OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2014. november 13.
» Hozzászólások (0)

Találkoztunk boldog osztályfőnökökkel is

„Az osztályfőnök az örök „tanító” és „iskolamester”, a szülőkkel a nevelés feladatát megosztó intézménynek a gyermek felé forduló arca. A rábízottak iránti felelősségét a falusi osztott terem meghitt biztonsága helyett ma a nyitott vizeken élheti meg, pásztázó világítótoronyként mutatva az utat.” – olvashatjuk Gloviczki Zoltán gondolatait az Új Köznevelés októberi számában, amelyben egy tematikus gyűjtemény foglalkozik az osztályfőnökséggel. Ezek az írások azt a romantikus időszakot idézik, amikor ennek a szerepnek még evidens volt a szépsége, az a többlet, amit a gyerekkel való kapcsolat egy pedagógusnak jelenthet. Az összeállítás darabjainak kisugárzása lényegesen optimistább, mint ahogyan általában érzékeljük az iskolai világot. Szeretném azt hinni, hogy az itt megszólalók felidézett élményei, gondolatai nem csupán az ő számukra érvényesek, többen is akadnak, akik meglátják e mára sok szempontból erodálódott feladatkör szépségét és lehetőségeit.

Mint az Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesületének elnökével, velem is készült egy interjú, ami szintén szerepel a lapszámban. Ott hangot adok ugyan az aggályaimnak az osztályfőnöki tevékenység helyzetének anomáliáival kapcsolatban, de ez nem ellensúlyozza azt az optimizmust, ami az összeállítás többi darabjából árad. Az írások hitelesek, s néhányból jelenleg is létező jó gyakorlatokról is szerezhetünk benyomásokat. Nagy örömömre szolgált, hogy a lap megjelentette Fenyő D. Györgynek a korábban megjelent írását, amely eredetileg a Raabe Kiadónál kapott nyilvánosságot még 2002-ben, és a mi honlapunkon is olvasható: Tanárparadoxon, 44 tanács osztályfőnöknek. Úgy vélem, hogy ezeknek a tanácsoknak a többsége ma is érvényes.

Részletek következnek a témához kapcsolódó cikkekből, interjúkból.

Igazgatói szemmel

Jeszenszkyné Gallai Gabriella, a XVI. Kerületi Móra Ferenc Általános Iskola igazgatója számára fontos az osztályfőnöki tevékenység, és saját iskolájában törekszik is a szükséges feltételek és az eredményességet, a funkció presztízsét biztosító szemlélet érvényesítésére (33–34. o.)

„Az iskola egyik nevelő feladata a személyiségfejlesztés, az osztályfőnöknek kincs van a kezében. A tanártársakkal együtt, de alapvetően az osztályfőnök határozza meg, az osztályfőnök személyisége, munkája dönti el, hogy milyenné válik egy adott közösség, milyenek lesznek a gyerekek. Mai, alapvetően megváltozott világunkban, amikor a család sok esetben már nem jelent biztos pontot, az osztályfőnök vállán még komolyabb felelősség van.

Felső tagozaton nálunk pályázat útján lehet elnyerni az osztályfőnöki feladatot, a pedagógusnak ehhez alapos, négyéves tervezetet kell készítenie.

A pályázatnak három alappillére van. Az egyik a pedagógiai programunk alkalmazása, amelyben megjelöltük a közösségfejlesztéssel, személyiségfejlesztéssel kapcsolatos konkrét feladatokat. A másik, hogy Csendes Éva Életvezetési ismeretek és készségek című személyiségfejlesztő programját be kell építenie az osztályfőnöki tevékenységébe elsőtől egészen a nyolcadik osztályig.

Az osztályfőnök minden év elején készít egy helyzetelemzést az osztályáról, a tanév végén pedig beszámolót az adott tanévről. A vezetői munkám egyik legszebb időszakát jelenti, amikor ezeket a beszámolókat olvasom nyár elején. Természetesen a mindennapokban is látom, hogy az adott osztállyal mi történik. Végig kell csak menni az iskolán: az osztályfőnök a szünetekben ott áll a terem előtt, és húsz gyerek veszi őt körül. Nem kell hozzá különösebb vezetői ellenőrzés, hogy jól látható legyen egy osztályfőnök munkája.

Rengeteg többletenergiát és időt igényel a pedagógus részéről. Aki nem volt még osztályfőnök, talán nem is érzi át, hogy mennyi felelősséggel jár, mert szinte minden pillanatban a gyerekek rendelkezésére kell állni. Egyfajta anya-apapótló szerepet kell nyújtania, mintát, s nem mindegy, mit mutat akár órán, akár azon kívül. Én csak hálás tudok lenni azoknak a kollégáimnak, akik mindezt vállalják. Biztos vagyok abban, hogy egy valóban lelkiismeretes osztályfőnöknek a hatvan munkaóra a legkevesebb egy héten, gondoljunk a külső programokra, a délutáni bennmaradásra, az osztálykirándulásokra, az egyhetes erdei iskolára. Nem beszélve arról, hogy telefonon mindig elérhetőnek kell lennie.

Eddigi pályámon azzal találkoztam, hogy rangot, elismerést jelent, ha osztályfőnök lehet valaki. Amikor engem annak idején behívott az igazgatóhelyettes azzal, hogy szeptembertől kapok egy osztályt, akkor az olyan jó érzés, akkora büszkeség volt, hogy napokig a föld fölött jártam. Ha valaki nagyon nem akarja elvállalni, akkor nincs értelme erőltetni. Én ilyen helyzetben a meggyőző kommunikációval élnék, elmondanám egy kötetlen beszélgetésben a pedagógusnak az előnyöket, a motivációs tényezőket. Abból jó még soha nem jött ki, amikor egy igazgató a vélt vagy valós hatalmi eszközeivel visszaélve azt mondta, hogy márpedig te osztályfőnök leszel, és kész.

Milyen az osztályfőnök, ha férfi, és milyen, ha nő?

Merül fel a kérdés, amikor a riporter egy háromgyerekes pedagógus-házaspárt kérdez a Pilisborosjenői Német Nemzetiségi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolában végzett munkájáról (21–25.oldal). Itt a szerep értelmezése mellett felmerül néhány általános probléma is, például a szülőkkel való kapcsolat gondjai, illetve a szerepre való felkészítés elégtelensége.

„Az osztályfőnöki munka lényege az oktatáson, nevelésen túl a közösségépítés és az érdekképviselet – mondja Csaba. Ehhez viszont meg kell tanulni együttműködni. A tanórán kívül szervezett programok, a projektnapok, projektmunkák mind ezt a célt (is) szolgálják. Ilyenkor el lehet mélyedni egy-egy témában, és remek lehetőségeket ad az együttműködés kialakítására, fejlesztésére. Hiba azt gondolni, hogy ezek a programok elveszik az időt a tanulástól, a tananyagtól, sőt jobban el lehet mélyülni a tananyag egy-egy részében, a gyerekek gyakorlatilag maguktól és sokkal könnyebben szerzik meg a többi tudást. A közös élmények pedig tovább erősítik az összetartozást.

Fontos megemlítenem az érdekképviseletet is. Egyrészt a jogszabályok és helyi szabályzatok szerint az első szint, akihez gyerek és szülő vélt vagy valós sérelmével fordulhat, az osztályfőnök. A szülőkkel való együttműködés azonban nem mindig könnyű. Olykor úgy érzi a szülő, hogy joga van beleszólni a pedagógiai munka szakmai kérdéseibe is, és ezt elég nehéz diplomatikusan kezelni. A másik érzékeny kérdés a tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyerekekkel kapcsolatos. Gyakran a szülők utasítanak el minden segítséget, mert nem akarják, hogy a gyermekük megbélyegzett legyen. Sok-sok beszélgetés és támogatás kell ahhoz, hogy megértsék: a problémák szakszerű felderítése, a fejlesztő órák vagy a pszichológusi segítség fontosabb kell legyen, mint a saját büszkeségük. Ebben persze nagyon fontos, hogy az osztálytársak se bélyegezzék meg a nehézségekkel küzdő társaikat, s itt nagyon fontos szerepe van egy osztályfőnöknek.

Sajnos azonban egy osztályfőnöknek olykor gyermekvédelmi feladatai is adódnak. Ezeknek a helyzeteknek a kezelésére viszont nem emlékszem, hogy felkészítettek volna bennünket a főiskolán, pedig nagyon fontos lenne. Sokszor lelkileg is nehéz feldolgozni a gyermekbántalmazási vagy a mélyszegénységben élő családok eseteit.

Szóval sok a megoldandó probléma, ezzel együtt mégis azt mondom, osztályfőnöknek lenni, és tanítani csodálatos dolog! Az embernek egyszerre hatalmas családja lesz, ahol számítanak rá, és ő is számíthat másokra, és ez nagyon jó érzés. Ezt érdemes szem előtt tartani a kollégáknak, a mostani osztályfőnököknek is. Én magam is rengeteget kaptam a tanítványaimtól: szeretetet, élményeket, barátságokat, kedves emlékeket.

Boglárka így folytatja a gondolatsort: Férjem gondolatait kiegészítve, a tanítóképző főiskolán valóban csak minimális ismereteket kaptunk arról, hogy az osztályfőnöki munka része lesz a családokkal-szülőkkel való kapcsolatépítés, gyermekvédelmi problémák. Sem a képzési-gyakorlati időnk, sem a tanagyag tartalma nem tette ezt lehetővé. Saját tapasztalataink, konfliktushelyzeteink vagy érintettségünk folytán mélyültünk el később az említett problémák megoldásában, feldolgozásában. Ezen a területen szerzett tapasztalataim segítik az osztályfőnöki munkát is.

Évről évre nyilvánvalóbbá válik számomra, hogy a szociálisan segítségre szoruló gyermekek mellett egyre több a szakirányú, fejlesztő pedagógus támogatását igénylő tanuló. Tapasztalataim szerint az iskolában sok a komoly egyéni és családi probléma. Mindennapi oktató-nevelőmunkánk mellett egyre több esetben kell fejlesztőpedagógus, pszichológus segítségét is kérnünk a megfelelő előrejutás, eredmény érdekében. Nagyon nehezen fogadom el a tényt, hogy a családok, a szülő-gyerek kapcsolatok a szemünk láttára üresednek ki. Sok az olyan gyerek, aki gyakran 17.30-ig is a napköziben marad, kevés a családjával vagy éppen a csak egyik szülővel együtt vacsorázó, beszélgető gyerek. Lehet, hogy mostanság a szülők kicsit elfelejtenek együtt lenni gyermekükkel, közösen játszani…?”

Iskolai „pótanyuk”, akik segítenek, hogy símán menjenek a dolgok

Ebben a meglehetősen patetikus címet hordozó részletben szülők és diákok beszélnek az osztályfőnök iránti elvárásaikról. Többségükben pozitív élményeket idéznek fel. (26–27. o.)

Szülők

1. Szeretem biztonságban tudni a gyerekeket, és az osztályfőnök meg is adja ezt a biztonságot az iskolában, mindkét gyermek esetében. A jegyekről nem kell információt adnia, mert nálunk működik az e-napló. Hogy a lányok miként viselkednek az iskolában, azt szóban tudom meg, fogadóórán, vagy bármikor, amikor az osztályfőnök bent van, és oda lehet menni hozzá. Ő azt jobban látja, hogy a gyerek a kortársai között milyen. Kapok értesítéseket az ellenőrzőben, cédulákon, telefonon, SMS-ben, mi is felhívhatjuk, küldhetünk üzenetet – például találkozási időpontokról, vagy hogy miért nem megy a gyerek iskolába. Azt várom, hogy rögtön szóljon, ha valami rendkívüli esemény van, valami nincs rendben, és ezt meg is teszi. A gyerek érdekében egymást segítve működünk. Partnerségben, mellérendelt kapcsolatban vagyunk. Alsó tagozatban volt egy olyan osztályfőnök, aki azt mondta, hogy fogadóórán ne a gyerek „háta mögött” beszéljünk, hanem üljünk le vele együtt beszélgetni, az is jó volt. Apró-cseprő dolgokat is meg tudunk beszélni, és olyanokat is, amik továbblendítenek egy helyzetet.

2. Én is tanítottam, voltam osztályfőnök is. Akkor még voltak családlátogatások, amit jónak tartottam: ez a gyerekek szociális helyzetének feltérképezésére is lehetőséget teremtett; meg lehet érteni belőle például, hogy a gyerek miért pakolja, vagy nem pakolja be a táskáját rendesen. Nagyot változott a világ, ma a tanárok nagyon leterheltek, sok az adminisztráció, de a személyes kapcsolattartás értéke nem veszett el. Nekem fáj, hogy kevés az információ. Van fogadóóra, és kapunk időpontot, amikor beszélgetni lehet a gyerekről. De a szülői értekezletről való értesítés mellé még le lehetne írni, hogy például hozni kell a személyi igazolványt, lakcímkártyát, nem utólag számon kérni a szülőt, hogy miért nem hozta. E-mailben is levelezünk, jön az értesítés, hogy ünnepély lesz, de az nincs benne, hogy nyakkendőt kötelező-e viselni. Az iskola honlapján nincsenek friss információk, sosincs aktualizálva. Azt várom egy osztályfőnöktől, hogy figyelmes, de szigorú és következetes legyen, „melegséget árasztó, de határozott” típus. Engedje magához közel a gyereket, de ne engedje a fejére nőni.

7. osztályos diák

Timi néni az osztályfőnököm (elsőtől számítva a harmadik, mert alsóban is volt kettő), aki aranyos, kedves, közvetlen, „anyaszerű”, „tyúkanyó” típus. Oda szokott jönni hozzám megkérdezni, hogy minden rendben van-e. Ha szomorú vagyok, megvigasztal. Osztályfőnöki órán, szünetben tudunk beszélgetni. Minden nap feljön az osztályunkba – legalább egyszer –, akkor is, ha nincs velünk órája. Simán mennek a dolgok vele, a szívén viseli a gyerekek sorsát. Minden évben megyünk Kőszegre kétnapos osztályépítő hétvégére, és vannak osztálykirándulások.

9. osztályos diák

Ildi néni második éve az osztályfőnököm, az első osztálya vagyunk. Ő tartja össze az osztályt, programokat szervez nekünk, voltunk vele paintballozni, osztálykiránduláson, ezek nagyon kellenek a csapatszellemnek. Rendszeresen rendez „összetartásokat” is, játszunk „bizalomjátékokat”. Szoros a kapcsolatunk, ha az osztályban nézeteltérés van – vannak veszekedős lányok –, ő higgadtan kezeli a helyzetet. Szeretem az osztályomat, de vannak érdekes, „kihúzó” tagok. Ő a negyedik osztályfőnököm. Alsóban is volt kettő, felsőben is. Középiskolánál lett volna a váltás, de már nyolcadikban megkaptuk Ildi nénit, akinek én nagyon örültem, ő az „iskolai pótanyu”.

12. osztályos diák

Az osztályfőnöki óra is fontos, de az alap. Tudom, hogy fordulhatok hozzá, megvan a telefonszáma is. Én Győrből jöttem Szombathelyre, kollégista vagyok, ő segít intézni a papírjaimat, például a családi pótlék kérelemnél, vagy az ösztöndíj megszerzésénél. Nincs problémám, de hozzá mennék, ha lenne (…) A szüleim Győrből nem tudnak mindig eljönni a szülői értekezletre, de telefonon elmondja nekik a tudnivalókat. Szerintem a jó osztályfőnöknek olyan kisugárzása kell, hogy legyen, hogy bizalommal forduljanak felé a diákok, legyen barátságos, legyen humora, legyen közvetlen, szeretetteljes, megnyerő, kedves, aranyos – Klári néni ilyen.

Szükség van jó osztályfőnökökre

Ezt a címet viseli a velem készült interjú, ami sokkal kevésbé derülátó. Egy részletet kiemelek ebből is, a teljes szöveg pdf-ben a cikk végén olvasható.

Érdekes kettősség alakult ki: a feladatot egyik oldalról túl-, a másikról alulértékelik. Még ma is él az a romantikus, patetikus vízió, mely szerint az osztályfőnök szinte a második szülő, illetve egyfajta szülőpótlék. Ennek a szerepnek az ellátását azonban erősen gátolja az elképesztően felduzzadt feladatkör. A hagyományos osztályfőnöki szerep lassanként erodálódott. Első sorban személyiség-, illetve az iskolafüggő, hogy mi marad belőle egy-egy intézményben. Érdekes tapasztalat, hogy azok a pedagógusok, akik ezt a feladatot hagyományos módon igyekeznek ellátni, főként az idősebb korosztályból kerülnek ki. Nem feltétlenül azért, mert ők jobb pedagógusok, mint az ifjabbak, hanem azért, mert őelőttük még volt minta, akadt a diákkorukban olyan pedagógus, aki ezt a klasszikus eszményt megtestesítette. Ez a modell lassanként teljesen eltűnik az iskolából.

Jelenleg olyan problémák adódnak az osztályfőnökök munkájában, amelyek korábban elképzelhetetlenek voltak. Elég, ha csak az internet megjelenésére, a közösségi oldalak, főleg a Facebook rohamos terjedésére utalok. Ha valamikor, akkor most égető szükség lenne arra, hogy legyen valaki, aki felelősen vállalni tudja az osztályfőnökséggel járó egyre bonyolultabb teendőket.. Természetesen manapság is akadnak szép számmal ilyen kollégák, de sajnos negatív tapasztalataim is vannak. .Éppen a felmerülő problémákkal történő foglalkozás érdekében hoztuk létre 2001-ben az Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesületét.

Van egyfajta ösztönös igény arra, hogy legyen valaki, aki a gyerekekkel törődik, aki vállalja a felelősséget, ha valami történik az adott tanulócsoportban. Ennek megvan a hagyománya, hiszen osztályfőnöke mindenkinek volt. Ugyanakkor, bár nagyon sokszor hiányoznak ehhez a szükséges feltételek – idő, energia, felkészültség, a kollégák támogatása, presztízs –, mégis sokan sokfélét várnak el az osztályfőnöktől. Hol volt az osztályfőnök, amikor Pistike betörte az ablakot? Miért nem akadályozza meg az osztályon belüli erőszakot? Miért nem tesz valami az alkohol- és a drogfogyasztás ellen? Miért nem tesz arról, hogy az osztály tanulói felkészüljenek a tanórákra? Egy osztályfőnök nap mint nap szembesülhet az ehhez hasonló kérdésekkel a szűkebb és tágabb társadalom, olykor közvetlen kollégái részéről.. Az a fő baj, hogy az osztályfőnöki szerep háttérbe szorulásával szinte teljesen kiveszett a személyesség leginkább a középiskolából.(…)

A szükség van jó osztályfőnökökre is című interjú pdf-ben itt olvasható.

A teljes lapszám online itt olvasható.

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2017.04.25.
Szülők: merjünk jobb tankönyvet választani!
A szülők meglepően nagy arányban utasítják el az állami/kísérleti tankönyveket, és elvárják, hogy az iskolában merjék megrendelni azt a tankönyvet, amit jobbnak tartanak. Bár a szül...
(Forrás: Szülői hang)
--
2017.04.25.
Elutasított egyház
A rendszerváltás elhozta azt a reményt is, hogy az egyházi oktatást sikerül az államosítás előtti szinten helyreállítani. Ez a remény ez idáig inkább illúzió, mint realitás. Negyvené...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2017.04.25.
Ignatieff: Hagyjanak minket békén!
„A kérésünk lényege, hogy hagyjanak minket békén, hadd csináljuk, amit az egyetemek csinálnak!” – mondta Michael Ignatieff, a Közép-európai Egyetem rektora Brüsszelben hétfő este....
(Forrás: Index)
--
2017.04.25.
Iskolai buszoztatás: törvényt módosítanak, hogy a Kliknek ne kelljen kártérítést fizetnie
A tizenhét halálos áldozatot követelő veronai buszbaleset után a kormány egyik első jogi lépése az lehet, hogy korlátozza az iskolák – ezzel együtt az állami fenntartó, a Klik – anyagi...
(Forrás: 24.hu)
--
2017.04.25.
Nyílt levélben kérte a törvénymódosítás átgondolására Balogot az Apáczai egyik diákja
Nyílt levelet írt Balog Zoltán emberierőforrás-miniszternek az ELTE Apáczai János Gyakorlógimnáziumának végzős, kitűnő eredményű diákja. Markos Balázs, a levél írója tanulási neh...
(Forrás: Eduline)
--
2017.04.25.
"A csendes többséget kell megszólalásra bírnunk!"
Diákok próbálták elképzelni, milyen lenne az a társadalom, ahol a gyűlöletkeltő, sok esetben gyilkos indulatú szólamok valóra válnak. A Mentőcsónak Egység legújabb előadása, A néma...
(Forrás: hvg.hu)
--
2017.04.25.
Magyar diákok nyertek nemzetközi fizikaversenyt
Idén 19. alkalommal rendezték meg az Ifjú Fizikusok Osztrák Versenyét (Austrian Young Physicists' Tournament, AYPT) az ausztriai Leobenben. A tornán 9 ország 16 csapata versenyzett. A magyar...
(Forrás: Index)
--
2017.04.25.
Áder János új megoldást javasolt a CEU-ügyre a Trefortban
Áder János a klímavédelemről tartott előadást az ország egyik legjobb középiskolájában, de mindenkit az érdekelt, mit mond a CEU-ról. Főleg azok után, hogy látogatása előtt a Trefort...
(Forrás: Index)
--
2017.04.24.
Utálják a kormány listázós tervét, de nem fogják bojkottálni
Nehéz helyzetbe hozta a civileket a kormány listázós törvényjavaslata, amely külön gyűjtené a külföldről támogatott szervezeteket. Ha regisztrálnak, azzal legitimálják a civilellenes...
(Forrás: abcug.hu)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Noémi! Először is meg kellene nyugodnia, a kisfiát is megnyugtatnia. Azután pontosan informálódni, hogy pontosan mi is történt. Elképzelhető, hogy a pedagógusok is feszültek, idegesek voltak, hiszen egy tanulójuk komolyan megsérült. Nyilván nem indokolt a kis elsős gyereket hibáztatni, kérdőre vonni, de nem csak ő, Önök szenvedtek el traumát. Ha az indulatok lecsillapodnak (mivel azóta eltelt néhány nap, ez remélhetően megtörtént), beszélje meg nyugodtan a tanítóval, igazgatóval a dolgot, mondja el, hogy mit tart sérelmesnek, és rendezzék a problémát. Azt gondolom, nem a jog vonalán kellene keresni az igazságot.

--
  Noémi

Kedves Osztályfőnök!
A segítségét szeretném kérni, mint aggódó szülő. A kisfiam most első osztályos és a tegnapi délutáni udvari focizásban történt egy baleset amit nem látott tanár, hogy a focizás hevében a kisfiam el akarván venni a labdát ellökött egy 6-os kisfiút aki rosszul esett az aszfaltos pályára és nyílt törése lett. Még tegnap délután az egyik tanárnő leordította a kisfiam fejét, aki amúgy is meg volt ijedve a vér látványától. Ma bementem az iskolába, azzal a szándékkal, hogy beszéljek az igazgatónővel amikor látom, hogy az igazgatónő helyettes kézen fogva hozza kisfiámat akinek potyognak a könnyei hogy ők majd kikérdezik a gyereket. Van joga a tanárnak szülői jelenlét nélkül ilyet tenni? Illetve ma még a rajz tanár is leordította a gyerek fejét, hogy miért lökte el a másik fiút. Milyen jogaim vannak mint szülő? Mit tudok tenni hogy a gyerekem minél kisebb traumát szenvedjen el? Köszönöm a válaszát

--
  OFOE

Kedves Géza, nem tudunk ilyen jogszabályról, megbízható a feladattal akár egy informatika tanár, akár a rendszergazda. Bárkit is bíznak meg vele, beleszámít a munkaidejébe, óraszámába. Úgy véljük, hogy ezt a helyi munkaszerződésben kell rögzíteni. Pontos és naprakész információért forduljon az Oktatási Hivatal ügyfélszolgálatához

--
  Géza

Tisztelt Osztályfőnök!
Érdeklődni szeretnék, hogy van-e valamilyen jogszabály, törvény stb., amely meghatározza, hogy kinek kell szerkesztenie, karbantartania az iskolája honlapját?
Ezt a tevékenységet (informatika) tanárnak, vagy a rendszergazdának kell végeznie?
Ha valamelyik kolléga kapja ezt a feladatot, órakedvezmény jár-e érte? Vagy szakköri feladatként kell számolni? Heti hány órában határozható meg ez a tevékenység?
Válaszukat előre is köszönöm:
Géza

--
  OFOE

Kedves Annapanna, helyesek az információid. Ugyanis a 326/2013 (VIII. 30) Korm. rendelet szerint a szabadságot elsősorban a nyári szünetben kell kiadni, és csak akkor lehet a többi szünetben, ha ez a nyári szünetben nem lehetséges. Hogy mikor van a nyári szünet, azt a tanév rendjéről szóló rendelet határozza meg.
https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=a1300326.kor 30. paragrafus (4) bek. Két dolgot lehet tenni: perelni vagy megmondani az igazgatónak, hogy az Mt. 122. par. (2) bek alapján 7 munkanapra a szabadságot szogalmi időben egyszerre veszi ki a tantestület, és akkor ezt a helyzetet oldja meg :)https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1200001.TV

--
  annapanna

Közalkalmazottak szabadságának kiadásával kapcsolatban szeretnék érdeklődni.
Új igazgatónk az iskolában egyre rövidebbre fogja a nyári szüneteket és a szabadságaink fennmaradó részét az őszi, téli, tavaszi szünetre időzíti.
Én értem félre a törvényt? Úgy tudom az őszi, téli, tavaszi szünet nekünk tanítás nélküli munkanap, amelyet nem kell az intézményben tölteni.(Készülhetek itthon pl. az anyák napi műsorral.)

"A pedagógus szabadságát elsősorban a nyári szünetben kell kiadni. Ha a szabadság a nyári szünetben nem adható ki, akkor azt az őszi, a téli vagy a tavaszi szünetben kell kiadni."

Javaslatomra, miszerint növelhetnénk a nyári szünet hosszát, így reagált az igazgató: " A nyári szünetet én határozom meg!"

Tanácsot, véleményt szeretnék kérni! Köszönöm!
annapanna

--
  OFOE

Feltételezhetően gyakornoki státuszba kerül, ha nincs más végzettsége.

--
  mamika

Az a kérdésem, hogy milyen besorolásba kerül az, aki alap anglisztika szakon végzett, vállalja az angol tanári képzést és angol tanárnak veszik fel pedagógushiány miatt?

--
  OFOE

Kedves Ildikó! Javasoljuk, hogy kérdésével keresse fel az Oktatási Hivatalt ezen a címen.

--
  Dani Erika

1991-ben szereztem óvónő és gyermekfelügyelő szakképesítést Székesfehérváron. Ezzel a végzettséggel milyen munkakört tölthetek be óvodai csoportban? Köszönöm válaszát!

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Péter:] Hadd idézzem ide - hozzájárulásával - egy mestertanár kollégám belső használatra szánt vélemémyét. Talán segít megérteni a történteket. 35 éves szakmai tapasztalat áll mögötte, több iskolatípusban tanított. Csak a liberális "szakma" agresszivitása tartja vissza […]
A magyar közoktatás problémái a PISA adatok tükrében »

--

[Péter:] Kétségtelen, hogy sok igazság van abban, amit Molnár Csilla leír. A jó hangulat valóban nem akadálya az eredményes tanításnak, a tisztelt és szeretett tanár biztosan vonzó a tanítványoknak, és megkönnyíti a tudás megszerzését. De ennek az ellenkezőjét én sem állítottam. […]
A magyar közoktatás problémái a PISA adatok tükrében »

--

[Molnár Csilla:] Kedves Péter! Ha ebben a tanévben 6-8. osztályosak azok a gyerekek, akiket alsóban nem lehetett megbuktatni, akkor a 2015-ös PISA-felmérést még nem ők írták, hiszen azt a 15 évesekkel íratják meg. Az Ön által említett 3 évfolyam 2015-ben 4-6. osztályos volt, azaz 10-13 […]
A magyar közoktatás problémái a PISA adatok tükrében »

--

[Péter:] Attól, hogy önfeledten röhögnek a tanerők meg a gyerekek, elmarháskodják a gyerekek drága - és rövid - tanéveit, attól nem lesznek jobbak a Pisa eredmények. Kapitális butaság azt képzelni, hogy az által tanul eredményesen egy gyerek, ha bratyizik vele a tanító vagy éppen […]
A magyar közoktatás problémái a PISA adatok tükrében »

--

[Leiner Károly:] Kedves Beáta! Próbáltam utána nyomozni és kiderült számomra, hogy 3 évig elérhetőek csak ezek a Jó gyakorlatok. Nem is értem. Ezért küldöm természetesen. A fecskéknek nagyon örülök és minden erőmmel támogatom őket, hiszen a kihalás szélén állnak :)
Nem lehet abbahagyni - 2. Mindannyian mások vagyunk »

--

[Dafinca Beata:] Kedves Karoly! Halas vagyok ezert a videoert, jolesik latni, hogy nem vagyok csak egy fecske :) Halas lennek, ha nekem is atkuldene a feladatgyujtemenyt. Elore is koszonom, kellemes tavaszt, tovabbi jo munkat!
Nem lehet abbahagyni - 2. Mindannyian mások vagyunk »

--

[LeinerKároly:] Természetesen. Örömmel.
Nem lehet abbahagyni - 2. Mindannyian mások vagyunk »

--

[Á. Izabella:] Kedves Károly, Nagyon tetszett a videó és az ötletek is. Sajnos nem találtam meg sehol sem a feladatgyűjteményt. Esetleg ha lehetséges, akkor nekem is elküldené? Előre is köszönöm.
Nem lehet abbahagyni - 2. Mindannyian mások vagyunk »

--

[Leiner Károly:] Kedves Zsuzsa, szívesen elküldöm privát üzenetben, ha email címed megírod nekem, így a legegyszerűbb. Igazából nekem is keresgélnem kellene, hogy hova került, mert TÁMOP pályázatba lett "leadva", én meg elengedtem, megváltam tőle, hiszen egyetlen kiadónak sem kellett...
Nem lehet abbahagyni - 2. Mindannyian mások vagyunk »

--

[OFOE:] Jogos az észrevétel. A végéről lemaradt a szerző neve: Gyarmathy Éva írja ezt a sorozatot, a főoldalon fenn is volt, meg itt is látható a portréja, de valóban mulasztás volt a részünkről, hogy az írás végéről hiányzik a név. Azóta már a 27. résznél tartunk, és remélem, […]
PSZICHOháttér 16. – Kognitív disszonancia – avagy miért ragadunk bele a rosszba is »

--
OFOE (2001–2017) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek