OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2015. február 19.
» Hozzászólások (3)

51. esélyegyenlőségi napló

A szegregálódás folyamata

Végig követtem a folyamatot: hogyan lesz egy normál általános iskola szinte kizárólag halmozottan hátrányos helyzetű, zömében cigány gyerekeket oktató intézménnyé. Láthattam, miféle változásokon megy át épület, tantestület, no és a legfontosabb: a gyerekek.

Sokszor mondtam már, milyen sokat jelentene, ha eljönnének hozzánk a döntéshozók. Mindenki, aki lehetővé teszi ezeket a folyamatokat. Jönnének ide, és néznék meg közelről, döntéseik következményeit. Tapasztalják meg, hogyan tesznek tönkre sorsokat. Mutassák meg, bizonyítsák be itt, hogy lehet ezt jól csinálni. Nem több pénzből, csak annyiból, mint ami általában rendelkezésre áll. Töltenének itt, köztük csak egy hónapot! Talán akkor megértenék.

Végignéztem, ahogy ennek az egész folyamatnak áldozatává váltak a gyerekek és a pedagógusok is. Mert egyformán áldozatok, és nem ők hibáztathatók a helyzetért.

Pár év alatt történt minden. A térségben semmi nem változott, ugyanolyan a gazdasági helyzet, (bár talán szerencsésebb lenne gazdaságtalan helyzetnek nevezni egy LHH kistérségben ezt). Nem változott lényegesen a lakosság összetétele, bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy nőtt az elszegényedés, de a cigányok már korábban is szegények voltak. Csak annyi a változás, hogy nyílt egy egyházi iskola is a településen. Ez pedig szegregálódásra ítélte az állami iskolát.

Eleinte nem is lehetett érzékelni semmit. Legfeljebb azt, hogy az elsősök között magasabb volt a cigányok aránya. Mert a nem cigányok az egyháziba iratkoztak. Ahogy jöttek fel az évfolyamok, egyre többen iratkoztak át oda. Az osztályokban pedig folyamatosan romlott az arány: a csökkenő létszámon belül is nőtt a problémás, a mélyszegénységből érkező, az SNI tanulók aránya. A folyamat önmagát is gyorsította.

Mert egyre több konfliktus akadt, s ez újabb és újabb gyerekátviteleket eredményezett. A szülők döntöttek, megtehették, hiszen szabad iskolaválasztás van. A sokasodó problémákkal szemben az iskola egyre tehetetlenebb volt. Egyre több volt a visszabeszélés, a verekedés, az öntörvényű iskolaelhagyás, szaporodtak a trágár kifejezések, a tanulás háttérbe szorult, terjedt a dohányzás, a herba, és persze a lopások is. Ezzel együtt egyre gyakoribbá vált a szülők önbíráskodása, és sok egyéb olyan jelenség, aminek nem lenne helye az iskolában.

Mindennek következtében egyre több lett a kiégett tanár, a szakemberek menekültek az intézményből, nőtt körükben a keserűség, mivel állandóan azzal szembesültek, hogy nem képesek megfelelni a központi elvárásoknak. Hiszen nem tehetséggondoznak, nem versenyeztetnek, nem mutatnak fel kézzel fogható eredményeket. Ehelyett napi küzdelmet kénytelenek folytatni pusztán azért, hogy egyáltalán túléljék a napot.

Hamar leamortizálódott minden, az emberi és a fizikai környezet is. Az épületet a nagy uniós pályázaton felújították, lett mozgássérült lift és braille írásos tanteremfeliratok, egyiket sem használta soha senki. Ma már lehangoló az összkép.

A tanárok félnek, a szülők általában az iskolát hibáztatják mindenért, s a gyerekek öntörvényűségének alig szab valami határt.

Tudom, százszor leírtam már. Rámutattam már igazgatói történetben, gyereksorsban, tanári viszonyulásban, írtam az egyházak felelősségéről, és minden alkalommal a fenntartó államéról is. A döntésekről, a meg nem értésről, a félrefordulásról, a meghazudtolásról.

Most ugyanazt az iskolát hasonlítottam össze pár évvel ezelőtti önmagával. Egy integráló és egy szegregált állapotával. Az iskolában,korábban is adódta ugyan gondok, de akkoriban mégis élhető volt, sőt örömteli. Mert ott volt a minta: a másképp szocializálódott gyerekcsoport, ami húzta felfelé azt is, aki otthonról nem hozott elég muníciót. És építkezett belőle mind, nem sérült az sem, aki mellett a tanteremben ott volt a cigány osztálytárs is. A negatív hatások elszigeteltek maradtak, nem erősítették egymást. Mára a problémák egymásra halmozódva alkotnak szilárd rendszert. Az iskola hatása ezzel szemben gyenge, egyre esélytelenebb a küzdelem.

Lehet persze továbbra is azt hinni, hogy ez egyedi eset. Vagy, hogy nem mondok igazat. De sajnos, nem egyedülálló jelenségről van szó. Rendszeresen kapok leveleket az ország különböző pontjairól tanároktól, jellemzően persze azokról a területekről, ahol nagy a szegénység és a cigány lakosság aránya is magasabb. Keserű leveleket. Ezekből idézek néhány jellemző részletet: „Végtelenül elfáradtam. 10 éven át megtalált minden deviáns gyerek...a véremet szívták, mert hozzám lehetett jönni, én meg magamra vettem mindenki baját. Temettem gyereket az osztályomból, próbáltam szökéstől menteni lánygyereket. Elfáradtam! És mégis......annyi mindent lehetne még....tudnék még...de nem egyedül.” „Szakmailag teljesen magunkra maradtunk.”„Mindennap küszködünk a becsületünkért, a gyerekekért, még helyi vezetőkkel szemben is.” „Igen kemény véleményem van, de rajtunk nem sok múlik.”

Valami visszavonhatatlanul elromlott. Mióta az integrációval foglalkozom – és ez tulajdonképpen az egész pályám során végigkísért – mindig láttam, ahogy egy-egy téves intézkedés milyen sokat rontott az amúgy is nehéz helyzeten, ami mára már kimondottan tragikussá vált.

Nem hiszem, hogy nem lehet ezt megérteni, és a további hanyatlást megállítani.

L. Ritók Nóra

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

Z. | 2015. február 25.
"nem sérült az sem, aki mellett a tanteremben ott volt a cigány osztálytárs is"
Elég egy hülye az osztályban, és garantált a sérülés, pont annál a másiknál, aki tehetséges, mert a tehetségesnek védettebb hely kell. Csak ezt meg te nem akarod észrevenni.
OFOE | 2015. február 25.
Támasz kell nekik, írja L. Ritók Nóra a Népszabadság mai (2015, 02. 25.) számában. Egy részlet az írásból: „Nem engedhetjük el a kezüket, kell segíteni útiköltséggel, ruhával, étellel, iskolaszerrel, mentorálással, hátha sikerül végigvinni az úton őket, a jó szakmáig, ami mindenképp karriertörténet ahhoz képest, ahonnan jöttek.
De jönnek itt is az újabb kérések: most például egy cigány ikerpártól, akik már az érettségi utáni szakképzésben tanulnak. Hihetetlen teljesítmény, mint azé a lányé is, aki 4,2-del zárta az első félévet a szakiskolában. Mi tudjuk, honnan indul naponta. Érthetetlen teljesítmény, motiváció. Vagy a fiúé, aki a rendvédelmi szakon kezdte. És ott van az a lány, aki már az egyetemen van, kölcsön laptoppal dolgozik, mert nincs neki, és más se sok.
Mindegyikükkel van dolgunk.”
csilla | 2015. február 23.
csak kell, hogy változzon!
Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.02.19.
"Elég nagy baj, ha valaki az MTA elnökével kerül vitába"
Ezt üzente Szél Bernadett az MTA és a Corvinus átalakításán dolgozó Palkovicsnak, aki a parlamentben vázolta fel, miért jó, ha a Corvinus alapítványi tulajdonba kerül, de az ülés felé...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.02.17.
Nincs jobb mérés a felvételinél
Szinte minden évben felmerül, hogy a központi középiskolai felvételire elegendő-e a 45 perc tantárgyanként, illetve könnyűek vagy nehezek-e a feladatok. A lapunk által megkérdezett gyakorl...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.02.17.
Szódolgozat
Öveges Enikő és Csizér Kata tavaly tette le Vizsgálat a köznevelésben folyó idegennyelv-oktatás kereteiről és hatékonyságáról című kutatási jelentését az Oktatási Hivatal asztalá...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.02.17.
Radó esete a brit tudósokkal. Nahalka István írása
A tanulási elmaradást az a látens diszkrimináció hozza létre, amelyet az iskolák működtetnek egyoldalúságukkal, sajátos értékorientációikkal, bizonyos kultúrák kirekesztésével. Lá...
(Forrás: tani-tani online)
--
2019.02.17.
Diákolimpikonoktól határon túli doktoranduszokig egyre többen állnak ki az MTA mellett
Kedden Budapesten mintegy 1000-1500 fő tiltakozott az MTA épülete előtt a tervezett ellehetetlenítés ellen (a demonstrációtól percről percre tudósítottunk), emellett Szegeden, Kolozsváron...
(Forrás: mérce)
--
2019.02.17.
Mennyibe kerül a nyelvvizsga: akár több százezer forintos kiadással is kell számolni
A továbbtanulás nemcsak izgalommal, hanem anyagi terhekkel is jár, amit az OTP Öngondoskodási Index szerint a szülők 81 százaléka akár lemondások árán is vállalna. Sok családnak azonban...
(Forrás: eduline)
--
2019.02.17.
Utópiának tűnik, hogy bárki is megállítsa a Facebook pénzcsináló adatporszívóját
Ahogy a tavalyi, az idei évindító üzenetében is azt ígérte Zuckerberg – akinek a szavazati jogok 60 százalékát birtokolva teljes az ellenőrzése a cég fölött –, hogy rendet tesz a Facebook...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.02.17.
"Ha ma lennék 16, valószínűleg nagyon be lennék szarva" (Hercsel Adél intejúja Simon Mártonnal)
Ha összeszedném tíz barátomat, akik hasonlóan gondolkodnak, mint én, száz dologban nem értenénk egyet. Ezért kellene beszélnünk róla, a dolgok ott kezdődnek el. Az a baj, hogy leszoktunk...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.02.15.
Az óvszernek van értelme az iskolákban az ENSZ szerint
Az ENSZ Népesedési Alapja adott ki egy jelentést, amelyből kiderül, hogy ha óvszereket osztanak az iskolákban, azzal egyrészt megelőzhetők különböző nemi úton terjedő betegségek, másr...
(Forrás: hvg.hu)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Kérdezőnk!
A pótlékot nyilván az kapja meg, aki ellátja a feladatot. A táppénzen lévő kolléga nyilván nem veheti fel a rendelkezésre álló összeget Az osztályfőnöki munkát érintő jogszabályokról itt tájékozódhat.

--
  ofoe

Kedves Kautnik András! Természetesen megjelentetjük az összefoglalóját, nagyon köszönjük, ha megkapjuk. Kíváncsian várjuk, üdvözlettel Szekszárdi Júlia

--
  Kautnik András

Tisztelt Ofoe!
Szívesen készítenék egy pályaorientációs összefoglalót a duális képzésről: ofőknek, diákoknak, szülőknek... Ez egy új, az esélyegyenlőséget, a munkaerő-piaci elhelyezkedést segítő képzési forma. Osztályfőnökként érdekes kérdéseket kaptam a duális képzéssel kapcsolatban. Megszólaltatnám a Kamara egyik szakértőjét, de szeretnék azzal az "ígérettel" fellépni, hogy le fog jönni a beszélgetés az OFOE honlapján. Lehetségez ez? Köszönettel és üdvözlettel, Kautnik András (Szent Gellért Gimnázium).

--
  KMM

Tisztelt szerkesztőség, ha egy kolléga 3 hétig táppénzen volt, és közben az intézményvezető kérésére én látam el helyette az ofő-i feladatokat törvény szerint nekem jár osztályfőnöki pótlék? Illetve milyen törvény rendeletben találok ezzel kapcsolatos kérdéseimre választ. Nagyon köszönöm

--
  ofoe

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot feltételezhetően a táppénzes időszakban kapja meg a helyettesítő kolléga. Amint ismét munkába állsz, mint működő osztályfőnöknek nyilván Neked jár továbbra is a pótlék.

--
  Sz. Józsefné

Az osztályfőnöki pótlék elvehető-e attól a munkavállalótól aki pár hetes táppénzen van, és odaadható-e a kollégának? Köteles-e a kolléga visszaadni, a munkavállaló visszatér a táppénzről?

--
  ofoe

A gyermekek után járó pótszabadságot az Mt. 118. § (1)-(3) bekezdése szabályozza:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200001.TV,
Ez a munkakörre járó alap- és pótszabadságon felül jár, megvonni tehát jogszerűtlen.

--
  lizzy77

Tisztelt Szerkesztőség! Az iskola, ahol dolgozom, külön engedélyhez köti a gyermekek után járó pótszabadság kivételét, mondván, hogy nekünk úgyis túl sok szabadságunk van. Többen mondták nekem, hogy ehhez nincs joguk, mert törvény szerint jár a nem gyerekesek szabadságán felül, és ennek semmi köze ahhoz, hogy amúgy mennyi a szabadság. Kinek van igaza? Köszönöm a választ

--
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.

--
  magdi72

Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek