OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2014. november 13.
» Hozzászólások (0)

Találkoztunk boldog osztályfőnökökkel is

„Az osztályfőnök az örök „tanító” és „iskolamester”, a szülőkkel a nevelés feladatát megosztó intézménynek a gyermek felé forduló arca. A rábízottak iránti felelősségét a falusi osztott terem meghitt biztonsága helyett ma a nyitott vizeken élheti meg, pásztázó világítótoronyként mutatva az utat.” – olvashatjuk Gloviczki Zoltán gondolatait az Új Köznevelés októberi számában, amelyben egy tematikus gyűjtemény foglalkozik az osztályfőnökséggel. Ezek az írások azt a romantikus időszakot idézik, amikor ennek a szerepnek még evidens volt a szépsége, az a többlet, amit a gyerekkel való kapcsolat egy pedagógusnak jelenthet. Az összeállítás darabjainak kisugárzása lényegesen optimistább, mint ahogyan általában érzékeljük az iskolai világot. Szeretném azt hinni, hogy az itt megszólalók felidézett élményei, gondolatai nem csupán az ő számukra érvényesek, többen is akadnak, akik meglátják e mára sok szempontból erodálódott feladatkör szépségét és lehetőségeit.

Mint az Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesületének elnökével, velem is készült egy interjú, ami szintén szerepel a lapszámban. Ott hangot adok ugyan az aggályaimnak az osztályfőnöki tevékenység helyzetének anomáliáival kapcsolatban, de ez nem ellensúlyozza azt az optimizmust, ami az összeállítás többi darabjából árad. Az írások hitelesek, s néhányból jelenleg is létező jó gyakorlatokról is szerezhetünk benyomásokat. Nagy örömömre szolgált, hogy a lap megjelentette Fenyő D. Györgynek a korábban megjelent írását, amely eredetileg a Raabe Kiadónál kapott nyilvánosságot még 2002-ben, és a mi honlapunkon is olvasható: Tanárparadoxon, 44 tanács osztályfőnöknek. Úgy vélem, hogy ezeknek a tanácsoknak a többsége ma is érvényes.

Részletek következnek a témához kapcsolódó cikkekből, interjúkból.

Igazgatói szemmel

Jeszenszkyné Gallai Gabriella, a XVI. Kerületi Móra Ferenc Általános Iskola igazgatója számára fontos az osztályfőnöki tevékenység, és saját iskolájában törekszik is a szükséges feltételek és az eredményességet, a funkció presztízsét biztosító szemlélet érvényesítésére (33–34. o.)

„Az iskola egyik nevelő feladata a személyiségfejlesztés, az osztályfőnöknek kincs van a kezében. A tanártársakkal együtt, de alapvetően az osztályfőnök határozza meg, az osztályfőnök személyisége, munkája dönti el, hogy milyenné válik egy adott közösség, milyenek lesznek a gyerekek. Mai, alapvetően megváltozott világunkban, amikor a család sok esetben már nem jelent biztos pontot, az osztályfőnök vállán még komolyabb felelősség van.

Felső tagozaton nálunk pályázat útján lehet elnyerni az osztályfőnöki feladatot, a pedagógusnak ehhez alapos, négyéves tervezetet kell készítenie.

A pályázatnak három alappillére van. Az egyik a pedagógiai programunk alkalmazása, amelyben megjelöltük a közösségfejlesztéssel, személyiségfejlesztéssel kapcsolatos konkrét feladatokat. A másik, hogy Csendes Éva Életvezetési ismeretek és készségek című személyiségfejlesztő programját be kell építenie az osztályfőnöki tevékenységébe elsőtől egészen a nyolcadik osztályig.

Az osztályfőnök minden év elején készít egy helyzetelemzést az osztályáról, a tanév végén pedig beszámolót az adott tanévről. A vezetői munkám egyik legszebb időszakát jelenti, amikor ezeket a beszámolókat olvasom nyár elején. Természetesen a mindennapokban is látom, hogy az adott osztállyal mi történik. Végig kell csak menni az iskolán: az osztályfőnök a szünetekben ott áll a terem előtt, és húsz gyerek veszi őt körül. Nem kell hozzá különösebb vezetői ellenőrzés, hogy jól látható legyen egy osztályfőnök munkája.

Rengeteg többletenergiát és időt igényel a pedagógus részéről. Aki nem volt még osztályfőnök, talán nem is érzi át, hogy mennyi felelősséggel jár, mert szinte minden pillanatban a gyerekek rendelkezésére kell állni. Egyfajta anya-apapótló szerepet kell nyújtania, mintát, s nem mindegy, mit mutat akár órán, akár azon kívül. Én csak hálás tudok lenni azoknak a kollégáimnak, akik mindezt vállalják. Biztos vagyok abban, hogy egy valóban lelkiismeretes osztályfőnöknek a hatvan munkaóra a legkevesebb egy héten, gondoljunk a külső programokra, a délutáni bennmaradásra, az osztálykirándulásokra, az egyhetes erdei iskolára. Nem beszélve arról, hogy telefonon mindig elérhetőnek kell lennie.

Eddigi pályámon azzal találkoztam, hogy rangot, elismerést jelent, ha osztályfőnök lehet valaki. Amikor engem annak idején behívott az igazgatóhelyettes azzal, hogy szeptembertől kapok egy osztályt, akkor az olyan jó érzés, akkora büszkeség volt, hogy napokig a föld fölött jártam. Ha valaki nagyon nem akarja elvállalni, akkor nincs értelme erőltetni. Én ilyen helyzetben a meggyőző kommunikációval élnék, elmondanám egy kötetlen beszélgetésben a pedagógusnak az előnyöket, a motivációs tényezőket. Abból jó még soha nem jött ki, amikor egy igazgató a vélt vagy valós hatalmi eszközeivel visszaélve azt mondta, hogy márpedig te osztályfőnök leszel, és kész.

Milyen az osztályfőnök, ha férfi, és milyen, ha nő?

Merül fel a kérdés, amikor a riporter egy háromgyerekes pedagógus-házaspárt kérdez a Pilisborosjenői Német Nemzetiségi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolában végzett munkájáról (21–25.oldal). Itt a szerep értelmezése mellett felmerül néhány általános probléma is, például a szülőkkel való kapcsolat gondjai, illetve a szerepre való felkészítés elégtelensége.

„Az osztályfőnöki munka lényege az oktatáson, nevelésen túl a közösségépítés és az érdekképviselet – mondja Csaba. Ehhez viszont meg kell tanulni együttműködni. A tanórán kívül szervezett programok, a projektnapok, projektmunkák mind ezt a célt (is) szolgálják. Ilyenkor el lehet mélyedni egy-egy témában, és remek lehetőségeket ad az együttműködés kialakítására, fejlesztésére. Hiba azt gondolni, hogy ezek a programok elveszik az időt a tanulástól, a tananyagtól, sőt jobban el lehet mélyülni a tananyag egy-egy részében, a gyerekek gyakorlatilag maguktól és sokkal könnyebben szerzik meg a többi tudást. A közös élmények pedig tovább erősítik az összetartozást.

Fontos megemlítenem az érdekképviseletet is. Egyrészt a jogszabályok és helyi szabályzatok szerint az első szint, akihez gyerek és szülő vélt vagy valós sérelmével fordulhat, az osztályfőnök. A szülőkkel való együttműködés azonban nem mindig könnyű. Olykor úgy érzi a szülő, hogy joga van beleszólni a pedagógiai munka szakmai kérdéseibe is, és ezt elég nehéz diplomatikusan kezelni. A másik érzékeny kérdés a tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyerekekkel kapcsolatos. Gyakran a szülők utasítanak el minden segítséget, mert nem akarják, hogy a gyermekük megbélyegzett legyen. Sok-sok beszélgetés és támogatás kell ahhoz, hogy megértsék: a problémák szakszerű felderítése, a fejlesztő órák vagy a pszichológusi segítség fontosabb kell legyen, mint a saját büszkeségük. Ebben persze nagyon fontos, hogy az osztálytársak se bélyegezzék meg a nehézségekkel küzdő társaikat, s itt nagyon fontos szerepe van egy osztályfőnöknek.

Sajnos azonban egy osztályfőnöknek olykor gyermekvédelmi feladatai is adódnak. Ezeknek a helyzeteknek a kezelésére viszont nem emlékszem, hogy felkészítettek volna bennünket a főiskolán, pedig nagyon fontos lenne. Sokszor lelkileg is nehéz feldolgozni a gyermekbántalmazási vagy a mélyszegénységben élő családok eseteit.

Szóval sok a megoldandó probléma, ezzel együtt mégis azt mondom, osztályfőnöknek lenni, és tanítani csodálatos dolog! Az embernek egyszerre hatalmas családja lesz, ahol számítanak rá, és ő is számíthat másokra, és ez nagyon jó érzés. Ezt érdemes szem előtt tartani a kollégáknak, a mostani osztályfőnököknek is. Én magam is rengeteget kaptam a tanítványaimtól: szeretetet, élményeket, barátságokat, kedves emlékeket.

Boglárka így folytatja a gondolatsort: Férjem gondolatait kiegészítve, a tanítóképző főiskolán valóban csak minimális ismereteket kaptunk arról, hogy az osztályfőnöki munka része lesz a családokkal-szülőkkel való kapcsolatépítés, gyermekvédelmi problémák. Sem a képzési-gyakorlati időnk, sem a tanagyag tartalma nem tette ezt lehetővé. Saját tapasztalataink, konfliktushelyzeteink vagy érintettségünk folytán mélyültünk el később az említett problémák megoldásában, feldolgozásában. Ezen a területen szerzett tapasztalataim segítik az osztályfőnöki munkát is.

Évről évre nyilvánvalóbbá válik számomra, hogy a szociálisan segítségre szoruló gyermekek mellett egyre több a szakirányú, fejlesztő pedagógus támogatását igénylő tanuló. Tapasztalataim szerint az iskolában sok a komoly egyéni és családi probléma. Mindennapi oktató-nevelőmunkánk mellett egyre több esetben kell fejlesztőpedagógus, pszichológus segítségét is kérnünk a megfelelő előrejutás, eredmény érdekében. Nagyon nehezen fogadom el a tényt, hogy a családok, a szülő-gyerek kapcsolatok a szemünk láttára üresednek ki. Sok az olyan gyerek, aki gyakran 17.30-ig is a napköziben marad, kevés a családjával vagy éppen a csak egyik szülővel együtt vacsorázó, beszélgető gyerek. Lehet, hogy mostanság a szülők kicsit elfelejtenek együtt lenni gyermekükkel, közösen játszani…?”

Iskolai „pótanyuk”, akik segítenek, hogy símán menjenek a dolgok

Ebben a meglehetősen patetikus címet hordozó részletben szülők és diákok beszélnek az osztályfőnök iránti elvárásaikról. Többségükben pozitív élményeket idéznek fel. (26–27. o.)

Szülők

1. Szeretem biztonságban tudni a gyerekeket, és az osztályfőnök meg is adja ezt a biztonságot az iskolában, mindkét gyermek esetében. A jegyekről nem kell információt adnia, mert nálunk működik az e-napló. Hogy a lányok miként viselkednek az iskolában, azt szóban tudom meg, fogadóórán, vagy bármikor, amikor az osztályfőnök bent van, és oda lehet menni hozzá. Ő azt jobban látja, hogy a gyerek a kortársai között milyen. Kapok értesítéseket az ellenőrzőben, cédulákon, telefonon, SMS-ben, mi is felhívhatjuk, küldhetünk üzenetet – például találkozási időpontokról, vagy hogy miért nem megy a gyerek iskolába. Azt várom, hogy rögtön szóljon, ha valami rendkívüli esemény van, valami nincs rendben, és ezt meg is teszi. A gyerek érdekében egymást segítve működünk. Partnerségben, mellérendelt kapcsolatban vagyunk. Alsó tagozatban volt egy olyan osztályfőnök, aki azt mondta, hogy fogadóórán ne a gyerek „háta mögött” beszéljünk, hanem üljünk le vele együtt beszélgetni, az is jó volt. Apró-cseprő dolgokat is meg tudunk beszélni, és olyanokat is, amik továbblendítenek egy helyzetet.

2. Én is tanítottam, voltam osztályfőnök is. Akkor még voltak családlátogatások, amit jónak tartottam: ez a gyerekek szociális helyzetének feltérképezésére is lehetőséget teremtett; meg lehet érteni belőle például, hogy a gyerek miért pakolja, vagy nem pakolja be a táskáját rendesen. Nagyot változott a világ, ma a tanárok nagyon leterheltek, sok az adminisztráció, de a személyes kapcsolattartás értéke nem veszett el. Nekem fáj, hogy kevés az információ. Van fogadóóra, és kapunk időpontot, amikor beszélgetni lehet a gyerekről. De a szülői értekezletről való értesítés mellé még le lehetne írni, hogy például hozni kell a személyi igazolványt, lakcímkártyát, nem utólag számon kérni a szülőt, hogy miért nem hozta. E-mailben is levelezünk, jön az értesítés, hogy ünnepély lesz, de az nincs benne, hogy nyakkendőt kötelező-e viselni. Az iskola honlapján nincsenek friss információk, sosincs aktualizálva. Azt várom egy osztályfőnöktől, hogy figyelmes, de szigorú és következetes legyen, „melegséget árasztó, de határozott” típus. Engedje magához közel a gyereket, de ne engedje a fejére nőni.

7. osztályos diák

Timi néni az osztályfőnököm (elsőtől számítva a harmadik, mert alsóban is volt kettő), aki aranyos, kedves, közvetlen, „anyaszerű”, „tyúkanyó” típus. Oda szokott jönni hozzám megkérdezni, hogy minden rendben van-e. Ha szomorú vagyok, megvigasztal. Osztályfőnöki órán, szünetben tudunk beszélgetni. Minden nap feljön az osztályunkba – legalább egyszer –, akkor is, ha nincs velünk órája. Simán mennek a dolgok vele, a szívén viseli a gyerekek sorsát. Minden évben megyünk Kőszegre kétnapos osztályépítő hétvégére, és vannak osztálykirándulások.

9. osztályos diák

Ildi néni második éve az osztályfőnököm, az első osztálya vagyunk. Ő tartja össze az osztályt, programokat szervez nekünk, voltunk vele paintballozni, osztálykiránduláson, ezek nagyon kellenek a csapatszellemnek. Rendszeresen rendez „összetartásokat” is, játszunk „bizalomjátékokat”. Szoros a kapcsolatunk, ha az osztályban nézeteltérés van – vannak veszekedős lányok –, ő higgadtan kezeli a helyzetet. Szeretem az osztályomat, de vannak érdekes, „kihúzó” tagok. Ő a negyedik osztályfőnököm. Alsóban is volt kettő, felsőben is. Középiskolánál lett volna a váltás, de már nyolcadikban megkaptuk Ildi nénit, akinek én nagyon örültem, ő az „iskolai pótanyu”.

12. osztályos diák

Az osztályfőnöki óra is fontos, de az alap. Tudom, hogy fordulhatok hozzá, megvan a telefonszáma is. Én Győrből jöttem Szombathelyre, kollégista vagyok, ő segít intézni a papírjaimat, például a családi pótlék kérelemnél, vagy az ösztöndíj megszerzésénél. Nincs problémám, de hozzá mennék, ha lenne (…) A szüleim Győrből nem tudnak mindig eljönni a szülői értekezletre, de telefonon elmondja nekik a tudnivalókat. Szerintem a jó osztályfőnöknek olyan kisugárzása kell, hogy legyen, hogy bizalommal forduljanak felé a diákok, legyen barátságos, legyen humora, legyen közvetlen, szeretetteljes, megnyerő, kedves, aranyos – Klári néni ilyen.

Szükség van jó osztályfőnökökre

Ezt a címet viseli a velem készült interjú, ami sokkal kevésbé derülátó. Egy részletet kiemelek ebből is, a teljes szöveg pdf-ben a cikk végén olvasható.

Érdekes kettősség alakult ki: a feladatot egyik oldalról túl-, a másikról alulértékelik. Még ma is él az a romantikus, patetikus vízió, mely szerint az osztályfőnök szinte a második szülő, illetve egyfajta szülőpótlék. Ennek a szerepnek az ellátását azonban erősen gátolja az elképesztően felduzzadt feladatkör. A hagyományos osztályfőnöki szerep lassanként erodálódott. Első sorban személyiség-, illetve az iskolafüggő, hogy mi marad belőle egy-egy intézményben. Érdekes tapasztalat, hogy azok a pedagógusok, akik ezt a feladatot hagyományos módon igyekeznek ellátni, főként az idősebb korosztályból kerülnek ki. Nem feltétlenül azért, mert ők jobb pedagógusok, mint az ifjabbak, hanem azért, mert őelőttük még volt minta, akadt a diákkorukban olyan pedagógus, aki ezt a klasszikus eszményt megtestesítette. Ez a modell lassanként teljesen eltűnik az iskolából.

Jelenleg olyan problémák adódnak az osztályfőnökök munkájában, amelyek korábban elképzelhetetlenek voltak. Elég, ha csak az internet megjelenésére, a közösségi oldalak, főleg a Facebook rohamos terjedésére utalok. Ha valamikor, akkor most égető szükség lenne arra, hogy legyen valaki, aki felelősen vállalni tudja az osztályfőnökséggel járó egyre bonyolultabb teendőket.. Természetesen manapság is akadnak szép számmal ilyen kollégák, de sajnos negatív tapasztalataim is vannak. .Éppen a felmerülő problémákkal történő foglalkozás érdekében hoztuk létre 2001-ben az Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesületét.

Van egyfajta ösztönös igény arra, hogy legyen valaki, aki a gyerekekkel törődik, aki vállalja a felelősséget, ha valami történik az adott tanulócsoportban. Ennek megvan a hagyománya, hiszen osztályfőnöke mindenkinek volt. Ugyanakkor, bár nagyon sokszor hiányoznak ehhez a szükséges feltételek – idő, energia, felkészültség, a kollégák támogatása, presztízs –, mégis sokan sokfélét várnak el az osztályfőnöktől. Hol volt az osztályfőnök, amikor Pistike betörte az ablakot? Miért nem akadályozza meg az osztályon belüli erőszakot? Miért nem tesz valami az alkohol- és a drogfogyasztás ellen? Miért nem tesz arról, hogy az osztály tanulói felkészüljenek a tanórákra? Egy osztályfőnök nap mint nap szembesülhet az ehhez hasonló kérdésekkel a szűkebb és tágabb társadalom, olykor közvetlen kollégái részéről.. Az a fő baj, hogy az osztályfőnöki szerep háttérbe szorulásával szinte teljesen kiveszett a személyesség leginkább a középiskolából.(…)

A szükség van jó osztályfőnökökre is című interjú pdf-ben itt olvasható.

A teljes lapszám online itt olvasható.

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2017.06.26.
Roma társadalomismeret szakirányú továbbképzési szak
A DRHE Felnőttképzési Központja várja a jelentkezőket a Roma társadalomismeret szakirányú továbbképzésre. A képzés oklevelet adó 4 féléves továbbképzés, amelyre azok jelentkezhetnek...
(Forrás: Új Pedagógiai Szemle)
--
2017.06.26.
Réunion, a kreol sziget. Németh Tibor írása
A réunioni iskolák továbbra is a múlt örökségét nyögik. Az új évezredig az itteni gyerekek kizárólag az anyaország történelmét tanulták, a sajátjuké meg sem jelent a tananyagban; 2000...
(Forrás: Tani-tani Online)
--
2017.06.25.
Dupla sallert kaptunk az Egyesült Államoktól
A távirati iroda közölte, hogy Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere levélben köszönte meg az amerikai szövetségi oktatási miniszter június közepi levelét. Noha Balog igyekezett...
(Forrás: Népszava)
--
2017.06.25.
Komoly összeget kap a zalaegerszegi felsőoktatás a kormánytól
Palkovics László elmondta: az Emberi Erőforrás Operatív Program pályázatán a zalai megyeszékhelyen épülő járműipari tesztpályához kapcsolódva 1,5 milliárd forintot nyertek el a felső...
(Forrás: Eduline)
--
2017.06.25.
Ferge Zsuzsa: A kormány a zsigeri gyűlöletre játszik a tudás ellenében - interjú
A magyar civil társadalom tudja, hogy reménytelen a küzdelme, de önmagának és a gyerekeinek tartozik azzal, hogy elmondhassa: legalább megpróbáltuk. Tudja ugyanis, hogy ilyen romboló, minden...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2017.06.24.
„Bábtestületet” kapnak az önkormányzatok
A jelenlegi módosítási javaslatban úgy fogalmaznak, csak és kizárólag azok kerülhetnek a tanácsok állandó tagjai közé az elkövetkezendő öt esztendőre, akiket maga Balog Zoltán miniszter...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2017.06.24.
Nekem nem lehet gesztust tenni - Hutter Marianna interjúja Parragh Lászlóval
Az új rendszert majd öt év múlva lehet értékelni. Addig is a nagy átalakítást finomhangolásnak kell követnie. Nem állítom, hogy csalhatatlanok vagyunk, de kétségtelenül rávilágítunk...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2017.06.24.
Jófejség vagy önreklám? - multik segítenek a fizetésük után futó diákokon
Akár ezer diákot is érinthet az I Love Diákmunka iskolaszövetkezet fizetésképtelensége, de mégis hozzájuthatnak elmaradt bérükhöz azoknak a cégeknek köszönhetően, ahová kiközvetített...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2017.06.24.
Pácba kerültek az ELTE-n végzett norvég pszichológus hallgatók
Olyanokról van szó, akik Budapesten, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának klinikai és egészségpszichológia szakirányán szereztek tavaly mesterdiplomát, ám hazatértük után kellemetlen...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! Az osztályfőnöki megbízatáshoz pedagógusi végzettség kell.

--
  ofő

T. Uram/Hölgyem!
A következő kérdéssel fordulnék Önökhöz. A tagintézmény vezető úgy döntött két osztály alacsony létszáma miatt összevonásra kerül. Az egyikben én vagyok az ofő. Az osztályt azonban a másik osztály ofője kapja. A 9. évfolyamon két olyan embert jelölt meg ofőként, akiknek pedagógiai végzettsége nincsen, nekem, ígérete ellenére nem ad osztályt. Kérdésem az lenne, hogy milyen végzettség kell az osztályfőnöki megbízáshoz?

Üdvözlettel, egy volt ofő

--
  OFOE

Kedves János! A törvény betűje szerint, amíg nincs kezedben a diploma, nem taníthatnád azt a tárgyat, amiből nincs meg a végzettséged. Persze a helyszínen meg lehet állapodni az iskolavezetővel, és/vagy a fenntartóval a következő félévre, hiszen januárban meglesz a diploma, túl vagy az abszolutóriumon is, főleg ha nincs az iskolában olyan kolléga, aki ezt a feladatot ellátja. Nem tudjuk, hogy mennyire lehet rugalmasan kezelni ezt a problémát.

--
  OFOE

Kedves Zsuzsa, erre vonatkozóan nem létezik törvényi szabályozás.

--
  János

Tisztelt Osztályfőnök!
15 év tanítással (határozatlan idő ugyanott) rendelkezem. Egy új szakon szereztem abszolutóriumot, de a diplomát (portfólió védés) csak januárban kapok.
Taníthatom-e addig az új szakomat is az iskolában?

--
  zsuzsa

Kedves Osztályfőnök! Érdeklődni szeretnék, hogy van-e rá törvényi szabályozás vagy bármilyen szabály arra vonatkozóan, hogy a férjem volt felesége nem taníthatja a gyermekemet? Sajnos a helyzet ismerése ellenére is úgy tűnik, hogy olyan helyzetbe hoznak, hogy ő lesz a gyerek osztályfőnöke. Én nagyon nem örülök ennek a helyzetnek, tehetek valamit? Válaszát előre is nagyon köszönöm!

--
  OFOE

Kedves Zsófia! Ezt a kérdést helyben kellene tisztázni. A törvény szerint, ha nincs az érintettnek tanítói képesítése, a puszta konduktori végzettséggel nem taníthat az alsó tagozatban. Ha ez ellen szülőként kifogása van, akkor az iskolavezetőnél kellene érdeklődnie. Ha nem kap tőle megfelelő választ, a fenntartóhoz lehet fordulni a problémával. OFOE

--
  Zsofia

Kedves Osztályfönök,
A kövwtkezö problémában szeretném a véleményüket segitségüket kérni. Tanithat e egy általános iskola (hagyományos iskola) alsó tagozatosait olyan tanár akiknek Peto Intézetes konduktori végzetsége van. A Intézet honlapja szerint nem, akkor még is hogy alkalmazhatja az Iskola? Mit tehet ilyenkor a szülö ? Válaszát nagyon köszönöm

--
  OFOE

Kedves Béla! Törvény nem szabályozza azt, hogy a tanár mikor kérjen/kérhet számon. Ha szakórát tartott az órán, amikor helyettesített, legyen az akár testnevelés, akár osztályfőnöki, akkor joga volt a "leadott" tananyagot számon kérni. Ha Ti ezt sérelmesnek találtátok valamiért, azt vele kellene megbeszélni. Javasoljuk, hogy a gondotokkal keressétek meg az osztályfőnökötöket, aki segíthet közvetíteni az osztály és a szaktanár között. Nem tudom, van-e az iskolában működőképes diákönkormányzat, mert annak lenne a tiszte a diákok érdekképviseletének ellátása. Mivel nem ismerjük a pontos körülményeket, a tanár szempontjait, az iskola házirendjét, nem tudunk ennél konkrétabb választ adni.

--
  Béla

Jónapot!
Azzal a kérdéssel fordulnék magához (magukhoz), hogy tanár önkényesen megváltoztathatja e az órarendet majd pedig ezen az órán leadott tananyagot számon kérheti-e ?(testnevelés óra helyett osztályfőnökink lett volna de fizika volt tartva, majd pár nappal később az ezen az órán elhangzottakból feleltünk.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Anna:] Most miért halasztották őszre? Addigra megint lesznek sokan, akik nem veszik észre a benntartó erőket, és elmennek a pályának még a közeléből is. Legalább mesélhettek volna nekünk - a gida lábáról, az üvegcipellőről, a szurokról, amelyben benne ragadt meg hasonlókról. Nem […]
Meghívó az FPF konferenciájára »

--

[Leiner Károly:] Nagyon jó írás! Nem csak a druszám vagy Ax barátom :) vigyázz magatokra!
A la recherche… Eltűnt idő, eltűnt öröm az iskolában »

--

[csilla:] Amikor a felelősöket keressük az oktatási kormányzatban, a jövő generációjának nevelése miatt! Tegyünk meakulpát! Nézzünk szembe a tükörrel! Látom-e saját magam? Ki vagyok én? Majd ennek fényében nézzük végig azt a gyerekhalmazt, akinek nevelése ránk volt bízva! Jól […]
A magyar közoktatás problémái a PISA adatok tükrében »

--

[Péter:] Laszlo vicces beszólása tetszik nekem. Különösen akkor, ha majd felsorol olyan kollégákat, akik a saját KUDARCAIK miatt a liberális kormányzást hibáztatták. Mert ismereteim és tapasztalataim szerint az "úgy rossz ahogy van" típusú áthárító minősítést nem liberális […]
A magyar közoktatás problémái a PISA adatok tükrében »

--

[Laszlo:] @Peter: "Ha csak csodálkozik, az a kisebbik rossz. De vagdalkozik, mindenkit és mindent hibáztat a saját kudarcai miatt." Peldaul a "liberalis kormanyzast"? ;)
A magyar közoktatás problémái a PISA adatok tükrében »

--

[OFOE:] Kedves Dia! Gondolom ez azon múlik, hogy a három év gyakorlatát az itteni intézmény elfogadja-e, és három év után megadja-e a ped1 státuszt. Pontosabb és jogi szempontból napra kész válaszért keresse meg az Oktatási Hivatal ügyfélszolgálatát.
Mit kell tudni az életpályamodellről? »

--

[Péter:] Csilla a lényegre tapintott: "...csodálkozik majd az az utánunk jövő humánerőforrás fejlesztéssel foglalkozó értelmiségi munkás! nem mondanám pedagógusnak! hogy ők honnan jöttek? " Ha csak csodálkozik, az a kisebbik rossz. De vagdalkozik, mindenkit és mindent hibáztat […]
A magyar közoktatás problémái a PISA adatok tükrében »

--

[DIA:] Üdvözletem kérdezném hogy külföldön megszerzett oklevelem már honosítottam és hogy milyrn minôsítésben alkalmaznának, ha külföldön már van 3 éves pedagógusi tapasztalatom? Csak gyakornok lehetek?
Mit kell tudni az életpályamodellről? »

--

[Mucus:] Nem lehet tenni valamit ezellen a nő ellen? Szakképzés nélkül osztja a rosszabbnál rosszab tanácsokat a szülőknek, akik közül sokan elhiszik amit mond, mert szintén nincs elég jó rálátásuk a témára. Nagyon nagy károkat okoz a gyerekeknek és a családoknak.
Válasz Pribránszki Mariannának az "INTEGRÁCIÓ! Minek és főleg kinek az árán?" c. írására »

--

[Kovács Judit:] Sajnos lemaradtam a konferenciáról! Van-e lehetőség megnézni, vagy elolvasni valahol az elhangzottakat? Előre is köszönöm...
Az atipikus fejlődésű tanuló - Konferencia-sorozat! »

--
OFOE (2001–2017) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek