OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2015. február 26.
» Hozzászólások (7)

Gondolatok az iskolából (iskoláról)

2. Integráció

Érdekes kérdés és hatalmas erkölcsi dilemma rejlik benne. A többség annyit ért belőle, hogy együtt nevelkedik, együtt tanul az ép és a fogyatékkal élő emberke az osztályban. Csakúgy, ahogy együtt élnek a mindennapokban. Például ugyanabban a tömbházban. Igaz, ott is bosszantó kissé, amikor az italosan hazatérő szomszéd szétüvölti az éjszakai pihenést. Ott nem tesszük szóvá? Ott tényleg minden rendben és együtt élünk - a szó legszorosabb értelmében? Nos, most képzeljük el, hogy az ordítozó szomszéd egy lakásban él velünk...

Ma az iskolák többsége egy álszent, ugyanakkor nem alap nélküli, demagóg szöveg csapdájában él: fogyatékkal élőket csak integráltan lehet nevelni, mert úgy hatékonyabb. Hazug az állítás. Milyen fogyatékkal él? Mert ha érzékszervi vagy testi fogyatékos, akkor legalább az intellektusa ép, és az osztály tud együtt haladni még akkor is, ha nincsenek speciális eszközök, nincs a pedagógusnak segítsége, szakmai tudása hozzá stb. Azért hazug, mert ez az erőltetett, integrációnak nevezett folyamat Magyarországon a szükséges feltételek nélkül, csak papíron zajlik.

De mi van akkor, ha a gyerek értelmi fogyatékkal él – márpedig ők a többség, arányuk az összes fogyatékos tanulónak döntő többsége, az Oktatási Minisztérium 2005-ös adata alapján 57 ezer ilyen gyerek él köztünk.

– Van-e joga együttnevelődni egy értelmi fogyatékos gyereknek az épekkel?

– Természetesen igen.

– Megvannak-e ennek a feltételei?

– Nem, nincsenek.

– Szabad-e hat-nyolc ilyen gyereket integrálni egy osztályba?

– Nem.

– Van-e joguk a többségi iskolákban nevelődő ép tanulóknak tanulmányaik nyugodt folytatásához?

– Természetesen igen.

– Vajon van-e joga a fogyatékkal élőnek ahhoz, hogy megkapja a speciális segítséget a fejlesztéséhez?

– Igen.

– Ezt a speciális segítséget képesek-e nyújtani a többségi iskola pedagógusai?

– Nem.

– Egyenértékű-e heti egy vagy két, utazó pedagógus által biztosított, fejlesztő foglalkozás a szegregált tanulócsoportok heti 30-40 órás speciális oktatásával, fejlesztésével?

– Nem.

Akkor miről is beszélünk?

Elveszettek

Az előző könyvemhez1 íródott kritika megjegyzése volt, hogy ugyan már, kik ezek az elveszettnek nevezett gyerekek? Nincsenek is, túlzás...

Nem tudom. Nem tudom, hogyan lehet nevezni azokat a generációkat, akiknek jelentős része (ők az elveszettek) kimaradt az iskolából, nem szerzett szakmát, végzettséget. Most már munkanélküli szülő, többnyire legalább kettő, de inkább több gyerekkel, teljes kilátástalanságban. Közmunkás bér, munkanélküli segély, ahogy valamikor nevezték.

Kinek a bűne mindez?

Egyrészt a rendszerváltásnak nevezett folyamatnak, amikor a legtöbb munkahely megszűnt és sok százezren kerültek szép alattomban az utcára.

Másrészt a széteső családoknak. Ez a folyamat negyvenöt után kezdődött, amikor szétestek a nagycsaládok: az anyuka bányásznak meg traktorosnak ment. A fiatalok a városokba költöztek, amik rohamtempóban nőttek, épültek. A gyerek meg a bölcsödébe, óvodába került, hiszen a nagyszülők a lassan-lassan kiürülő vidéken maradtak, vagy a szülővárosban. Már nem tudták segíteni bölcsességükkel, mintájukkal a gyerekeiket, unokáikat (ma meg külföldön születnek a gyerekeink, kis túlzással ennek a könyvnek az Elveszett ország gyermekei címet is adhattam volna.).

Ezek a gyerekek és ma már iskolákban, óvodákban megjelent gyerekeik, nem elveszettek? Ugyan milyen esélyük van kitörni a szegénységből, a mélyszegénységből? Különösen akkor, ha ki merjük mondani, hogy a mai iskolarendszer, sokszor önhibáján kívül, de tovább mélyíti az árkokat!

Mi lehetne a megoldás?

Pénz, pénz, pénz, a gyűlöletes pénz. Csak egyszer végre, történelmünkben először, történjen már meg az oktatás normális finanszírozása, a jövő építése! Eötvös írja: „Egész jövőnk nevelésünk által többnyire meghatároztatott.” – valahogy ezt is elfelejtettük.

Ugyanakkor elvitathatatlan a pedagógusok munkájának felelőssége. Erről erős kritikáim vannak, írtam, mondtam, bíráltam – magam is. Ráadásul a baj az, hogy ezt a problémát a pénz sem oldhatja meg! A Pedagógus művész, ahogy a festő a festékkel, ecsettel, a szobrász a vésővel, a Pedagógus a személyiségével, a szaktudásával alkot vagy nyomorít. Anyaga az élő anyag, a szellem, a lélek. Ezzel játszani nem vétek, hanem bűn.

Leiner Károly

1Elveszett gyerekek országa. Underground Kiadó, 2011.

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

Leiner Károly | 2015. március 31. | leinerk[kukac]freemail[pont]hu
Kedves Marcsi, azért ez pedagógus hozzáállás, társadalmi gondolkodásmód kérdése is. Igen, fontosak a feltételek, de az iskolákban végül is mi vagyunk ott.
Marcsi | 2015. március 30.
Mikor lehet végre ebben az országban egyenesen beszélni? Kedves Károly, gratulálok a bátorságáért! Persze, hogy nem működik az integráció (sem) források nélkül! Mikor bekerült fiam osztályába a hetedik ilyen gyerek, akkor döntöttünk úgy, hogy átíratjuk egy másik iskolába, mert nem lehetett tőlük tanítani. Legalábbis ezt mondta a tanító néni. pedig szerettük azt az iskolát! Szerencsénk volt, mert nagyobb vidéki városban élünk és választhattunk másikat, de mi lett volna egy kisebb helyen? El sem tudom képzelni!
s | 2015. március 8.
Kedves Leiner Károly! Szeretettel gratulálok, nagy bátorság kell ma megírni a valóságot! Minden tiszteletem az Öné!
tanitoneni | 2015. február 27.
Harmadikos osztályomban négy sni-s gyerek van, közülük kettő értelmi fogyatékos. Van egy kis autistám és a negyedik tanulóm mozgássérült. Bár csak 27 gyerek van az osztályban, mégis teljesen tehetetlen vagyok. Persze, differenciáljak! És hogyan? Azonosak a tankönyveink és az sni-sek képtelenek egy bekezdést is elolvasni, értelmezni. Persze fénymásolnék én, dolgoznék ki nekik egyszerűbb szöveget, de erre nincs lehetőség (klikkesek vagyunk, örülünk, ha kicserélik a kiégett körtét). Ráadásul a többiek sem homogén csapat, nagyon eltérő képességekkel rendelkeznek és akkor még a btm-es gyerekekről nem is beszéltem. Hogyan tanítsak matematikát annak az sni-snek, akinek még számfogalma sincs??? Teljesen egyedül vagyok, a gyógypedagógus heti egy órában jön, de már ez is megváltás a többieknek, akik már sokadszor hallják ugyanazt az anyagot, mert nem tudunk haladni. Vagy hagyjam el az sni-seket? Leiner úr, Önnek teljesen igaza van. Mikor beleíratták az alapító okiratunkba az integrációt, akkor megkérdeztem az igazgatómat, hogy hogy fogjuk csinálni, mert mi nem értünk a fogyatékosokhoz. Nem volt válasz. Végre valaki ki merte mondani az igazságot! Köszönöm! Lassan megőrülünk és nem egy kolléganőm már elment a pályáról, mert azt mondta, hogy nem fog beleőrülni, nem ér annyit az egész. Pedig az enyimék még viszonylag problémamentesek, nem üvöltenek, mint a párhuzamos osztályban. Hát normális ez? Már elvittek két nagyon jó képességű gyereket egy másik iskolába. Nem velem voltak a szülők elégedetlenek, hanem a helyzettel, amit én nem tudok megoldani. Nincs segítségem, nincsenek eszközeim, nincsen hozzájuk tudásom, pedig olvastam könyveket, jártam önképzésre ebben a témában. A mozgássérült fiút most még tudjuk cipelgetni, de ha nagyobb lesz? mert természetesen nem akadálymentes az iskola! Még az a szerencse, hogy az alsósok a földszinten vannak és így csak néhány lépcső az akadály, de mi lesz felsőben? Elnézést a kiborulásért! Én is tisztelem az integrációt, de nem ezt, mert ezt mindannyian megszenvedjük!
Leiner Károly | 2015. február 26.
Teljesen igazad van Hajni, egy normális országban ez nem történhetne meg. És valóban: nem csak pénzkérdés, de ha már bepakolunk egy osztályba 3-4 ilyen gyerkőcöt, akkor nem ártana, ha lenne pénz asszisztensre, eszközre, rengeteg fénymásolásra, stb. És persze kellene egy szemléletváltás, meg az, hogy a tanító néni vagy a felsős szaktanár legalább részben rendelkezzen azokkal a speciális tudásokkal, amikkel egy gyógypedagógus rendelkezik, ha már az osztályában ilyen gyerekek vannak és ő ott áll egyedül. És tényleg nem fekete vagy fehér a helyzet, de legjobb esetben is csak szürkének mondanám.
Fekete Hajni | 2015. február 26.
Nincsenek fekete-fehér történetek. Természetesen nem lehet 25 fős osztályba 8 fogyatékost integrálni. De normális esetben nem is tesszük. (Tudom Karcsi, ez egy nemnormális ország)Mint ahogy nem lehetett volna évtizedeken át a vidéki Magyarország ezer általános iskolájában nyolcszáz társult EÁI osztály, amit nem gyógypedagógusok, hanem sehová sem jó kiégett , jórészt képesítés nélküli kollégák vezettek, s ahová egyenes útja volt a nem fogyatékos, de problémás gyereknek -s onnan aztán a zsákutca. S közben a fővárosban és néhány megyei jogú városban valóban kiváló speciális iskolák működtek - megfelelő szakmai feltételekkel.Van jó és van sikertelen integráció, s a baj nem a rendszerváltáskor kezdődött. S bár a pénz szükséges, de nem elégséges feltétel.
Dr. Borján József | 2015. február 26.
Kedves Leiner Úr!
Maximálisan egytértek Önnel. A XIX., XX. század nagy teljesítménye volt a sérölt emberek speciális gondozásának megszervezése. (Vakok intézete, hallássérültek intézete, mozgáskorlátozottak intézményei.)Ott speciálisan képzett szakemberek működtek. Láttam a vakok intézetében, milyen szeretettel foglalkoztak a gyerekekkel. Láttam a hallássérültek intézetében ugyanezt. És volt egy csoportom, ahol együtt tanultak legalább 5 különféle fogyatékossággal élő személyek. Iszonyűan nehéz volt ECDL vizsgára felkészíteni őket. Az "integráció" jelszavával ezt intézményesen igyekeztek felszámolni. A mozgássérülteket pedig ellehetetlenítették. Egy tollvinással elvonták a képzés fedezetét, pedig fejleszteni kellett volna. Az integrációval leteszi a felelősségét a társadalom, jobban mondva a társadalmat "képviselő" állam. A csökkent munkaképességűek foglalkoztatása pedig átcsapott üzleti vállalkozásba. Az állami hozzájárulás töredékét kapja a jogosult, a többi a vállalkozó haszna. Erre is konkrét példát ismerek. Szóval a világ, a társadalmunk teljesen rossz irányba indult és halad tovább. Ezen kellene fordítani.
Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2018.01.20.
Nincs idejük élni a diákoknak - A pénteki diáktüntetés szervezője nyilatkozott lapunknak
2020-tól nyelvvizsgához kötnék a felvételit a felsőoktatásba, ami nagyon sok diák előtt zárná el a továbbtanulás lehetőségét. Még a budapesti elit gimnáziumok tanulóinak is sokszor...
(Forrás: Vasárnapi Hírek)
--
2018.01.20.
„Ekkora tömeget már nem lehet letagadni” – A szervezők minden várakozását felülmúlta a pénteki diáktüntetés
Ekkora tömeget már nem lehet letagadni – ami azt illeti, Tarnay Kristóf Ábelnek igaza van, a pénteki diáktüntetést egy kicsit nehéz lesz ugyanazzal a legyintéssel elintézni, mint amilyennel...
(Forrás: 168 óra)
--
2018.01.20.
Külföldről finanszírozott diáktüntetés
Ne menj suliba! – ez a szlogenje annak a felhívásnak, ami tüntetésre hívja a diákokat pénteken a Parlament elé a magyar oktatás modernizálásáért. A demonstráció szervezői egy igazsá...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.01.20.
Vérszegény diáktüntetés a Belvárosban
Modernebb oktatási rendszerért vonultak tüntetni diákok tegnap délután a fővárosi Kossuth térre. A szervezők a Független Diákparlamenttel (FD) együttműködve nagyjából 1500-2000 demonstr...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.01.20.
Torkig vannak vele, hogy tönkreteszi őket az iskola
Több ezer diák tüntetett péntek este a Kossuth térnél egy jobb oktatásért. Kiderült, hogy kamaszok tömegei vannak torkig az oktatási rendszerrel, ami kizsigerli őket, és még csak nem is...
(Forrás: abcug.hu)
--
2018.01.20.
Határidőt szabtak a diákok a kormánynak
A Facebookon szerveződött Ne menj suliba tüntetés részeként több vidéki városban is diákfórumokat tartottak, amiért a szaktárca államtitkára szerint nem jár büntetés. A Független Di...
(Forrás: Hírtv)
--
2018.01.20.
Katedrai egyenlet
A diplomát megszerzők nagy részének eszébe sem jut a pályán elhelyezkedni, elöregedett a szakma, és ha a következő tíz esztendőben valóban nyugdíjba megy negyvenezer pedagógus, hihetetlen...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2018.01.20.
Lázas ifjúság
A másik lehetséges olvasata viszont az lehet a kormánypárt látványos közpolitikai lomhaságának, hogy tényleg elhiszik, hogy „jó irányba mennek a dolgok”, például az oktatásban is. Az...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2018.01.20.
Biztos jó, ha semmire nem emlékszünk az iskolában tanultakból? -videó
Párbeszédet szeretnének az oktatás felelőseivel a tüntető diákok. E legnagyobb gond a diákok gyakran felesleges tananyaggal való túlterhelése. Jó hangulatú demonstráció volt, okos besz...
(Forrás: Index)
Utolsó üzenetek:
  Havasi Gabriella

Tisztelt OFOE!

Általános iskolában tanítok, mint tanító, osztályfőnök. A 20117/18. tanévben úgy alakult , hogy az osztályomból szeptember 2. felétől elment a napközis kollégám, és azóta sem sikerült betölteni az állását. Így 3-2 arányban egy kolléganőmmel végezzük el ezt a betöltetlen állást. Kérdésem, hogy ilyen esetben hogy , miként kell elszámolni a "helyettesítést"?
Mindketten letanítjuk a délelőtti óráinkat, minden osztályfőnöki munkát elvégzünk, és rögtön, szünet nélkül folytatjuk egy üres állást betöltve. szerintem ez egy másik munkakör betöltése, és ketten még a kezdő pedagógus bérét sem kapjuk meg. Az óradíjunk a legalapabb fizetésnek a heti 32 ed része.
Utólag kezdhetek-e ezzel a problémával valamit, vagy 35. év után kb 1000 ft az óradíjam?
Végül is két kérdés fogalmazódott meg. 1. az "üresállás" betöltése + munka mellett hogy számolandó el? "2. Hogy számolják az órabéremet?

Előre is köszönöm, és kíváncsian várom válaszukat.
Üdvözlettel Havasi Gabriella

--
  OFOE

Kedves Magdolna! Kérdésére részletes választ küldtünk az itt megadott freemailes címre. Ha esetleg nem kapja meg, kérjük, küldjön egy másik elérhetőséget erre a címre: osztalyfonokok@gmail.com
Üdvözlettel a szerkesztőség

--
  OFOE

Kedves Magdolna, ez kemény munkajogi kérdés, és utána kell kérdeznünk. Egy kis türelmet kérünk, fogunk majd válaszolni. Üdvözlettel a szerkesztőség

--
  OFOE

Kedves Sándor Ferenc!
Azt javaslom, hogy forduljon az iskolavezetéshez, és ők vegyék fel a kapcsolatot az illetékesekkel. Valóban lépni kell, komolyan venni ezeket a jelzéseket. Üdvözlettel az OFOE szerkesztősége nevében Szekszárdi Júlia

--
  Varga Magdolna


Tisztelt OFOE!

Mint Közalkalmazotti Tanács Elnök, dolgozóink tájékoztatása érdekében kérem szíves segítségét az Intézmény Fenntartó Társulás által működtetett óvodánk életét érintő, felmerülő kérdéseink megválaszolásában!

Intézményvezetőnk 4. ciklusú megbízása 2018 nyarán jár le. 3 év múlva jogosulttá válik a 40 éves munkaviszony utáni nyugdíjazásra.
Lehetséges-e pályáztatás nélkül meghosszabbítani a munkaviszonyát évenkénti, vagy egyszeri 3 éves hosszabbítással?
Pályázat kiírása esetén, mi történik akkor, ha egyik pályázó sem kap szavazati többséget?
Pályázhat-e olyan személy, aki az egyéb feltételeknek megfelel, és a közoktatásvezetői képzés első évét már elvégezte?
Köszönöm a válasz adást!

--
  Sándor Ferenc

Köszönöm válaszát!
Nem is gondoltam arra, hogy én, mint "szerencsés" külső szemlélő szülő kezdjem el ezen okok felkutatását, inkább a megfelelő szakember vagy szervezet felkutatását szeretném minél hamarabb megtalálni, hogy ezzel tudjak segíteni rajtuk és nem mellesleg azon gyermekeken is, akik nem teszik ezt, lásd saját gyermekem is, akinek elmondása szerint fél attól, hogy ne előtte történjen ilyesmi és még ki tudja milyen lelki gondot okoz ez benne és társaiban is.
Érdeklődnék, hogy a Fővárosi Gyermekvédelmi Központ és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálatot ilyen esetben szükséges e értesíteni vagy ezt maga az iskola vezetése tegye meg?

--
  OFOE

Kedves Sándor Ferenc! Jogos az aggodalma, a vagdosás (falcolás) jelensége meglehetősen gyakran fordul elő a tizenévesek körében. Mindenképpen foglalkozni kell vele a tanárok, szülők és szükség esetén pszichológus bevonásával. Itt olvashat többet e jelenségről: , de a tájékozódás önmagában kevés. Fontos hogy körültekintően és tapintatosan nyúljanak témához, és nyerjék meg hozzá az érintett gyerekek bizalmát. A tettet kiváltó feszültség okait kell először is megszüntetni, s ez az egyes gyerekeknél eltérő lehet.

--
  Sándor Ferenc

Kedves Szakértők!
A gyermekem osztályában tudomásomra jutott, hogy néhány gyermek különféle eszközökkel sebeket ejt magán. Mit tehetek, mert az iskolát és a szülőket nem érzem képesnek ezen problémakör megoldására, mert szerintem ez az egész, ami abban az osztályban történik kezelhetetlenné vált? Féltem a gyerekeket!

--
  OFOE

Nem tudok semmi olyan jogszabályról, ami szerint egy szülő ne lenne behívható az órára igazgatói engedély nélkül. Benne van ez Nálatok a házirendben? Meg kellene kérdezni, hogy milyen írott szabály alapján von az igazgatód ezért felelősségre. Inkább dicséret illetne ezért az akciódért.

--
  Dr.Kocsisné H. Monika

Kedves Szakértők! Kikaptam az igazgatómtól. Egyelőre szóban! 5.es osztályt kaptam ősszel és egy beilleszkedési zavarral küzdő gyermek miatt elég sok gondom volt (előtte 2 évig volt magántanuló a szülő kérésére, aki most újra iskolába járatta volna inkább). Mivel szerettem volna segíteni, hogy a gyermekek könnyebben elfogadják a kérdéses gyermeket, meghívtam egy osztályfőnöki órára a gyermek édesanyját, aki jól szót is értett a gyerekekkel. Eredményesnek ítéltem az "akciót" Azért kaptam feddést az igazgatótól, mert ezt a vendég-anyukát előre nem jelentettem be az igazgatónak. Van erre vonatkozóan jogszabály, vagy ez csak egy íratlan törvény? Válaszukat előre is köszönöm! Moni,of.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Gyulai Sándor:] Angela Lee Duckworth előadása a TED-en: https://www.ted.com/talks/angela_lee_duckworth_grit_the_power_of_passion_and_perseverance
PSZICHOháttér 33. – Grit, avagy a fogcsikorgató szívósság »

--

[OFOE:] Kedves Kérdezőnk! Ha a pedagógusképzésben dolgozott, akkor a rendelet (326/2013) 6.& f szerint a teljes ott eltöltött időszak gyakorlati időnek számit, különben marad a ped1. Viszont a ped.2 átugrásával jelentkezhet kutatótanárnak. Amennyiben 1958. szeptember 1. előtt […]
Mit kell tudni az életpályamodellről? »

--

[csilla:] Köszönöm! fojtottan és hangosan is kiabáltam már mindezért! barátaimnak! részletekben és egyben is. Ígyen, összefoglalva még nem olvastam magamra, magam sirámait! Mástól sem olvastam még ezt! bár magam sem voltam rá képes ilyen módon, saját magam által összeírva […]
Lemorzsolódás, hátrányos helyzet, avagy nem lehet mindenki "jófej" »

--

[A. R.:] Kedves Petra! A kérdésem a következő. 1998 óta a felsőoktatásban dolgozom, oktatok, PhD fokozatom van. Ha a közoktatásban vállalnék állást, akkor milyen pedagógus fokozatba kerülhetek? Kb. mekkora fizetési osztályba? segítségét köszönöm.
Mit kell tudni az életpályamodellről? »

--

[Kövesi Györgyi:] Kedves Sulyok Blanka! Bár minden pedagógus ilyen érzékeny és szolidáris lenne az LMBTQ fiatalokkal! Nagyon fontos lenne, hogy minden diák biztonságban érezhesse magát az iskolában! Szeretném figyelmükbe ajánlani a Melegség és megismerés iskolai érzékenyítő programot, amelyet a […]
Pride és pedagógia »

--

[ax:] Kedves Gönczöl Enikő! Nagyon fontosak ezek az írások, szinte mindegyik telibe találja az éppen aktuális problémámat, vitámat, morgolódásaimat, napi csatározásaimat (csatározás?? - de jó lenne szemtől-szemben állni ás csatározni...) Köszönöm szépen. Várom a szeptemberi […]
Neked mindegy? Nekem nem! 15. – Ne hagyjuk magunkat manipulálni! »

--

[Anna:] Most miért halasztották őszre? Addigra megint lesznek sokan, akik nem veszik észre a benntartó erőket, és elmennek a pályának még a közeléből is. Legalább mesélhettek volna nekünk - a gida lábáról, az üvegcipellőről, a szurokról, amelyben benne ragadt meg hasonlókról. Nem […]
Meghívó az FPF konferenciájára »

--

[Leiner Károly:] Nagyon jó írás! Nem csak a druszám vagy Ax barátom :) vigyázz magatokra!
A la recherche… Eltűnt idő, eltűnt öröm az iskolában »

--

[csilla:] Amikor a felelősöket keressük az oktatási kormányzatban, a jövő generációjának nevelése miatt! Tegyünk meakulpát! Nézzünk szembe a tükörrel! Látom-e saját magam? Ki vagyok én? Majd ennek fényében nézzük végig azt a gyerekhalmazt, akinek nevelése ránk volt bízva! Jól […]
A magyar közoktatás problémái a PISA adatok tükrében »

--

[Péter:] Laszlo vicces beszólása tetszik nekem. Különösen akkor, ha majd felsorol olyan kollégákat, akik a saját KUDARCAIK miatt a liberális kormányzást hibáztatták. Mert ismereteim és tapasztalataim szerint az "úgy rossz ahogy van" típusú áthárító minősítést nem liberális […]
A magyar közoktatás problémái a PISA adatok tükrében »

--
OFOE (2001–2018) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek