OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2015. február 19.
» Hozzászólások (3)

51. esélyegyenlőségi napló

A szegregálódás folyamata

Végig követtem a folyamatot: hogyan lesz egy normál általános iskola szinte kizárólag halmozottan hátrányos helyzetű, zömében cigány gyerekeket oktató intézménnyé. Láthattam, miféle változásokon megy át épület, tantestület, no és a legfontosabb: a gyerekek.

Sokszor mondtam már, milyen sokat jelentene, ha eljönnének hozzánk a döntéshozók. Mindenki, aki lehetővé teszi ezeket a folyamatokat. Jönnének ide, és néznék meg közelről, döntéseik következményeit. Tapasztalják meg, hogyan tesznek tönkre sorsokat. Mutassák meg, bizonyítsák be itt, hogy lehet ezt jól csinálni. Nem több pénzből, csak annyiból, mint ami általában rendelkezésre áll. Töltenének itt, köztük csak egy hónapot! Talán akkor megértenék.

Végignéztem, ahogy ennek az egész folyamatnak áldozatává váltak a gyerekek és a pedagógusok is. Mert egyformán áldozatok, és nem ők hibáztathatók a helyzetért.

Pár év alatt történt minden. A térségben semmi nem változott, ugyanolyan a gazdasági helyzet, (bár talán szerencsésebb lenne gazdaságtalan helyzetnek nevezni egy LHH kistérségben ezt). Nem változott lényegesen a lakosság összetétele, bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy nőtt az elszegényedés, de a cigányok már korábban is szegények voltak. Csak annyi a változás, hogy nyílt egy egyházi iskola is a településen. Ez pedig szegregálódásra ítélte az állami iskolát.

Eleinte nem is lehetett érzékelni semmit. Legfeljebb azt, hogy az elsősök között magasabb volt a cigányok aránya. Mert a nem cigányok az egyháziba iratkoztak. Ahogy jöttek fel az évfolyamok, egyre többen iratkoztak át oda. Az osztályokban pedig folyamatosan romlott az arány: a csökkenő létszámon belül is nőtt a problémás, a mélyszegénységből érkező, az SNI tanulók aránya. A folyamat önmagát is gyorsította.

Mert egyre több konfliktus akadt, s ez újabb és újabb gyerekátviteleket eredményezett. A szülők döntöttek, megtehették, hiszen szabad iskolaválasztás van. A sokasodó problémákkal szemben az iskola egyre tehetetlenebb volt. Egyre több volt a visszabeszélés, a verekedés, az öntörvényű iskolaelhagyás, szaporodtak a trágár kifejezések, a tanulás háttérbe szorult, terjedt a dohányzás, a herba, és persze a lopások is. Ezzel együtt egyre gyakoribbá vált a szülők önbíráskodása, és sok egyéb olyan jelenség, aminek nem lenne helye az iskolában.

Mindennek következtében egyre több lett a kiégett tanár, a szakemberek menekültek az intézményből, nőtt körükben a keserűség, mivel állandóan azzal szembesültek, hogy nem képesek megfelelni a központi elvárásoknak. Hiszen nem tehetséggondoznak, nem versenyeztetnek, nem mutatnak fel kézzel fogható eredményeket. Ehelyett napi küzdelmet kénytelenek folytatni pusztán azért, hogy egyáltalán túléljék a napot.

Hamar leamortizálódott minden, az emberi és a fizikai környezet is. Az épületet a nagy uniós pályázaton felújították, lett mozgássérült lift és braille írásos tanteremfeliratok, egyiket sem használta soha senki. Ma már lehangoló az összkép.

A tanárok félnek, a szülők általában az iskolát hibáztatják mindenért, s a gyerekek öntörvényűségének alig szab valami határt.

Tudom, százszor leírtam már. Rámutattam már igazgatói történetben, gyereksorsban, tanári viszonyulásban, írtam az egyházak felelősségéről, és minden alkalommal a fenntartó államéról is. A döntésekről, a meg nem értésről, a félrefordulásról, a meghazudtolásról.

Most ugyanazt az iskolát hasonlítottam össze pár évvel ezelőtti önmagával. Egy integráló és egy szegregált állapotával. Az iskolában,korábban is adódta ugyan gondok, de akkoriban mégis élhető volt, sőt örömteli. Mert ott volt a minta: a másképp szocializálódott gyerekcsoport, ami húzta felfelé azt is, aki otthonról nem hozott elég muníciót. És építkezett belőle mind, nem sérült az sem, aki mellett a tanteremben ott volt a cigány osztálytárs is. A negatív hatások elszigeteltek maradtak, nem erősítették egymást. Mára a problémák egymásra halmozódva alkotnak szilárd rendszert. Az iskola hatása ezzel szemben gyenge, egyre esélytelenebb a küzdelem.

Lehet persze továbbra is azt hinni, hogy ez egyedi eset. Vagy, hogy nem mondok igazat. De sajnos, nem egyedülálló jelenségről van szó. Rendszeresen kapok leveleket az ország különböző pontjairól tanároktól, jellemzően persze azokról a területekről, ahol nagy a szegénység és a cigány lakosság aránya is magasabb. Keserű leveleket. Ezekből idézek néhány jellemző részletet: „Végtelenül elfáradtam. 10 éven át megtalált minden deviáns gyerek...a véremet szívták, mert hozzám lehetett jönni, én meg magamra vettem mindenki baját. Temettem gyereket az osztályomból, próbáltam szökéstől menteni lánygyereket. Elfáradtam! És mégis......annyi mindent lehetne még....tudnék még...de nem egyedül.” „Szakmailag teljesen magunkra maradtunk.”„Mindennap küszködünk a becsületünkért, a gyerekekért, még helyi vezetőkkel szemben is.” „Igen kemény véleményem van, de rajtunk nem sok múlik.”

Valami visszavonhatatlanul elromlott. Mióta az integrációval foglalkozom – és ez tulajdonképpen az egész pályám során végigkísért – mindig láttam, ahogy egy-egy téves intézkedés milyen sokat rontott az amúgy is nehéz helyzeten, ami mára már kimondottan tragikussá vált.

Nem hiszem, hogy nem lehet ezt megérteni, és a további hanyatlást megállítani.

L. Ritók Nóra

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

Z. | 2015. február 25.
"nem sérült az sem, aki mellett a tanteremben ott volt a cigány osztálytárs is"
Elég egy hülye az osztályban, és garantált a sérülés, pont annál a másiknál, aki tehetséges, mert a tehetségesnek védettebb hely kell. Csak ezt meg te nem akarod észrevenni.
OFOE | 2015. február 25.
Támasz kell nekik, írja L. Ritók Nóra a Népszabadság mai (2015, 02. 25.) számában. Egy részlet az írásból: „Nem engedhetjük el a kezüket, kell segíteni útiköltséggel, ruhával, étellel, iskolaszerrel, mentorálással, hátha sikerül végigvinni az úton őket, a jó szakmáig, ami mindenképp karriertörténet ahhoz képest, ahonnan jöttek.
De jönnek itt is az újabb kérések: most például egy cigány ikerpártól, akik már az érettségi utáni szakképzésben tanulnak. Hihetetlen teljesítmény, mint azé a lányé is, aki 4,2-del zárta az első félévet a szakiskolában. Mi tudjuk, honnan indul naponta. Érthetetlen teljesítmény, motiváció. Vagy a fiúé, aki a rendvédelmi szakon kezdte. És ott van az a lány, aki már az egyetemen van, kölcsön laptoppal dolgozik, mert nincs neki, és más se sok.
Mindegyikükkel van dolgunk.”
csilla | 2015. február 23.
csak kell, hogy változzon!
Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2018.10.16.
A 15-24 éves diákok fele dolgozik tanulás mellett
Minden második 15-24 éves diák dolgozik a tanulás mellett a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetségének (DiákÉSZ) adatai szerint – közölte a szervezet eln...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.10.16.

Az uralkodó osztály nem csak elképzelhetetlen mértékű materiális javakat halmoz fel, hanem az oktatási és egyéb kulturális berendezkedések eszközeit is irányítja. Az oktatási rendszerekben...
(Forrás: mérce)
--
2018.10.16.
Azt ígérik, marad az ingyenes oktatás a Corvinuson
A jelenlegihez hasonló mértékben, évfolyamonként ezres nagyságrendben megmarad az ingyenes tanulás lehetősége a Budapesti Corvinus Egyetemen azt követően is, hogy alapítványi fenntartású...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.10.16.
Pert nyertek a Gyöngyöspatán szegregáltan oktatott romák
Az állam köteles kártérítést fizetni azoknak a roma gyerekeknek, akiket éveken keresztül szegregáltan oktatott a gyögyöspatai Nekcsei Demeter Általános iskola – mondta ki hosszú évek ó...
(Forrás: abcug)
--
2018.10.16.
Az államtitkár szerint nem használhatatlan a KRÉTA, nem telik percekbe egyetlen jegy beírása
Védelmébe vette a KRÉTA-rendszert Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, szerinte a KRÉTA az állami, egyházi és magániskolák elvárásainak is képes megfelelni...
(Forrás: Eduline)
--
2018.10.16.
A strasbourgi bíróság elmarasztalta Magyarországot a tankönyvpiac államosítása miatt
A felperesek – a Könyv-Tár Kft., a Suli-Könyv Kft. és a Tankönyv-Ker Bt. – a magyarországi tankönyvkiadás- és forgalmazás 2011-es, illetve 2012-es centralizálása miatt fordultak a törv...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.10.14.
Sztrájk lehet az iskolákban? Akciósorozatba kezd az egyik pedagógus szakszervezet
A PDSZ akciósorozatának célja, hogy felhívja a figyelmet arra, „a pedagógusok munkaterhelése a 2011-es köznevelési törvény bevezetését követően átlépte azt a határt, amelyen túl má...
(Forrás: Eduline)
--
2018.10.14.
Palkovics László: „szintet lépünk” a szakképzési intézmények fejlesztésében is MTI
Palkovics László szerint az iskolákból kikerülő fiatalok az alapkompetenciákon túl olyan tudással és készségekkel kell rendelkezzenek, amelyek segítségével megállják a helyüket a 4....
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.10.14.
Janisch Attila: A gender szak megszüntetése az ELTE-n nem más, mint politikai erődemonstráció
A hallgatóknak kellene közösen tiltakozniuk az egyetem autonómiájának megsértése miatt, hiszen elsősorban az ő érdekük, hogy egy olyan intézményben tanuljanak, amely képes megőrizni a...
(Forrás: Magyar Narancs)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.

--
  magdi72

Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?

--
  ofoe

Kedves Szilvi! Szerintünk erre nem lehet kötelezni a fiúkat függetlenül attól, hogy milyen típusú osztályba járnak. Ezt helyben kellene megbeszélni az iskolavezetéssel. Esetleg az érintett osztályfőnök közvetíthetné a problémát, a DÖK közbenjárását is kérhetitek. De ha mindez nem működik, egy az osztályt képviselő küldöttség is felkeresheti az iskolavezetést, és elmondhatja az érveit. A részletek ismerete nélkül nehéz jó tanácsot adni. A lényeg, hogy felnőtt emberek módjára, kulturáltan próbáljátok elintézni a dolgot.

--
  Szilvi07

Helló. Érdeklődni szeretnék. 12. osztályos tanuló vagyok. Az osztályomban vannak fiúk, akik nem szeretnének keringőt táncolni, de az iskola vezetőség kötelezni akarja őket, arra hivatkozva, hogy a szakgimnazistáknak kötelező. Többször is átnéztük az iskola házirendjét, és ez nincs benne feltüntetve. Kíváncsiak lennénk, hogy erre a vezetőség kötelezheti-e őket, és ha igen, miért csak a szakgimnazistákat, amikor a szakközepesek közt is vannak olyan fiúk, akik nem táncolnak.

--
  OFOE

Kedves Somogyi Györgyi Ilona!
Önnek teljesen igaza van: 16. életévét betöltött SNI-s tanuló már nem kontroll köteles, a Bizottságok ezért újabb szakvéleményt nem állítanak ki, az iskola köteles elfogadni az utolsó kontrollvizsgálat megállapításait. Ennek ellenére kérhet újabb igazolást, tudok erre példát, de a Bizottságok nem kötelezhetőek erre.
SNI-s tanulóknak továbbra is "járnak" a Bizottságok által javasolt könnyítések, tehát használhat segédeszközöket, hosszabb időt kell számára biztosítani stb. (Ugyanakkor a szakmunkás vizsgák követelményeit nem hangolták össze az SNI-s követelményekkel, így fordulhat például elő, hogy ezeken a vizsgákon SNI-s tanulónak úgy kell idegen nyelvű szakmai vizsgát tennie, hogy gyakorlatilag nem tanult idegen nyelvet.)

--
  OFOE

Kedves Vajda Szilárd! Azt tanácsoljuk, hogy kérdezze meg az alapítványi iskola igazgatójától, hogy mi magyarázza a csúszást. Amennyiben nem kap elfogadható választ, írásban lehet bejelentést tenni a fenntartónak, ezúttal az alapítvány kuratóriumának.

--
  Vajda Szilárd

Tisztelt szerkesztőség! Két iskolában tanítok. Az egyik klikes, a másik alapítványi. Az elmúlt tanévben a két iskolában nem volt egész állásnak megfelelő óraszámom, heti 10-10 órában tanítottam. A klikes iskolában határozatlan időre vagyok kinevezve, míg az alapítványiban az elmúlt tanévben is határozott időre neveztek ki, valamint most is. A gondjaim az alapítványi iskolával vannak. Ezek a következők: 1.) 2017. szeptemberében csak a hónap 15. napjától neveztek ki, annak ellenére, hogy az állásra augusztusban jelentkeztem, és fel is vettek. Tudni kell, hogy művészeti iskoláról van szó, de hát akkor is, én kész voltam a tanításra már szeptember elején. A klikes iskolában is a hó közepén kezdjük a tanítást, mégis, az első alkalommal, mikor odakerültem, szept. 1-jétől szólt a szerződésem. 2.) 2018. jún. 15-én kötöttünk ugyan egy határozatlan idejű szerződést teljes munkaidőre, ám az csak augusztus 15-én lépett volna hatályba. Augusztus 14-én szóltam a munkáltatónak, hogy az egész állást nem tudom vállalni, csak heti 3 napban kb. 15 órát, tehát 3/4 állást. Ám nemcsak az óráimat módosították 22-ről 15 re (ami természetes, ez is volt a kérésem), hanem a szerződés hatályba lépésének időpontját is szept. 1-jére! 3.) 27-én voltam már bent az iskolában, értekezleten (miközben nem is volt munkaviszonyom...), senki nem szólt egy szót sem, hogy csináljuk meg a szerződést. Csupán 3-ára hívtak be szerződést aláírni. Az a kellemetlen meglepetés ért, hogy visszamenőleg már nem tudnak lejelenteni, ezért az ígért 1-je helyett 4-én indul a szerződésem. Kérdés: Elképzelhető, hogy ebben az alapítványi iskolában szórakoznak velem?

--
  Somogyi Györgyi Ilona

Kedves János!
A fiam ebben az évben ment tovább tanulni az iskolájába(pápai szakképzési centrum-Várpalota)Ő eddig is itt tanult sikeresen elvégezte a számítógép szerelői szakképzőt,most le akar érettségizni-számítás technika érdekli ebben képzeli el a jövőjét,angol nyelvből is jó,jelenleg franciát is elkezdte tanulni önszorgalomból-Ő SNI-is erről kaptunk szakértői véleményt 2012-ben akkor töltötte be a 16.évét.Így véglegesítették a szakértői véleményt.Hétfőn az osztályfőnöke mondta,hogy vigyen frissebb papírt,mert ez már régi.Már legalább 4 db fénymásolat ott van ebből az iskolában,mert tankönyv igénylésnél is kellett.Matematikai problémái vannak segédeszközzel jól elboldogul,van motorikus gondja is már kevésbé-kézzel való írásnál lassú géppel gyorsan ír,gyógytornára jár kicsit koordinálni kell a gerincén gyógytornára kapott javaslatot.Gyógytorna van az iskolában is.Amúgy néha kell szólni neki ,hogy ne felejtsen el dolgokat- figyelem zavaros néha.Kérdésem az lenne,hogy kell-e valamit tenni az ügyben,hogy 2012-es a határozat.Vastagon szedett betűkkel le van írva,hogy a szakértői vélemény és a benne foglaltak a tanulmányai befejezéséig érvényes. Vagyis használhat segédeszközöket a matematikai feladatok megoldásához, számológépet,laptopot jegyzetek leírásához,kézírás amennyiben nem kell akkor felelhet szóban.Kell mennünk "frissebb" igazolást kérni a Pedagógiai Szakszolgálathoz?
Köszönettel:Szülő

--
  ofoe

Kedves Orsolya! Ha nincs pedagógiai végzettsége, elvileg nem bízható meg osztályfőnökséggel. Üdvözlettel a Szerkesztőség

--
  ofoe

Kedves H. Róbert! Az osztályokba sorolásnál nyilván pedagógiai szempontok a legfontosabbak. Nem igazán érthető, hogy a gyerek miért nem kerülhetett az óvodástársaival közös csoportba. Javaslom, hogy beszéljen személyesen az beosztást készítő igazgatóval, hátha ennyi is elegendő ahhoz, hogy a döntés megváltozzon. Persze, ha nem sikerül, tovább lehet menni a fenntartóhoz, de reméljük, erre nem lesz szükség.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Blum Szilárd:] >Érdemes felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy a hátrányos helyzetű csoportokból érkezők sajátos hiányosságokat mutathatnak az érzelmi funkcióik területén (a családi összeütközésekből, a környezetük által okozott hosszú távú diszkriminációból, a rendszeres […]
Neuroandragógiával a kirekesztés ellen (Továbbképzés és tréning, 2018. május 24-25.) »

--
OFOE (2001–2018) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek