OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2014. október 6.
» Hozzászólások (0)

Meddig mehet a tanár az intimitásban?

Egy jó iskolarendszerben, normálisan működő polgári társadalomban a középosztályból érkező tanulók döntő többsége számára természetes, hogy az iskola a tanulás helye. A matektanártól matematikai logikát és persze készségeket, a testnevelőtől mindenféle sportmozgásokat, a képzőművészet tanárától művészeti technikákat, módszereket, művészettörténetet, a jelenkor képzőművészetét. Nincs szükség arra, hogy a tanár karizmatikus személyiségével győzze le a tanuló ellenállását. Ha belép a terembe, vele jön mesterségbeli tudása, az a kultúra szelet, amit aznap készülnek megismerni, vagy használni. Ott van a háta mögött egy gazdag szellemi-technikai eszköztár.

Nagyjából ugyanaz a helyzet, mint amikor a családi vacsoránál beszélgetnek valamiről, csak itt valahogy szélesebbre nyílik a világ, és a beszélgetést vezető mentornak sokkal nagyobb a gyakorlata, gazdagabb a kultúrája az ilyesféle helyzetek kezelésére, mint a szülőknek.

Tőle időnként jönnek olyan apró, finom jelzések, amik máshonnét nem. Néhány gyerek persze itt is küzd motivációs vagy szocializációs problémákkal, jelzéseket adnak, amiket a tanárok fognak, reagálnak. Azt mondják: „Te most tényleg nehéz helyzetben vagy, de ha kitartasz, előbb-utóbb rendbe jönnek a dolgok, mi most így és így, ennyit és ennyit tudunk segíteni.”

Ha egy iskolarendszerben hiányos a szellemi-technikai eszköztár, ha a gyerekek nem látnak világosan maguk előtt egy eljövendő, értékekkel, élményekkel teli életet, és nem érzik úgy, hogy napi tudásgyarapodásuk mindig egy újabb lépés e felé az élet felé, egyre nagyobb szerepe lesz a tanár személyiség-sugárzásának. Jön a folyosón, és jön vele valami „életerő”.

Zsolt. Első rajzórája a kisváros egyik általános iskolájában. Zs. jó kiállású, küzdősportot is űző, színész, zenész, stb jártasságú fiatalember. A gyerekekkel jóindulatú „tanárbácsisan” beszél a játszóházi foglalkozásokon. Itt is nyilván így kezdi az órát.

Az egyik nagydarab cigány fiú kiballag az asztalhoz. „Aztán a tanár úrnak van barátnője?”

– Van. – bólint Zs. (Szinte látom magam előtt a csodálkozó, várakozó arcát. „Van, de miért kérded?” ) – Aztán dugja, nyalja?

– Persze! (Az arc hüledező értetlenbe vált! „Hát hogyne dugnám, nyalnám, hogy lehet ilyen hülyeséget kérdezni?”) Fiú bólint, megfordul, helyreballag. Zs.-nek a későbbiekben sem vele, sem mással nem volt gondja. A fiú felkínált neki egy felnőtt kapcsolatot, nem egy kocsmai haverkodó, hanem egy komoly, az élet nagy dolgait megbeszélő mintát, és Zs. elfogadta.

Zsolt reakcióját, vagy az otthonról menekülő gyereknek egy éjszakára szállást adó tanárnő példáját nagyon normálisnak, emberinek, helyénvalónak tartom, ahogy számomra az is normális, hogy bicajozás közben elengedem a kormányt, amikor a kulacsból iszom, húsz centire teszem a kereket az előttem menőre, és ha úgy jön ki a lépés, 250 km fölé is feltolom a napi hajtásadagot. Egy átlagbiciklisnek ez ijesztő. Nem normális. Átlagembernek ugyanilyen ijesztő lehet Zsolt válasza, a tanárnő cselekedete. A Nagy Tanáregyéniségekben bizony időnként van valami ijesztő.

Amikor egy osztályban elindul a munka, „tigrisre ülünk”, beindulnak a gyerekek, valami varázsműhely hangulata támad a helynek, akol-meleg, stb. időnként egy egyszerű szemlélő számára bizony – hasonlóan ijesztő, nem normális helyzetek adódhatnak.

L. gyönyörű nyolcadikos lány, jó aerobikos, nem fecseg, nem rosszalkodik, elvan az órákon. Kedves, aranyos, nem lehet nem szeretni, de mindenből kettes-hármas. Minek tanulna? Rajz órán sem veszi komolyan a feladatokat. Minek festékezné össze a kezét. Inkább nem érti a feladatot. Már visszahátráltam a lehető legelemibb lépésekig, de minden lepereg róla. „Nem jó ez így, hogy mindig a buta kislány szerepébe menekülsz! Hova vezet ez?” Aztán egyszer: Maradj már itt egy kicsit! Valamit meg kellene beszélnünk. Osztály ki. „Te L. Szerintem, ha így folytatod, te leszel az a tipikus hülye szőke picsa, aki összejön egy jól kinéző hülye pöccsel, aztán ott marad egy gyerekkel. Ne csináld már! Na, gondolkodj el ezen!” – mondom neki olyan „kissé kétségbeesett” szeretettel. Most nem a tanára beszél vele, hanem egy nagyfiú az utcából. Nyolcadik végére az egyik legjobb lett az osztályban.

Képzőművészeti tábort vezetek a Sződligeti Motelban. Ingyen van minden, cserébe képeket kell majd otthagynunk. Fizetést kapok. Én szedhetem össze a résztvevőket. Álomhelyzet. Viszem tehát a szakkör gimnazistáit, két komoly nagylányt a meghirdető KISZ szervezet küld (Később mindkettő elvégzi a Képzőművészeti Egyetemet), de még mindig van három hely. Akkor jöjjön a három lány a helyi Fekete Lyukból. Első nap egyikük félrevon. „Zita eléggé maga alatt van. Az anyja kezébe nyomott egy bőröndöt a cuccaival, és mondta neki, hogy a tábor után a ceglédi mamához menjen, mert a nevelőapjának már elege van belőle, ezután a mamánál fog élni.” A lányok vacsora után eltűnnek, éjfél előtt érkeznek vissza nagyon részegen. Egyikük elesik a folyosón, másik kettő nevetve négykézlábra ereszkedik, úgy másznak el a szobájukig. Zita már hányt is valahol. Részegeket nem kezdek leszidni, az a lényeg, minél gyorsabban elaludjanak, ne verjék fel a hangoskodással a folyosó vendégeit. Egyikük kissé jobb állapotban van, beviszi Zitát a zuhany alá, ráadja a hálóingét, ágyba fekteti. Zita azonban folyton felül, és hangosan mondogatja, hogy ő nem kell senkinek. Átölelem, befekszem mellé. Okosan fekszem, én vagyok kívül, hogy majd észrevétlen tudjak kiszállni. „Dehogy nem kellesz! Majd… már ne emlékszem mivel vigasztalom, csak az maradt meg bennem, hogy az ölembe fészkeli a fenekét. „De jó így, utoljára anyával aludtam így”! – és elalszik. Kicsit még úgy maradok, aztán óvatosan kihúzom a karom a feje alól, kiszállok az ágyból. És csak ekkor jut eszembe, milyen kínos lett volna, ha ránk nyit valaki. Másnap megbeszélem velük, hogy OK. Egyszer elmegy, de ha még egyszer így berúgnak, haza kell menniük. Nem rúgtak be többet.

P valamikor október közepén került állami gondozásba. Szülei a lakótelepen laknak, a változás lényegében csak egy iskolaváltást, és egy beköltözést jelentett a Gyermekvárosba. Előző iskolájában kezelhetetlennek bizonyult. Nálunk is, rögtön érkezésekor elkezdte alakítani a győztes kemény fiú szerepét. Óráról órára kellett leszerelnem, munkára fognom. Elég jól rajzolt, el is tudott mélyülni benne, de eleinte mindig megpróbált kilógni. Amikor ez értelmes volt, mondjuk marokra fogott színes ceruzákkal rajzolgatott nonfiguratív kompozíciót a csendélet rajz helyett, elfogadtam. Azonban újabban felvette azt a szokást, hogy kimegy az órákról, benyitogat más termekbe, gyerekeket próbál kihívni, zavarja az órákat. Keményebb emberek óráira /pl hozzám/ pedig 5-10 perc késéssel jön be, előtte persze akciózik valahol. „Legfeljebb börtönbe csuknak, akkor mi van?” – játssza a nehéz fiút az átlagos alkatú szép szőke fiú. Próbálom elmagyarázni neki, mi lesz akkor, de lepereg róla. Következő órán kezébe nyomom Svobota Kurvapecérét, a zárkabeli megerőszakolás utáni öngyilkosság résznél kinyitva. Elolvassa, és abbahagyja a játékot. Felrántottak előtte egy ajtót, és amit mögötte látott, elrettentette.

Á. Új lány, nyolcadik év elején első órán helyettesítek. Impresszionista művészettörténet óra, vetítek, magyarázok, néha vitatkozunk valamin. (Már Leonardo is kínál néhány vitatémát, Trattatojában ő foglalkozik először a látvány színmódosulásaival. A reflexeken túl a kiegészítő színek megjelenését is észreveszi az árnyékokban. De akkor miért nem festett impresszionista képeket? Aztán meg miért fogadta olyan nagy ellenállás az első impresszionistákat? Ne a megcsontosodott akadémistákkal állítsuk szembe, hanem mondjuk Alma-Tademával. A kor egyik legsikeresebb festőjével.) Festeni is kellene, de várok vele. Majd ha már unják a képeket, szövegeket, belekezdünk, ha nem unják, hagyom Gábornak a következő órára. Á. Felrakja a lábát a padra, hátradől a székével. Tüntetően laza. Csak mosolygok rajta. „Ha neked így kényelmesebb!” Óra után beszélgetünk kicsit, már a sokadik iskolája. Nehezen viselte az előzőeket, azok is őt. „Itt is van néhány érzékenyebb tanár, náluk azért ne tedd fel a lábad az asztalra, de amikről meséltél az ránk nem jellemző. Ide szeretnek járni a gyerekek is, meg a tanárok is, szerintem te is meg fogod szeretni ezt a helyet!”

Néhány nagy pedagógus személyiséggel való találkozásom erősített meg abban, hogy ilyen mélységekig is vállalhatom a kapcsolatot a tanítványokkal.

Gabnai Katalin tartott lelkesítő drámapedagógiai felkészítőt egy tanárcsoportnak. Elbűvölten néztem ezt az energiákkal teli, érett asszonyt. Színpadon van, hozza legjobbik énjét, nincs semmiféle fal közte és tanítványai közt, már ha a tanítvány is belemegy a játékba. Én belemegyek, egyik kolléganőm kívül marad: „Ha én így tartanék órát, a gyerekek azt mondanák: Boszorkány vagyok!”

– Nem baj! („Inkább ezt mondják, mint azt, hogy szikkadt, sótlan oktatógép!” – mondta az arca.)

Első találkozásom Trencsényi Lászlóval egy ifjúsági táborban esett. Egy nyugodt, derűs polgárember állt velem szemben, akinek láthatóan tele a zsákja mindenféle csodákkal, de ezeket a megfelelő alkalmakra tartogatja. Kíváncsian figyel, de ez a figyelem megosztott, nem szakad ki teljesen a tábor világából. Ha felnőttoktatás órát tartana nekem, nem tűnne el minden fal közülünk, mindig ott lenne a dolgot kívülről is figyelő „mesterpedagógus” alakja, amitől nyilván én is ébren tartanám ezt az énemet.

Más példákat is hozhatnék, volt szerencsém jó néhány nagy pedagógusegyéniséghez. (Józsa tanár úrral kezdve (Gyakorló iskola) és mondjuk Geisbühl Tündénél abbahagyva. Néhányuk reveláció erejével hatott, többségüket egyszerűen csak jó volt látni.

Néha azonban sajnos kilógott a lóláb, rendben volt a gazdag szakterem, a szenvedéllyel, alaposan gazdagított didaktikai eszköztár ( ha kissé avíttas is), de a kolléga megcsontosodott értékvilága ott sötétlett minden gesztusa, mozdulata mögött, varázsműhelye nem az életbe indította a tanítványokat, hanem megpróbálta őket egy olyan zártkertben tartani, amit a modern élet elleni védekezésül építgetett maga köré. Ez ideig-óráig sikeres volt, de aztán a többség menekülőre fogta. Az órákon egyre több időt vesz el a konkrét feladatokon túlmutató „lelki ráhatás” a tanár egyre görcsösebben próbál hatni a tanulók értékvilágára. Elveszítette tisztánlátását konkrét didaktikai-pedagógiai lehetőségei fölött ( már, ha volt egyáltalán).

Kriminalizált helyzetekig is eljutott már néhány, nyilván súlyosan sérült személyiségű kolléga ezen a furcsa úton. Az Anna és a farkasok aszkétája elfojtott haj fétis vágyaiból akkora erőt nyer, hogy képes a levegőbe emelkedni, de ez az egész aszkétásdi közönséges pótcselekvés.

Tapasztalataim szerint az a tanár engedheti meg magának, hogy a fentebbi példák intim helyzeteit is vállalja, aki óráin valóban „tigrisre tudja ültetni tanulóit”, naprakész az adott tantárgypedagógiában. A gyerekek nagyon érzékenyek arra a tanárra, aki a lelkét önti az órákba, ez azonban didakszisa szürkeségét kompenzáló narcisztikus magamutogatás, vagy valamiféle erkölcsi terror. Egy művészeti tantárgytanításakor persze mindig vannak kétségei az embernek, mind didaktikai vagyonát, mind pedagógiai kultúráját illetően. Legegyszerűbb, ha ilyenkor megkérdezzük a gyerekeket, kollégákat, szülőket, miket is gondolnak mindezekről.

(Pl: http://szavaiistvan.freeweb.hu/irasok/a%20tanar%20a%20gyermek%20szemevel.htm)

Szávai István

SZÁVAI ISTVÁN a szolnoki Széchenyi Körúti Sportiskolai Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény művészetoktatásért felelős igazgatóhelyettese, valamint az iskolában bevezetett arizona program vezetője. Bővebben: szavaiistvan.x3.hu

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2017.04.28.
Több gimi is csatlakozott a menő ballagási ajándékozáshoz
Mint írtuk az Eötvös József Gimnázium egyik végzős diákja Facebook-bejegyzésben azt írta, osztálytársaival úgy döntöttek, hogy a ballagásuk alkalmából fogyatékos fiatalokon segítenek...
(Forrás: hvg.hu)
--
2017.04.28.
Ősztől minden általános iskolás ingyen kaphat tankönyvet?
A Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesülete szerint a mindenkire kiterjedő ingyenesség növelheti az iskolák közötti különbségeket, hiszen a jó körülmények között működő iskolákban...
(Forrás: Népszava)
--
2017.04.27.
Nagyon más lesz az új alaptanterv, de csúszásban vannak vele
A Nemzeti alaptanterv átalakításáról Csépe Valéria miniszteri biztos elmondta: az elkészült koncepció számos félreértelmezésével találkozott. Kifejtette: cél a használható,"dinamikus...
(Forrás: Eduline)
--
2017.04.27.
Menő ötlettel álltak elő a ballagó diákok
Az eduline.hu vette észre, a gimnázium egyik végzős diákjának Facebook-bejegyzését, amelyben azt írja, osztálytársaival úgy döntöttek, hogy a ballagásuk alkalmából fogyatékos fiatalokon...
(Forrás: hvg.hu)
--
2017.04.27.
Palkovics: Meghatározhatják az iskolai kirándulások fogalmát a köznevelési törvényben
Pontosan definiálnák az iskolai kirándulásokat és a balesetek esetén az objektív kártérítési felelősség fogalmát a köznevelési törvény tervezett módosításában - mondta Palkovics...
(Forrás: Magyar Hírlap)
--
2017.04.27.
Nem csupán egy iskolában kampányolt Dúró Dóra
„Eddig hozzávetőleg ötven utam során jártam a nagyobb egyetemeken, kiemelkedő kulturális intézményekben, múzeumoktól színházakon át levéltárakig bezárólag sokfélében, keresztény...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2017.04.27.
A középiskolába jelentkezők közel 97 százaléka felvételt nyert
A felvételi eljárásban 81 883 nyolcadik évfolyamos, 7516 hatodik évfolyamos és 6089 negyedik évfolyamos tanuló vett részt. A felvettek 74,5 százaléka (60 974 diák) az általuk megjelölt...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2017.04.27.
Áder, a rossz tanuló
Mivel a diákok felkészülten érkeztek, nyilván pontosan tudták például, hogy Magyarországon Orbánék hatalomra kerülése óta egyetlen új szélerőművet sem engedélyeztek, a napelemeket pedig...
(Forrás: Népszava)
--
2017.04.27.
Milliárdokat kaphat a nemzetközi iskolára Debrecen
Az intézményben – a magyar óvodának, az általános iskola alsó, illetve felső tagozatának megfelelő részlegekben, illetve a diplomaprogramban – összesen 500 gyereket tudnak majd fogadni...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Noémi! Először is meg kellene nyugodnia, a kisfiát is megnyugtatnia. Azután pontosan informálódni, hogy pontosan mi is történt. Elképzelhető, hogy a pedagógusok is feszültek, idegesek voltak, hiszen egy tanulójuk komolyan megsérült. Nyilván nem indokolt a kis elsős gyereket hibáztatni, kérdőre vonni, de nem csak ő, Önök szenvedtek el traumát. Ha az indulatok lecsillapodnak (mivel azóta eltelt néhány nap, ez remélhetően megtörtént), beszélje meg nyugodtan a tanítóval, igazgatóval a dolgot, mondja el, hogy mit tart sérelmesnek, és rendezzék a problémát. Azt gondolom, nem a jog vonalán kellene keresni az igazságot.

--
  Noémi

Kedves Osztályfőnök!
A segítségét szeretném kérni, mint aggódó szülő. A kisfiam most első osztályos és a tegnapi délutáni udvari focizásban történt egy baleset amit nem látott tanár, hogy a focizás hevében a kisfiam el akarván venni a labdát ellökött egy 6-os kisfiút aki rosszul esett az aszfaltos pályára és nyílt törése lett. Még tegnap délután az egyik tanárnő leordította a kisfiam fejét, aki amúgy is meg volt ijedve a vér látványától. Ma bementem az iskolába, azzal a szándékkal, hogy beszéljek az igazgatónővel amikor látom, hogy az igazgatónő helyettes kézen fogva hozza kisfiámat akinek potyognak a könnyei hogy ők majd kikérdezik a gyereket. Van joga a tanárnak szülői jelenlét nélkül ilyet tenni? Illetve ma még a rajz tanár is leordította a gyerek fejét, hogy miért lökte el a másik fiút. Milyen jogaim vannak mint szülő? Mit tudok tenni hogy a gyerekem minél kisebb traumát szenvedjen el? Köszönöm a válaszát

--
  OFOE

Kedves Géza, nem tudunk ilyen jogszabályról, megbízható a feladattal akár egy informatika tanár, akár a rendszergazda. Bárkit is bíznak meg vele, beleszámít a munkaidejébe, óraszámába. Úgy véljük, hogy ezt a helyi munkaszerződésben kell rögzíteni. Pontos és naprakész információért forduljon az Oktatási Hivatal ügyfélszolgálatához

--
  Géza

Tisztelt Osztályfőnök!
Érdeklődni szeretnék, hogy van-e valamilyen jogszabály, törvény stb., amely meghatározza, hogy kinek kell szerkesztenie, karbantartania az iskolája honlapját?
Ezt a tevékenységet (informatika) tanárnak, vagy a rendszergazdának kell végeznie?
Ha valamelyik kolléga kapja ezt a feladatot, órakedvezmény jár-e érte? Vagy szakköri feladatként kell számolni? Heti hány órában határozható meg ez a tevékenység?
Válaszukat előre is köszönöm:
Géza

--
  OFOE

Kedves Annapanna, helyesek az információid. Ugyanis a 326/2013 (VIII. 30) Korm. rendelet szerint a szabadságot elsősorban a nyári szünetben kell kiadni, és csak akkor lehet a többi szünetben, ha ez a nyári szünetben nem lehetséges. Hogy mikor van a nyári szünet, azt a tanév rendjéről szóló rendelet határozza meg.
https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=a1300326.kor 30. paragrafus (4) bek. Két dolgot lehet tenni: perelni vagy megmondani az igazgatónak, hogy az Mt. 122. par. (2) bek alapján 7 munkanapra a szabadságot szogalmi időben egyszerre veszi ki a tantestület, és akkor ezt a helyzetet oldja meg :)https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1200001.TV

--
  annapanna

Közalkalmazottak szabadságának kiadásával kapcsolatban szeretnék érdeklődni.
Új igazgatónk az iskolában egyre rövidebbre fogja a nyári szüneteket és a szabadságaink fennmaradó részét az őszi, téli, tavaszi szünetre időzíti.
Én értem félre a törvényt? Úgy tudom az őszi, téli, tavaszi szünet nekünk tanítás nélküli munkanap, amelyet nem kell az intézményben tölteni.(Készülhetek itthon pl. az anyák napi műsorral.)

"A pedagógus szabadságát elsősorban a nyári szünetben kell kiadni. Ha a szabadság a nyári szünetben nem adható ki, akkor azt az őszi, a téli vagy a tavaszi szünetben kell kiadni."

Javaslatomra, miszerint növelhetnénk a nyári szünet hosszát, így reagált az igazgató: " A nyári szünetet én határozom meg!"

Tanácsot, véleményt szeretnék kérni! Köszönöm!
annapanna

--
  OFOE

Feltételezhetően gyakornoki státuszba kerül, ha nincs más végzettsége.

--
  mamika

Az a kérdésem, hogy milyen besorolásba kerül az, aki alap anglisztika szakon végzett, vállalja az angol tanári képzést és angol tanárnak veszik fel pedagógushiány miatt?

--
  OFOE

Kedves Ildikó! Javasoljuk, hogy kérdésével keresse fel az Oktatási Hivatalt ezen a címen.

--
  Dani Erika

1991-ben szereztem óvónő és gyermekfelügyelő szakképesítést Székesfehérváron. Ezzel a végzettséggel milyen munkakört tölthetek be óvodai csoportban? Köszönöm válaszát!

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Péter:] Hadd idézzem ide - hozzájárulásával - egy mestertanár kollégám belső használatra szánt vélemémyét. Talán segít megérteni a történteket. 35 éves szakmai tapasztalat áll mögötte, több iskolatípusban tanított. Csak a liberális "szakma" agresszivitása tartja vissza […]
A magyar közoktatás problémái a PISA adatok tükrében »

--

[Péter:] Kétségtelen, hogy sok igazság van abban, amit Molnár Csilla leír. A jó hangulat valóban nem akadálya az eredményes tanításnak, a tisztelt és szeretett tanár biztosan vonzó a tanítványoknak, és megkönnyíti a tudás megszerzését. De ennek az ellenkezőjét én sem állítottam. […]
A magyar közoktatás problémái a PISA adatok tükrében »

--

[Molnár Csilla:] Kedves Péter! Ha ebben a tanévben 6-8. osztályosak azok a gyerekek, akiket alsóban nem lehetett megbuktatni, akkor a 2015-ös PISA-felmérést még nem ők írták, hiszen azt a 15 évesekkel íratják meg. Az Ön által említett 3 évfolyam 2015-ben 4-6. osztályos volt, azaz 10-13 […]
A magyar közoktatás problémái a PISA adatok tükrében »

--

[Péter:] Attól, hogy önfeledten röhögnek a tanerők meg a gyerekek, elmarháskodják a gyerekek drága - és rövid - tanéveit, attól nem lesznek jobbak a Pisa eredmények. Kapitális butaság azt képzelni, hogy az által tanul eredményesen egy gyerek, ha bratyizik vele a tanító vagy éppen […]
A magyar közoktatás problémái a PISA adatok tükrében »

--

[Leiner Károly:] Kedves Beáta! Próbáltam utána nyomozni és kiderült számomra, hogy 3 évig elérhetőek csak ezek a Jó gyakorlatok. Nem is értem. Ezért küldöm természetesen. A fecskéknek nagyon örülök és minden erőmmel támogatom őket, hiszen a kihalás szélén állnak :)
Nem lehet abbahagyni - 2. Mindannyian mások vagyunk »

--

[Dafinca Beata:] Kedves Karoly! Halas vagyok ezert a videoert, jolesik latni, hogy nem vagyok csak egy fecske :) Halas lennek, ha nekem is atkuldene a feladatgyujtemenyt. Elore is koszonom, kellemes tavaszt, tovabbi jo munkat!
Nem lehet abbahagyni - 2. Mindannyian mások vagyunk »

--

[LeinerKároly:] Természetesen. Örömmel.
Nem lehet abbahagyni - 2. Mindannyian mások vagyunk »

--

[Á. Izabella:] Kedves Károly, Nagyon tetszett a videó és az ötletek is. Sajnos nem találtam meg sehol sem a feladatgyűjteményt. Esetleg ha lehetséges, akkor nekem is elküldené? Előre is köszönöm.
Nem lehet abbahagyni - 2. Mindannyian mások vagyunk »

--

[Leiner Károly:] Kedves Zsuzsa, szívesen elküldöm privát üzenetben, ha email címed megírod nekem, így a legegyszerűbb. Igazából nekem is keresgélnem kellene, hogy hova került, mert TÁMOP pályázatba lett "leadva", én meg elengedtem, megváltam tőle, hiszen egyetlen kiadónak sem kellett...
Nem lehet abbahagyni - 2. Mindannyian mások vagyunk »

--

[OFOE:] Jogos az észrevétel. A végéről lemaradt a szerző neve: Gyarmathy Éva írja ezt a sorozatot, a főoldalon fenn is volt, meg itt is látható a portréja, de valóban mulasztás volt a részünkről, hogy az írás végéről hiányzik a név. Azóta már a 27. résznél tartunk, és remélem, […]
PSZICHOháttér 16. – Kognitív disszonancia – avagy miért ragadunk bele a rosszba is »

--
OFOE (2001–2017) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek