoni helyzettől és a szülők iskolai végzettségétől tették függővé a hhh-s státust és nem adtak mindenféle kibúvót a szegregálni akaró iskoláknak úgy, mint a 2013 szeptembere óta élő szabályozás. (Plusz az állami gondoskodás alatt álló gyerekek voltak még korábban is hhh-sok, de hát ez érthető és indokolt.) 3.)Ingyenes iskolabusszal kell biztosítani a gyermekek utaztatását az arányok betartása érdekében. 4.)Az integrált oktatás feltételeit képzésekkel, az iskolának megfelelő integrációs támogatással ugyanakkor az előírt szakmai követelmények szigorú bevasalásával kell biztosítani. Szigorúan szankcionálni kell a feltételek elszabotálása miatti "rideg integrációt". 5.)Természetesen szükség van olyan, mindenhol elérhető ellátási hálózatra is, amely az integráltan nem oktatható gyermekek iskolai oktatását képes biztosítani.
Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2018.07.20.
Kínai iskolákban is használni fogják Polgár Judit módszerét
A Sakkpalotában résztvevő magyar gyerekek 40 százalékkal jobb eredményt értek el a tantárgyi kompetencia teszteken, s a jövőben az ázsiai országban az óvodás és iskoláskorú gyermekek...
(Forrás: Eduline)
--
2018.07.20.
A Miniszterelnökséghez kerül a közszolgálati egyetem irányítása
A hatályos szabályozás szerint az intézmény fenntartója a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszter, az igazságügyért felelős miniszter, a honvédelemért felelős miniszter, valamint...
(Forrás: Eduline)
--
2018.07.20.
A kormány folytatja az oktatási reformokat. Interjú Bódis József oktatási államtitkárral
A túlterheltséget valóban gyakran hangoztatják, de ez meglehetősen szubjektív, és a valós adatokkal nehezen vagy egyáltalán nem alátámasztható sztereotípia. Csak egy példa: Magyarorszá...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.07.20.
Repülőjegyre gyűjt a Fazekas RoboTeam
Pontosan egy évvel ezelőtt nyerte meg a budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium csapata a FIRST Global Challenge nevű nemzetközi robotépítő verseny fődíját Washingtonban...
(Forrás: index)
--
2018.07.19.
Csapnivaló a rendszer… na és?!
A rendszert tehát bőven van miért kárhoztatnunk, hiszen ha az alapját képező váz jól kitalált, és a szakemberek bevonásával jött létre, akkor azt sokkal könnyebb élettel feltölteni,...
(Forrás: Hollin&Nuc)
--
2018.07.19.
Pogány elképzelés áll az alaptörvény módosítása mögött
Keresztény vezető szakirányú továbbképzés indul a Kaposvári Egyetemen, a képzés irányítója szerint egyre több vállalkozás alkalmazza működése során a Biblia tanait. A keresztény k...
(Forrás: 168 óra)
--
2018.07.19.
Évekig cikizték a tanárai, mégis lediplomázott a diszlexiás fiú
Danit másodikos korában diagnosztizálták diszlexiával és diszgráfiával. Általános iskolában még sokat segítettek neki, a gimnáziumban viszont úgy érezte, sok tanár inkább csak megnehez...
(Forrás: abcug.hu)
--
2018.07.19.
Zenével és kilométerekkel a beteg gyerekekért
Gyerekkora óta magától értetődő volt, hogy az ember igyekszik segíteni másokon. „Ezt az erkölcsi meggyőződést kaptam útravalóul a tarisznyámba a szüleimtől, a szociális munkás édesap...
(Forrás: index)
--
2018.07.18.
Fürdővízzel a gyereket… Akadémiai alapkutatás, társadalmi haszon, politikai elhajlás és kormányzati kontroll
Láthattuk továbbá, hogy sem a teljesítményhiány, sem az alapkutatások haszontalansága, sem pedig az MTA kutatóinak „politikai-ideoló­giai” elhajlásának érvei nem valósak, illetve nem...
(Forrás: Magyar Idők)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Beck Tamás! A munkaviszony első három hónapját kivéve a munkavállaló jogosult arra, hogy hét munkanap szabadságot – év közben kezdődő munkaviszony esetén ennek arányos részét – legfeljebb két részletben a kérésének megfelelő időpontban adjon ki a munkáltató. A szabadság kiadásának időpontját legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt kell közölni a munkavállalóval, és a munkavállalónak is ezt a határidőt kell megtartania a rendelkezési körébe tartozó hét munkanap szabadságot érintően. Részletesebb tájékoztatást itt talál.

--
  OFOE

Kedves Viktória! A mi tudomásunk szerint tanítói diplomával csak 6. osztályig bezárólag taníthatná azt a műveltségterületet, amiből diplomát szerzett, addig nyilván osztályfőnök is lehet. Az osztályfőnöki megbízatás csupán pedagógiai végzettséget ír elő. Ha személyi feltételek híján a tanító tovább tanítja a tanulócsoportot, akkor feltételezhetően osztályfőnök is lehet. De ezt nyilván a helyi vezető, illetve fenntartó dönti el.

--
  Viktória

Tisztelt Szerkesztőség!
Érdeklődni szeretnék, hogy tanítói végzettséggel van-e mód arra, hogy valaki felső tagozatban osztályfőnök legyen? Szakos híján valószínűleg tanítom őket 8.-ig. Nem találom az ide vonatkozó előírásokat. Szívesen vinném őket, de nem tudom, meg lehet-e valahogy oldani.
Köszönöm válaszukat!
Üdvözlettel: Viktória

--
  Beck Tamás

Kedves OFEOE Szerkesztőség!
5 gyermekem van. A gyermekek után járó 7 nap pótszabadságot csak 15 nappal előre bejelentve 2 részletben vehetem ki?
Köszönettel: Beck Tamás

--
  OFOE

Kedves Nikoletta! Elnézést kérünk a késedelmes válaszért. Pedagógiai végzettséggel gyakornoki státuszban is el lehet látni osztályfőnöki megbízatást. Üdvözlettel a szerkesztőség

--
  Molnár Nikoletta

Kedves OFEOE Szerkesztőség!

Érdeklődni szeretnék: határozott idejű, gyakornoki besorolásban lévő, abszultóriummal rendelkező pedagógus kaphat-e osztályfőnöki feladatokat, rendelkezhet-e osztályfőnöki munkakörrel, vagy van esetleg valamilyen jogszabály, ami kizárja ezt?

Köszönöm válaszukat! Nikoletta

--
  Dr Pulinkáné Balázs Mariann

Kedves OFOE Szerkesztőség!
Szeretnék az osztalyfonok.hu oldalon regisztrálni. Mi a módja?
Elsősorban az oktatófilmeket tudnám a nyolcadikos osztályomban hasznosítani, de biztosan találok majd egyéb fontos és munkámat segítő információt, ismeretet is.
Köszönettel
Dr Pulinkáné Balázs Mariann tanár és igazgatóhelyettes
Bodrogkeresztúri Eötvös József Általános Iskola

--
  OFOE

Kedves Ancsa!

Az a kérdés, hogy határozott vagy határozatlan idejű jogviszonyod van-e. Közös megegyezéssel mindkettőt meg lehet szüntetni a
megállapodásnak megfelelő időben (ezért közös megegyezés).Lemondással a határozatlan idejű
jogviszony szüntethető meg, ebben az esetben van két hónap lemondási idő. A munkáltató kötelezhet a lemondási idő ledolgozására.

Ha a közalkalmazott nem hajlandó a lemondási időt ledolgozni, és jogellenesen távozik, köteles a lemondási időre járó távolléti díjat megfizetni.
Ha a határozott időtartamú jogviszonyát szünteti meg jogellenesen, a határozott időből még hátralévő időre járó, de legfeljebb háromhavi
távolléti díjnak megfelelő összeget köteles megfizetni (Mt. 84. §).

Reméljük, segítettünk a megfelelő döntés meghozatalában.

Üdvözlettel az OFOE Szerkesztősége

--
  Szász Anna

Még nem egészen egy éves részmunkaidős közalkalmazotti jogviszonyomat szeretném megszüntetni,másik munkahelyre teljes időben,kedvezőbb feltételekkel vennének fel szintén közalkalmazottként. Közös megegyezéssel akarnak elengedni,de 2 hónapot la akarnak velem még dolgoztatni. Az új munkáltató viszont nem tud 2 hónapig várni rám, nekik most kellene is a munkaerő.Mit tehetek abban az esetben ha nem szeretném letölteni a két hónapot? Szeretnék azonnal eljönni erről a munkahelyről.Kell-e ebben az esetben nekem fizetnem bármit is? Jó-e a közös megegyezés és egyáltalán kiköthetnek-e közös megegyezés esetén is 2 hónap letöltendő időt?
Válaszát előre is nagyon szépen köszönöm! Üdvözlettel: Ancsa

--
  OFOE

Kedves Gabriella!

A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 17. § (4) A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidejét meghaladóan a pedagógusnak
további tanórai és egyéb foglalkozás, pedagógiai szakszolgálati
közvetlen foglalkozás megtartása akkor rendelhető el, ha

a) a munkakör nincs betöltve, a pályázati eljárás idejére,

b) a munkakör nincs betöltve, és az álláshelyre kiírt nyilvános
pályázat sikertelen volt, feltéve, hogy a munkaközvetítési eljárás
sikertelen maradt, és a pedagógusok állandó helyettesítési
rendszerében sem áll rendelkezésre megfelelő szakember vagy

c) a betöltött munkakör feladatainak ellátása betegség, baleset vagy
egyéb ok miatt váratlanul lehetetlenné vált.

Mivel itt már régóta nem erről van szó, és kérdés, hogy egyáltalán
meghirdették-e, illetve hányszor hirdették meg az álláshelyet. Az eddigi
kifizetés a már teljességgel hatályát vesztett, és rendkívül hátrányos
KLIK-es kollektív szerződés alapján történt. Az új KSZ-ekben pont ezt
a kérdést nem szabályozzák, tehát marad a munka törvénykönyve, amely
szerinti rendkívüli munkaidőben végzett munka díjazása alapján kell
kifizetni szerintünk a többletórákat https://net.jogtar.hu/jr/gen/
hjegy_doc.cgi?docid=A1200001.TV
A 143. § szerinti 50 százalékos bérpótlékkal (tehát összesen az egy órára
eső
illetmény 150 százalékával). A másik megoldás az átalánydíjazásról
szóló megállapodás, amelyet tehát a munkáltató nem egyoldalúan határoz
meg. Ez tipikusan olyan ügy, amelyet valószínűleg nem fog
tudni egyedül érvényesíteni.

Érdemes lenne kapcsolatba lépnie valamelyik pedagógus szakszervezettel.
Ajánlom a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetét, ahol kiváló
jogász áll a tagok rendelkezésére. Ez a válasz is az ő segítségükkel
született.

Üdvözlettel
Szekszárdi Júlia

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Blum Szilárd:] >Érdemes felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy a hátrányos helyzetű csoportokból érkezők sajátos hiányosságokat mutathatnak az érzelmi funkcióik területén (a családi összeütközésekből, a környezetük által okozott hosszú távú diszkriminációból, a rendszeres […]
Neuroandragógiával a kirekesztés ellen (Továbbképzés és tréning, 2018. május 24-25.) »

--
OFOE (2001–2018) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek