OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2014. november 13.
» Hozzászólások (0)

Találkoztunk boldog osztályfőnökökkel is

„Az osztályfőnök az örök „tanító” és „iskolamester”, a szülőkkel a nevelés feladatát megosztó intézménynek a gyermek felé forduló arca. A rábízottak iránti felelősségét a falusi osztott terem meghitt biztonsága helyett ma a nyitott vizeken élheti meg, pásztázó világítótoronyként mutatva az utat.” – olvashatjuk Gloviczki Zoltán gondolatait az Új Köznevelés októberi számában, amelyben egy tematikus gyűjtemény foglalkozik az osztályfőnökséggel. Ezek az írások azt a romantikus időszakot idézik, amikor ennek a szerepnek még evidens volt a szépsége, az a többlet, amit a gyerekkel való kapcsolat egy pedagógusnak jelenthet. Az összeállítás darabjainak kisugárzása lényegesen optimistább, mint ahogyan általában érzékeljük az iskolai világot. Szeretném azt hinni, hogy az itt megszólalók felidézett élményei, gondolatai nem csupán az ő számukra érvényesek, többen is akadnak, akik meglátják e mára sok szempontból erodálódott feladatkör szépségét és lehetőségeit.

Mint az Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesületének elnökével, velem is készült egy interjú, ami szintén szerepel a lapszámban. Ott hangot adok ugyan az aggályaimnak az osztályfőnöki tevékenység helyzetének anomáliáival kapcsolatban, de ez nem ellensúlyozza azt az optimizmust, ami az összeállítás többi darabjából árad. Az írások hitelesek, s néhányból jelenleg is létező jó gyakorlatokról is szerezhetünk benyomásokat. Nagy örömömre szolgált, hogy a lap megjelentette Fenyő D. Györgynek a korábban megjelent írását, amely eredetileg a Raabe Kiadónál kapott nyilvánosságot még 2002-ben, és a mi honlapunkon is olvasható: Tanárparadoxon, 44 tanács osztályfőnöknek. Úgy vélem, hogy ezeknek a tanácsoknak a többsége ma is érvényes.

Részletek következnek a témához kapcsolódó cikkekből, interjúkból.

Igazgatói szemmel

Jeszenszkyné Gallai Gabriella, a XVI. Kerületi Móra Ferenc Általános Iskola igazgatója számára fontos az osztályfőnöki tevékenység, és saját iskolájában törekszik is a szükséges feltételek és az eredményességet, a funkció presztízsét biztosító szemlélet érvényesítésére (33–34. o.)

„Az iskola egyik nevelő feladata a személyiségfejlesztés, az osztályfőnöknek kincs van a kezében. A tanártársakkal együtt, de alapvetően az osztályfőnök határozza meg, az osztályfőnök személyisége, munkája dönti el, hogy milyenné válik egy adott közösség, milyenek lesznek a gyerekek. Mai, alapvetően megváltozott világunkban, amikor a család sok esetben már nem jelent biztos pontot, az osztályfőnök vállán még komolyabb felelősség van.

Felső tagozaton nálunk pályázat útján lehet elnyerni az osztályfőnöki feladatot, a pedagógusnak ehhez alapos, négyéves tervezetet kell készítenie.

A pályázatnak három alappillére van. Az egyik a pedagógiai programunk alkalmazása, amelyben megjelöltük a közösségfejlesztéssel, személyiségfejlesztéssel kapcsolatos konkrét feladatokat. A másik, hogy Csendes Éva Életvezetési ismeretek és készségek című személyiségfejlesztő programját be kell építenie az osztályfőnöki tevékenységébe elsőtől egészen a nyolcadik osztályig.

Az osztályfőnök minden év elején készít egy helyzetelemzést az osztályáról, a tanév végén pedig beszámolót az adott tanévről. A vezetői munkám egyik legszebb időszakát jelenti, amikor ezeket a beszámolókat olvasom nyár elején. Természetesen a mindennapokban is látom, hogy az adott osztállyal mi történik. Végig kell csak menni az iskolán: az osztályfőnök a szünetekben ott áll a terem előtt, és húsz gyerek veszi őt körül. Nem kell hozzá különösebb vezetői ellenőrzés, hogy jól látható legyen egy osztályfőnök munkája.

Rengeteg többletenergiát és időt igényel a pedagógus részéről. Aki nem volt még osztályfőnök, talán nem is érzi át, hogy mennyi felelősséggel jár, mert szinte minden pillanatban a gyerekek rendelkezésére kell állni. Egyfajta anya-apapótló szerepet kell nyújtania, mintát, s nem mindegy, mit mutat akár órán, akár azon kívül. Én csak hálás tudok lenni azoknak a kollégáimnak, akik mindezt vállalják. Biztos vagyok abban, hogy egy valóban lelkiismeretes osztályfőnöknek a hatvan munkaóra a legkevesebb egy héten, gondoljunk a külső programokra, a délutáni bennmaradásra, az osztálykirándulásokra, az egyhetes erdei iskolára. Nem beszélve arról, hogy telefonon mindig elérhetőnek kell lennie.

Eddigi pályámon azzal találkoztam, hogy rangot, elismerést jelent, ha osztályfőnök lehet valaki. Amikor engem annak idején behívott az igazgatóhelyettes azzal, hogy szeptembertől kapok egy osztályt, akkor az olyan jó érzés, akkora büszkeség volt, hogy napokig a föld fölött jártam. Ha valaki nagyon nem akarja elvállalni, akkor nincs értelme erőltetni. Én ilyen helyzetben a meggyőző kommunikációval élnék, elmondanám egy kötetlen beszélgetésben a pedagógusnak az előnyöket, a motivációs tényezőket. Abból jó még soha nem jött ki, amikor egy igazgató a vélt vagy valós hatalmi eszközeivel visszaélve azt mondta, hogy márpedig te osztályfőnök leszel, és kész.

Milyen az osztályfőnök, ha férfi, és milyen, ha nő?

Merül fel a kérdés, amikor a riporter egy háromgyerekes pedagógus-házaspárt kérdez a Pilisborosjenői Német Nemzetiségi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolában végzett munkájáról (21–25.oldal). Itt a szerep értelmezése mellett felmerül néhány általános probléma is, például a szülőkkel való kapcsolat gondjai, illetve a szerepre való felkészítés elégtelensége.

„Az osztályfőnöki munka lényege az oktatáson, nevelésen túl a közösségépítés és az érdekképviselet – mondja Csaba. Ehhez viszont meg kell tanulni együttműködni. A tanórán kívül szervezett programok, a projektnapok, projektmunkák mind ezt a célt (is) szolgálják. Ilyenkor el lehet mélyedni egy-egy témában, és remek lehetőségeket ad az együttműködés kialakítására, fejlesztésére. Hiba azt gondolni, hogy ezek a programok elveszik az időt a tanulástól, a tananyagtól, sőt jobban el lehet mélyülni a tananyag egy-egy részében, a gyerekek gyakorlatilag maguktól és sokkal könnyebben szerzik meg a többi tudást. A közös élmények pedig tovább erősítik az összetartozást.

Fontos megemlítenem az érdekképviseletet is. Egyrészt a jogszabályok és helyi szabályzatok szerint az első szint, akihez gyerek és szülő vélt vagy valós sérelmével fordulhat, az osztályfőnök. A szülőkkel való együttműködés azonban nem mindig könnyű. Olykor úgy érzi a szülő, hogy joga van beleszólni a pedagógiai munka szakmai kérdéseibe is, és ezt elég nehéz diplomatikusan kezelni. A másik érzékeny kérdés a tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyerekekkel kapcsolatos. Gyakran a szülők utasítanak el minden segítséget, mert nem akarják, hogy a gyermekük megbélyegzett legyen. Sok-sok beszélgetés és támogatás kell ahhoz, hogy megértsék: a problémák szakszerű felderítése, a fejlesztő órák vagy a pszichológusi segítség fontosabb kell legyen, mint a saját büszkeségük. Ebben persze nagyon fontos, hogy az osztálytársak se bélyegezzék meg a nehézségekkel küzdő társaikat, s itt nagyon fontos szerepe van egy osztályfőnöknek.

Sajnos azonban egy osztályfőnöknek olykor gyermekvédelmi feladatai is adódnak. Ezeknek a helyzeteknek a kezelésére viszont nem emlékszem, hogy felkészítettek volna bennünket a főiskolán, pedig nagyon fontos lenne. Sokszor lelkileg is nehéz feldolgozni a gyermekbántalmazási vagy a mélyszegénységben élő családok eseteit.

Szóval sok a megoldandó probléma, ezzel együtt mégis azt mondom, osztályfőnöknek lenni, és tanítani csodálatos dolog! Az embernek egyszerre hatalmas családja lesz, ahol számítanak rá, és ő is számíthat másokra, és ez nagyon jó érzés. Ezt érdemes szem előtt tartani a kollégáknak, a mostani osztályfőnököknek is. Én magam is rengeteget kaptam a tanítványaimtól: szeretetet, élményeket, barátságokat, kedves emlékeket.

Boglárka így folytatja a gondolatsort: Férjem gondolatait kiegészítve, a tanítóképző főiskolán valóban csak minimális ismereteket kaptunk arról, hogy az osztályfőnöki munka része lesz a családokkal-szülőkkel való kapcsolatépítés, gyermekvédelmi problémák. Sem a képzési-gyakorlati időnk, sem a tanagyag tartalma nem tette ezt lehetővé. Saját tapasztalataink, konfliktushelyzeteink vagy érintettségünk folytán mélyültünk el később az említett problémák megoldásában, feldolgozásában. Ezen a területen szerzett tapasztalataim segítik az osztályfőnöki munkát is.

Évről évre nyilvánvalóbbá válik számomra, hogy a szociálisan segítségre szoruló gyermekek mellett egyre több a szakirányú, fejlesztő pedagógus támogatását igénylő tanuló. Tapasztalataim szerint az iskolában sok a komoly egyéni és családi probléma. Mindennapi oktató-nevelőmunkánk mellett egyre több esetben kell fejlesztőpedagógus, pszichológus segítségét is kérnünk a megfelelő előrejutás, eredmény érdekében. Nagyon nehezen fogadom el a tényt, hogy a családok, a szülő-gyerek kapcsolatok a szemünk láttára üresednek ki. Sok az olyan gyerek, aki gyakran 17.30-ig is a napköziben marad, kevés a családjával vagy éppen a csak egyik szülővel együtt vacsorázó, beszélgető gyerek. Lehet, hogy mostanság a szülők kicsit elfelejtenek együtt lenni gyermekükkel, közösen játszani…?”

Iskolai „pótanyuk”, akik segítenek, hogy símán menjenek a dolgok

Ebben a meglehetősen patetikus címet hordozó részletben szülők és diákok beszélnek az osztályfőnök iránti elvárásaikról. Többségükben pozitív élményeket idéznek fel. (26–27. o.)

Szülők

1. Szeretem biztonságban tudni a gyerekeket, és az osztályfőnök meg is adja ezt a biztonságot az iskolában, mindkét gyermek esetében. A jegyekről nem kell információt adnia, mert nálunk működik az e-napló. Hogy a lányok miként viselkednek az iskolában, azt szóban tudom meg, fogadóórán, vagy bármikor, amikor az osztályfőnök bent van, és oda lehet menni hozzá. Ő azt jobban látja, hogy a gyerek a kortársai között milyen. Kapok értesítéseket az ellenőrzőben, cédulákon, telefonon, SMS-ben, mi is felhívhatjuk, küldhetünk üzenetet – például találkozási időpontokról, vagy hogy miért nem megy a gyerek iskolába. Azt várom, hogy rögtön szóljon, ha valami rendkívüli esemény van, valami nincs rendben, és ezt meg is teszi. A gyerek érdekében egymást segítve működünk. Partnerségben, mellérendelt kapcsolatban vagyunk. Alsó tagozatban volt egy olyan osztályfőnök, aki azt mondta, hogy fogadóórán ne a gyerek „háta mögött” beszéljünk, hanem üljünk le vele együtt beszélgetni, az is jó volt. Apró-cseprő dolgokat is meg tudunk beszélni, és olyanokat is, amik továbblendítenek egy helyzetet.

2. Én is tanítottam, voltam osztályfőnök is. Akkor még voltak családlátogatások, amit jónak tartottam: ez a gyerekek szociális helyzetének feltérképezésére is lehetőséget teremtett; meg lehet érteni belőle például, hogy a gyerek miért pakolja, vagy nem pakolja be a táskáját rendesen. Nagyot változott a világ, ma a tanárok nagyon leterheltek, sok az adminisztráció, de a személyes kapcsolattartás értéke nem veszett el. Nekem fáj, hogy kevés az információ. Van fogadóóra, és kapunk időpontot, amikor beszélgetni lehet a gyerekről. De a szülői értekezletről való értesítés mellé még le lehetne írni, hogy például hozni kell a személyi igazolványt, lakcímkártyát, nem utólag számon kérni a szülőt, hogy miért nem hozta. E-mailben is levelezünk, jön az értesítés, hogy ünnepély lesz, de az nincs benne, hogy nyakkendőt kötelező-e viselni. Az iskola honlapján nincsenek friss információk, sosincs aktualizálva. Azt várom egy osztályfőnöktől, hogy figyelmes, de szigorú és következetes legyen, „melegséget árasztó, de határozott” típus. Engedje magához közel a gyereket, de ne engedje a fejére nőni.

7. osztályos diák

Timi néni az osztályfőnököm (elsőtől számítva a harmadik, mert alsóban is volt kettő), aki aranyos, kedves, közvetlen, „anyaszerű”, „tyúkanyó” típus. Oda szokott jönni hozzám megkérdezni, hogy minden rendben van-e. Ha szomorú vagyok, megvigasztal. Osztályfőnöki órán, szünetben tudunk beszélgetni. Minden nap feljön az osztályunkba – legalább egyszer –, akkor is, ha nincs velünk órája. Simán mennek a dolgok vele, a szívén viseli a gyerekek sorsát. Minden évben megyünk Kőszegre kétnapos osztályépítő hétvégére, és vannak osztálykirándulások.

9. osztályos diák

Ildi néni második éve az osztályfőnököm, az első osztálya vagyunk. Ő tartja össze az osztályt, programokat szervez nekünk, voltunk vele paintballozni, osztálykiránduláson, ezek nagyon kellenek a csapatszellemnek. Rendszeresen rendez „összetartásokat” is, játszunk „bizalomjátékokat”. Szoros a kapcsolatunk, ha az osztályban nézeteltérés van – vannak veszekedős lányok –, ő higgadtan kezeli a helyzetet. Szeretem az osztályomat, de vannak érdekes, „kihúzó” tagok. Ő a negyedik osztályfőnököm. Alsóban is volt kettő, felsőben is. Középiskolánál lett volna a váltás, de már nyolcadikban megkaptuk Ildi nénit, akinek én nagyon örültem, ő az „iskolai pótanyu”.

12. osztályos diák

Az osztályfőnöki óra is fontos, de az alap. Tudom, hogy fordulhatok hozzá, megvan a telefonszáma is. Én Győrből jöttem Szombathelyre, kollégista vagyok, ő segít intézni a papírjaimat, például a családi pótlék kérelemnél, vagy az ösztöndíj megszerzésénél. Nincs problémám, de hozzá mennék, ha lenne (…) A szüleim Győrből nem tudnak mindig eljönni a szülői értekezletre, de telefonon elmondja nekik a tudnivalókat. Szerintem a jó osztályfőnöknek olyan kisugárzása kell, hogy legyen, hogy bizalommal forduljanak felé a diákok, legyen barátságos, legyen humora, legyen közvetlen, szeretetteljes, megnyerő, kedves, aranyos – Klári néni ilyen.

Szükség van jó osztályfőnökökre

Ezt a címet viseli a velem készült interjú, ami sokkal kevésbé derülátó. Egy részletet kiemelek ebből is, a teljes szöveg pdf-ben a cikk végén olvasható.

Érdekes kettősség alakult ki: a feladatot egyik oldalról túl-, a másikról alulértékelik. Még ma is él az a romantikus, patetikus vízió, mely szerint az osztályfőnök szinte a második szülő, illetve egyfajta szülőpótlék. Ennek a szerepnek az ellátását azonban erősen gátolja az elképesztően felduzzadt feladatkör. A hagyományos osztályfőnöki szerep lassanként erodálódott. Első sorban személyiség-, illetve az iskolafüggő, hogy mi marad belőle egy-egy intézményben. Érdekes tapasztalat, hogy azok a pedagógusok, akik ezt a feladatot hagyományos módon igyekeznek ellátni, főként az idősebb korosztályból kerülnek ki. Nem feltétlenül azért, mert ők jobb pedagógusok, mint az ifjabbak, hanem azért, mert őelőttük még volt minta, akadt a diákkorukban olyan pedagógus, aki ezt a klasszikus eszményt megtestesítette. Ez a modell lassanként teljesen eltűnik az iskolából.

Jelenleg olyan problémák adódnak az osztályfőnökök munkájában, amelyek korábban elképzelhetetlenek voltak. Elég, ha csak az internet megjelenésére, a közösségi oldalak, főleg a Facebook rohamos terjedésére utalok. Ha valamikor, akkor most égető szükség lenne arra, hogy legyen valaki, aki felelősen vállalni tudja az osztályfőnökséggel járó egyre bonyolultabb teendőket.. Természetesen manapság is akadnak szép számmal ilyen kollégák, de sajnos negatív tapasztalataim is vannak. .Éppen a felmerülő problémákkal történő foglalkozás érdekében hoztuk létre 2001-ben az Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesületét.

Van egyfajta ösztönös igény arra, hogy legyen valaki, aki a gyerekekkel törődik, aki vállalja a felelősséget, ha valami történik az adott tanulócsoportban. Ennek megvan a hagyománya, hiszen osztályfőnöke mindenkinek volt. Ugyanakkor, bár nagyon sokszor hiányoznak ehhez a szükséges feltételek – idő, energia, felkészültség, a kollégák támogatása, presztízs –, mégis sokan sokfélét várnak el az osztályfőnöktől. Hol volt az osztályfőnök, amikor Pistike betörte az ablakot? Miért nem akadályozza meg az osztályon belüli erőszakot? Miért nem tesz valami az alkohol- és a drogfogyasztás ellen? Miért nem tesz arról, hogy az osztály tanulói felkészüljenek a tanórákra? Egy osztályfőnök nap mint nap szembesülhet az ehhez hasonló kérdésekkel a szűkebb és tágabb társadalom, olykor közvetlen kollégái részéről.. Az a fő baj, hogy az osztályfőnöki szerep háttérbe szorulásával szinte teljesen kiveszett a személyesség leginkább a középiskolából.(…)

A szükség van jó osztályfőnökökre is című interjú pdf-ben itt olvasható.

A teljes lapszám online itt olvasható.

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2018.04.21.
Viselkedjen már normálisan az a fogyatékos gyerek!
Hiába van papírjuk a tanulási nehézséggel küzdő vagy éppen fogyatékkal élő gyerekeknek, sokszor csak a tanár jó indulatán múlik, hogy tényleg ad-e könnyítést a dolgozatnál vagy felel...
(Forrás: abcug.hu)
--
2018.04.21.
Buk(tat)ás
Azt mondják, a magyar iskolarendszer leggyengébben teljesítő területe a nyelvoktatás. Az egész EU-ban nálunk beszélnek a legkevesebben idegen nyelvet – miközben az iskolában az előző rendszerben...
(Forrás: Népszava)
--
2018.04.21.
A kisdiák rendelte meg az iskolai menüt
A Békéscsabai Gyermekélelmezési Intézmény kezdeményezése alapján a megyeszékhely általános iskoláinak tanulói javaslatot tehetnek kedvenc ételükre. Ezeket azután beépítik az adott havi...
(Forrás: Eduline)
--
2018.04.21.
A legnagyobb amerikai egyetemeket is legyőzték az ELTE hallgatói Washingtonban
A budapesti egyetemisták a döntőben több mint 120 csapatot utasítottak maguk mögé, köztük olyan egyetemek válogatottjait, mint a Yale, a Berkeley, az NYU, a King's College, a UCL, valamint a...
(Forrás: Szeretlek Magyarország)
--
2018.04.21.
Zsidó iskola a Budai-hegyekben: itt nem tudod megvásárolni a helyedet (Interjú a Lauder Javne igazgatójával)
Ahogy pedig a diákok egyre közelebb kerülnek a pályaválasztáshoz, el kell érni, hogy valóban arra koncentrálhassanak. Azzal segítünk, ha egy ponton túl a továbbtanulást támogatjuk, a tö...
(Forrás: Pénzcentrum)
--
2018.04.21.
Új irány jön a gazdaságban Az átfogó javaslatcsomag már májusban napirendre kerülhet
Részletes, új és átfogó gazdaságstratégiai javaslatok kerülhetnek már májusi megalakulását követően az új kormány asztalára. A javaslatok kidolgozásában a Magyar Nemzeti Bank, valamint...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.04.21.
Megvannak a kompetenciamérés friss eredményei: nagy baj van a szakközépiskolákban
Hiába szabta át a kormány a tanterveket, változtatott az óraszámokon és alakította át a szakképzést, nem javult a hatodikos, nyolcadikos és tizedikes diákok matematikai és szövegértési...
(Forrás: Eduline)
--
2018.04.18.
Kötélmászás: mi a fenének erőltetik évtizedek óta?
Az történt, hogy mikor a Facebookon nyilvánosan felsóhajtottam – mit felsóhajtottam, dühöngtem egy sort a még mindig kötelező kötélmászás miatt –, az ismerőseim kommentözönben tudatt...
(Forrás: wmn.hu)
--
2018.04.18.
Felejtsük már el a stigmákat! – Nem igaz, hogy az Y generáció lusta és önimádó
És a lustaság meg az önimádat csak a jéghegy csúcsa. A digitális bennszülöttek első hullámát, az Y generációt övező előítéletek már vagy egy évtizedesek. Tíz év alatt azért elé...
(Forrás: wmn.hu)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Nikoletta! Elnézést kérünk a késedelmes válaszért. Pedagógiai végzettséggel gyakornoki státuszban is el lehet látni osztályfőnöki megbízatást. Üdvözlettel a szerkesztőség

--
  Molnár Nikoletta

Kedves OFEOE Szerkesztőség!

Érdeklődni szeretnék: határozott idejű, gyakornoki besorolásban lévő, abszultóriummal rendelkező pedagógus kaphat-e osztályfőnöki feladatokat, rendelkezhet-e osztályfőnöki munkakörrel, vagy van esetleg valamilyen jogszabály, ami kizárja ezt?

Köszönöm válaszukat! Nikoletta

--
  Dr Pulinkáné Balázs Mariann

Kedves OFOE Szerkesztőség!
Szeretnék az osztalyfonok.hu oldalon regisztrálni. Mi a módja?
Elsősorban az oktatófilmeket tudnám a nyolcadikos osztályomban hasznosítani, de biztosan találok majd egyéb fontos és munkámat segítő információt, ismeretet is.
Köszönettel
Dr Pulinkáné Balázs Mariann tanár és igazgatóhelyettes
Bodrogkeresztúri Eötvös József Általános Iskola

--
  OFOE

Kedves Ancsa!

Az a kérdés, hogy határozott vagy határozatlan idejű jogviszonyod van-e. Közös megegyezéssel mindkettőt meg lehet szüntetni a
megállapodásnak megfelelő időben (ezért közös megegyezés).Lemondással a határozatlan idejű
jogviszony szüntethető meg, ebben az esetben van két hónap lemondási idő. A munkáltató kötelezhet a lemondási idő ledolgozására.

Ha a közalkalmazott nem hajlandó a lemondási időt ledolgozni, és jogellenesen távozik, köteles a lemondási időre járó távolléti díjat megfizetni.
Ha a határozott időtartamú jogviszonyát szünteti meg jogellenesen, a határozott időből még hátralévő időre járó, de legfeljebb háromhavi
távolléti díjnak megfelelő összeget köteles megfizetni (Mt. 84. §).

Reméljük, segítettünk a megfelelő döntés meghozatalában.

Üdvözlettel az OFOE Szerkesztősége

--
  Szász Anna

Még nem egészen egy éves részmunkaidős közalkalmazotti jogviszonyomat szeretném megszüntetni,másik munkahelyre teljes időben,kedvezőbb feltételekkel vennének fel szintén közalkalmazottként. Közös megegyezéssel akarnak elengedni,de 2 hónapot la akarnak velem még dolgoztatni. Az új munkáltató viszont nem tud 2 hónapig várni rám, nekik most kellene is a munkaerő.Mit tehetek abban az esetben ha nem szeretném letölteni a két hónapot? Szeretnék azonnal eljönni erről a munkahelyről.Kell-e ebben az esetben nekem fizetnem bármit is? Jó-e a közös megegyezés és egyáltalán kiköthetnek-e közös megegyezés esetén is 2 hónap letöltendő időt?
Válaszát előre is nagyon szépen köszönöm! Üdvözlettel: Ancsa

--
  OFOE

Kedves Gabriella!

A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 17. § (4) A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidejét meghaladóan a pedagógusnak
további tanórai és egyéb foglalkozás, pedagógiai szakszolgálati
közvetlen foglalkozás megtartása akkor rendelhető el, ha

a) a munkakör nincs betöltve, a pályázati eljárás idejére,

b) a munkakör nincs betöltve, és az álláshelyre kiírt nyilvános
pályázat sikertelen volt, feltéve, hogy a munkaközvetítési eljárás
sikertelen maradt, és a pedagógusok állandó helyettesítési
rendszerében sem áll rendelkezésre megfelelő szakember vagy

c) a betöltött munkakör feladatainak ellátása betegség, baleset vagy
egyéb ok miatt váratlanul lehetetlenné vált.

Mivel itt már régóta nem erről van szó, és kérdés, hogy egyáltalán
meghirdették-e, illetve hányszor hirdették meg az álláshelyet. Az eddigi
kifizetés a már teljességgel hatályát vesztett, és rendkívül hátrányos
KLIK-es kollektív szerződés alapján történt. Az új KSZ-ekben pont ezt
a kérdést nem szabályozzák, tehát marad a munka törvénykönyve, amely
szerinti rendkívüli munkaidőben végzett munka díjazása alapján kell
kifizetni szerintünk a többletórákat https://net.jogtar.hu/jr/gen/
hjegy_doc.cgi?docid=A1200001.TV
A 143. § szerinti 50 százalékos bérpótlékkal (tehát összesen az egy órára
eső
illetmény 150 százalékával). A másik megoldás az átalánydíjazásról
szóló megállapodás, amelyet tehát a munkáltató nem egyoldalúan határoz
meg. Ez tipikusan olyan ügy, amelyet valószínűleg nem fog
tudni egyedül érvényesíteni.

Érdemes lenne kapcsolatba lépnie valamelyik pedagógus szakszervezettel.
Ajánlom a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetét, ahol kiváló
jogász áll a tagok rendelkezésére. Ez a válasz is az ő segítségükkel
született.

Üdvözlettel
Szekszárdi Júlia

--
  Havasi Gabriella

Tisztelt OFOE!

Általános iskolában tanítok, mint tanító, osztályfőnök. A 20117/18. tanévben úgy alakult , hogy az osztályomból szeptember 2. felétől elment a napközis kollégám, és azóta sem sikerült betölteni az állását. Így 3-2 arányban egy kolléganőmmel végezzük el ezt a betöltetlen állást. Kérdésem, hogy ilyen esetben hogy , miként kell elszámolni a "helyettesítést"?
Mindketten letanítjuk a délelőtti óráinkat, minden osztályfőnöki munkát elvégzünk, és rögtön, szünet nélkül folytatjuk egy üres állást betöltve. szerintem ez egy másik munkakör betöltése, és ketten még a kezdő pedagógus bérét sem kapjuk meg. Az óradíjunk a legalapabb fizetésnek a heti 32 ed része.
Utólag kezdhetek-e ezzel a problémával valamit, vagy 35. év után kb 1000 ft az óradíjam?
Végül is két kérdés fogalmazódott meg. 1. az "üresállás" betöltése + munka mellett hogy számolandó el? "2. Hogy számolják az órabéremet?

Előre is köszönöm, és kíváncsian várom válaszukat.
Üdvözlettel Havasi Gabriella

--
  OFOE

Kedves Magdolna! Kérdésére részletes választ küldtünk az itt megadott freemailes címre. Ha esetleg nem kapja meg, kérjük, küldjön egy másik elérhetőséget erre a címre: osztalyfonokok@gmail.com
Üdvözlettel a szerkesztőség

--
  OFOE

Kedves Magdolna, ez kemény munkajogi kérdés, és utána kell kérdeznünk. Egy kis türelmet kérünk, fogunk majd válaszolni. Üdvözlettel a szerkesztőség

--
  OFOE

Kedves Sándor Ferenc!
Azt javaslom, hogy forduljon az iskolavezetéshez, és ők vegyék fel a kapcsolatot az illetékesekkel. Valóban lépni kell, komolyan venni ezeket a jelzéseket. Üdvözlettel az OFOE szerkesztősége nevében Szekszárdi Júlia

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[H.M.:] Kedves Jázmin! Nagy örömmel és egy picit torokszorító érzéssel olvastam a sorait (az írás közkinccsé válása, és az egyik gondolat okozta az ambivalens érzést). Amit Ön leírt, azt nagy nemzetközi és hazai kutatások is alátámasztják: azok a hallgatók a legsikeresebbek, a […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[Anna:] Bár olyan eccerű lenne, hogy vasszigor, oszt' kész... Az egyén vagy csoport, amely a problémákat nem hajlandó tudomásul venni, hanem saját tudattalanjába száműzi, vagy a fegyelem válaszát adja rá, azaz elfojtja, s ez lényegileg ugyanaz, a robbanás felé halad. Lehet […]
Szegregáció »

--

[Szekszárdi Júlia:] Kedves KGY! Nem kétséges, hogy a szülők felelőssége óriási, de az Ön által ajánlott „vasszigorral” itt semmire sem mennénk. A szegregáció következményeiről lehet olvasni a bejegyzésben, és ugyanerről van szó a Gettórenoválás és iskolai szegregáció egyházi […]
Szegregáció »

--

[KGY:] Kedves Nóra! Ön hatalmasat téved a felelősség magállapításában! A gyermekért elsősorban 95% a szülők a felelősek a társadalmi felelősség csak a maradék 5%-ban kérhető számon, miután a szülő teljesítette a tőle elvárható részt. Nevelni a családban lehet a többi gyenge […]
Szegregáció »

--

[Varga Zsolt:] Az állam társadalmi igényt elégít ki, lásd: https://www.es.hu/cikk/2018-03-09/rado-peter/2018-az-oktataspolitikai-remenytelenseg-eve.html
Szegregáció »

--

[Gyulai Sándor:] Gratulálok, Ibolya! Örömmel tölt el, hogy iskolánkban ilyen innovációk valósulhatnak meg. További sikereket kívánok: Gyulai Sándor, a Hajdúböszörményi Bocskai István Gimnázium intézményvezetője
Digitális történetmesélés az oktatási nevelési folyamatban 3. - DST a történelem és társadalomismeret tanításában »

--

[Leiner Károly:] Kedves Zoltán, nekem szerencsém van, mert gyógypedagógusként több tantárgyat is taníthatok, így magammal kell "egyezkednem". De: voltam tanító bácsi is - ott is könnyedén megoldható a feladat. Ahol nem, ott a kollégákkal kell összedolgozni. Nézzünk egy példát: […]
Digitális történetmesélés a nevelési-oktatási folyamatban 2 – Csetlő-botló történetek – SNI-sek a virtuális világban »

--

[Zoltán:] Gratulálok! Fogyatékosokkal ilyen teljesítményt elérni nem akármilyen pedagógiai munkáról árulkodik. De mindez hogyan fér bele a mai iskolába, a NAT-ba, a kerettantervekbe? Milyen órák keretében lehet ezeket a lépéseket, eszközöket alkalmazni?
Digitális történetmesélés a nevelési-oktatási folyamatban 2 – Csetlő-botló történetek – SNI-sek a virtuális világban »

--

[Gyulai Sándor:] Angela Lee Duckworth előadása a TED-en: https://www.ted.com/talks/angela_lee_duckworth_grit_the_power_of_passion_and_perseverance
PSZICHOháttér 33. – Grit, avagy a fogcsikorgató szívósság »

--

[OFOE:] Kedves Kérdezőnk! Ha a pedagógusképzésben dolgozott, akkor a rendelet (326/2013) 6.& f szerint a teljes ott eltöltött időszak gyakorlati időnek számit, különben marad a ped1. Viszont a ped.2 átugrásával jelentkezhet kutatótanárnak. Amennyiben 1958. szeptember 1. előtt […]
Mit kell tudni az életpályamodellről? »

--
OFOE (2001–2018) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek