OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2015. február 26.
» Hozzászólások (7)

Gondolatok az iskolából (iskoláról)

2. Integráció

Érdekes kérdés és hatalmas erkölcsi dilemma rejlik benne. A többség annyit ért belőle, hogy együtt nevelkedik, együtt tanul az ép és a fogyatékkal élő emberke az osztályban. Csakúgy, ahogy együtt élnek a mindennapokban. Például ugyanabban a tömbházban. Igaz, ott is bosszantó kissé, amikor az italosan hazatérő szomszéd szétüvölti az éjszakai pihenést. Ott nem tesszük szóvá? Ott tényleg minden rendben és együtt élünk - a szó legszorosabb értelmében? Nos, most képzeljük el, hogy az ordítozó szomszéd egy lakásban él velünk...

Ma az iskolák többsége egy álszent, ugyanakkor nem alap nélküli, demagóg szöveg csapdájában él: fogyatékkal élőket csak integráltan lehet nevelni, mert úgy hatékonyabb. Hazug az állítás. Milyen fogyatékkal él? Mert ha érzékszervi vagy testi fogyatékos, akkor legalább az intellektusa ép, és az osztály tud együtt haladni még akkor is, ha nincsenek speciális eszközök, nincs a pedagógusnak segítsége, szakmai tudása hozzá stb. Azért hazug, mert ez az erőltetett, integrációnak nevezett folyamat Magyarországon a szükséges feltételek nélkül, csak papíron zajlik.

De mi van akkor, ha a gyerek értelmi fogyatékkal él – márpedig ők a többség, arányuk az összes fogyatékos tanulónak döntő többsége, az Oktatási Minisztérium 2005-ös adata alapján 57 ezer ilyen gyerek él köztünk.

– Van-e joga együttnevelődni egy értelmi fogyatékos gyereknek az épekkel?

– Természetesen igen.

– Megvannak-e ennek a feltételei?

– Nem, nincsenek.

– Szabad-e hat-nyolc ilyen gyereket integrálni egy osztályba?

– Nem.

– Van-e joguk a többségi iskolákban nevelődő ép tanulóknak tanulmányaik nyugodt folytatásához?

– Természetesen igen.

– Vajon van-e joga a fogyatékkal élőnek ahhoz, hogy megkapja a speciális segítséget a fejlesztéséhez?

– Igen.

– Ezt a speciális segítséget képesek-e nyújtani a többségi iskola pedagógusai?

– Nem.

– Egyenértékű-e heti egy vagy két, utazó pedagógus által biztosított, fejlesztő foglalkozás a szegregált tanulócsoportok heti 30-40 órás speciális oktatásával, fejlesztésével?

– Nem.

Akkor miről is beszélünk?

Elveszettek

Az előző könyvemhez1 íródott kritika megjegyzése volt, hogy ugyan már, kik ezek az elveszettnek nevezett gyerekek? Nincsenek is, túlzás...

Nem tudom. Nem tudom, hogyan lehet nevezni azokat a generációkat, akiknek jelentős része (ők az elveszettek) kimaradt az iskolából, nem szerzett szakmát, végzettséget. Most már munkanélküli szülő, többnyire legalább kettő, de inkább több gyerekkel, teljes kilátástalanságban. Közmunkás bér, munkanélküli segély, ahogy valamikor nevezték.

Kinek a bűne mindez?

Egyrészt a rendszerváltásnak nevezett folyamatnak, amikor a legtöbb munkahely megszűnt és sok százezren kerültek szép alattomban az utcára.

Másrészt a széteső családoknak. Ez a folyamat negyvenöt után kezdődött, amikor szétestek a nagycsaládok: az anyuka bányásznak meg traktorosnak ment. A fiatalok a városokba költöztek, amik rohamtempóban nőttek, épültek. A gyerek meg a bölcsödébe, óvodába került, hiszen a nagyszülők a lassan-lassan kiürülő vidéken maradtak, vagy a szülővárosban. Már nem tudták segíteni bölcsességükkel, mintájukkal a gyerekeiket, unokáikat (ma meg külföldön születnek a gyerekeink, kis túlzással ennek a könyvnek az Elveszett ország gyermekei címet is adhattam volna.).

Ezek a gyerekek és ma már iskolákban, óvodákban megjelent gyerekeik, nem elveszettek? Ugyan milyen esélyük van kitörni a szegénységből, a mélyszegénységből? Különösen akkor, ha ki merjük mondani, hogy a mai iskolarendszer, sokszor önhibáján kívül, de tovább mélyíti az árkokat!

Mi lehetne a megoldás?

Pénz, pénz, pénz, a gyűlöletes pénz. Csak egyszer végre, történelmünkben először, történjen már meg az oktatás normális finanszírozása, a jövő építése! Eötvös írja: „Egész jövőnk nevelésünk által többnyire meghatároztatott.” – valahogy ezt is elfelejtettük.

Ugyanakkor elvitathatatlan a pedagógusok munkájának felelőssége. Erről erős kritikáim vannak, írtam, mondtam, bíráltam – magam is. Ráadásul a baj az, hogy ezt a problémát a pénz sem oldhatja meg! A Pedagógus művész, ahogy a festő a festékkel, ecsettel, a szobrász a vésővel, a Pedagógus a személyiségével, a szaktudásával alkot vagy nyomorít. Anyaga az élő anyag, a szellem, a lélek. Ezzel játszani nem vétek, hanem bűn.

Leiner Károly

1Elveszett gyerekek országa. Underground Kiadó, 2011.

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

Leiner Károly | 2015. március 31. | leinerk[kukac]freemail[pont]hu
Kedves Marcsi, azért ez pedagógus hozzáállás, társadalmi gondolkodásmód kérdése is. Igen, fontosak a feltételek, de az iskolákban végül is mi vagyunk ott.
Marcsi | 2015. március 30.
Mikor lehet végre ebben az országban egyenesen beszélni? Kedves Károly, gratulálok a bátorságáért! Persze, hogy nem működik az integráció (sem) források nélkül! Mikor bekerült fiam osztályába a hetedik ilyen gyerek, akkor döntöttünk úgy, hogy átíratjuk egy másik iskolába, mert nem lehetett tőlük tanítani. Legalábbis ezt mondta a tanító néni. pedig szerettük azt az iskolát! Szerencsénk volt, mert nagyobb vidéki városban élünk és választhattunk másikat, de mi lett volna egy kisebb helyen? El sem tudom képzelni!
s | 2015. március 8.
Kedves Leiner Károly! Szeretettel gratulálok, nagy bátorság kell ma megírni a valóságot! Minden tiszteletem az Öné!
tanitoneni | 2015. február 27.
Harmadikos osztályomban négy sni-s gyerek van, közülük kettő értelmi fogyatékos. Van egy kis autistám és a negyedik tanulóm mozgássérült. Bár csak 27 gyerek van az osztályban, mégis teljesen tehetetlen vagyok. Persze, differenciáljak! És hogyan? Azonosak a tankönyveink és az sni-sek képtelenek egy bekezdést is elolvasni, értelmezni. Persze fénymásolnék én, dolgoznék ki nekik egyszerűbb szöveget, de erre nincs lehetőség (klikkesek vagyunk, örülünk, ha kicserélik a kiégett körtét). Ráadásul a többiek sem homogén csapat, nagyon eltérő képességekkel rendelkeznek és akkor még a btm-es gyerekekről nem is beszéltem. Hogyan tanítsak matematikát annak az sni-snek, akinek még számfogalma sincs??? Teljesen egyedül vagyok, a gyógypedagógus heti egy órában jön, de már ez is megváltás a többieknek, akik már sokadszor hallják ugyanazt az anyagot, mert nem tudunk haladni. Vagy hagyjam el az sni-seket? Leiner úr, Önnek teljesen igaza van. Mikor beleíratták az alapító okiratunkba az integrációt, akkor megkérdeztem az igazgatómat, hogy hogy fogjuk csinálni, mert mi nem értünk a fogyatékosokhoz. Nem volt válasz. Végre valaki ki merte mondani az igazságot! Köszönöm! Lassan megőrülünk és nem egy kolléganőm már elment a pályáról, mert azt mondta, hogy nem fog beleőrülni, nem ér annyit az egész. Pedig az enyimék még viszonylag problémamentesek, nem üvöltenek, mint a párhuzamos osztályban. Hát normális ez? Már elvittek két nagyon jó képességű gyereket egy másik iskolába. Nem velem voltak a szülők elégedetlenek, hanem a helyzettel, amit én nem tudok megoldani. Nincs segítségem, nincsenek eszközeim, nincsen hozzájuk tudásom, pedig olvastam könyveket, jártam önképzésre ebben a témában. A mozgássérült fiút most még tudjuk cipelgetni, de ha nagyobb lesz? mert természetesen nem akadálymentes az iskola! Még az a szerencse, hogy az alsósok a földszinten vannak és így csak néhány lépcső az akadály, de mi lesz felsőben? Elnézést a kiborulásért! Én is tisztelem az integrációt, de nem ezt, mert ezt mindannyian megszenvedjük!
Leiner Károly | 2015. február 26.
Teljesen igazad van Hajni, egy normális országban ez nem történhetne meg. És valóban: nem csak pénzkérdés, de ha már bepakolunk egy osztályba 3-4 ilyen gyerkőcöt, akkor nem ártana, ha lenne pénz asszisztensre, eszközre, rengeteg fénymásolásra, stb. És persze kellene egy szemléletváltás, meg az, hogy a tanító néni vagy a felsős szaktanár legalább részben rendelkezzen azokkal a speciális tudásokkal, amikkel egy gyógypedagógus rendelkezik, ha már az osztályában ilyen gyerekek vannak és ő ott áll egyedül. És tényleg nem fekete vagy fehér a helyzet, de legjobb esetben is csak szürkének mondanám.
Fekete Hajni | 2015. február 26.
Nincsenek fekete-fehér történetek. Természetesen nem lehet 25 fős osztályba 8 fogyatékost integrálni. De normális esetben nem is tesszük. (Tudom Karcsi, ez egy nemnormális ország)Mint ahogy nem lehetett volna évtizedeken át a vidéki Magyarország ezer általános iskolájában nyolcszáz társult EÁI osztály, amit nem gyógypedagógusok, hanem sehová sem jó kiégett , jórészt képesítés nélküli kollégák vezettek, s ahová egyenes útja volt a nem fogyatékos, de problémás gyereknek -s onnan aztán a zsákutca. S közben a fővárosban és néhány megyei jogú városban valóban kiváló speciális iskolák működtek - megfelelő szakmai feltételekkel.Van jó és van sikertelen integráció, s a baj nem a rendszerváltáskor kezdődött. S bár a pénz szükséges, de nem elégséges feltétel.
Dr. Borján József | 2015. február 26.
Kedves Leiner Úr!
Maximálisan egytértek Önnel. A XIX., XX. század nagy teljesítménye volt a sérölt emberek speciális gondozásának megszervezése. (Vakok intézete, hallássérültek intézete, mozgáskorlátozottak intézményei.)Ott speciálisan képzett szakemberek működtek. Láttam a vakok intézetében, milyen szeretettel foglalkoztak a gyerekekkel. Láttam a hallássérültek intézetében ugyanezt. És volt egy csoportom, ahol együtt tanultak legalább 5 különféle fogyatékossággal élő személyek. Iszonyűan nehéz volt ECDL vizsgára felkészíteni őket. Az "integráció" jelszavával ezt intézményesen igyekeztek felszámolni. A mozgássérülteket pedig ellehetetlenítették. Egy tollvinással elvonták a képzés fedezetét, pedig fejleszteni kellett volna. Az integrációval leteszi a felelősségét a társadalom, jobban mondva a társadalmat "képviselő" állam. A csökkent munkaképességűek foglalkoztatása pedig átcsapott üzleti vállalkozásba. Az állami hozzájárulás töredékét kapja a jogosult, a többi a vállalkozó haszna. Erre is konkrét példát ismerek. Szóval a világ, a társadalmunk teljesen rossz irányba indult és halad tovább. Ezen kellene fordítani.
Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2017.08.18.
Csak nyerhet az a fiatal, aki hiányszakmát tanul
Sajnálom azt a 33 ezer fiatalt, akiknek nem sikerült a felvételijük a felsőoktatásba, mert ha egy részük a szakképzést választja, akkor most egy sikeres életpályamodell első szakaszát teljes...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2017.08.18.
Közösen dönthetnek a pedagógus-érdekképviseletek
Még augusztusban egyeztet a két legjelentősebb pedagógus-szakszervezet egymással arról, hogy a jövőben részt vegyenek-e a kormány köznevelés-stratégiai kerekasztalának a munkájában –...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2017.08.17.
Rossz a szülők véleménye az iskolai nyelvtanulásról - videó
Az ATV Start vendége a Szülői Hang képviseletében Miklós György.
(Forrás: atv.hu)
--
2017.08.17.
Lazuló gyerekek – A legkisebbeknek is segíthet a meditáció az indulatkezelésben
Bagdy Emőke pszichológus is úgy látja, hogy már hatévesen elkezdhetnénk megtanulni kezelni a stresszhelyzeteket, de hiába is lobbizott amellett, hogy a heti 30 perces lazítás bekerüljön a...
(Forrás: Vasárnapi Hírek)
--
2017.08.17.
Iskolai bántalmazás: nem volt belső vizsgálat
Egy szülő jelezte, hogy bántalmazták a gyermekét a veresegyházi Gyermekliget Általános Iskolában, az igazgató azonban ahelyett, hogy kivizsgálta volna a bejelentést, informálisan eltanácsolta...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2017.08.17.
A szíriai gamer játékot csinált a saját meneküléséből
Abdullah egy 64 pixeles kis alak egy számítógépes játékban, aki megpróbálja elhagyni Szíriát, hogy ne kelljen harcolnia a polgárháborúban. Abdullah Karam szíriai menekült, aki 2015-ben é...
(Forrás: abcug.hu)
--
2017.08.17.
Néhány zseni nem menti meg a magyar informatikaoktatást
Gáspár Attila, a miskolci Földes Ferenc Gimnázium tanulója nemrégiben aranyérmet szerzett az Iránban megrendezett nemzetközi informatikai diákolimpián. Az eredmény azért különösen figyelemrem...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2017.08.17.
Balog: A kormány nem hagyja, hogy tönkretegyék a Snétberger-központot
Nagy szükség van az intézményre. Pótolhatatlan munkát végeznek a tehetséges roma gyermekek felfedezésében az egész Kárpát-medencében – mondta az emberi erőforrások minisztere az Origonak...
(Forrás: Index)
--
2017.08.17.
Megússza a káoszt az ország egyik legnagyobb egyeteme
Intézményi megállapodást kötött egymással a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem annak a negyven, a BME gazdaságtudományi karán felmondott...
(Forrás: Eduline)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Ági! Nem találunk ide vonatkozó jogszabályt. De például az Erzsébet táborban 10 gyerekhez egy pedagógus alkalmazható. Ez így lehet minden esetben. Ha csak egy csoport van(bármilyen létszámmal) mindig kell két felnőtt, hiszen bármi történhet, és a csoport nem maradhat gazdátlanul. Ha találunk jogszabályt, azonnal tájékoztatunk.

--
  Ági

Kedves OFOE! Hol találom meg azt a jogszabályt, melyben leírják: nyári táborban hány fő gyermekhez mennyi pedagógus foglalkoztatható? Pl: ha a 20 fővel elmennénk iskolán kívül, vagy strandra, vagy kirándulni? (közlekedésnél:10 gyermek után számolnak 1 főt...) A választ nagyon köszönöm, és nagyon várom!

--
  OFOE

Kedves Angéla! Sajnos nem tudunk ilyen ajánlásról.

--
  Papfalusi Angéla

Tisztelt Osztályfőnök!

Érdeklődni szeretnék, hogy létezik-e valamilyen ajánlás a szakgimnáziumi (egykori szakközépiskolai) osztályfőnöki órák helyi tantervéhez, mert a kerettantervek nem tartalmaznak erre vonatkozó szabályozásokat. Válaszát előre is köszönöm!

Tisztelettel: Papfalusi Angéla

--
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! Tanári végzettséggel lehet működni tanítói munkakörben, feltételezhetően az ebédeltetést és a játéktevékenységet is felügyelheti, akinek pedagógus végezettsége van. Részletesebb tájékoztatás található ezen a linken.

--
  Mammma

Tisztelt Osztályfőnök!
A következő kérdéssel fordulok Önhöz. Problémát okoz iskolánkban, hogy alsó tagozaton a tanítási órák utáni ebédeltetést illetve játékidőt, ami a napközi előtt van, nem végezheti tanári végzettségű kolléga. A törvény ugye kimondja, hogy alsó tagozaton csak tanító taníthat, de ebben az esetbe inkább a nevelés dominál. Van-e olyan törvény, vagy valami megoldás, hogy ezt a feladatot tanári végzettségű ember végezhesse az alsó tagozaton? Kevés a tanító kolléga. Mi lehet a megoldás?
Köszönöm válaszát!

--
  OFOE

Kedves Erzsa!
Ha pedagógusbeosztásban vagy a papírod szerint, akkor annyi szabadság jár, amennyi a munkaköröd alapján megillet. De ha hivatalosan másképp osztottak be, akkor feltételezhetően kevesebb jár, és ezt nyilván a Munka tv alapján számolják.

--
  Erzsa

Szeretném megkérdezni,hogy magánóvodában is 46 nap szabadság jár az óvónőnek? Vagy a Munka tv.alapján kell csak számolni?
Köszönöm,ha választ kapok.

--
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! Az osztályfőnöki megbízatáshoz pedagógusi végzettség kell.

--
  ofő

T. Uram/Hölgyem!
A következő kérdéssel fordulnék Önökhöz. A tagintézmény vezető úgy döntött két osztály alacsony létszáma miatt összevonásra kerül. Az egyikben én vagyok az ofő. Az osztályt azonban a másik osztály ofője kapja. A 9. évfolyamon két olyan embert jelölt meg ofőként, akiknek pedagógiai végzettsége nincsen, nekem, ígérete ellenére nem ad osztályt. Kérdésem az lenne, hogy milyen végzettség kell az osztályfőnöki megbízáshoz?

Üdvözlettel, egy volt ofő

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Kövesi Györgyi:] Kedves Sulyok Blanka! Bár minden pedagógus ilyen érzékeny és szolidáris lenne az LMBTQ fiatalokkal! Nagyon fontos lenne, hogy minden diák biztonságban érezhesse magát az iskolában! Szeretném figyelmükbe ajánlani a Melegség és megismerés iskolai érzékenyítő programot, amelyet a […]
Pride és pedagógia »

--

[ax:] Kedves Gönczöl Enikő! Nagyon fontosak ezek az írások, szinte mindegyik telibe találja az éppen aktuális problémámat, vitámat, morgolódásaimat, napi csatározásaimat (csatározás?? - de jó lenne szemtől-szemben állni ás csatározni...) Köszönöm szépen. Várom a szeptemberi […]
Neked mindegy? Nekem nem! 15. – Ne hagyjuk magunkat manipulálni! »

--

[Anna:] Most miért halasztották őszre? Addigra megint lesznek sokan, akik nem veszik észre a benntartó erőket, és elmennek a pályának még a közeléből is. Legalább mesélhettek volna nekünk - a gida lábáról, az üvegcipellőről, a szurokról, amelyben benne ragadt meg hasonlókról. Nem […]
Meghívó az FPF konferenciájára »

--

[Leiner Károly:] Nagyon jó írás! Nem csak a druszám vagy Ax barátom :) vigyázz magatokra!
A la recherche… Eltűnt idő, eltűnt öröm az iskolában »

--

[csilla:] Amikor a felelősöket keressük az oktatási kormányzatban, a jövő generációjának nevelése miatt! Tegyünk meakulpát! Nézzünk szembe a tükörrel! Látom-e saját magam? Ki vagyok én? Majd ennek fényében nézzük végig azt a gyerekhalmazt, akinek nevelése ránk volt bízva! Jól […]
A magyar közoktatás problémái a PISA adatok tükrében »

--

[Péter:] Laszlo vicces beszólása tetszik nekem. Különösen akkor, ha majd felsorol olyan kollégákat, akik a saját KUDARCAIK miatt a liberális kormányzást hibáztatták. Mert ismereteim és tapasztalataim szerint az "úgy rossz ahogy van" típusú áthárító minősítést nem liberális […]
A magyar közoktatás problémái a PISA adatok tükrében »

--

[Laszlo:] @Peter: "Ha csak csodálkozik, az a kisebbik rossz. De vagdalkozik, mindenkit és mindent hibáztat a saját kudarcai miatt." Peldaul a "liberalis kormanyzast"? ;)
A magyar közoktatás problémái a PISA adatok tükrében »

--

[OFOE:] Kedves Dia! Gondolom ez azon múlik, hogy a három év gyakorlatát az itteni intézmény elfogadja-e, és három év után megadja-e a ped1 státuszt. Pontosabb és jogi szempontból napra kész válaszért keresse meg az Oktatási Hivatal ügyfélszolgálatát.
Mit kell tudni az életpályamodellről? »

--

[Péter:] Csilla a lényegre tapintott: "...csodálkozik majd az az utánunk jövő humánerőforrás fejlesztéssel foglalkozó értelmiségi munkás! nem mondanám pedagógusnak! hogy ők honnan jöttek? " Ha csak csodálkozik, az a kisebbik rossz. De vagdalkozik, mindenkit és mindent hibáztat […]
A magyar közoktatás problémái a PISA adatok tükrében »

--

[DIA:] Üdvözletem kérdezném hogy külföldön megszerzett oklevelem már honosítottam és hogy milyrn minôsítésben alkalmaznának, ha külföldön már van 3 éves pedagógusi tapasztalatom? Csak gyakornok lehetek?
Mit kell tudni az életpályamodellről? »

--
OFOE (2001–2017) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek