OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2014. október 28.
» Hozzászólások (1)

Interjú az OFOÉ-ről1

Újra kell gondolni az osztályfőnöki szerepet!

„Hatalmas lehetőséget jelent egy értő pedagógusnak, hogy módja van egy csoport fejlődését megalakulásától a megszűnéséig nyomon követni, a pozitív folyamatokat erősíteni, a negatívokat ellensúlyozni, az adott kortárscsoportot mint a nevelés eszközét felhasználni” - fogalmazta meg Szekszárdi Júlia, az Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesületének (OFOE) alapító tagja és elnöke, aki az osztályfőnökök feladatairól, nehézségeiről beszélt. Emellett elmondta, hogyan segíti az egyesület ezt a régi-új szerepet szakmai szempontból megalapozottabbá és korunk igényeinek megfelelőbbé tenni.

Miért van szükség az egyesületre?

Az Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete jelenleg az egyetlen országos szakmai szervezet, amely célzottan foglalkozik az osztályfőnöki tevékenységgel. Az egyesület megalakulását 2000-ben határoztuk el egy országos osztályfőnöki konferencián, Szombathelyen. Az volt a célunk, hogy segítsük ezt a régi-új szerepet szakmai szempontból megalapozottabbá és korunk igényeinek megfelelőbbé tenni. 2011-es megalakulásunk óta közhasznú szervezetként tartott nyilván a Fővárosi Bíróság, ahová májusban benyújtottuk a státusz meghosszabbítása iránti kérelmünket, és most éppen várjuk a választ.

Az Alapszabályunknak megfelelően több feladatot is ellátunk: foglalkozunk az iskolai nevelőmunkát érintő gyakorlati és elméleti kérdésekkel, emellett az osztályfőnöki tevékenységhez közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó projekteket is kezdeményezünk. Szakmai tapasztalatainkat offline és online is folyamatosan közzétesszük, és ezzel párhuzamosan lehetőséget biztosítunk a tapasztalat- és információcserére. Regionális, illetve országos tanácskozásokat, konferenciákat szervezünk, folyamatosan bővítjük kapcsolatrendszerünket. Igyekszünk együttműködni az iskolai nevelésért, valamint pedagógusképzésért és -továbbképzésért felelős intézményekkel, civil pedagógiai szakmai szervezetekkel, valamint a társtudományok képviselőivel.

Milyen feladatokat kell ma ellátnia egy osztályfőnöknek az iskolában?

Az osztályfőnök feladata ellátni az osztályával kapcsolatos adminisztratív teendőket, kapcsolatot tartani a szülőkkel, közvetíteni az osztály és az iskola egésze között, és az osztályába járó tanulók számára biztosítani a szocializációjukhoz szükséges optimális feltételeket. Ehhez szükség van arra, hogy a rábízott tanulócsoport alakulását figyelemmel kísérje, és a gyerekek szociális tanulása érdekében hasznosítsa. Hatalmas lehetőséget jelent egy értő pedagógusnak, hogy módja van egy csoport fejlődését megalakulásától a megszűnéséig nyomon követni, a pozitív folyamatokat erősíteni, a negatívokat ellensúlyozni, az adott kortárscsoportot mint a nevelés eszközét felhasználni.

Azonban az osztályfőnöki szerep utóbbi évtizedekben tapasztalható gyengülésével sajnos együtt jár egy bizonyos elszemélytelenedés is, amely elsősorban a középiskolákban tapasztalható, és amelynek a következtében egyre kevesebb osztályfőnök számít a gyerekek és a szüleik számára bizalmi személynek. Az osztályfőnöknek jó esetben az osztályában tanító pedagógusok és a velük foglalkozó egyéb szakemberek teamvezetőjeként kellene funkcionálnia, és e partnerekkel együttműködve megoldania a menet közben felmerülő problémákat, konfliktusokat. Ez a szerep – éppen azért, mert feltételezi a gyerekek alapos megismerését – optimális esetben magában hordoz egy megelőző gyermekvédelmi funkciót is. Emellett hagyományosan osztályfőnöki feladat a pályaorientáció, amely ma már egészen mást jelent, mint korábban. Az osztályfőnök ezen kívül megtartja az osztályfőnöki órát, szabadidős programokat szervez, és a végtelenségig folytathatnám még a teendők sorát.

Ez rengeteg feladatot jelent. Milyen problémákkal szembesülhet ma egy osztályfőnök ezek elvégzése során?

A csak részben felsorolt tengersok feladat elvégzése nyilván számos problémát felvet. Gondot jelent, hogy az osztályfőnökséget többnyire nem önként vállalják a tanárok, hanem erre kijelölik őket, és nem is mindig van lehetőség arra, hogy a feladatra valóban alkalmas tanár kapja meg a munkát. Sajnos az is probléma, hogy a feladatok mennyiségével nem áll arányban a ráfordítható idő, és mivel a pedagógusok többsége túlterhelt, együttműködni kész partner is kevés akad.

Emellett megfigyelhető ma, hogy a család és az iskola közötti feszültség növekvő tendenciát mutat, szülő és pedagógus többnyire egymásra mutogat, ritkán válnak partnerré a közös feladat – a gyerek nevelésével kapcsolatos gondok – megoldásában.

Mindezt tovább nehezíti, hogy a jelenleg iskoláskorú „netgeneráció” sok mindenben különbözik az előző nemzedékektől, és az iskolák, a pedagógusok többsége nehezen követi az ezzel járó változásokat. A társadalmi, sőt globális világ kiszámíthatatlansága, a jövőkép bizonytalanságai, a technológia rohamos változása, az írásbeliség válsága alapjaiban rengeti meg az iskola eddigi funkciórendszerét. A korábbitól eltérő pedagógiai gyakorlatot, változó kapcsolatrendszert, megújuló módszertani eszköztárt igényel.

Milyen megoldásokat kínál az Egyesület ezekre a problémákra?

A változásoknak nyilván arra kell késztetnie bennünket, hogy – többek között – az osztályfőnöki szerepet is újragondoljuk. Éppen ez ösztönzött bennünket például a digitális konferenciasorozat létrehozására. Az OFOE minden hozzá forduló kollégának segíteni próbál akár személyesen, akár az Üzenő rovaton keresztül, akár elektronikus levélben (osztalyfonokok@gmail.com). A honlapon sok olyan elméleti írást és módszertani ajánlást, esetelemzést közlünk, amelyek segíthetik az osztályfőnöki munkát. Számos szakmai szolgáltatást is kínálunk: konzultációt, előadást, tréninget, projektvezetést.

Ezek szerint az egyesület konferenciákat is szervez, és lehetőséget kínál a tagoknak a kapcsolattartásra a különböző programokon?

Igen. Két éve, 2012-ben az OFOE kezdeményezésére indult el egy szakmai tanácskozássorozat az ELTE PPK Kazinczy utcai épületében. Eddig három Digitális nemzedék és három Digitális pedagógus című konferenciát tartottunk, minden alkalommal az ELTE PPK munkatársaival közösen (partnereink voltak még alkalmanként a Magyartanárok Egyesülete, az Educatio és a Tempus is). A konferenciasorozat nagyon sikeresnek bizonyult, minden alkalommal 250-300 résztevő volt jelen az ország egész területéről. A tavalyi évben egy nyomtatott kötet is megjelent a mi munkacsoportunk tagjainak szerkesztésében Digitális_de_generáció címmel.

Tavaly egyesületünket kérte fel a MATEHETSZ az Ez is tehetséggondozás! Elmélet és módszerek című igen sikeres konferencia szervezésére, mely szintén több száz résztvevőt vonzott. Emellett rendeztünk a szülőknek szóló Kölöknet portállal közösen egy szakmai konferenciát a szülők és a pedagógusok közötti kommunikációról Értjük egymást? címmel. Ugyanerről a témáról közös online kutatást is végeztünk egy csaknem 1500 fős mintán. Az eredményekről mindkét honlapon beszámoltunk, és a kutatásról szóló tanulmány megjelenés előtt áll az Iskolakultúrában.

Ezen kívül két éven keresztül zajlott az egyesület által szervezett Hajónapló sorozat, ahol szakmai műhely keretében foglalkoztunk aktuális pedagógiai, pszichológiai kérdésekkel. Az OFOE Filmklub pedig, amelyet a Budapest Film Zrt.-vel közösen szervezünk, most indítja harmadik évadát.

Egyesületünk szakemberei számos tanfolyamot, tréninget is tartottak és tartanak nemcsak a határon belül, hanem azon kívül is. Több éven keresztül voltunk részesei a különböző határontúli pedagógusszövetségek nyári egyetemi programjainak előadóként, trénerként többek között Komáromban, Kassán, Csíkszeredán és Szabadkán.

Milyen sikereket könyvelhet még el az Egyesület?

Mindenképp szeretném megemlíteni az egyesületi honlapot, amelyet az egyik legmegbízhatóbb és legismertebb szakmai portálként ismernek, naponta átlag 2000 látogatója van. Több sikeres cikksorozatot is megjelentettünk felületén, jelenleg is követhető például L. Ritók Nóra Esélyegyenlőségi naplója, valamint sorozatban adjuk közre a Tempus Alma a fán – A tanulás jövője című kötetének interjúit és a 40 középiskolában jelenleg zajló Bázisiskolai projektről szóló tájékoztatást. A honlap valamennyi cikke közvetlenül kommentelhető, az Üzenő rovatba várjuk a megjegyzéseket, kérdéseket, amelyekre rövid határidőn belül igyekszünk – szükség esetén külső szakértők bevonásával – válaszolni.

Emellett az OFOE saját – igen népszerű – Facebook-oldallal is rendelkezik, amelyen a honlapon megjelent írások, tájékoztatások mellett a célközönségünket különösen érdeklő hírekre, elméleti, gyakorlati eseményekre igyekszünk felhívni a figyelmet. Mi üzemeltetjük az ofő online és offline nevű nyílt Facebook-csoportot is, amelynek jelenleg 514 tagja van.

Kiemelkedő sikernek tartjuk azt a nem csak osztályfőnököknek szóló új nevelési kézikönyvet is, amelyet 2010-ben, az egyesület fennállásának 10 éves évfordulójára adtunk ki Történetek és módszerek címen (Dinasztia Tankönyvkiadó, 2010), és amely több ezer példányban el is fogyott.

Mindemellett ebben az évben egyesületünk munkacsoportja az Új Nemzedék Program Bázisiskola projektjének keretében kidolgozott egy 300 részből álló online kereshető és bővíthető gyakorlatgyűjteményt és egy 24 foglalkozási tervből álló segédanyagot, amely már mindenki számára elérhető az ujnemzedek.hu portálon.

Wéber Anikó

1Megjelent 2014. október 3-án az Edupress weboldalán

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

jborjan | 2014. október 28. | jborjan[kukac]gmail[pont]com
Egy rövid vélemény. Egy időben a Budapesti Műszaki Egyetemen is bevezették az "osztályfőnök" rendszerét. 18 - 20 éves felnőttek voltak, de kaptak egy oktatót, aki szívén viselte az ügyeiket, segítette a botladozások közepette és szervezte a közösséggé fejlődésüket. Besöpörte a dékáni figyelmeztetést is, amiért utánajárt egy hallgatójának vizsgázási lehetőségeinek. Kiránduláson tudta meg, hogy a vietnámi kislány úgy tudta orvosira jár. Jó érzés volt, hogy a végzés után 30 évvel megrendezett osztálytalálkozón részt vehettem. Még a vietnámi lányok is itt voltak. Ha egy egyetemen működött a rendszer, miért ne lenne jogosultsága kisiskolások esetében. Mindegy hogy nevezzük, de kell valaki aki "anyáskodhat" egy csoportban, osztályban. Egy jó pedagógus ezt a feladatot is szívesen vállalja, nem az adminisztráció kedvéért. A gimiben az Ofőnket igazán nem tudtuk annak tekinteni, de volt egy tanárnő, aki hivatalosan nem de valójában ofőként kezelt minket is. Két osztály sem volt gond neki.
Szerintem mindegy hogy hogy nevezzük, de az intézmény hasznos.
Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2017.03.24.
Nagy baj van a szakképzésben, ott a legrosszabbak a PISA-eredmények
A hatosztályos gimnáziumokban matematikából átlagosan Szingapúr eredményeit hozták a diákok, a gond az általános iskolában és a szakképzésben kezdődik - mondta Palkovics László oktat...
(Forrás: Eduline)
--
2017.03.24.
Nem értjük, miért nem érti Palkovics László a statisztikákat
2015-ben Magyarország azon kevés európai ország közé tartozott, ahol mind a felső, mind pedig az alsó teljesítménysávban az eredmények romlása volt megfigyelhető. Mivel azonban a gyenge ...
(Forrás: hvg.hu)
--
2017.03.24.
Bréking: Hozzáértőt engedtek az oktatás közelébe!
Interjút adott az Indexnek Csépe Valéria pszichológus, az új Nemzeti alaptanterv kidolgozásáért felelős miniszteri biztos. Ahhoz képest, hogy az elmúlt hét évben milyen minőségű „szakemberek...
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2017.03.24.
Fütyis színező: megszólal a szexedukátor
Dúl a kommentháború a fütyis színező miatt, ezerfelé kanyarodott a vita. Vannak, akik szerint felháborító a kis füzet, mások szerint pedig a legtöbb ember egyszerűen csak prűd - a szakember...
(Forrás: hvg.hu)
--
2017.03.23.
Új informatikai kerettantervet készített az IVSZ
Új, a digitális kompetenciák fejlesztését támogató informatikai kerettantervet készített az Informatikai Vállalkozások Szövetsége,amelyet hamarosan eljuttat az illetékes hatóságoknak –...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2017.03.23.
Kulcscsomóval dobott fejbe egy gyereket a hittanórán a babócsai plébános
Rendetlenkedtek a gyerekek a babócsai iskolában hittanórán, a plébános pedig úgy akarta fegyelmezni őket, hogy egy kulcscsomót dobott közéjük. Nem azt a gyereket találta el, akinek szánta...
(Forrás: Sonline)
--
2017.03.23.
Jobban kéne szabályozni az iskolai fegyelmezést
Az ombudsman szerint további garanciákat kell illeszteni az iskolai fegyelmi eljárás jogi szabályozásába, a bizonytalanságok ugyanis könnyen vezethetnek visszás esetekhez - közölte az Alapvet...
(Forrás: Eduline)
--
2017.03.23.
Hatszázmillió gyermeket fenyegethet vízhiány
A világon 2040-re minden negyedik gyerek – nagyjából 600 millió kiskorú – olyan térségben fog élni, ahol a vízforrások „rendkívül szűkösek” – derült ki az ENSZ Gyermekalapjának...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2017.03.23.
Borzasztó helyzetben az iskoláskorú afgán gyerekek
Az afgán gyermekek csaknem egyharmada nem jár iskolába, és sokukat munkára fogják, fiatalságuk ellenére besorozzák katonának vagy korai házasságokba kényszerítik - hívta fel a figyelmet...
(Forrás: Eduline)
Utolsó üzenetek:
  Géza

Tisztelt Osztályfőnök!
Érdeklődni szeretnék, hogy van-e valamilyen jogszabály, törvény stb., amely meghatározza, hogy kinek kell szerkesztenie, karbantartania az iskolája honlapját?
Ezt a tevékenységet (informatika) tanárnak, vagy a rendszergazdának kell végeznie?
Ha valamelyik kolléga kapja ezt a feladatot, órakedvezmény jár-e érte? Vagy szakköri feladatként kell számolni? Heti hány órában határozható meg ez a tevékenység?
Válaszukat előre is köszönöm:
Géza

--
  OFOE

Kedves Annapanna, helyesek az információid. Ugyanis a 326/2013 (VIII. 30) Korm. rendelet szerint a szabadságot elsősorban a nyári szünetben kell kiadni, és csak akkor lehet a többi szünetben, ha ez a nyári szünetben nem lehetséges. Hogy mikor van a nyári szünet, azt a tanév rendjéről szóló rendelet határozza meg.
https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=a1300326.kor 30. paragrafus (4) bek. Két dolgot lehet tenni: perelni vagy megmondani az igazgatónak, hogy az Mt. 122. par. (2) bek alapján 7 munkanapra a szabadságot szogalmi időben egyszerre veszi ki a tantestület, és akkor ezt a helyzetet oldja meg :)https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1200001.TV

--
  annapanna

Közalkalmazottak szabadságának kiadásával kapcsolatban szeretnék érdeklődni.
Új igazgatónk az iskolában egyre rövidebbre fogja a nyári szüneteket és a szabadságaink fennmaradó részét az őszi, téli, tavaszi szünetre időzíti.
Én értem félre a törvényt? Úgy tudom az őszi, téli, tavaszi szünet nekünk tanítás nélküli munkanap, amelyet nem kell az intézményben tölteni.(Készülhetek itthon pl. az anyák napi műsorral.)

"A pedagógus szabadságát elsősorban a nyári szünetben kell kiadni. Ha a szabadság a nyári szünetben nem adható ki, akkor azt az őszi, a téli vagy a tavaszi szünetben kell kiadni."

Javaslatomra, miszerint növelhetnénk a nyári szünet hosszát, így reagált az igazgató: " A nyári szünetet én határozom meg!"

Tanácsot, véleményt szeretnék kérni! Köszönöm!
annapanna

--
  OFOE

Feltételezhetően gyakornoki státuszba kerül, ha nincs más végzettsége.

--
  mamika

Az a kérdésem, hogy milyen besorolásba kerül az, aki alap anglisztika szakon végzett, vállalja az angol tanári képzést és angol tanárnak veszik fel pedagógushiány miatt?

--
  OFOE

Kedves Ildikó! Javasoljuk, hogy kérdésével keresse fel az Oktatási Hivatalt ezen a címen.

--
  Dani Erika

1991-ben szereztem óvónő és gyermekfelügyelő szakképesítést Székesfehérváron. Ezzel a végzettséggel milyen munkakört tölthetek be óvodai csoportban? Köszönöm válaszát!

--
  Ildikó

Azt szeretném megtudni, hogy törvényes-e az a gyakorlat, hogy egy középiskolai gyakornoknak kötelezően heti 24 órája van az előírt 20 óra helyett. A plusz 4 órát nem fizetik ki, ezen felül rendszeres helyettesítést is ellát. Az oklevele alapján felső tagozatos diákokat taníthat, ennek ellenére helyettesítésre elsőtől kilencedik évfolyamra is beosztják. Mi a gyakorlat, elvárható-e egy gyakornoktól a beleegyezése nélkül az ingyenes túlmunka és az alsó tagozatban való helyettesítés?

--
  Szekszárdi Júlia

„Kedves” Luda!
A kérdéseire többször is kapott választ, kétszer tőlem, egyszer Peer Krisztinától.
De Ön nem választ akar, hanem lehetőséget a mocskolódásra. Vajon miért teszi ezt?
Három lehetséges okot találtam erre:
1. Komoly paranoiája van (ez esetben sürgősen pszichológushoz vagy pszichiáterhez kellene fordulnia).
2. Politikai indítékkal uszították ránk (szó esett holmi kockásinges bűnözőkről is, akiknek mi segítünk megúszni a gyermekbántalmazást).
3. Ön zsigerből gonosz és aljas. (Ebben az esetben pedig menjen a pokolba!)
Ezen túl szó nélkül töröljük a beírásait, esetleg egy bocsánatkérést még hajlandók vagyunk elfogadni.
Rágalmazásért és a jó hírnév megsértéséért akár fel is jelenthetnénk, de erre nem ad lehetőséget, hiszen névtelenül fortyog.
Több időt és energiát sem én sem a kollégáim nem vagyunk hajlandók erre az ügyre fordítani.

--
  töritanár

Az persze egy ilyen országban a jelen körülmények között természetesen fel sem merül, hogy Luda és Péter ugyanaz a személy...

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Á. Izabella:] Kedves Károly, Nagyon tetszett a videó és az ötletek is. Sajnos nem találtam meg sehol sem a feladatgyűjteményt. Esetleg ha lehetséges, akkor nekem is elküldené? Előre is köszönöm.
Nem lehet abbahagyni - 2. Mindannyian mások vagyunk »

--

[Leiner Károly:] Kedves Zsuzsa, szívesen elküldöm privát üzenetben, ha email címed megírod nekem, így a legegyszerűbb. Igazából nekem is keresgélnem kellene, hogy hova került, mert TÁMOP pályázatba lett "leadva", én meg elengedtem, megváltam tőle, hiszen egyetlen kiadónak sem kellett...
Nem lehet abbahagyni - 2. Mindannyian mások vagyunk »

--

[OFOE:] Jogos az észrevétel. A végéről lemaradt a szerző neve: Gyarmathy Éva írja ezt a sorozatot, a főoldalon fenn is volt, meg itt is látható a portréja, de valóban mulasztás volt a részünkről, hogy az írás végéről hiányzik a név. Azóta már a 27. résznél tartunk, és remélem, […]
PSZICHOháttér 16. – Kognitív disszonancia – avagy miért ragadunk bele a rosszba is »

--

[paligreg:] Ki a szerző?
PSZICHOháttér 16. – Kognitív disszonancia – avagy miért ragadunk bele a rosszba is »

--

[H. Zsuzsa:] Kedves Károly! Nagyon köszönöm a videót és a könyvtippet is, várólistára tettem, hamarosan sort is kerítek rá. :-) Érdekelne a szabadtanulásos feladatgyűjtemény is, ami a videóban szerepelt, mint elérhető jógyakorlat. Próbáltam megkeresni a hálón, de nem találtam. :-( […]
Nem lehet abbahagyni - 2. Mindannyian mások vagyunk »

--

[Leiner Károly:] Én is sajnálom Anna, mert az általad leírt eset valóban "csak" a pedagóguson múlik: van addig több mint félév. Fel lehet készülni, elő lehet készíteni a kislány fogadását. Ennek ellenére megértem én is, hiszen nem ismeri ezt a területet, nincs felkészítve rá, tart […]
Sikeres integráció - javaslatok egy tanító-gyógypedagógus tollából 2. »

--

[Anna:] 'Minden esetben egyeztetnék a pedagógusokkal, s megkérdezném őket, hogy tudják-e vállalni az integrációs folyamatból rájuk háruló feladatokat. Erre a kérdésre mindenkinek válaszolnia kell!' Ezt a kérdést csütörtökön feltettem egy olyan tanítónak, akinek a 4. […]
Sikeres integráció - javaslatok egy tanító-gyógypedagógus tollából 2. »

--

[Tokaji Ildikó:] Minden szava fontos és igaz. De kiemelnék egy gondolatot, ami az alfa és az omega, és amire mondhatni törvény van, hogy ne lehessen betartani: "Minden esetben egyeztetnék a pedagógusokkal, s megkérdezném őket, hogy tudják-e vállalni az integrációs folyamatból rájuk háruló […]
Sikeres integráció - javaslatok egy tanító-gyógypedagógus tollából 2. »

--

[Tokaji Ildikó:] Személyes tapasztalatom, hogy az iskolák a "különórákban" versenyeznek egymással - különböző tagozatokat hirdetnek. Ráadásul ezek plusz órákat jelentenek kötelezően minden azonos osztályba járó tanuló számára a minimálisan előírt kötelező óraszám felett, ami […]
Neked mindegy? Nekem nem! »

--

[fruzset:] Kedves Hozzászólók! Régebben is voltak magatartászavaros gyerekek, kevesebb IQ-val rendelkezők, stb...25 évvel ezelőtt kisegítő osztályokként működtek, részben integráltan, zökkenőmentesen a többi osztály mellett, egy intézményen belül 10-12 fős gyereklétszámmal. Az […]
Válasz Pribránszki Mariannának az "INTEGRÁCIÓ! Minek és főleg kinek az árán?" c. írására »

--
OFOE (2001–2017) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek