OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2014. május 22.
» Hozzászólások (15)

Az elavult és félelmetes kisködmön

Egy alsótagozatos kisfiúnak a Kincskereső kisködmön című Móra regényről írott véleménye kering napok óta a Facebookon. A gyerek írását sokan olvassák, lájkolják, és a többség egyet is ért vele. Íme a szóban forgó fogalmazás:

Szabó Anna utazó gyógypedagógusként nem engedheti meg magának, hogy elfordítsa a fejét, ha kiszolgáltatottságot, betegséget, nyomort lát. Nem véletlen, hogy éppen belőle szakadnak ki a következő keserű és roppant tanulságos gondolatok.

Móra.

Kincskereső.

Elavult, mint a kisködmön. Dzsekink van. Pufi meg szél. Már akinek.

Amúgy meg tiszta depi. Hó és halál. Giccses. Hatásvadász. Mert az érzelmekre hat.

Elavult. Mert ott van az a szerencsétlen Bicebóca, a vacak mankójával, az üres gyomrával, árván, egy bolond gondjaira bízva. Még lakniuk sincs hol.

Elavult. Én már csak tudom.

Mert ott van az a szerencsétlen kis hunyori, aki az orráig se lát szemüveg nélkül. Szemüvege pedig nincs. Napsapka is csak adományba, hogy legalább a fény ne bántsa a szemét.

Árva? Hát persze. Akinek olyan bolond az apja, hogy felakasztja magát, miután a felesége meghalt.

Nem bolond a gyámja is? Azt nem tudni. Azt sem tudni, hogy ki a gyámja. Hogy én nem tudom, nem csoda. Egyszer láttam a fiúcskát. Bár tudnám feledni azt az egyszert is. Rongyait szinte kibökték a csontjai.

Mikor eszik? Ki főz rá? Egy héten többször is kap valamit. Ha marad a konyhán… Vidéki iskola konyháján – maradék? Nem a maradékot, javítja bizonytalanul az osztályfőnök, aki akkor még nem szaladgált három falu iskolái között, hanem amit elfelejtettek lemondani a betegek szülei. Esetleges lenne ez még akkor is, ha...

A döbbenet gonosz kis manója – rossz szokásához híven – kiül az arcomra, ott vakarózik az orrom hegyén, nézegeti magát szemem tükrében. A gyermekvédelmis meglátja őt. Igyekszik hát elűzni.

Ha tudnám, hogy élnek ezek... Nem tudom. Az éhezésben már bizonyos vagyok. Gyanítom, nem kétszoba-összkomfort közepén zajlik. Aztán mesél. Mesél. Mesél. Olyat, amihez képest a Kincskereső kisködmön tündérmese – Küsmödistül, öregbányástul. Látszólag tájékoztatásul. Valójában önigazolásként. Higgyem el, nem is lehetne másként. Csak így. Árván, éhesen, rongyokban, magára hagyatva, félig talán hajléktalanul is.

Nincs már tanító úr, aki... A tanító rég nem úr. Tanító, aki ember, még akad. Akkor kerül eseti maradék helyett étel, gönc helyett ruha, s tudható, ki a gyám.

Móra tehát elavult. Egy régi rendszert ismerhetünk meg tőle.

Felnőttkori rácsodálkozásaim egyike ő. Nem csak az Aranykoporsó. Az eredeti elbeszélései. Amelyeket gyermekkoromban – a Kincskereső kisködmönnel ellentétben – enyhítve, rövidítve adtak a másodikosok irodalmi asztalára. Az átdolgozás okát nem tudom. Hiszen a Kincskereső kisködmön nehéz életekről szól, s hosszú is. Valóban érzelmeket megmozgató. Ahogy Móra minden elbeszélése, melyeket általában szomorkás empátia, néhol a tragédiák fölött érzett düh hat át.

Kell-e ettől féltenünk a gyerekeket? Ettől kellene féltenünk a gyermekeinket, unokáinkat?

Nem hiszem. Attól kellene inkább félnünk, hogy Móra-mentesen felnevelt nemzedékek nézik majd mások életét. Részvétlenül. A miénket is. Biztonságos otthonaikból. Vagy biztonságosnak hitt otthonaikból. Távolból. Olyan messziről, ahonnan már nem is érdekes.

Még nem tudtak olvasni a gyerekeim, amikor minden este három mese volt. Egy-egy a kicsinek, a középsőnek, a nagynak. Születési és általában elalvási sorrendben. Állatmesék, tündérmesék, meseregények, regények. Verne is. A Végtelen Ende is. Móra is. Korán megismerték a Mindenki Jánoskáját.

Azóta ismerik a senki Jancsikáit is. Szomorú lennék, ha mindezt nem adtam volna nekik. Ha nem részesülhettek volna ebben a közvetett tapasztalatban. S csak akkor szomorúbb, ha közvetlen tapasztalatuk lenne. Mint olyan sok gyereknek ebben az országban.

Adjunk csak Mórát gyermekeinknek. Reménykedjünk, hogy csak a történet, s nem a történés lesz sajátjuk.

Szabó Anna

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

Leiner Károly | 2018. május 11.
Adjunk Mórát meg majd Jókait, később Nagy Lászlót stb! Nem hiszem, hogy a kötelezőkkel lenne a baj. Ha egy gyerek meséken nő fel, mielőtt még olvasni tudna, ha olvas, érdeklődik, érti a világot, megfelelően kommunikál, akkor megszerzi azt a szókincset és értelmet, amellyel a körtemuzsika nem lesz ismeretlen fogalom, amellyel együtt tud érezni Küsmödivel, amellyel megérti, hogy a tündérek a szívekben laknak. Mindenesetre, ha könyvespolcomra "új" könyvet akarnék tenni, hamarabb kerülne oda Móra, Milne, Exupery, mint a Harry Potter.
2014-ben elég megdöbbentő hír volt Csapó Benőtől, hogy egy magyar tanuló szókincse 1800 szóra apadt - szemben egy 10 évvel korábbi angol tanulmányban szereplő 11 ezres angol tanulói szókincs mérettel. Így nehéz megérteni bármit is...
Anna | 2018. május 8.
Mindannyiunknak más fáj, ha fáj egyáltalán valami. Angolul 800 szóval egy életet le lehet élni, 3000-rel már király lehetsz, legalábbis a nyelvvizsgán. Nem baj, ha bővül is a szókincsük. Szegény Móra nem tehet róla, hogy saját korának nyelvét használta, ahogy a gyerek se arról, hogy a a mostanit igyekszik. Ha nem találkoznak, hát nem találkoznak. Én nem érzek ekkora katasztrófát a szókincsben, de ízlések és pofonok... Azt kevéssé hiszem, hogy egyetlen könyv eltántorít egy szívesen olvasó gyereket a könyvektől, úgy általában.

Iskolai papírgyűjtés. Térdig járunk a könyvekben. Akad ugyan egy-két Kincskereső kisködmön is, de teljes ismeretterjesztő sorozatok ebből az évezredből, néhány ködmönke, melyeket Harry Potter kötetek vetettek le, s a csúcs (vagy legmélyebb gödör) egy Márai kötet. Hibátlan, nem ázott, nem koszlott. Egy Füveskönyv. A papírgyűjtésben, kilója 8 forint. Ez nem az értéke, az ára.

Az értékéről fogalmunk sincs, s így a gyerekeinknek sem tudjuk megtanítani.


Szilvia | 2018. május 6.
A Kisködmön legfájóbb pontja a nyelvezete! Nem a történetek, nem a halál folyamatos jelenléte, mert a népmesékben is mindig meghal valaki, de azt élvezik a gyerekeim. A régies nyelvezet, melynek lényege, hogy a gyerek minden hétvégét átsírva és ha lehet a legtovább húzva az olvasónapló elkezdését lefordítsa. Mert Móra nyelvezete fordítást igényel! Nem 10 éveseknek való. A történetek lehet, de a szóhasználat egyáltalán nem. Ebben a félévben küzdünk vele, a gyerekem, aki eddig falta a könyveket, most utálja az olvasást! Ez a cél?
Juli | 2014. június 18.
Balassit közel hozni a gyerekekhez soha sem volt könnyű dolog teljesen megalapozottan hangsúlyozzák a legkiválóbb magyartanárok, hogy éppen az említett életkorban hangsúlyosan kortársirodalommal, a gyerekeket foglalkoztató kérdésekkel kellene foglalkozni, és miután ezt megemésztették, akkor elindulni lépésről lépésre, alkalmazkodva a diákok érdeklődéséhez,érettségi szintjéhez a klasszikusok felé, mert így még mielőtt megismerhetnék, és megértenék az üzeneteiket, megutálják az egészet. Nem véletlen, hogy manapság az irodalom az egyik legnépszerűtlenebb tantárgy. Hajdan még a legnépszerűbbek között volt.
János | 2014. június 17.
A versekkel is kellene valamit kezdeni, és megvizsgálni például, hogy 6 osztályos gimnázium 2. osztályában (8.-os korosztály) érdemes-e ilyet lenyomni a gyerekek torkán... (amúgy nem Balassi versével van bajom, hanem az időzítéssel, és azzal, aki ezt a tantervbe beemelte és engedélyeztette).

Adj már csendességet...

1 Adj már csendességet, lelki békességet, mennybéli Úr!
Bujdosó elmémet ódd bútól szívemet, kit sok kín fúr!

2 Sok ideje immár, hogy lelkem szomjan vár mentségére,
Őrizd, ne hadd, ébreszd, haragod ne gerjeszd vesztségére!

3 Nem kicsiny munkával, fiad halálával váltottál meg,
Kinek érdeméért most is szükségemet teljesíts meg!

4 Irgalmad nagysága, nem vétkem rútsága feljebb való,
Irgalmad végtelen, de bűnöm éktelen s romlást valló.

5 Jóvoltod változást, gazdagságod fogyást ereszthet-e?
Engem, te szolgádat, mint régen sokakat, ébreszthet-e?

6 Nem kell kételkednem, sőt jót reménlenem igéd szerint,
Megadod kedvessen, mit ígérsz kegyessen hitem szerint,

7 Nyisd fel hát karodnak, szentséges markodnak áldott zárját,
Add meg életemnek, nyomorult fejemnek letört szárnyát;

8 Repülvén áldjalak, élvén imádjalak vétek nélkül,
Kit jól gyakorolván, haljak meg nyugodván, bú s kín nélkül!
AK | 2014. június 12.
Az sajnos tény, hogy a minket még lekötő könyvek is kikopnak a gyerekek érdeklődési köréből. A saját fiaim már nem voltak hajlandóak indiánkönyveket és Fekete Istvánt olvasni, a Kőszívű emberről már nem is beszélve (az már a '80-as években is megosztó volt). De ezt el kellene fogadni, nem erőltetni azt, ami láthatóan nem megy. Vannak nagyon jó újabb könyvek is.
Egyébként a könyvválasztáson felül az időzítés is valóban sokat rombol a gyerekekben. Ez az igazán szomorú, nem az, hogy változik az ízlés.
Minocska | 2014. június 9.
Az olvasás oktatása borzalmas. Egy harmadikos gyerek olvasókönyvében olyan száraz, történelmi szövegek vannak, amelyeket még egy felnőtt is unalmasnak titulál, nemhogy egy gyerek, akinek ráadásul ötször el kell azt olvasnia. Semmi csodálnivaló nincs abban, hogy a gyerekek nem szeretnek olvasni. Ezen nem segítenek a kötelezők. Igenis elavultak, már csak a nyelvezetük miatt is. Tényleg olyan könyvet kell olvasni a kicsiknek, ahol minden fejezetet azzal kell kezdeni, hogy elmagyarázzuk nekik az ismeretlen szavakat? Általános iskola alsó tagozatában nem az lenne a lényeg, hogy a gyerekek megtanuljanak jól olvasni, és megszeressék az olvasást? Akkor felsőben könnyen túljutnának olyan könyveken is, amelyeket nem kedvelnek. A mostani olvasókönyvek alkalmatlanok arra, hogy a gyerekeket olvasásra neveljék. Ez pedig kihat mindenre. A kényszerből olvasó gyerekek szövegértése sokkal rosszabb, mint azoké, akik ezt örömmel teszik. És szövegértés nélkül nem lehet hatékonyan tanulni, feladatokat megoldani. Lehet védeni a több mint száz éves kötelező olvasmányokat, vagy lehet változtatni, érdekes, a mai gyerekek számára élvezhető szövegek olvastatásával, hogy ne csak muszájból vegyenek könyvet a kezükbe. Az alsóbb osztályok szóljanak az örömről, legyen élmény az olvasás. Elég lenne felsőben eléjük tálalni a nehezen emészthető szövegeket.
Juli | 2014. június 5.

Bocsánat, közben a valóságos "Karcsi", akivel azonosítottam, már jelezte, hogy ez nem ő volt. Nekem Bokáék nem voltak ellenszenvesek, és megrendítőnek tartottam a történetet, de mindenkinek jogában áll úgy viszonyulni egy irodalmi műhöz, ahogyan ezt az érzései és tapasztalatai diktálják. Különben éppen a Pál utcai fiúk tartott ki a kötelező olvasmányok közül a legtovább, azt kb. két évtizeddel ezelőtt még általában szerették a gyerekek. Azután egyre kevésbé. Nemecsek már nem hős a szemükben, hanem lúzer, akivel nem kívánnak azonosulni. Persze az is elfogadható értelmezés, amit Maga ír. Jó kis vitát lehetne vele gerjeszteni az osztályban...

Éppen ideje lenne változtatni a kötelező olvasmányok összetételén, de ezt hiába mondják már évek óta a legautentikusabb magyartanárok is. Lehet, hogy a Kincskereső sem a legszerencsésebb választás negyedik osztályban, mint ahogy sajnos Fekete István sem ragadja már meg az alsó tagozatosokat (nem értik, unják). Jókaiért az én korosztályom még rajongott, ma már szinte lehetetlen elolvastatni a Kőszívű ember fiait. Ugyanakkor meg iszonyatosan kár azokért az értékekért, amelyek így veszendőbe mennek. Nyilván egészen másképp kellene az irodalmat, az olvasást megszerettetni a gyerekekkel, elérni, hogy eljussanak a művek fontos üzenetei hozzájuk. Nehéz, de nem lehetetlen feladat, van aki meg is tudja oldani. Bár nem ez számít jellemzőnek.
AK | 2014. június 5.
Nem vagyok Karcsi :)

A Pál utcai fiúk egy végtelenül lehangoló történet, a pozitívnak szánt szereplők nekem ellenszenvesek, az igazságtalan és kegyetlen viselkedést egy túl későn gyakorolt keggyel ellensúlyozná, de azt nem lehet jóvátenni. Taszít az egész.

Nem önmagukban a szomorú történetek taszítanak, szeretném leszögezni.
Juli | 2014. május 29.
Karcsi, a Pál utcai fiúkkal megleptél. A Légy jó mindhalálig-ot én sem szerettem nyolcadikos koromban (untam). De a Pál utcai fiúkat még az utánam jövő generációk is szerették. Te miért haragudtál annyira rá?
AK | 2014. május 27.
Valóban hasznos lenne a gyerekeinket megismertetni a Kincskereső világával, de mivel túl korán, az első kötelező olvasmányok egyikeként nyomják le a torkukon, így csak megutáltatja velük az olvasást és a Kincskeresőt is.
Én nagyon sokat olvastam gyerekkoromban és empatikus személynek gondolom magam, de a Kincskereső kisködmönre, a Légy jó mindhaláligra és a Pál utcai fiúkra (főleg ez utóbbi kettőre) gondolva a rosszullét környékez. A Légy jó mindhalálig egyike volt a nagyon kevés könyvnek, amit nem tudtam végigolvasni.
A gyerekszegénység, nyomor világát máshogy kellene bemutatni, máshogy kellene a gyerekeket rávezetni a részvétre, empátiára. A jelenlegi módszer ellentétes hatással jár: inkább becsukják a szemüket és a fülüket.
János | 2014. május 23. | nmsjan[kukac]freemail[pont]hu
Lehetséges, hogy a gyerek internetről töltötte le ezt a gyöngyszemet, de személyes "élményem" volt pár hónapja az egyik BKV járaton a "köcsög nemecsekről" szóló beszámoló. Először arra gondoltam, hogy valamelyik osztálytárs szapulása folyik, aki a kis hős után kapta a becenevét de most megorroltak rá valamiért. Nem, a kötelező olvasmányról volt szó, anya éppen kikérdezett...
róka | 2014. május 23.
A mai alsós gyerekek nem tanulnak folyóírással írni? Itt van Amerika?....
Nekem ez nem hiteles.
KPéter | 2014. május 22.
A kérdés szerintem inkább az, hogy hová tűnt az empátia? Nem hinném, hogy a téma ma már "elavult", bár így lenne, de inkább az ellenkezője igaz.
Kőműves Kelemen | 2014. május 22.
Az ugye mindenkinek megvan, hogy a fenti "véleményt" nyilvánvalóan nem egy alsótagozatos gyerek írta, hanem másolta, vagy úgy diktálta neki a szülők egyike vagy egy idősebb testvér? Mert alsótagozatos gyerek így nem fogalmaz, az biztos.
Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2018.09.24.
"Ne az döntsön, hogy most épp valaki jól fekszik az oktatásirányításnál, vagy sem"
Az biztos, hogy nagyobb szabadságot kellene adni a tanároknak. Most előírják, hogy ezt és ezt mindenképp meg kell tanulni, másra nincs is idő. Én 70-30 százalékra állítanám be az irodalmi...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.09.24.
Miért baj az, ha közpénzből magániskolát finanszíroz az állam?
Ám az, hogy közpénzből, mindannyiunk pénzéből finanszírozzunk egy olyan intézményt, amelynek tandíja a magyar lakosság töredékének lesz csupán megfizethető, már több mint problematikus...
(Forrás: mérce)
--
2018.09.24.
Kötelezővé tették az e-naplót az iskolákban, sokan lassú és hibás rendszerre panaszkodnak
A Nem kérünk a Kréta naplóból! nevű Facebook-csoport szerint a rendszer lassú, percekbe telik egyetlen érdemjegy beírása, és rengeteg felesleges adminisztráció kell hozzá. Közben sokszor...
(Forrás: 444.hu)
--
2018.09.24.
Szüdi János: Hogyan csináljunk rossz iskolát?
Míg az oktatás nemzetek feletti üggyé válik – amire sajnos az ellenérdekeltek igen magas száma miatt kevés az esély –, az országok és a benne élők sorsa attól függ, hogy a hatalom gyakorl...
(Forrás: Népszava)
--
2018.09.24.
Száműzik a drámát az iskolából?
A Nemzeti alaptanterv (Nat) tervezett módosítását bírálja mások mellett a Magyar Drámapedagógiai Társaság, a Magyar Bábművészek Szövetsége, a Magyar Filmművészek Szövetsége, a Magyar...
(Forrás: Népszava)
--
2018.09.24.
A menekültválság beköltözik az osztályokba
Mi volt a leghosszabb idő, amit táborozással töltöttetek? – teszi fel a kérdést néhány iskolás gyereknek Onjali Q Rauf. Rauf az elmúlt három évben menekült családoknak segített az é...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.09.24.
Ismét összeül a Köznevelési Kerekasztal
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a megbeszélésen szóba kerül még az idei tanévben is biztosított ingyenes gyermekétkeztetési program. A tém...
(Forrás: Eduline)
--
2018.09.24.
Funkcionális analfabétán jön ki a fiatalok negyede az általános iskolákból
Arra kérik a munkáltatók a kormányt, emeljék vissza 18 évre a tankötelezettség határát a jelenlegi 16-ról, és kössék egységes vizsgához az általános iskola befejezését - számolt be...
(Forrás: 168 óra)
--
2018.09.24.
Az egészben volt valami idealisztikus" – Az új NAT készítői is érezték, hogy elhasal a tervezet
Apránként szedik ízekre különböző kormánypárti körökben az új nemzeti alaptanterv eredendően még "nagyon szép munkának" ítélt tervezetét. A csaknem két évig készült munkaanyagnak...
(Forrás: hvg.hu)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Szilvi! Szerintünk erre nem lehet kötelezni a fiúkat függetlenül attól, hogy milyen típusú osztályba járnak. Ezt helyben kellene megbeszélni az iskolavezetéssel. Esetleg az érintett osztályfőnök közvetíthetné a problémát, a DÖK közbenjárását is kérhetitek. De ha mindez nem működik, egy az osztályt képviselő küldöttség is felkeresheti az iskolavezetést, és elmondhatja az érveit. A részletek ismerete nélkül nehéz jó tanácsot adni. A lényeg, hogy felnőtt emberek módjára, kulturáltan próbáljátok elintézni a dolgot.

--
  Szilvi07

Helló. Érdeklődni szeretnék. 12. osztályos tanuló vagyok. Az osztályomban vannak fiúk, akik nem szeretnének keringőt táncolni, de az iskola vezetőség kötelezni akarja őket, arra hivatkozva, hogy a szakgimnazistáknak kötelező. Többször is átnéztük az iskola házirendjét, és ez nincs benne feltüntetve. Kíváncsiak lennénk, hogy erre a vezetőség kötelezheti-e őket, és ha igen, miért csak a szakgimnazistákat, amikor a szakközepesek közt is vannak olyan fiúk, akik nem táncolnak.

--
  OFOE

Kedves Somogyi Györgyi Ilona!
Önnek teljesen igaza van: 16. életévét betöltött SNI-s tanuló már nem kontroll köteles, a Bizottságok ezért újabb szakvéleményt nem állítanak ki, az iskola köteles elfogadni az utolsó kontrollvizsgálat megállapításait. Ennek ellenére kérhet újabb igazolást, tudok erre példát, de a Bizottságok nem kötelezhetőek erre.
SNI-s tanulóknak továbbra is "járnak" a Bizottságok által javasolt könnyítések, tehát használhat segédeszközöket, hosszabb időt kell számára biztosítani stb. (Ugyanakkor a szakmunkás vizsgák követelményeit nem hangolták össze az SNI-s követelményekkel, így fordulhat például elő, hogy ezeken a vizsgákon SNI-s tanulónak úgy kell idegen nyelvű szakmai vizsgát tennie, hogy gyakorlatilag nem tanult idegen nyelvet.)

--
  OFOE

Kedves Vajda Szilárd! Azt tanácsoljuk, hogy kérdezze meg az alapítványi iskola igazgatójától, hogy mi magyarázza a csúszást. Amennyiben nem kap elfogadható választ, írásban lehet bejelentést tenni a fenntartónak, ezúttal az alapítvány kuratóriumának.

--
  Vajda Szilárd

Tisztelt szerkesztőség! Két iskolában tanítok. Az egyik klikes, a másik alapítványi. Az elmúlt tanévben a két iskolában nem volt egész állásnak megfelelő óraszámom, heti 10-10 órában tanítottam. A klikes iskolában határozatlan időre vagyok kinevezve, míg az alapítványiban az elmúlt tanévben is határozott időre neveztek ki, valamint most is. A gondjaim az alapítványi iskolával vannak. Ezek a következők: 1.) 2017. szeptemberében csak a hónap 15. napjától neveztek ki, annak ellenére, hogy az állásra augusztusban jelentkeztem, és fel is vettek. Tudni kell, hogy művészeti iskoláról van szó, de hát akkor is, én kész voltam a tanításra már szeptember elején. A klikes iskolában is a hó közepén kezdjük a tanítást, mégis, az első alkalommal, mikor odakerültem, szept. 1-jétől szólt a szerződésem. 2.) 2018. jún. 15-én kötöttünk ugyan egy határozatlan idejű szerződést teljes munkaidőre, ám az csak augusztus 15-én lépett volna hatályba. Augusztus 14-én szóltam a munkáltatónak, hogy az egész állást nem tudom vállalni, csak heti 3 napban kb. 15 órát, tehát 3/4 állást. Ám nemcsak az óráimat módosították 22-ről 15 re (ami természetes, ez is volt a kérésem), hanem a szerződés hatályba lépésének időpontját is szept. 1-jére! 3.) 27-én voltam már bent az iskolában, értekezleten (miközben nem is volt munkaviszonyom...), senki nem szólt egy szót sem, hogy csináljuk meg a szerződést. Csupán 3-ára hívtak be szerződést aláírni. Az a kellemetlen meglepetés ért, hogy visszamenőleg már nem tudnak lejelenteni, ezért az ígért 1-je helyett 4-én indul a szerződésem. Kérdés: Elképzelhető, hogy ebben az alapítványi iskolában szórakoznak velem?

--
  Somogyi Györgyi Ilona

Kedves János!
A fiam ebben az évben ment tovább tanulni az iskolájába(pápai szakképzési centrum-Várpalota)Ő eddig is itt tanult sikeresen elvégezte a számítógép szerelői szakképzőt,most le akar érettségizni-számítás technika érdekli ebben képzeli el a jövőjét,angol nyelvből is jó,jelenleg franciát is elkezdte tanulni önszorgalomból-Ő SNI-is erről kaptunk szakértői véleményt 2012-ben akkor töltötte be a 16.évét.Így véglegesítették a szakértői véleményt.Hétfőn az osztályfőnöke mondta,hogy vigyen frissebb papírt,mert ez már régi.Már legalább 4 db fénymásolat ott van ebből az iskolában,mert tankönyv igénylésnél is kellett.Matematikai problémái vannak segédeszközzel jól elboldogul,van motorikus gondja is már kevésbé-kézzel való írásnál lassú géppel gyorsan ír,gyógytornára jár kicsit koordinálni kell a gerincén gyógytornára kapott javaslatot.Gyógytorna van az iskolában is.Amúgy néha kell szólni neki ,hogy ne felejtsen el dolgokat- figyelem zavaros néha.Kérdésem az lenne,hogy kell-e valamit tenni az ügyben,hogy 2012-es a határozat.Vastagon szedett betűkkel le van írva,hogy a szakértői vélemény és a benne foglaltak a tanulmányai befejezéséig érvényes. Vagyis használhat segédeszközöket a matematikai feladatok megoldásához, számológépet,laptopot jegyzetek leírásához,kézírás amennyiben nem kell akkor felelhet szóban.Kell mennünk "frissebb" igazolást kérni a Pedagógiai Szakszolgálathoz?
Köszönettel:Szülő

--
  ofoe

Kedves Orsolya! Ha nincs pedagógiai végzettsége, elvileg nem bízható meg osztályfőnökséggel. Üdvözlettel a Szerkesztőség

--
  ofoe

Kedves H. Róbert! Az osztályokba sorolásnál nyilván pedagógiai szempontok a legfontosabbak. Nem igazán érthető, hogy a gyerek miért nem kerülhetett az óvodástársaival közös csoportba. Javaslom, hogy beszéljen személyesen az beosztást készítő igazgatóval, hátha ennyi is elegendő ahhoz, hogy a döntés megváltozzon. Persze, ha nem sikerül, tovább lehet menni a fenntartóhoz, de reméljük, erre nem lesz szükség.

--
  Szász Orsolya

Kedves OFOE Szerkesztőség!

Szakiskolában tartok gyakorlati órát középfokú végzettséggel közalkalmazottként. Kérdésem az lenne, kaphatok-e osztályfőnöki megbízást, illetve dönthetek-e annak elfogadásáról.

Köszönettel,
Orsolya

--
  H. Róbert

Tisztelt Szerkesztők!

Gyermekünk szeptembertől kezdi az általános iskolát, ahol két elsős osztály (15-15 fő) indul.
Volt óvodás csoporttársai valamennyien (9 fő) egy osztályba kerültek, kivéve fiunkat, aki a másik elsős osztályba lett beosztva.
Számunkra, szülőknek érthetetlen a döntés, a gyermek sírva fogadta. 3 év összetartó óvodai közösség után, kialakult barátságok után, csalódással kell kezdenie az amúgy sem könnyű iskolakezdést.
Kérdésem: milyen szempontokat kell figyelembe vennie egy iskolai vezetőnek az oszályok összeállításakor? Miért nem szempont az egyszerűbb, zökkenőmentes beilleszkedés, a gyermek szempontjait is figyelembe vevő osztálybeosztás?
Tiltakozhat-e a szülő hivatalosan az osztálybeosztás ellen, és ha igen, milyen fórumokon? (ha minden igaz a beosztást maga az iskolaigazgató készítette). Amennyiben lehetőség van rá, köteles-e az iskola figyelembe venni a szülő hivatalos kérését az osztály beosztással kapcsolatban?
Köszönöm válaszukat,
Róbert

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Blum Szilárd:] >Érdemes felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy a hátrányos helyzetű csoportokból érkezők sajátos hiányosságokat mutathatnak az érzelmi funkcióik területén (a családi összeütközésekből, a környezetük által okozott hosszú távú diszkriminációból, a rendszeres […]
Neuroandragógiával a kirekesztés ellen (Továbbképzés és tréning, 2018. május 24-25.) »

--
OFOE (2001–2018) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek