Mi fán terem, és hogyan fejleszthető a vállalkozói kompetencia?

Csak reménykedni tudok abban, hogy nem sikerült túlságosan riasztóra a cikk címe. Az ugyanis a tapasztalatom, hogy a „vállalkozó” szó önmagában, szinte automatikusan ellenállást, bezárkózást – jobb esetben értetlenséget – vált ki a (nemcsak) tanár-emberekből; és bevallom, ez alól én se voltam kivétel. Pedig ami itt következik, egyáltalán nem ördögtől való.

Miből származik az ellenérzés?

A vállalkozókkal és vállalkozással kapcsolatos közhangulatból, ami egyáltalán nem kedvez a téma iránti nyitottságnak. Az Eurobarometer 2010-es felmérése szerint¹ a magyaroknak mindössze 26%-a van jó véleménnyel a vállalkozókról (összehasonlításképpen, ez az arány Lengyelországban 33%, Finnországban 78%, Dániában 83%, míg az európai átlag 49%).

A magyarországi közgondolkodásra egy nemzetközi összehasonlító elemzés szerint² a kockázat- és konfliktuskerülés, a rövid távú gondolkodás és a biztonságvágy jellemző. A gyermekeket kemény munkára, felelősségtudatra, takarékosságra és szorgalomra kívánják a szüleik tanítani, szemben az önállósággal, a toleranciával és a fantáziadússággal.

A tanulmány által idézett 2008-as Roper jelentés szerint: „Erőteljesen hiányzik a reális jövőkép a magyar fiatalokból: jobb életre vágynak, mint amit a szüleiknél látnak, úgy érzik, joguk van a sok pénzhez és gazdagsághoz, ám terveik között már a jobb életmódhoz vezető, proaktivitást és önállóságot igénylő lépések nem szerepelnek. Fontos ok lehet persze az is, hogy sok esetben hiányzik a szülői minta, amiből tanulhatnának, amit követhetnének.”

Márpedig a napjaink egész nyugati világát jellemző, dinamikusan, sőt az egyén nézőpontjából nem ritkán hektikusan változó környezetben nem lehet kérdés, hogy szükség van-e a proaktivitásra és önállóságra, vagyis az első lépés megtételének képességére. Ezért került az élethosszig tartó tanulás európai referenciakeretébe, és ezzel a hazai közoktatás-köznevelés célkitűzései közé a „sense of initiative and entrepreneurship”, azaz „a kezdeményezőkészség és a vállalkozói kompetencia” fejlesztése.

Csakhogy, a korábbiak tükrében, a hazai társadalom mentalitása kevéssé kedvez ennek a célkitűzésnek; ezért sem mindegy, hogy a fiatalokra hivatásszerűen hatást gyakorló pedagógusok hogyan vélekednek a vállalkozói kompetenciáról és a vállalkozókról. A Bázisiskolai Program vállalkozói programelemében ehhez keressük az utakat az erre vállalkozó pedagógusokkal és gyerekcsoportjaikkal.

Vállalkozói kompetencia fejlesztése – hogyan?

Kompetenciafejlesztő foglalkozások

A proaktivitáshoz szükséges személyes és társas kompetenciákat, valamint a tervezéshez és végrehajtáshoz szükséges eszközjellegű kompetenciákat öt témakörbe csoportosítva dolgozzuk fel, melyek a következők: Önismeret; Kommunikáció; Együttműködés és versengés; Projekttervezés; Vállalkozás indítása. A feldolgozáshoz témánként 3-3 kidolgozott foglalkozástervet és egy részletes tanári útmutatót közlünk – utóbbit azért, hogy a foglalkozások adaptálásához, saját foglalkozástervek készítéséhez, vagyis a források kreatív, vállalkozó kedvű felhasználásához adjunk támogatást a tanároknak.

A foglalkozások kreatív tervezéséhez nagy segítséget jelenthet a sajátélményű gyakorlatok kereshető gyűjteménye.

Mestermunka

A kompetenciafejlesztő foglalkozásokon túlmenően, arra ösztönözzük a résztvevőket, hogy a diákok, az iskola, a környezet szükségleteire reflektálva vagy szükségletet ébresztve, hozzanak létre egy úgynevezett „vállalkozói mestermunkát”, ahol a célkitűzéstől a megvalósításig végigvisznek egy alkotó folyamatot. Ez lehet tényleges, a Junior Achievment rendszerében működő vállalkozás, lehet jótékonysági rendezvény, az iskola öregdiák vállalkozóinak felkutatása és bemutatása, vagy bármilyen új gondolatot megvalósító, proaktív, értékteremtő kezdeményezés. A mestermunka megvalósítása során működésbe lépnek a kompetenciafejlesztő foglalkozásokon érintett készségek. A megvalósult mestermunkákat folyamatosan töltjük fel az oldalunkra, és itt mutatjuk be.

Vállalkozók megismerése

A megismerést akadályozó sztereotípiák és előítéletek lebontásának legbiztosabb útja a vállalkozókkal történő személyes találkozás. Ahhoz, hogy a diákok jól tudják használni ezeket a helyzeteket, célszerű írásos, illetve videó interjú formájában ismerkedniük a vállalkozók gondolkodásmódjával, a vállalkozásokat érintő releváns kérdésekkel. A Bázisiskolai Program online tudástárában mintegy 40 vállalkozói interjút dolgoztunk fel és tettünk egy kattintással elérhetővé, hogy ki-ki megtalálja a csoportja számára leginkább megfelelőt.

Tanárok a programban

Félévnyi közös munka után látható, hogy a megvalósító tanároknak is nagy kaland, a saját kezdeményezőkészségük, vállalkozói kompetenciájuk próbája a programban való részvétel. A diákok visszajelzései és a sikeren megvalósított mestermunkák reményeink szerint megerősítik kezdeményezőkészségükben a tanárokat. És ez az igazi eredmény, mert a diákok kezdeményezőkészsége, vállalkozói kompetenciája igazában így: színes, nyitott, kezdeményező közegben fejlődik, akár célzott fejlesztés nélkül is...

Földes Petra

A Bázisiskolai Program a TÁMOP-3.3.12-12-2013-0001, "Ifjúság.hu" a sikeres nemzedékért - Átfogó ifjúsági szolgáltatásfejlesztés a köznevelésben tanuló diákok esélyegyenlőségének növelése érdekében című projekt keretében, az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásában valósult meg.

¹Forrás: http://www.bruxinfo.hu/cikk/20100607-romlik-a-vallalkozok-imazsa-europaban.html

²forrás: Csite András: Boldogtalan kapitalizmus? A mai magyarországi társadalom értékpreferenciáinak néhány jellemzője. Közjó és Kapitalizmus Intézet, Műhelytanulmány No. 10. http://hetfa.hu/wp-content/uploads/2010/09/Csite.Ertek2008.pdf

³http://europa.eu/legislation_summaries/education_training_youth/lifelong_learning/c11090_hu.htm

--

• Tudásbázis a neten!
• Mi fán terem, és hogyan fejleszthető a vállalkozói kompetencia?

--

Linkek

• Tudásbázis a neten

--