OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2015. május 16.
» Hozzászólások (3)

Gondolatok az iskolából (iskoláról)

5. Értékrend

Az értékeinket a múltunkból kapjuk, szüleinktől, nagyszüleinktől, dédapáinktól. Tanárainktól és igaz Emberektől. Nem lehet eldobni őket, csakúgy, mint múltunkat sem. Mégis, mindenki változtatni akar rajtuk. Pedig, úgy gondolom, hogy ilyen gyorsan nem lehet! Csak gyenge embereknél fordulhat elő, hogy személyiségük darabkáit olyan könnyedén cserélik le a média vezérelte, mutatta hamis értékekre. Természetesen híve vagyok a változásnak, ha az jobbá teheti az életünket. De mi a jobb? Valószínűleg ezt csak akkor lehetne eldönteni, ha a jövőbe látnánk. De milyen emberiséget szeretnénk abban a jövőképben látni? Merre tart az Ember? Meg akarjuk hódítani a világűrt, noha még saját lakóhelyünket sem ismerjük eléggé?! Összes igyekezetünk annak tönkretételében merül ki dacára a megmaradt kisebbségnek, akik mindent megtesznek azért, hogy ez ne így legyen. Meglehet, nincs igazam és az Embernek törvényszerűen ez az útja – de akkor én nem szeretnék erre az útra lépni. Használom az internetet, a munkámban is, hiszen ma már nem lehet a modern technika nélkül létezni. De: nem akarok a rabszolgája lenni! Használom, mert azok az értékek, miket magaménak vallok, egyre többször megtalálhatóak rajta, de szeretném anélkül élvezni kincseit, hogy világomba más eszmék tolakodnának be!

Valahogy úgy képzelem, hogy a technika vívmányait megtartva, javítva rajtuk, visszatérünk a természetbe, mert ott a helyünk. Manapság nagy vita megy arról, hogy mi értékes, mi nem, mi jelenjen meg az iskolákban – például a kötelező irodalmak tárházában.

Alapjaiban rossz a kérdés.

Alapigazságok nem kérdőjelezhetőek meg: erkölcsi normák, melyek szerint élünk, vagy kellene élnünk. Ha ezeket egy irodalmi mű közvetíti, akkor helye van a diákok között. Hogy érthető vagy kevésbé érthető nyelvezettel teszi? Az már egy másik kérdés.

Bár sokszor elgondolkodom azon, hogy mennyire nem egyértelmű még a jó és rossz fogalma sem. Amennyiben elfogadjuk azt, hogy a társadalmi rendszerek alakították ki az erkölcsi normákat, akkor a jó és rossz is ennek eredménye. Ami elfogadott volt száz évvel ezelőtt, az ma nem feltétlenül az, így tehát meglehet, hogy a ma tapasztalható változások, melyeket én annyira tőlem idegennek és elfogadhatatlannak tartok, hamarosan egy új rend felé fognak mutatni. És akkor ismét változni fog jó és rossz, igazság és igazságtalanság, erkölcsi normák rendszere is. Magam kevés vagyok ahhoz, hogy előre lássam hova tartunk. Lehet, hogy nem is akarom látni.

6. Szabadság

A szabadság számomra éppen azt jelenti, hogy különbséget tudunk tenni jó és rossz között, képesek vagyunk ennek tudatában döntéseket hozni önállóan, melyeknek viseljük a következményeit. Ez azt is jelenti, hogy akár a rosszat is választhatjuk, de csak akkor, ha az nem jelent másoknak akadályt, veszteséget, kárt. Persze, ezt meg kell tanítani a gyerekeknek. A békák a hétvégi programokon szabadok voltak, erre vonatkozó törvényüket így fogalmazták meg: „Mivel együtt és egymásért kirándulunk, nem hagyom el a csoportot, mindig látható és hallótávolságban maradok: ezt a szabályt betartva szabadon kutathatom a természetet.” és „A kiránduláson csak egy szabályt kell betartanom: úgy érezzem jól magam, hogy később semmilyen tettem miatt ne kelljen szégyenkeznem!”. Természetesen a megfogalmazásban segítettem nekik, de az alapjait ők találták ki. Benne van minden, ami számomra szabadságot jelent – úgy találtam, hogy nekik is.

A rendszerváltásnak nevezett folyamat egyik eredménye az a „szabadság” volt, ami meghatározza mai életünket. De vajon valódi szabadságot kaptunk-e? Számomra több akadály, gát és fal van, ami még munkámat is hátráltatja, nemhogy életemet, mint előtte. Nem gondolom, hogy a többség másként érezne. Akkor csak egy kisebbségnek érkezett el a szabadság ideje vagy mi, a többség, nem tudunk élni vele? Vajon szabadság ez vagy szabadosság?

Azt hiszem, hogy hajlamosak vagyunk összekeverni a két fogalmat. Korábban viszonylagos egyensúlyban éltünk egyén és közösség, társadalom, ma ez az egyensúly teljesen felbomlott. Olyan természetességgel tiporjuk a másik ember jogait, olyan természetességgel nem törődünk még közvetlen környezetünk jogaival, érdekeivel sem, hogy azt rettentően fáj látni. Amikor a diák nem teszi el a mobiltelefonját, zavarja vele az órát és a pedagógus tehetetlen, mert el nem veheti a gyerek tulajdonjoga miatt, akkor a többi gyerek jogai sérülnek. Az egyén jogai érvényesítéséhez a törvényhez fordulhat (pedagógus mégiscsak elveszi, szülő feljelent…), a közösség pedig tehetetlen. Még sosem hallottam egy eljárásról sem, még helyi, iskolai szinten sem, amelyet egy közösség indított volna jogai védelmében.

Ennek az egyensúlynak a felbomlása odáig vezetett, hogy minden szenny beömölhetett gátak, ellenőrző rendszerek nélkül az országba. Ha a többség szerint ez rendben van, és úgy tűnik, hogy senki sem lázong ellene, akkor a hiba bennem van. Nem?

Leiner Károly

(A fotók a szerző felvételei)

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

Leiner Károly | 2015. május 26. | leinerk[kukac]freemail[pont]hu
Köszönöm IZs, ez azt jelenti, hogy (még) nem vagyunk egyedül...
IZs | 2015. május 20. | istok[pont]zsuzsanna[kukac]gmail[pont]com
Kedves S!
kicsit kevered a dolgokat, erkölcs-dogma-divat? ezek más-más fajsúlyúak.
Kedves Károly! most olvastam egyszerre mind a 6 részt, köszönöm, minden sorod megerősítette a saját érzéseimet.
s | 2015. május 18.
Nem hiszem, hogy a régi erkölcsöknek még helyük lenne, a világ megváltozott. Nem állítom, hogy rossz, ha valaki ragaszkodik a nézeteihez, de ahogy a kamaszok igyekeznek átlépni a szüleik dogmáin,úgy változik minden. És ez természetes. Hosszú haj, rövid haj, csöves gatya és trapéz, folyamatos változás az élet. Ez nem is baj.
Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2018.12.14.
Vásárhelyi Mária: Miféle generáció nő fel ebben az országban?
Aztán azon tűnődtem, vajon miféle generáció nő fel itt ebben az országban. Milyen társadalom lesz az, ahol a fiatalok hazugsággal és gyűlölettel szennyezett világban szocializálódnak?...
(Forrás: 168 óra)
--
2018.12.14.
Ha van értelme a verselemzésnek, akkor csak így
Hauber Károly, a pápai Türr István Gimnázium tanára olyan könyvet írt és állított össze A verselemzés iskolája címmel, amelyik sikerrel ötvözi a két fenti megközelítési módot: azaz...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.12.14.
Nem oldódik meg a probléma azzal, hogy rehabra küldjük a gyereket
A Bagázs Közhasznú Egyesület munkatársai Bag és Dány romatelepein közvetlen közelről követhették nyomon, hogyan vált évről évre egyre súlyosabb problémává a drogfogyasztás Magyarorsz...
(Forrás: abcug.hu)
--
2018.12.14.
Az egészségügy és az oktatás kivéreztetésével tudta tartani a kormány a hiányt
Jogosan merül fel a kérdés, hogy mi az ára annak, hogy Magyarország hosszú évek óta képes tartani az államháztartási hiány - maastrichti - mértékét? Katona Tamás szerint ennek egyértelm...
(Forrás: Népszava)
--
2018.12.14.
"Semmibe veszik a tiltakozást" - az egyetemi dolgozóknál is kiverte a biztosítékot a túlóratörvény
A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) elnöksége mély felháborodását fejezi ki a munka törvénykönyve egyéni képviselői indítvánnyal történt, a szakszervezeti és társadalmi...
(Forrás: Eduline)
--
2018.12.14.
Több ezer kínai és az iráni hallgató tanul a magyar egyetemeken: itt vannak a friss adatok
Egy év alatt négyezerrel emelkedett a magyar felsőoktatási intézmények külföldi hallgatóinak száma: míg a 2016/2017-es tanévben 26 519, addig az előző tanévben már 30 276 külföldi tanult...
(Forrás: Eduline)
--
2018.12.14.
Jobban teljesítenek a diákok, ha egy órával később kezdődik az iskola
Egy seattle-i iskolakerület 18 középiskolájában 2016 őszén vezették be a későbbi tanításkezdést: 7.50 helyett csaknem egy órával később, 8.45-kor kezdődött az iskola. A szülők vegyesen...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.12.14.
Több mint 45 ezer könyvet osztanak szét szegény gyerekek között
A Libri 2018-as karácsonyi kampányában arra kért mindenkit, hogy vigyék el adománygyűjtő pontjaihoz azokat a gyerekkönyveiket, amik régóta a könyvespolcaik mélyén rejtőznek, és amelyekkel...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.12.14.
A PDSZ szerint sincs más lassan, mint az országos sztrájk
"a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a T/3628 számú, rabszolgatörvényként elhíresült törvényjavaslat minden elemét és annak elfogadásának körülményeit is elutasítja. Úgy vélj...
(Forrás: Pécsi Stop)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot feltételezhetően a táppénzes időszakban kapja meg a helyettesítő kolléga. Amint ismét munkába állsz, mint működő osztályfőnöknek nyilván Neked jár továbbra is a pótlék.

--
  Sz. Józsefné

Az osztályfőnöki pótlék elvehető-e attól a munkavállalótól aki pár hetes táppénzen van, és odaadható-e a kollégának? Köteles-e a kolléga visszaadni, a munkavállaló visszatér a táppénzről?

--
  ofoe

A gyermekek után járó pótszabadságot az Mt. 118. § (1)-(3) bekezdése szabályozza:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200001.TV,
Ez a munkakörre járó alap- és pótszabadságon felül jár, megvonni tehát jogszerűtlen.

--
  lizzy77

Tisztelt Szerkesztőség! Az iskola, ahol dolgozom, külön engedélyhez köti a gyermekek után járó pótszabadság kivételét, mondván, hogy nekünk úgyis túl sok szabadságunk van. Többen mondták nekem, hogy ehhez nincs joguk, mert törvény szerint jár a nem gyerekesek szabadságán felül, és ennek semmi köze ahhoz, hogy amúgy mennyi a szabadság. Kinek van igaza? Köszönöm a választ

--
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.

--
  magdi72

Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?

--
  ofoe

Kedves Szilvi! Szerintünk erre nem lehet kötelezni a fiúkat függetlenül attól, hogy milyen típusú osztályba járnak. Ezt helyben kellene megbeszélni az iskolavezetéssel. Esetleg az érintett osztályfőnök közvetíthetné a problémát, a DÖK közbenjárását is kérhetitek. De ha mindez nem működik, egy az osztályt képviselő küldöttség is felkeresheti az iskolavezetést, és elmondhatja az érveit. A részletek ismerete nélkül nehéz jó tanácsot adni. A lényeg, hogy felnőtt emberek módjára, kulturáltan próbáljátok elintézni a dolgot.

--
  Szilvi07

Helló. Érdeklődni szeretnék. 12. osztályos tanuló vagyok. Az osztályomban vannak fiúk, akik nem szeretnének keringőt táncolni, de az iskola vezetőség kötelezni akarja őket, arra hivatkozva, hogy a szakgimnazistáknak kötelező. Többször is átnéztük az iskola házirendjét, és ez nincs benne feltüntetve. Kíváncsiak lennénk, hogy erre a vezetőség kötelezheti-e őket, és ha igen, miért csak a szakgimnazistákat, amikor a szakközepesek közt is vannak olyan fiúk, akik nem táncolnak.

--
  OFOE

Kedves Somogyi Györgyi Ilona!
Önnek teljesen igaza van: 16. életévét betöltött SNI-s tanuló már nem kontroll köteles, a Bizottságok ezért újabb szakvéleményt nem állítanak ki, az iskola köteles elfogadni az utolsó kontrollvizsgálat megállapításait. Ennek ellenére kérhet újabb igazolást, tudok erre példát, de a Bizottságok nem kötelezhetőek erre.
SNI-s tanulóknak továbbra is "járnak" a Bizottságok által javasolt könnyítések, tehát használhat segédeszközöket, hosszabb időt kell számára biztosítani stb. (Ugyanakkor a szakmunkás vizsgák követelményeit nem hangolták össze az SNI-s követelményekkel, így fordulhat például elő, hogy ezeken a vizsgákon SNI-s tanulónak úgy kell idegen nyelvű szakmai vizsgát tennie, hogy gyakorlatilag nem tanult idegen nyelvet.)

--
  OFOE

Kedves Vajda Szilárd! Azt tanácsoljuk, hogy kérdezze meg az alapítványi iskola igazgatójától, hogy mi magyarázza a csúszást. Amennyiben nem kap elfogadható választ, írásban lehet bejelentést tenni a fenntartónak, ezúttal az alapítvány kuratóriumának.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2018) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek