OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2014. november 23.
» Hozzászólások (2)

MI – Egy ofő naplójából

2. Gyerek vagyok, ments ki innen!

2014. november 13.

Tegnap hosszú napra készültem, mert 9-től bemutató órákkal súlyosbított intézménylátogatásra érkeztek a kerületi kollégák. Mivel nekem fél 1-kor kezdődne a műszakom, sejtettem, hogy ez a nap nem lesz egy sétagalopp. De ami történt...!

A nyolcadikosok moziba készültek. A „Harag” című Brad Pitt filmet készültek megnézni. Az én egyik leánykám kérte, engedjem el őt is, mert hát a Brad Pitt, ugye értem. Értettem. Megegyeztem a kollégákkal, ha a nyolcadik hajlandó magával vinni, én el fogom engedni. Az eredmény nem volt kétséges, O. mehetett.

A negyed 4-kor kezdődő előadásról 7 óra felé már hazafelé tartottak, teljesen a film hatása alatt voltak. Nem ordítottak, nem rendetlenkedtek, beszélgettek. amikor a metrótól néhány méterre, egy sötét utcában megtámadták a csoportot. Egy fiúnak a fejét és a felsőtestét, egy másiknak a lábát próbálták felismerhetetlenné tenni. Néhányan megúszták egy-egy pofonnal. A csoportot kísérő kollégák észnél voltak, ahol és amikor tudtak, beálltak a támadók és a gyerekek közé, de ők csak ketten voltak, a támadók sokan. Az első pillanatban jelezték, rendőrt hívnak, de ezt azonnal nem tudták megtenni, mert a testükkel védték azokat, akiket tudtak. Akit éppen nem bántottak, azok futni kezdtek a suli felé. Negyed nyolc körül mindenki bent volt. Hívták a rendőröket, amíg meg nem érkeztek, próbálták a gyerekeket megnyugtatni, a sérüléseket megnézni, ellátni. A mentőknek is szóltak.

A többi csoport persze pánikba esett, sírtak, leginkább hisztériáztak. A kollégák zöme nagyon rosszul reagált. Illetve sehogy sem, mert tanácstalanul álltak, nem tudták kezelni a helyzetet. Ez felveti azt a kérdést, hogy mire vannak felkészítve azok az emberek, akikre gyerekeket bíznak. Erről is érdemes lenne elmélkedni, de most nem fogom tudni az ezzel kapcsolatos világmegváltó gondolataimat összeszedni.

Ekkor úgy fél 8 lehetett. Én fél 7-kor már otthon voltam, benyomtam a kora esti koffein adagot, már majdnem elégedetten nyögtem, hogy ez is megvolt, amikor megszólalt a telefon. A hívó az egyik kisded. Vajon mit akarhat? Felveszem, a telefon másik végén lévő köszön, bemutatkozik. Bizony, mert valamikor megbeszéltük, hogy ezt így illik. Még bocsánatot is kért a zavarásért, majd feldúlt hangon elkezdett valamit hadarni arról, hogy a nagyokkal valami baj történt és én most, de azonnal hívjam O. anyukáját. Mi vaaaaaaaaaaaan????? Lassíts, kezdd újra! Szegény M. nekiveselkedett ismét, de persze semmit sem értettem. Mondtam, nyugi, jelentkezem még. Azt értettem, hogy O. rendben, meg hogy valami nagy baj volt/van, de hogy micsoda?? Felhívtam az egyik kollégát, aki annyit mondott, hogy nem nagyon ér rá velem csacsogni, mert épp a rendőrökkel próbál ezt-azt megbeszélni. Kérdeztem, szerinte bemenjek-e? Mondta, hogy nem kell, mert O. rendben. Mondtam, oké, letettem a telefont és elindultam a suliba. Biztos voltam abban, bármi is történt, O. magánkívül van. Ő egy nagyon édes, aranyos, érzékeny kislány, biztosra vettem, hogy zokog valahol. Tehát menni kell! Mentem. Felkaptam 3 tábla csokit, hátha az is jó lesz valamire.

Együtt érkeztem egy sík ideg anyukával, akit a nagylánya hívott fel. Briliáns ötlet volt, mert nem elég, hogy 16 totálkáros kölyköt kéne valamiféle használható állapotba hozni, van egy anyuka, aki őrjöng, remeg és nagyjából azt sem tudja, hol van. Benyomtam egy fotelbe, megpróbáltam adni neki egy pohár vizet, de úgy remegett, hogy képtelen volt megfogni a poharat. Közben leszivárgott néhány érintett gyerek. Ők sokkos állapotban, csendben gubbasztottak. Őket is megitattam. Mindenkibe belediktáltam egy kis csokikát, megsimogattam a buksijukat, megölelgettem őket, miközben anyát időnként visszanyomtam a fotelbe. Negyed óra elteltével anyuci már majdnem használható állapotban volt. Megölelte, összecsókdosta a kislányát, aki ugyan kapott egy pofont, de az ijedtségen kívül más baja nem esett.

Közben a mentő is megérkezett, O. is előkerült. Ijesztő volt, a rémület még mindig a szemében, remegett, sírt, úgy ölelt át, mintha az élete függött volna ettől. Simogattam a fejecskéjét, kapta a pótanyai puszihegyeket, amennyire tudtam, magamhoz szorítottam. Mondtam neki, már megnyugodhat, biztonságban van, itt vagyok. Kérdeztem, bántották-e? (Tudtam, hogy nem, de beszéltetni akartam.) Engedett a szorításból, rám nézett és azt mondta: Nem bántottak, mert a V. megvédett. De végig kellett néznem, hogy őt bántják. Mondtam, nyugi, V-t megnézik a mentősök, talán nincs is eltörve a lába. Közben persze az is kiderült, hogy a két kolléga még sokáig élvezi a rendőr bácsik társaságát, az estis kollégák munkaideje lassan véget ér (és reggel 6-kor újra kezdődik), csak a két éjszakás marad bent.

Úgy éreztem, nekem kell felvállalnom, hogy elkísérem a mentősökkel a három babát, akit mégis csak orvosnak kéne látni. Közben persze forródrót az igazgató helyettessel, mert a főnök színházban. Sms-t küldtek neki, hadd örüljön! Én 9-kor három kisdeddel a mentőkkel balra el, érintett kollégák és a megtámadott gyerekek jobbra el (rendőrség, jegyzőkönyv). A többieknek még egy kis „esetmegbeszélés” majd takarodó.

Heim Pál Kórház, Sebészet. Egy lélek sincs sehol. Hm. A három gyereket vigasztalom: ne izguljatok, ez sebészet. Bármi fáj, már le is vágják. Jófej vagyok ám, és végtelenül empatikus. Kislány, aki a bordáját fájlalja kéri, ne má, mert fáj, ha röhög. Mondom néki, az jó, ha fáj, mert akkor él. Még jobban röhög. (Ismer.)

3 perce várakozunk, nyílik az ajtó: mindhárom gyerekkel fáradjak be. Befáradtam. Nem nézem az orvost, a gyerekeket figyelem, mert nem vagyok nyugodt. Doktor bemutatkozik: F.doktor vagyok. Örülök, nyújtom a kezem, mondom a nevem, de még mindig a gyerekekre figyelek. Megismétli a nevem, kérdi jól hallotta-e. Mondom, jól. Erre megismétli a nevét, de keresztnevet is mond. Ránézek. Ezt nem hiszem eeeeeeeel!!!! Ez a kölyök (F. doktor) az én kislányom táncpartnere volt valamikor. Már akkor is sebésznek készült. Újra a gyerekekre pillantok, láthatóan jól vannak. Megölelem, megcsókdosom a doktor bácsit, enyhül a feszültség. Mondhatnám köddé válik.

Vizsgálat: első fiú: röntgen valószínűleg eltört a lába. Második fiú: röntgen, mert elájult, tehát agyrázkódás Kisleánka: hasnyomkodás. Rossz helyen jelez fájdalmat. Ha a bordájával van valami, lépmagasságban nincs fájdalom. De neki van, ez nem túl biztató. Nincs röntgen, mozdulatlan fekvés a guruló ágyon, hasi ultrahang, nagy labor. Gombóc a gyomorban. Nekem.

Közben előkerül igazgató bácsi, aki hív, aggódik. De amint megtudok valamit, azonnal hívjam. És egyébként meg hogy fogok hazajutni? Küldjön értem valakit? Mondom néki, nyugi, jelentkezni fogok, ahogy tudok valamit. És a férjem majd hazafuvaroz, nem alszom a kórházban.

Közben F. doktor ítéletet hirdet: ma senki nem megy haza (rajtam kívül), mert rendőrségi ügy, kiskorúak, állapotuktól függetlenül maradni kell. Hát, jó.

Csöpög a vizsgálati eredmény: V-nél nincs törés, csak baromi ronda zúzódás, R-nek van agyrázkódása, de az agya rendben. (Erre azért nem fogadnék nagy tételben, de a sérülés szempontjából nagy öröm ez nekem.)

A kislánynál nincs belső vérzés, nem szakadt le a lépe, de további vizsgálatok, mert megrepedhetett a máj vagy a lép. Ez nem túl jó, de a lép leszakadásához képest maga a boldogság, gombóc gyomorból el, óriási detonációval a kő is lehullik a szívemről. Eredmény reggel.

Hívom igazgató bácsit, megnyugtatom, közben hallom, valaki keres. Főnöktől könnyes búcsú, Zs. igh-nak telefon, mert várja. Zs. köszöni, sóhajt egy nagyot. E. igh-t is visszahívom, mert ő sem nyugodt. Jó hírek, vigasztaló szavak, elégedett nyögés.

Kisdedek a megfelelő kórtermekben elhelyezve, leány a jelenlétemben laborügyileg ledöfve, ágyba dugdosva. Férj értesítése, hogy érkezhet, várakozás a kórház előtt lévő taxi állomáson. Féléjfél, és már otthon is vagyok.

Bréking nyúúúz: laborleletek rendben, minden kisded elbocsájtva. Igazgató, ig.h-ek hálás köszönete besöpörve. De ez már egy új nap volt.

DZS

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

Juli | 2014. november 24.
Kedves Szigi! Azért ezek a két pedagógus, aki a gyerekeket kísérte, próbálta megvédeni őket a saját testével is, de a túlerővel szemben nem volt esélyük. Azért ne legyünk velük igazságtalanok. Az iskola pedagógusai nagy gondossággal és empatiával kezelték az esetet. Vajon hogyan lehet felkészülni az ilyen erőszakos eseményekre? Inkább ez a kérdés. Meg a terjedő, lassan parttalanná váló erőszak problémája. Kerüljön be a pedagógusképzésbe a harcművészet? Közlekedjenek a gyerekcsoportok rendőri kísérettel? Hogy egy mellékutca este kiürül, az ellen nincs mit tenni.
Szigi | 2014. november 24.
Döbbenet, hogy ma ilyen megtörténhet. Még nagyobb döbbenet, hogy ilyen korán üresek az utcák, nincs aki segítsen ha kell. Ennél már csak tényleg az durvább, hogy akikre gyerekek vannak bízva, azok krízishelyzetben csak állnak és lesnek, mint lóalkatrész a hidegvízben.
Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.01.18.
Kásler Miklós: az óvoda az oktatás egyik legfontosabb eleme
Az esemény sajtóanyagában azt írták, hogy a magyar óvodák alapfeladata az egészséges életmódra nevelés, az érzelmi, erkölcsi, anyanyelvi, értelmi fejlesztés. A 2018. szeptember 1-jétő...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2019.01.18.
Véleménye van, de állásfoglalása nincs Nagy Blanka és a propagandasajtó ügyéről Péterfalvi Attilának
Bár a tanulmányi eredmény vitathatatlanul személyes adat, az elnök szerint a közügyek szabad vitatásába beletartozik a közszereplő megítélése. Annak a megítélése viszont, hogy ezek a...
(Forrás: 168 óra)
--
2019.01.18.
„Nem hiszek a tantervekben, nem ezek vezérlik az iskolákat” -Interjú Csovcsics Erikával
Bár a legtöbben érzik, hogy nem jó a magyar iskola, mégsem borul fel a rendszer, mert mindenki teszi a dolgát. És mivel ez nem egy atomreaktor, nem tud akkora katasztrófa lenni – mondja a hvg...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.01.18.
Miniszteri biztossá nevezték ki a Klik vezérét
A nemzeti alaptanterv megújításáért felelős miniszteri biztosnak nevezték ki Hajnal Gabriellát, az állami iskolafenntartó vezetőjét – derül ki a csütörtöki Magyar Közlönyből. Minderr...
(Forrás: Népszava)
--
2019.01.18.
Zsebből vennének tankönyvet a szülők, ha nem elég jó az állami
em csak a tanárok, a szülők is elégedetlenek az állami tankönyvek minőségével – hangzott el az RTL Híradóban. A Szülői Hang nevű szülői fórum legfrissebb felmérése arra jutott: tov...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.01.18.
Évtizedes csúcson a korai iskolaelhagyók aránya Magyarországon
Az Európa 2020 stratégiában Magyarország azt vállalta, hogy a jövő évre 10 százalék alá nyomja azoknak a gyerekeknek az arányát, akik korán kiesnek az iskolarendszerből. (Az EU definíci...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.01.16.
Így védekezik egy tanár a földrajzkönyvbe rakott kormánypropaganda ellen
Kérdésünkre a tanár elmondta, hogy az ábrát ezek ellenére is használja, igaz, nem pont arra, amire a kormányzat szánta. Az órán megbeszélik, melyik állítással értenek egyet a diákok....
(Forrás: index)
--
2019.01.16.
Nagy Blanka jogi lépéseket tesz a kormánypárti média ellen, miután azt írták, több tárgyból bukásra áll és sokat hiányzik
Jogi lépéseket tesz Nagy Blanka, a több kormányellenes tüntetésen felszólaló kiskunfélegyházi gimnazista, miután a Ripost nyomán több kormánypárti lap is azt írta róla, hogy három tá...
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2019.01.16.
Idén is megrendezik a felvételizők hétvégéjét
Idén is megrendezi a Diákhitel Központ a felvételizők hétvégéjét. Január 19-én és 20-án az érdeklődő diákok, szülők és tanárok a www.felvetelizz.hu oldalon a felvételi eljárás...
(Forrás: Magyar Hírlap)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Kérdezőnk!
A pótlékot nyilván az kapja meg, aki ellátja a feladatot. A táppénzen lévő kolléga nyilván nem veheti fel a rendelkezésre álló összeget Az osztályfőnöki munkát érintő jogszabályokról itt tájékozódhat.

--
  ofoe

Kedves Kautnik András! Természetesen megjelentetjük az összefoglalóját, nagyon köszönjük, ha megkapjuk. Kíváncsian várjuk, üdvözlettel Szekszárdi Júlia

--
  Kautnik András

Tisztelt Ofoe!
Szívesen készítenék egy pályaorientációs összefoglalót a duális képzésről: ofőknek, diákoknak, szülőknek... Ez egy új, az esélyegyenlőséget, a munkaerő-piaci elhelyezkedést segítő képzési forma. Osztályfőnökként érdekes kérdéseket kaptam a duális képzéssel kapcsolatban. Megszólaltatnám a Kamara egyik szakértőjét, de szeretnék azzal az "ígérettel" fellépni, hogy le fog jönni a beszélgetés az OFOE honlapján. Lehetségez ez? Köszönettel és üdvözlettel, Kautnik András (Szent Gellért Gimnázium).

--
  KMM

Tisztelt szerkesztőség, ha egy kolléga 3 hétig táppénzen volt, és közben az intézményvezető kérésére én látam el helyette az ofő-i feladatokat törvény szerint nekem jár osztályfőnöki pótlék? Illetve milyen törvény rendeletben találok ezzel kapcsolatos kérdéseimre választ. Nagyon köszönöm

--
  ofoe

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot feltételezhetően a táppénzes időszakban kapja meg a helyettesítő kolléga. Amint ismét munkába állsz, mint működő osztályfőnöknek nyilván Neked jár továbbra is a pótlék.

--
  Sz. Józsefné

Az osztályfőnöki pótlék elvehető-e attól a munkavállalótól aki pár hetes táppénzen van, és odaadható-e a kollégának? Köteles-e a kolléga visszaadni, a munkavállaló visszatér a táppénzről?

--
  ofoe

A gyermekek után járó pótszabadságot az Mt. 118. § (1)-(3) bekezdése szabályozza:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200001.TV,
Ez a munkakörre járó alap- és pótszabadságon felül jár, megvonni tehát jogszerűtlen.

--
  lizzy77

Tisztelt Szerkesztőség! Az iskola, ahol dolgozom, külön engedélyhez köti a gyermekek után járó pótszabadság kivételét, mondván, hogy nekünk úgyis túl sok szabadságunk van. Többen mondták nekem, hogy ehhez nincs joguk, mert törvény szerint jár a nem gyerekesek szabadságán felül, és ennek semmi köze ahhoz, hogy amúgy mennyi a szabadság. Kinek van igaza? Köszönöm a választ

--
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.

--
  magdi72

Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek